Irodalom | Középiskola » Lengyel Attila - Egységes irodalom középszintű szóbeli tételgyűjtemény

Lengyel Attila Egységes Irodalom Tételgyűjtemény 23 átfogó tétel az eredményes felkészüléshez középszint 2009 [Érettségi tételgyűjtemény – Lengyel Attila] Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel 1. tétel: Az ókori görög dráma jellemzıi (színház, színjátszás, dráma) Mutasd be az Antigoné c. sorstragédia konfliktusait! Arisztotelész Poétika címő mőve alapján a dráma kialakulását egyrészt a görögség körében élı dramatikus népszokásoktól eredeztetik, másrészt a Dionüszosz isten tiszteletére énekelt kardalból. A kor meghatározott mitologikus témáról énekelt a szertartásnak megfelelı módon úgy, hogy a karvezetı és a kar felelgetett egymásnak. Kre az V században a dráma lett a görög irodalom vezetı mőneme A dráma két fajtája közül - tragédia és komédia - korábban a tragédia alakult ki. Az elsı tragédiaköltı, Theszpisz a kar mellett egy magyarázót is felléptetett. A

magyarázó volt az elsı színész. A nehezen értelmezhetı karénekrészletek elıtt tájékoztatta a nézıket az ének tárgyának elızményeirıl (prologosz vagy elıbeszéd). Az elsı jelentıs tragédia szerzıje Aiszkhülosz volt, akitıl már teljes darabok is fennmaradtak. İ már egy második színészt is felléptetett Ezáltal a karének jelentısége csökkent, hiszen 2 színész dialógusa jelentısebb részleteket meg tudott jeleníteni az adott témából. Szophoklész már 3 színészt is fölléptetett egyszerre. A cselekmény hordozói a párbeszédek, dialógusok lettek, s ezeknek értelmezését szolgálta a kórus. A drámai elıadásokra Athénben évente egyszer, Dionüszosz ünnepén került sor. Öt vígjátékíró és három tragédiaíró versenyzett egymással. A vígjátékírók egy-egy komédiával, a tragédiaírók három - három tragédiával (trilógia) és egy-egy szatíra drámával mutatkoztak be. Ezek tartalmilag nem szükségszerően

függtek össze (Aiszkhülosz azonban gyakran írt tartalmilag összefüggı trilógiát). Az elıadások négy napig tartottak, a gyızelem nagy erkölcsi megbecsülést jelentett. Az elıadásokra belépıdíjat kellett fizetni A szegényeknek az állam fizette. A közönség véleményt nyilvánított, dobogott a lábával, tapsolt A színház közepét a kör alakú tánctér, az orkhésztra uralta. Ide vonult be a kar Egyik oldalán volt a színpad, háttere egy palota vagy templom homlokzatát ábrázoló vászonfal volt. Díszletet és függönyt nem használtak. A szerepeket csak férfi színészek játszották, álarcot viseltek Puha bırbıl készült papucsot hordtak (kothornosz). A nézıteret patkó vagy félkör alakban helyezték el az orkhésztra elıtt, általában domb vagy hegy oldalában alakították ki. Nehéz pontosan rekonstruálni, milyen lehetett egy-egy színházi elıadás, de annyi bizonyos, hogy összetett látványosságot nyújtott. Volt benne ének,

tánc, zenekíséret, szavalat és ezek a díszlettel együtt hatottak a nézıkre. Az élményben a görögök az „Ismerd meg önmagad!”- elv gyakorlásának legfontosabb forrását látták. Kr.e az V században három nagy drámaíró alkotott: Aiszkhülosz (526-456), Szophoklész (496406) és Euripidész (480-406) E „tragikus triászhoz” kapcsolódik idıben az antik görög komédia legnagyobb alakja, Arisztophanész. (450-385?) A görög tragédiák mindig valamilyen válságot, összeütközést, döntéskényszert, azaz drámai szituációt állítottak középpontjukba. Igyekeztek a korabeli társadalmi élet nagy kérdéseire megfelelı választ találni. Ebben a században a tragédia bizonyult az erkölcsi - társadalmi problémák felvetésére a legalkalmasabb mőfajnak. Szinte mindegyik drámaíró felismerte, hogy alkotásaikkal mennyire befolyásolhatják a közvéleményt és felelısséget éreztek az athéni demokrácia kiteljesedéséért. A drámai mőnem

a három mőnem egyike a líra és az epika mellett. Az epikához hasonlóan eseménysort ábrázol, de az eseményeket a dialógusokból (párbeszéd) és monológokból (magánbeszéd) ismerjük meg. A cselekmény az alapszituációból bontakozik ki, mely késıbb a szereplıket drámai harcra készteti. A sőrített történetben a szereplık összeütközései konfliktusokhoz vezetnek, ezek állnak a dráma középpontjában. Sajátosságából következik, hogy nyelve sokkal tömörebb, mint az epikáé. A dráma alapvetıen színpadra szánt irodalmi alkotás. A drámai mővekbıl hiányzik a tárgyleírás, a táj-és környezetrajz, a külsı jellemzés, ezeket a díszletek a kellékek és a színpadon látható színészek pótolják. A társmővészetek közül a színjátszásnak van nagy szerepe a drámai mő megjelenítésében. A megjelenítés fıbb eszközei: a színészi akció-cselekvés, mozgás, gesztus és a mimika együttese dikció- a színész beszéde és az

elmondott drámai szöveg A tragédia mőfajának uralkodó minısége a tragikum, melyben visszafordíthatatlanul nagy értékvesztés, értékpusztulás következik be. Ez rendszerint a hısi hısök halálát vagy lelki, erkölcsi összeomlását jelenti A tragikus hıs általában korának elismert erkölcsi értékeit jeleníti meg. Bukása együttérzést vált ki a nézıbıl és az olvasóból (katarzis –„megtisztulás”). Az Antigoné szerkezete A tragédia egyetlen konfliktus köré épül. A fıszereplı olyan erkölcsi elveket képvisel, amelyeknek igazságát az adott korban mindenki elismeri. A prologosz (a fıhıs monológja v. két színész dialógusa, amely megnyitotta az elıadást/Antigoné és Iszméné párbeszéde/) alkotja az expozíciót. Itt jelenik meg a drámai szituáció Két törvény áll egymással szemben: az istenek ısi, íratlan törvénye(a halottat mindenképpen el kell temetni), más szóval a lelkiismeret és Összeállította: Lengyel

Attila 1 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel az emberség parancsa. Ezzel szemben a királyi törvény: Polüneikészt, mivel Kreón szerint hazaáruló a nézı szemében nem feltétlen az) sem eltemetni, sem megsiratni sem szabad, a parancs megszegıjére a megkövezés halálbüntetése vár. Ebben a jellempróbáló helyzetben másképpen dönt Antigoné, s másképpen Iszméné: Antigoné lelkiismerete szavára hallgat, Iszméné azonban összeroppan, s nem mer Kreón tilalmával szembeszállni. Antigoné nem tud élni a Kreón parancsa által teremtett helyzetben, Iszméné elfogadja. Számára fontosabb saját élete, mint az általa is elismert erkölcsi kötelesség végrehajtása. Ugyanilyen szereplı az ır is, aki tudja, hogy a halottakat el kell temetni, de még Iszménénél is jobban félti saját létét. Antigoné habozás nélkül dönt Bonyodalom/Kreón/ A bonyodalom a drámai mőveknek az a része, melyben megindul és

kibontakozik az alapszituációból az eseménysor. Ha a cselekmény konfliktusra épül, egyre kiélezettebbé válik a drámai harc( a szembenállók egymás elleni tett-sorozata, a fıszereplı általában eléri azt amit akar, a drámai szituáció megszőnik, helyre áll az erkölcsi világrend). Az események sorában bontakozik ki a szereplık jelleme és kapcsolatrendszere. Az új király terjedelmes trónbeszédében összefoglalja programját. A város üdvének mindenek elé helyezését, a béke helyreállítását s a kíméletlen megtorlást ellenségeivel szemben. Kreón a hatalomtól megrészegedve fölényesen beszél. Uralkodási elveivel még egyet is lehet érteni, bár a nézıt zavarja személyének elıtérbe állítása. Hatalmának és saját bölcsességének tudatában kiadja legelsı rendeletét: Polüneikészt nem szabad eltemetni. Ettıl kezdve kételkedve néz rá környezete Nem csak azért, mert rendelete szemben áll az isteni törvényekkel, hanem

azért is, mert ez nem szolgálja a város érdekeit. Hatalmát fitogtatja vele. Elvei és tettei között mély szakadék tátong Szinte még el sem hangzottak Kreón utolsó szavai, az ır jelenti, hogy legelsı rendeletét már meg is szegték. Kreón lelkében felerısödnek az indulatok: hatalomvágy és sértett hiúsága küzd egymással, s ez a belsı harc bosszúra sarkallja. Arra gondol, felbérelt férfi temette el Polüneikészt Az olvasók, a nézık tudják, hogy Antigoné temette el testvérbátyját. Fontos mozzanat ebben a jelenetben a kar, a királyi tanácsot képviselı thébai vének, illetve a karvezetı magatartása. A Kreón által remélt ünneplı lelkesedés helyett a vének húzódása a válasz Visszamaradnak a nyílt beszédtıl. „Sok van, mi csodálatos” De az embernél nincs semmi csodálatosabb. İ az , ki a szürke Tengeren átkel, A téli viharban Örvénylı habokon, S Gaiát, a magasztos istennıt, Zaklatja a meg-megújulót Évrıl évre az

imbolygó ekevassal, Fölszántva lovával a földet.” Szophoklész egyik legszebb s leghíresebb kardala. Az ember titokzatos hatalmáról elmélkedik Csodálatos az ember, mert „ésszel él”: átkel a viharos tengeren termésre kényszeríti a földet, uralkodik állatai fölött övé a beszéd. A 3. strófa vége említi a halált, az ember hatalmának egyetlen korlátját mely az istenektıl megkülönbözteti Az emberi sors nagyságának és korlátozottságának erıteljes érzelmi feszültsége adja a kardal csúcspontját. A 4. strófa azonban az emberben rejlı félelmetes lehetıséget is felveti: nem csak a jóra, hanem a gonoszra is törhet. A kar éneke csak azt az embert tiszteli „ aki egymás mellé helyezi a honi törvényeket és az istenek esküszent jogát.” Kreón pedig nem ilyen ember, s az utolsó sor arról szól, hogy a thébai vének nem akarnak osztozni Kreón tetteinek felelısségében. Konfliktus A 2. epeiszodionban(a tragédia párbeszédes

része két teljes kardal között) kerül egymással szembe és csap össze közvetlenül a két fıszereplı. Az ır körülményesen fecsegı elıadása késlelteti a konfliktus kirobbanását Kreón abban reménykedik, hogy a leány tagadni fogja tettét. Antigoné azonban nyugodt, csendes szavaival rácáfol erre a véleményre:” Elvállalom s tagadni nem fogom soha.” Antigoné kemény, megingathatatlan. Kreónból csupán a sértett gıg beszél, s hogy hatalmát bizonyítsa, Iszménét is halálra ítéli. Iszméné is megjelenik, a korábban még rettegı, szánalmat keltı leány, nıvére példája láttán, vállalja a halált, vétlenül is vállalja a „bőnt”. Antigoné keményen, büszkén visszautasítja Iszménét. Mi ennek az oka? Kétféleképpen is lehet értékelni ezt a Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel jelenetet. a) Antigoné megveti a lányt, nincs benne szánalom iránta, s

nem akar közösséget vállalni vele b) Felébred benne a testvéri szeretet, megsajnálja Iszménét, meg akarja menteni a pusztulástól Új szál fonódik: megtudjuk, hogy Antigoné Kreón fiának, Haimónnak a menyasszonya. Késleltetés Haimón megjelenése azért késleltetı mozzanat , mert a nézıben felébred a remény, hátha tud hatni apjára, s megmentheti még menyasszonyát. Haimón érvekkel igyekszik rávenni apját, hagyjon fel tervével, hiszen a thébai nép dicséri a lány bátor tettét. Kreón nem hallja a nép szavát, s gıgös elvakultságában még fia egyik kétségbeesett feljajdulását is tragikusan félreérti. A királyfi ekkor mondja ki: „Mást is megöl halála, hogyha meghal ı” A zsarnok ezt önmaga ellen irányuló fenyegetésnek fogja fel. Az ırjöngı király, hogy fiát jobban gyötörje, szeme láttára akarja kivégeztetni „az undok nıszemélyt”. Iszménének megkegyelmez, úgy akarja elpusztítani Antigonét, hogy ne sértse meg

az isteni törvényt. A kar énekébe szövıdik Antigoné megható és gyönyörő halotti siralma. Antigoné zokogva búcsúzik Théba földjétıl atyai városától. A halál nem szép már, hanem iszonyat Antigonét elhurcolják, a nézık érzik, hogy valami nagy dolognak kell történnie. A tovább már alig feszíthetı feszültségben ott lebeg: a gyilkos zsarnokok sem futhatnak el végzetük elıl. Krízis Az 5. epeiszodionban jelenik meg a vak és jós Teiresziász, aki tisztábban lát, mint a látó de elvakult Kreón A jós arra kéri, tegye jóvá tévedését. Kreón durván sértegeti a jóst, újra összeesküvésre gyanakszik. Már menthetetlen, egyre mélyebbre zuhan bőnei és elhagyatottsága örvényébe. A drámai feszültség most éri el a tetıpontot. Teiresziász megvetéssel fordul el a királytól, de elıbb elhangzanak baljós szavai: a halottakért váltságul fiát fogja elveszíteni, s házát csak hamar férfiak és nık sírása tölti be.

Kétségbeesve fordul tanácsért a karvezetıhöz, aki gyors cselekvésre ösztönzi: bocsássa szabadon Antigonét, temesse el illın Polüneikészt. A király megtörten engedelmeskedik, visszavonja korábbi parancsait A feszültség feloldódik, a drámai cselekmény lezárult, Antigoné embersége gyızött, a gıgös zsarnok megbukott. Végkifejlet-katasztrófa(exodosz-az utolsó sztaszimont követı dialógus rész) Kreón megbánta tetteit, de már késı. Antigoné, Haimón, Eüridiké meghal Kreón összeroppan, erkölcsileg omlik össze. Saját halálát kívánja Felkelti emberi részvétünket, de összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés. A bőntelenek ártatlanul bőnhıdnek, de a bőnös sem menekülhet meg a büntetéstıl. Az exodikonban ( a kórus elvonulása közben énekelt rövid kardal, amely rendszerint valamilyen életbölcsességet fogalmaz meg) a gıg elítélésének és a bölcs belátásnak a józan mérlegelésnek dicséretét halljuk, s

ezzel zárul a tragédia „ Bölcs belátás többet ér Minden más adománynál Az isteneket tisztelni kell, Gıggel teli ajkon a nagy szavak Nagy romlásra vezetnekS józanná nem tesz, csak a vénség.” Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel 2. tétel: Balassi Bálint és a reneszánsz A francia renaissance szó újjászületést jelent. Az antik kultúra újjászületése miatt reneszánsznak nevezzük a nyugat-európai mővelıdéstörténetnek azt a szakaszát mely kb. 1300-1600-ig tart A reneszánsz kultúrája, világszemlélete nem jelenti a középkor megtagadását, hanem inkább a középkor bizonyos világi törekvései erısödnek föl benne és közelednek egyre jobban az antik eszmény felé. A reneszánsz nem csak egy meghatározott mővelıdéstörténeti korszakot jelent, hanem a mővészetekben, ebben a korban érvényesülı egyetemes stílusirányt is. A humanizmus a reneszánsz

szerves része, szőkebb fogalom a kor stíluson belül. A reneszánsz polgárság világi életszemléletét jelenti. A humanizmus bizonyos klasszikus mőveltséget, tudós magatartást is jelent, az ókori irodalom értékeinek kultuszát. A reneszánsz kori humanizmus kezdetben nem volt filozófiai irányzat, vagy eszme-rendszer, hanem egy olyan kulturális és oktatási program, mely a görög és fıleg latin klasszikusok tanulmányozását tőzte ki céljául. Ebben a korban alkotott Sandro Botticelli - Vénusz születése; Leonardo da Vinci-Mona Lisa; Albrecht Dürer-Ádám és Éva; Michelangelo - Dávid-szobor, Sixtus-kápolna. A magyar reneszánsz emlékei: Esztergomi Bakócz-kápolna; a sárospataki vár egy része; Mátyás király visegrádi, budai palotáinak töredéke. A reneszánsz korban az ember újra felfedezte önmagát, tehetségét, képességeit. Minden dolgok mértéke és végsı célja ismét az ember lett. Új életformát alakított ki, új eszmét

vallott. A testet már nem a bőn forrásának tekintette Felfedezte újra mindazt, ami a földi életet széppé teszi, a szerelem a szellem szabadságát, a természetet az emberi test szépségét. Megnıtt az egyéniség szerepe, eltőnt a középkorra jellemzı névtelenség. A költık, írók mőveiben az egyén érzéseit, nézeteit, élményeit szólaltatták meg. Ezt tapasztalhatjuk Balassi Bálint költészetében is. Irodalmunkban megteremtette a magyar szerelmi lírát. A reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet legfıbb értékének tekintette. Fiatalkori udvarló költeményei Petrarca hatását tükrözik A reneszánsz szerelmi mővek jellemzı vonásai fedezhetık fel benne. Verseinek nagy része átdolgozás az írós eredetiséget a reneszánszban még nem ismerték. Reneszánsz vonásnak tekinthetı, hogy a költıi tudatossággal versciklussá, magyar „Daloskönyvvé” szervezte verseit. A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes

ritmikája újszerő, strófa szerkezete - a Balassi-versszak- szimmetrikus reneszánsz kompozíciója ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. A Célia-versek költészetének részét alkotják. Ezekbıl már hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. Célia szépségét, s a viszonzott szerelmi boldogságát énekli meg bennük Reneszánsz vonásként lehet megemlíteni az ezekre a versekre jellemzı mőgondot, játékos könnyedséget, az érzéki hatásra való törekvést, amely áthajtja ezeket a költeményeket. Kiben az kesergı Céliáról ír mővében is érvényesül a szimmetria reneszánsz törvényszerősége. A korabeli európai költészetben a vitézi ének ismeretlen volt. A mi irodalmunkban a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc lírai témává vált. Balassi költészetében „édes hazává”, „jó Magyarországgá” szépül. Az Egy katonaének címő versében a XVI. századi históriás énekek

epikus anyagát lírává olvasztja, s a tudós reneszánsz költészet szintjére emeli. A vers felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje, törvényszerősége érvényesül. Az uralkodó szerkesztési elve a 3-as szám. A versben a végvári vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti emberségrıl példát, vitézségrıl formát mindenkinek ık adnak. Az emberség és vitézség a XVI. századi magyar humanista világnézet erkölcsi értékei Istenes verseiben elsiratja élete kisiklásait, keserveit megvallja vétkeit, bőnei bocsánatáért esedezik. Istennel perlekedik, alkudozik kegyelemért, megváltásért Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel Így lesz vallásos lírája a reneszánsz költészetünk szerves része. Ezekben a költeményekben egy megrövidített Balassi-versszakot fedezhetünk fel, amely a belı zaklatottságot fejezi ki. A

Célia-versekben és az utolsó istenes énekekben már elhagyta a nótajelzést, függetlenítette magát a dallamtól s megteremtette a magyar költészetben az „énekvers” után az ún. „szóverset”. Ezek a költemények már dallamtól függetlenül is gyönyörködtetı alkotások, a nyelvi ritmus tökéletessége fölöslegessé teszi az ének kíséretet. Balassi Bálint költıi hagyatékáról a Balassa-kódex megtalálásáig keveset tudott a tudós világ. A XVI. századi költıt a magyar nyelvő irodalom elsı klasszikusának tekinti Költészetének fejlıdésére való hatása rendkívül nagy. Elsı verseskönyve halála után 38 évvel látott napvilágot 1832-ben Bártfán. 1874-ben találták meg verseinek kéziratát. Egy katonaének Balassi tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére. A korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének

ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc. A költı katonai-vitézi erényeit senki sem vonhatta kétségbe: emléket állíttatott Egernek, a vitézi életforma már eltőnı hıskorának s önmagának is. Az Egy katonaének „hárompillérő verskompozíció”, s ez a három pillér az 1, 5, és a 9 strófa. Az 1. versszak lelkes kérdése önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A felkiáltásszerő szónoki kérdés elsısorban a természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellett. A költemény „címzettjei” a vitézek A következı szerkezeti egység (2-4.) versszak Az elsı strófa állítását igazolja, részletezi Mozgalmas képek sorozatában jeleníti meg a végvéri vitézek életének mozzanatait. Nem titkolja a vitézi élet férfias keménységét és veszélyességét, sıt azt sugallják

ezek a képek, hogy ezekért is szép a végek élete. 5. versszak a második pillér: Az 1 szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordult közvetlenül a költı. A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjává emeli Szerkezetileg a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenséget keresı, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti. Emberség és vitézség- Balassi szemében a végek vitézeinek jellemzı tulajdonságai. 6-8. versszak: Ismét mozzanatos képek peregnek elıttünk a katonaéletbıl: a színhely, a szereplık és az események is hasonlók a korábbiakhoz, de már más szinten térnek vissza, egy magasztosabb célért az élet egyéb szépségeirıl való lemondásnak gyászosabb hangulata. Különösen szembetőnı a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8 versszak záró soraiban Ott a „nyugszik reggel, hol virradt” s a „mindenek lankadt s fáradt” kifejezések még csak a

csataviselés utáni elnyugvást, erıt győjtı pihenést jelentik; itt: a „halva sokan feküsznek” s a „koporsója vitézül holt testeknek” már az örök elnyugvást, a hısi halált tudatják. De éppen ez, a szép tisztességért a sétáló palotát, tanuló oskolát, mulatást, sıt még az életet is hátrahagyó, önfeláldozó sors teszi oly dicséretessé a végbeliek példáját. A harmadik „pillér”, a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az „ifjú vitézeknek” „ez világon szerte-szerént” megvalósult hírnevét, örök dicsıségét. Ez a nagy erejő érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérı képsorozatra. Az utolsó sorban már a búcsúzó költı fájdalmas rezignációval (belenyugvás, reménytelenség) kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel 3. tétel: Az

angol reneszánsz színház és dráma Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának elemzése Az angol reneszánsz színház és dráma: Előzménye az ókori és középkori drámákon, vígjátékokon alapszik. Erőteljesen épít a középkori műfajokra, hagyományokra. Ilyen pl a misztériumjáték, mirákulum, moralitás Misztérium: Bibliai történet, melyet akár 40 napig is játszhattak. Moralitás: valamely erkölcsi tételt illusztrál allegorikus alakok segítségével (erények és bűnök megszemélyesítve) Jellemzők: 1. A műfajok szabad kezelése (1-1 drámában keverednek a műfajok) 2. Hangnembeli változatosság (vannak benne lírai, drámai, és tragikus részek) 3. Gyakori helyszínváltások 4. Tér és idő szabad kezelése (több nap vagy több év történéseit fogja át) 5. Látványosság (keverednek a rémdrámák, a bohózatok elemei) 6. A cselekvés sűrített, a figyelmet ébren tartó, pergő előadás jellemzi Színház és előadás:

Kezdetben fogadók, kocsmák udvarán tartották az előadást.
1576. London: 1 színházi épület
1599 Globe Színház (Shakespeare színháza). Jellemzői: Kívülről 8 szög, belülről kör alakú. Az előadásokat szünet nélkül játszották Nem volt függöny, nem tudták jelezni a felvonás végét. Az előadás jelentekre tagolódott Díszlet nem volt, csak jelzésszerűen mutatták az embereknek a napszakokat (pl. fáklya = éjszaka) Csak férfiak játszottak, a női szerepeket is fiatal férfiakra bízták. A színpad 3 részre tagolódott: • Előszínpad: Benyúlt a közönség soraiba, 3 oldalról nyitott volt, utcai jelenetek helye • Hátsó színpad: 3 oldalról zárt, szobajelenetek helye • Felső színpad (erkély): Erkélyjelenetek, magaslaton játszódó jelenetek helye volt. Ez a 3-as tagolás lehetővé tette, hogy a jelenetek gyorsan követhessék egymást. Közönség: A leggazdagabbak a színpad szélén, körben ültek. A középosztály a

páholyokban foglalt helyet. A legszegényebbek a földszinten állva nézték az előadást Jellemző volt a hangos bekiabálás, véleménynyilvánítás, megjegyzés. Minden a színpadon történt, a műsor akciódús, látványos jelenetekből állt. Valódi drámai küzdelem a szereplők között, árnyalt jellemrajz William Shakespeare (1564-1616): 1564-ben Stratfordban született. Felesége, Anne Hathaway (8 évvel idősebb volt) 3 gyermekük született. Shakespeare pályafutása Londonban kezdődött, Ben Johnson színházában. Színész, drámaíró, a Globe Színház tulajdonosa 22 drámája mellett, szonátákat is írt. Egyik leghíresebb műve, a Rómeó és Júlia lett Rómeó és Júlia: Műfaja: szerelmi tragédia, végzetdráma. A sorsszerűség jellemzi A végzet érvényesül, melyet a főszereplők sem kerülhetnek el. Egyenesen haladnak a végzetük felé Műfaji sokszínűség jellemzi (tragédia mellett komikus helyzetek). Összeállította: Lengyel Attila 1

12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel Expozíció: Szolgákkal, mellékszereplőkkel indul, színhelybemutatás. Szemben áll egymással a két család (ősi viszály). Bálra készülnek Capuletéknél Kiderül, hogy Paris megkérte Júlia kezét az apjától. Rómeó beleszeret Júliába Bonyodalom: A bálon kezdődik, ahol Júliának meg kellene ismerkednie Parissal. Rómeó és Júlia egymásba szeret. Erkélyjelenetek következik, ahol Júlia elsőként vall szerelmet tudtán kívül, ugyanis nem veszi észre Rómeót az erkély alatt. Júlia gyakorlatiassága nyilvánul meg Rómeó az érzelmeiről beszél, és esküdözik. Sor kerül Rómeó és Júlia titkos esküvőjére is Csak a dajka és Lőrinc barát (a természet ismerője, gyógyfüvek tudósa, bölcs ember) tud róla. Fordulópont: Tybalt (Rómeó öli meg) és Mercutió (Tybalt öli meg) halála a párbajban. Innentől kezdve szinte teljesen eltűnik a vígjátéki elem,

komorabb, sötétebb lesz a dráma világa. Rómeó halálos veszedelembe kerül, így száműzik Megkezdődik a véletlenek és félreértések sorozata. Azt mutatja meg, hogy a szerelmesek és a velük szemben álló világ mérhetetlen távolságra kerül egymástól, nincs közötte kapcsolat, teljes a zűrzavar. A félreértések vezetnek a végső tragédiához:  Júlia zokog, férjét siratja (azt hiszik Tybaltért zokog).  Júlia már férjes asszony, de férjhez akarják adni.  Júlia látszólag beleegyezik a házasságba, engedelmességet színlel, közben pedig Lőrinc baráttól kér segítséget.  Júlia tetszhalott – mindenki halottnak hiszi, közben pedig csak alszik.  Lőrinc barát levele nem jut el Rómeóhoz – a szolgák elkerülik egymást.  Rómeó halottnak hiszi Júliát, így végez magával. (pedig csak néhány perc telik el Rómeó halála és Júlia ébredése között. Végkifejlet: A 2 család kibékülése a fiatalok holtteste fölött.

Aránytalan az az áldozat, melyet a két család hoz, hiszen életüket, ifjúságukat áldozzák fel a fiatalok. Rómeó és Júlia az örök ifjúságot képviselik: bár a 4 nap alatt különböző élmények hatására felnőtté váltak, mégis megőrzik fiatalságukat, azt, amit minden ember szeretne: szabadon dönthessen érzelmei alapján, és ne érje el a felnőttkor kiábrándultsága. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel 4. tétel: Csokonai szentimentalista elégiái, a magány ábrázolása az elégiákban, szentimentalista életérzés (Magánossághoz, Tihanyi Ekhóhoz) A szentimentalizmus: A szentimentalizmus az empirizmusra épült, és főleg az érzelmeket állítja az irodalmi alkotások középpontjába. Az érzelmek szabadságát hirdeti A szentimentalizmus irodalmának tipikus szereplői azok a szenvedélyes szerelmesek, akik gyakran társadalmi – vagyoni különbségek miatt nem

lehetnek egymáséi. Érzelmekben rendkívül gazdagok, valójában cselekvésképtelenek, csak szenvedni, lemondani tudnak. Műnemek közül a lírát, műfajok közül pedig az elégiát helyezi előtérbe Fellazulnak a műnemek határai: az epika a lírával keveredik. Ennek megfelelően a stílus is oldottabb, érzelmektől átitatottabb, zeneibb. Csokonai Vitéz Mihály szentimentalista költészete: Csokonait gyakran nevezik a magyar felvilágosodás összefoglalójának. A stílusok sokszínűsége jellemzi (rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, népiesség). Életében összekapcsolódik a tehetség, a tudós költészet (poeta doctus – tudós költő). A tihanyi Ekhóhoz A tihanyi Ekhóhoz című vers egy korábbinak az átdolgozása s csak 1803-ban került a Lilladalok közé. Eredeti címe a füredi parton, 1796, ill 1798-ban keletkezett s eredetileg Rózáról szólt. Műfaja: Elégico-óda A mű szentimentalista vers, mely Csokonai életének utolsó korszakát

jellemzi. Az elégia megszólítottja a visszhang (Echo). A vers indítása inkább kiáltó könyörgés, mint felszólítás. Az 1-2. versszakban a versben beszélő költő saját életét mutatja be: a füredi parton, Tihannyal szemben a sorsüldözött, hányatott ember segítségül hívja az Ekhót. A megfogalmazás nyelvi eszközei a szentimentalizmus irányzatának ismert motívumai: a halvány holdnak fényén elhagyatottan sírva sír, elpusztult reményét jajgatja el. A két strófa a kitaszítottság és a vigasztaló társaság ellentéteit feszíti egymással szembe. A második szerkezeti egység a 3-6. versszakokat foglalja magában A panaszos kérés most már erőteljes felszólítássá tágul, a Nimfa lakhelyét szólítja meg. A „szegény boldogtalan” a maga bajait csak a természetre bízhatja, tőle várhat együttérzést. Embertársai elüldözték, kigúnyolták. A panaszáradat oka nem Lilla ő már csak az utolsó csepp volt, mely véglegesen

tudatosította veszteségeit. Lilla elvesztését is a „tiran”(zsarnoki) törvénynek tulajdonítja. Nem a szeretett lányt okolja, hanem a társadalmi szokást, amely szerint a társadalmi különbségek az emberi boldogtalanság okozóivá válhatnak. A 7-10. strófák új emberi tartalmakat tárnak fel; már nem a Nimfának panaszkodik, hanem az őt bántó világon való felülemelkedés önérzetével vonja le végső következtetéseit. A magányba kíván menekülni. Egyéni sorsát rokonnak érzi Rousseau-éval, hozzá hasonlítja magát. A megbántott költő „rejtek” érdemeinek elismerését és igazolását a távoli jövőtől, a „boldogabb időtől” várja. Az a biztos hit zárja ezt az elégikus hangú ódát, hogy a távoli jövő felismeri benne előfutárát, s még az „együgyű” sírhalma fölé boruló fa is „szent lesz tisztelt” hamvaiért. Az utolsó versszakban a jövőről ír, amelyet már boldogság jellemez, a felvilágosodás

gondolatainak eszméi talán megvalósulnak, s rá is tisztelettel gondolnak a későbbi kor fiai. Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel A trochikus lüktetésű verssorok szótagszámai: 10-7-10-7-8-10-7-(7). A 8 szótagos sor kiválik a 10-7-esek váltakozásából s innen „szabálytalanul” következnek a sorok: 8-10-7 az utolsó sor az előzőnek a megismétlése. Rímképlete: ababccdd A Magánossághoz: Műfaja: Elégico-óda. Elégia, mert hangneme fájdalmas, panaszos Óda, mert hangneme emelkedett, pátoszt, magasztos eszméket, gondolatokat fogalmaz meg. 11 és 8 szótagos sorok váltakoznak. 1-3. vsz: Csokonai megszólítja és hívja a magányosságot Megszemélyesíti a magányt, és „áldottnak” nevezi. Természetleírással hangsúlyozza a táj gyönyörűségét A harmonikus, idilli táj nem csak külső, hanem egyben a lírai én belső lélekállapotát is tükrözi. Csokonai magány

– felfogása Rousseau szemléletét tükrözi: a magányt azért keressük, hogy megtaláljuk benne azt, amit a társas élet nem képes nyújtani. Figyelmeztet azért, hogy túl sok a magányból is megárthat. Erényt és igazságosságot azonban csak ez képes nyújtani 4-7. vsz: Arról ír a költő, hogy a természet szépségeit csak az látja, aki képes látni a szépet, és „érzékeny” rá. A költő számára fontos a magány az alkotáshoz Itt sorolja fel a magány tulajdonságait, lényeges vonásait. Ezen belül (4-5 vsz) is kiemeli a társadalmi szférát, amitől idegen ez az életérzés, illetve aki kényszerű álláspontként éli meg ezt az érzést. Ezt elutasítja a lírai én, a magányt, mint létformát egyszerre tünteti fel kirekesztésként és a személyiség szabad választásaként, tudatos, erkölcsi döntésként. A magány legfontosabb alkotóelemei szerinte a virtus (erény), a bölcsesség, az ihletett állapot (ezt kapjam meg tehát az, aki a

magányt választja). Megjelenik a zsenikultusz: A romantika szerint a művész nem átlagember, átlagon felüli az adottságai miatt. 8-11. vsz: A költő viszont már a társadalomból való kivetettségét, otthontalanságát, szenvedéseit panaszolja. A lírai én szavai és érzései közti ellentét egyre jobban kiéleződik, és harmadik szerkezeti egységben ez kifejtésre is kerül. A magány dicsőítése csak keserű önvigasztalás csupán, az egyén létproblémáira a megoldást a halál örök magányában véli csak megtalálni. Olyan, mintha óhajtaná, kívánná a halált a költő Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel 5. tétel: Jókai Mór: Az arany ember (értelmezése, középpontban Tímár Mihály alakjával) Jókai Mór (1825 – 1904): Az ő munkássága teremtette meg Magyarországon a modern értelemben vett olvasóközönséget. Betetőzője a magyar romantikának, noha

korbélileg már túlélte azt A romantikus cselekményregény továbbvivője, de művészetében beleszövődtek a népiesség, majd a realizmus szálai is. Jókai művészetét a magyar romantikus prózairodalom legnagyobb teljesítményeként tarthatjuk számon, még ha jellemalkotás és mélység tekintetében joggal bírálta már a kortárs kritika is. Jókai művészetét általában sajátos kettősség: a romantika és a népiesség ötvözése jellemzi. Ez a kettősség adja regényei hangulatát. Az aranyember: Jókai műveinek szellemét alapjaiban a liberalizmus és a határtalan optimizmus hatja át. A tevékeny akaratot segíti diadalra csaknem minden írásában. Eszménykereső- és felmutató művészete az önkényuralom éveiben a nemzeti lelki támaszt nyújtott. Legnépszerűbb regényeit a történelmi közelmúlt lélekmelegítő eseményeiről, hőseiről alkotta. Az arany ember viszont a jelenben játszódik, és annak legérzékenyebb pontját érinti: az

egyéni boldogság lehetőségeit vizsgálja a kapitalizálódó társadalom valóságában. A regény szereplőit, élő, valós személyekről mintázta. A regény alapötlete nagynénjétől származik. Tímeát feleségéről, Laborfalvi Rózáról, Noémit pedig fogadott lányáról, Otíliáról mintázta. A komáromi helyszín az általa jól ismert: szülőhelye és gyermekkorának helyszíne A regény szerkezete: 5 fejezetből áll. A cselekmény-meghatározó elemek már az 1 fejezetben megjelennek, pl. Duna folyó (összeköti Komáromot és a Senki szigetét), Vörös félhold (a kincset rejtő zsákon van, illetve Timár lelkiismeret-furdalásának jelképe. Főhőse most nem egy eszme megszállott harcosa, hanem vívódó (pozitív és negatív tulajdonságokkal is rendelkező), meghasonlásra kényszerülő ember. Timár Mihály a siker minden kellékét megszerzi magának, valódi boldogságát azonban csak a társadalomból kivonva, a természet menedékében

meghúzódó családi közösségben találja meg. A főszereplő a Jókainál megszokott, kivételes képességű, abszolút főhős: Timár Mihály kiváló hajós, előrelátó és szerencsés üzletember, sikeres gazdálkodó. Olykor a véletlen is a kezére játszik; Krisztyán Tódor váratlan halála a biztos lelepleződéstől (Krisztyán Tódor azzal zsarolja Noémit, hogy ha nem megy hozzá, bejelenti a sziget létezését) menti meg a feszültségek tetőpontján, sőt a halott ruházata teszi lehetővé Timár számára az elvonulást Senki szigetére. Egyetlen ponton azonban megtörik Timár minden próbálkozása, és ez: Tímea szerelme. A külvilág szemében T. Mihály boldog és gazdag ember, valójában nem boldog, hiszen érzi, hogy felesége nem szerelmes belé, hanem csak hálát érez. Timár büntetlen bűnössége, a boldogság lehetőségeinek eljátszása elzárja előle Tímea szerelmét. Senki szigetére azonban nem kell magával vinnie vétkeit. Amikor

teljes énjét majd át tudja adni Noéminek, akkor révbe érhet. Timár és Tímea érzelmi válságát Jókai finom lélekrajzzal jeleníti meg; a többi szereplő belső alkata egyszerűbb. Noémi a szelíd jóság, természetes nőiesség megtestesítője, Athalie-t szélsőséges szenvedélyek fűtik, féktelen gyűlölködés motiválja. Krisztyán Tódor a főhős elsőszámú ellenfele, maga a megtestesült gonoszság. A cselekmény több pontján tűnik fel, nem csupán gátlástalan önzés vezérli, hanem politikai hatalmaknak is kiszolgálója. Jókai ebben a műben a lélek történéseire koncentrál, Timár boldogságkeresése alkotja a cselekmény fővonalát. A romantikus cselekményvezetésben hatásos jelenetek, kiélezett Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel értékhelyzetek, fordulatok, megkapó költőiségű leírások, váratlan találkozások, tömegjelenetek, ritmusváltások

fordulnak elő. Stílusában is a hangulatváltások, kifejező előadásmód, ellentétezés érvényesül. A romantikus ábrázolómód mellett írói eszköztárnak másik részét az anekdotázás elemcsoportja alkotja: életkép, idill, adomák, a komáromi hétköznapok életanyaga. Tetőpont: Lelkiismeret-furdalásában (a kettős élet miatt: Tímeának azt mondja, hogy üzleti útra megy – közben Noéminál van; Noéminak pedig nem mondja meg, hogy felesége van) öngyilkosságot akar elkövetni. Befejezés: Krisztyán Tódor váratlanul belefullad Timár ruhájában a vízbe. Azt hiszik, hogy Mihály halt meg, így a külvilág számára lénye halott. Tímea végre férjhez mehet Kacsuka Őrnagyhoz (akibe már korábban beleszeret). Bosszúból Athalie nem hagyja, hogy Tímea felhőtlenül boldog legyen. Tímea azonban nem hagyná el Mihályt, és bizonytalan, hogy férje valóban meghalt-e. A művet a kiábrándulás regényének is nevezik, hiszen:
Jókai elítélő

véleményt alkot: megingott hite, optimizmusa a fennálló rend helyességében,
másrészt azért is, mert T. Mihály nem a társadalomban találja meg a boldogságát, hanem egy nem létező utópista helyen, a társadalomból kilépve a Senki szigetén. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel 6. tétel: A reformkor eszméi Kölcsey mővészetében (Parainesis, Himnusz, Huszt, Zrínyi második éneke) A Parainesisben megfogalmazott reformkori embereszmény megtestesítıje (az önzéstıl mentes emberideál, tiszta hazafiság, tudományok mővelése az emberiség szeretete), ı maga is követte, ennek akart megfelelni és útmutatóul fogalmazta meg unokaöccse számára. A reformkor egyik legsokoldalúbb alakja: költı és politikus (Szatmár megye országgyőlési képviselıje) Beszédeiben felszólal a jobbágyfelszabadítás a magyar nyelv ügye mellett. Nagyhatású szónok és a magyar irodalom

kritika megteremtıje. Elsı plágium (irodalmi lopás) pere az ı nevéhez főzıdik, Iliász fordításához kapcsolódik. Kazinczy megjelentetett egy kötetet amiben Kölcsey fordítása is megjelent, de a nevét nem tüntette fel. Utolsó éveinek legkiválóbb alkotása, a magyar klasszikus próza remeke, a Parainesis (intelem, buzdítás). 1884-ben írta unokaöcsének, Kölcsey Kálmánnak Legfıbb tanítása: az ember a közösségé, nem önmagáé. (1 Közösségi ember) Csak akkor lehet boldog, ha önzetlenül másoknak (emberiség, haza, család) szenteli életét, a lélek harmóniáját ugyanis a cselekvésben lehet megtalálni. Az élet fı célja a tett (2 Tett, cselekvés) Figyelmeztet, hogy felnıtt korban sok csalódásban lehet részünk, de illúziói szertefoszlása ellenére se veszítse el szilárd meggyızıdését az erélyben. (3 Erély) Ennek az erkölcsi ideálnak a tartalmát fejti ki a továbbiakban: "Imádd az Istenséget! Akármerre veted

tekinteted, egy végtelen bölcs és jó, de egyszersmind megfoghatatlan lény jelenségei sugározzanak feléd." (4 Isten) A mő központi kérdése: az emberiség és a haza szeretete. "Szeretni az emberiséget! De az egyes ember csak meghatározott körben munkálkodhat." Az emberiséget csak a hazán keresztül szolgálhatjuk. "Hazaszeretet egyike a kebel legtiszteletreméltóbb szenvedelmeinek" (5 Emberiség és haza) Unokaöccsét a közönség szolgálatára kívánja felkészíteni, hiszen "a társaságba született ember nem önmagáé". (6A közösség szolgálata) Felsorolja azokat a követelményeket, amelynek eleget kell tenni: "Törekedjél ismeretekre, melyek ítélet és ízlés által vezérelnek. Tudományt a munkás élettel egybekötni" (7. Ismeretek) A közéleti szereplés feltétele a szónoklat, a retorika szabályainak ismerete. (8 Közéleti sz, szónoklat) A szónok leglényegesebb eszköze az anyanyelv tökéletes

ismerete. (9 Anyanyelv) A mőveltség legfıbb forrásai a könyvek. (10 Könyvek) Ezután azt vizsgálja, hogy az eddig kifejtett erények hogyan valósulnak meg a történelemben. Hisz az emberiség folyamatos fejlıdésében "küzdés az élet!" (11. Küzdés) Kölcsey Himnusza elıtt a Boldogasszony anyánk címő katolikus dal volt a himnusz. 1844-ben írtak ki pályázatot a Himnusz megzenésítésére. Erkel Ferenc nyerte meg Az 1848-as szabadságharc alatt terjedt el majd a végén betiltották. 1856-ban hangzott fel újra Szatmárcsekén Kölcsey sírjának avatásakor. Keletkezésének körülményei A reform törekvések nem indulnak meg, viszont Itáliában forradalom tör ki, ezért Magyarországon növelik a hadiadót és az újoncok számát. Az idegen nemzetek közé ékelıdött magyarság el fog pusztulni
Herder
nemzethalál gondolat ami más mőben is megjelenik (Zrínyi II. éneke) Protestáns prédikátorok hangnemében írja ami a siralmas énekekre

jeremiádokra emlékeztetnek. Szerkezete, felépítése Az elsı és utolsó versszakban közvetlenül szólítja meg Istent. Egy közösség nevében kér áldást és szánalmat. Az utolsó versszakban az ige kerül a mondat elejére és nyomatékossá teszi a felszólítást. A bal sors nevében az a népi hiedelem fejezıdik ki ha a jóslatot jelzı jel pl. egy madár balról jön az rosszat jelent mindig. Innen ered a bal sors Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel Az eddig szenvedésekre hívja fel a figyelmet Kölcsey. 2-3. versszakban az értékgazdag múlt jelenik meg A honfoglalás, Árpád kor, természeti gazdagság, török feletti gyızelmek, Mátyás sikerei. Kölcsey történelem szemlélete: Istentıl kapja a magyarság a történelmi sikereket de a büntetéseket is. İ a történelem irányítója. A vers felépítése a klasszicista retorika szabályait követi, a megszólítás után

áldáskérés, indoklás. 4-6. versszak: egy hangulati váltás kezdıdik a „Hajh” miatt Rabló mongol nyila
tatárjárás Testvérháborúk, belsı viszályok, árulások (Rákóczi féle szabadságharc) Isteni büntetés az elkövetett bőnök miatt, a nemzeti egység hiánya, emigrációba kényszerültek 7. versszak: itt tér át a jelenbe A jelenrıl pesszimista képet fest, a szabadság teljes hiánya jellemzi, csupa ellentét ez a versszak pl.: vár-kıhalom, szabadság-rabság, kedv, öröm-halálhörgés, siralom A tehetetlenség és a pesszimizmus lesz úrrá a nemzeten. Az utolsó versszak komorabb, mint az elsı versszak. Egyszerre jellemzi a klasszicizmus és a romantika. Romantikus jellemzık: - nagy szenvedélyeket, indulatokat kifejezı költıi képek pl.: ”Elsújtád villámidat dörgı fellegekben” „Vert hadunk csonthalmain” - ellentét pl.: kedv-siralom - túlzó költıi képek pl.: lángtenger, tengerén kínjának - alliteráció (betőrím) pl.:

Bécsnek büszke, honját a hazában Összegezve Pesszimista szemlélető, Istenben látja a haza megmentıjét Huszt A Huszt címő epigrammában a dicsı múlttal szemben a költı jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghezvinni. Az 1-4 sorig romantikusan színezett elbeszélés, az 5-8. sorban valóságos drámai jelenettel folytatódik A régi dicsıség árnyalapjának szózata és tanításának szigora egy szállóigévé vált parancsban összegzıdik: “Hass, alkoss, gyarapíts: és a haza fényre derül”. A történelmi körülmények: 1832-36-os országgyőlés felosztása, az 1830-31-es Lengyel felkelés vérbefojtása ismét újabb kétségbeesése taszítja Kölcseyt. Így a három költıi korszak 1837-38 között ebben a hangulatban tart. Ennek a korszaknak jellemzı verse: Zrínyi második éneke Zrínyi II. éneke (1838) A cím jelzi, hogy a vers szoros kapcsolatban áll az 1830-ban íródott Zrínyi dalával. Az a

vers kemény hangú számonkérés és könyörtelen ítélet, felvillan a nemzethalál lehetısége. A szándék az öntudatra ébresztés, a felrázás. Ez a vers, a Zrínyi második éneke, folytatása, módosítása, újragondolása a problémakörnek: az elıbbi erıteljes, határozott hang esdeklıvé szelídül. Mindkét szöveg drámai párbeszéd, pontosabban dialógussá kivetített belsı monológ. A lélek belsı ellentmondásait jeleníti meg. Nem a közvetlen gondolat – és érzelemkifejezés líranyelvét használja A lírai én álarca Zrínyi: a költı és hadvezér, a cselekvı ember. Az ı nevében szólítja meg a sorsot A Himnusz szigorú, de igazságos, személyes istene helyett a rideg, személytelen sors a megszólított, akihez a Himnusz könyörgı, esdeklı hangján beszél. Világos, jól áttekinthetı a kompozíció: a páratlan versszakok: a Zrínyivel azonosuló beszélı könyörgése;a páros versszakok a sors kegyetlen válaszai. Stílusára a

költı képek (metaforák, ezeken belül is a megszemélyesítések) túlburjánzása jellemzı. Az állítások képi megfogalmazása tágabb értelmezési lehetıséget hagy. Klasszicista vonások: világos, logikus felépítés, a verselés szabályossága. Erıteljes képei, expresszív kifejezései („méreg ég, és ömlik mély sebére”), érzelmi telítettsége romantikus, helyenként szentimentalista (bájkör) jellegre utalnak. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel 7. tétel: Vörösmarty: A romantika kérdései és az arra adott válaszok Gondolatok a könyvtárban, Csongor és Tünde, Előszó Vörösmarty Mihály (1800-1855): A haza és az emberiség költője, ugyanis olyan témákat vet föl, amelyek általános emberi kérdések. Ilyen pl „Mi adhat boldogságot az embernek?” Az emberi haladás kérdése, a tudományok szerepe gyakran központi témája műveinek. Költészetében

teljesedik ki a romantika irányzata. Romantika: A 19. századra jellemző művészeti, irodalmi stílus Előtérbe kerül az érzelem, a képzelet, a csapongó, fantáziadús képzelet. Ellentétes eszmevilágot tükröz Fontos a nemzeti öntudat: a hősi múlt lelkesítő példáit a jelenre vonatkoztatja. Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után. A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése. Gondolatok a könyvtárban: Műfaja: Filozófiai-gondolati költemény. Megjelennek benne a rapszódia elemei: szélsőséges, derűlátás, pesszimizmus egyszerre jellemzi. Elmélkedő, a kételyeit megfogalmazó költőt mutatja a vers. Nemcsak a nemzet sorsát védi, hanem az egész emberiség jövője érdekli Kételyek, vívódások jellemzik. Nincs versszakokra tagolva a mű, inkább gondolati egységekre tagolódik.

Vörösmartyt a mű megírásakor a MTA könyvtárában tett látogatása ihlette. A lét értelmét keresi, pontosabban a tudás helyét a világban, hogy haladt-e előre a világ a tudás által? 1. gondolati egység: Azt az ellentmondást fogalmazza meg, hogy az eszmék, melyeket a könyvek tartalmaznak, ellentétben állnak a valósággal. Felveti azt a kérdést, hogy milliók nyomorognak, miközben kevesen boldogak. A könyvek feloldották-e ezt az ellentmondást? /Platón és Arisztotelész felvetette már; Rousseau kijelenti: romlott az emberiség erkölcse. 2. gondolati egység: Felteszi a kérdést: „Használt-e az emberiségnek az egyéni áldozat?” Eljut a legpesszimistább pontig: ha nem segítettek a könyvek, égessék el őket. Szép dolog az egyéni áldozat, de gyakran hasztalan. Bizakodást adhat a költőnek az a tény, hogy van egy hely (USA), ahol már megfogalmazták az emberi jogokat, az egyenlőséget, egyenlő jogot az élethez, munkához. 3. gondolati

egység: A költő „kilábal” a pesszimizmusból: A jelenben viszont meg kell menteni a nemzetet, a nemzet sorsát rendbe kell tenni, nem szabad belenyugodni a jelenlegi helyzetbe. („Testvérem van millió” – közösséget érez embertársai iránt) Egy nemzet felemelkedését is csak akkor tudjuk szolgálni, ha általános emberi célokért, a nemzet felemelkedéséért küzdünk. Csongor és Tünde: 1830-ban keletkezett. Műfaja: drámai mesejáték (filozófiai tartalma miatt drámai filozófiai költemény) Témája: boldogság keresése és az emberi élet értelme. Forrásként említendő egy 16. században élt szerző Gyergyai Albert: Árgyélus királyfiról szóló széphistóriája, ill. Shakespeare: Szentivánéji álom Ezeknek a forrásoknak tudható be, hogy Vörösmarty megtartja a mesei elemeket. Meg is haladja a mesét, mert filozófiai életbölcseletet visz a műbe és a szereplőket szimbólumrendszerekkel veszi körül. A történés ideje egy nap, de

ezt a szerző szinte kozmikus méretűvé növelte. A középpontban Csongor boldogságkeresése áll Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel Helyszíne kettős: tündérvilág és valóság. Csongor nem léphet be a tündérvilágba, Tünde pedig a valóságba. Csak a kertben találkozhatnak (valóság és a meseország határán van) Szerkezet: 5 felvonásból áll. Expozíció: Csongor kiábrándultan tér haza, mert nem találta meg a boldogságot. A kertben kiszabadítja Mirigyet és találkozik Tündér Ilonával. Bonyodalom: Mirigy ármánya: levág egy aranyhajfürtöt Tünde hajáról. Bonyodalom kibontakozása: Csongor Tünde után indul, s útközben próbákat áll ki. - 3 vándor 3 életcélt mutat: hatalom, pénz és a tudás (fejedelem, kalmár, tudós) - 3 ördöggel való kaland - Mirigy háza (próbák) Tetőpont: Csongor és Tünde újbóli találkozása. Megoldás: Elnyert boldogság, ami

áldozatokkal jár
Tünde elveszti tündéri mivoltát Csongor keserű tapasztalatokat von le, ami Vörösmarty pesszimizmusát tükrözi. A műben központi szerepe van a 3 vándorral való 2-szeri találkozásnak. A 3 vándor alakja szimbolikus, ők képviselik Vörösmarty egyik fő kérdését, hogy mi teheti boldoggá az embert, és hogy mi az élet értelme. Szerepük az, hogy ráébresszék Csongort arra, hogy a földi élet gyarló: hatalom, önzés és a hiúság szenvedélye hajtja az embereket. Csongor alakjában teremti meg Vörösmarty azt a hőst, amely a teljességre, tökéletességre sóvárog. A szerkezete szimmetrikus: Kertből a kertbe jutunk el, éjszaka indul el és ér vissza A 3 vándor csalódottan és kiábrándultam tér vissza. Az éj monológja: Kulcsfontosságú rész a műben, itt fogalmazza meg Vörösmarty a pesszimizmusát. A mű felépítése nemcsak szerkezetileg körkörös, hanem tematikailag is. Organikus természetszemléletet mutat Az éjszaka

monológja azt a gondolatot erősíti Csongorban, hogy a világban nincs fejlődés és nincs, ami öröktől fogva létezik. Haláltudat, elmúlás miatt nem lehet tökéletes boldogság, mert mindenre a végesség érvényes. A boldogságban öröm is van, de a befejezés mégis pesszimisztikus, mert le kell mondania Tündér Ilonának a tündérségéről. Előszó: Vörösmarty költészetének betetőzése, melyben metaforikus ívet ír le. Összefoglalja benne a korábban felvetett gondolatokat (egyéni, nemzeti lét, történelem). Egyszerre szól a nemzeti katasztrófáról és a történelmi fejlődés céltalanságáról. A címe sugallja, hogy a valamihez előszóként szánták. 1845-ben kezdte el írni és előszóként szánta a Három rege című kötet elé Végül nem kapott szerepet a kötetben, 1850-51 között átdolgozta és 1886-ban jelent meg. Így vált a vers a Világosi katasztrófa valós víziójává. A vers allegorikus, a felszínen át mélyebb,

másodlagos jelentése van. Minden sor szimbolikus jelentést kap A nemzet, a társadalom története a természet évszakváltozásaival egybefonódva jelenik meg. A szabadságharc előtti és utáni időszakot írja le. 1-10. sor: a reformkor ünnepi tavasza Utópikus célok, elképzelések jelennek meg, s elválaszthatatlanul összefonódik a haza és az emberiség sorsa. 11-18. sor: a várakozás reszkető türelmetlensége, a szent szózat megszületése és ennek következménye olvasható. A tavasz nyárrá érett, az idő beteljesedett, megszületett a szabadság szent szózata. A természet, a nemzet, az emberiség tavasza-nyara együttesen fordul az ősz viharába, a tél halálába. A véres harc és a zsarnokság megsemmisítette a reményeket. A vész nyomában pusztulás jár: az érték gazdag világ tragikusan megsemmisült. 34-41. sor: a tél dermedtsége az élet pusztulását, az emberi remények halálát jelképezi Istenkáromló motívum: Isten elborzadt

szörnyszülött teremtményén, a „félig isten, félig állat” emberen. Az ember nem a természet koronája! Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel 8. tétel: A romantikus költészet eszmény Petıfi ars poeticájában: A természet vadvirága, Sors nyiss nekem tért, A XIX. Század költıi, Apostol Valamennyi írónk közül Petıfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hıseként, majd az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitıl ı jelentette a magyarság számára a nagybetős Költı fogalmát. Élete legalább annyira kultusz tárgya lett, mint a költészete. A rendkívül érzékeny és már korán önállóságra kényszerülı fiatalember maga választotta magyarságát is, mővészi hivatását is. Különösen szerencsés pillanatban

lépett fel: a reformkorban alakultak ki tulajdonképpen a folyamatos irodalmi élet keretei; a „korlátlan lehetıségek” ideje volt ez, amikor a szép literatúra tájékozódási és vonzási köre kicsi és könnyen áttekinthetı volt; a hazai nyelv és irodalom mővelése nem csupán kulturális ügynek, hanem hazafias tettnek számított; a klasszicista ízlés uralmát megtörı romantikus áramlatok rohamosan növekvı társadalmi-politikai érdeklıdést tudhattak maguk mögött; a népiesség pedig viszonylag széles társadalmi-irodalmi mozgalom volt, amely Petıfit országos szinten tette ismertté és népszerővé. Csak amikor eltért ennek normáitól (elıször A helység kalapácsa címő mővével), kezdıdtek ellene támadások, s bár politikai radikalizálódása szőkítette inkább, mint növelte híveinek körét, indulása elınyeit mindvégig élvezte. A természet vadvirága (1844) A vers 1844 decemberében jelent meg a Pesti Divatlapban, a következı

megjegyzés kíséretében: „Dardanus-féle kritikusaimhoz”. Az Életképek egyik korábbi számában ugyanis ezen az álnéven jelent meg éles támadás Petıfi (és követıi) „durva, parlagi” nyelve, „botrányos” kifejezései ellen, ıt magát pedig a cikk „verébfi”-nek titulálja. (Hasonló kritikákat írt Nádaskay Lajos és Poór Jenı.) A természet vadvirága hasonló hangnemben válaszol a támadásra, s intonációja indulatosságával megerısíteni látszik a kritika megállapításait. Lényegében ugyanazt az álláspontot foglalja el, mint A helység kalapácsa: az életszerő, természetes, „korláttalan” költészet eszményét állítja szembe az élettelen, mesterkélt, „kényes” irodalmisággal. Az indulatos, szinte durva intonáció a költı felháborodását, de egyben tudatosságát, határozottságát is bizonyítja. A versszakok végén csattanó refrén csak fokozza ezt a magabiztosságot. Eszménye a természetes, az iskolai

szabályoknak nem engedelmeskedı, „korláttalan” költészet – szemben a mesterkélt, „üvegházi” irodalmisággal. A vállalt mővészeteszmény részben a romantikát megelızı kor felfogására emlékeztet: a mővészi szépet alárendeli a természetinek. A költı az „ép ízlést” természetes adottságnak, az esztétikai szabályok követését pedig „romlottságnak” tekinti – ebben a gondolatban már a romantikának is lehet némi szerepe. Tehát Petıfi esztétikai pozíciója itt még átmenetinek minısíthetı. A Sors, nyiss nekem tért címő mővét 1846. áprilisában írta Az elején valamit tenni akar, a 4. szakaszban megtalálja, hogy mit: meghalni az emberiség javára Itt magányos, ez egyedi tett, a népnek ebben semmi szerepe. Egyedüli tett, nincs szó se a nép pozitív, se negatív szerepérıl. Maga a cél a halál az emberiségért Imitatio Christi Megváltó költı Megszólítással kezdıdik, újszövetségi képanyag, ritmus

felgyorsulása, aprózás, ettıl zaklatott, magasztos nyelvezet ⇒ óda. Altruista, elégikus Isteni dicsıséget nyer 1846 után jut el egy újfajta költı-ideál kialakításáig, egy új mővészi hitvallás hirdetéséig. A XIX. századi költıi (1847) címő verse szerint a költı Isten küldötte, „lángoszlop”, mely Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel valaha a zsidókat vezette az egyiptomi bujdosás során, a költészet pedig politikai tett. – A költık kötelessége a népet elvezetni a Kánaánba, az ígéret földjére. Ezt az eszményt, ezt a szent és nagy küldetést állítja követelményként századának költıi elé. Ennek érdekében szenvedélyes indulattal érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére (1. versszak), felháborodottan átkozza meg gyáva és a hamis, hazug próféták magatartását (3-4). A látnok-költı feltárja a

jövendıt: költıi képekkel írja körül az elérendı cél, a Kánaán legfıbb jellemzıit (5). A vagyoni, a jogi és a kulturális egyenlıség utópisztikus elképzelése túlmutat már a közeli jövın. Ezt az idıbeli messzeségbe helyezést érzékeltetik az 5 versszakban a romantikus körmondat „Ha majd” kezdető feltételes tagmondatainak párhuzamos ismétlıdései – mintegy újra meg újra a közvetlen jelentıl elszakítva s a távoli víziókba lendítve a szemléletet. A cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az idıpont bizonytalan. A költı itt már nem láttatja önmagát az elkövetkezı idıben, nem szól személyes részvételrıl, sıt a „talán” tétovasága azt jelzi, hogy „munkájának” eredményét nem fogja megérni (6). A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. A képek ellágyulása, puha, tapintható finomsága (szelíd, lágy csók; virágkötél;

selyempárna) halál órájának a lelki békességét sugallja. Mert nem az eredmény, hanem a szándék minısíti az embert, a szolgálat, a használás akarata: a próféta szerepe nem a beteljesülés átélése, csupán ennek hirdetése. Ez a költemény minden romantikus szenvedélyessége ellenére is kerek, zárt, szinte klasszicista ízléső kompozíció; az indulatok nem teszik zaklatottá, nem bontják meg a sorok, a strófaszerkezetek és a rímek szabályos ismétlıdését. Inkább az érvelı, bizonyító, meggyızı retorikára esik benne a fı hangsúly. 1848 nyarán választások voltak, Petıfi Szabadszálláson jelöltette magát képviselınek. De még a városba sem engedik be, kudarcot vall. Ennek hatására írja meg Az apostolt A mő az egyház ellen is támadás, mert egy pap fiát választották meg helyette képviselınek. Petıfi Szilveszterkor született, és Szilveszternek akarták hívni. A pap prédikálása Szilveszter ellen azonosítható a

szabadszállási kudarccal. Az összeházasodásuk is hasonló Megjelenik a cenzúra, mint mitikus erı, mely akadályozza, hogy a gondolatok eljussanak a néphez. Ezek Szilvesztert Petıfi hasonmásává teszik. A mőben a múlt idısíkját beépíti a jelenébe Az idısík folyamatos egység egy idıben. A szerkezet nagyon drámai felépítéső Elıtörténet váratlan fordulatokkal van tarkítva. Ilyen például a kisasszony megjelenése és szerelme, a nép viselkedése a XIII. szakaszban A sok fordulat azért kell, hogy mindenféle szenvedésen keresztül menjen a hıs. Állandóan kísérti az elzüllés Amikor tanult ember lesz, kísértések jelennek meg, hogy álljon az elnyomók oldalára. Ez kapcsolja Krisztus életéhez Szilveszter könyvének programja: vagy mindent, vagy semmit; cél a teljes egyenlıség. A mő szerint a jelenben ezek nem valósulnak meg, majd csak a következı nemzedék valósítja meg. A cél csak a jövıben valósítható meg, mert a nép még

szolganép. Megjelenik a paternalizmus: a próféta jobban tudja, hogy mi a jó a népnek, mint a nép. A mő jelentése: a megváltás, felszabadulás ismét a jövıbe toldódik el. Sajátos történelemfelfogást takar a mő: a történelemben egy egyenletes haladás figyelhetı meg. A haladást néhány kivételesen nagy ember hozza létre fokozatosan. Optimista a jövıre nézve, jelenkorral szemben viszont pesszimista: "Messze még a Kánaán". Petıfi ezt akkor mondja, amikor esélyük van a gyızelemre, a költı tehát nem hisz a gyızelemben. Mőfaja: verses regény Az író beleszól a történetbe, kommentálja azt, egy egész életutat mutat be. Városi történet, a falusi betét csak arra való, hogy találkozzon a néppel. A strófaszerkezet nem kötött Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel 9. tétel: Arany János: Idı és értékszembesítés Arany lírájában - Letészem a

lantot, İsszel, Epilógus Arany János lírai költészete a szabadságharc bukása utáni évtizedekben bontakozott ki: mővészetében a líra veszi át az uralkodó szerepet. Nagy epikus tervei- láttuk- töredékekben maradtak: sem ideje, sem testi-lelki ereje nem volt a befejezésükhöz. Pedig nem akart lírikus lenni semmi áron, noha megérkeztek azok az „indulat-rohamok”, amelyeknek hiányáról panaszkodott a Petıfihez írott egyik levélben. 1867-es kötete elıszavában a körülmények megváltozásával indokolta elbeszélı mőveinek kudarcát, s szinte mentegette lírai kitérését: „Így lettem én , hajlamom, irányom, munkaösztönöm dacára szubjektív költı, egyes lírai sóhajokba tördelve szét fájó lelkemet. ”Tévedésnek tartotta azt a korszakot, „mely pedig igazi magára találásának páratlanul gazdag lírai termését hozta meg”. „Lírai sóhajainak” forrása – a már korábban elborult kedélyállapotot felerısítve- a nemzeti

katasztrófa, Petıfi elvesztése, egyéni sorsának teljes bizonytalansága, s mindezek miatt a reménytelen kétségbeesés, a kilátástalanság. Fölöslegesnek érzi magát, hiábavalónak költészetét: ha a nemzet halott, nincs kinek énekelni. Letészem a lantot (1850. márc 19) címő költeménye épp abból az elhatározásból született, hogy abbahagyja a versírást. A költemény alapélménye: a kiábrándulás, a múlt visszahozhatatlanságának felismerése, a világos tragédia után kialakult nemzeti és személyes válság: a katasztrófaélmény. Két korszakot állít egymással szembe: az értelmetlen, céltalan jelent s a nagy reményeket ígérı, éltetı múltat. A jelen csüggedésébıl visszatekintve az egyébként is értékgazdag múlt még vonzóbbnak tőnik, s ez csak fokozza a tragikus veszteségérzetet. A kétségbeesés hangjaa jelen és a kilátástalan jövı miatt- a múlt ódai magasztalásába csap át, de ez- a refrénbenmindannyiszor

visszahull a vers fájdalmas alaphangjába A csüggedés és a lelkesedés ellentétes érzelmei között hullámzik a költemény, s ennek az érzelmi kettısségnek megfelelıen a hangnem is összetett: elégiai és ódai. Arany „elegico-ódát” írt- ahogy ı nevezte. A versben megvalósult, feszültséget teremtı ellentmondás a költı belsı küzdelmét tükrözi. A költeményre a szigorúan zárt kompozíció jellemzı. A hét versszak közül három- az elsı és az utolsó kettı- a jelen hangulatát és elhatározását sőríti magába, a közbezárt négy szakasz (25.) pedig a múltra vonatkozik A jelenbıl indul el és oda is tér vissza, miközben megjárja a boldogító múltat, mely hitet adott a jövıre nézve is. Az idıbeliségnek ez az önmagába visszatérı vonala párhuzamos az elégiai és az ódai hangnem váltakozásával. A múlt állandóan szembesül a jelennel. A ez elsı és az utolsó versszak – a két keretversszak – a jelenbeli állapotot

összegzi (mindkettı azonos mondattal kezdıdik). Az indító strófában a költı halk, elégikus sóhajokba fojtja a keserő megállapítást: felhagy a költészettel; s az indokot: megváltozott, lelke ifjúsága eltőnt. A refrén kérdést tartalmazó felkiáltás formájában szomorúan összegzi újra az elızı sorok megállapításait (nem az, aki volt; jobb része halott; az élet csak látszatlétezés stb.): lelke elveszett ifjúságát siratja el benne. İsszel A reformkor felhıtlen reménykedı ideje képez markáns ellentétet az 1849 utáni megtorlás és elnyomás leverı kilátástalanságával. A 10 strófából álló költemény elsı 5 szakasza homéroszi, a második öt az ossziáni világot idézi, és így tagolódik a vers két nagyobb szerkezeti egységre. Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel Ez a vers is kettes hangszereléső: a szárnyaló óda ötvözıdik az elégia

rezignáltságával; tehát az İsszel is elegico óda. Elsı egység: Az indító két sor ıszi életképet fest. Egybeolvadnak itt a fogalmak: a költı, a dal, a madár, az évszak egyaránt ,,hallgat, komor, fázik”. Homérosz verıfényes, sugárzó világában a reformkor reménykedı boldogsága mint elmúlt, visszahozhatatlan vágyálom jelenik meg, melyet minden versszak végén ellensúlyoz a refrén mélabús, lemondó tagadása. E négy versszakban éles kontúrokkal megrajzolt tájak, életképek tőnnek fel, és megfigyelhetı a tudatos térbeli elrendezettség is. Második egység: Szintén az ısz életképszerő leírásával kezdıdik. A következı négy szakasz az ossziáni költészet komor halálhangulatát, a nép pusztuló haldoklását idézi fel. Távlatokat elmosó, színeket kioltó ködös, nyirkos homály uralkodik. Ebben a szürke egyhangúságban tőnnek fel a fájdalmas látomások, hallucinációk; a hunyó dicsıség lantosa, a bukás víziója. A

10. versszakban félelmetesen egybemosódik a jelen és múlt, a versben beszélı költı és Osszián, a magyar és a kelta nép tragikus sorsa, a két nemzet hazája, és pusztulása. A lehangoló verslezárás mondanivalója: ha a nép halott, nincs szükség költészetre sem. Epilógus Lírai önarckép, számvetés a megtett életúttal. A sors elviselése, önmegtartóztató tudomásulvétele, a belsı méltóság megırzése: röviden így jellemezhetı az Epilógus címő vers elején kifejezett magatartás. A zsúfolt országút képe a sors allegóriája, az út megtételének módjai lehetséges magatartásformákat szemléltetnek. A szöveg három részre tagolódik, amelyek világosan elkülönülnek egymástól azáltal, hogy a nyitó soraik szinte teljesen azonosak egymással. Az elsı öt szakasz szándékoltan köznapi szóhasználatával, esetlenséget mímelı ismétléseivel és kezdetlegességet utánzó rímeivel humoros közlés benyomását kelti: a beszélı

nevetségesnek tünteti föl a társadalmi sikereket, és a belsı függetlenség megırzését emeli a becsülendı magatartás szintjére. A hatodik versszak elsı sora csupán egyetlen szóban különbözik a fölütéstıl, de ez máris jelzi a hangnemváltást. A külsı képet belsı történés, a humort elégikum váltja föl. Az elsı öt szakaszban a beszélı saját erkölcsi fölényét hangsúlyozta, a középrész kétes értékőnek mutatja ezt az önigazolást. A belsı kétely mélysége, a fájdalmas vívódás hangneme, az életmő töredékességének tudata Arany öniróniájának rendkívüli élességét bizonyítja. Az Epilógus összegezı jellege a harmadik részben a legnyilvánvalóbb. Az utolsó elıtti szakasz a Kertben, a zárlat A rab gólya szövegére utal vissza. A költészet gyógyító szerepének beteljesületlenségét a lírai én a költı kiszolgáltatottságával magyarázza. Az egy sorral kibıvített záró versszak a halálra utal, s így

végpontként jelöli meg azt a létállapotot, amely a lírikus Arany másik kései fı mővében, a Mindvégigben már kiindulópontja a gondolatmenetnek. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel 10. tétel: Madách az ember tragédiája: kérdések és válaszok a mőveiben, a 3 fıszereplı jellemzése, egymáshoz való viszonyuk A XIX. századi nemzeti liberalizmus történelemszemlélete a folyamatos fejlıdést hirdette, melynek célja a tökéletes társadalom. Madách azonban a világosi tragédia után, a passzív rezisztencia "nemzethalál" hangulatában elveszti a hitét a fejlıdésben, a haladásban. 1858-ban már foglalkoztatja az a gondolat, hogy az emberiség történetét egy drámai mőben összefoglalja, Erdélyi Jánosnak írta eredetileg. A mő alapgondolatát fogalmazza meg: az ember az istentıl elszakadva hogyan cselekszik, a nagy történelmi korszakokban hogyan cselekszik.

1859 februárjától 1860 márciusáig terjedı idıszakban írta meg Arany János rossz Faust utánzatnak tartotta, és csak másodszori olvasásra értette meg a mő nagyságát. Késıbb beszédet írt a mőbıl, amelyben vádjait kifejtette: pesszimista cselekménysor után következetlen az optimista befejezés. Ha a mő keletkezési hátterét megvizsgáljuk, akkor érthetı az optimista vég. Egy csügget kor után reménykedı korszakot élt Madách A mő megírásának a háttere: Házasságának megromlása, válás
kiábrándultság a nıkbıl (kamaszkora óta nıimádat és nıgyőlölet között ingadozott) Akadémiai székfoglaló beszédet írt. Családját a román parasztok agyonverték (gyakran jelenik meg vérszomjas tömeg a mőveiben) Világnézeti válsága: az eszmékben való hinni akarás és annak megvalósíthatatlansága, a liberális történelem szemlélet helyett a pozitivizmus felé közeledett Filozófiai hatások - deizmus: Isten megteremtette a

világot, de a mőködését a természetre bízza „Be van fejezve a nagy mő igen, a nagy gép forog, az alkotó pihen” hegeli történelem szemlélet: (Hegel) minden történelmi korszaknak van egy felívelı és egy hanyatló korszaka, amely megvalósul és a végén újabb lép helyébe, a nagy történelmi személyiségek valósítják meg a vezéreszmét. determinizmus: a természet törvényei vonatkoznak az emberi társadalomra. A szabadsággal szemben áll a determinizmus természeti végzetrıl szóló elméletek
Eszkimó szín: Egyenlítınél játszódik, mert a Földet már jég borítja mechanikus materializmus: géphez hasonlítják a Földet utópista szocializmus: 19. századi gondolkodók állítása falanszterekbe nagyobb közösségekbe fognak élni, koponya méretek alapján
munkamegosztás, nincs család, a gyerekek külön élnek szüleiktıl pozitivizmus: a társadalom nem fejlıdik, hanem a természeti környezet hatása alatt áll és az ember

lehetıségeit társadalmi, földrajzi környezete határozza meg Rokonmővek Biblia, Dante-az isteni színjáték, Goethe-Faust, Victor Hugo- Századok legendája, Csongor és Tünde, Apostol Mőfaja Emberiség költemény, mert általános emberi kérdéseket vet föl pl.: van-e értelme, célja az emberi létnek, szabad-e az akarat, fejlıdik –e az emberiség, mi az eszmék sorsa a történelemben Drámai költemény filozófiai tartalommal Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel Szerkezete A. Keretszínek: I, II, III és végül a XV B. Álomszínek: 1 Történelmi színek a. Ókor: IV, V, VI b. Középkor: VII, VIII, X c. "Álom az álomban" (Újkor): IX d. Újkor: XI 2. Utópisztikus színek XII., XIII, XIV Madách, Az ember tragédiája címő mővében három fıszereplıt ismerhetünk meg különbözı korokban, és helyszíneken- Ádámot, Évát és Lucifert. A mő valójában egy belsı

vita kivetülése, melyben Ádám a hinni akarást, Lucifer a kételkedést képviseli, Éva pedig a megtartóerıt biztosítja Ádámnak a szerelem által. Ádám a legfontosabb szereplıje a történetnek. Minden színben jelen van, köré épül a cselekmény. Mindhárom szereplı rendelkezik egy nagyon fontos tulajdonsággal mőben, Ádám az, aki folyamatosan hisz, például az eszmékben. Hozzá az idealizmus kapcsolható, hisz abban, hogy a világ a lehetı legjobbá fog válni. Felesége, Éva elköveti az eredendı bőnt, szakít a tudás fájának almájából, ezáltal Ádám is elveszíti a halhatatlanságát, de elnyeri a szabadságot. Elhagyja az Urat és úgy érzi, hogy önmaga lett önistenévé, nem tartozik köszönettel Istennek. Ádám a jövıbe szeretne látni, hogy megtudja, van-e értelme a küzdésnek, szenvedésnek. Lucifer álmok formájában mutatja meg neki a különbözı korokat, melyek történelmét nem hamisítja meg, csak a hanyatló fázisukban

ábrázolja. Az alapkonfliktus Lucifer és Ádám között bontakozik ki, ezek a történelmi színekben jelennek meg. Ádám mindig képvisel egy eszmét, Lucifer pedig megmutatja, hogy a valóságban az hogyan torzul el. Az eszme mindig hanyatlani kezd, és új eszme születik belıle Tehát Ádám nevéhez a tézis is kapcsolható, melyet Lucifer megdönt, és létrejön az antitézis. Éva téríti mindig a helyes útra Ádámot, kiegyenlítı szerepe van, ı képviseli az összhangot, vagyis a szintézist. Ádámot folyamatos nagyra törés és küzdés jellemzi, a csalódások sem tudják lehangolni, például a párizsi szín után is-bár csalódik a forradalom eszméiben-lelkesülten ébred. Lucifer szerint is a megtörhetetlensége az egyik legjobb tulajdonsága Folyamatosan küzd, elbukik, azután ismét talpra áll. İ az, aki igényli a továbblépést és a változást Éva nagyon fontos személy Ádám számára, ı idézi elı a fordulatot a színekben, például

elköveti az eredendı bőnt a második színben. İ az, aki miatt Ádám elveszíti a Paradicsomot, viszont a késıbbi színekben Éva idézi vissza az édeni hangulatot. Tehát Éva szerepe ambivalens Lucifer az elsı színben válik bukott angyallá. Nem dicsérte a teremtést, szerinte az ismételhetı, az ember is képes rá. Véleménye szerint a teremtés ráadásul öncélú is, azért jött létre hogy Istent dicsıítse; hiányolja belıle a változatosságot. Lucifer szerint, ı ugyanúgy, mint Isten, a kezdetektıl létezik, tehát a Hegel-i dialektika érvényesül, vagyis ha valami létrejön, azonnal megjelenik az ellenkezıje, ezt bizonyítja az idézet: „Együtt teremténk, osztályrészemet követelem”. Az Úr számőzi, bár mégis neki adja a Tudás,- és a Hallhatatlanság fáját. Az idézet bizonyítja ezt is, valamint leírja Lucifer célját, vagyis az Úr világának megdöntését, hogy értelmetlené tegye a teremtést. Lucifer célja eléréséhez

Ádámot használja fel, megpróbálja ıt a kétségbeesésbe, az öngyilkosságba hajszolni. Tehát tragikus lázadó A holt anyag képviselıje Hozzá kapcsolható a racionalizmus, nagy igazságokat mond ki, illúziókat leplez le, éles elméjő kritikus. İ a tagadás szelleme, a hideg és latolgató értelmet, a rideg tudományt képviseli, szemben az érzı szívvel, mely Évát jellemzi. Ádám hinni akarását a kétely érveivel állítja szembe Lázadása önmagában nem tenné ellenszenvessé, de ártó szándékkal néz az emberiségre. Kritikája romboló erejő, de sohasem nyújt megoldást a problémákra, mégis fontos szerepe van a világ Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel harmóniájában, ugyanis pusztító szándéka küzdésre ösztönzi Ádámot. Rádöbbenti ıt a korok visszáságaira, ezért Ádám új utakat keres. Lucifer több csatát is nyer, például a második színben,

amikor az elsı emberpár szakít a tiltott gyümölcsbıl, vagy az Athéni színben, mikor Ádám kiábrándul az eszmébıl. Lucifer legnagyobb ellensége Éva, hiszen az érzelem szálait nem képes elszakítani a bukott angyal. Éva az a személy a mőben, aki érez, ezért hozzá a szenzibilitás (érzékenység) kapcsolható, ezt bizonyítja az is, amikor csak ı hallja meg a nép panaszszavát az egyiptomi színben. Lucifer és Ádám között áll, Lucifer eszménytelenségével és Ádám idealizmusával szemben a sokszínő természetet képviseli. Ádámtól eltérıen, ı színrıl színre változik, hol romlást, hol pedig menekvést nyújt. Az ókori színekben méltó társa Ádámnak A történelmi színek közül az elsı prágai színben is jól kitőnik az összetett egyénisége: hőtlen Ádámhoz, kacérság és lelkiismeret furdalás jellemzi. Ugyanakkor a párizsi szín is ezt a változatos jellemet tükrözi: két ellentétes alakban jelenik meg, a gazdag Márki

nıt, késıbb a pórnıt testesíti meg. Szerepe tehát kettıs, de inspirálja Ádámot, új utak keresésére biztatja. Egy-egy pillanatra képes visszaidézni a paradicsomi hangulatot, tehát Éva a természeti szférához is kapcsolható, és homályos intuíció jellemzi. A szerelem, az ifjúság és a költészet jelképe Kiegyenlítı szerepet tölt be a sokoldalúságával, ı képviseli s szintézist. Ellentmondásos jellemvonásaival az élet és a természet sokféleségét jelképezi. İ jelenti a fordulatot a színekben, és ı nyújt megtartóerıt számára. Ádám A mő Ádám és Lucifer vitájával zárul. Ádám be akarja bizonyítani Lucifernek, hogy létezik szabad akarat, úgy, hogy öngyilkos akar lenni. Ám ismét Éva hozza a fordulatot; közli Ádámmal, hogy gyermeket vár. Lucifer az egész mővön keresztül a determinizmust képviseli, vagyis a meghatározottság tant. A legfıbb probléma tehát a szabad akarat és a determinizmus szembeállítása,

vagyis, hogy az emberi akarat korlátlanul érvényesülhet-e, vagy pedig a természeti törvények determinizmusának rabja? Azonban kiderül, hogy ezek nem egymást kizáró, hanem feltételezı dolgok. Az ember csak korlátozottan élvezheti szabadságát, ugyanis a természeti,- és szociális tényezık is meghatározzák az emberi sorsot. A mő végén Ádám elfordul Lucifertıl és ismét az Úr kegyeit keresi. Összeállította: Lengyel Attila 3 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel 11. tétel: Mikszáth novellái: Az a fekete folt (részletesen), novelláiról, mi jellemzi írásait Mikszáth Kálmánt palóc mesemondónak is nevezték, mert a palóc nép mondáit, meséit örökítette meg írásaiban. A romantika és a realizmus elemei keverednek költészetében Összekötı kapocs a 19. század romantikája és realizmusa között Romantika: román regény szóból ered, elfordul a valóságból, témát gyakran a múltból

merít, különleges hısök szerepelnek, az írói módszer a fantázián alapszik, szubjektivitás az alkotó személyisége tükrözıdik a regényben, tájleírás, festıiség, gazdag szóképekben. Realizmus: szembefordul a valósággal, tipikus személyek, hısök, megfigyelésen alapszik, objektivitás az író kívülállóként mutatja be a cselekményt, hiteles lélekrajz, száraz, fegyelmezett. Viszonylag késın érkezett életében az írói siker. Két és fél évig a Szegedi Napló szerkesztıje, majd 25 évig a Pesti Hírlap szerkesztıségében dolgozott. A Tót atyafiak (81) és A jó palócok (82) címő kötetek meghozták a régen várt elismerést. A Petıfi Társaság, Kisfaludy Társaság, MTA tagja. Szabadelvő Párt képviselıjeként a parlament tagja 1882-tıl a Pest Hírlapban Országgyőlési karcolatokat jelentet meg (ironikus hangnem). Egyre inkább kiábrándul kora politikájából, itt ennek ad hangot. Mőveiben a korabeli dzsentri élete a téma.

Akik érdekházasságot kötnek, befolyásos állással szerzik vissza korábbi anyagi helyzetüket, élısködı tagjai a társadalomnak, mert nem végeznek hasznos munkát A Tót Atyafiak 4 terjedelmes elbeszélést tartalmaz. Ezekben szólal meg elıször a tiszta „Mikszáthi hang”. Tót történeteinek hısei a világtól elzárt magányosok, hatalmas hegyek között, a civilizációtól távol élı emberek, kiket jóval szorosabb szálak főznek a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Romantikus ábrázolás
váratlan fordulat, keveredik a realizmussal
hiteles lélekábrázolás, valósághő tájfestés. Az a fekete folt A cím a novella végén kapja meg a jelentését, a befejezésre utal. Cselekmény, szerkezete Expozíció
elıkészítés Expozícióval indul, itt megismerjük a helyszínt, a szereplıket és a Bacsa élettörténetét. Olejt a falubeliek az erdık vadállatának hívják, mert nem sírt a felesége temetésén. Mikszáth

kívülrıl láttatja, E/3-ban ír róla és a lelki vívódásairól. Nincs belsı monológ a mőben Olej nem panaszkodik. Az üresség, a kiüresedés jelzi mély fájdalmát Boris temetése után minden más, üres számára. 16 év után is a felesége hangját hallja a szélben İ az egyetlen szereplı, akinek részletesen foglakozik a lelkivilágával. A látszat és valóság közt áthidalhatatlan különbség van, Olej valójában egy érzı, szenvedı lény. A legfontosabb érték számára a nyáj, melynek a leírása szinte mesei. Olej olyan, mint egy uralkodó, mikor szemlét tart, egyenként ismeri mindegyiket, s mi is elıbb ismerjük meg a nyájat, mint a lányát, Anikát. Az ı neve is egy bárány kapcsán merül fel elıször, s így tudjuk meg, hogy Olej felesége halott. Azért ilyen elnyújtott a nyáj, a legfıbb érték bemutatása, ábrázolása, hogy annál nagyobbnak tőnjön a büntetés. Olej három urat ismer el: Istent, a Taláry herceget és a

tekintetes vármegyét. A pénz soha nem érdekelte Még a háborúba sem megy el a nyáj miatt. Amikor a mulandóságról töpreng, nem Anika elvesztését hiányolja, hanem a nyájért. Anika mérhetetlenül naiv. „Anikát ugyan nem sokkal szerette jobban, mint kedvenc bárányát.” a vacsoránál nem számít, hogy jut-e valami neki, az asztalhoz sem ült le Olej Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel sajnálja, hogy nem fiúnak született, mert akkor juhász lehetett volna. Anika sok utalást tesz arra vonatkozólag, hogy a herceg csábítja: mezei virágnak szólítja, könyörög, hogy megcsókolhassa. Olej sokáig nem fogja fel a dolgot, csak a harmadik napon A mőben a fı ellentét Olej és a herceg között található. A Taláry herceg tiszteletlen Olejjel szemben, nem emel kalapot, be sem mutatkozik, és juhásznak nevezi Olejt. Nyíltan udvarol Anikának, lekezelıen bánik mindenkivel,

feljebbvalónak érzi magát. Nem ismeri az alapvetı tisztességet, rangban Olej felett áll, de erkölcsileg és fizikailag nem. Gyakorlatilag meg akarja venni Anikát. Olej ezzel szemben megadja a tiszteltet, talpig becsületes, egészen az alkuig. Mint bacsa hőséges szolgája a hercegnek, de apaként nem a becsület tartja vissza az alkutól. Meg is fenyegeti a herceget, mint apa. Eddig a pontig jellembélileg hajlíthatatlan, tiszta volt Olej A herceg azonban felajánlja a brezinai aklot. Olej lelkében küzdeni kezd az önvád és a kísértés Végül a tisztesség kerekedik felül, de egy percig meginog, s utal arra, hogy tudtán kívül kellett volna elvinnie Anikát. A történtek után gyötörni kezdi a bőntudat, hatalmas változás, a lelke nem bírja elviselni a becstelenség tudatát. Sír, ez a mélypont, eddig erıs volt, most betegeskedik, félrebeszél Nem tud szembenézni a tükörképével, vagyis a saját tetteivel, lelkiismeretével. Még a természet is

bőnét olvassa a fejére, ítélı erınek tőnik. Hallja a felesége számonkérı hangját. A kolompolásban pedig „aklot cserélt becsületért” mondat visszhangzik A bonyodalom a herceg látogatásával kezdıdik. A csúcspontot az alku jelenti A befejezésben bontakozik ki a tragédia, látható a balladákra jellemzı bőn-bőnhıdés motívum, saját lelkiismerete bünteti meg a fıhıst. A mardosó, szőnni nem akaró önvádra utal, hogy a fıhıs cél nélkül elfut. Szégyene örökké kísérni fogja Az akoltól fosztja meg magát, tehát a legsúlyosabb büntetést vonja magára. Az epilógusban a következményt láthatjuk. Az akol helyén marad egy fekete folt Ez a folt egy szégyenfolt Olej lelkén, mely soha el nem tőnik. Önmagára mért súlyos ítéletében annak a morális embernek a kétségbeesése nyilvánul meg, aki nem tud becstelen módon élni. Olej megcáfolja a népítéletet: kívülrıl ugyanannak látszik ugyan, de valójában érzı lélek. Jó

palócok A jó palócok szereplıi is polgárosulatlan parasztok. 15 rövidebb novellából áll Szereplıi közvetlenebbek, beszédesebbek. Mikszáthnál a parasztok fıszereplık Elsıként fogalmazza meg, hogy a durvának hitt parasztok is mélyen érzık, fontos nekik az erkölcsi jó, uraik fölé emelkednek. Élıbeszédhez közelít az elbeszélésmód Fontos szerepe van a tájnak: él, cselekszik, társalog, habár hiányoznak belıle a természeti leírások. Gyakori téma a bőn és bőnhıdés. Megjelenik a palócok hiedelemvilága Nagy szeretettel ír a palóc emberekrıl Szülıföldjének kedves tárgyai tőnnek fel ezekben, a novellákban. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel 12. tétel: Az orosz realizmus: Gogol - A köpönyeg, Tolsztoj - Iván Iljics halála A realizmus a romantika mellett a XIX. század egyik mérvadó irányzata volt Legfıbb jellemzıje, hogy a kor társadalmi

viszonyait tipikus, azaz jellemzı alakokon keresztül mutatja be. A realista írók tapasztalataik alapján írják le mőveikben a világot, de beleépítik saját véleményüket, elgondolásaikat is. Az akkori orosz közember egy olyan országban élte mindennapjait, ami gazdasági és társadalmi fejlettségben ugyanúgy le volt maradva a nyugattól, mint napjainkban a fejlıdı országok. Oroszországot akkoriban egy különös kór támadta meg, és akadályozta a kibontakozásban: a csinovnyik. Közömbösségükkel, szolgalelkő magatartásukkal, és fejlıdésképtelenségükkel hátráltatták az egész nemzet növekedését. Ez ihlette az orosz realistákat arra, hogy regényeikben, novelláikban kemény társadalombírálattal felnyissák az emberek szemét. Képviselıi: Tolsztoj, Gogol, Dosztojevszkij Társadalmi háttere Megreked a feudalizmus szintjén, társadalmi-gazdasági elmaradottság jellemezte. Hiányzik a mővelt polgárság. A cári rendszer

áttekinthetetlenül bonyolult Az orosz realizmus témái: – – – – a vidék elmaradottsága és nyomora; a csinovnyik rendszer jellemtorzító hatásai (katonaság mintájára hivatalnokrendszer, bürokrácia); az útkeresı és vívódó nemesség és értelmiség sorsa, „felesleges emberek”; a megoldásra rátaláló ember, megváltó típusú ember bemutatása; kialakított A köpönyeg (1842) Gogol hivatalnok-novellái között a leghíresebb groteszk elbeszélés. A novella középpontjában egy kishivatalnok, a jelentéktelen Akakij Akakijevics Basmacskin áll. Expozíció: megismerjük a kishivatalnokot. Egy ügyosztályon szolgál, a munkája másolás Mechanikus munkát végez, ez a lélektelen munka eltorzítja személyiségét. Nincsen öröm az életébe, szabadidejét is a munkájának tekinti. Örömét abban leli, ha kedvenc betőihez ér Bonyodalom: új köpönyeget kell készíttetnie, de nincs rá pénze. Cselekmény kibontakozása: lehetetlennek tőnı

dolgokról mond le. Nem a nagyvonalú életrıl kell lemondania, hanem a normális életrıl. A kisszerő vágy felnagyított álommá válik Annyira fontossá válik számára a ruhadarab, hogy szinte csak azért él. Amikor a köpönyeg elkészül, fosztogatók rabolják el tıle, és ebbe belebetegszik, majd belehal. Ezután a fantasztikus befejezés következik: a hivatalnok visszajár kísérteni, és addig cibálja le a pétervári járókelık bundáit, míg elégtételt nem vesz magán. Arról a „tekintélyes személyrıl” is lerántja a bundáját, aki hajdanán megalázta, semmibe vette. Akakij a szó romantikus jelentése szerint nem igazi hıs. Gogol arra akar rávilágítani, hogy micsoda társadalom az, ahol egy holt tárgy (azaz a köpönyeg) egyenértékő egy ember életével. Fontos szereplıje a mőnek a „tekintélyes személy” (állandósít) Az ı alakján keresztül mutatja be, hogy az emberi jelentéktelenség, kiszerőség nem a társadalmi hovatartozás

függvénye. Hiába helyezkedik feljebb, mint a fıhıs, éppoly kisszerő, értelemvilága éppoly leszőkült, mint a fıhısé. Az ilyen emberek akkor boldogak, ha éreztetni tudják másokkal, hogy milyen fontosak és tılük emberek függnek. Igazságszolgáltatásra nincs lehetıség a valóságban, ezért egy váratlan fordulattal egy fantasztikum világába helyezi története lezárását. Az önérzetétıl megfosztott kisember Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel képtelen elfogadni a tudatot, hogy magára haragított feljebbvalóját. Ebbe belehal és kísértetként tér vissza A jelentéktelen fıszereplı nyomorúságos célja, az ıt ért megaláztatások és a kicsinyes bosszúállás egyszerre nevetséges és sajnálnivaló, ijesztı. A groteszk novella elbeszélıje állandóan váltogatja a nézıpontot, és ez lehetetlenné teszi, hogy az olvasó bármelyiket elfogadhassa. Lev Tolsztoj

gazdag, arisztokrata családból származik. Elıször katona, késıbb utazik, majd a birtokára visszavonulva ír. Elsısorban regényíró Írt kisregényeket, elbeszéléseket, meséket, sıt drámát is. Kortársaira igen nagy hatással volt irodalmi munkássága és sajátos világszemlélete, amit tolsztojiánizmusnak nevezünk, ennek lényege: legfontosabb érték az egymás iránt érzett szeretet és szánalom. Elítéli az erıszakot, ha az egyes emberek megjavulnak, az egész társadalom jobbá válik. Utópista elképzelések jellemezték a tanításait, nagy hatással voltak rá Rousseau tanításai. Kései mőveinek témája: hogyan szabad vagy nem szabad élni az embernek. Iván Iljics halála: a témát az életbıl merítette, közvetlen indítéka egy közeli ismerısének halála volt. A téma kapcsán arra a kérdésre próbál választ adni, hogyan kell élni, és hogy nem szabad élni az embernek. A mőfaja kisregény, tömörebb eddigi írásainál. Nincs

érdekes, fordulatos történet A kisregény: egy cselekményszálat tartalmaz, egy szereplı részletesebb bemutatására törekszik, terjedelmét tekintve a regénynél rövidebb, az elbeszélésnél hosszabb. Az elbeszélés elsı része: tudósít Iván Iljics haláláról, bemutatja a környezetet, az emberek közönséges, önzı magatartását, önzı gyászát. Iván Iljics élete egyszerő, mindennapi és iszonyú
mindig meg akart felelni a rangban felette állóknak, az igazi érzelmek hiányoztak életébıl. Az elbeszélés második része: Itt lép át a múltba s felidézi Iván Iljics életét. Gyermekkor, felnıtté válás, egyetemista évek, családalapítás, hivatali pályafutás. Egyetemi évei után „hozzáfog a hivatali ranglétrát megmászni”, ennek végén eléri a bírói posztot, a pályája csúcsát. Az elbeszélés harmadik része: váratlan fordulat Iván Iljics betegsége. Szolgája Gerafin váltja ki belıle az egyetlen érzelmet. Családja azt

hiszi, hogy csak megjátssza betegségét Tolsztoj elmélete a halálról: ahogy közeledünk a halálhoz, úgy növekszünk lelkileg, a halál kilépés a nem igazi létbıl és belépés az igazi életbe. Utolsó rész: Iván Iljics haldoklása, élete utolsó három napja. A regénytér fokozatosan beszőkül a betegségétıl kezdve (tulajdonképpen csak a betegszobára korlátozódik), eltőnnek a szereplık, már teljes magányban van. Súlyos beteg, ekkor felülvizsgálja életét és rájön arra, hogy hazug és elrontott életet élt. Mindig csak önmagára, a hivatali elırejutására gondolt, mindig más elvárásainak akart megfelelni, ıszintén nem szeretett senkit. Utoljára emberi érzései gyermekkorában voltak, jó volt és tiszta. Fizikai és lelki szenvedések gyötrik, mert ekkor jött rá élete elrontott voltára, amikor már változtatni nem tud. Belsı vitát folytat önmagával, és végül erkölcsileg megtisztulva hal meg. Észrevette mások szenvedéseit,

sajnálni kezdi környezetét, elmúlt a halálfélelme és megnyugodva halt meg. Csinovnyik módon élt és emberként halt meg. Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel 13. tétel: Ady ars poetica versek: Góg és Magóg fia, Új vizeken járok, Az Illés szekerén, Magyar Messiások 20. századi irodalmi megújulásunk igazi határkövét a Nyugat címő folyóirat megindulása jelentette. Legelsı száma 1908 január 1-jén látott napvilágot, és 34 éven átBabits Mihály haláláig- a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt Fıszerkesztıje Ignotus, míg szerkesztıi Fenyı Miksa és Osvát Ernı volt. A szellemi szabadság és függetlenség fellegvára lett Osvát szerkesztıi tevékenysége révén. A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett, céljának tekintette, hogy a hazai olvasókkal megismertesse a nyugat európai irodalmat, az új irányzatokat. Ady Endre a

folyóirat egyik vezéregyénisége lett. A Nyugat tekintélye fokozatosan erısödött, hiszen olyan kiváló nagyságok tartoztak az elsı nemzedékhez, mint Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezsı vagy épp Karinthy Frigyes. Szerb Antal azt mondta Adyról „İ volt az , akiben teljes lett az idı, aki kimondta a szót, amit ki kellett mondani” Költészetében fellelhetı a szimbolizmus irányzata, melyben sajátos jelképrendszert alkotott, a szecesszió, fı összetevıje a felfokozott én kultusz, valamint a szürrealizmus valóságon túli, víziók, látomások, álomképek. Ady nemcsak szép versek írója akart lenni, hanem egy új élet hírnöke, új Messiás is. Küldetéses költınek tartotta magát, feladatának érezte, hogy a magyarságot ráébressze hibáira. Hangját a dacos ingerültség jellemezte Büszkeséggel hirdette magáról: ı az igazi magyar, Góg és Magóg fia. Benne élt a tragikus küldetéstudat, mert benne van a bukás lehetısége.

Az Új versek nyitóversében összegzi írói szándékait, a cím nélküli Góg és Magóg fia vagyok én kezdető költeményben, mely egyben hitvallás és program vers. Az elsı két versszak hasonló szerkezeti felépítéső, mivel a záró sorok kérdéssel végzıdnek, s ezek bizonytalanságot fejeznek ki, a közösségbıl való kizárást. Azonosul az ısi nemzettel, új gondolatokat akar. Legjellemzıbb szövegszerkesztési elve az ellentét, ami megjelenik az elsı két versszakban a „hiába” és a „mégis”: a küldetés hiábavaló reménytelensége, de az ebbe beletörıdni nem tudó, nem akaró szembeszegülés daca. S ellentétben áll a cselekedni vágyó „én” s a cselekvést megakadályozható „ti” is. Történelmi utazások: Kárpátok, a Vereckei hágó. Ezek az ellentétek lendítik tovább a költeményt, s a belsı feszültség a régi magyar történelembıl vett szimbólumok révén még inkább elmélyül és kibontakozik. Pl: Vazul (Adyban

és benne a lázadás közös), Pusztaszer- a hatalom jelképe A negyedik versszakban a „de” ellentétes kötıszó után háromszor hangzik fel a „mégis”, megszólal a lázadó eltökéltség, mely nem engedi elhallgattatni magát. A halmozott állapothatározókban („sírva, kínban, mit se várva”) kifejezett, vállalt szenvedés és a kétely ellenére is diadalmasan, jövendölésszerően csendül meg az utolsó sorban a remény: az új szárnyakon szálló dal végül mégis gyıztes, új és magyar lesz. A költemény egyik kulcsszava a hatszor ismétlıdı „új”. Ez a szó azonban nem a nemzeti hagyományokat tagadja. A vers egész jelképrendszerébıl kiderül ugyanis, hogy a költı a nemzeti múlt vállalása mellett érvel, s a jövı fejlıdését összekapcsolja a múlttal. Kulcsszóként négyszer fordul elı a „mégis” szó is. Király István találó szóval „mégis-morál”nak nevezte el Ady magatartását, melyben kitart hite, elvei mellett

a támadások ellenére is Az Új versek záró verse az Új vizeken járok. Ez már sokkal határozottabb, nincsenek kérdések kételyek benne, a magabiztosság jellemzi az egész verset, a holnap hısének nevezi magát. Szokatlan jelzırendszer részeg evezı A hajó=költészetével A francia szimbolistákból merít
Rimbaud: A részeg hajó Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel Különbözni akar, el akar térni az átlagtól „Nem kellenek a megálmodott álmok”. Olyan gondolatokban akar elmerülni, ami csak rá jellemzı. Az 1907-ben megjelent Vér és arany címő kötetének egyik verse A magyar Messiások. A messiás a bibliai zsidók várt megváltója Jézus krisztus, aki keresztre feszítve kínhalált szenvedett, tágabb értelemben az a személy, akitıl reményeinek megvalósítását várja valamely közösség. A nyolcsoros versbıl árad a fájdalom: a költı átérzi a magyar

Messiások tragédiáját. Ezt a tragikus elbukást fokozza a kétszer elıforduló ezerszer számhatározó erıs túlzása, a szóismétlésekbıl fakadó rímek egyhangúsága. A második strófa sem hoz feloldást: nemcsak megokolja, hanem el is mélyíti a reménytelenséget és a céltalanságot. A magyar messiások sorsa a meddı áldozat. A szomorúság mélyén azonban fölfedezhetı a konok mégis-morál: a bukások ellenére a magyar Messiások újra meg újra, ezerszer is vállalják megváltást ígérı küldetésüket. A mővészmagány, a próféta- magány nagy verse Az Illés szekerén címő kötet elıhangja (1908-ban jelenik meg). Az ótestamentumi történetet használta fel a költı a vers jelképrendszerében: Illés prófétát élete végén tüzes szekér ragadta az égbe. A mővészek, a próféták érzékeny, kiválasztott lelkek: sorsuk felemelıen szép, de egyben tragikus is, egyszerre áldás és átok is. Ezt a feloldhatatlan ellentétet a

paradoxonok állandó halmozása (látszólagos képtelenség) jelzi a versben: az Úr „sújtja és szereti” ıket, „gonosz, hővös szépségek felé” száguldanak; „szívük izzik, agyuk jégcsapos”, a Nap jég-útjukat „hideg gyémántporral” szórja be. Kiragadja a költıket az átlagosból, a hétköznapokból. Az Illés-nép Ég felé rohan, különös szépségek felé, de – a bibliai Illés próféta történetével ellentétben-útjuk mégsem vezet fel az Égbe, nem lesz osztályrészük a boldog megérkezés. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel 14. tétel: Babits szellemi önéletrajza: Jónás könyve A 20. századi eleji irodalom másik kiemelkedı alakja Ady Endre mellett Babits Mihály volt. Más úton indult el, másképpen újította meg a magyar költészetet, mint nagy kortársa. Az elhivatottság, profetikus szemlélet távol állt tıle, a filozófia határozta meg

líráját kezdetben. Eredetileg filozófusnak készült, életfilozófiák hatottak a lírájára ( Scoppenhauer, Nietzsche) Verseiben kérdéseket fogalmaz meg, az élettel és a halállal kapcsolatban. Alapkérdései a test és a lélek viszonya, a megértés és a megismerés lehetıségei Mindenben az értelmet kereste. Témái sem hagyományos lírai témák voltak, ezeket a költészet kifejezhetıségei, valamint a valósághoz főzıdı viszonya szabta meg. İ is hasonlóan Adyhoz ellenezte a háborút s háborús versei miatt, felfüggesztették tanári állásából. A trianoni békekötés megrázta a népet, Babitsot is megviselte, nemzeti tragédiaként értékelte. Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A Jónás könyvét súlyos operációja után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgetı füzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. A Nyugat 1938 szeptemberi számában jelent

meg. 1938-ban Ausztria német megszállása után Babits egész Európa s hazája pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben új erıvel vetıdött fel az a kérdés: mit tehet a költı, a mővész a barbár erık ellenében? A Jónás könyvében profetikus verseit folytatja. A négyrészes elbeszélı költemény egyben bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, lírai önvallomás. Az elsı és a harmadik rész a külvilágban játszódik (tenger, Ninive). A második és a negyedik Jónás tudata, gondolatai, vívódásai. A költı kívülrıl szemléli önmagát, s önarcképét Jónás személyében festette meg. A küldetéstudat emelkedett pátosza mellett itt is jelen van az irónia, sıt a groteszk humor is. Az elsı részben a gyáva Jónás semmi áron sem akar Ninivébe menni, menekül az Úr parancsa, lelkiismeretének szava elıl. Tengerre száll, de vihar van s a hajó aljára menekül, a hajósok viszont vízbe dobják. A második

részben az Úr teremtett neki egy hatalmas cethalat, ami tátott szájjal lenyelte Jónást, úgy, hogy egy haja szála sem görbült meg. 3 napot és 3 éjjelt tölt a cet gyomrában. Jónás vívódásait olvashatjuk, szemrehányásokat tesz az Úrnak A negyedik napon a hal kivetette Jónást a szárazpartra. A harmadik részben Jónás Ninivébe megy, hogy teljesítse küldetését, de szégyenbe marad, az árusok kinevetik, a királyi palotában pedig gúnyt őznek belıle egy cifra oszlop tetejébe teszik, hogy onnan jövendölje végét a világnak. 40 nap múlva elpusztul a város A negyedik részben Jónás Ninive melletti pusztában ül egy tök alatt, ami árnyékot nyújt neki. Jónás számára a cselekedete értelmét a tök példájával mutatja be: az emberiség történelme nem zárulhat le a felhalmozott értékek pusztulásával. Jónás sajnálja a tököt, pedig nem is ı teremtette, akkor az Úr is jogosan sajnálja Ninivét, amit ı teremtett. Babits versének

története csaknem végig követi a bibliai elbeszélést, de olykor naturalisztikus részletezéssel bıvíti ki annak tömör, szófukar elıadását (pl.: Jónás kínlódása a cet gyomrában) A legfontosabb eltérés a két mő között a bibliai Jónás könyvében a Niniveiek hallgatnak a próféta szavára. Maga a király rendeli el, hogy mindenki böjtöljön, öltsön zsákruhát és tartson bőnbánatot. Ott érthetı és logikus, hogy az Úr megkegyelmezett a városnak. A babitsi Jónás könyvében gúny és közöny fogadja a próféta fenyegetı jóslatát, s ezért indokoltabbnak tőnik Jónás keserő kifakadása az Úr ellen. A szörnyő látomás nem teljesedik be: az Úr mégsem pusztítja el Ninivét, s ebben a befejezésben ott rejlik valami remény is: az emberiség nagy alkotásai, maradandó értékei túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Jogos ugyan Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály

Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel fölött, de jogtalan a világ pusztulását kívánni, hiszen az igazság végletes követelése saját ellentétébe csaphat át: a legszélsıségesebb igazságtalanságba és embertelenségbe. „ A szó a tiéd, a fegyver az enyém” Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem” –zárja le a vitát az Úr közte és szolgája között. S Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ı kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen. Végsı tanulság a próféta nem menekülhet kötelessége elıl, semmiképpen sem hallgathat, ha szólnia kell: „mert vétkesek közt cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér” Nem az önvád szólal meg Jónás könyvében, hanem Babits belsı vívódása az erkölcsi kötelesség kiállásra késztetı parancsa és a közszerepléstıl visszahúzódó természete között. 1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás

imáját, amely versként is értelmezhetı. A halálbiztos tudatában írja, erre vonatkozik a kezdı sor „Hozzám már hőtlen lettek a szavak”. A költı önmaga számára fogalmazza meg, hogy ne rest szolgaként kövesse Isten parancsát, saját lelkiismeretét, hanem beszéljen addig „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel 15. tétel: Kosztolányi Dezsı: Édes Anna A Nyugat elsı, nagy nemzedékének képviselıje Kosztolányi Dezsı is. Kortársai közül elsısorban rendkívüli tehetségének virtuóz eleganciájával tőnt ki. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes bravúros rímeléssel, mint ı. Tanulmányozta a magyar nyelvben rejlı lehetıségeket, gondolatait nyelvmővelı cikkeiben, Nyelv és lélek címő tanulmánykötetében fogalmazta meg. A korszak stílusirányzatai közül hatottak rá a

szecesszió, az impresszionizmus és a szimbolizmus stílusjegyei is. Kitőnı költı, prózaíró és mőfordító volt. Több nyelven folyékonyan beszélt Modern költık címő mőfordítás- győjteménye rendkívül nagy hatású volt: a modern-európai irodalomra nyitott kaput. Számára az alkotás célja a szépség volt, nem pedig a tanítás vagy társadalomformálás, távol állt tıle Babits erkölcsi szigorúsága és Ady messianizmusa is. Eszmék is igazságok helyett hangulatokat, érzelmeket, árnyalatokat kívánt kifejezni. A magyar irodalomban elsıként ı használta fel a lélekelemzés, a pszichoanalízis eredményeit, jól ismerte Freud tanításait. Regényeiben és számos novellájában a lélek homályos mélyeit, a cselekedetek rejtett indítékait igyekezett felderíteni. A regényei ugyanolyan értéket képviselnek, mint a lírája, 1924- Pacsirta, 1925Aranysárkány. Az Édes Anna Kosztolányi nagy regényeinek sorában az utolsó. Alapötlet

feleségétıl származik, ı javasolta a történetet egy tökéletes cselédlányról, aki végül meggyilkolja a gazdáit. A fıszereplı Annát élı alakról mintázta, Kosztolányi felesége szerint egy gyerekkori dajkája a modell. Márai Sándor véleménye szerint az ı házmesterükrıl mintázta Annát Patikárius Jancsi Anna szerelme szintén rokonról lett mintázva, ill. Movisztert önmagáról mintázta. Mőfaja: lélektani regény, emberi sorskérdéseket, az egymás iránt közömbösség, a kiszolgáltatottság lesz a fı témája, aminek csak kerete az Úr szolga viszony. Megírásának indítékai:- hasonlóságot érzett saját és Anna sorsa között, mert az újságírást szellemi cselédségként élte meg, amely elvonta ıt az alkotásról, arra késztette, hogy napról napra szállítsa a megrendelt cikket minél jobban, gyorsabban. - Mindig is idegenkedett attól, hogy kiszolgálják, elítélte a cseléd sorsot, fölösleges és értelmetlen megaláztatás.

- I. világháború után (1920 -25 gazdasági világválság) tömeges elszegényedés, sok falusi ember ment a városba, hogy cselédként dolgozzon. Boris könyve hasonló témájú novellája, másikor is foglalkozott a témával. Megírásának háttere: 1919-21 meglehetısen fordulatos események. Tanácsköztársaság bukásának pillanata, Kun Béla elmenekül
Horthy korszak kezdete, trianoni békeszerzıdés Fordulatos idıszak mind az ország mind Kosztolányi életében. Az író gyanakvással figyelte mind a jobb oldal, mind a baloldal tetteit a kommün idején. Tagja volt az írói direktóriumnak (miniszterség), de a polgárellenes intézkedéseket elítélte. A trianoni békeszerzıdés személyesen érintette, szülıvárosa Magyarországon kívülre került (Szabadka), ekkor lesz az Új nemzedék munkatársa (szélsı jobb oldali lap). A regény Kosztolányi ember és világképének legfontosabb elemeit tartalmazza. Legfontosabb kapocs az emberek között az

együttérzés a keresztényi szeretet és nem általában az emberiséget kell szeretni, hanem az egyes embert. Ezt a véleményt a regényben Moviszter Miklós mutatja be. Az olvasóra bízza a politikai és erkölcsi ítélet hiányát Szerkezete: I. rész: A színhely aprólékos bemutatása Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel 1. fej: A háttér: Krisztinaváros, a kommün bukásának pillanatában, hamis legendával (Kun Béla menekülésérıl) próbálja eltávolítani magától a közelmúltat. 2. fej: 1919 július 31-én kezdıdik a történet, Vizy Kornél miniszteri tanácsos úr Attila utcai lakásában. Vizy boldog, hogy megbuktak a vörösök Házmesterének, Ficsornak hirtelen eszébe jut megjavítani a rég elromlott csengıt, s hogy mentse a bırét, felajánlja Vizynének: megszerzi neki cselédnek távoli rokonát (Annát). 3. fej: A Vizy házaspár elkölti szegényes vacsoráját,

ki-kifújja a magáét: Vizy vesszıparipája a politika, Vizyné rögeszméje a cseléd. 4. fej: Vizyné fölmond cselédjének, Katicának, s hiába próbál helyébe másikat szerezni Budapestet megszállják a románok. Felbukkan a ház többi lakója is: Druma Szilárd ügyvéd és családja, Moviszter Miklós doktor és felesége, valamint cselédeik, Stefi és Etel. 5. fej: Vizy ismét bejárhat a minisztériumba, ahol igazán elemében érzi magát Vizyné egyre türelmetlenebbül sürgeti Ficsort, hogy szerezze meg Annát. Egy alkalommal elmegy a házhoz, ahol a lány szolgál és meglesi. 6. fej: Augusztus 14-én végre sikerül Annát Ficsornak elhozni és bemutatni, Vizyné hosszan és megalázóan vizsgáztatja a lányt. Egyikük sem elégedett elsı benyomásaival, végül mégis elszegıdik Anna Vizyékhez. II. rész: Anna beilleszkedése új környezetébe 7. fej: Anna minden várakozást felülmúlóan beválik, de nagyon nehéz megszoknia új környezetét. Egy

konfliktus nyomán föl is akar mondani, ám Ficsor fenyegetızése maradásra bírja. 8. fej: A lakás új fényt kap Anna keze munkája nyomán Vizyiné megbizonyosodik arról, hogy a lány nem lop, számára valóban a munka jelenti a legtöbbet. 9. fej: Barátok és lakótársak jönnek össze Vizyék uzsonnáján Állandó témájuk: a cselédek. Vizyné dicsekszik Annával, ám mutatványa nem sikerül: amikor piskótával kínálja meg, a lány elhárítja. Vita kerekedik ennek oka fölött Moviszter doktor egyedül marad véleményével, hogy Anna válasza önvédelmi reflex. 10. fej: Szívszorító Anna magánya: nincs hová mennie Így válhat "otthonná" Vizyék lakása. Közben híre bejárja egész Krisztinavárost Úgy látszik, polgárai képtelenek meglenni legendák nélkül. III. rész: Jancsi úrfi kalandja Annával 11. fej: Vizyné rokona Patikárius János átmenetileg Vizyéknél száll meg Egy bankban alkalmazzák, ahová Vizy ajánlotta be. Az úrfi

észre sem veszi Annát, mígnem egyszer vasalás közben a lány látványa erotikus hatással van rá. Alig várja, hogy Vizyék néhány napra elutazzanak szüretre, s ı kettesben maradjon Annával. 12. fej: Jancsinak csak üggyel-bajjal sikerül elcsábítania a lányt 13. fej: Jancsi minden idejét Annával tölti, udvarol neki, "visszafelé járja be a szerelem lajtorjáját". 14. fej: Vizyiék hazaérkeznek, s visszatér minden a régi kerékvágásba Jancsi ritkán jár haza, kerüli Annát, aki azonban kénytelen a segítségét kérni, mert teherbe esett. Jancsi tiltott magzatelhajtó szert szerez, amitıl a lány megbetegszik, lázálmai vannak. Jancsi pánikszerően elköltözik Vizyéktıl. IV. rész: A menekülési lehetıség meghiúsulása és a katasztrófa 15. fej: A románok kivonulnak, a "nemzeti" hadsereg bevonul Anna megismerkedik Báthory úrral, a kéményseprıvel, akinek megtetszik a lány, és feleségül kéri. 16. fej: Vizyné

belebetegszik, amikor Anna bejelenti felmondását Érzelmileg zsarolja a lányt, aki végül beadja a derekát, és nem megy férjhez, Báthory úrhoz. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel 17. fej: Jancsi Bécsben él, kétes körülmények között 1920 február 16-án "pezsgıs ricsaj"-ra invitálja barátait kedvenc pesti mulatójában. Az estély kedvtelenül folyik, reggel Jancsi rosszkedvően utazik vissza. 18. fej: Vizyt helyettes államtitkárnak nevezik ki, ez alkalomból fényes estélyt adnak, ahol Jancsi is megjelenik, és a szép Moviszternénak csapja a szelet. Anna meglátja ıket, s éjjel miután nyugovóra térnek, meggyilkolja asszonyát, majd a felesége segélykiáltásaira felriadó Vizyt is. Másnap felfedezik a gyilkosságokat, s letartóztatják Annát. Hiába vallatják, bár bevallja tettét, nem tud számot adni okáról Fölbolydul a ház, senki sem ért semmit, ismét

teljes erıvel mőködésbe lép a krisztinavárosi legendaképzés. V. rész Ítélethozatal és befejezés 19. fej: A fıtárgyalás sem képes tisztázni a valódi okokat A hivatalból kirendelt védıügyvédet csak a karrierje érdekli A tanúk elfogultan vallanak Egyedül Moviszter doktor ismeri fel, hogy tette szükségszerő volt: meg akarta menteni embersége maradványait, szuverenitását. Annát tizenöt évi fegyházbüntetésre ítélik, hamarosan még az emlékét is elfelejtik Krisztinavárosban. 20. fej: Már 1922 ısze van A súlyosan beteg Moviszter még mindig él, Druma csillaga meredeken ível fölfelé. Két kortesével megy el Kosztolányi háza elıtt, kétes megjegyzéseket téve a ház gazdájára - ezek is a krisztinavárosi legendák világába utalhatók. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel 16. tétel: Móricz Zsigmond: Úri muri A Nyugat elsı nemzedékének próza írója

volt. Amit Ady az ugarverseiben mondott a hazáról, a lehetıségrıl, az elmaradottságról azt Móricz a novelláiban fogalmazta meg. Írásmővészetének jellemzıi: - az újszerő parasztábrázolás, a falu életét nem idillnek mutatja, hanem észre veszi a szenvedést, a magyar falu valódi életét - a realizmus, naturalizmus jellemzi írásait o realista jegyek: sőrített drámai eseménysor, zárt kompozíció, vívódó hısök, környezetével vagy önmagával vívódik pl.: Úri muri Zoltánja, Sárarany c regény Túri Dani o szintén nagyban befolyásolta írói világát a Szatmár megyei népmese és népdalgyőjtı útja (az Újság c. folyóirat munkatársaként kapta ezt a feladatot) o naturalista jegyek: fıleg az ember ösztön világát mutatja be, a társadalom szélére sodródott emberek életét (túlzó szexuális ösztöne /Túri Dani/ lesz romboló hatású) 1. írói korszaka (1908-1919) Szegény ember novellák, és itt valósul meg az újszerő

parasztábrázolás. Témája a magyar falu élete, ı mutatja meg elsınek az ott élık életét. Egyszerre jeleníti meg az idillt és a tragédiát, idill mellett a szenvedést, nyomort, szegénységet
Hét krajcár 2. írói korszaka (1919-1930) I. vh utáni idıszak, fölvetıdött Móriczban is a kérdés, hogy mi a fejlıdés további útja az ország számára. Ekkor írja az Erdély trilógiát, múltból merít, de a jelennek van mondanivalója. Dzsentri téma
értékeket képviseltek, de lecsúsztak s élısködnek a társadalmon, elszegényedtek Kiemelkedı képességő emberek Móricz dzsentrijei, de elbuknak az életben, mert nem elég kitartóak Pl.: Úri muri fıhıse Zoltán, Rokonok Úri muri 1927 Dzsentri témájú regény Cselekménye, szerkezete Millennium évében játszódik, honfoglalás 1000. évfordulója (1896) Helyszínek: - poros kisváros, a helyi fogadóban töltik az idejüket (Sárga rózsa) - környékbeli tanyák (Zoltán, Csuli, ivócimborák

tanyája) 4 nap mulatozása, a dzsentriken mutatja be. A szereplık céltalan élete illetve tréfálkozásuk, nem foglalkoznak semmi mással. Kitőnik Szakhmáry Zoltán, aki másképp akar élni, mint a környezetében élık. Az ı alakjában mutatja be, hogy bírálja ezt a társadalmi réteget de ugyanakkor sajnálja is a vele múló értékeket. Az unalom, a semmittevés és a cél nélküli élet mennyire lesüllyeszti ezt a társadalmi réteget. Expozíció: Egy könyvügynök érkezik s úgy mutatják be mintha gróf lenne. Zoltánnak anyagi gondjai vannak, új módszereket akar bevezetni a birtokon, s ezért kölcsönt vett föl.(korszerősíteni akar) Egyetlen menedéke van ezek elıl a kis summás lány Rozika. Eszter a felesége féltékeny a tanyára (úgy érzi, hogy több idıt szentel a gazdaságra, mint rá) Bonyodalom: Eszter látogatást tesz a tanyán. Mások a céljaik, az elvárásaik, veszekedésbe torkoll a beszélgetés
mást várnak el egymástól Nem érti

meg Zoltán céljait, hogy miért akar másképp gazdálkodni Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel Rozika –Zoltán
rájön arra , hogy ki is Rozika, csalódik benne, a „szerelem hivatásos mővelıje”. Az addig féltve ırzött kincsét kiviszi a mulatozó urak közé Végkifejlet: A 3. nap délutánja Zoltán rájön arra, hogy egyetlen tervét sem tudta megvalósítani, szinte minden területen kudarcot vallott. Megbukott, mint gazdálkodó, házassága zátonyra futott, szeretınek sem volt jó
Rozika elment Pestre Fölgyújtja a tanyát, és szíven lövi magát, egy véget nem érı mulatozás után. Ez a novella is tőzzel végzıdik, mint az Árvácska, Fáklya
jelképes értelem a tőz, elpusztítja a rosszat, és valami új kezdıdik utána. Zoltán alakja Látszik az ı alakjában, Móricz nemcsak bírálja a dzsentrit, hanem sajnálja a vele múló értéket, együtt érez. İ az egyetlen,

aki elégedetlen a környezetével és önmagával is Mégis hiányzik belıle a kitartás, elszántság. Kitőzi a célt, de nem tudja megvalósítani Céljaiban polgár, de életmódjában még dzsentri. Lefkovics bankártól kér kölcsön Zoltán. „Tessék csak dolgozni kitartóan és meglesz az eredménye) Nem nagyon hat rá, bonyolítják a helyzetét a magánéleti konfliktusok. Ebben is határozatlan, és a nıvel való vívódása össze zavarja. 2 nı típus: boldog asszony és szép asszony
magyar mitológia 2nıi alakja Boldog: hétköznapokat éli a férfival, a munkát vállalja, otthon nyújtja, de álmaiban, vágyaiban nem tud társa lenni Szép: Rozika, szerelmet nyújtja, támogatja vágyait, céljait „de aki mindent de mindent tönkretesz, minden lelket akihez odafér megront Él benne a vágy, hogy felemelje új idık zászlaját
Móricz mondja róla „hegedő” fontos motívum „tőz” jelkép, szimbólum A dzsentri témát a Rokonok címő regénye

zárja le, semmilyen pozitív értéket nem mutat föl, csak a réteg kártékonyságát. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel 17. tétel: Az impresszionista hangulatlíra Tóth Árpád költészetében: Esti sugárkoszorú, Körúti hajnal Tóth Árpád (1886-1928) alig másfél évtizedig alkotott, fiatalon kialakult tüdıbetegsége és korai halála miatt Babits véleménye róla: Makulátlan tiszta mővészetet alkotott, korai halála megóvta ıt a harcoktól és a tévedésektıl”. Költészetének alaphangulata a lemondás, a halk mélabú a fájdalom. Szelíd csendes szavú költı volt. Számára a költészet menedék és kárpótlás az életben elmaradt örömökért az egészséges és cselekvı mindennapokért. Petıfi után a hitvesi költészet folytatója, boldog házasságban élt a feleségével Lichtmann Annával. Kamaszkori diákszerelembıl lett a házasság Versei impresszionista

(zeneiség, nominális stílus, fınevek melléknevek túlsúlya, pillanatnyi hangulat) és szimbolista (költészete néhány motívumra épül
visszatérı motívumkörök: évszakok, virágmotívum, nap, hold, csillagok) stílusban születtek. Jellegzetes szavak, kifejezések, visszatérı jelzık költészetében: csüggedt, bús, lomha, furcsa, bágyadt, kopott. Kötetei: 1.Hajnali szerenád(1913) háborús események ıt is befolyásolták, egészségét megviselték de nem volt katona 2. Lomha gályán (1917) 1910-es évek végén több idıt tölt Tátrai szanatóriumokban 3. Az öröm illan (1921) utolsó kötete életében 4. Lélektıl lélekig (1928) Posztumusz kötet, halála után jelent meg Az impresszionista költészet egyik mintadarabja a Körúti hajnal (1923). Egy korább versében nevezte a költı a hajnalt a nagy impresszionistának mely „ezüst ónnal szeszélyes felhıket rajzol”. Nem a természetben ábrázolja, hanem a nagyvárosban, messze került már a

természettıl, s számára még nagyobb élményt jelentett az a néhány perces bővölet, amikor a hajnali szürkeséget a napfény megszünteti. A francia impresszionista festıket is vonzották a hajnal (átmeneti állapot) és az alkony benyomásai, hangulatai. A Körúti hajnal a pesti táj ébredésének három mozzanatát ragadja meg: a még derengı, színeket kioltó szürkeséget (1.), az elsı fény felragyogásának néhány perces bővöletét, ünnepi csodáját (2-4.), majd a nappali élet kijózanító valóságát A 2-4 versszakok szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, az elsı és az utolsó versszak keretbe foglalja a 3 versszakot. 1 vsz. színtelen, szürke hajnal az uralkodó, még félig éjszakai állapot Jelzık: szennyes, szürke- alliteráció Vak volt a hajnal- megszemélyesítés Üveges szemmel aludtak a boltok- megszemélyesítés Vice= házmester segédje A kedvetlen, rossz érzésbe jól illik a „vad kıvidék” és a „rosszkedvő koboldok” 2-4.

vsz: Csupa szín, csupa fény, csoda indul a napfény, megszünteti a szürkeséget, szinte ünnepivé varázsolja a tájat a felkelı nap. Ünnepélyes, választékos szavak: váratlan zsarát-nap Jelzık: a fénynek földi hangja, a színek vég pacsirtái, lila dal, zöld konty Értékkel teli lesz ez a táj, a költı szinte beleolvad, az áhítat hangján szól Az utolsó versszakban valami megszakítja a csodát, megszólal a gyársziréna (nagyvárosi hang), búgott bús gyászsziréna
szinesztézia A villamos jajdul, indul a józan robot, a mindennapi munka. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel Ez visszazökkenti a költıt, a munkába induló lány iránt együttérzést érzett, tiszteletet: arany csókot dobott a nap a munkáslány kezére. Az „Esti sugárkoszorú” a hitvesi költészet egyik legszebb darabja a magyar irodalomban. A költemény szövege sehol sem árulja el, de tudnunk kell,

hogy feleségéhez írta a költı házasságuk hatodik évében. A vers egy alkonyati futó pillanat impresszionista megragadásával indul: a fény lassú eltőnésében elmosódnak a tárgyak éles körvonalai, lebegıvé válik a világ, majd a fény hirtelen megfogyatkozásában holttestként elzuhanó árnyak (mintha kísértetek lennének) teszik egy pillanatra komorrá, ijesztıvé, lidércessé a hangulatot. A menekülı fény csak a kedves haját fonja körül sugárkoszorújával. S itt már megkezdıdik a varázslat: a kezdeti látvány látomássá alakul át. Tele van szinesztéziával, alliterációval pl.: halk sugárkoszorú Lélekvándorlás: átlényegülés, ami az alkonyban megvalósul, látványból látomás lesz, ahogyan a fény illattá, csenddé alakul át. Aztán kép, szín, minden eltőnik, s kibuggyan a rajongó vallomás: „És jó volt élni, mint ahogy soha.” Az elragadtatott boldogság akaratlan megnyilatkoztatása ez, s aki azt a rajongó

boldogságot adta, már nem földi lény, hanem a bibliai égı csipkebokorban megjelenı Isten. A szerelem valami léten túli létbe váltott át. Az igézet mámoros pillanata az idıtlenbe lendült „és percek mentek, ezredévek jöttek”-. A gondolatjel ünnepélyes csöndje után azonban az elsı versszak elbeszélı hangján folytatódik a költemény, ahol a kézérintésre földöntúli rajongás kiegészül a legszebb földi érzéssel, két ember szerelmi boldogságával. Az „egyszerre csak meg fogod a kezem” sornál, a verset is végül a leghétköznapibb, ám itt a legünnepélyesebb vallomás zárja „mennyire szeretlek!”. Tóth Árpád egy egyszeri, pillanatnyi élményt örökített meg, s tett egyúttal mások számára is felidézhetıvé. A helyszín a part, naplementekor. A lány megfogja a lírai én kezét Ezt a pillanatot írja le Az idı metaforikus: „percek mentek, ezredévek jöttek”. A bibliai kivonulás történettel közös motívumok

jelennek meg: út, csipkebokor. „Isten szállt a földre le”, „igézve álltam” a Szentföldre utal. Isten megjelent az alkonyban Valódi csoda történt Tehát magáról a szerelemrıl írja azt, hogy nem más, mint isteni csoda. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel 18. tétel: Expresszionista próza képviselője, Franz Kafka, az Átváltozás című novella értelmezése Franz Kafka élete (1883- 1924): Prágában született 1883-ban, egy németül beszélő, zsidó családban. Családjától korán elidegenedett, magányosan élt. Származásának körülményei alakították ki a költőben az elidegenedés érzését. Jogi diplomát szerzett, de hivatalnokként dolgozott Igazán halála után vált ismertté, hiszen barátain kívül nem tudták róla azt, hogy írt. Nappal hétköznapi hivatalnok életét élte, éjszaka írta műveit. 1922 után Berlinben élt Utolsó heteit Bécs mellett

töltötte, egy tüdőszanatóriumban, itt halt meg 1924-ben. Költészete: Az expresszionista próza fő képviselője. Alkotásaira jellemző volt a kísérteties, nyomasztó hangulat, a megmagyarázhatatlan félelemérzet, a lidérces álmok. Kafka művei azt sugallják, hogy a világ az ember számára kiismerhetetlen, félelmetes. Fő témái: hivatalnokok élete, magány, elidegenedés, emberi kiszolgáltatottság, létbizonytalanság Pályája: I. Kibeszélő novellák (1904- 1912) II. Érett művek pl: Átváltozás, a per (1912- 1918) III. Parabolák (kettős jelentéssel bíró alkotások, fontos a belső gondolatok kivetítése.) pl: A kastély (1918- 1924) Főleg novellákat, egyperceseket írt. Műveiben furcsa világképet jelenít meg Abszurd (lehetetlen) vonások is jellemzik műveit, pl. az Átváltozás c novella főhősének féreggé változása. Az Átváltozás: A groteszk ábrázolásmód jelenik meg. Komikus és tragikus, félelemkeltő és nevetséges

egyszerre. Abszurd világlátás jellemzi: mely szerint a világnak nincs értelmes célja, az emberi lét értelmetlen. A cselekményvezetés lineárisan előrehaladó, nincs benne időfelbontás Klasszikus 3-as tagolású elbeszélés. Az író mindent a főhős nézőpontjából ábrázol Távolságtartó tárgyilagosság jellemzi az írói stílust. Az írói elbeszélés hatása is a képtelen tények tárgyilagos kezelésében rejlik. Hiányzik az írói kommentár, a beleérzés vagy azonosulás minden eleme. Nem fűzi bele saját gondolatait, ez érzéketlenséget árul el Nem újítja meg a novella- műfajt, éppen ellenkezőleg az elbeszélés ősi formáihoz tér vissza. 1. rész: A főhős Gregor Samsa egy reggel arra ébred, hogy ágyában óriási, csúf féreggé változott. A műben ez az átváltozás az egyetlen fantasztikus elem, s ezután a cselekmény úgy halad tovább, mintha minden a lehető legtermészetesebb lenne: az író valósághű pontossággal számol

be hősének és családjának sorsáról. Szorgalmas, lelkiismeretes volt munkájában. Csak a munkájának élt Esténként soha sem mozdult ki otthonról. Ő tartotta el a családot Ki volt téve főnöke fenyegetéseinek, zsarolásainak. – apja a főnökének tartozott és ezt Samsa törlesztette 2. rész: A család megpróbálja elfogadni az új helyzetet, Gregor lényét Az átváltozás után a főhős nem veszíti el emberi személyiségét, tudata ép marad. A hihetetlen átváltozást sokkal tragikusabban éli meg a közvetlen környezet, a család, mint maga a főszereplő. A kezdeti aggodalom (talán beteg, rosszul van), hirtelen rémült ijedtségbe, rejtegetni való szégyenkezésbe csap át. Édesanyja elájul, apját sírógörcs fogja el Húgát a döbbeneten túl főleg a testvére iránti szánalom, a részvét hatja át. Rovar alakjában Gregor egyre többet tűnődik régi életén. Aggódik a családjáért Az Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály

Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel emberekkel már nem tud kapcsolatot teremteni, érti, hallja őket, de az ő beszéde már nem emberi beszéd. Teljesen elszigetelődik, magára marad De rovar létében inkább tud azonosulni elfojtott emberi énjével. Húga hegedűjátéka meghatja, míg a többiekre semmiféle hatása sincs a zenének. 3. rész: A család számára egyértelművé válik, hogy meg kell szabadulni tőle, hiszen elidegenednek tőle. Csúcspont: Gregort kizárják a család életéből. Az a kérdés merül föl, hogy valóban féreggé vált, vagy csak a külvilág látja annak. Befejezés: Szobája lomtárrá válik, apja almákkal dobálja. Eltalálja egy almával Ez a testi- lelki sérülés beteggé teszi, s nem fogadja el az ételt - halálra ítéli magát. A végső ítéletet húga mondja ki. Gregor haldokolva is szeretett gondol vissza családjára Amikor meghal, kidobják a szemétbe. Értelmezési lehetőségek: 1. A családja

nagyon kihasználta, élősködtek rajta Gregornak gépies, lélekölő munkában teltek napjai. Mindig csak megalázottságban volt része Gregornak nem volt elég ereje, akarata, hogy kitörjön ebből a bekerített helyzetből. Megadta magát, s ez az önfeladás elpusztította egyéni életét, emberi méltóságát. 2. Az átváltozás a menekülés egyik változata Tudatalatti torz változás Az eddigi életforma ellen lázad, tiltakozik. 3. A családtól való teljes elidegenedés fejeződik ki Rokon vonások az író és a főhős között:
Nevének hangzása (Kafka – Samsa)
Apjához fűződő viszonya
Felnőtt kereső férfi, mégis a családdal él együtt, függő viszony alakul ki Több stílus keveredik benne (realizmus, szimbolizmus, szürrealizmus). Ez egy példázat sok önéletrajzi elemet tartalmaz. Realista, mert:  Gregor életformája tipikus (hivatalnok)  cégvezető is tipikus  hangneme tárgyilagos  részletező környezetrajz Szimbolista, mert:  a

bogár az állati létet mutatja  női kép van a falon – érzelmekre vall, nő iránti vágy jelenik meg  kinéz az ablakon – elvágyódik  zene – az élet szépségének jelképe Szürrealista, mert:  álalakulás van benne Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel 19. tétel: József Attila újszerő tájlírája A 20. századi magyar líra legnagyobb alkotásait hozta létre Míg Ady költészete a 19 századi ember megrendülését fejezte ki, addig József Attila ezt költészetébe beolvasztva még kiélezettebben veti föl, az egyén és társadalom viszonyát, a szabadság és a rend kérdését, amelyek a költészetének alapfogalmai. Fıbb motívumai: a teljességigény, a szeretetvágy, tiltakozás az elidegenedés és embertelen hatalmak ellen, az ösztönök ellenırzés alá vonása. Szerelmi költészet megújítása Pl.: Óda Tudatosan készült a költıi pályára, tájékozódott a

20. századi filozófiákban Gondolkodásmódjára hatottak Bergson, Freud, Marx, Hegel (dialektika)
a fejlıdés az ellentétek harcából alakul ki A 30-as években válik igazán tudatos költıvé, azok a filozófiák amiket eddig megismert világképpé alakultak, egységes egésszé váltak. (Bergson, Freud, Marx, egzisztencia) 1931-tıl jelentkeznek betegségének elsı tünetei. Ami nem segítette a gyógyulását, gyengeségeit hozta felszínre. Érzelmileg gyerek szinten van, rendkívüli intelligencia, de ez nem párosul érzelmi felnıttséggel. József Attila költészetében igen gyakori a külvárosi táj képe, motívuma. A józan számvetésnek, az ábrándok nélküli valóságképnek felel meg a sivár külvárosi táj és a táj lakóinak ugyancsak sivár élete. Nem hagyományos tájszemléletrıl és tájversekrıl van szó, nem egy hangulatot jelenít meg a tájban, hanem történelmi, társadalmi helyzet metaforája lesz ez a táj, saját tudatának

léthelyzetének kifejezıje. Gyakori motívum: éjszaka, külváros, fagy, tél
egész élete kapcsolódik ehhez a helyzethez A kapitalizmust kifejezı formává válik, illetve az itt lakó emberek (munkások, proletárok) élethelyzetét is a külváros mutatja be. Éjszaka: ekkor dolgozott, olyan napszak, amelyben elkülönül a lényeges és a lényegtelen, felszín mögött a jelenségek lényegét éli meg az ember. Történelmi korszak: az emberek élete kilátástalan, sötét, mint az éjszaka Tájmotívum tudatállapot rajza a költészetében. „Nagyon sőrőn visszatérı érzésem a sivárság, és kifejezı szándékom számára jól jön az elhagyott telkeknek ez a vidék”- levelében írja. Holt vidék (1932) Gyerekkorában sok idıt töltött a szabadszállási tájon az anyjánál. Itt szerzett tapasztalatait írja le. Nyomasztó, sivár hangulat, kihalt, dermedt táj Nem a tél az oka, hanem a társadalom, az ott élı emberek így élnek. A vidék egy

életforma, a léthelyzet szimbóluma. Hangulatutánzó szavak: lötyög, durrog, ropog, nyikorog Negatív hanghatások, erısítik a reménytelenséget, amit a táj is kifejez. Komplex költı kép: különbözı szemléleti síkok rakódnak -reális sík: költıi táj - szürreális sík: a születés gondolata, halál - a jelzıket fordítva alkalmazza: jeges idı, zörgı ágak Kifejezi a távlatnélküliséget, a reménytelenséget 5-7 vsz.: változik a helyszín Erısíti a képzetet: nyomor, kilátástalan élet, az ima sem segít Minden az uraságé. Zenei elemek erısítik a vers gondolatait (rím, alliteráció) Külvárosi éj (1932) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel A sötétség a némaság verse. Egyszerre tájleíró és a sötétedést bemutató verset ígér az indítás A társadalom és az egyén léte pihen éjszaka, mégis megmutatkoznak a különbözı magatartásformák: az egyik

ember kikapcsolódik, a másik végzi a munkáját, hogy a rend fennálljon (rendır), a harmadik azért, hogy megváltozzon (elvtárs). Sokan alszanak, de alvás is sokféle lehet: - Kocsmáros csak szundít álomtalanul - A szövınınek „mogorván” szıtt „omló álmai” vannak –álmuk nem lehet igazán szép - A vasöntı a jövıt, a piros kisdedet álmodja meg – forradalmi látomás Az otthontól jut el a gyárakig, ahol bemutatja az ott dolgozók helyzetét, a munkások hamarabb halnak, a halál tartó robot lesz jellemzı. Fontossá válik a csönd motívuma. Amikor minden és mindenki alszik, nagyobb a csönd, s mind a zajok és zörejek hatása félelmetes lehet. A teljes csönd a halál birodalma, melyet a vonatfütty, valamint a macska és az éjjeli ır megjelenése tör meg. Egy másik jellegzetes motívum a víz, az ÁRAMLÁS. A nedvesség, nyirkosság képzete a szegénység, a kifosztottság motívumához kapcsolódik. A vers utolsó harmadában mindenütt a

mozdulni akaró és a mozdulatlanság képeire bukkanunk. A vízképzettel párhuzamosan bontakozik ki vas motívuma ami utal a munkásságra, a nehéziparra, a vasból készült munkaeszközökre, a szívós munkára. Az eszközök felsorolásából érezhetı, hogy egy forradalom tudná megváltoztatni a fennálló helyzetet. Komor képpel zárul Óda Tájból indul ki a költı képzelet, mint a Holt vidékben ott az élet nélküli, külvárosi tájból itt az idilli derős nyugalmat árasztó táj. Emlékezés mozzanata A táj szerepe: a szeretett nı alakját a különbözı tájelemekbıl rakja össze a költı pl.: homlokod fényét, tündérnevetés Hatalmas ellentéteket fog át: vízesés robaja ill. a termek fénye Oximonom (a jelzı és jelzett szó közötti ellentét) fokozza a szerelmi vallomás hatását édesmostoha Összetartozás és eggyé válás igénye él a költıben, ill. a szerelemben való feloldódás 4. rész legrendhagyóbb rész Nıi testet jeleníti

meg (tüdı-cserje), szervezetet úgy mutatja be, mintha egy univerzum lenne (világmindenség tükrözıdne a különbözı szervek mőködésében) 5. rész Visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy mennyire múlékony a világ A szavak milyen keveset mondanak az érzelmek nagyságáról (a lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd) Egy ember van a 2ezer millió emberbıl, s annak az egynek mondja el érzelmét 6. rész (mellékdal) Eddig eszményi szerelem képe jelent meg, itt pedig a mindennapi, hétköznapi szerelmet írja le, benne van a család, az otthon utána vágyakozás
soha nem volt benne része Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel 20. tétel: Örkény István – Tóték című kisregénye ÖRKÉNY ISTVÁN (1912 - 1979): Budapesten, polgári értelmiségű gyógyszerész családban született. Fiatal íróként József Attila baráti köréhez tartozott. Örkény is a Szép Szó munkatársa

volt A személyi kultusz éveiben még lelkesedik, de hamar kiábrándul a szocializmus eszméiből. Azon magyar írók közé tartozik, akik nemzetközileg is elismertek. Írásaiban a Karinthy-örökség is tovább él Írásaiban megfigyelhető a természettudományos érdeklődés. A 60-as évek elején új műfajt teremt: bevezeti az egyperces novellákat. Matematikai egyenletekhez hasonlítja, ahol az egyik oldalon az írói közlés, a másik oldalon pedig az olvasó képzeletének maximuma áll. A magyar irodalomban sajátos hangvételt és világlátást képvisel, ez a groteszk. A groteszk lehetőséget ad arra, hogy bemutassa a világ „többértelműségét”. „A groteszk egy valószínűtlenség valószínűsítése” Itt minden lehetséges, reális és irreális, tragikus és komikus, fenséges és alantas. TÓTÉK: A Tóték c. műve először kisregényként látott napvilágot, majd 1967-ben jelent meg drámaváltozata, mellyel az egész világon nagy sikert

aratott. A film Isten hozta őrnagy úr készült el 1969-ben. (Rendező: Fábry Zoltán Őrnagy: Latinovits Zoltán Tót Lajos: Sinkovics Imre.) A darab ősbemutatója a budapesti Thália Színházban volt Akkora sikert aratott, hogy Európában és Amerikában is játszották. Középpontjában a háború áll, noha látszatra nem a háború a fő téma. Látásmódja groteszk (groteszk: a komikum szélsőséges fajtája, a komikum és a tragikum együttes megjelenítése) A két világ között a postás közvetít, és fontos az, hogy az ő személyisége is sérült. A felborult arányok drámája. A dráma központi kérdése: a zsarnok és az áldozat viszonyában hol vannak a határok, meddig tűrheti el az ember, hogy személyisége, élete, egy másik ember miatt deformálódjon. Van-e korlátja a hatalomnak, vajon a külső hatalom elpusztíthatja az embert? 2 helyszínen játszódik a cselekmény: 1. virtuális helyszín: a háborús front Hatását érzik a szereplők A

hatalom és az áldozat viszonya kölcsönös. 2. valódi helyszín: mátrai kisfalu, ahol a Tót család él Ez sem egy hagyományos falu képét mutatja: már van villa és autó tulajdonos, rossz hírű nő, stb. A cselekményt az őrnagy és Tót Lajos viszonyváltozásai, ütközései adják. Magatartásuk és helyzetük ellentétes irányba fejlődik. A történet elején Tót Lajos életét, a nyugalom, a kiegyensúlyozottság jellemzi. A cselekmény előrehaladtával azonban fokozatosan megváltozik, lealacsonyodik. Az őrnagy kezdetben nevetséges, szánalmas figura A végén, a család fölé kerekedik, uralkodik fölöttük, félelmetes alakká nő. Tót Lajos közben fokozatosan föladja jellemét, kiszolgálja az őrnagy szeszélyeit. Ennek az uralkodásnak a kiteljesedése az értelmetlen dobozolás. Örkény ezzel azt mutatja meg, hogy hogyan deformálódik a világ egy hatalom fogságában. A mű groteszk jellegét fokozza, hogy a család áldozathozatala teljesen

fölösleges, hiszen Gyula – az őrnagy érkezésével szinte egyidőben – hősi halált halt a fronton. Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel Tót Lajos alakjába belesűríti az író a II. Világháború alatti hazai kisember a tulajdonságait, magatartását, melynek lényege, hogy elmenekül a problémák és konfliktusok elől, nem cselekszik, képtelen a cselekvésre, ellenállásra. (Nagy szerepe van ebben Ágikának és Mariskának, mert ők veszik rá mindig, hogy kérjen bocsánatot az őrnagytól) Amikor még végképp nem bírja tovább, de még maradt jelleméből valami, képes a lázadásra. Idővel a békés család élete horrorrá válik, míg végül az apa vágógéppel feldarabolja a tisztet. Az író véleménye: „Nem lehet olyan cél, melynek érdekében önmagát puszta eszközzé tehetné.” A mű értelmezési lehetőségei:
Az őrnagy a háború, a Tóték a kisember, és

a kettőjük kapcsolatát példázza a mű
A kisemberek felelőssége a zsarnoki formációk létrejöttéért Szereplők jellemzése röviden: Őrnagy: A mű elején két őrnagy jelenik meg, egy magas valóban őrnagy alkatú férfi illetve egy alacsony, összeesett, lelkileg károsodott ember. Torz személyiség, üldözési mániája van. Eldeformálódott személyisége képtelen alkalmazkodni a civil élethez. Tóték: Az áldozat, a szolgalelkűség torz képei. Kiszolgálják az őrnagy abnormális viselkedését, amibe az ő személyiségük is beletorzul. A kialakult helyzetért ők felelősek. Az őrnagy nem viselkedik zsarnoki módon, Tóték csinálnak belőle zsarnokot a túlzásba vett kiszolgálással. - A drámai és a kisregény változat közötti eltérés: • Mondanivalóját és a lényegi pontokat tekintve azonos • Eltérés: Cipriani professzor alakja, aki a kisregényben nem jelentős, egyetért Tótékkel, mely szerint ki kell szolgálni az Őrnagyot 

az alkalmazkodást hirdeti • A drámában viszont az Őrnagy által képviselt világ ellensége, ő az aki kimondja, hogy Tót normális, amikor fellázad. Kimondja, hogy az őrnagyokat és azok parancsnokait hamarosan ki fogják végezni  háború fasizmusra való utalás Groteszk ábrázoláshoz tartozik:  Félreértések, félrehallások (A lelkiismeret furdalás átformálja a szavakat és a tetteket.) Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 21. tétel 21. tétel: Az irodalom határterületei Az irodalom filmen A Szerelem címő film elemzése (rendezı Makk Károly) Déry Tibor novellája alapján Déry Tibor (1894-1977): Déry Tibor nagypolgári családból származott. Elıkelı és sokoldalú neveltetésben volt része A Nyugat nagyjai mellett lázadozva kereste mővészi helyét. Sok mőfajban alkotott, de líráit és drámáit nem becsülte sokra. Pályakezdı korszakára az avantgárd irányzatok voltak

jellemzıek. Kassák Lajos után ı alkotta meg irodalmunkban a legmaradandóbb avantgárd mőveket. Nagyepikája: (Thomas Mann hatására) A befejezetlen mondat (1933 – 1937) Felelet (1950 – 1952) Az ötvenes években a Rákosi korszak szigorú bírája lett
1956 után íróperbe bonyolódik, melynek következtében 9 év börtönre ítélik, de ebbıl csak 3 évet töltött le. Ezután születik meg a Képzelt riport. egy amerikai popfesztiválra (1972) Presser Gábor írt belıle musicalt (bemutatón óriási siker a Vígszínházban). A szerelem c. film (1970): A magyar és az európai filmmővészet egyik legszebb alkotása. Rendezte: Makk Károly A Szerelem (1956) és a Két asszonyhoz (1962) c. novellákat főzte össze a forgatókönyv megírásában, melyben Déry is részt vett. Egységes cselekményő, fekete-fehér film Történet: 50-es évek elején játszódik. Törvénysértı per következtében János (foglalkozása filmrendezı) börtönbe kerül. Felesége,

Luca és édesanyja, Mama, aki nagyon idıs és beteg, semmit nem tudnak róla. Az elsı két nagyobb egység újszerő vizuális és drámai elemekkel mutatja be a két asszony egymáshoz és Jánoshoz főzıdı érzelmeit, bonyolult kapcsolatát. János csak az utolsó harmadban jelenik meg, de kezdettıl fogva ı áll a középpontban. A jelenetek többsége zárt térben játszódik, pl. a Mama lakásán, János és Luca otthonában A 3 szereplı egyéni sorsát hitelesen mutatja be, és ezáltal a történelmi korszak bizonytalanságát, gyanakvó légkörét, embertelen körülményeit, kiszolgáltatottságát és a gyávaságot. Pl: ismerısök elfordulása, Luca hasztalan telefonálásai. Lucát kiteszik az állásából, társbérlıket helyeznek el a lakásában. Mindkét nı Jánost várja, Luca töretlen hőséggel, a Mama egyre fogyó erıvel Mama: Emlékeiben, szép múltjában él. Luca kegyes csalásai éltetik (Amerikai forgatás) János leveleit ı írja meg, így

táplálja a Mamában az illúziót az amerikai forgatásról. Jelenbeli történet fıbb jellemzıi: nyers, dokumentumszerő ábrázolás, ezekkel váltakozva emlékképek, képzettársításokkal, belsı monológok, a szereplık tudatának belsı megjelenítései. Az emléktöredékek, az állóképek a film egészében jelen vannak, és meghatározó szerepet játszanak, ugyanis ezekben idézıdik fel a Mama múltja. A rendezı olyan szerkesztési módot talált, amelynek révén a fıhısök tudatának belsı dinamikája jelenik meg. Egy személyben létezı ellentétes lelki folyamatok drámai küzdelmét ábrázolja ezzel a montázstechnikával, amelynek során a képzelet, emlékezés és gondolat egymásba fonódik. Saját belsı világot teremt a külvilággal szemben, a rendezı ezt álló- és mozgó képekkel teszi láthatóvá, így a jelenben folyamatosan tőnik föl a múlt. Fényképek, tárgyak, a múltbéli családi élet mozzanatai, töredékes voltában is képes a

család életének, az emberi teljességnek a bemutatására. Erıs hatású, mégis finom közeli képek is láthatóak, a szoba tárgyai, az idıs asszony arca. Az élet kellékeinek jelentıs dramaturgiai szerepet ad Egy tárgy, egy közeli kép drámai feszültséget hordoz. (PL: az óra gyakori megjelenése) Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 21. tétel Luca: Töretlenül kitart az ártatlanul elítélt János mellett, a hőség és szerelem jellemzi alakját. Fenntartások nélkül vállalja János személyét, azt sem tudja, él-e még. Állását elveszíti, ıszinte féltéssel és szeretettel ápolja, gondozza anyósát. Erıs karakter Szereti a Mamát, ebben férje iránti érzelmei is meghúzódnak. A Mama állapota válságos lesz A megjátszott fellázadás, a levélírási szándék színlelése mögötti belsı vihar nem érzıdik, az arcjáték, hang, mozdulatok tökéletesen elhitetik a nemes

hazugságot. Visszafogott indulatú, objektív színészi játék. Dísztelen, mégis líraian érzelem dús film, de nem érzelgıs Nem látványosan ábrázolt, naturalisztikus vívódásokat látunk, hanem egy személyben egyidejőleg létezı ellentétes lelki folyamatokat, drámai küzdelmet a képzelet, a gondolat, az emlékezés egymásba játszó színterén. Luca minden megnyilvánulása – még a nyers kitörések mögött is – ıszinte féltés, szeretet, aggódás nyilvánul meg anyósa iránt. Drámai csúcspont: A Mama halála, ezt nem látjuk, a rendezı jelzésekkel utal rá. (Luca gyertyát gyújt, János megtalálja édesanyja tárgyait.) A film utolsó harmadában János személvén keresztül követjük az eseményeket. A börtön rideg, embertelen világából (pl orvosi vizsgálat) a tavaszi városba kerül. Kezdetben tétova, bizonytalan, gyanakvó Nem hiszi el, hogy kiszabadult. (villamos - börtönır) Hosszas elıkészítés a találkozás elıtt, ez az

egyik legszebb pillanat a filmben. Főben hever, a virágzó almafa teljessége jelenti számára a szabad világ és a börtön embertelensége közti különbséget. A rendezı képzelt ölelések bejátszásával segíti a nézıket az érzelmi tartalmak átéléséhez. Találkozás: Megrendítı és szívszorító. A két ember egymás iránti hite, a megérdemelt szerelem ereje, morális nagysága bontakozik ki. A kikezdhetetlen szerelem újólag szentesített házastársi hőséget (Mosdatás szakralitása) Elbeszélés: Lineáris, az ábrázolás-technika újdonsága a cselekmény megbontása, a jelenbe bekapcsolja az emlékezést, a képzeletet. Így jeleníti meg a szereplık összetett pszichikumát, gondolatait. Módja az emlékek felvillantása, pergı és mozgalmas montázzsal és a Mamához tartozó tárgyak közelében fényképezett képeinek váltakozása, állandó jelenléte. Hangok; zörejek: tökéletes egységben a vizuális megjelenítéssel ül. a szereplık

tudatában megmutatkozó gondolatokkal, érzelmekkel, ill. a belsı tartalmak kivetüléseivel PL: a börtön vasajtajának fülsértı zaja (nyomasztó, félelmetes világot idéz), szabad világ hangjai. Ismétlések: Az idı múlását érzékeltetik, ısz, tél, tavasz képei, esı áztatta utca, a fiát váró Mama az ablakban. Gyors, éles váltások, villanásszerő képek ül hosszabb jelenetek váltják egymást. „ A történelmi idık próbáját kiálló következetesség, a házastársak tiszta és mély érzelmi kapcsolata meleg fénybe vonja a film egészét és minden részletét.,, /Honffy Pál/ Színészek: Mama – Darvas Lili (Molnár Ferenc [Pál utcai fiúk írója] felesége volt) Luca – Törıcsik Mari János – Darvas Iván (İ is volt 56 után börtönben, egy ideig nem is játszhatott.) Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 22. tétel 22. tétel: Sütő András - Csillag a máglyán

Élete: 1927-ben született Pusztakamaráson, ami egy romániai falucska, ahol csak pár magyar él. Tizenévesen már megjelent az első novellája. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival, ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol 1989-ig helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be. 1980-1990 között Romániában nem, de Magyarországon megjelenhettek írásai. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate (román kommunista diktatúra titkosszolgálata) folyamatos zaklatásainak voltak kitéve. A Román ellenes magyar összeesküvésben részt vett, s itt bal szemére megvakult Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt Életének 80. évében, 2006 szeptember 30-án, Budapesten, hosszan tartó betegség után melanomában (bőrrák) hunyt el. A

marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva teste, majd református temetőben helyezték el. Sütő András jelentősége Legfontosabb témái: • A paraszti, falusi néprétegek, a szegénység életvilága • A nemzeti gondok és sorskérdések • Transzszlávinizmus: „Erdélyiség”: sorsközösség. Trianon után (1920) alakult ki Korszakos jelentőségű műve az Anyám könnyű álmot ígér (1970), melyben sajátosan keverednek a szociográfia, az önéletrajz, az anekdota, a ballada, a folklór elemei, és hitelesen ábrázolják Sütő vidékének sajátosságait, benne a magyar sorsot. Drámái - az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974); a Csillag a máglyán (1975); a Káin és Ábel (1977); Szuzai menyegző (1980) - tetratrilógiát alkotva a hatalom és az erkölcs viszonyát állítják a drámai küzdelmek középpontjába. Csillag a máglyán (1975): A reformáció korában játszódik. Jellemző a korhűség, hiteles dráma, de dramaturgiai

követelmények miatt 1-2 dolgot meg kellett változtatnia. (A 2 felvonás 1553-ban kezdődik) Hitvitázó drámai hagyományok: a reformátorok hitvitázó drámákat írtak (pl. Sztáray Mihály): A cselekményesség háttérbe szorul, az eszmék kerülnek előtérbe. A mű középpontjában az áll, hogy milyen eszmét képviselt Kálvin, és milyet Szervét. Ez egy paraboladrámai példázat: Sütő András saját korában felmerülő hatalom rendszerét példázza (A hatalom és az egyén rendszere). Kérdései: • Van-e a hatalomnak korlátja? • Mit tehet a hatalom? • Szentesíti-e a cél az eszközt a hatalom? • Fontosabb-e az eszme az emberéletnél? (Szervétnél igen, Kálvinnál nem). • Szükség van-e erős kezű Kálvinokra? Drámai konfliktus: Kálvin és Szervét konfliktusa. Kálvin: hatalomra kerülés; Szervét: hatalmon kívüliség. A mű végén nincs katarzis: Az olvasónak döntési szabadsága van Kálvin jellemzése: célja a reformáció mindenáron

való erősítése. Belső (Szervét az ellenzéke, ilyen volt még Perrin is) és pápai konfliktusokat kellett legyőznie. (A pápának adták Genfet, s Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 22. tétel a mű is úgy végződik, hogy a pápai zsoldosok ostromolják Genfet). A mű 20 évet ölel át (1533-1555). Kálvin jelleme ez idő alatt megváltozott: kormányzása tekintélyelvű volt, bürokratizálódott. A felesége előre látta, hogy gyilkos lesz („Káint bélyegét látom rajtad"). Kálvin keményen üldözte azokat, akik nem voltak reformátusok, s komoly büntetéseket szabott ki már kisebb hibákért is. Szervét Mihály jellemzése: célja a szellem, a vélemény és a szólás szabadsága. Szentháromság tagadó. Toleránsabb volt, mint Kálvin Romantikus rajongó volt: önként rohant a vesztébe: gyermeki naivság. Az eszme fontosabb, mint az élete Ha visszavonta volna elveit, akkor szabadon

elmehetett volna, de inkább, önmagát adja fel, s máglya-halált hal. (Kálvin és Szervét eredetileg barátok voltak) Fárel jellemzése: indulatos, skorpió, aki feljelenti Szervétet, s levelét eljuttatja az Inkvizícióhoz. La Fontaine: köpönyegforgató, kaméleon. Nincs beszédében érzelemkifejeződés Idelette: Kálvin felesége. Megbocsátás, tisztaság jellemző rá Veronika: részvétet érzett Szervét Mihály iránt. Szerinte Szervét jobban tette volna, ha az ellenségei közé menekül. Csillag a máglyán jelentése: A nagy személyiségek tragédiája, a hitben fogant naivitás tragédiája. A hatalom visszaélésével kapcsolatos véleménykülönbségekről van szó, vagyis egész pontosan a Romániában lévő 2. világháború utáni baloldali diktatúráról van szó rejtetten. A mű manapság is érvényes, mert a hatalmak még most is így viselkednek Így témája, kérdésfelvetése időtlen. A Csillag a máglyán, a Lócsiszár továbbgondolása.

Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 23. tétel 23. tétel: Regionális irodalom - Miskolc és a régió irodalmi kulturális hagyományai 1891: A Bársony ház (Bársony János miskolci ügyvéd) építésekor találtak 3 szakócát, és innen számítjuk a Magyar ıskor kutatását. A miskolci múzeumban található egy csontból készült kıkorszaki fuvola. Kovabányát találtak az Avason, s ezt felhasználták az " Európa Kulturális Fıvárosa" cím elnyerése érdekében a pályázatban. Az Avas Miskolc "hegye"- 234 méter magas. A tetején található kilátó nem az eredeti kilátó Az elsıt 1906 körül építették, Rákóczi-kilátónak nevezték, kıbıl épült. A jelenlegi vasbeton kilátót 1963-ban avatták. Avasi templom: Miskolc legrégebbi temploma, gótikus stílusban épült Zsigmond és Mátyás korában. Elıtte egy Szent Istvánról elnevezett templom állt itt. 1544-ben

leégett a templom, beomlott a csúcsíves tetızet, és amikor újjáépítették, megszőnt a csúcsív, megvastagították a pilléreket. Miskolc befogadó város, a nyitott kapuk városának is nevezik, ami azt jelenti, hogy különbözı nemzethez tartozó, különbözı vallású emberek is szívesen jöttek ide, akik itt letelepedtek, különbözı épületeket - pl. templomokat - építettek Görög kereskedık építették az Ortodox templomot késı barokk és klasszicista stílusban. Barokk stílusú Mindszenti és a Minorita templom ( Mindszenti Mindszent községérıl kapta a nevét, a Minorita pedig egy ferences szerzetesrendrıl.) A miskolci Nemzeti Színház története: Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépı Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult. Ez a félelem adta meg a végsı lökést

ahhoz, hogy kıszínház építésébe kezdjenek. 1819-ben volt az ünnepélyes alapkıletétel, 1823-ban nyitották meg a belül még nem teljesen elkészült színházat, amely a Déryné utcában a késıbbi színházépület mögötti telken állt. A régi színházépület az 1843-as tőzvészben elpusztult. Az új, ami színház alapkövét 1847-ben tették le Az építkezés költségeit az a részvénytársaság fedezte, melyet Szemere Bertalan alispán hívott életre. Az új színház igazgatója Latabár Endre volt, akinek társulata Vörösmarty Marót bán c mővét mutatta be. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum "felsıbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet. A legnagyobb szabású átalakítást a színház épülete a 90-es években élte meg. Ennek eredményeképpen az addig 8000m2 alapterülető színház több mint 16000m2-re növekedett. A ma 5 játszóhellyel

rendelkezı épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható. Színháztörténeti-és Színészmúzeum: A miskolci Színészmúzeum gondolta Gyarmathy Ferenc színmővészben fogalmazódott meg, aki az 1940-es évektıl győjtötte színésztársai relikviáit. 48 olyan mővész hagyatékai láthatóak itt, akik Miskolcon éltek, és a miskolci színjátszás meghatározó alakjai voltak az elmúlt fél évszázadban. A miskolci színház 1823-tól az 1940-es évek végéig tartó történelme kísérhetı nyomon korabeli levéltári dokumentumok, fotók, színlapok segítségével. A színmővész és a köréje szervezıdı Színész Emlékház Egyesület kezdeményezésére született meg a Színháztörténeti és Színészmúzeum. Összeállította: Lengyel Attila 1 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 23. tétel A leégett elsı Magyar nyelvő kıszínház helyén-a megmaradt falak felhasználásával 1845-ben emeltklasszicista

épület, " tábornoki laknak" épült, majd szakiskolaként, színházi raktárként mőködött. Felújítására és a múzeum kialakítására az 1991-1996 között folyó színház-rekonstrukció részeként az Európa Tanács támogatásával került sor. A terveket Bodonyi Csaba, Ybl, Széchenyi-díjas építész az Interplan kft. Készítette, a kivitelezést Simon Gábor beruházási fımérnök irányította A Magyar honfoglalás 1100. évfordulójának évében, 1996-ban október 22-én nyitotta meg kapuit a Miskolci Galéria által mőködtetett múzeum. Színház: klasszicista stílusú A Rondella lebontása után a magyar színészek hıskorában (1815-ben) egy színtársulat jött Miskolcra Pestrıl. Ebben játszott Déryné Széppataki Róza is Miskolci játszóhelyeik a következık voltak: a Csizmadia szín, a volt Korona szálló, ( az Avas Szálló helyén lévı kocsiszín volt). A Miskolci Színházat országos győjtés eredményeként kezdték el

építenil819-ben, és 1823 aug. 24-én nyitották meg. A kolozsvári utána a 2 állandó Magyar színház volt A kolozsvárit 1821-ben nyitották meg, arra írta Katona József a Bánk bánt. Kisfaludy Károly: Tatárok Magyarországon c drámájával nyitották meg, elsı igazgatója Éder György volt. 1843-ban elpusztította egy tőzvész a belvárost, és ekkor leégett a színház is. Szemere Bertalan kezdeményezésére részvényeket bocsátottak ki, és tervpályázatot hirdettek. Cassano József tervei alapján készült el a színház 1857 szept 3-án nyitották meg az új épületet a Vörösmarty Mihály Marót bán c. drámájával A színház igazgatója Latabár Endre volt A színház épületét többször átalakították, 1844-ben tőzırségi célból tornyot építettek hozzá. 1896-ban bevezették a légfőtést, a székeket bırhuzattal látták el. 1902-ben új öltözı épült próbateremmel, színpadi reflektorral. Volt egy rekonstrukciója az 50-es évek

második felében, ekkor kapta az akkor legjelentısebb magyarországi fényorgonát, amely a Színészmúzeumban tekinthetı meg. Legutolsó rekonstrukciója 1996-ban fejezıdött be: színészlakások, új mővészbejáró, több játszóhely, többek között szabadtéri színpad stb. Létrehozták a színészmúzeumot és 5 évvel ezelıtt indult az operafesztivál. Ekkor kapott a színtársulat operarészleget, azóta már tánczene is van. Nagy színészek: Egressy Gábor, Laborfalvi Róza, Déryné, Latinovits, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Fehér Tibor Déryné Széppataki Róza is a színházhoz kötıdik. 1793-ban született Jászberényben, és 1872-ben Miskolcon halt meg. 1815-tıl 1846-ig játszott Miskolcon Férje révén Diósgyırben lakott a Vár utca 22 sz alatt Késıbb a belvárosba költözött a Hunyadi utca 52-ben élt élete végéig, ezt emléktábla jelzi. A Szent Anna templomban van a sírja. Laborfalvi Róza- eredeti nevén Benke Judit - édesapja egy

vándor színtársulatot vezet. 1917-ben született Miskolcon. A Laborfalvi nevet egy erdélyi településrıl kapta (itt született az apja), házasságot kötött Jókaival Petıfi legnagyobb ellenkezésére. Férjével gyakran megfordult Miskolcon, rokonokat látogatták meg, pl amikor 1857-ben megnyitották a színházat, akkor is itt voltak, s a bevezetı szöveget Laborfalvi mondta. Megyeri Károly, Szentpéteri Zsigmond is játszott itt. Kossuth egyszer járt itt Miskolcon (1840-ban). A Három Rózsa fogadó helyén álló épületben szállt meg. Kölcsey egyszer járt Miskolcon egy görög kereskedı vendégeként. Egyik új emléktáblája a Villanyrendırnél van Deák Ferenc és Petıfi is jártak itt. Petıfi többször is Elsı útja 1844 februárjában volt, amikor Debrecenbıl gyalog ment Pestre. Ekkor írta a keresztúton állok c verset Másodszor 45-ben harmadszor pedig Gömörbıl jött, egy társasággal kirándult Diósgyırben és Hámorban, s másnap indult

Sárospatak felé. Megnézte a Diósgyıri várat és a Hámori tavat. A Városháztéren emléktábla jelzi, hogy Petıfi ott szállt meg Összeállította: Lengyel Attila 2 12. C osztály Irodalom Érettségi – Szóbeli Tételsor – 23. tétel Gárdonyi Géza Hejıcsabán járt iskolába egy fél évig. Szabó Lırinc Miskolcon született 1900 márc. l-jén 5 éves koráig laktak itt Apja mozdonyvezetı volt 1956 okt 3-án este és a következı néhány napon, Miskolcon volt. 57-ben Budapesten halt meg A Tücsökzene c mővében emlékezik gyerekkorára. Ady egyszer járt Miskolcon a Zenepalota felavató estjén. ( 1910) A Palotaszálló oldalán lévı emléktábla jelzi, hogy 1933-ban az IGE itt tartott országos győlést. Ezen vet részt József Attila, aki az Óda c. versét ekkor írta Lillafüreden December elején (1937-ban) Miskolcra jött volna, ha halála meg nem akadályozza. József Attila szobrát, amit Varga Éva készített 2005-ben avatták fel,

Lillafüreden Móricz Zsigmond elsı feleségének rokonai Miskolcon laktak, ezét gyakran látogattak a városba. İ nevezte egyik cikkében Miskolcot az egyik legnagyobb jövıjő Magyar városnak. A régió: Sátoraljaújhely: - itt dolgozott Kazinczy Ferenc, aki Bányácskán ill. Széphalmon lakott nagy létszámú családjával, s naponta bejárt munkahelyére. 1820-tól 31-ig dolgozott levéltárosként a Megyeházán. A levéltárban van egy 5 fokú lépcsıállvány, amelyet a költı tervezett, és "Kazinczy lovának" nevezik. Széphalom: itt van eltemetve Kazinczy. Itt nyugszik fia, Kazinczy Lajos honvédtábornok, a 14 aradi vértanú. A mauzóleumot Ybl Miklós tervezte klasszicista stílusban Járt itt Petıfi is, aki egyik Úti levelében ezt írta: " Minden emelkedettebb lelkő magyarnak el kellene ide zarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába" Hollóháza: 1832-ben alapították Karcsa: református stílusú templom Kassa: Abaúj-Torna megye

székhelye volt. Itt lelkészkedett az a Dévay Bíró Mátyás, aki Miskolcon, az Avasi templomban is volt lelkész. Itt élt Tinódi Sebestyén (1548-1554-ig) Kassán tanult Bornemissza Péter (Siralmas énekem c. verse az egyik legismertebb) Kazinczy Ferenc joggyakornok majd iskolafelügyelı Kassán. Itt találkozott Batsányi Jánossal és Baróti Szabó Dáviddal Itt jelentették meg együtt 1788 júliusában az elsı Magyar nyelvő irodalmi és kritikai folyóiratot, a Magyar Múzeumot, Az elsı szám megjelenése után Kazinczy kivált a szerkesztıségbıl, és Orpheus címmel maga szerkesztett folyóiratot. Kassai Dóm: gótikus stílusú Szent Erzsébet székesegyház. 1906-ban ide hozták II.Rákóczy Ferenc, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós stb hamvait A fıbejárattól balra van egy freskó, mely Rákóczy életének eseményeit ábrázolja. Márai Sándor - családi nevén Grosschmid - itt született 1900 ápr. 11-én Itt töltötte gyermekkorát, és 1916 októberében

innen ment Eperjesre, ahol folytatta tanulmányait. 1917 nyarán utazott Budapestre 1941-ben hosszabb idıt töltött Kassán. Önéletrajzi regényében emlékezik gyermek, és ifjúkorára (Egy polgár vallomásai), melyben Kassa század eleji társadalmát rajzolta meg szociográfiai mélységgel. A kassai történelmet dolgozza fel egyik drámájában: A kassai polgárok Kohány (Homonnai járás): Itt született Fáy András 1786. május 30-án 1797-ig élt itt, majd a Pest megyei Gombára költöztek, a Kálvin tári református templomban van eltemetve Bp-en. 1840: az elsı Hazai Takarékpénztár alapításának idıpontja. İ írta az elsı Magyar társadalmi regényt: Bélteky ház címmel. írt meséket és aforizmákat, ezek szívesen olvasta a Hitelt író Széchenyi István A Pesti Színtársulat igazgatója és a " haza mindenese". Összeállította: Lengyel Attila 3 12. C osztály