Szociológia | Tanulmányok, esszék » A társadalombiztosítás jellemzői

A társadalombiztosítás jellemzői 1. A TB fogalma: A TB az állam által működtetett szociális ellátórendszer része. Lényeges vonása, hogy a rendszer hatálya alá tartozókat mindaddig, míg képesek magukról gondoskodni tartalékképzésre kötelezik. Ennek fejében a tartalékból betegségük, munkaképtelenségük, eltartójuk elvesztésekor, valamint a kockázatok előre meghatározott egyéb eseteiben (pl: üzemi baleset) jogosultak lesznek a jogszabály által szabályozott ellátásokat igénybe venni. Alapelvei: • Kötelező részvétel elve: a biztosítás kötelező, ha bármilyen jogviszonyba lép • Korlátozott biztosítási elv: a biztosított a TB valamennyi ellátására jogosult, de hozzátartozóik, illetve egyes körök csak meghatározott Tbi ellátásra jogosulttal • Arányosság elve: a járulékalap az ellátás alapja • Járulék, hozzájárulás, tagdíjfizetési kötelezettség elve • Foglalkoztató együttműködési kötelezettsége

• Célhoz kötött személyes adatközlés elve • Az állam mögöttes felelőssége/ szerepe (állami garancia) Célja: Az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Meghatározza a társadalombiztosítási ellátások körét és a társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó szolgáltatásokat. 2. Igazgatási szerv:  APEH - járulékkal kapcsolatban  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és terület igazgatási szervei (MnyI)  Országos

Egészségbiztosítási Pénztár és terület igazgatási szervei (MEP)  Pénzügyi Szervezetek Állami Felügylete – magánnyugdíjbiztosító esetében A TB pénzügyi alapjai: Egészségbiztosítási alap Nyugdíjbiztosítási alap  OEP  ONYF  MEP  MNYI (ellátás  OOSZI megállapítása)  Vasutas Tb-i Igazgatóság  Nyufig (ellátás  Kifizetőhely folyósítása) (100 fő feletti munkaadó) Irányító, felügyelő: Irányító, felügyelő  Egészségügyi miniszter  ICSZEM   Költségvetési szervek Vagyonuk állami tulajdon A befizetés az APEH-hez megy 1 3. Tbi ellátások: Egészségbiztosítási ellátások a. Egészségügyi szolgáltatás b. Pénzbeni ellátások  Terhességi gyermekágyi segély  GYED  Táppénz c. Baleseti ellátások  Baleseti egészségügyi szolgáltatás  Baleseti táppénz  Baleseti járadék Nyugdíjbiztosítási ellátások a. Saját jogú nyugellátás  Öregségi nyugdíj 

Rokkantsági nyugdíj  Baleseti rokkantsági nyugdíj b. Hozzátartozói nyugellátások  Özvegyi nyugdíj  Árvaellátás  Szülői nyugdíj  Baleseti hozzátartozói nyugellátások c. Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások  Nyugdíjjáradék Egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási ellátások:  Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások ◊ A betegségek megelőzését, korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások / szűrővizsgálatok ◊ Gyógykezelés céljából végzett ellátások háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás, fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ◊ Egyéb egészségügyi szolgáltatások szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, betegszállítás ◊ A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások szakorvosi rendelő által nyújtott ellátások, bőrgyógyászat, fül-, orr-, gégészet

nőgyógyászat, általános és baleseti sebészet, szemészet, onkológia, urológia pszichiátria az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó és az addiktológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátás  Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások ◊ gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás ◊ utazási költségtérítés (helyközi utazásra, háziorvosi beutaló alapján) külföldön történő gyógykezelés 4. TB szempontjából biztosítottak ▫ Munkaviszonyban állók országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban állók, ügyészségi szolgálati jogviszonyban állók, bírósági jogviszonyban állók, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban állók, hivatásos nevelőszülők, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári 2 ▫ ▫ ▫ ▫ ▫ ▫

▫ nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a fegyveres erők szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, Szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen történik A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. Keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban, vállalkozói járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban részesülő személy Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó (kiegészítő tevékenységet folytat az, aki saját jogú vagy özvegyi nyugdíjas és a nyugdíjkorhatárt betöltötte) Egyéni vállalkozó: vállalkozói

igazolvánnyal rendelkező természetes személy. (Magán(állat)orvosi, gyógyszerészi magántevékenységet folytató, falugondnok, tanyagondnok, szociális szolgáltató tevékenységet folytató személy, ügyvéd, európai közösségi jogász, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. Társas vállalkozó: BT bel- és kültagja, Közkereseti Társaság tagja, KFT tagja, KHT tagja – ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen is közreműködik és ez a közreműködés nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében történik. Szabadalmi ügyvivő társaság és szabadalmi ügyvivő iroda tagja, ügyvédi, végrehajtói, közjegyzői iroda tagja, gépjárművezető képző és oktatói munkaközösség tagja. Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személy

amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét Bedolgozói jogviszonyban munkát végző (otthon, saját eszközeivel végzi a munkát) megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként, illetve társas vállalkozónak olyan közeli hozzátartozója aki a tevékenységben személyesen és díjazás ellenében végez munkát, kivéve, ha saját jogú nyugdíjas Alapítvány, társadalmi szervezet, gazdasági társaság választott tisztségviselője, polgármesteri hivatal választott tisztségviselője ha díjazása eléri a minimálbér 30%át Egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja A biztosítottak valamennyi Tbi ellátásra jogosultságot szereznek A

biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Ha valakinek több biztosításra jogot szerző jogviszonya van, akkor mindegyikben terheli a járulékfizetési kötelezettség. 5. A foglalkoztató járulékfizetése:  Tbi járulék: A járulékalapot képező jövedelem után 29%  Nyugdíjbiztosítási járulék: A járulékalapot képező jövedelem után 18% 3    Egészségbiztosítási járulék: A járulékalapot képező jövedelem után 11% Nincs járulékfizetési plafon A foglalkoztató a folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti. 6. A biztosított járulékfizetése:  Egészségbiztosítási járulék: A járulékalapot képező jövedelem után 4%  Nyugdíjbiztosítási járulék: A járulékalapot képező jövedelem után 8,5%  Magánnyugdíj-pénztár: A járulékalapot képező jövedelem után 0,5% nyugdíjbiztosítási járulék A járulékalapot képező

jövedelem után 8% magánnyugdíj-péntári tagdíj  A nyugdíjjárulék fizetésnek van plafonja. 2005-ben maximum 16440 Ft/nap, vagy 6.000600Ft/év jövedelem után kell járulékot fizetni  Amennyiben a biztosított egyidejűleg több jogviszonyban áll, és az egyik munkaviszony, melyben a foglalkoztatás eléri a heti 36 órát, akkor csak ebben a jogviszonyban fizet egészségbiztosítási járulékot.  Ha munkanélküli ellátásban részesül, akkor csak nyugdíjjárulékot fizet.  A járulékfizetési plafonnál csak azokat a napokat veszik figyelembe, amikorra munkabért kap. 4 7. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra  Az köthet megállapodást, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkező belföldi nagykorú, nem saját jogú nyugdíjas és nem áll biztosítási jogviszonyban  Köthető szolgálati időre és a nyugdíj alapját képező átlagkeresetre 26,5%-os nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére. A

járulékfizetés alapja minimum a minimálbér, max. a járulékfizetési plafon  Köthető csak szolgálati időre is 26,5%-os járulékfizetéssel annak, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folyat tanulmányokat. ◊ ’98. jan 1-től a tanulmányok ideje nem minősül szolgálati időnek ◊ Aki az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati időt, vagy az öregségi résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati időt nem szerte meg, és abból max. 5 év hiányzik  A minimálbér alapján lehet megállapodást kötni. A Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság első fokú határozatát követő 15 napig köthető megállapodás szolgálati idő vásárlására, és a fizetendő járulékot egy összegben kell befizetni a megállapodást követő 15 napon belül. 8. Egészségbiztosítási ellátások:  Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások ◊ A betegségek megelőzését, korai felismerését

szolgáló egészségügyi szolgáltatások / szűrővizsgálatok ◊ Gyógykezelés céljából végzett ellátások  háziorvosi ellátás  házi gyermekorvosi ellátás  fogászati ellátás  járóbeteg-szakellátás  fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ◊ Egyéb egészségügyi szolgáltatások  szülészeti ellátás  orvosi rehabilitáció  betegszállítás ◊ A beutalás nélkül igénybe vehető ellátások  szakorvosi rendelő által nyújtott ellátások  bőrgyógyászat  fül-, orr-, gégészet  nőgyógyászat  általános sebészeti és baleseti sebészet  szemészet  onkológia  urológia  pszichiátria  az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó és az addiktológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátást.  Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások ◊ gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás

◊ utazási költségtérítés (helyközi utazásra, háziorvosi beutaló alapján) ◊ külföldön történő gyógykezelés (a térítést a hazaérkezés után 30 napon belül kell igényelni) 5 ha biztosított külföldön tanul, munkát vállal vagy egyéb jogcím alapján van kint sürgős esetben igénybe vehető (csak annyit térítenek meg, amennyibe itthon került volna az ellátás) ha a biztosított 3 hónapot meghaladóan van külföldön, akkor ő, házastársa és gyermeke indokolt ellátását igénybe veheti Egészségügyi Minisztérium engedélyével lehet külföldön olyan gyógykezelést elvégeztetni, ami itthon nem hozzáférhető.  Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai ◊ Általános rendelkezések  Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást

veheti igénybe.  A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Terhességi-gyermekágyi segély  Jogosult, aki ◊ a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy ◊ a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.  A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje

folytatott tanulmányok idejét.  A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét)  Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak ◊ a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, ◊ ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.  A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.  Ha a biztosítottnak nincs 180 napig keresete, akkor az összeg alapja max. a minimálbér 2-szerese lehet. 9. Gyermekgondozási díj  Jogosultak: ◊ a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt  a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya  A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás

megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét.  A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár 6   Nem jár a gyermekgondozási díj, ha ◊ a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja ◊ a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [1993. évi III törvény 4 § (1) bek. i) pont]a ◊ a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ◊ ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el ◊ a gyermeket napközbeni ellátást biztosító helyezték el ◊ a jogosult előzetes letartóztatásban

van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti A gyermekgondozási díj a napi átlagkereset 70 %-a de legfeljebb 83.000 forint 10. Táppénz  Jogosultak: ◊ aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.  Keresőképtelen ◊ aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni ◊ aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult ◊ az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja ◊ az a szülő aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja ◊ aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül ◊ akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap ◊ aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén

megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. 7      Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban ◊ a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át ◊ egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig ◊ 1-3 éves gyermek ápolása címén 84 naptári nap /év/gyermek ◊ 3-6 éves gyermek ápolása címén 42 naptári nap /év/gyermek egyedülállónak 84 naptári nap ◊ 6-12 éves gyermek ápolása címén 14 naptári nap /év/gyermek egyedülállónak 28 naptári nap Folyamatos biztosítási idő: Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki ◊ tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné ◊ iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és

keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár táppénz ◊ a betegszabadság idejére ◊ a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn ◊ a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére ◊ az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, ◊ a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára. A táppénz mértéke ◊ 2 évi biztosítási jogviszony esetén: a napi átlag munkabér 70%-a ◊ egyéb esetben a napi átlag munkabér 60%-a ◊ kórházi ápolás esetén a napi átlag munkabér 60%-a 11. Baleset: olyan egyszeri külső hatás, mely hirtelen, aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, egészségkárosodást, halált okoz  Üzemi baleset: a biztosítottat ◊ a foglalkozása

körében végzett munka közben ◊ munkába vagy onnan lakására menet közben ◊ közcélú munka végzése közben ◊ egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.  Nem üzemi baleset az a baleset, amely ◊ kizárólag a sérült ittassága miatt következett be (Az ittas dolgozó eltávolításáról gondoskodni kell) ◊ munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt ◊ lakásról munkába, illetőleg a munkából lakásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.  Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.  Foglalkoztatási betegség: a biztosított foglakozásának

különös veszélye folytán következett be. Ezek körét a kormány állapítja meg Baleseti ellátások: 8    Baleseti egészségügyi szolgáltatás Baleseti táppénz Baleseti járadék Baleseti egészségügyi szolgáltatás:  Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár 9 12. Baleseti táppénz:  Annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.  A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.  A baleseti

táppénzre a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.  Nem jogosult az, aki ugyanazon betegségből kifolyólag baleseti rokkantságban, vagy baleseti járadékban részesül  Összege 100% Baleseti járadék:  Az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében 15 %-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Fokozatokba soroljuk őket: ◊ az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 1625 % (összege a havi átlagkereset 8%-a, max 2 évig) ◊ 2. fokozat: 26-35% (összege a havi átlagkereset 10%-a) ◊ 3. fokozat: 36-49% (összege a havi átlagkereset 15%-a) ◊ 4. fokozat: 50-66% (összege a havi átlagkereset 30%-a) 13. Saját jogú nyugellátások  Öregségi nyugdíj ◊ Teljes nyugdíj ◊ Résznyugdíj ◊ Előrehozott nyugdíj ◊ Csökkentett előrehozott nyugdíj ◊ Korkedvezményes  Rokkantsági nyugdíj  Baleseti rokkantsági nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíj:  Jogosult, aki a 62. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerez Összege minimum 24.700 Ft, ha ezt az átlagkeresete eléri Ha az átlagkeresete nem éri el, az átlagkereset összege lesz a nyugdíj Előrehozott öregségi nyugdíj:  Jogosult, aki minimum 38 év szolgálati idővel rendelkezik, és ha nő az 57 évet, ha férfi a 62 évet betöltötte.  Aki legalább 10 évig gyereket nevelt, annak gyerekenként 1 évet (de max. 3 évet) el lehet engedni a szolgálati időből. Beteg gyerek esetén ez 1,5 év gyerekenként 14. Rokkantsági nyugdíj:  Jogosult, aki egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67%-ban elvesztette, és állapotában javulás 1 évig nem várható.  És az életkora szerinti szükséges szolgálati időt megszerezte.  És rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.  A

jogosultság akkor kezdődik, mikor minden feltétel bekövetkezik.  Lehet teljes nyugdíj: Mértéke: I.csop: min a havi átlagkereset 47,5 %-a, min 26 800Ft, 10     II. csop: min a havi átlagkereset 42,5 %-a 25 850Ft, III.csop: min a havi átlagkereset 37,5 %-a 24 700Ft Lehet résznyugdíj, ha a jogosult a 45. évet betöltötte, és minimum 15 év szolgálati időt szerzett. Ennek nincs minimuma 3 csoportot különítünk el: a. III rokkantsági csoport: 67%-os munkaképesség csökkenés b. II rokkantsági csoport 100%-os munkaképesség csökkenés, önellátásra képes c. I rokkantsági csoport 100%-os munkaképesség csökkenés, önellátásra képtelen A jogosultág megszűnik, ha a kialakult munkaképesség csökkenés a 67%-ot már nem éri el. A határozat keltét követő második hónap 1 napjától kell megszűntetni a folyósítást. Ha az ellátott állapota rosszabbodik, a növelést a vizsgálat napját követő hónap 1. napjától végre

kell hajtani. 11 15. Baleseti rokkantsági nyugdíj  Jogosult, aki munkaképességét 67%-ban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette  És rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.  3 csoportot különítünk el: a. III rokkantsági csoport: 67%-os munkaképesség csökkenés b. II rokkantsági csoport 100%-os munkaképesség csökkenés, önellátásra képes c. I rokkantsági csoport 100%-os munkaképesség csökkenés, önellátásra képtelen  Összege a havi átlagkereset : I. csop: 60%-a, II csop: 65%-a, III csop: 70%-a  Ha van szolgálati ideje, akkor évente +1%-kal nő, de max. 100%-ig  Van minimuma; a III. rokkantsági csoportban havi 24 800 forint, a II rokkantsági csoportban havi 26 050 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 26 950 forint  A jogosultág megszűnik, ha a kialakult munkaképesség csökkenés a 67%-ot már nem éri el. A határozat keltét követő

második hónap 1 napjától kell megszűntetni a folyósítást.  Ha már nem rokkant, akkor baleseti járadékot meg lehet állapítani. 16. Hozzátartozói jogú nyugellátások A hozzátartozó szerzett jogosultságot, vagy nyugdíjasként halt meg.  Özvegyi nyugdíj  Árvaellátás  Szülői nyugdíj Özvegyi nyugdíj:  Kaphat : ◊ a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs ◊ aki élettársával 1 év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született ◊ aki élettársával megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt ◊ élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak alatt özvegyi nyugdíjban részesült  Özvegyi nyugdíjra jogosult, akinek házastársa az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy nyugdíjasként halt meg.  Ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig, másfél évesnél fiatalabb gyermeket

eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3 születésnapjáig folyósítható.  Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor ◊ az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy ◊ rokkant, vagy ◊ legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.  Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be.  Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.  Az elvált, vagy külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj

csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Összege max a tartásdíj összege 12  Mértéke: ◊ saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetén 50%-a, ◊ saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy esetén 30%-a annak a nyugdíjnak, mely az elhunytat halála időpontjában megillette (volna)  Megszűnik, ha: ◊ az özvegy az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt újraházasodik ◊ a rokkantság jogán megállapított ellátásra való jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant. ◊ árvaellátásra jogosult gyerek jogán az ellátás megszűnik, ha egyik gyereket sem illeti meg árvaellátás. Árvaellátás:  Jogosult: Az a gyerek, akinek szülője haláig a szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy nyugdíjasként halt meg.  Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltése

napjáig jár Ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.  Összege: ◊ Gyerekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat megillette (volna) ◊ 60% jár annak, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője rokkant ◊ Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult, azt kell folyósítani, amelynek számára előnyösebb Szülői nyugdíj  Jogosult: Akinek a gyermeke a szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy nyugdíjasként halt meg, ha a szülő a gyermekének halálakor rokkant, vagy a 65. életévét betöltötte és gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.  Összege: azonos az özvegyi nyugdíj mértékével Ha többen jogosultak, köztük egyenlő arányban meg kell osztani.  Ha 10

éven belül a jogosultsági feltételek megváltoznak, igényelhető. 17. A nyugdíjbiztosítási ellátások iránti igény érvényesítése:  Írásban, meghatározott formában kell igényelni, az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.  Az igény bejelentésével egyidejűleg az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Ha ezt elmulasztotta, pótlására fel kell hívni Ha a felhívásnak sem tesz eleget és emiatt az igényt elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni. Az adatok és igazolások későbbi benyújtását új igénybejelentésnek kell tekinteni.  Nyugellátás iránti igényt a lakóhelynek megfelelő Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál kell igényelni.  Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell igényelni  A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz: a. a nyugellátás iránti igény

teljesítéséről és elutasításáról b. a nyugellátás összegének felemeléséről és csökkentéséről c. a nyugellátásra jogosultság megszűnéséről és feléledéséről 13  Szolgálati idő megállapítási kérelem: Az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül kérheti figyelembe vehető szolgálati idejének a megállapítását. Igényérvényesítés  A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni.  Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.  Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét 2 év után lehetett csak megállapítani.  Három év után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított,

hogy üzemi baleset történt, a sérülés és a munkaképesség-csökkenés, illetve a halál között - orvos szakértői szerv véleménye szerint - okozati összefüggés van.  Az igény érvényesítése illeték és költségmentes.  A megállapított nyugellátásról lemondani nem lehet. A jogosult halála esetén a vele közös háztartásban élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér vagy az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül Az egészségbiztosítási ellátások iránti igény érvényesítése:  Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat szóban vagy írásban, a külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtásával lehet igényelni.  Az igény visszamenőleg max. 6 hónapra érvényesíthető Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.  Az igény

érvényesítése illeték és költségmentes. 18. Családtámogatási ellátások  családi pótlék  gyermekgondozási támogatás  gyermekgondozási segély  gyermeknevelési támogatás  anyasági támogatás Családi pótlék  jogosult ◊ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám még nem tanköteles, tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, tanulmányokat folytató saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel; ◊ a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.  jogosult saját jogán ◊ tanulmányokat folytató nagykorú személy, akinek mindkét szülője elhunyt, a vele egy háztartásban élő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg  Ugyanazon

gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. 14   19. Ha a gyermek együttélő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről a gyámhatóság dönt. Igénylése „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 1. számú pótlap kitöltésével történik. Gyermekgondozási segély  jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig  nagyszülő is jogosult ha a gyermek az 1. életévét betöltötte, gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a GYESről lemondanak és

egyetértenek a GYES nagyszülő részéről történő igénylésével.  A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet ◊ a gyermek egyéves koráig nem folytathat ◊ a gyermek egyéves kora után folytathat, napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.  A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.  Igénylése „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével történik. Gyermeknevelési támogatás  Jogosult: a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 életévének betöltésétől 8. életévének

betöltéséig jár  A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.  Igénylése Formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével történik Anyasági támogatás  Jogosult a szülést követően aki terhessége alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson vett részt akkor is , ha a gyermek halva született  Összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.  Igénylése A szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani, „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. 20. Átmeneti járadék  Jogosult, aki: 15 az öregségi nyugdíjhoz

szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra ◊ az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri és ◊ munkaképesség csökkenése 50% ◊ munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és Gyedben nem részesül  A munkaviszony megszűnését követő naptól a nyugdíjkorhatár betöltésééig jár  Megszűnik az ellátása annak, aki: ◊ nyugdíjra vált jogosulttá ◊ már nem rendelkezik 50%-os munkaképesség csökkenéssel ◊ a megfelelő és felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el ◊ az ország területét a letelepedés szándékával elhagyja Rendszeres szociális járadék  Jogosult, aki: ◊ a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik és ◊ munkaképesség csökkenése 50% ◊ munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és Gyedben nem részesül

 A munkaviszony megszűnését követő naptól jár.  Megszűnik az ellátása annak, aki: ◊ már nem rendelkezik 50%-os munkaképesség csökkenéssel ◊ a megfelelő és felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el ◊ az ország területét a letelepedés szándékával elhagyja ◊ öregségi, rokkantsági vagy baleseti nyugdíjra vált jogosulttá ◊ legalább 4 hónapon át keresete nem lényegesen kisebb a munkaképesség csökkenés előtti jövedelménél Aki az ellátások mellett dolgozik, az járulékot fizet, és szolgálati időt szerez Rokkantsági járadék  Jogosult: ◊ Aki az OOSZI szakvéleménye alapján a 25. éve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, és sajátjogú nyugellátásra nem jogosult. ◊ A 18. életév betöltésének napjától folyósítható ◊ 16