Fizika | Középiskola » Fizika középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 24 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:142

Feltöltve:2010. június 02.

Méret:122 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18 Név: . osztály: Fizika FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 18 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0912 Fizika középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók A feladatlap megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg. Használható segédeszközök: zsebszámológép, függvénytáblázatok. Ha valamelyik feladat megoldásához nem elég a rendelkezésre álló hely, a megoldást a feladatlap végén található üres oldalakon folytathatja a feladat számának feltüntetésével. Itt jelölje be, hogy a második rész 3/A és 3/B feladatai közül melyiket választotta (azaz melyiknek az értékelését kéri): 3 írásbeli vizsga 0912 2 / 16 2010.

május 18 Fizika középszint Név: . osztály: ELSŐ RÉSZ Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges, számításokkal ellenőrizze az eredményt!) 1. Hogyan változik egy egyenletes körmozgást végző test szögsebessége, ha a pályasugár a felére csökken, de a kerületi sebessége nem változik meg? A) B) C) A test szögsebessége a felére csökken. A test szögsebessége nem változik. A test szögsebessége a kétszeresére nő. 2 pont 2. Egy edényben lévő jégre vizet öntünk Mi lehet az edényben az egyensúly beállta után? A) B) C) A jég biztosan megolvad, az edényben csak víz lesz. Lehet, hogy csak jég lesz az edényben. Az edényben csak kétfázisú rendszer alakulhat ki: víz és jég keveréke. 2 pont 3. Mekkora a törési szöge annak a fénysugárnak, amely a vízből érkezik a levegőhöz, és beesési szöge

megegyezik a határszöggel? A) B) C) A törési szög kisebb, mint a beesési szög. A törési szög 90°-nál kisebb, de nagyobb, mint a beesési szög. A törési szög 90° (a fény a határfelületen halad). 2 pont írásbeli vizsga 0912 3 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 4. Egy váltóáramú generátor egy nagyon jó hatásfokú transzformátoron keresztül táplál egy fogyasztót. A primer tekercs menetszáma N1 = 100, a szekunder tekercsé N2 = 200. A generátor által leadott teljesítmény 2 kW. Mennyi a fogyasztó teljesítménye? (A fogyasztó ohmos ellenállású.) A) B) C) N1 N2 ~ Majdnem 2 kW (a veszteségek miatt kicsit kisebb). Majdnem 4 kW (a veszteségek miatt kicsit kisebb). Majdnem 8 kW (a veszteségek miatt kicsit kisebb). 2 pont 5. Arisztid és Tasziló egy sétabot alakú nyalókát vesznek közösen. Ezt szeretnék egyenlően elosztani, ezért az ábra szerint fellógatva kiegyensúlyozzák, azaz megkeresik azt a

pontot a nyalókán, ahol felfüggesztve pontosan vízszintesen lesz a nyalóka egyenes része. Ezután a nyalókát a felfüggesztési pontnál törik el. Igazságosan osztották-e el a nyalókát? A) B) C) Igen, mert a két nyalókadarab pontosan egyenlő tömegű. Nem, mert a nyalóka görbe részének nagyobb a tömege. Nem, mert a nyalóka egyenes részének nagyobb a tömege. 2 pont 6. Egy pohár vizet és egy parafa dugót kétféle módon helyezünk mérlegre Az egyik esetben a dugó a pohár mellett van, a másik esetben a vízen úszik. Mikor mutat többet a mérleg? A) B) C) Mindkét esetben ugyanakkora súlyt mutat a mérleg. Akkor mutat többet a mérleg, ha a parafa dugó a pohár mellett van. Akkor mutat többet a mérleg, ha a parafa dugó a pohárban úszik. 2 pont írásbeli vizsga 0912 4 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 7. Két, különböző anyagból készült drót hőmérsékletét egyaránt 20 °C-kal megnöveljük.

Melyik drót tágul jobban? A) B) C) Annak a drótnak lesz nagyobb a tágulása, amelyiknek kezdeti hőmérséklete magasabb. Annak a drótnak lesz nagyobb a tágulása, amelyik nagyobb hőtágulási együtthatójú anyagból készült. Kevés információ áll rendelkezésre a kérdés eldöntéséhez. 2 pont 8. Egy adott időpillanatban 1000 darab radioaktív atommagunk van Egy óra alatt 500 atommag elbomlik. Mit állíthatunk az anyag felezési idejéről? A) B) C) A felezési idő biztosan pontosan 1 óra. A felezési idő biztosan több mint 1 óra. A felezési idő nem állapítható meg 100%-os pontossággal. 2 pont 9. Hogyan alakíthatja át az atomerőmű a magenergiát elektromos energiává? A) B) C) Az energiaátalakítás folyamata a napelemhez hasonló elven működik. A sugárzás energiáját félvezető elemek árammá alakítják. Az energiaátalakításkor a felmelegített vízzel előállított gőz hozza forgásba a generátort meghajtó turbinát,

ugyanúgy, mint egy hagyományos hőerőműnél. A magok hasadásakor felszabaduló nagy mozgási energiájú részecskék áramlása hozza forgásba a generátort meghajtó turbinát. 2 pont írásbeli vizsga 0912 5 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 10. Egy rugó nyújtatlan állapotból való 5 cm-es megnyújtásához 20 J energiára van szükség. Mennyi energia kell a rugó 5 cm-ről 10 cm-re nyújtásához? A) B) C) Kevesebb mint 20 J energia kell. Pontosan 20 J energia kell. Több mint 20 J energia kell. 2 pont A B 11. Egy edényben lévő gázt súlyos dugattyú zár el a külső levegőtől. Az edényt nyitott végével felfelé (A) és nyitott végével lefelé (B) is elhelyezzük. Melyik esetben nagyobb a bezárt gáz nyomása? A) B) C) Ha az edény nyitott vége felfelé van (A). Ha az edény nyitott vége lefelé van (B). Egyenlő a nyomás mindkét esetben. 2 pont 12. Mit mutat a feszültségmérő az alábbi áramkörben a

kapcsoló nyitott, illetve zárt állása esetén? (A feszültségmérő ideálisnak tekinthető.) U = 4,5V A) B) C) V A feszültségmérő mindkét esetben 4,5 V-t mutat. A feszültségmérő mindkét esetben 0 V-t mutat. A feszültségmérő a kapcsoló nyitott állása esetén 4,5 V-ot, a kapcsoló zárt állásánál 0 V-ot mutat. 2 pont írásbeli vizsga 0912 6 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 13. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? A) B) C) N/kg W/J J/kg 2 pont 14. Mennyi ideig tart egy nap a Holdon (azaz két napfelkelte között eltelt idő ugyanazon a helyen)? A) B) C) Pontosan 24 óra, ugyanúgy, mint a Földön. Körülbelül 28 nap, amennyi idő alatt a Hold megkerüli a Földet. A Holdon nincs napfelkelte, a Nap mindig ugyanazon oldalát süti. 2 pont 15. Egy homorú gömbtükörrel szeretnénk egy tárgyról nagyított képet vetíteni egy ernyőre. Lehetséges-e ez? A) B) C) Az ernyőn nem keletkezhet

kép, mert csak virtuális kép jöhet létre. Lehetséges, de csak kicsinyített képet kaphatunk az ernyőn. Ernyőn felfogható nagyított kép csak akkor keletkezhet, ha a tárgy a fókuszpont és a gömbi középpont között van. 2 pont 16. Melyik magyar tudós neve kapcsolódik szorosan a hidrogénbomba fejlesztéséhez? A) B) C) Szilárd Leó Teller Ede Wigner Jenő 2 pont írásbeli vizsga 0912 7 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 17. Melyik bolygóhoz ér körülbelül 12 perc alatt a Napból a fény? A) B) C) A Vénuszhoz. A Marshoz. A Neptunuszhoz. 2 pont 18. Egy mindkét végén zárt üvegcsőben gáz van, amelyet egy könnyen mozgó, hőszigetelő dugó oszt két egyenlő térfogatú részre. Egyik oldalán a gáz kelvinben mért hőmérsékletét 20%-kal növeljük, miközben a másik oldalon a gáz hőmérséklete változatlan marad. Mennyivel nő a melegített gáz térfogata? A) B) C) Kevesebb mint 20%-kal nő. Pontosan

20%-kal nő. Több mint 20%-kal nő. 2 pont 19. Egy fémet lézerrel világítunk meg A lézer fotonjainak energiája 1,6 eV, ennek hatására 0,8 eV energiájú elektronok lépnek ki a fémből. Mennyi lesz a kilépő elektronok energiája, ha ugyanezt a fémet 3,2 eV energiájú fotonokat kibocsátó lézerrel világítjuk meg? A) B) C) 0,8 eV 1,6 eV 2,4 eV 2 pont 20. Milyen pályán haladhat egy homogén mágneses térbe belőtt elektromos töltésű részecske? A) B) C) Egyenes vonalú pályán is és körpályán is haladhat. Csak körpályán haladhat. Csak egyenes vonalú pályán haladhat. 2 pont írásbeli vizsga 0912 8 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: MÁSODIK RÉSZ Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően – szövegesen, rajzzal vagy számítással indokolja is! Ügyeljen arra is, hogy a használt jelölések egyértelműek legyenek! 1. Egy 10 −3 kg tömegű, 10 −4 C pozitív

töltésű golyócskát lövünk be 1000 N/C erősségű homogén elektromos térbe az erővonalakkal párhuzamosan 10 m/s kezdősebességgel. a) b) c) Milyen irányban kell belőni a részecskét, hogy az elektromos tér teljesen lefékezze? Mekkora úton fékeződik le a részecske? Mi történik a részecskével, miután megállt? (A Föld gravitációs vonzása figyelmen kívül hagyható!) a) b) c) 3 pont 10 pont 3 pont írásbeli vizsga 0912 9 / 16 Összesen 16 pont 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 2. Egy 400 nm hullámhosszúságú fényt kibocsátó lézer hasznos teljesítménye (azaz a fénysugárzás teljesítménye) 5 mW, a lézer működésének hatásfoka pedig 2%. a) b) Hány foton lép ki a lézerből másodpercenként? Mekkora elektromos teljesítményt vesz fel a lézer működés közben? m ( h = 6,63 ⋅ 10 −34 Js , c = 3 ⋅108 ) s a) b) Összesen 12 pont 4 pont írásbeli vizsga 0912 10 / 16 16 pont 2010. május 18

Fizika középszint Név: . osztály: A 3/A és a 3/B feladatok közül csak az egyiket kell megoldania. A címlap belső oldalán jelölje be, hogy melyik feladatot választotta! 3/A Egy fémlábasban lévő vizet kisteljesítményű gázfőzővel kezdünk melegíteni. A víz hőmérsékletét öt percenként megmérjük. Az általunk mért értékeket a mellékelt táblázat tartalmazza. A folyamat során először fedő nélkül melegítjük a vizet, majd később befedjük a lábost. (A fűtés teljesítménye időben állandónak tekinthető. A melegítés normál légköri nyomás mellett történik!) a) Ábrázolja a táblázatban található hőmérséklet-adatokat az idő függvényében! b) Értelmezze a kapott ábrát! Vajon miért nem melegedett a víz tovább a melegítés megkezdése után kb. 30 perc elteltével? Mi történt ekkor a hővel, amit a víznek adott át a melegítő? c) Az ábrázolt adatok alapján állapítsa meg, hogy a fedőt mikor helyezhettük a

lábosra! Mi változott meg a lábos befedésével? idő (perc) T (°C) 0 29 5 41 írásbeli vizsga 0912 10 51 15 60 20 67 25 74 30 78 11 / 16 35 80 40 81 45 80 50 91 55 100 60 101 2010. május 18 65 100 Fizika középszint Név: . osztály: a) b) c) 5 pont 8 pont 5 pont írásbeli vizsga 0912 12 / 16 Összesen 18 pont 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: 3/B Az ütközések jellemzése. a) Milyen típusú ütközéseket ismer? A képen látható ütközést hova sorolná be, és miért? b) Hasonlítsa össze az ütközéstípusokat a lendületmegmaradás tétele, valamint a mozgási energia megmaradásának tétele szempontjából! (Melyik megmaradási tétel érvényes, melyik nem?) Ha a mozgási energia „elvész” az ütközés során, akkor „mivé alakul” ez az energia? c) A kocsik elejére gyűrődőzónákat terveznek, az utasteret viszont erősen merevítik. Magyarázza meg, hogy mi a szerepe a gyűrődőzónának, s

miért merevítik az utasteret! a) 6 pont írásbeli vizsga 0912 13 / 16 b) c) 7 pont 5 pont Összesen 18 pont 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 0912 14 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 0912 15 / 16 2010. május 18 Fizika középszint Név: . osztály: Figyelem! Az értékelő tanár tölti ki! maximális pontszám I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok Az írásbeli vizsgarész pontszáma elért pontszám 40 50 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 0912 16 / 16 Dátum: . 2010. május 18 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 0912

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros tollal, a megszokott jelöléseket alkalmazva kell végezni ELSŐ RÉSZ A feleletválasztós kérdésekben csak az útmutatóban közölt helyes válaszra lehet megadni a 2 pontot. A pontszámot (0 vagy 2) a feladat mellett található szürke téglalapba, illetve a feladatlap végén található összesítő táblázatba is be kell írni MÁSODIK RÉSZ Az útmutató által meghatározott részpontszámok nem bonthatók, hacsak ez nincs külön jelezve. Az útmutató dőlt betűs sorai a megoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák meg. Az itt közölt pontszámot akkor lehet megadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység, művelet lényegét tekintve

helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelműen megtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható megoldás egyes sorai mellett szerepelnek az egyes részpontszámok A „várható megoldás” leírása nem feltétlenül teljes, célja annak megadása, hogy a vizsgázótól milyen mélységű, terjedelmű, részletezettségű, jellegű stb. megoldást várunk Az ez után következő, zárójelben szereplő megjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelembe vételéhez. A megadott gondolatmenet(ek)től eltérő helyes megoldások is értékelhetők. Az ehhez szükséges arányok megállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszám hányadrésze adható értelmezésre, összefüggések felírására, számításra stb. Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraméteresen számol, és ezért „kihagyja” az útmutató által közölt, de a feladatban nem

kérdezett részeredményeket, az ezekért járó pontszám – ha egyébként a gondolatmenet helyes – megadható. A részeredményekre adható pontszámok közlése azt a célt szolgálja, hogy a nem teljes megoldásokat könnyebben lehessen értékelni. A gondolatmenet helyességét nem érintő hibákért (pl. számolási hiba, elírás, átváltási hiba) csak egyszer kell pontot levonni. Ha a vizsgázó több megoldással vagy többször próbálkozik, és nem teszi egyértelművé, hogy melyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (más jelzés hiányában a lap alján lévőt) kell értékelni. Ha a megoldásban két különböző gondolatmenet elemei keverednek, akkor csak az egyikhez tartozó elemeket lehet figyelembe venni: azt, amelyik a vizsgázó számára előnyösebb. A számítások közben a mértékegységek hiányát – ha egyébként nem okoz hibát – nem kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredmények csak mértékegységgel együtt fogadhatók el. A

grafikonok, ábrák, jelölések akkor tekinthetők helyesnek, ha egyértelműek (tehát egyértelmű, hogy mit ábrázol, szerepelnek a szükséges jelölések, a nem megszokott jelölések magyarázata stb.) A grafikonok esetében azonban a mértékegységek hiányát a tengelyeken nem kell hibának venni, ha egyértelmű (pl. táblázatban megadott, azonos mértékegységű mennyiségeket kell ábrázolni). Ha a 3. feladat esetében a vizsgázó nem jelöli választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően kell eljárni Értékelés után a lapok alján található összesítő táblázatokba a megfelelő pontszámokat be kell írni. írásbeli vizsga 0912 2/8 2010. május 18 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató ELSŐ RÉSZ 1. C 2. B 3. C 4. A 5. B 6. A 7. C 8. C 9. B 10. C 11. A 12. C 13. A 14. B 15. C 16. B 17. B 18. A 19. C 20. A Helyes válaszonként 2 pont. Összesen írásbeli vizsga 0912 40 pont. 3/8 2010. május 18 Fizika

középszint Javítási-értékelési útmutató MÁSODIK RÉSZ 1. feladat N m , v0 = 10 C s a) Annak felismerése, hogy a térerősségvektorral ellentétes irányban kell a részecskének mozognia kezdetben: 3 pont (bontható) (Megfelelő ábra is elfogadható indoklásként, amennyiben a vizsgázó feltünteti mind a részecske sebességének, mind pedig a térerősség vektorának irányát is. Amennyiben csak a térerősség vonalait tünteti fel a vizsgázó (irány megjelölése nélkül), 1 pont adható.) Adatok: m = 10 −3 kg , q = 10 −4 C , E = 1000 b) A részecskére ható erő meghatározása: 2 pont (bontható) F = E ⋅ q = 10 −1 N (képlet felírása és számítás, 1 + 1 pont) A részecske gyorsulásának meghatározása: 2 pont (bontható) a= F m = 100 2 m s (képlet felírása és számítás, 1 + 1 pont) A fékút meghatározása a kezdősebesség és a gyorsulás ismeretében: 6 pont (bontható) v02 = 50 cm (képlet felírása és számítás, 4 +

2 pont) 2⋅a (Amennyiben a vizsgázó a lefékezéshez szükséges időt számítja ki, de tovább nem jut, 2 pont adható. Ha a munkatételt használja, s az idő és gyorsulás meghatározása nélkül kapja meg az eredményt, a b) rész teljes pontszáma megadható.) s= c) A részecske további mozgásának megadása: 3 pont (bontható) A részecskére a teljes lefékeződés után továbbra is hat erő (1 pont), így miután megállt, eredeti sebességével ellentétes irányban kezd mozogni (2 pont). Összesen 16 pont írásbeli vizsga 0912 4/8 2010. május 18 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 2. feladat Adatok: P = 5 mW , λ = 400 nm , η = 2% , h = 6,63 ⋅10 −34 Js , c = 3 ⋅108 a) m s Egy foton energiájának meghatározása: 6 pont (bontható) E foton = h ⋅ f = h ⋅ c (felírás 3 pont) λ E foton = 5 ⋅ 10 −19 J (számítás 3 pont) (Az E foton = h ⋅ f képlet felírása önmagában, azaz f átírása vagy a fotonenergia

tényleges kiszámítása hiányában csak 1 pontot ér!) Az egy másodperc alatt kilépő fotonok számának meghatározása: 6 pont (bontható) N foton = P (felírás 3 pont) E foton 1 N foton = 1016 (számítás 3 pont) s (A másodpercenként kibocsátott fotonszám mértékegységeként db, vagy db/s egyaránt elfogadható.) b) A lézer által felvett teljesítmény meghatározása: 2 + 2 pont Pfelvett = P = 250 mW (képlet felírása és számítás, 2 + 2 pont) η Összesen 16 pont írásbeli vizsga 0912 5/8 2010. május 18 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/A feladat a) Megfelelő ábra készítése: 5 pont (bontható) Megfelelően feliratozott és skálázott tengelyek (az idő a vízszintes, a hőmérséklet a függőleges tengelyen ábrázolandó) – 3 pont Pontok helyes ábrázolása – 2 pont (Az adatok ábrázolása akkor megfelelő, ha jól kivehetőek rajta az emelkedő szakaszok, s a közel állandó hőmérsékletű

szakaszok.) T (°C) 100 80 60 40 20 10 írásbeli vizsga 0912 20 30 40 6/8 50 60 t (perc) 2010. május 18 Fizika középszint b) Javítási-értékelési útmutató A grafikon menetének értelmezése: 8 pont (bontható) A víz a lábosban egy darabig melegedett az átadott hő hatására. (1 pont) Ezzel egyidejűleg a melegedő víz hőt adott le a környezetének. (2 pont) A hőveszteség egy része a melegedő víz egyre erősebb párolgásából származott. (3 pont) (Ha a vizsgázó itt csupán általában beszél hőveszteségről, párolgásról külön nem, de később a lábos befedésének tárgyalásánál egyértelművé teszi, hogy a fedő a párolgást akadályozza meg, az itt járó pontot is meg kell adni.) Amikor a melegítés és a hőveszteség egyensúlyba került, a víz nem melegedett tovább. Ekkor a melegítés által közölt hő pontosan egyenlő volt a (részben párolgásból származó) hőveszteséggel. (2 pont) c) A befedés

időpontjának meghatározása és a változás lényegének felismerése: 5 pont (bontható) A fedőt kb. 45 perccel a melegítés megkezdése után helyeztük rá a lábosra (2 pont) A fedő megakadályozta, hogy a víz párologjon, a hőveszteség tehát nagymértékben lecsökkent. (2 pont) (Amennyiben a vizsgázó nem írja le, hogy a fedő elsősorban a párolgás miatti veszteséget csökkenti, csak általában hőveszteségről beszél, 1 pont adható!) A víz így tovább melegedett, és végül felforrt. (1 pont) Összesen 18 pont írásbeli vizsga 0912 7/8 2010. május 18 Fizika középszint Javítási-értékelési útmutató 3/B feladat a) Ütközéstípusok megnevezése: 1+1 pont Rugalmas és rugalmatlan ütközések vannak. A rugalmatlan ütközés felismerése: 4 pont (bontható) (Az ütközés besorolása 2 pont, indoklás 2 pont.) b) Annak felismerése, hogy a lendületmegmaradási tétel mindkét ütközéstípusnál érvényes: 3 pont (bontható) Az

ütközésben részt vevő összes test lendületének eredője nem változik meg az ütközés során, akármilyen ütközéstípusról van is szó. Annak felismerése, hogy a mozgási energia megmaradása függ az ütközés típusától: 4 pont (bontható) Tökéletesen rugalmas ütközésnél a kölcsönható testek összes mozgási energiája állandó. (1 pont) Rugalmatlan ütközésnél az összes mozgási energia csökken. (1 pont) Az „elveszett” mozgási energia deformációt okozott, valamint felszabaduló hő formájában jelentkezik (belső energiaváltozást okozott). (1 + 1 pont) c) Annak a hatásnak az elemzése, amelyet az ütközés gyakorol a gépkocsi szerkezetére: 5 pont (bontható) A deformálódó autó fokozatosan lassul le (gyűrődőzóna), így az autóra, illetve a benne lévő utasokra ható fékező erők kisebbek, mint merev karosszéria esetén (3 pont). Az utastér merev fala megvédi azt az összeroppanástól (2 pont). Összesen 18 pont

írásbeli vizsga 0912 8/8 2010. május 18