Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Andacs Noémi - Középiskolások klímaváltozással kapcsolatos attitűdjei és klímabarát viselkedése

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Középiskolások klímaváltozással kapcsolatos attitűdjei és klímabarát viselkedése Készítette: Andacs Noémi szociológia szak (levelező tagozat) 2008. 03 29 Konzulens: Takács-Sánta András PhD MTA Szociológiai Kutatóintézet Éghajlatváltozás Kutatóműhely Tartalomjegyzék 1. Absztrakt 3 2. Bevezetés 3 3. Módszertan 8 4. A klímaváltozás megítélése más problémák között 4.1 Hazai és nemzetközi kitekintés 11 11 4.11 Fontosabb a mindennapi megélhetés 12 4.12 Helyi vagy globális probléma? 13 4.13 A klímaváltozás helye a környezeti problémák között 13 4.14 Mit hoz a klímaváltozás? 14 4.2 Eredmények 15 4.21 Helyi vagy globális probléma? 15 4.22 Mit hoz a klímaváltozás? 22 4.3 Diszkusszió 5. A klímaváltozás okai és felelősei 26 29 5.1 Hazai és nemzetközi kitekintés 29 5.2 Eredmények 30 5.3 Diszkusszió 32 6. Cselekvési

alternatívák 34 6.1 Hazai és nemzetközi kitekintés 34 6.2 Eredmények 36 6.21 Mit lehet tenni a klímaváltozás ellen? 36 6.22 Mit teszek én? 40 6.222 Tömegközlekedés vagy autó? 43 6.223 Szelektív hulladékgyűjtés 44 6.224 Tudatos vásárlás 47 6.3 Diszkusszió 7. Zárszó 49 52 7.1 Összegzés 52 7.2 Ajánlás a tatabányai klímaprogramhoz 55 7.3 Köszönetnyilvánítás 58 Irodalomjegyzék 59 Függelék 62 2 1. Absztrakt Ma már egyöntetű a tudomány álláspontja a tekintetben, hogy a klímaváltozás elkezdődött, és egyre súlyosabbá váló jelenség, amelyet elsősorban az emberi tevékenységből származó üvegházgáz-kibocsátás növekedése okoz. A klímaváltozás hatásainak mérséklése nem várható csupán a nemzetek feletti szervezetek vagy a kormányok intézkedéseitől, hanem a települések önkormányzatainak és lakóinak is részt kell vállalniuk belőle. A megfelelő lépések megtétele viszont függ a

klímaváltozással kapcsolatos attitűdöktől is. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a 16-18 éves korosztály milyen attitűdökkel rendelkezik a téma kapcsán, és mit tesz a klímaváltozás ellen. A vizsgálatra Tatabányán került sor, a város klímaprogramjához kapcsolódva, melynek keretében 120 középiskolással töltettem ki kérdőívet, majd két fókuszcsoportot tartottam. A kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek döntő többsége világviszonylatban súlyos problémának tartja a klímaváltozást, viszont Magyarország és Tatabánya tekintetében már kevésbé. Habár nagy részük tisztában van azzal, hogy a lakosság jelentősen befolyásolja ezt a folyamatot, a klímaváltozás tényleges okait, és várható következményeit, valamint a klímaváltozás ellen tehető lépéseket már kevésbé látják át, az ezzel kapcsolatos tévhitekről nem is beszélve. A klímaváltozás elleni egyéni lépések terén nem sok konkrét

cselekvési alternatívát ismernek. Saját lehetőségeiket leginkább a szelektív hulladékgyűjtésben, a nem szemetelésben és a villannyal való takarékoskodásban látják. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a középiskolások körében nagy szükség van a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformálásra. Ennek keretében legalább nagy vonalakban meg kell ismertetni ezzel a korosztállyal a jelenség ok-okozati összefüggéseit, és tényleges cselekvési alternatívákat kell felmutatni számukra. 2. Bevezetés Ma már a klímaváltozással kapcsolatos tudományos és köznapi vita elsősorban nem arról szól, hogy valóban létezik-e ez a jelenség, vagy hogy tényleg az emberi tevékenység áll-e a hátterében, hanem az éghajlatváltozás mértékéről, várható hatásairól, a folyamat mérsékléséhez szükséges lépésekről, valamint az alkalmazkodási lehetőségekről. Az éghajlatváltozás tényként való elfogadása, ha lassan is, de

az elmúlt évekre a hazai társadalom széles rétegében megjelent. 3 Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) 1990-ben adta ki az első átfogó jelentését a klímaváltozásról. A 2007ig napvilágot látott további három jelentés mind egyértelműbben igazolta azt a tényt, hogy az éghajlatváltozás elsősorban az emberi tevékenységből származó növekvő üvegházgáz-kibocsátás következménye. Továbbá egyre részletesebben vették szemügyre az éghajlatváltozás várható kockázatait, és az ellene tehető lépéseket. Az első jelentés gyakorlati eredménye volt, hogy 1992-ben aláírták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt. Az ehhez kapcsolódó Kiotói Jegyzőkönyv végül, a további bizonyítékokkal szolgáló jelentések után, 2005-ben lépett hatályba (IPCC, 2007). A Jegyzőkönyv a 2008 és 2012 közötti időszakra átlagosan 5,2%-os üvegházhatású gázkibocsátás

csökkentést írt elő a fejlett országok számára, az 1990-es szinthez képest (Faragó és mtsai, 2005). Bár nehéz pontosan megbecsülni, de talán a Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépésének időszaka jelentette a fordulópontot abban a tekintetben, hogy – nem utolsósorban a számos média-megjelenés miatt –, mára már nem csak a szűkebb értelemben vett tudományos és szakpolitikai élet szereplői, de a hazai társadalom széles rétege számára is ismert és elfogadott ténnyé vált a klímaváltozás. Míg 1996-ban a magyarországi felnőtt lakosság alig 10%-a sorolta a legsúlyosabb környezeti problémák közé a klímaváltozást, vagyis ezzel még a környezeti problémákon belül is csupán a legutolsó helyre került, 2006-ban már a megkérdezettek közel fele tartotta súlyos gondnak (Füzesi, Tistyán, 1998; Mosoniné és mtsai, 2006). Ez a jelenség viszont újabb kérdéseket vet fel Ha elfogadjuk – a nemzetközi felmérések is azt igazolják

–, hogy a klímaváltozás számos országban a társadalom döntő többsége számára ismert fogalom, joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy pontosan mit is takar számukra ez a jelenség, kit vagy mit okolnak érte, hogy jelenik meg a jövőképükben, milyen hatásokkal számolnak, és nem utolsósorban, hogy látják a saját szerepüket, felelősségüket ebben a kérdéskörben. A Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltak teljesítése lassan halad. Sokan megkérdőjelezik, hogy egyáltalán teljesül-e a 2012. évi határidőig a vállalt üvegházgázkibocsátáscsökkentés, arról nem is beszélve, hogy az ezt követő időszakban megvalósíthatók lesznek-e a szükséges, ám a jelenleginél jóval drasztikusabb lépések. Magyarország esetében az első ütemben, vagyis 2012-ig vállaltak teljesítése nem okoz gondot, tekintve a nehézipar, mint az egyik legfőbb üvegházgáz-kibocsátó rendszerváltás utáni leépülését, valamint a gazdasági

szerkezet átalakulását. Az ezt követő időszakra vonatkozó lépések viszont már komoly kihívást jelentenek az ország 4 számára. A 2008 márciusában a parlament által elfogadott, a 2008-2025 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja, hogy az Európai Unió 2020-ra meghatározott célját (az EU-n kívüli országok vállalásaitól függően 20 vagy 30%-os üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést) figyelembe véve, Magyarországnak ebben az időszakban 16-25%-os vagy 27-34%-os üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést kell megvalósítania az 1990. évi szinthez képest (NÉS, 2008) Az ehhez szükséges lépések a társadalom egészére nagy felelősséget hárítanak, és nem valósíthatók meg pusztán felülről hozott intézkedésekkel anélkül, hogy a gazdasági, társadalmi szereplők jelentős része ne látná be a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, és ne érezné (valamelyest) magáénak a feladatot.

Az ok-okozati összefüggések és az egyéni cselekvés klímaváltozást befolyásoló szerepének bizonyos fokú megértetése a társadalom széles körével nélkülözhetetlen a vállalások teljesítéséhez, nem csak Magyarország, de a többi ország esetében is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a klímaváltozás hatásai különböző területeket különböző mértékben és formában érintenek, de ugyanígy a klímaváltozás elleni lépések is bizonyos mértékig területfüggők. Éppen ezért az országos intézkedések mellett, nagy szükség van a helyi szintű kezdeményezésekre is az üvegházgázkibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a szemléletformálás terén egyaránt. Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének Éghajlatváltozás Kutatóműhelye ezzel a gondolattal indította útjára 2007-ben a Klímabarát települések programot, három mintatelepüléssel. A jövőben Tatabánya, Pomáz és

Hosszúhetény eredményei szolgálhatnak tanulsággal más helyi jellegű kezdeményezéseknél. Eddig (2008 márciusi állapot) összesen öt település csatlakozott a 2007 végén megalakult Klímabarát Települések Szövetséghez, de Tatabányán és Hosszúhetényben tart a legelőrehaladottabban a program. A program két fő cselekvési körre helyezi a hangsúlyt: a megelőzésre és az alkalmazkodásra. A megelőzés célja, hogy mérsékelje a klímaváltozás várható hatásait, egyrészt az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésével, valamint a már a légkörben lévő üvegházhatású gázok elnyelésének fokozásával. Az előbbi terén fontos szerepet kap a legfőbb üvegházhatású gázkibocsátó tevékenységek visszaszorítása, illetve klímabaráttá alakítása. Ide tartoznak az energia-megtakarítással és az alternatív energiahordozók arányának növelésével járó lépések; az autóhasználat mérséklése a tömegközlekedés és a

kerékpározás feltételeinek javításával; a gazdaság lokalizálása, ami a kisebb szállítási 5 igény révén hozzájárul a szállításból adódó üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséhez; valamint a hulladék-keletkezés csökkentése és a keletkezett hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása. A légkörben lévő üvegházhatású gázok elnyelésének legfőbb lépése a zöldterületek növelése, valamint a meglévők jó állapotban tartása. A program másik pillére, az alkalmazkodás azért fontos, mert a klímaváltozás jelen lévő folyamat, melynek bizonyos hatásai már nem küszöbölhetők ki, viszont a károk enyhítése érdekében feltétlenül szükség van az alkalmazkodásra. Ez utóbbi elsősorban az extrém időjárási eseményekre (pl. hőhullám, aszály, heves esőzés) való felkészülést jelenti Mindezek mellett és nem utolsósorban a program nagy hangsúlyt helyez a szemléletformálásra. A klímaváltozás elleni

lépések nem valósíthatók meg a társadalom széles körű bevonása nélkül, még inkább igaz ez, ha települési szintű lépésekről van szó. Azonban a helyi társadalmat többek között kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely alapján különböző mértékű tudás és hajlandóság jellemzi ezen a téren (is), ami nem hagyható figyelmen kívül a klímavédelmi programok tervezése és végrehajtása során. Kutatásomban a középiskolás korcsoportot, azon belül is a harmadik osztályosokat vizsgáltam. Célom az volt, hogy kiindulási képet kapjunk a középiskolások klímaváltozással kapcsolatos attitűdjeiről és klímabarát viselkedéséről. Hogyan gondolkodnak, és egyáltalán mit tudnak erről a jelenségről; hogy látják saját felelősségüket, illetve másokét ebben a kérdéskörben; valamint milyen klímabarát cselekvési alternatívákat ismernek, és mit tesznek a klímaváltozás ellen. Az így kapott eredmények alapján ajánlást

fogalmaztam meg a (tatabányai) önkormányzat számára arról, hogy lehetne felkelteni a diákok érdeklődését a téma iránt, és a jövőben hogy lehetne bevonni őket a programba. Dolgozatomban három hipotézist fogalmaztam meg. A hangsúly az első és a harmadik hipotézisen volt, a kérdőívben szereplő kérdések száma és az elemzés terjedelme (ld. 4-6 fejezet) is tükrözi ezt A klímaváltozás már annyira a közbeszéd tárgyává vált, hogy valószínűleg ezt a korosztályt is foglalkoztatja. Viszont kérdés, hogy ez a probléma mennyire „törpül el” a többi hétköznapi társadalmi, gazdasági gondhoz képest, amellyel közvetlenül, illetve családjuk, ismerőseik révén közvetetten nap mint nap találkoznak. Mivel a probléma megítélésnek súlya valószínűleg jelentősen befolyásolja viselkedésüket, ez fontos információt jelent a klímaprogramba történő bevonás szempontjából. Ezért első hipotézisként abból a feltételezésből

indultam ki, 6 hogy habár önmagában véve valószínűleg többnyire súlyos gondnak ítélik meg a klímaváltozást, a többi mindennapi problémához képest háttérbe kerül. A klímaprogram sikere jelentős mértékben függ a társadalom felelősségvállalásától. Ezért a jövőbeni lépések hatékonysága érdekében nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy ebben a kérdéskörben egyáltalán felelősnek érzik-e magukat az egyes társadalmi csoportok, és ha igen, mennyire. A felelősség pedig szorosan összefügg azzal is, hogy kitől várják a megoldást, és egyáltalán milyen megoldást, lépéseket képzelnek el a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Ebből kiindulva, a második hipotézisem az volt, hogy valószínűleg a diákoknál erősen jelentkezik a felelősséghárítás, vagyis a klímaváltozás legfőbb okozójának nem az „átlagembert”, hanem elvont társadalmi csoportokat, például a vállalatokat vagy a

politikusokat tartják. Harmadik hipotézisem szerint pedig, habár a diákok feltehetőleg azt gondolják, hogy lehet tenni a klímaváltozás ellen, a megoldást a „felelősöktől”, a politikusoktól és a vállalatoktól várják. Minimalizálják a saját felelősségüket, illetve általában a lakosság szerepét a klímaváltozás elleni harcban. Ebből kifolyólag valószínűleg nem is gondolkodnak el a megoldáson, így feltehetőleg nagyon hiányos elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy milyen konkrét lépések szükségesek ezen a téren. Dolgozatomban először bemutatom, hogy milyen módszertant használtam. Majd az egyes hipotézisekhez kapcsolódva, a hazai és külföldi szakirodalom áttekintése után, rátérek a kérdőív valamint a fókuszcsoport alapján kapott eredmények elemzésére és a diszkusszióra. Írásomat az összegzéssel egybekötött politikai ajánlás zárja 7 3. Módszertan A kérdőíves felmérést két gimnáziumi és két

szakközépiskolai osztályban végeztem el Tatabányán. Ezt követően a kérdőívet kitöltő és egy-egy másik, a kérdőívet nem kitöltő osztályból toboroztam a fókuszcsoport résztvevőit. Habár felmérésem nem reprezentatív, az összesen 120 kérdőív eredményei mindenképp kijelölnek egyfajta tájékozódási irányt a jövőbeni kutatások és az önkormányzat számára. A kutatásban kizárólag harmadik évfolyamos osztályokkal dolgoztam. Azért választottam ezt a korosztályt, mert ezek a diákok még egy évig, mint iskolások mindenképp jelen lesznek Tatabányán, így amennyiben az önkormányzat részéről a közeljövőben megindul a fiatalok bevonására irányuló program, konkrétan a felmérésben részt vett diákok akár egyfajta kiindulási alapot is jelenthetnek ehhez. Hiszen a téma iránti aktivizálásuk, még ha csak egy kérdőív vagy fókuszcsoport erejéig is, de megindult. Célcsoportként való kiválasztásukat továbbá az is

indokolta, hogy ez a korosztály hamarosan kilép a munkaerőpiacra, és munkájuk valamint keresetük révén a mostaninál jelentősebb szereplői lesznek Tatabánya vagy más települések gazdasági, társadalmi életének, ezért nem mindegy, hogy milyen világképpel, értékrenddel rendelkeznek. A kérdőívek lekérdezésére az iskolákban, tanórák keretében került sor. A kérdőív 27 kérdést tartalmazott (ld. Függelék) Ebből tíz nyitott, előstrukturálatlan kérdés volt, csak egynél volt korlátozott (öt) a megemlíthető válaszok száma. A nyitott kérdések egyfajta kontrollkérdésként is szolgáltak a zárt kérdésekkel szemben, ugyanis több esetben rákérdeztem ugyanarra először nyitott majd zárt kérdés formájában is. A nyitott kérdéseket azért tartottam szükségesnek, mert kíváncsi voltam, hogy az adott kérdéskörben milyen asszociatívan előhívható fogalmakkal, képekkel rendelkeznek a diákok. A szakirodalomban fellelhető, a

társadalom környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos véleményét vizsgáló felmérések jelentős része zárt kérdésekkel dolgozik, ami az adatok feldolgozása és összehasonlíthatósága szempontjából nyilvánvaló könnyebbséget jelent, viszont számos információtól fosztja meg a kutatót. Ezzel szemben az előstrukturálatlan, nyitott kérdésekkel sok új információhoz juthatunk. Így nem csak az derül ki, hogy az általunk felkínált válaszlehetőségeket hogyan értékelik, rangsorolják – esetleg még akkor is, ha előtte sose gondolkodtak el azon a kérdésen –, hanem hogy milyen problémaköröket, fogalmakat képesek önállóan felidézni az adott kérdéskörben, mennyire ismert 8 számukra, és milyen gyakran foglalkoztatja őket az adott probléma. A nyitott kérdések a zárt kérdésektől elkülönítve, külön oldalon szerepeltek. A kérdőív kitöltése előtt felhívtam a figyelmet arra, hogy nem lehet

visszalapozni. A tanári felügyelet segítségével minimalizálható volt, hogy ezeket a kérdéseket a zárt kérdések alapján válaszolják meg. Összességében elmondható, hogy pozitív volt a diákok hozzáállása a felméréshez. A zárt kérdéseknél ugyanis csekély volt a nem válaszolók aránya, a nyitott kérdéseknél zömmel 2-3 választ is adtak, még ha azok sokszor csupán általános fogalmak voltak. A kérdőíves felmérés után két fókuszcsoportot tartottam. Az egyiken a kérdőívet kitöltött osztályokból kerültek ki a résztvevők, a másik pedig kontrollcsoport volt. A kiválasztás névsor alapján, sorszám szerint történt. Habár eredetileg nyolcfős csoportokat terveztem, mindkét esetben két-két fő nem jött el, így hatfős minicsoportokkal folyt a beszélgetés. Az első csoport négy lányból és két fiúból állt, a második vagyis kontrollcsoportban viszont minden résztvevő lány volt. Talán ez utóbbinak is köszönhető,

hogy a kontrollcsoportban oldottabb volt a légkör, mint az elsőben, jó hangulatban folyt a beszélgetés, a résztvevők közül többen és gyakrabban hozzászóltak maguktól is. Mindkét csoportban volt egy-egy hangadó személy, akik gyakran magukhoz ragadták a szót, de a kontrollcsoportban sokkal kiegyenlítettebb volt a hozzászólások aránya. A téma nem váltott ki jelentősebb konfliktust vagy vitát a résztvevők között. Az elemzésben a fókuszcsoporton tapasztaltakat a megfelelő kérdéskörnél, a kérdőíves kérdések eredményeit mintegy kiegészítve tárgyalom. Az eredmények értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fókuszcsoport során jelentős csoportdinamikai folyamatok mennek végbe. A résztvevők gyakran a csoportnyomás hatására igyekeznek konformak lenni a többség vagy a csoportvezető (vélt) véleményéhez (Vicsek, 2007). A vizsgált esetben, amennyiben eltérő vélemény jelent meg, nem érte támadás a nyilatkozót,

a résztvevők igyekeztek egymáshoz közelíteni, a még olykor eltérő véleményeiket is. Éppen ezért az elemzés során fontosnak tartottam, hogy ne egy-egy érdekesnek tűnő, ámbár a szövegkörnyezetből kiragadott, elszigetelt mondatot idézzek, hanem inkább hosszabb beszélgetésrészleteket, ahol látszik a résztvevők egymás kijelentésére adott reflektálása is. A fókuszcsoport célja az volt, hogy a kérdőív eredményeinek értelmezését segítse 9 Összességében elmondható, hogy a fókuszcsoport több érdekes dologra rávilágított, amely önmagában véve a kérdőív alapján nem derült ki. Viszont az elemzésnél igyekeztem figyelembe venni, hogy a fókuszcsoportok eredményei nehezen általánosíthatók, éppen módszertanuk miatt, és legfeljebb csak egy lehetséges, ámde nem elhanyagolható magyarázatát adhatják egy-egy kérdésnek. 10 4. A klímaváltozás megítélése más problémák között 4.1 Hazai és nemzetközi

kitekintés A klímaváltozás mára szinte mindennapi témává vált a hazai médiában és a természettudományos szakmai publikációkban, ami alapján feltételezhetjük, hogy széles körben ismert (vagy legalábbis valamilyen formában hallott) kérdéskörről van szó. Mégis keveset tudunk arról, hogy a magyarországi társadalom hogyan viszonyul ehhez a problémához, és egyáltalán milyen ismeretei vannak ezzel kapcsolatban. A klímaváltozással a hazai szociológiai vizsgálatok eddig többnyire legfeljebb egy-egy kérdés erejéig foglalkoztak. Ezek leginkább olyan – esetenként nemzetközi – felmérések részét képezték, amelyek a társadalom általában vett környezeti attitűdjét, vagy világproblémákkal kapcsolatos véleményét vizsgálták (Mészáros, 1996; Füzesi, Tistyán, 1998; Székely, 2002). Ezzel szemben a nemzetközi szakirodalomban számos, kizárólag éghajlatváltozással kapcsolatos felmérésről olvashatunk. Elsősorban az

Egyesült Államokban, az 1990-es években vált a társadalomtudományi kutatóműhelyek kedvelt témájává a globális klímaváltozás. A német zöld tárca 2000 óta kétévente országos felmérést készíttet a társadalom környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdjéről. A számos kérdéskörre kiterjedő vizsgálat kiemelten foglalkozik a klímaváltozással is. Szakirodalom-gyűjtésem során magyarországi viszonylatban mindössze két, kizárólag az éghajlatváltozással kapcsolatos országos szintű vizsgálatot találtam. A felnőtt lakosság körében végzett egyik reprezentatív felmérésre 2006 őszén a KLIMAKKT program1 keretében került sor, a másikat a TÁRKI készítette 2007-ben. Ez utóbbi, bár sokkal szűkebben vizsgálta a lakosság véleményét, azzal is foglalkozott, hogyan jelenik meg ez a téma a hazai pártok, politikusok és vezető vállalatok kommunikációjában, valamint a médiában. Mindkét felmérés eredményei azt mutatják, hogy a

hazai lakosság döntő többsége szerint a klímaváltozás rövid vagy hosszú távon, bizonyos mértékben mindenképp befolyásolja hazánk éghajlatát, valamint veszélyezteti a Föld népességét (Mosoniné és mtsai, 2006; TÁRKI, Image Factory, 2007). 1 A KLIMAKKT program (Felkészülés a klímaváltozásra: környezet-kockázat-társadalom) az MTA-KvVM által koordinált, klímaváltozással foglalkozó VAHAVA (Változás, Hatás, Válaszadás) projekt kutatási, innovációs továbbvitelét jelenti. 11 4.11 Fontosabb a mindennapi megélhetés Érdemes különbséget tennünk a klímaváltozás és a környezeti problémák megítélése szempontjából aszerint, hogy önmagukban vagy más társadalmi, gazdasági kérdésekhez viszonyítva vizsgáljuk-e. Ugyanis a hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy bár vannak ezeknél jelentősebbnek vélt gondok az emberek életében, a problémakört önmagában véve súlyosnak ítélik. Egy 2002-ben

végzett európai felmérésben a magyarországi válaszadók 43%-a mondta, hogy aggódik a klímaváltozás miatt. Ez meghaladta a 10 új EU-tagállam átlagát, a 34%-ot, és csupán kevéssel maradt el az EU15 47%-os átlagától (Lorenzoni, Pidgeon, 2006). Magyarországon 2006-ban a megkérdezettek közel fele sorolta a legfontosabb problémák közé a klímaváltozást (Mosoniné és mtsai, 2006). 2007-ben a megkérdezettek 98%-a szerint a klímaváltozás hosszabb-rövidebb időn belül, de mindenképp veszélyt jelent a Föld népességére (TÁRKI, Image Factory, 2007). Az Egyesült Államokban az elmúlt mintegy két évtized során egyre súlyosabb megítélés alá esett a klímaváltozás. 1982-ben a megkérdezetteknek még csak 12%-a tartotta ezt nagyon súlyos problémának, és 36% nem tudott válaszolni, 1988-ban az előbbi aránya már 39% volt, az utóbbié pedig 15%-ra csökkent. 2002-ben viszont már 58%, 2006-ban 62% tartotta súlyos gondnak a klímaváltozást

(Dunlap, 1998; Leiserowitz, 2005; Saad, 2006). Míg Nagy-Britanniában 2005-ben a megkérdezettek csupán 54%-a említette a legfontosabb környezeti problémák között az éghajlatváltozást, egy másik kérdésnél már 82% állította, hogy nagyon aggódik a jelenség miatt (Poortinga és mtsai, 2006). Úgy tűnik, hogy az embereket foglalkoztatják a környezeti problémák és a klímaváltozás kérdése. Az abszolút megítélésen túl viszont az is fontos szempont, hogy más problémákhoz képest hogyan rangsorolják ezt a kérdéskört. Több kutatás is rámutatott arra, hogy amennyiben közvetlen környezetükről van szó, az embereknél a környezeti problémák háttérbe szorulnak a mindennapi gondokhoz képest. A környezettudatosságáról híres német társadalomban is megfigyelhető ez a jelenség. Habár 2006-ban egy nyitott kérdésben a tíz leggyakrabban említett országos probléma között a második helyen szerepelt a környezetszennyezés

(ezen belül nagy arányban fordult elő klímaváltozással kapcsolatos fogalom), az első helyen álló munkanélküliséghez képest, amelyet 63% említett, a környezetszennyezést csupán a megkérdezettek 25%-a sorolta a legsúlyosabb problémák közé. Hozzá kell tenni, hogy 12 2002 óta javuló trend figyelhető meg, ugyanis akkor a környezetszennyezés a negyedik helyen állt 14%-os említéssel. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy 2006-ban a tíz legfontosabbnak tartott politikai intézkedés terén a gazdasági és szociális problémák mögött, a környezetvédelem csak a 7. helyen állt, a korábbi évekhez képest viszont itt is javulás mutatkozik (Kuckartz, Grunenberg, 2002; Kuckartz és mtsai, 2004, 2006). Egy 2000-ben, a hazai felnőtt lakosság körében végzett országos felmérésben a megkérdezettek 20%-a nevezte meg (zárt kérdésben) a legjelentősebb világproblémák között a környezetszennyezést. Ezzel a szegénység és

társadalmi egyenlőtlenség után a második helyre került. Habár Magyarországra vonatkoztatva a környezetszennyezés említési gyakorisága már jóval több, 77% volt, ennek ellenére csak a harmadik helyen állt a rangsorban. Olyan problémakörök előzték meg, mint az alkohol-cigarettakábítószer, valamint a szegénység és egyenlőtlenség Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarország esetében a jóval nagyobb említési arány azzal is magyarázható, hogy ennél a kérdésnél nagyobb volt a válaszadási hajlandóság, és a megkérdezettek több választ jelöltek meg, mint a globális problémáknál (Székely, 2002). 4.12 Helyi vagy globális probléma? Több külföldi vizsgálat is rámutatott arra, hogy a társadalomban egyfajta inverz problémaérzékelés figyelhető meg a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Az érintett tér tágulásával, vagyis a közvetlen, személyes érintettség csökkenésével, nő a klímaváltozás és egyéb

környezeti problémák iránti érzékenység, valamint a probléma megítélésének súlya. Az Egyesült Államokban 2002-ben a megkérdezettek mindössze 13% gondolta azt, hogy a klímaváltozás az ő települését, családját és őt magát is érintheti, holott a világ népessége iránt már 72% aggódott (Leiserowitz, 2005). A németországi társadalom is jóval pozitívabban ítéli meg lakóhelye valamint hazája környezeti állapotát, mint a világét. 2006-ban, míg csupán a megkérdezettek 16%-a tartotta rossznak saját településének és közvetlen környékének környezeti állapotát, az országról már 34%, Európáról 71%, a világról pedig 91% vélekedett így (Kuckartz és mtsai, 2006). Egy Ausztráliában, Írországban, Szlovákiában és Nagy-Britanniában végzett nemzetközi felmérésben a megkérdezettek szintén aggasztóbbnak vélték a világ környezeti helyzetét, mint a saját országukét vagy településükét. Ugyanakkor a környezeti

problémákért érzett felelősség az érintett terület távolodásával csökkent. A 13 globális problémákért kevésbé érezték magukat felelősnek, ezért itt erősen érvényesült a felelősséghárítás, amit elsősorban a kormányokra és a nemzetközi szervezetekre toltak át (Uzzell, 2000). 4.13 A klímaváltozás helye a környezeti problémák között Fontos kérdés az is, hogy a környezeti problémákon belül, a társadalom hogy ítéli meg a klímaváltozás jelentőségét. Külföldi felmérések arról tanúskodnak, hogy az emberek kevésbé tartják fontosnak a klímaváltozást más környezeti problémákhoz képest. Az amerikai társadalomban a klímaváltozást olyan környezeti problémák előzték meg 1997-ben, mint a levegő- és vízszennyezés, valamint az ipari balesetek (Bord és mtsai, 1998). Még 2006-ban is csupán a 8 helyen állt a legsúlyosabbnak vélt környezeti problémák között (Saad, 2006). Valamivel jobb a helyzet

Németországban Ott ugyanis már több éve megfigyelhető, hogy a fontosnak tartott környezetvédelmi feladatokon belül a levegő- és vízminőség-védelem valamint az energiahordozókkal való takarékoskodás után a harmadik helyen a klímaváltozás áll (Kuckartz, Grunenberg 2002, Kuckartz és mtsai, 2004, 2006). Ehhez hasonlóan 2005-ben Nagy-Britanniában is, a klímaváltozás szintén a harmadik helyre került a környezeti problémák között. A listát a vízszennyezés és a levegőszennyezés vezette (Poortinga és mtsai, 2006). 4.14 Mit hoz a klímaváltozás? Az általános vélemények mellett érdemes röviden azt is megnézni, hogy milyen kutatási eredmények születtek a klímaváltozás várható hatásait illetően. 2006-ban Magyarországon a lakosság 33%-a gondolta azt, hogy az árvíz és a belvíz lesz a legjelentősebb klímaváltozással összefüggő probléma Magyarországon. Ezt követte a légszennyezés 18%-kal, az egészségügyi problémák

és a viharkárok 12-12%-kal, valamint az aszály 11%-kal (Mosoniné és mtsai, 2006). Az Egyesült Államokban 2002-ben végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek 90%-a aggódott amiatt, hogy a klímaváltozás komoly hatással jár a természetre, a világ népessége iránt már csak 72% aggódott, de még ennél is kevesebben (13%) gondolták azt, hogy a folyamat az ő településüket, családjukat sőt őket magukat is érintheti. A klímaváltozás várható hatásai között első helyen a sarkvidéki jégolvadás állt, majd ezt követte a hőmérséklet-emelkedés, az ökológiai 14 egyensúly felbomlása és az ózonréteg vékonyodása. A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a megkérdezettek egyáltalán nem említették a klímaváltozás okozta várható egészségügyi problémákat (Leiserowitz, 2005). 2006-ban is az amerikaiaknak alig egyharmada gondolta azt, hogy a jelenség hatással lesz az életére, igaz ez némi fejlődést jelent az

1997. évi értékhez képest, akkor ugyanis csupán a megkérdezettek negyede vélekedett így (Saad, 2006, 2007). A britek is elsősorban nem a társadalmi vagy gazdasági vonatkozású, hanem a természetre gyakorolt hatásoktól tartanak leginkább: a listát itt az időjárás-változás, a felmelegedés, a tengerszint emelkedése és az áradás vezeti, de szintén a vezető „következmények” között van az ózonréteg elvékonyodása is (Lorenzoni, 2006). 4.2 Eredmények 4.21 Helyi vagy globális probléma? Kutatásomban nem csak arra voltam kíváncsi, hogy a diákok mennyire tartják komoly gondnak önmagában véve az éghajlatváltozást, hanem arra is, hogy világképükben, az egyéb társadalmi problémákhoz viszonyítva hol helyezkedik el ez a kérdés. Ezért a kiindulási hipotézisem az volt, hogy bár valószínűleg aggasztónak tartják ezt a jelenséget, más társadalmi, gazdasági vagy környezeti problémákhoz képest, amelyekkel a mindennapok során

szembesülnek, viszonylag háttérbe szorul. Ezért a felmérésben először strukturálatlan, nyitott kérdések formájában kérdeztem rá a Földön és Magyarországon várható legjelentősebb problémákra, amikor még nem tudhatták pontosan, hogy miről szól a kérdőív. Ezt követően zárt kérdésekkel közelítettem meg a témát úgy, hogy a diákoknak 9-9 felkínált válaszlehetőséget kellett értékelniük aszerint, hogy mennyire tartják súlyosnak az adott problémát a jövőben világviszonylatban és Magyarországon. A nyitott kérdésre adott válaszok jelentős része a későbbi zárt kérdésben felajánlott válaszlehetőségek között visszaköszönt. A jövőben várható globális problémákra vonatkozó nyitott kérdésnél nagy volt a válaszadási hajlandóság: a megkérdezettek csupán 2,5%-a nem válaszolt, 33%-a egy, 37%-a két választ is adott, a három választ adók aránya pedig 19% volt. Mint az 1 ábrán is látható, a válaszadók

fele a legjelentősebb problémák között a globális klímaváltozást és az ehhez kapcsolódó fogalmakat említette (pl. üvegházhatás, globális felmelegedés, elsivatagosodás, szélsőséges időjárási viszonyok). Közel hasonló arányban, második leggyakrabban említett kategória a környezetszennyezés volt (ide 15 olyan fogalmakat csoportosítottam, mint környezetszennyezés, szemetelés, levegő- és talajszennyezés, környezeti katasztrófa). Láthatjuk, hogy a megkérdezettek 15%-a említette a fajok kihalását és tizede az ózonlyukat. 1. ábra Melyek lesznek a legjelentősebb problémák a Földön? (%) betegségek, járványok 6,7 éhezés 7,5 túlnépesedés 9,2 ózonlyuk 10 egyéb 10,8 háború, terrorizmus 10,8 szegénység 12,5 fajok kihalása, erdőirtás 15 kevés nyersanyag és energiahordozó 20,8 környezetszennyezés, szemetelés 43,3 klímaváltozás, globális felmelegedés 50 0 10 20 30 40 50 60 A fenti

jelenségek igen bonyolult ok-okozati összefüggésben állnak egymással, ezért nem szerencsés külön-külön társadalmi, gazdasági vagy környezeti problémáról beszélni. Viszont tekintve, hogy a hétköznapi kommunikációból úgy tűnik, az emberek fejében ezek bizony nagyon is különválnak, érdemes e szerint is csoportosítani a kapott válaszokat, ugyanis így jelentős különbség tapasztalható a világviszonylatban és hazai viszonylatban súlyosnak vélt problémák között. Amennyiben környezeti változások címszó alatt összevonjuk a klímaváltozás, környezetszennyezés, fajok kihalása, erdőirtás, ózonlyuk változókat láthatjuk, hogy a megkérdezettek több mint fele két problémát is említett ezek közül, negyede pedig hármat. A környezeti problémák között pedig vezető helyen a klímaváltozás áll. Ehhez képest jóval kisebb arányban említik a Föld népességének egészét sújtó gazdasági, társadalmi nehézségeket. A

megkérdezettek 51%-a csak egy társadalmi, gazdasági problémát említett, és csak harmada kettőt. A legnagyobb arányban a nyersanyagok és energiahordozók csökkenése szerepel, de ez is kevesebb mint fele a klímaváltozást említőknek. 16 2. ábra Melyek lesznek a legjelentősebb problémák Magyarországon? (%) bűnözés 0,8 kevés nyersanyag és energiahordozó 5 5,8 egészségügy elmaradottság más országokhoz képest 7,5 bevándorlók, romák 7,5 egyéb 8,3 túlnépesedés, népesség csökkenés 10 klímavált., szélsőséges időjárás 14,2 környezetszennyezés, természetpusztítás 20 politika 23,3 szegénység, gazdasági problémák 42,5 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 Szembetűnő, hogy míg világviszonylatban vezető helyen a környezeti problémákat említették a diákok, magyarországi vonatkozásban már a társadalmi és gazdasági gondok kerülnek előtérbe (2. ábra) A világproblémák között vezető helyen

álló klímaváltozáshoz képest közel tíz százalékponttal kisebb arányban, de a magyarországi problémák között első helyen (42%) a szegénység és a gazdasági nehézségek szerepelnek (itt említett fogalmak: szegénység, munkanélküliség, eladósodás, társadalmi különbségek növekedése, drágaság, éhezés). Ezt követik a politikai problémák (leggyakoribb fogalmak: államirányítás csődje, politikai konfliktusok, pártok, botrányok, kommunisták), amelyet a megkérdezettek negyede említett. Míg a megkérdezettek fele tartotta a legfontosabb világproblémának a klímaváltozást, Magyarország esetében (2. ábra) ez csak a 4 helyen szerepel mindössze 14%-kal, még a szintén hátrasorolt környezetszennyezés is megelőzi. A megkérdezetteknek csupán 12%-a említette globális és magyarországi viszonylatban egyaránt a klímaváltozást. A klímaváltozáshoz olyan fogalmak kerültek, mint: szélsőséges időjárás,

felmelegedés, hőség, vízhiány, szárazság, hirtelen erős szelek és 17 esők, mediterrán éghajlat, forró nyár, kevés eső. A környezetszennyezés, természetpusztítás problémakörbe pedig olyan fogalmakat soroltam, mint levegő- és vízszennyezés, környezetszennyezés, szemetelés, szmog, környezetbe jutó vegyszerek, ózonlyuk valamint erdőirtás. Figyelemre méltó, hogy míg e két utóbbi fogalmat a globális problémák között olyan nagy arányban említették, hogy külön változót kellett létrehozni ezekre, hazai viszonylatban elenyésző arányban fordultak elő, ezért kerültek összevonásra a többi változóval. A felmérésben a nyitott kérdéseket követően zárt kérdések formájában 9-9 válaszlehetőséget kellett értékelniük a megkérdezetteknek 1-től 4-ig terjedő skálán, aszerint, hogy mennyire ítélik súlyosnak az adott problémát világviszonylatban és Magyarország tekintetében (3-4. ábra) Míg a nyitott

kérdésben a leggyakrabban említett súlyos világproblémák aránya 50% volt, a zárt kérdésben mindegyik problémát a megkérdezettek több mint 80%-a legalább kis mértékben súlyosnak tartotta a jövőre nézve. Az első helyen álló levegőszennyezést mindenki említette Ezt követi 99-97%kal az erdőirtás, a klímaváltozás valamint a vízszennyezés A nagyon súlyos megítélés alá a megkérdezettek több mint fele legnagyobb arányban a klímaváltozást, a levegőszennyezést valamint az erdőirtást sorolta. Meglepő, hogy míg a klímaváltozást, mint általános, tág problémakört a megkérdezettek döntő többsége említette nagyon súlyos és mintegy ötöde eléggé súlyos gondként, ezzel szemben a vízhiányt, amely a klímaváltozás egyik fontos velejárója mindössze 35% gondolja nagyon súlyos jövőbeni problémának, és csak további 18% eléggé súlyosnak. A skála másik végén, a háború valamint a betegségek, járványok sem a

nyitott sem pedig a zárt kérdésben nem tartoztak a legsúlyosabbnak vélt gondok közé. 18 3. ábra Mennyire fenyegetik a Föld lakosságát ezek a problémák? 80 nem tudom egyáltalán nem kicsit eléggé nagyon 70 60 % 50 40 30 20 10 er dő irt ás en ny ez és és nn ye z ve gő sz le ví zs ze ví zh iá ny sz eg én ys ég kl ím av ál to zá s éh ez és yo k já rv án há bo rú 0 Mint a 4. ábrán is látható, Magyarország vonatkozásában a fentiektől jelentősen eltérő eredményeket kaptunk. Itt nagyobb (3-10%) a bizonytalanok, vagyis azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. Ugyanakkor a válaszolók körében meglepően magas azok aránya, akik szerint egyáltalán nem lesz probléma az itt felsorolt kilenc jelenség valamelyike. Ezek legmagasabb értékei a 10-15%-ot is elérik az éhezés, az erdőtűz valamint a vihar, jégeső, a közlekedési baleset és a hőség okozta megbetegedés esetében. Az eléggé vagy nagyon

súlyos problémák között a szegénység vezet 72,5%-kal. A daganatos megbetegedéseket, a közlekedési balesetek valamint, a hőség okozta megbetegedéseket és halálozást szintén a megkérdezettek több mint fele tartja legalább eléggé súlyosnak. Amennyiben leszűkítjük a kört a klímaváltozás kérdésére, láthatjuk, hogy a három felsorolt lehetséges probléma közül a diákok leginkább a hőség okozta megbetegedésektől tartanak, és jóval kevésbé vélik veszélyesnek a szélsőséges időjárással együtt járó heves viharokat, valamint a gyakoribbá váló szárazság okozta erdőtüzet. 19 4. ábra Mennyire fenyegetik Magyarország lakosságát ezek a problémák? 60 Nem tudom Egyáltalán nem Kicsit Eléggé Nagyon 50 % 40 30 20 10 erdőtűz vihar, jégeső ipari beleset okozta környezetszennyezés hőség okozta betegség, halál dagnatos megbetegedés közlekedési baleset szegénység éhezés bűncselekmény 0 Érdemes

megnéznünk, hogy a megkérdezettek hogyan vélekednek egyszerre a klímaváltozásról világviszonylatban és a klímaváltozás hazánkban is várható konkrét hatásairól. Az 1 táblázat (ld Függelék) mutatja, hogy a megkérdezettek ötöde véli azt, hogy a klímaváltozás világviszonylatban eléggé vagy nagyon súlyos problémát jelent a jövőben, miközben a hazánkat fenyegető heves viharokról és jégesőről nincs véleményük vagy nem tartják súlyosnak, ami meglepően magas érték. Mindössze a megkérdezettek 31%-a tartja egyformán súlyosnak mindkét problémát. Ez szintén meglepően alacsony érték ahhoz képest, hogy - mint azt alább látni fogjuk - egy másik, nyitott kérdésben a diákok a klímaváltozás várható magyarországi hatásai között legnagyobb arányban (65,8%) a szélsőséges időjárást említették (ebbe a kategóriába többek között a heves esők, viharok is bekerültek). Ha ugyanezt az összehasonlítást elvégezzük a

klímaváltozás és az erdőtűz esetében, azt tapasztaljuk, hogy csak a megkérdezettek negyede tartja mindkét problémát egyformán (eléggé vagy nagyon) súlyosnak tartják (2. táblázat) Viszont közel fele gondolja úgy, hogy míg a klímaváltozás súlyos probléma lesz a világban nálunk csak kevés gondot okoznak a szárazság miatt gyakoribbá váló erdőtüzek. Itt meg kell említenünk, hogy a későbbi nyitott kérdésben szintén nagyon kevesen, mindössze 5% említette magától az erdőtüzet a klímaváltozás Magyarországon várható következményeként. 20 Láthattuk, hogy a klímaváltozás magyarországi hatásai között súlyosság tekintetében az egészségügyi problémák, pontosabban a hőség okozta megbetegedés áll az első helyen. Ennél a kérdéskörnél a legmagasabb azok aránya, akik a helyi hatást és a klímaváltozást mint globális problémát egyaránt súlyosnak vélik. (3 táblázat) Míg a fenti esetekben ezek aránya csak

31% és 25% volt, itt már 55%. Itt is érdemes megemlítenünk, hogy a klímaváltozás magyarországi hatásainál a hőség okozta megbetegedést és a halálozást mindössze 11,5% említette magától a későbbi nyitott kérdésben. A személyes érintettség növekedésével fokozódó bizonytalanságot jelzi az is, hogy. Míg Magyarország esetében a megkérdezettek 86%-a véli úgy, hogy eléggé vagy nagyon érinti, Tatabányánál ez az érték már csak 63% (5. ábra) 5. ábra Érinti-e Magyarországot és Tatabányát a klímaváltozás? Magyarország Tatabánya 60 55,8 50 42,5 40 % 31,6 30,8 30 20,8 20 11,6 10 5 1,6 0 Nem tudom Kicsit Eléggé Igen, komoly változás várható nálunk is A megkérdezettek döntő többsége (80%) véli azt, hogy a klímaváltozás már elkezdődött, ma is jelen lévő folyamat. További 8,3% gondolja azt, hogy bár még nem kezdődött el, de az ő életében már várható jelenségről van szó. A megkérdezettek 6,6%a

szerint csak gyerekeik, unokáik életében, 1,7% szerint pedig még ennél is később következik be. A diákok 3,3%-a nem tudott válaszolni a kérdésre, viszont senki nem mondta azt, hogy szerinte soha nem várható a klímaváltozás. 21 4.22 Mit hoz a klímaváltozás? A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a megkérdezettek már jelenlévő, és többékevésbé súlyos problémának tartják a klímaváltozást, valamint döntő többségük szerint Magyarországot és Tatabányát is érinti (bár ez utóbbit kevésbé). Ezek után joggal lehetünk kíváncsiak, hogy szerintük milyen változásokat eredményez ez a folyamat. A kérdőívben három nyitott kérdésben kérdeztem rá erre. Mindhárom esetben a leggyakrabban – a megkérdezettek több mint fele - az időjárás-változást említették következményként. Ide olyan fogalmakat soroltam, mint hőingadozás, felmelegedés, heves esők, viharok, lehűlés, felborul a természet rendje. Magyarország és

Tatabánya esetében ezen kívül még főleg az átmeneti évszakok eltűnését, a klímaberendezések számának növekedését, az enyhe, hó nélküli telet és a hűvös nyarat említették. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy míg Magyarországnál 65%, Tatabánya esetében már csak 53% tart a szélsőséges időjárástól (6-8. ábra) A kérdőívben világviszonylatban a második leggyakrabban említett változás a jégtakaró olvadása volt, ezt követte a tengerek vízszintjének emelkedése, a szárazföldek elöntése. Mindkét fókuszcsoportban szintén ezek a fogalmak merültek fel elsőként A klímaváltozás szempontjából többen is a sarkvidéki területek sérülékenységét hangsúlyozták, egyrészt a jégtakaró olvadása valamint az ózonréteg elvékonyodása miatt. Amikor rátértünk a kevésbé érintett területekre és Magyarországra, érdekes volt, hogy mindkét csoportban megjelent olyan vélemény, miszerint Magyarország úgymond védett

helyen van a tengeri elöntéssel szemben, és ezért jelent kisebb problémát ránk nézve a klímaváltozás, ugyanis itt „csak” a szélsőségessé váló időjárással kell számolni. Úgy tűnt, hogy ez utóbbit bár súlyosnak tartják, mégsem érzik olyan aggasztónak, mint a tengeri elöntést. „Moderátor: Elhangzott, hogy hol lesz a legnagyobb probléma. És hol lesz a legkisebb? Mely területeket érinti legkevésbé? .2 Éva: A kontinensek belseje, ami távolabb van az óceánoktól. Hogyha emelkedik a vízszint elöntés lesz. De lehet, hogy hülyeség Katalin: Igen, de ha nagyobb lesz az óceánok területe, több víz fog párologni és több eső lesz szerintem. Én így gondoltam ezt az áradást 2 Első fókuszcsoport, akik a korábbi kérdőíves felmérésben is részt vettek. 22 Moderátor: Ha világviszonylatban nézzük mennyire lesz súlyos Magyarország helyzete a többi területhez képest? Katalin: Viszonylag védett helyen vagyunk,

szerintem így a Kárpátok, Alpokalja, Földközi-tenger, ez is olyan védettebb hely. Moderátor: Mit jelent az, hogy védett? Mitől védett? Éva: Szerintem nem fogunk eltűnni. Hollandiának nagyobb esélye van” „Moderátor: És esetleg tudtok olyan területeket mondani, amelyeket kevésbé érint vagy esetleg egyáltalán nem fog érinteni?3 Anna: Szerintem azért mindenre kihatása lesz. Zsuzsa: Ha a klíma megváltozik, mindenhol hatással van. Krisztina: Szerintem is. Szerintem annyiban nem fogja érinteni KözépEurópát, hogy így a víz nem önti el, és igazából ennyi Moderátor: Másban érintheti? Ágnes: Hát persze. A klímaváltozással a hőmérséklet változik” Ennek ellenére, abban a csoportban, amelyikben korábban a kérdőívet is lekérdeztem három részvevő is hallani vélt olyan téves elméletről (itt valószínűleg érvényesült a csoporthatás), amely szerint Magyarország egy részét is elönti majd a tenger, így nálunk is komoly

kérdés lesz, hogy hova meneküljenek az emberek. A kérdőívben az aszályt és az elsivatagosodást világviszonylatban és Tatabányánál csak 15, illetve 11 % említette, ezzel szemben Magyarország esetében már a megkérdezettek negyede. Figyelemre méltó, hogy Magyarország esetében az aszály és az árvíz után, harmadik helyen szerepelnek a klímaváltozás okozta mezőgazdasági problémák (itt és Tatabánya esetében is elsősorban a termés kiesését, csökkenését, a gazdálkodók tönkremenetelét említették). Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország és Tatabánya esetében a megkérdezetek kevesebb mint tizede említette a gazdasági problémákat a klímaváltozás következményeként (energiafelhasználás növekedése, gazdasági termelékenység csökkenése, drágulás). A klímaváltozás okozta megbetegedést és halálozást mindhárom esetben a megkérdezettek kevesebb vagy alig tizede említette. Figyelemre méltó, hogy

ezzel szemben a fent már bemutatott zárt kérdésnél (4. ábra) a hőség okozta megbetegedést, halálozást a megkérdezettek több mint fele tartotta eléggé vagy nagyon súlyos 3 Kontroll csoport, ők nem töltöttek ki kérdőívet. 23 problémának Magyarország esetében, a klímaváltozás következményei között ez volt a legsúlyosabb. Habár mindkét fókuszcsoportban előjöttek a kérdőívben is szereplő szélsőséges időjárás okozta egészségügyi problémák, úgy tűnt, hogy Magyarország esetében a legsúlyosabbnak a mezőgazdaság helyzetét, a szárazság okozta terméskiesést tartották. Viszont többen is hangsúlyozták, hogy ez Tatabányát nem érinti közvetlenül, „legfeljebb” az árakon keresztül. 6. ábra Milyen változások várhatók a Földön a klímaváltozás hatására? (%) ózonlyuk, UV sugárzás 2,5 erdőtűz 4,2 halálozás, betegség 5,8 egyéb 8,3 mezőgazdasági/gazdasági problémák 10 aszály,

elsivatagosodás 15,8 változás a növény- és állatvilágban 24,2 tengerek vízszintje emelkedik 29,2 jégtakaró olvadása 33,3 időjárás-változás 57,5 0 10 20 30 40 50 60 70 Érdemes felhívni a figyelmet, hogy a kérdőívben a növekvő UV-sugárzást és az ózonréteg vékonyodását bár nem sokan, de a megkérdezettek 2,5%-a tévesen a klímaváltozás globális következményeként említette, az ózonlyuk a fókuszcsoportban viszont már okként szerepelt. Az UV-sugárzás egy későbbi kérdésnél szintén felbukkant, de már szintén a klímaváltozás okaként. Az ózonlyukat, mint következményt Magyarország és Tatabánya esetében is megemlítették, de kisebb arányban, ezért ott az egyéb kategóriába került. Az egyéb kategóriába ezen kívül még a következő fogalmakat soroltam: földrengés, szökőár, természeti katasztrófa, területek elnéptelenedése, tengeráramlatok megszűnése, oxigénhiány, levegőszennyezés,

életmódváltozás, savas esők, turizmus növekedése Magyarország és Tatabánya esetében. 24 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt az érdekes adatot sem, hogy míg Magyarországnál 5,8%, Tatabánya esetében 8,3% említette, hogy a klímaváltozásnak nem lesznek következményei, vagy ha mégis, az szinte jelentéktelen lesz, világviszonylatban egyáltalán nem volt ilyen válasz. 7. ábra Milyen változás várható Magyarországon a klímaváltozás hatására? (%) szegénység, munkanélküliság 1,7 erdőtűz 5 semmi v nem jelentős 5,8 egyéb 7,5 gazdasági problémák 7,5 változás a növény- és állatvilágban 10 betegség, halál 11,7 15,8 mezőgazdasági problémák aszály, elsivatagosodás, árvíz 25,8 65,8 időjárás-változás 0 10 20 30 40 50 60 70 8. ábra 25 Milyen változások várhatók Tatabányán a klímaváltozás hatására? (%) szegénység, romló életkörülmények 1,7 edőtűz 4,2 5 gazdasági

problémák betegség, halálozás 6,2 mezőgazdasági problémák 6,7 változás a növény- és állatvilágban 7,5 semmi v nem jelentős 8,3 egyéb 10 szárazság, vízhiány 11,7 időjárás-változás 53,3 0 10 20 30 40 50 60 26 4.3 Diszkusszió A fentiek alapján összességében elmondhatjuk, hogy a megkérdezett diákok döntő többsége hallott már a klímaváltozásról, és egyéb környezeti problémákkal együtt ezek a kérdések valamilyen szinten foglalkoztatják őket, hiszen a világproblémák tekintetében ezeket sorolják a legsúlyosabbak közé. Viszont míg a nyitott kérdésben a megkérdezetteknek a fele említette a klímaváltozást világviszonylatban jelentős problémának, Magyarország estében ez az érték mindössze 14% volt. Ehhez képest, amikor konkrétan rákérdeztem, hogy valós problémának tartják-e, a megkérdezettek döntő többsége (86%) igennel válaszolt. Látható, hogy a többség, még ha különböző

mértékben is, de súlyos gondnak tartja a klímaváltozást, viszont kevesebbnek jut ez eszébe magától a többi világprobléma és magyarországi probléma mellett. A strukturálatlan nyitott kérdések eredményei arra engednek következtetni, hogy környezeti problémák a szabadon legkönnyebben előhívható fogalmak közé tartoznak. Viszont, ahogy leszűkítjük a kört az érintettekhez közelebb álló területre, vagyis Magyarországra, egyrészt jelentősen nő a bizonytalanság a megkérdezettek körében, másrészt érzékenyebbé válnak a szociális, gazdasági problémák iránt, és ezáltal a környezeti kérdések háttérbe szorulnak. A bizonytalanságot jelzi, hogy míg a klímaváltozás várható következményeinél a globális hatásokat tekintve csupán 1,6% nem válaszolt, Magyarország és Tatabánya esetében ez az érték már 8,3 illetve 19,3% volt, és szintén magas arányban szerepelt az egyéb változó, amelybe általános fogalmak és

tévhitek kerültek. A fentiekből azt is láthatjuk, hogy bár a diákok a klímaváltozás számos következményével tisztában vannak, nehezen tudják szétválasztani a környezetszennyezéssel és a klímaváltozással kapcsolatos fogalmakat. Gyakran felcserélik a klímaváltozás hatásait és következményeit, valamint nagyon sok a következményként említett általános hívószó. A fentiek alapján az alábbi főbb megállapításokat érdemes kiemelni, amelyek egybecsengenek a korábban bemutatott szakirodalmi adatokkal is: • A személyes érintettség növekedésével csökken a klímaváltozással és egyéb környezeti problémával kapcsolatos veszélyérzet. Vagyis globális szinten sokkal súlyosabbnak tartják ezeket a problémákat, mint saját országuk, vagy közvetlen lakóhelyük esetében. • Ahogy közeledünk a helyi szinthez, úgy nő a bizonytalanság és a tudáshiány a 27 klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban. (Itt

érdemes megemlíteni, hogy a tudományos modelleknél is megfigyelhető ez a jelenség.) A megkérdezettek települési és országos szinten kevesebb konkrét következményt tudtak felsorolni, mint világviszonylatban. Továbbá a két előbbi esetben igen nagy volt az általános fogalmak illetve tévhitek aránya. • A kérdéses térléptéktől függetlenül, jellemzően a természeti problémák vannak túlsúlyban a várható következmények között. • A klímaváltozás megítélésének súlya helyi szinten nem csak a társadalmi, és gazdasági kérdésekhez viszonyítva enyhébb, hanem más környezeti problémákhoz képest is. Habár az itt kiemelt megállapítások nagyrészt összecsengnek az előző fejezetben bemutatott szakirodalmi adatokkal, a tanulmányok ebben a tekintetben többnyire csak az adatok bemutatására szorítkoznak, kevésbé foglalkoznak a jelenség hátterében álló okokkal. Az alábbiakban, Dunlap állításából kiindulva

megpróbálok néhány ok-okozati összefüggésre rámutatni a fenti jelenségek kapcsán. Dunlap szerint az emberek hajlamosak természeti problémaként tekinteni a klímaváltozásra, amely legfeljebb csak kis mértékben hat a társadalomra (Dunlap, 1998). A kérdőív eredményei alapján láthattuk, hogy a diákok is elsősorban természetben végbemenő változásokat neveztek meg a klímaváltozás következményeiként. A társadalmi, gazdasági hatások legfeljebb a középmezőnybe kerültek. Viszont ha mindezek mellett, azt is figyelembe vesszük, hogy mint a kérdőív elején kiderült, általában véve a helyi problémák között nagyobb figyelem fordul a gazdasági, szociális gondokra, érthető, hogy a klímaváltozás hatását helyi szinten minimalizálják, hiszen az szerintük elsősorban a természetre hat. A fókuszcsoporton elhangzottak is arra engednek következtetni, hogy az egyik súlyosan érintett területnek tartott mezőgazdasági szektorban

végbemenő változások, csak közvetve jelennek meg az életükben, elsősorban a vásárláskor tapasztalható áremelkedés formájában. Ez pedig, úgy tűnik, nem elég ahhoz, hogy „elbillentse” a kérdést a természetről a gazdaság és a társadalom javára (vagy legalább kiegyenlítse a mérleg nyelvét). Holott a klímaváltozás a következményei a gazdaság jelentős részében szétgyűrűznek, tehát nem elszigetelt mezőgazdasági, és főleg nem természeti problémáról van szó. Talán ugyanezzel magyarázható az is, hogy országos vagy helyi viszonylatban miért nő a bizonytalanság és a tudáshiány a kérdéskörrel kapcsolatban. Mivel ezen a szinten 28 elsősorban a mindennapi szociális és gazdasági gondokon van a hangsúly, a közbeszéd is ezekkel foglalkozik leginkább. Így valamelyest érthető, hogy az ettől eltérő témákról kevesebb információ áll rendelkezésre a társadalom széles rétege számára. Nem hagyhatjuk figyelmen

kívül, hogy a nyitott kérdés abból a szempontból igen nehéz, hogy a megkérdezetteknek maguknak kell megfogalmazniuk a választ, és nem felkínált válaszlehetőségek közül kell választaniuk (ahol gyakorlatilag még akkor is bejelölhetnek egy-egy választ, ha fogalmuk sincs róla). Ezért ezek elsősorban olyan kérdéseknél működnek, amelyekkel gyakran foglalkoznak, és könnyen előhívható, „kész” válaszok állnak rendelkezésre. Láthattuk, hogy a klímaváltozás általában véve széles körben ismert, és különböző mértékben ugyan, de problémaként kezelt jelenség. Viszont feltételezhetjük, hogy ezzel a kérdéskörrel leginkább általánosságban és globális szinten foglalkoznak, magyarországi vonatkozásban már jóval kevésbé gondolkodnak el rajta, saját lakóhelyükről nem is beszélve. Talán ezzel magyarázható a tévhitek, valamint az általános fogalmak és a válaszmegtagadás nagyobb aránya. A fentiekből következhet annak

a magyarázata is, hogy a személyes érintettség növekedésével miért csökken a veszélyérzet a klímaváltozással és más környezeti problémákkal kapcsolatban. Ezek a problémák a közvélekedés szerint elsősorban természeti problémák, ezért ezen a szinten a gazdasági, szociális kérdések mögé kerülnek a rangsorban. Mivel nem eléggé fontosak, az emberek kevesebbet foglalkoznak velük, így nem tudatosulhatnak bennük a következmények és a veszély mértéke. A kisebb veszélyérzetre az is magyarázat lehet, hogy problémák lokális szinten történő negligálásával csökkenteni lehet a felelősséget, és az abból adódó frusztrációt, hogy a problémát nem sikerül kezelni. A klímaváltozás igen sokrétű, komplex jelenség, amelyben az összefüggések, okokozati viszonyok megértése nem könnyű feladat a laikusoknak (Ungar, 2000). A helyzetet nehezíti, hogy a klímaváltozás hatása a hétköznapi ember számára csak kevés

egyértelmű, kézzelfogható ténnyel bizonyítható vagy mutatható be. Ehhez képest számos más környezeti probléma sokkal egyértelműbb bárki számára. A környezetszennyezésnél könnyű asszociálni például egy-egy nagyváros fölött megülő füstködre vagy vízszennyezéssel, talajszennyezéssel járó haváriára, ahol a látvány önmagáért beszél, és nem igényel különösebb magyarázatot. Tehát a klímaváltozás más környezeti problémákhoz képest kevésbé súlyos megítélése mögött éppen a probléma bonyolultsága és szó szerinti megfoghatatlansága, nehezen érthető mivolta húzódhat. 29 5. A klímaváltozás okai és felelősei 5.1 Hazai és nemzetközi kitekintés Az előző fejezetben láthattuk, hogy a megkérdezettek többsége bizonyos mértékig súlyos és már jelen lévő problémának tartja a klímaváltozást, hazánkban és világviszonylatban egyaránt. Viszont az is szembetűnő volt, hogy nincsenek teljes

mértékben tisztában a klímaváltozás várható következményeivel, főleg ami a helyi hatásokat illeti. Összekeverednek bennük a klímaváltozás és más környezeti problémák ok-okozati összefüggései. Mint ebben a fejezetben látni fogjuk, még zavarosabbá válik a kép, ha a klímaváltozás okaival kapcsolatos tudást vagy hiedelmeket vizsgáljuk. A felmérés eredményeinek bemutatása előtt, röviden ismertetem, hogy az általam áttekintett hazai és külföldi vizsgálatok milyen eredményeket mutattak fel ebben a kérdéskörben. Ami a klímaváltozás antropogén vagy természetes eredetű okait illeti, a magyarországi társadalom viszonylag jól tájékozott ebben a kérdésben. 2006-ban ugyanis a válaszadók 73%-a gondolta azt, hogy elsősorban az ember okozta hatások járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, és csupán a megkérdezettek negyede szerint állnak döntően természeti okok a jelenség hátterében (Mosoniné és mtsai, 2006). Az amerikai

lakosságot ehhez képest pontatlanabb ismeret jellemzi. Ott ugyanis 2006-ban mindössze a megkérdezettek 58% válaszolta azt, hogy elsősorban az ember okozta károsanyagkibocsátás befolyásolja a folyamatot, 36% szerint viszont nem antropogén hatású, hanem természetes jelenségről van szó. Ez az arány 2001 óta nem változott (Saad, 2006). A klímaváltozás konkrét okaira térve meglepő, hogy nálunk a közlekedés és az erőművek nem az első helyen, és nem túl nagy arányban szerepelnek a klímaváltozást jelentősen befolyásoló tényezők között, szemben például a brit társadalommal, amely jóval tájékozottabbnak tűnik. Míg nálunk az okok között első helyen az erdőirtás áll 68%-kal, ezt követi a közlekedés 52%-kal és a szemétégetés 42%-kal, a szén- és olajtüzelésű erőműveket csak megkérdezettek harmada említette, ráadásul csupán a negyedik helyen. Még rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a megkérdezetteknek

előre megadott válaszlehetőségek közül kellett kiválasztaniuk a szerintük három legsúlyosabb okot, tehát nem nyitott kérdésről volt szó (Mosoniné és mtsai, 2006). A 2006-ban végzett kutatás során a hazai eredményeket összevetették egy 2002-ben végzett brit felméréssel. Ebből kiderült, hogy a brit lakosság 67 illetve 66%-a 30 a közlekedést és az erdőirtást tette vezető helyre, és bár itt is csak harmadik helyen álltak az erőművek, viszont ezt Magyarországhoz képest jóval többen, a megkérdezettek több mint fele jelölte meg fontos befolyásoló tényezőként (Mosoniné és mtsai, 2006). 5.2 Eredmények Felmérésemben nem csak arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezett diákok mennyire vannak tisztában a klímaváltozás valódi okaival, hanem arra is, hogy elsősorban kiket tartanak felelősnek. A hipotézisem az volt, hogy a diákoknál valószínűleg erősen jelentkezik a felelősséghárítás, vagyis a klímaváltozás

legfőbb okozójának nem az „átlagembert”, hanem elvont társadalmi csoportokat, például a vállalatokat vagy a politikusokat tartják. Márpedig a felelősséghárítás komoly akadálya lehet a klímaprogramnak, ezért fontos tisztában lenni ezzel a kérdéskörrel. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezetteknek valamivel több mint a fele látja helyesen a klímaváltozás okainak jellegét, vagyis 57,6%-a részben természetes részben ember okozta jelenségnek tartja a klímaváltozást. Viszont 37,5%-uk teljes mértékben az antropogén hatásokat teszi felelőssé ezért, és mindössze 2,5% azok aránya, akik szerint teljes mértékben természetes folyamatról van szó. A felmérés során egy nyitott kérdésben arra kerestem a választ, hogy a megkérdezettek szerint mely tevékenységek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozáshoz. Ennél a kérdésnél fontossági sorrendben öt válaszra volt lehetőség Mind az öt helyen igen magas arányban

(19-35%) szerepel az egyéb kategória, ami bizonytalan és hiányos tudásról árulkodik. Az egyéb változóhoz olyan általános fogalmakat, illetve a kérdés szempontjából értelmezhetetlen kifejezéseket soroltam, mint pazarlás, rossz politika, nagyhatalmak, felgyorsult világ, felelőtlenség, emberi hozzáállás, háborúk, sarki jég olvadása, veszélyes anyagok, atomenergia, talaj-, víz- és levegőszennyezés, természet pusztítása, állatok irtása. Emellett 7,5% volt azok aránya, akik egyáltalán nem válaszoltak. Mint a 9. ábrán is láthatjuk, az első helyen legmagasabb arányban az egyéb kategória szerepelt. Legfontosabb konkrét okként a válaszadók közel negyede említette az ipart és a mezőgazdaságot, ezt követte a közlekedés és az erőművek. 31 9. ábra A klímaváltozás első helyen említett okai 40 35 35 30 22,5 % 25 20 15 15 8,3 5 2,5 2,5 Erdőirtás, erdőtűz, fajok kihalása Széndioxidkibocsátás Hajtógázok,

ózonréteg elvékonyodása 10 1,6 5 Hulladék Erőművek, energiafogyasztás Közlekedés Ipar, mezőgazdaság Egyéb 0 A második legsúlyosabbnak vélt problémák között a listát már a közlekedés vezeti 20,8%-kal. További gyakran említett okok közé az erdőirtás és az erdőtűz került 14,2%-kal valamint az ipar és mezőgazdaság. Itt az első hellyel szemben nagyobb arányban említették a hulladékot, mint a klímaváltozás okát. Elsősorban olyan fogalmak fordultak elő mint illegális hulladéklerakás, szemetelés, atomhulladék, hulladékfeldolgozás hiánya. A harmadik helyen az előzőhöz hasonló számokkal találkozunk. Ehhez képest a negyedik és az ötödik helyen van változás. Itt a hulladék (8%, 10%) és az erdőirtáserdőtűz vezet 8 illetve 5%-kal, majd ezt követik az erőművek és a hajtógázok Bár összességében csak kis arányban (legfeljebb 1,7%), de szinte mindegyik helyen említésre került az okok között a

dohányzás is. Ezt azért tartottam fontosnak külön kategorizálni, mert igen meglepő tévhitről szó, amellyel a következő fejezetben a klímaváltozás elleni lépéseknél is találkozunk. Amikor nem a konkrét okokra, hanem a felelősökre voltam kíváncsi, a diákok elsősorban az ipart, a vállalatokat nevezték meg, és csak ezt követően – bár szintén nagy arányban - a lakosságot. A 10 ábrán látható, hogy míg a vállalatok vezetőit 45% tartja nagyon, 30% eléggé felelősnek, a lakosság esetében ez az érték fordított: itt a többség az eléggé felelőst jelölte meg, és csak a megkérdezettek negyede a nagyon felelőst. Ezzel szemben érdekes módon az önkormányzatokat és a politikusokat inkább kevésbé vagy egyáltalán nem tartják felelősnek, ezen belül is leginkább az önkormányzatokat sorolták 32 hátra. Az utóbbiak kisebbnek vélt felelőssége talán azzal magyarázható, hogy a 17-18 éves korosztály valószínűleg még

nincs tisztában az önkormányzatok hatáskörével: sem a lehetőségeivel, sem pedig a korlátaival. 10. ábra Ki milyen mértékben felelős a klímaváltozásért? (%) Nem tudom Egyáltalán nem Kicsit Eléggé Nagyon 60 50 40 30 20 10 0 vezető politikusok önkormányzatok nagyvállalatok vezetői lakosság 5.3 Diszkusszió Amellett, hogy a diákok láthatólag nincsenek teljes mértékben tisztában az üvegházhatást befolyásoló tevékenységek arányával, több tévhittel is szembesülnünk kell: bár csak igen kis arányban, de többek között a hajtógázokat, az atomhulladékot, a szemetelést és nem utolsósorban a dohányzást is a klímaváltozás okának tartják. Ezeknek a jelenségeknek a nagy része, valamint a nagy arányban említett ipari tevékenység összefüggésbe hozható a korábban már tárgyalt problémával, miszerint a megkérdezettek közül sokan nem tudják elkülöníteni a klímaváltozást az egyéb környezeti

problémáktól. A legfontosabb eredmények: • A megkérdezettek nincsenek kellőképpen tisztában azzal, hogy mely 33 tevékenységek befolyásolják leginkább a klímaváltozást. A közlekedést valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetését viszonylag kevesen sorolták a legfontosabb okok közé. • A diákok körében nem érvényesül a felelősséghárítás. A klímaváltozásért közel hasonló arányban tartják felelősnek a vállalatokat és a lakosságot. A felmérés eredményei alapján szembetűnő, hogy a klímaváltozás legjelentősebb okai között viszonylag kis arányban szerepel a közlekedés. Az erőművek pedig még ehhez képest is hátrébb kerültek (bár lehet, hogy ez utóbbit többeknél az ipar fogalom fedi), holott valójában ezek a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó tevékenységek. Az üvegházhatású gázkibocsátás 65%-a Magyarországon az erőművekből származik. Ezt követi közlekedés 16%-kal, valamint a

mezőgazdaság 10%-kal és a hulladék 5%-kal (NÉS, 2008). Az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid hazai kibocsátásának közel harmadáért a háztartások felelősek, a közlekedésből és az iparból további 21-21% származik. A mezőgazdaság pedig a hazai széndioxid-kibocsátás mindössze 4%-át adja (Novikova, Ürge-Vorsatz, 2008). A közlekedés valamint az erőművek szerepének pontatlan megítélése komoly problémát vetít előre. Ez a két tevékenység a lakosság által közvetlenül leginkább befolyásolható tényező. Vagyis a közlekedés, a fűtés, a világítás az a terület, amelynél a legtöbb klímatudatos lépést lehet megtenni egyénileg (is). Ennek a felismerésnek a hiánya viszont sokakat megakadályozhat abban, hogy hatékony lépéseket tegyen ezen a téren. A tapasztalatokat összegezve elmondhatjuk, hogy nemcsak az általam megkérdezett diákok, de összességében a magyar társadalom sem megfelelően tájékozott

a klímaváltozás kérdéskörében, sem annak hatásairól, de legfőképpen az okairól nem. Ez azért nagyon fontos, mert a kormányzati, regionális vagy település szintű döntések nem valósulhatnak meg a lakosság széleskörű támogatása nélkül. Ez utóbbi, csak akkor lehetséges, ha a társadalom legalább nagyvonalakban tisztában van a klímaváltozás következményeivel és az azt befolyásoló tényezőkkel, hiszen csak így érhető el, hogy egyéni szinten maguk is tegyenek ellene, illetve támogassák a helyi kezdeményezéseket. Az ok-okozati összefüggések bizonyos szintű megértése talán segíthet a klímaváltozás elleni megfelelő lépések tudatosulásában és megtételében. 34 6. Cselekvési alternatívák 6.1 Hazai és nemzetközi kitekintés A 2006-ban készült országos felmérés azt mutatja, hogy habár a hazai társadalom jelentős része elsősorban a kormánytól várja a klímaváltozás elleni lépések megtételét, nagyon

fontosnak tartják a lakosság szerepvállalását: 59% szerint elsősorban a kormány feladata a klímaváltozás elleni lépések megtétele, és 37% gondolja azt, hogy a lakosságé. Viszont a brit társadalommal szemben (53%), a hazai lakosság 84%-a úgy véli, hogy ha mi magunk változtatunk az életmódunkon, már az is befolyásolja a klímaváltozást (Mosoniné és mtsai, 2006). Ugyanez a felmérés arról is információt ad, hogy konkrétan milyen lépéseket vállalnak az emberek a klímavédelemért. A megkérdezettek 65, 57 illetve 47%-ra jellemző az energiatakarékosság, a tömegközlekedés használata, valamint a hulladék újrahasznosítása, ami a szerzők szerint igen valószínűtlen, és bizonyára abból adódik, hogy a megkérdezettek igyekeztek jó képet kialakítani magukról (Mosoniné és mtsai, 2006). Figyelemre méltó, hogy egy 2000-ben végzett országos reprezentatív felmérésben a megkérdezettek a globális problémák közül elsősorban

a környezetvédelemmel kapcsolatban tudtak cselekvési alternatívákat felsorolni saját magukra vonatkoztatva egy nyitott kérdés keretében (25%). Viszont ezeknek közel fele olyan általános fogalmakat említett, mint „védeni”, „óvni”, „kímélni”, „nem szennyezni”. A konkrétabb cselekvési lehetőségek közül a szelektív hulladékgyűjtést valamint a környezet tisztán és rendben tartását említették (Székely, 2002). Az általában „zöld” jelzővel illetett német társadalom körében 2006-ban végzett felmérés azt bizonyítja, hogy azok a környezetvédelemmel kapcsolatos lépések nem kaptak túl nagy társadalmi támogatottságot, amelyek a kényelem feláldozásával járnak. A lakosság legkevésbé a gépjárműhasználat csökkentését és az energiatakarékosságot vállalta. Míg bevallásuk szerint a megkérdezettek legnagyobb arányban (65%) a szelektív hulladékgyűjtéssel védik a környezetet, ezt második helyen már csak

26%-kal követi az energiatakarékosság. A megkérdezettek 24%-a említette, hogy „ésszerűen használja” az autót, vagy kisebb kibocsátású autója van, és csak 20%-uk választja inkább a tömegközlekedést vagy kerékpározást (Kuckartz és mtsai 2006). Egy 1999-ben végzett pennsylvaniai felmérés is rámutatott arra, hogy a klímavédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos lépésekre való hajlandóságot leginkább az növeli, ha abból az egyénnek anyagi haszna származik, de legalábbis nem jár többletköltséggel. A 35 felmérésben résztvevők közel fele, bevallása szerint hajlandó arra, hogy energiatakarékos háztartási gépeket, légkondicionálót vagy izzót vegyen. A környezetés klímabarát lépésekre való hajlandóságot elsősorban az a tény befolyásolta, hogy az adott lépés közvetlen és rövid távú gazdasági hátránnyal jár-e rájuk vagy a szűkebb környezetükre nézve (pl. egy közeli korszerűtlen erőmű

bezárásával munkahelyek szűnnek meg, a hatékonyabb, környezetkímélőbb erőmű pedig nem a saját régiójukban épül). A klímatudatos lépések feltételének bizonyult – a rövid távú gazdasági haszon mellett –, hogy viszonylag tájékozottak legyenek a klímaváltozás várható következményeit illetően (O’Connor és mtsai, 2002; Yarnal és mtsai, 2003). A nemzetközi szakirodalomban nincs egyértelmű állásfoglalás a tekintetben, hogy a klímaváltozással kapcsolatos pontos ismeretek milyen mértékben járulnak hozzá a nagyobb egyéni felelősségvállaláshoz és több, határozottabb cselekvéshez. Egyes társadalomkutatók szerint a tájékozottság inkább csak a klímaváltozással kapcsolatos veszélyérzetet erősíti, viszont ez még nem vezet egyértelműen cselekvéshez (O’Connor és mtsai, 1999; Sundblad és mtsai, 2007). Ugyanakkor a zavaros ismeretek még nem akadályozzák meg az embereket abban, hogy klímaváltozás okait

összekössék a midennapi tevékenységekkel. Ugyanis a klímaváltozás hatásaitól való félelem nemcsak a jelenséggel kapcsolatos komplex összefüggéseket feltáró tárgyi tudáson, hanem az egyéni értékrenden, természethez fűződő viszonyon valamint a helyi információkon is múlik. A tájékozottság növeli ugyan a klímavédelmi lépésekre való hajlandóságot, de önmagában véve még nem motiváló tényező, ugyanis egy-egy ilyen lépésnél legalább annyira fontos a gazdasági szempontú motiváltság, vagyis a pénzbeli nyereség, valamint hogy az egyénnek ne kelljen feláldoznia a kényelmét. (Bulkeley, 2000; Yarnal és mtsai, 2003). A környezet- és klímatudatos életmód ellen szól, hogy ezek a problémák legkézzelfoghatóbban a természeti és nem a humán környezetben jelennek meg, ezáltal kívül esnek az emberek jelentős részének a tapasztalási terén. Ebből az egyén azt a következtetést vonhatja le, hogy a környezeti problémák

elsősorban a természetet és csak kevésbé az embert érintik, így a személyes érdekeltség hiánya visszaveti a környezettudatos lépésekre való hajlandóságot (Uzzell, 2000). 36 6.2 Eredmények 6.21 Mit lehet tenni a klímaváltozás ellen? Fentebb láthattuk, hogy habár a diákok többsége nincs kellőképpen tisztában a klímaváltozás okaival, viszont a felelősséget nem hárítják el maguktól, hiszen a lakosságot is nagymértékben felelősnek tartják a jelenségért. Ennek tükrében joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon milyen megoldást várnak, ha egyáltalán szerintük lehet tenni a folyamat ellen. Hipotézisem szerint a diákok valószínűleg azt gondolják, hogy lehet tenni a klímaváltozás ellen, a megoldást viszont a politikusoktól és a vállalatoktól várják. Minimalizálják a saját, illetve általában a lakosság szerepét a klímaváltozás elleni harcban. Ebből kifolyólag valószínűleg nem is gondolkodnak el a

megoldáson, így nagyon hiányos elképzeléssel rendelkeznek arról, hogy milyen konkrét lépések szükségesek a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. A felmérésből kiderült, hogy diákok jelentős része nagyon bizonytalan azt illetően, hogy lehet-e tenni a folyamat ellen. Míg a megkérdezettek 41,7%-a egyértelműen úgy gondolja, hogy lehet tenni a klímaváltozás ellen, valamivel többen (48,3%) válaszolták azt, hogy „talán”. Bíztató, hogy a nemmel válaszolók aránya mindössze 5,3% volt. A klímaváltozás elleni lépésekre először csak általánosságban kérdeztem rá, majd rátértem a diákok által tett lépésekre is. Az ezzel kapcsolatos első nyitott kérdésre, amelyben azt firtattam, hogy szerintük az emberiség milyen lépéseket tehet a klímaváltozás ellen, a megkérdezettek 10%-a egyáltalán nem válaszolt, közel fele (44%) csak egy választ adott, és mindössze 5% volt azok aránya, akik legalább három (szerintük)

lehetséges megoldást említettek. Meglepő, hogy míg a korábbi kérdésben csupán a megkérdezettek 5,3%-a mondta azt, hogy nem lehet tenni a klímaváltozás ellen, a konkrét cselekvésekre vonatkozó kérdésnél már 8,3% képviselte ezt az álláspontot. Akik megneveztek – vélt vagy valós – klímaváltozás elleni lépéseket, azok közül is sokan csupán általános fogalmakat említettek (41,7%). Az egyéb változóba olyan fogalmak kerültek, mint: környezetbarát életmód, környezetkímélő termékek használata, visszafogni magunkat, előre gondolkodni, vigyázni a természetre, nem dohányozni, oktatás, a környezetkárosító eszközök csökkentése. 37 11. ábra Az emberiségnek milyen lépéseket lehet/kell tennie a klímaváltozás ellen? (%) hajtógázok menny. csökkentése, ózonréteg védelme 1,7 szédioxid-kibocsátás csökkentése 4,2 energiatakarékosság 6,7 nem tehetünk semmit 8,3 szennyező gyárak bezárása 8,3 megújuló

energiahordozók használata 9,2 hulladékgyűjtés, -újrahasznosítás 14,2 az erdőirtás csökkentése, faültetés 14,2 17,5 kevsebb autóhasználat/gyártás, gyalogoljunk környezetbarát technológia az iparban, a közlekedésben 20,8 41,7 egyéb 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 A második leggyakrabban említett, már valamelyest konkrét lépés 20,8%-kal a környezetbarát technológiák alkalmazása volt (pl. füstszűrő a gyárkéményekre, hibrid autók). A megkérdezettek 17,5%-a említette a kevesebb autóhasználatot és a több gyaloglást. A fókuszcsoporton külön kitértünk erre a kérdésre, és többen mondták, hogy szerintük az emberek túl nagy áldozatnak tartják, hogy lemondjanak az autós közlekedésről. Az autóhasználat csökkentésével szemben elfogadhatóbb alternatívának tartják a kisebb kibocsátású autót vagy a telekocsit. „Katalin:. Ezt nem lehet visszaszorítani Nem lehet visszaszorítani ezt az autóval járást, mert

már úgy megszoktuk, főleg a felnőttek. Mert nekem még nincs jogsim, de én is szeretem, ha kocsival megyünk valahova. És ha valamihez már hozzászoktunk, attól már nagyon nehéz lenne megválni. El se tudnám úgy képzelni, hogy. Nem ez a megoldás szerintem, hogy visszaszorítsák. Moderátor: A szelektív hulladékgyűjtésen kívül még mit tennének meg könnyen az emberek? Szilvia: Hogy kevesebbet járjanak autóval. Éva: Arra nem biztos, de hogy olyan autót vásároljanak, ami kíméli a környezetet, arra talán jobban. Szilvia: Arra igen, szerintem is. Moderátor: Miért? 38 Éva: Szerintem az emberek is tisztában vannak nagyjából azzal, hogy mennyit ártanak a környezetnek, ha beülnek az autóba, kipufogógáz és hasonlók, csak hát el vagyunk kényelmesedve.” „Ágnes:4:. Például az autóknál is, ha például mennek valahova emberek akkor például többen mennek egy autóval. Tök fölöslegesen jön egy ember egy autóval. Szóval

kevesebbet használni az autókat. Mondjuk inkább tömegközlekedési eszköz, meg ilyen. Nem feltétlenül a személyes kényelmet kell előtérbe helyezni, hanem, hogy tudunk hasznosak lenni. Krisztina: Vagy például az, hogy olyan típusú gépkocsit vásárolnak, amiben katalizátor van, és ezáltal nem szennyezi a levegőt.” Érdekes módon a kérdőívben a megújuló energiahordozók használatát csak 9,2% említette, az energiatakarékosságot pedig még kevesebben. Említésre méltó, hogy bár igen kis arányban, de a hajtógázok csökkentését és az ózonréteg védelmét is tévesen a szükséges lépések közé sorolták. Láthatjuk, hogy a konkrét cselekvési alternatívák között egyaránt találunk olyat, amelyek az egyénre és a vállalatokra vonatkoznak. Ezzel összhangban van a diákok azzal kapcsolatos véleménye, hogy a klímaváltozás elleni lépéseket, megoldásokat közel hasonló arányban a vállalatoktól és a lakosságtól várják

(12. ábra) A felelősséghez hasonlóan a klímaváltozás elleni lépéseknél sem tartják jelentősnek a politikusok, még kevésbé az önkormányzatok szerepét. Az önkormányzatra hárított kismértékű felelősséget jelzi a kérdőív végén szereplő nyitott kérdés eredménye is, amelyben rákérdeztem arra, hogy a klímaváltozás mérséklése érdekében milyen lépéseket várnak a tatabányai önkormányzattól (13. ábra) Az egész kérdőívben itt volt a legmagasabb (26%) a nem válaszolók aránya. Továbbá a megkérdezettek 6%-a vélte úgy, hogy egy városi önkormányzat egyedül nem sokat tehet, hiszen világproblémáról van szó, legfeljebb csak más városokkal együtt képes hatékonyan fellépni. A megkérdezettek 44%-a csak egy javaslatot tett, és csak 20% kettőt. 4 kontrollcsoport 39 12. ábra Ki milyen mértékben tehet a klímaváltozás ellen? (%) Nem tudom Egyáltalán nem Kicsit Eléggé Nagyon 60 50 40 30 20 10 0 tudósok

politikusok önkormányzatok vállalatok lakosság Az alábbi grafikonon látható, hogy a hulladékkérdés itt is vezető helyre került. A válaszadók többsége több (szelektív) hulladékgyűjtő kihelyezésében valamint a tisztaság fenntartásában látja az önkormányzat elsődleges szerepét. A fókuszcsoporton is gyakorlatilag ezek a javaslatok hangzottak el leginkább. A második helyen a tájékoztatás áll, sokan említették, hogy több rendezvényre, kampányra, iskolai oktatásra lenne szükség. A közlekedést összesen a megkérdezettek16%-a említette valamilyen formában, ők egyrészt korlátoznák az autóforgalmat, valamint fejlesztenék a kerékpárutakat. Viszont meglepően kevesen (1,7%) említették a megújuló energiaforrások támogatását. 40 13. ábra Milyen lépéseket kellene tennie a tatabányai önkormányzatnak a klímaváltozás ellen? (%) ők is tegyenek valamit nem csak beszéljenek 1,7 támogatni a megújuló energia

használatát 1,7 büntetni a szemetelőket, szennyezőket 4,2 egyedül nem tehetnek semmit 5,8 fejleszteni/támogatni a tömegközlekedést, kerékpárutakat építeni 7,5 csökkenteni a gyárak, autók szennyezőanyag kibocsátását 8,3 egyéb 10 csökkenteni/korlátozni az autóforgalmat 9,2 11,7 több zöld terület, odafigyelni a zöldre több tájékoztatás rendezvényeken, iskolában 19,2 több (szelektív hulladékgyűjtő) kuka 36,6 0 5 10 15 20 25 30 35 40 6.22 Mit teszek én? Annak ellenére, hogy a vizsgálatba bevont diákoknak – a társadalom egészéhez hasonlóan - viszonylag határozott és helyes elképzelésük van a lakosság felelősségéről a klímaváltozás mérséklése terén, a megkérdezetteknek mégis csupán kevesebb mint a fele volt képes konkrét lépéseket megnevezni ezzel kapcsolatban. A klímaváltozásért leginkább felelős tevékenységek, mint például az autóhasználat vagy az energiatermelés mérséklése

csupán a megkérdezettek ötödének jutott eszébe. Láthatjuk, hogy a diákok körében ebben a tekintetben előhívható cselekvési alternatívák köre igen csekély. A kép tovább romlik, amennyiben azt vizsgáljuk, hogy ők maguk mit tesznek a klímaváltozás ellen. A felmérésben kétféleképpen kérdeztem rá erre. Az első nyitott kérdés volt, amelyben korlátlan válaszlehetőségre nyílt mód. Itt a megkérdezettek 9%-a nem válaszolt. Meglehetősen sokan (11%) válaszolták azt, hogy semmit sem tesznek a 41 klímaváltozás ellen, a megkérdezettek 5,8%-a ezt azzal magyarázta, hogy egyedül túl „kicsi” ehhez. A felmérésben résztvevők 44%-a csak egy, 31%-a két, szerinte klímaváltozással kapcsolatos lépést is említett. Az alábbi grafikonon láthatjuk, hogy az autóhasználat és a hulladékgyűjtés kérdéskörébe tartozó válaszok voltak a leggyakoribbak. A megkérdezettek több mint negyede említette, hogy nem vagy ritkán használ

autót, és inkább gyalogol vagy kerékpározik, és szinte ugyanennyien állításuk szerint szelektíven gyűjtik a hulladékot. Meglepő viszont, hogy szintén közel ugyanennyien a nem szemetelést is klímavédelmi lépésnek tartják. Gyakran említett lépés volt még a villannyal való takarékoskodás. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek ötöde – az egyéb változóhoz sorolt – olyan általános vagy téves fogalmakat adott válaszként, mint például: takarékoskodom, nem szennyezem a környezetet, nem használok szennyező anyagot, odafigyelek milyen terméket veszek, nem használok aeroszolos légfrissítőt, energiagazdálkodom. Figyelemre méltó, hogy a dohányzás itt is visszatér. Míg korábban a klímaváltozás okaként alig több mint 1% említette a dohányzást, itt a nem dohányzást már 7,5% klímatudatos lépésnek tartja. 14. ábra Te milyen lépéseket teszel a klímaváltozás ellen? (%) 30 28,3 25,8 24,1 25 20,8 20,8 20 15 11,6 10

7,5 7,5 5,8 5 egyedül nem sokat/semmi sem tehetek nem dohányzom takarékoskodom a vízzel semmit egyéb takarékoskodom a villannyal nem szemetelek szelektíven gyűjtöm a hulladékot ritkán autózom, inkább gyalogolok 0 A zárt kérdésben később felsorolt viselkedési minták közül a megkérdezettek a nyitott kérdésben többet is említettek maguktól. A zárt kérdéssornál a nyitott kérdéshez hasonlóan a legnagyobb arányban a tömegközlekedést és a kerékpáros vagy gyalogos közlekedést említették, mint gyakori lépést, de itt a korábbi 28%-hoz képest már a 42 megkérdezettek több mint a fele állítása szerint nagyon gyakran, 15%-a pedig gyakran ezt használja (15. ábra) Szintén kimagasló arányban, a nyitott kérdéshez képest kétszer annyian említették a villannyal való takarékoskodást. A fókuszcsoportban is többen mondták, hogy lekapcsolják otthon a villanyt, ha nincs senki a helyiségben. Ketten azt is

hozzátették, hogy televíziós műsorban hallottak az áramtermelés környezetszennyező hatásáról, és ez győzte meg őket. A villannyal való takarékoskodás kapcsán, a nyitott kérdésben senki nem említette az energiatakarékos izzó használatát. Arról a fókuszcsoporton sem született egyértelmű válasz, hogy a diákok közül kiknél van otthon ilyen. Azt viszont többen megjegyezték, hogy bár az energiatakarékos izzó önmagában véve drága, ha az emberek tisztában lennének azzal, hogy hosszabb az élettartama és kisebb fogyasztása talán inkább megvennék. 15. ábra Te milyen lépéseket teszel a klímaváltozás ellen (zárt kérdés) ? (%) Soha Néha Gyakran 10 20 30 Nagyon gyakran Barátaimat, ismerőseimet megpróbálom meggyőzni, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. Ha van rá lehetőség helyi vagy minél közelebb előállított élelmiszert vásárolok. Szelektíven gyűjtöm a hulladékot. A használt papír üres oldalára is

írok. Ha van rá lehetőségem, visszaváltható üvegben árult italt veszek. Odafigyelek, hogy minél kevésbé csomagolt élelmiszert/terméket vásároljak. Kikapcsolom a számítógépet, ha hosszabb ideig nem használom. Az iskolában és otthon odafigyelek, hogy ne maradjon égve a villany. Gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel járok. 0 40 50 60 70 43 6.221 Tömegközlekedés vagy autó? Csupán a megkérdezettek kevesebb mint ötöde említette az autóhasználat visszafogását klímaváltozás elleni lépésként, ugyanakkor a diákok több mint negyede gyakran él ezzel a megoldással. Ez utóbbi a megkérdezettek speciális helyzetével magyarázható, hiszen ez a korosztály még nem rendelkezik jogosítvánnyal, így autóhasználatuk legfeljebb azokra az alkalmakra korlátozódik, amikor a családdal vagy idősebb barátokkal autóznak. Mint korábban láthattuk, többek szerint az autóhasználat mérséklése a kényelem feladásával jár.

Meglepő volt, hogy a konform magatartás „szabályait” felrúgva hárman is bevallották, hogy bizony, ha lehetőségük lenne rá, ők maguk is inkább kocsival közlekednének. A legfőbb indok a kényelem és a rossz tömegközlekedés volt. „Ágnes: . De ha azon elgondolkodom, hogyha lenne autóm, akkor lehet hogy sok helyre mennék inkább autóval. De lehet, hogy inkább télen Moderátor: Miért? Ágnes: Hát a kényelem, meg az, hogy így kevesebb időt vesz igénybe az utazás. Jóval rövidebb idő alatt tudunk odaérni ahova akarunk, és így több időnk van másra. Inkább ilyen időben, a hidegben az autót többször veszem igénybe Mert nyáron simán elmegyek biciklivel vagy gyalog. Akkor kevésbé buszozom, mert hogy akkor tök jó az idő, meg sétálni lehet, meg jólesik mozogni. De ilyenkor azért inkább a kocsi, meg a busz. Moderátor: A többiek mit gondolnak? Ha lenne kocsitok, hogy használnátok? Krisztina: Én biztos hogy mindenhova azzal mennék,

mert elég mániám az autó. Nóra: Messzebb utakra igen, de nem hinném, hogy közelbe mindenhova kocsival mennék. Moderátor: Miért? Nóra: Hát mert, nem tudom . olyan rossz érzés az, hogy elmehetnék máshogy is, lelkiismeret-furdalásom van. Megtehetném, hogy megyek busszal vagy gyalog, és akkor én a kényelem miatt csak kocsival. Szóval ez így fura érzés” 44 6.222 Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban a fókuszcsoport szintén rávilágított néhány érdekességre. A kérdőív nyitott kérdésében a megkérdezettek, negyede a zárt kérdésben pedig közel fele mondta, hogy többékevésbé rendszeresen szelektíven gyűjti a hulladékot. A fókuszcsoporton résztvevőkről hulladékgyűjtés viszont az mindkét esetek esetben többségében kiderült, hogy gyakorlatilag a szinte szelektív csak a palackgyűjtésre korlátozódik, négy résztvevő mondta, hogy elemet és három, hogy papírt is

gyűjtenek otthon. Többféle okot is hallhattunk, hogy miért kapcsolódtak be a szelektív hulladékgyűjtésbe. Volt olyan, aki egy jópofa reklám hatására kezdett gyűjteni, vagy a család bekapcsolódott rászorulókat segítő kupagyűjtő akcióba, vagy egyszerűen csak szelektív hulladékgyűjtésről hallottak többet. A többségnél a szülők kezdeményezték ezt a lépést, de olyan diák is volt, aki állítása szerint a családból csak egyedül ő gyűjti szelektíven a hulladékot, pontosabban csak a palackokat. Gyakori érv volt, hogy nem okoz nagy fáradságot, ha közel van a szelektív hulladékgyűjtő konténer. Ugyanakkor úgy tűnik, több résztvevő szerint nehéz követni, hogy melyik kukába mi való, ez pedig nehezíti a szelektálást. „Ágnes:5 . Bár még a műanyag palackokat külön szoktam válogatni, meg a kartont is. Ez is furcsa, hogy az emberek megnéztek, hogy mit csinálok. Ott tépkedtem be a kartondobozt a hulladékgyűjtőbe, és így

hát. Moderátor: Hogy kezdődött nálad a szelektív gyűjtés? Ágnes: Közel van nagyon a kuka. És akkor most miért ne Nem annyira . nem sok idő Tíz méterrel arrébb megyek, hogy a sima kukába vagy abba dobjam bele. Nóra: . Meg így a flakonkupakot gyűjtöttük sokáig Elvittük olyan helyre, ahol feldolgozták. Moderátor: Csak a kupakot gyűjtöttétek? Nóra:. Csak a kupakot Moderátor: Mire fel kezdtétek el? 5 Kontrollcsoport 45 Nóra: Ahol anyukám dolgozik ovisok gyűjtötték, és így mi is gyűjtöttük nekik. Moderátor: És az ovisok kaptak érte valamit? Nóra: Igen Zsuzsa: A hulladékgyűjtés úgy van nálunk, hogy ami műanyag az megy a hulladékgyűjtőbe. Az elemeket és a kupakokat is gyűjtjük, ami eltüzelhető azt eltüzeljük, nálunk kályha van. Moderátor: A hulladékgyűjtés hogy kezdődött? Zsuzsa: Igazából nem tudom. A szüleim kezdték el Meg hallottunk róla, hogy milyen pazarló, gondoltuk, hogy ha ennyivel tudunk segíteni akkor

segítünk. Orsolya: Én is a műanyag flakonokat gyűtőedénybe dobom be. A kupakokat mi is gyűjtjük, mert beteg gyerekek alapítványához kell, mert újrahasznosítják, és ők kapnak ebből pénzt. Moderátor: Papírt nem gyűjtötök? Orsolya: Nem . Moderátor: És miért pont a palackot? Orsolya: Nem tudom. Volt a tv-ben egy reklám, egy hapsi bedobta a kukába a műanyag palackot és az kiugrott, és ment a megfelelő konténerbe. Nekem ez bejött, és tetszett, és ezért csinálom” „Moderátor: Az elején említetted a szelektív hulladékgyűjtést.6 Katalin: Én csak a palackokat, de az is csak én vagyok a többiek nem. Nagyon közel van (a konténer) szerencse. Moderátor: A többiek is említették a szelektív hulladékgyűjtést. Hogy kezdtétek el, miért? Éva: Mi csak a palackokat gyűjtjük külön. Moderátor: És hogy jött a családban az ötlet? Éva: Egy, ha beledobom a kukába az baromira tele lesz. Első körben ezért. Aztán pedig jöttek ezek a

szelektív hulladékgyűjtők, és hát nem nagy fáradság, hogy nem a kukába teszed, hanem mellé, és aztán viszed ki a többivel együtt. Két-három lépés plusz” 6 A kérdőívet kitöltött csoport. 46 Mindkét csoportban felmerült, hogy több anyag (pl. fém, üveg, papír) különválogatására talán akkor lennének hajlandók (ők és mások is), ha megoldott lenne a lakásonkénti szelektív gyűjtés. Szintén motiválónak vélik, ha több szelektív hulladékgyűjtő konténer lenne, és gyakrabban ürítenék ezeket. Ugyanis többen nehezményezték, hogy kevés hulladékgyűjtő konténer van, és hamar megtelnek, ezért szemétdomb alakul ki körülöttük, ami szerintük elriasztja az embereket. Továbbá többen is látni vélték, hogy egy kukáskocsiba ömlesztve viszik el a különválogatott hulladékot, ami szerintük szintén eltántorítja az embereket a szelektív hulladékgyűjtéstől. „Moderátor: 7 szerintetek az emberek ezek közül

mit hajlandók a leginkább megtenni? Mire a legkönnyebb rábeszélni őket? Katalin: Szelektív hulladékgyűjtés. Nekem ez nagyon tetszik, hogy mint az osztrákoknál . Éva, Enikő (egyszerre): Meg Svájcban is. Katalin: Svájc. Ott már úgy van a kuka, hogy több részből áll Éva: Színek szerint van megkülönböztetve a lakásban, egyikbe ilyen szemetet tesznek a másikba olyat. Katalin: Én élvezném is ha ilyen színes szemeteskukák lennének meg ilyenek. Még jól is néz ki Szóval biztos, hogy ha bevezetnék ezt, meg árulnának ilyen kukákat, biztos vennék. Moderátor: Miért tennék meg ezt mások jobban? Nem macera szétválasztani? Katalin: Szerintem nem. Otthon kifújom az orromat, aztán tudom, hogy melyikbe kell tenni, aztán kész. Vagy írok egy papírt, kidobom, tudom, hogy melyikbe kell tenni. ugyanúgy ki kell nyitnom az ajtót a kukánál. Csak oda is van írva Éva: Meg dekoratív a színes kuka. . Katalin: Szerintem nagyon kevés az az ember, aki

elmegy a legközelebbi ilyen kukáig, ki tudja hol van, lehet hogy csak száz méter, de nem fog azért száz métert menni, hogy mint ahogy én is húsz méterre van így elmegyek, de százra már nem mennék el. Ha már egy másik ház előtt lenne, nem mennék el. Szóval mindenhova azt kéne rakni. 7 A kérdőívet kitöltött csoport. 47 Balázs: Nálunk is a lakóközösségben van ilyen szelektív hulladékgyűjtés. Mi szoktuk oda vinni, meg az ott élők is szokták vinni rendszeresen, de általában így a palackos kukák hetente megtelnek, és az autó, ami elviszi csak havonta jön, és szokott lenni, hogy körülötte is tele van szeméttel. Úgyhogy Moderátor: Neked mi a véleményed? Dániel: Többször kéne jönniük a kukáskocsiknak. Nálunk hetente jön szerdánként, és rengeteg szemét van, legtöbbször a kuka mellett otthagyja. Vagy több kuka kéne házanként Enikő: Szerintem ezeket a zöld kukákat kéne lecserélni, mert ha minden ház

előtt szelektív kuka lenne odamennének az emberek.” 6.223 Tudatos vásárlás A nyitott és a zárt kérdésben kapott eredményeknél a legszembetűnőbb különbség a vásárlással kapcsolatos változók esetében figyelhető meg. A nyitott kérdésben ugyanis a megkérdezettek egyáltalán nem neveztek meg olyan konkrét lépéseket, amelyek azt mutatnák, hogy vásárláskor döntő szempont számukra a termékek „klímabarát” volta (pl. kevés csomagolás, visszaváltható termék, a gyártás helye stb.) Elmondhatjuk, hogy a vásárlásnál mutatkozik a leggyengébb környezet- vagy klímatudatosság. A termék csomagolására 79% legfeljebb csak néha vagy soha nem figyel oda, hasonló a helyzet a helyi termékekkel is. Valamivel nagyobb figyelmet kapnak a visszaváltható üvegek, ugyanis kevesebben mondták, hogy soha nem vagy csak ritkán vesznek visszaváltható üvegben árult italt. Habár nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a visszaváltható üvegben

árult italok kínálata igen szűkös. A fókuszcsoportban résztvevők elmondták, hogy – bár többségében a szülők vásárolnak - vásárláskor elsősorban a termék összetételére és a csomagolás épségére figyelnek. A származási hely kapcsán többen említették, hogy igyekeznek előnyben részesíteni a magyar termékeket – például a kínaival szemben – de nem a környezet- vagy klímavédelmi szempontok miatt, hanem elsősorban patriotizmusból, valamint higiénés okokból. Az italok esetében csupán egy személy említette, hogy tudatosan visszaváltható üvegben árult terméket vesz, a többieknél ez legfeljebb csak véletlenül fordul elő. 48 „Moderátor: odafigyeltek- e hogy van-e fölösleges csomagolás az adott terméken pl. hány zacskóban van Ez befolyásol-e benneteket?8 Éva: Nem érdekel senkit. Nem nézik, hogy hány dobozban van Katalin: Engem annyiban befolyásol, hogyha több dobozban van tudom, hogy kisebb benne az anyag,

vagy hát a termék. Ha öt csomagolás van, akkor biztos ekkora kis valami lesz benne. Inkább, amit látok, azt veszem meg De nem e miatt gondolkodom, hogy a csomagolás.” „Moderátor: Arra figyeltek-e, hogy ne legyen túl sok csomagolás a terméken. Hogy például ne legyen három dobozban, ha lehet csak egyben?9 Zsuzsa: Nem Krisztina: Én sem Ágnes: Ja meg a származási helyet is szoktam nézni. Szóval ami Kínából vagy Japánból jön azt Moderátor: Miért? Krisztina: A japánnal nincs semmi baj, általában a kínai meg a vietnámi olyan, ami kicsit kevésbé jó. A japán nagyon elit, maga kultúrája, a termék Moderátor: Magától a terméktől tartasz? Ágnes: Hát igen, hogy mit tartalmaz. Gyanús, hogy honnan jön Zsuzsa: A kínai termékeket meg ilyesmiket mondjuk elkerülöm, de nem nagyon szoktam nézni, hogy honnan jön, pontosan melyik országból. De ha lehet akkor inkább hazait veszek. Moderátor: Miért hazait? Zsuzsa: Mert ezzel a mi gazdaságunkat

növeljük. . nevetés Moderátor: A többiek? Krisztina: Azért odafigyelünk olyasmire, hogy ha vesszünk valamit honnan van, honnan került ide, hány kézen ment keresztül. Azt mi is megnézzük Moderátor: Miért? Krisztina:. Hát a termék minősége miatt Nem?” 8 A kérdőívet kitöltött csoport. 9 Kontrollcsoport 49 6.3 Diszkusszió A fentiek alapján a következő főbb megállapításokat emelhetjük ki: • A megkérdezettek nincsenek kellőképpen tisztában a klímaváltozás ellen tehető lépésekkel. Annak ellenére, hogy a megoldást (a vállalatok mellett) elsősorban a lakosságtól várják, kevés tényleges cselekvési alternatívát tudnak maguktól felidézni. Kevesen vannak tisztában az „átlagemberhez” legközelebb álló hétköznapi tevékenységek, mint a tömegközlekedés, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság klímaváltozást befolyásoló hatásával. • A megkérdezett diákok mindennapi cselekvéseit nem

hatja át jelentős mértékben a klímatudatosság. • A klímaváltozással kapcsolatos ismerethiány, vélt, ám nem valós klímatudatos lépéseket is eredményez. • A klímatudatosság terén az egyik legnagyobb hiányosság a vásárlásnál mutatkozik. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a megkérdezettek csak nagyon korlátozottan képesek maguktól felidézni klímaváltozás elleni konkrét cselekvési alternatívákat. Annak ellenére, hogy a megkérdezetteknek csak kevesebb mint tizede állítja egyértelműen azt, hogy nem lehet tenni a klímaváltozás ellen, 10%-nak egyáltalán nem volt konkrét cselekvéssel kapcsolatos ötlete, közel fele csupán egy lépést tudott megnevezni, és további 38% volt azok aránya, akik általános fogalmakat (is) neveztek meg. A lakossági lépések esetében bár a kevesebb autóhasználat és a szelektív hulladékgyűjtés az első illetve a harmadik helyen áll, meglepő, hogy az energiatakarékosságra

milyen kevesen gondoltak. Ez azért súlyos tény, mert ez a három tevékenység a lakosság által a legkönnyebben, vagyis anyagi beruházás nélkül felvállalható klímabarát lépések közé tartozik. Itt legfeljebb a kényelmi szempont merülhet fel. Viszont mindkét fókuszcsoport rámutatott arra, hogy a kényelem bizony nem elhanyagolható szempont, és jelentős visszatartó erővel bír mind a tömegközlekedésnél, mind pedig a szelektív hulladékgyűjtésnél. Az amerikai és 50 németországi felmérések eredményei is abba az irányba mutatnak, hogy az emberek leginkább azokat a klímabarát lépéseket vállalják fel, amelyek pénzügyi szempontból rövidtávon és közvetlenül megtérülnek, valamint amelyekért nem kell feladniuk az addigi megszokott kényelmüket (O’Connor és mtsai, 2002; Yarnal és mtsai, 2003; Kuckartz és mtsai, 2006). A diákok klímatudatos lépései elsősorban a tömegközlekedésben, a szelektív hulladékgyűjtésben és a

villannyal való takarékoskodásban merülnek ki. Viszont a kép jóval árnyaltabb, és ebből kifolyólag nem túl pozitív A tömegközlekedés használatát ugyanis nagymértékben az magyarázza, hogy a megkérdezettek korukból kifolyólag még nem rendelkeznek jogosítvánnyal, sem pedig saját gépjárművel. Viszont a fókuszcsoporton többen is elmondták, hogy ha lenne autójuk, leginkább azt használnák tömegközlekedés helyett. Azt is láthattuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtést is elég „szelektáltan” végzik. A fókuszcsoporton résztvevők jelentős részénél ez a tevékenység leginkább csak a palackgyűjtésre korlátozódott. Mindezek mellett, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mind a kérdőív mind a fókuszcsoport eredményei torzítottak a konform magatartás felé, a kép nem túl bíztató, és a legnagyobb jóindulattal sem állíthatom, hogy klímatudatos diákokkal volt dolgom. A nemzetközi tapasztalatok és saját adataim is azt

mutatják, hogy nincs egyértelmű összefüggés a klímaváltozással kapcsolatos pontos tárgyi tudás és a klímatudatos lépésekre való hajlandóság között. Bár az alaposabb ismeretek inkább vezetnek ilyen jellegű lépésekhez, Bulkeley szerint a kérdéskörrel kapcsolatos zavaros ismeretek és tévhitek még nem akadályozzák meg az embereket abban, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen (Bulkeley, 2000). Ez utóbbi nagyon fontos kérdés, hiszen mint láthattuk, a megkérdezettek negyede abban a hitben vigyáz a tisztaságra, vagyis nem szemetel, hogy ezzel hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. Ennél jóval kisebb arányban, de egy még meglepőbb tévhittel, a dohányzással is találkozhattunk. Ennek fényében állíthatjuk, hogy nem feltétlenül vezet pozitív eredményre csupán a klímaváltozás miatt érzett aggodalom, és tenni akarás, ha ehhez nem társul megfelelő ismeret. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a diákok

körében viszonylag népszerű szelektív hulladékgyűjtés is csupán egyfajta csővégi megoldás, bár kétségtelenül jobb, mint a hulladéklerakás. 51 A hulladék esetében a leginkább klíma- és környezetbarát megoldás, ha eleve megakadályozzuk a hulladék keletkezését. Ezt egyéni szinten a tudatos vásárlással lehet elérni. Viszont láthattuk, hogy a megkérdezettek körében ezen a területen mutatkozik a legnagyobb érdektelenség, ismerethiány. A fókuszcsoporton résztvevők esetében a vásárlásnál elsősorban a termék összetétele, vagyis a minősége a döntő szempont, és nem a csomagolás mértéke, illetve annak környezet- vagy klímabarát volta. Nemcsak a sokszor fölösleges csomagolás, hanem a nagy távolságról történő szállítás is terheli a környezetet. Ez utóbbit a helyi, vagy minél közelebb előállított termékek vásárlásával lehet kivédeni. Viszont mint láthattuk, ez sem jelenik meg vásárlási szempontként a

diákok körében. Habár a fókuszcsoporton ketten is említették, hogy a családjuk előnyben részesíti a magyar termékeket, ennek a patriotizmus, valamint a termék iránti bizalom („nem megy át annyi kézen”) áll a hátterében. Amennyiben egy külföldi, távolabbról érkező termékkel szemben döntenek a magyar termék mellett a végeredmény, vagyis a kevesebb szállítás szempontjából mindegy, hogy ezt a klímaváltozás vagy a patriotizmus jegyében teszik. Viszont amennyiben két magyar termék közül kell választanunk, a klímaváltozás szempontjából az országon belüli szállítás sem elhanyagolható. Ugyanis egy magyar termék és annak összetevői is akár több száz kilométert is utazhatnak az országon belül, mire a termék boltunk polcára kerül. Amennyiben a vásárlásnál a klímavédelmi szempontot helyezzük előtérbe, akkor a helyi termék fog a kosarunkba kerülni. A diákok vélt vagy valós klímatudatos cselekvéseiről, illetve

azok hiányáról kialakult kép, valamint az a tény, hogy még a látszólag klímabarátnak tűnő lépések sem feltétlenül üdvözlendők, rávilágít arra, hogy a klímaváltozás elleni lépések terén feltétlenül szükség van a szemléletformálásra. Ennek pedig mindenképp magában kell foglalnia az ok-okozati összefüggések feltárását és a tárgyi tudás bővítését, tekintve, hogy igen bonyolult, a hétköznapi ember számára nehezen átlátható kérdéskörről van szó. 52 7. Zárszó 7.1 Összegzés A tatabányai középiskolások körében végzett felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy a megkérdezett diákok többé-kevésbé súlyos problémának vélik a klímaváltozást, amellyel már napjainkban is számolnunk kell. Tehát nem egy jövőbeli, tőlünk távoli és igencsak bizonytalan eseményként tartják számon. Viszont a klímaváltozás más társadalmi, gazdasági és környezeti problémákhoz viszonyított megítélése már nem

ilyen egyértelmű. Míg ugyanis az egyik kiindulási hipotézisem az volt, hogy a többi problémához képest a klímaváltozást valamelyest hátrébb sorolják, a felmérésből kiderült, hogy a helyezés jelentősen függ az érintett területtől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy globális viszonylatban a klímaváltozás az egyéb környezeti problémákkal együtt messze a legsúlyosabbként van jelen a világképükben, viszont hazai és tatabányai viszonylatban mindkettőt megelőzik a mindennapok gazdasági, társadalmi gondjai. Az éghajlatváltozás háttérbe szorulása figyelhető meg helyi szinten a többi környezeti problémához viszonyítva is. A klímaváltozás, mint általános hívószó széleskörű ismertsége ellenére nagy hiányosság mutatkozik a jelenség tényleges ismerete terén. Láthattuk, hogy viszonylag kevesen vannak tisztában a klímaváltozás okaival és várható következményeivel, a bizonytalanság erősödik a személyes

érintettség növekedésével. A második hipotézisemben szereplő felelősséghárítás nem igazolódott be. Vagyis feltételezésemmel ellentétben, nem minimalizálták a lakosság klímaváltozást befolyásoló hatását. Sőt, meglepő módon a vállalatok és a lakosság szerepével ellentétben, igen kis jelentőséget tulajdonítottak a politikusoknak és az önkormányzatoknak. Annak ellenére, hogy örvendetesnek nevezhető a lakosság szerepének megítélése, az már kevésbé jó eredmény, és a feltételezésemet igazolja, hogy akárcsak a klímaváltozás okaival, az ellene tehető konkrét lépésekkel sincsenek igazán tisztában a diákok. A klímaváltozást leginkább befolyásoló gépjármű-forgalom és az erőművek szerepének megítélése a klímaváltozás okai és az ellene tehető lépések terén nem tükrözi azok valódi súlyát. Habár a tömegközlekedés használata a megkérdezettek életkorából adódóan viszonylag nagy arányban

szerepel a klímatudatos lépések között, 53 az energiatakarékosság már csak a középmezőnybe került. Ez egyrészt azért jelent gondot, mert a közlekedés és az erőművek járulnak hozzá leginkább az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Másrészt az autóhasználat mérséklése valamint az energiatakarékosság azok a klímatudatos lépések, amelyek a hétköznapi ember számára legkönnyebben megtehetők, hiszen nem feltétlenül járnak többletköltséggel. A diákok klímavédelmi tevékenysége elsősorban a nem teljes körű szelektív hulladékgyűjtésben és a villannyal való takarékoskodásban merül ki. A tömegközlekedés széleskörű használata ugyanis a koruk miatt inkább egyfajta kényszerhelyzet, és nem tudatos választás eredménye. A leggyengébb klímatudatosság a vásárlás terén mutatkozik, ugyanis úgy tűnik, hogy a szállítás mértéke valamint a termék csomagolása ebből a szempontból nem játszik szerepet

a vásárlási döntésekben. Azt is láthattuk, hogy mind a klímaváltozás okait és következményeit, mind pedig az ellenük tehető lépéseket tekintve, több tévhit él a diákok körében. Összességében elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás a mindennapi gondok mellett komoly problémaként jelenik meg a megkérdezettek életében, annak ellenére, hogy nagyon sok a bizonytalanság és a tévhit ezzel kapcsolatban. A fentiekből pedig láthatjuk, hogy bőven van mit tenni a klímatudatosság javítása terén. Habár a felmérésem nem volt reprezentatív, a 120 kérdőív eredménye mindenképp egyfajta támpontot adhat a tatabányai és más települési klímaprogramoknál ennek a korosztálynak a bevonásához. Az eddigi klímaváltozással foglalkozó hazai kutatások kizárólag a felnőtt lakosságra összpontosítottak, holott a fiatalok véleménye ebben a kérdéskörben legalább annyira fontos. Érdekes kérdése és kutatási témája lehet egy országos

reprezentatív felmérésnek, hogy a felnőtt lakosság körében megjelenő vidék-nagyváros különbség a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak terén mennyire jelenik meg a fiatalabb korosztálynál. Feltételezhető, hogy habár a településméret – a természettel való eltérő intenzitású kapcsolat és a szülők iskolai végzettségéből adódó különbség miatt – ennél a korosztálynál is jelentős módosító tényező, az elmúlt években feltehetőleg az iskolai oktatásba is jobban beszivárgott ez a téma, ami a diákoknál a felnőtt korosztályhoz képest csökkentheti a településméretből adódó különbséget. 54 A 2007-ben végzett, klímaváltozással foglalkozó TÁRKI felmérés külön vizsgálta a téma médiában való megjelenését. Hasonló kutatás keretében lehetne foglalkozni a 16-18 éves korosztály által fogyasztott médiatermékekkel is. Érdemes lenne megvizsgálni magukat a középiskolai tankönyveket,

segédanyagokat is, hogy azok milyen tantárgyhoz kapcsolódóan, milyen formában és mélységig foglalkoznak ezzel a témával. Ugyanakkor nem utolsósorban fontos kérdés, hogy a középiskolai tanárok, akik a diákok számára a legfontosabb információforrást jelentik, mennyire tájékozottak ebben a témában. Habár multidiszciplináris problémakörről van szó, feltételezhető, hogy a tanártársadalomban is az a szemlélet uralkodik, hogy ennek a kérdéskörnek a feldolgozására legfeljebb a biológia, kémia vagy földrajz tantárgyak keretén belül kell vagy lehet sort keríteni. Más tudományterületekkel való összefüggések feltárását talán csak kevesen látják be, arról nem is beszélve, hogy hányan próbálják ezt a diákokkal is beláttatni.10 Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá és intenzívebbé válása (pl. árvíz, aszály, jégeső, heves viharok, hőhullámok) a társadalmi, gazdasági élet

egészét érinti. Többek között az egészségügy, a természetvédelem, a mezőgazdaság valamint az élelmiszer- és vízellátás biztonság területén fellépő helyreállítási, védekezési és alkalmazkodási lépések éves hazai költsége becslések szerint a GDP akár 1%-át is elérheti (VAHAVA 2006). Ebből is látható, hogy a klímaváltozás elleni fellépés kérdése nem korlátozódhat egy szűk tudományterületre, és ez nem csak a döntéshozatali szintre vonatkozik, hanem a társadalom – jelen esetben a diákok –szemléletformálása terén is tudatosítani kell a multidiszciplinaritást. 10 Feltételezésemet a hétköznapi tapasztalataim, és nem utolsósorban a tatabányai felmérés előkészítése során szerzett életszerű „élmény” indokolja. A tatabányai felmérésbe egy közgazdasági szakközépiskolát is szerettem volna bevonni, de az iskola vezetője azzal az indokkal utasította el a kérésemet, hogy iskolájukban kizárólag

közgazdasági témájú felméréseket engedélyeznek: úgy tűnt, a klímaváltozás nem tartozik ebbe a kategóriába. 55 7.2 Ajánlás a tatabányai klímaprogramhoz A diákok klímaváltozással kapcsolatos véleményének, tudásának és cselekvési hajlandóságának itt közölt bemutatása remélhetőleg hasznosítható lépése lesz a nemrég indult tatabányai klímaprogramnak. Az alábbiakban röviden kifejtem, hogy felmérésem eredményei alapján miért és milyen formában lenne szükség a diákok széleskörű bevonására, hiszen a felmérés is rámutatott arra, hogy a diákok egyáltalán nem ismerik a város klímaprogramját11. Bár javaslataim elsősorban a tatabányai klímaprogramhoz kapcsolódnak, azok a helyi adottságok figyelembevételével tulajdonképpen bármely településen alkalmazhatók. A 16-18 éves korosztály pár éven belül esetleg tudományos, politikai vagy közigazgatási szereplőként, de vásárlóerőként és nem utolsósorban

szavazóként mindenképp jelen lesz a hazai társadalomban. A pénz szavazat Ezért nem mindegy, hogy ezek a fiatal felnőttek pénzükkel milyen termékek mellett teszik le a voksukat. Tudatosan keresik-e a környezet- és klímabarát (pl. helyi) termékeket, vagy ez a kérdés egyáltalán nem játszik majd szerepet a vásárlási döntéseikben. Az sem lényegtelen, hogy szavazatukkal és esetleg közvetlenül a munkájukkal, tudásukkal milyen (ön)kormányzati kezdeményezéseket, beruházásokat támogatnak. Esetleg ők maguk kezdeményeznek-e (települési szintű) klímavédelmi lépéseket. Ennek a korosztálynak a megnyerése nem csak a jövő felnőtt generációja szempontjából fontos, hanem a jelenlegi felnőtt generáció miatt is, hiszen a gyerekeken keresztül a szülők is elérhetők. Az önkormányzatnak három fő területen van lehetősége az iskolások fogékonyabbá tételére, mozgósítására: az iskolában, az utcán és a helyi médiában. A három

közül egyértelműen az iskola tűnik a legkönnyebb megoldásnak, egyrészt mert „helyben van”, vagyis nem kell külön „odacsábítani” a fiatalokat, másrészt feltehetőleg minden iskolában van egy-két aktívabb, a téma iránt érzékeny tanár, aki felvállalja ezeknek a programoknak a koordinálását. • Első lépésként mindenképp szükség lenne a tanárok körében egyfajta továbbképzésre. Itt nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos tények bemutatása és az 11 A 120 válaszadó diák közül mindössze kettő említette, hogy hallott a klímaprogramról, de közülük is csupán egy tudott érdemlegesen nyilatkozni erről. 56 interdiszciplináris összefüggések feltárása lenne a feladat, hanem olyan módszertani technikák (pl. szerepjáték, performance) bemutatása is – természetesen a résztvevők már meglévő ismereteihez igazítva –, amelyekkel könnyebben felkelthető a diákok érdeklődése. Így el lehetne kerülni, hogy a

téma száraz tananyagként kerüljön leadásra • Az önkormányzatnak ösztönöznie kellene az iskolákat klímaváltozással kapcsolatos tematikus napok tartására, esetleg iskolák közti vetélkedőkre. Ezeken lehetőség nyílna a téma sokrétű feldolgozására és bemutatására a diákok és a tanárok részéről egyaránt: pl. előadások, vetítések, vitafórumok, játékos vetélkedők, színházi előadások keretében. • Pályázat kiírása iskolák számára, amelyben valamilyen gyakorlatias feladatot valósíthatnának meg a résztvevők. Például a Magyar Természetvédők Szövetsége által 2007-ben szervezett Klímaőrjárat című programhoz hasonlóan, a diákok részletes felmérést vagy hosszú távú stratégiát készíthetnének arról, hogy a saját iskolájukban milyen konkrét klímavédelmi lépésekre van lehetőség: pl. energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés az iskola területén, udvar vagy közeli park

zöldítése, fák örökbefogadása stb. Az önkormányzat, lehetőségéhez mérten akár jutalmazhatja is a munkákat anyagi támogatásával. • Szintén pályázati kiírásra a diákok felmérhetnék az iskolatársaik körében, hogy milyen igény van a kerékpárutakra, ami alapján javaslatot tehetnének az önkormányzatnak iskolájukhoz vezető kerékpárútvonalakra. Az így szerzett tapasztalatokat az önkormányzat figyelembe veheti, és felhasználhatja a későbbi kerékpárút-fejlesztési programok során. Ez egyrészt költségmegtakarítást jelent az önkormányzatnak, másrészt érezteti a fiatalokkal, hogy véleményük fontos a döntéshozatal szempontjából. • A diákokat fel lehet kérni utcai reklámplakát-tervezésre, a helyi médiatermékekben használható reklámok illetve köztéren bemutatható alkotások készítésére, amelyeken saját kortársaikat kellene megszólítaniuk ebben a témában. Hiszen valószínűleg ők tudják

a legjobban, hogy mivel foghatók meg a hozzájuk hasonló fiatalok, ez egyúttal a témában való elmélyülést és a felelősségvállalás erősödését is segíti. A színvonalas alkotásokat valódi utcai plakátként, térplasztikaként, illetve a helyi médiában reklámként fel lehetne használni. A klímavédelem közterületen való megjelenésével célcsoporttól függetlenül már szélesebb társadalmi réteg is elérhető: 57 • A témához kapcsolódó figyelemfelkeltő reklámplakátok, illetve a fent már említett, a diákok által készített jelentősebb alkotások köztéren történő bemutatása. • Több szelektív hulladékgyűjtő, és azokhoz kapcsolódó tájékoztatás. • Összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása, amelyen az oktatási intézmények is elérhetők. Ehhez kapcsolódóan megfelelő kerékpártárolók létesítése A helyi rádió, televízió, önkormányzati újság és nem utolsósorban a város honlapja

szintén fontos területe lehet a fiatalok megszólításának: • A helyi médiában figyelemfelkeltő műsorokkal, írásokkal kellene megszólítani a fiatalokat. • Nem utolsósorban mivel olyan korosztályról van szó, akiknek nem okoz gondot az internet-használat, mindenképp élni kell ezzel a lehetőséggel. A város honlapján, vagy esetleg külön erre a célra létrehozott honlapon különböző fiatal korosztályok számára készített interaktív oldalak, játékok szintén segíthetik a szemléletformálást, és ösztönözhetik az aktívabb klímatudatos életmódot. Ezeknek a szemléletformáló lépéseknek nemcsak a klímaváltozás globális, de helyi szintű következményeire is fel kell hívnia a figyelmet. Továbbá nélkülözhetetlen az egyéni felelősség tudatosítása, vagyis annak felismerése a társadalom széles körében, hogy a hétköznapi egyéni tevékenységeink összességében milyen mértékben befolyásolják a klímaváltozást,

negatív és pozitív értelemben egyaránt. Ehhez viszont szükséges, hogy a konkrét cselekvési alternatívák ismertek legyenek a társadalom számára. Ugyanis mind a helyi, mind pedig az országos szintű klímaváltozással kapcsolatos intézkedések sikeréhez nélkülözhetetlen a társadalom aktív és önkéntes részvétele. Az viszont már újabb kérdést és komoly aggodalmat vet fel, hogy a társadalom mennyire képes valóban széles körben felismerni a probléma súlyát oly módon, hogy maga is nagymértékben tegyen ellene. Ugyanis Magyarország Klímastratégiájában 2025-ig szereplő vállalások pusztán felülről hozott intézkedésekkel, mindenki által vállalt „áldozatok”, valamint életmódunk és fogyasztási szokásaink jelentős megváltoztatása nélkül nem vihetők végbe. 58 7.3 Köszönetnyilvánítás Zárásként szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítségemre voltak a dolgozat elkészítésében, elsősorban a

felmérésben részt vevő tatabányai diákoknak, valamint a technikai feltételeket biztosító tanároknak. Továbbá Mohay Lindának a kérdőív elkészítésében, és nem utolsósorban Dávid Szilviának az adatrögzítésben nyújtott segítségéért. 59 Irodalomjegyzék: Bord, R. J - O’Connor, R E - A Fisher 2000 In what sense does the public need to understand global climate change? Public Understanding of Science 9, 205-218. Bulkeley, H. 2000 Common knowledge? Public understanding of climate change in Newcastle, Australia. Public Understanding of Science 9, 313-333 Dunlap, R. E 1998 Lay perceptions of global risk – Public views of global warming in cross-national context. International Sociology 13, 473-498 Faragó T. – Takács-Sánta A – Feiler J 2005 Az éghajlatváltozás kockázatának mérséklése. In Takács-Sánta András (szerk) Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon, 159-173. Budapest: Alinea Kiadó, Védegylet Fischer Gy. 1994

„Zöldülő Magyarország?” Környezeti attitűdök 1994 őszén Budapest: Magyar Gallup Intézet Füzesi Zs. - Tistyán L 1998 A környezeti tudat alakulásának elemzése a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Budapest: Magyarország az ezredfordulón, MTA Stratégiai Kutatások, Zöld Belépő 54. IPCC 2007. Éghajlatváltozás 2007 – Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentése, A munkacsoport döntéshozói összefoglalói – Budapest: KvVM-OMSZ. Kuckartz, U. - Grunenberg, H 2002 Umweltbewusstsein in Deutschland 2002 http://www.umweltbewusstseinde/ub/deutsch/2002/indexub2002htm (letöltve: 2008. 0301) Kuckartz, U. - Rheingans-Heintze, A 2004 Umweltbewusstsein in Deutschland 2004 http://www.umweltdatende/publikationen/fpdf-l/2792pdf (letöltve: 2008 0301) Kuckartz, A. – Rädiker, S - Rheingans-Heintze, A 2006 Umweltbewusstsein in Deutschland 2006 http://www.umweltdatende/publikationen/fpdfi/3113pdf (letöltve: 2008. 0301)

Leiserowitz, A. 2005 American risk perceptions: Is climate change dangerous? Risk Analysis 25, 1433-1442. Lorenzoni, A. –Leiserowitz, A – Doria, MdF – Poortinga, W – Pidgeon, N F 2006 American risk perceptions: Is climate change dangerous? Journal of Risk Research 9, 265-281. 60 Lorenzoni, I. – Pidgeon, N F 2006 Public views on climate change: European and USA perspectives. Climatic Change 77, 73-95 Mészáros J. 1996 Vélemények a környezetről In: Andorka R – Kolosi T – Vukovich Gy. (szerk) Társadalmi riport, 561-591 Budapest: TÁRKI, Századvég Mosoniné Fried J. - Pálinkó É - Stefán E 2006 Közvélemény és klímaváltozás http://www.mtakszihu/Honlap/Klima21apdf (letöltve 2008 03 23) NÉS 2008. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 http://klima.kvvmhu/documents/news8/nes 080219pdf (letöltve 20080301) Novikova, A. - Ürge-Vorsatz D 2008 Szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehetőségek és költségeik a magyarországi lakossági

szektorban. Budapest: KvVM http://klima.kvvmhu/documents/news9/Klimapolitika tanulmanypdf (letöltve2008 03.21) O’Connor, R. E - Bord, R J, Fisher, A 1999 Risk perceptions, general environmental beliefs, and willingness to address climate change. Risk Analysis 3, 451-461. O’Connor, R. E - Bord, R J – Yarnal, B – Wiefek, N 2002 Who wants to reduce greenhouse gas emissions? Social Science Quarterly 83, 1-17. Poortinga, W. – Pidgeon, N – Lorenzoni, I 2006 Public perceptions of nuclear power, climate change and energy options in Britain: Summary findings of a survey conducted during October and November 2005. Understanding Risk Working Paper 2. Saad, L. 2006 Americans Still Not Highly Concerned About Global Warming http://www.gallupcom/poll/22291/Americans-Still-Highly-Concerned-AboutGlobal-Warmingaspx (letöltve 20080301) Saad. L 2007 To Americans, the Risks of Global Warming Are Not Imminent http://www.gallupcom/poll/26842/Americans-Risks-Global-WarmingImminentaspx

(letöltve: 20080301) Sundblad, E. L - Biel, A – Gaerling, T 2007 Cognitive and affective risky judgments related to climate change - Journal of Environmental Psychology 27, 97106. Székely M. 2002 A globális problémák és a környezet – Szociológiai Szemle 3 TÁRKI, Image Factory 2007. Társadalmi klíma riport 1 - Klímaváltozás a nyilvánosságban – A TÁRKI és az Image Factory kutatási jelentése 2007. augusztus 16. Budapest: TÁRKI, Image Factory 61 Ungar, S. 2003 Global warming versus ozone depletion: failure and success in North America. Climate Research 23, 263-274 Uzzell, D. L 2000 The psycho-spatial dimension of global environmental problems Journal of environmental psychology 20, 307-318. Yarnal, B. - O’Connor, R E – Shudak, R 2003 The impact of local versus national framing on willingness to reduce greenhouse gas emissions: a case study from central Pennsylvania. Local Environment 8, 457-469 VAHAVA 2006. http://wwwvahavahu/file/osszefoglalas 2003

2006pdf (letöltve 2008.03 22) 62 Függelék Kérdőív 1. Nemed a. Nő b. Férfi 2. Melyik településen laksz? . 3. Milyennek képzeled Tatabányát és környékét 15 év múlva? 4. Szerinted az elkövetkező évtizedekben melyek lesznek a legjelentősebb problémák a Földön? 5. Szerinted az elkövetkező évtizedekben melyek lesznek a legjelentősebb problémák Magyarországon? 6. Szerinted az alábbi problémák világviszonylatban mennyire jelentenek komoly gondot a következő évtizedekben? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=egyáltalán nem, 4=nagyon, 0=nem tudom) a. háború, fegyveres erőszak [ ] b. járványok [ ] c. éhinség [ ] d. vízhiány [ ] e. globális klímaváltozás [ ] f. szegénység [ ] g. vízszennyezés [ ] h. légszennyezés [ ] i. erdőirtás [ ] 7. Szerinted az alábbi veszélyek milyen mértékben fenyegetik a Magyarországon élőket az következő évtizedekben? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld!

(1=egyáltalán nem, 4=nagyon, 0=nem tudom) a. bűncselekmény b. a szárazság miatt gyakoribbá váló erdőtüzek c. közlekedési baleset d. heves viharok, jégesők e. daganatos vagy érrendszeri megbetegedés f. hőség okozta megbetegedések, halálozások g. szegénység h. ipari baleset miatt bekövetkező levegő- vagy vízszennyezés i. éhezés 8. Beszélgettél-e már ismerőseiddel, családtagjaiddal a klímaváltozásról? a. Gyakran b. Ritkán d. Soha [ [ [ [ [ [ [ [ [ ] ] ] ] ] ] ] ] ] 63 9. Szerinted valós probléma-e a klímaváltozás? a. Igen komoly katasztrófa fenyeget b. Igen, de nem olyan súlyos, mint azt sokan állítják c. Nem igaz, csak rémhír, szenzációhajhászás d. Egyéb e. Nem tudom 10. Szerinted Magyarországot érinti-e ez a probléma? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=Egyáltalán nem, 4= Igen, komoly változások várhatók nálunk is, 0=nem tudom) 1 2 3 4 0 11. Szerinted Tatabányát és környékét érinti-e ez

a probléma? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=Egyáltalán nem, 4= Igen, komoly változások várhatók nálunk is, 0=nem tudom) 1 2 3 4 0 12. Szerinted milyen változások várhatók a Földön a klímaváltozás hatására? (Fejtsd ki néhány mondatban, címszóban!) . . 13. Szerinted milyen változások várhatók Magyarországon a klímaváltozás hatására? (Fejtsd ki néhány mondatban, címszóban!) . 14. Szerinted milyen változások várhatók Tatabányán és környékén a klímaváltozás hatására? (Fejtsd ki néhány mondatban, címszóban!) . . 15. Szerinted mikor várható, hogy bekövetkezik a klímaváltozás? a. Fokozatos átalakulásról van szó, gyakorlatilag már elkezdődött a folyamat b. Már az én életemben c. Gyerekeim életében d. Unokáim életében e. Még később f. Soha g. Nem tudom 16. Szerinted az ember(iség) mennyire felelős a klímaváltozásért? a. Teljes mértékben ember okozta folyamatról van szó. b. Semennyire,

mert teljes mértékben természetes folyamatról van szó. c. Még nem lehet tudni, hogy ki vagy mi az oka a jelenségnek. d. Részben ember okozta, részben pedig természetes folyamat. e. Egyéb . f. Nem tudom. 17. Szerinted ki mennyire felelős a klímaváltozásért? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=egyáltalán nem, 4=nagyon, 0=nem tudom ) a. A vezető politikusok. [ ] 64 b. c. d. e. Helyi önkormányzatok, hatóságok. A nagyvállalatok vezetői. A lakosság. Egyéb (Írj példát!) [ ] [ ] [ ] [ ] 18. Szerinted mely tevékenységek járulnak hozzá leginkább a klímaváltozáshoz? Sorolj fel ötöt fontossági sorrendben! 1 . 2 3. 4. . 5. . 19. Hallottál-e már a tatabányai klímaprogramról? a. Igen a/1. Ha igen, mit? a/2. Ha igen, hol? b. Nem 20. Szerinted lehet-e tenni a klímaváltozás ellen? a. Igen b. Nem c. Talán d. Nem tudom 21. Szerinted az emberiségnek milyen lépéseket lehet/kellene tennie a klímaváltozás ellen? . . 22.

Szerinted ki milyen mértékben tehet a klímaváltozás ellen? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=egyáltalán nem, 4=nagyon, 0=nem tudom) a. A tudósok [ ] b. A politikusok [ ] c. A helyi önkormányzatok [ ] d. A nagyvállalatok vezetői [ ] e. A lakosság [ ] 23. Szerinted az emberek hajlandók lennének-e tenni valamit a klímaváltozás ellen? Szerinted mennyire igazak az alábbi állítások? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=egyáltalán nem igaz, 4=teljes mértékben igaz, 0=nem tudom) a. Nem, amíg mások is nem tesznek ellene [ ] b. Nem, mert szerintük nem a hétköznapi emberek feladata [ ] c. Nem mert, nem tartják súlyosnak a helyzetet [ ] d. Nem, mert nem érdekli őket [ ] e. Nem, mert azt gondolják, hogy az több pénzbe kerül [ ] f. Igen, már sokan tesznek ellene, még ha többe is kerül [ ] g. Igen, de csak ha nem kerül több pénzbe [ ] h. Igen, de csak az anyagi haszon miatt, mert pl az energiatakarékossággal pénzt

spórolhatnak meg. [ ] 65 24. Te hajlandó lennél-e tenni valamit a klímaváltozás ellen? Mennyire igazak az alábbi állítások? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=egyáltalán nem igaz, 4=teljes mértékben igaz, 0=nem tudom) a. Nem, amíg mások is nem tesznek ellene [ ] b. Nem, mert szerintem nem a hétköznapi emberek feladata [ ] c. Nem mert, nem tartom súlyosnak a helyzetet [ ] d. Nem, mert nem érdekel [ ] e. Nem, mert úgy gondolom, hogy az több pénzbe kerül [ ] f. Igen, gyakran teszek ellene, még ha többe is kerül [ ] g. Igen, de csak ha nem kerül több pénzbe [ ] h. Igen, de csak az anyagi haszon miatt, mert pl az energiatakarékossággal pénzt spórolhatok meg. [ ] 25. Te milyen konkrét lépéseket teszel jelenleg a klímaváltozás ellen? . 26. Te milyen lépéseket teszel jelenleg a klímaváltozás ellen? Válaszodat 1-től 4-ig terjedő skálán jelöld! (1=egyáltalán nem 4=nagyon gyakran) a. Gyalog, kerékpárral vagy

tömegközlekedéssel megyek iskolába, a barátaimhoz [ ] b. Az iskolában és otthon odafigyelek, hogy ne maradjon égve a villany [ ] c. Kikapcsolom a számítógépet, ha hosszabb ideig nem használom [ ] d. Odafigyelek, hogy minél kevesbé csomagolt élelmiszert/terméket vásároljak [] e. Ha van rá lehetőségem, visszaváltható üvegben árult italt veszek [ ] f. A használt papír üres oldalára is írok [ ] g. Szelektíven gyűjtöm a hulladékot [ ] h. Ha lehetőség van rá helyi vagy minél közelebb előállított élelmiszert vásárolok. [ ] i. A barátaimat, ismerőseimet megpróbálom meggyőzni, hogy ők is tegyenek a klímaváltozás ellen. [ ] 27. Szerinted milyen lépéseket kellene tennie a tatabányai önkormányzatnak a klímaváltozás ellen? 66 1. táblázat Mennyire lesz gond a klímaváltozás a Földön? nem tudja vagy nem eléggé prob vagy léma nagyon kicsit Mennyire lesz gond a klímaváltozás okozta megbetegedés, halálozás

Magyarországon? nem tudja vagy nem problém a 0,8 % 0% 14,2 % 15 % kicsit 0,8 % 5% 22,5 % 28,3 % eléggé vagy nagyon 0% 1,7 % 55 % 56,7 % 1,7 % 6,7 % 91,7 % 100 % Összesen 2. Össze sen táblázat Mennyire lesz gond a klímaváltozás a Földön? Mennyire lesz gond a szárazság miatt gyakoribbá váló erdőtűz? Összesen nem tudja vagy nem probl éma kicsit nem tudja vagy nem probléma 0,8 % kicsit eléggé vagy nagyon eléggé vagy nagyon Összesen 2,5 % 18,3 % 21,7 % 0,8 % 4,2 % 47,5 % 52,5 % 0% 0% 25,8 % 25,8 % 1,7 % 6,7 % 91,7 % 100 % 67 3. táblázat Mennyire lesz gond a klímaváltozás a Földön? nem tudja vagy nem eléggé prob vagy léma nagyon kicsit Mennyire lesz gond a vihar, jégeső Magyarorsz ágon? Összesen Össze sen nem tudja vagy nem problém a 0,8 % 1,7 % 20,2 % 22,7 % kicsit 0% 3,4 % 39,5 % 42,9 % eléggé vagy nagyon 0,8 % 1,7 % 31,9 % 34,5 % 1,7 % 6,7 % 91,6 % 100 % 68