Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Környezetelemzés

Környezetelemzés Piaci környezet Vállalatok vevőként és eladóként kapcsolatban vannak a piaccal Piac fontos jellemzői (Kieser, Khandwalla) 1. változékonyság: partnerek változékonyságának gyakorisága, változások mértéke, szabálytalansága. Dinamikus: magas vált  Statikus: alacsony vált 2. komplexitás: a döntésekhez szükséges külső tényezők száma, tényezők különbözősége és megoszlása szegmensek között. Egyszerű  összetett 3. korlátozó hatás: adódhat a kereslet-kínálat egyensúlytalanságából, partnerek monopol helyzetéből, állami korlátozó intézkedések Statikus és egyszerű (biztos) környezet: mechanikus szervezet (Guiot) 1. Feladatok fokozott specifikációja 2. Szabályok, eljárások szigorú formalizáltsága 3. Merev hierarchia, kevés interakció 4. Centralizált döntéshozatal 5. Vezetők szorosan irányítják és ellenőrzik beosztottjaik tevékenységét Dinamikus és összetett (bizonytalan) környezet:

organikus szervezet 1. Participatív vezetési stílus (beosztottak részvétele) 2. Döntéshozatal decentralizálása 3. Szervezeti egységek tevékenységét koordináló mechanizmusok Korlátozó hatások: 1. Annál erősebb minél kevesebb vevő-szállító van 2. Részletes tervezést igényel 3. Vezetés centralizációja Tudományos-technikai környezet 1960-as évektől kezdve jelentős szerep (tudomány felgyorsulása): nélkülözhetetlen a lépéstartás, termelés, termékek, szolgáltatások megújítása Tudományos, technikai környezet jellemzői: 1. Új tudományos eredmények megjelenésének gyakorisága 2. Tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának üteme 3. Tud-tech-i fejlődés irányának kiszámíthatósága 4. Tech komplexitása Bizonytalan: gyakori felfedezések,. gyors alkalmazás, kiszámíthatatlan irány Szervezet: 1. Hosszú távú tervezés igénye  gyors változékonyság 2. Innovatív szervezeti, rugalmas struktúra, participáció 3.

Tud-tech környezet elsősorban a K+F-re hat: változatos alkalmazkodás: fejlesztés önerőből, fejlesztési megbízás más vállalatnak, licensz/know-how vásárlása Technikai komplexitás: fejlődés igen gyors (pl. elektronika) vagy tech tőkeigénye magas (pl olajfinomítás). Vezetés jellemzői: 1. Vezetők magas szintű műszaki ismeretei 2. Hosszú távú tervek, erőforrások kedvező kihasználása, korszerű technika 3. Formalizált információs és vezetési rendszer, termelés automatizált Alacsony technika. komplexitású környezet: 1. Intuitív v tapasztalati vezetői tudás 2. Kevésbé formalizált információ Rendszer 3. Kevésbé automatizált termelés Tud-tech környezet kihat K+F - Termelés - Értékesítés kapcsolatára is. 1. Dinamikus: K+F meghat Szerep 2. Statikus: Termelés-Értékesítés meghatározó Ha a piaci és a tud-tech. környezet eltérő, akkor a különböző funkcionális területeken különböző struktúrák alkalmazása

indokolt (Lawrence-Lorsch) A szervezetközi kapcsolatrendszer Szervezetközi kapcsolatrendszer fontos az erőforrások megszerzése, feladatok elvégzése szempontjából: inputok megszerzése, output piacra jutása csak más szervezetek együttműködésével lehetséges Szektor = hasonló termékeket szolgáltatásokat értékesítő vállalatok halmaza. Szektor fontos aspektusai a váll.-i struktúra szempontjából (Child): 1. A szektorokat anyagi és technikai különbségeik különböztetik meg 2. A szektorokba beletartoznak a jelenlegi v potenciális együttműködők is 3. A szektor az események megismerésének a területe, külső példák hordozója Hálójelenség: pl: szektor vállalatainak együttműködése, többnyire K+F költségeinek kockázatának közös vállalására, közös versenytárs legyőzésére (pl: Airbus Industries) Szektoron belül: egymás szakembereinek átcsábítása Szektor vállalatainak vezetői gyakran fix játékszabályok között

működnek, amik csak jelentős elmozdulás esetén változnak Kollektív ismeretanyag: specifikus információk, szervezet-összehasonlítási alap Erőforrások megszerzése: függőség más társadalmi-gazdasági szervezetektől (állam, önkorm., stb.) Szervezetközi kölcsönös függések egyre erősebbé válnak: "közügyek" kezelése egyre fontosabba a vállalatok számára Kultúrális környezet Kontingeciaelmélet  nemzetközi összehasonlító elemzések: makroszintű kulturális tényezők szervezetekre gyakorolt hatásának vizsgálata. Eredmény: eltérő kultúra - eltérő szervezeti struktúra. (Lammers-Hickson) Pl: japán módszerek európai bevezetésének kudarcai (Hofstede) multinacionális cégeken belül országonként eltérő struktúra (Child-Kieser) hatalmi távolság különböző az egyes régiókban. Németo: döntéshozatal centralizált, angolszász területek: decentralizált. Vállalat adottságainak befolyásoló szerepe Szervezet

kialakításánál a külső környezeten kívül figyelni kell a belső adottságokra is: - Szervezet mérete - Alapfolyamati és információtechnológia - Szervezet eredete - Telepítési helyzete Említett tényezők rövid távon adottak, hosszú távon azonban változtathatóak Stratégiai gondolkodás fejlődése: - tervezés lényege: jövőbeni gondolkodás - tervezési döntés: környezet változásaira való döntéshozatal - tervezési rendszer: o informális: tudatos, tervezett, o formális: tudományos alapokon – pénzügyi, stratégiai, hosszú távú Pénzügyi rendszer hibái: - ha a piac kiszámíthatatlan, akkor nehezen működik  hosszabb időre kell tervezni; - nem rendszerszervezetben méri fel; Hosszú távú tervezés: 50-es években indult el, 5-15 évre terveznek