Történelem | Középiskola » A Hunyadiak története, Mátyás mondák és legendák a magyar irodalomban

A Hunyadiak története, Mátyás mondák és legendák a magyar irodalomban A trónörökléssel a magyar királyoknak nem volt szerencséjük. Ha nem volt fiúörökös (ami gyakran megesett), vagy nem volt király évekig, vagy kettő is volt egyszerre. Nagy Lajosnak még sikerült keresztülvinnie a leányági örökösödést - a trónon idősebbik leánya, Mária követte -, de utána szinte minden király más uralkodóházból jött. Mária férje és utóda Luxemburgi Zsigmond volt, akit németrómai császárnak választottak, de magyar királyként meglehetősen ingatagnak bizonyult Az egyre erősödő főúri szövetségekkel, a ligákkal hol összeveszett, hol békét kötött; állandóan adósságokat csinált - egyszer még a szepesi vármegyét is zálogba tette. Fia neki sem volt - a magyar koronát hol az osztrák Habsburg-ház, hol a lengyel Jagello-ház leszármazottai nyerték el. A „vegyesházi” uralkodók közül egyetlen egy volt, akinek nem királyi vér

csörgedezett az ereiben: Hunyadi János fia, Hunyadi Mátyás. Hunyadi János (1400 körül – 1456) - a nagy törökverő, - erdélyi születésű; román származású nemesek fia. A család Zsigmond király uralkodása alatt került Magyarországra, és nyerte el birtokát és vagyonát hadi érdemeiért. Gyermekkorában Hunyadi János Lazarevics István szerb vajda udvarában szolgált apródként, később Zsigmond szolgálatába került, mint katona. (Arany János: Szibinyányi Jank) Ekkoriban kezd el terjeszkedni dél felöl egy új, félelmetes nagyhatalom, az Oszmán Birodalom, vagyis a török. A kiváló, tehetséges hadvezérnek fő életcélja, hogy a törökök világuralmi törekvéseit megfékezze. Több háborút vívott a törökkel, győzelmeseket és veszteseket egyaránt A Habsburgházból származó V (Utószülött) László király kiskorúsága idején ö Magyarország kormányzója 1456ban a török félelmetes erőket mozgósít a déli határon fekvő

Nándorfehérvár (a mai Belgrád) ellen A királya maga főúri tanácsadóival (többek között Czillei Ulrikkal, a gyámjával, Hunyadi legádázabb ellenségével) Bécsbe menekül. Hunyadi viszont Nándorfehérvárra siet, és sereget szervez saját jobbágyaiból meg a pogány török elleni „keresztes hadjáratra” toborzott önkéntesekből. Alvezérének sógorát, Szilágyi Mihályt nevezte ki. A várvédők hősiességének és Hunyadi hadvezéri tehetségének köszönhetően a maroknyi magyar sereg fényes győzelmet aratott a sokszoros török túlerővel szemben. A világhírű nándorfehérvári győzelem nemcsak Magyarországot, hanem a keresztény Európát is megmentette a török terjeszkedésétől. Ezért rendelte el a pápa a győzelem emlékére valamennyi keresztény templomban a déli harangszót. A csatatéren azonban nem sokkal a diadalmas ütközet után pestisjárvány tört ki, amelynek maga Hunyadi János is áldozatul esett (Nándorfehérvár

ostroma Thuróczi János krónikája nyomán) Halála után idősebb fiát, Hunyadi Lászlót nevezték ki a vár kapitányává. Hamarosan megérkezett azonban Czillei Ulrik, és a király nevében követelte, hogy adják át neki Nándorfehérvárt. (Az ostrom idején bezzeg sehol sem volt!) Hunyadi vitézei felháborodtak Czillei erőszakos és jogtalan követelésén, és az arcátlan főurat felkoncolták. (Petöfi Sándor: A király esküje), (Arany János: V László) Az ifjú király, V. László Budára rendelte Hunyadi Lászlót az ügy kivizsgálására A barátai le akarták beszélni az útról, mert cselt gyanítottak, de Hunyadi László hitt a királynak, aki a templomban esküdött meg, hogy se neki, se vitézeinek nem esik bántódása. Kár volt hinnie, mert V László börtönbe záratta, és lefejeztette a nándorfehérvári hős idősebbik fiát. Az ifjabbikat, a gyermek Mátyást is megfosztotta a szabadságától. Amikor a nép bosszújától való félelmében

külföldre menekült, öt is magával vitte. (Arany János: Mátyás anyja) Mátyás egy évig raboskodott egy prágai börtönben 1458-ban azonban visszatért, mert eljutott Prágába a hír, hogy januárban, a Duna jegén királlyá kiáltották ki, s a nemzet akaratát a királyválasztó gyűlés is megerősítette. Mátyást királlyá választják (Benczédi Székely István és Thúróczi János krónikája nyomán) Az ujjongó ünneplés elsősorban a nándorfehérvári hős fiának szólt, nem annyira a 15 éves fiú személyének. Hamarosan azonban kiderült, hogy az ifjú király Európa egyik legtehetségesebb uralkodója. Erős kézzel kormányozott, háttérbe szorította a bárókat Az államügyek intézését jól képzett és jól fizetett hivatalnokokra bízta. Sok adót vetett ki, hogy sem Ö, sem az ország ne függjön anyagilag senkitől. Megszüntette a régi mentességeket (pl a kapuadót), ehelyett új adófajtákat talált ki, pl. a rendkívüli

hadiadót, vagy a „füstpénzt”, amelyet nem kapunként, hanem kéményenként kellett fizetni. Ezek alól senkinek sem volt mentessége Kincstára jövedelme megközelítette az 1 millió forintot, ami abban az időben mesés bevételnek számított. Az adókból befolyt összeg jelentős részét az ország védelmére fordította. Híres „fekete sereg”e modern, állandó zsoldos hadsereg volt Nem a főurak kénye-kedvétől függött ezután, van-e a királynak katonája! Jajcánál, Szabolcsnál megverte a törököket, de serege és hatalma olyan erős volt, hogy uralkodásának idején a török nemigen mert támadást kezdeni Magyarország ellen. Legfőbb álma volt, hogy Magyarországot európai nagyhatalommá tegye. Úgy vélte, hogy ha a csehek, lengyelek, osztrákok, poroszok feletti uralom egyetlen erős kézben összpontosulna, egyszer s mindenkorra megszűnne a török veszély. Ki merne ekkora hatalommal szembeszállni? Mindenesetre sok hódító háborút

folytatott, főleg Csehország és Ill. Frigyes porosz király ellen 1485-ben Bécset is bevette E költséges háborúk több hajdani igaz hívét is ellene fordították. Házassága Aragóniai Beatrix, nápoIyi királylánnyal nagy befolyást gyakorolt Magyarország szellemi és művészi életére. Beatrixszal ugyanis számos olasz tudós, író és művész érkezett Itáliából Magyarországra, a királyi udvarba. Mátyás bőkezűen támogatta a kultúrát Mátyás királynak szinte az élet minden területére kiterjedő hagyatéka él a magyar közművelődésben. Legismertebb hagyatéka a magyar művelődéstörténetben a Corvina könyvtár, melynek maradványai, a háborúkban elpusztultak és szétszóródtak: ma 216-ról tud a kutatás. Könyvtára abban a korban világszerte híres volt Palotájának fényét, pompáját még ellenfelei is őszintén megcsodálták. Udvara adott otthont olyan jelentős mestereknek, mint a krónikaíró Bonfini, vagy Galeotto Marzio, a

költő, Janus Pannonius jó barátja. (Janus Pannonius: Pannónia dicsérete) 1490-ben, 47 éves korában meghalt Mátyás király. Halála után szinte azonnal megindult személyévei kapcsolatban a mondák születése. E többnyire meseszerű - történetekben úgy él tovább a neve, mint „Mátyás, az igazságos”. (Lengyel Dénes Régi magyar mondák c kötetében számos Mátyásmondát is olvashatsz.) Miért ez a nagy népszerűség? Hisz a magyar paraszt - ne szépítsük nyögött Mátyás adóinak súlya alatt Igen ám, de ugyanakkor bizonyos lehetett, hogy ha a kötelezettségeinek eleget tesz, nem kell sem külső, sem belső erőszaktól tartania, nem úgy, mint az utódai alatt. Ha Mátyás annyiszor járkált volna az országban szegény vándornak, diáknak, drótosnak, obsitos katonának öltözve, mint ahogy a hagyomány tartja, egy perc ideje se maradt volna az uralkodásra. A sokat szenvedett népet mindez nem győzte meg Ha szenvedtek az igazságtalanságtól,

mindegyre arról álmodoztak, hogy egyszer csak megjelenik Mátyás álruhában, és igazságot tesz. S ha hiába vártak, arra is született egy közmondás a nép ajkán: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság. „ Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix országainak címerei Thuróczy János krónikájának első oldalán, Mátyás király 1485-ös, nagy birodalmi címerével. Középen Mátyás és Beatrix egyesített címere Mátyás: négyelt pajzs, 1. magyar kettős kereszt és hármas halom, 2 magyar sávok, 3 Csehország, 4 Hunyadi Beatrix: négyelt pajzs, az 1. és 3 mező cölöpösen harmadolt, a és b magyar sávok és (nápolyi) Anjou liliomok, c. Jeruzsálem, 2 és 3 mező Aragónia Körben fent 1 Csehország, mellette balra 2. Luxemburg, 3 Alsó-Lausitz, 4 Morvaország, 5 Ausztria, 6 Galícia, 7 Szilézia, 8 ezüst alapon vörös oroszlán: aranykoronás, arany koronát tartó (Albánia? – Hunyadi János hollós címerét V. László király 1453-ban

koronát tartó oroszlánnal bővítette)