Történelem | Középiskola » Az államalapítás, Géza és István

Az államalapítás, Géza és István Géza 972-ben lesz fejedelem. Legfontosabb:  A magyarok pogányok voltak. Felvették a kereszténységet  Géza követséget küld a német császárhoz és hittérítőket kér és kap is. (973 Quedlingburg-i találkozó)  A belső béke megteremtése; csak részben sikerült.  Az erdélyi Gyula lányát Saroltát feleségül veszi Géza. Az utódlás kérdése: 1.) Senioratus elv: a hatalmat a nemzetség legidősebb, még nemzőképes tagja kapja 2.) Primogenitúra elv: Géza ezt választja és saját fiát, Vajkot teszi meg utódjának A keresztény neve: István lesz. (997-1000-ig István fejedelem, ekkor harcol Koppánnyal). István király (1000-1038) követi Gézát a trónon. Legfontosabb a belső béke megteremtése. Ellenfelei: a) Koppány: a nyugati magyarországi területek uralkodója. 3.) Leviatus törvény: István legyőzi Koppányt a német lovagok segítségével, majd felnégyelteti és a 4 legnagyobb várra tűzeti

ki Koppány testrészeit. b) Erdélyi Gyula: (1003-ban István haddal támadt Gyulára, ezzel az erdélyi terület is meghódolt Istvánnak) c) Ajtony: (1008) Ő a Maros - Temes vidék ura. Koronázás: 1000. dec 25-e vagy 1001 január 1-je II Szilveszter pápától kapja a koronát A koronához járnak még felségjelvények. palást jogar országalma kard korona korona, jogar, alma. (a korona 2 részből áll, 2 különböző korból származik. Alsó részén az apostolok láthatóak, felső részén I. Géza arcképe) 1 A koronázással Magyarország független állammá válik és Istvánt megbízza a pápa, hogy hozza létre Magyarországon az egyház szervezetét. Egyházpolitikája:  8 püspökséget és 2 érsekséget alapít. A 2 érsekség: Esztergomban és Kalocsán volt A magyar királyokat mindig az esztergomi érsek koronázza és Székesfehérváron teszik a fejére a koronát.  10 falunak 1 templomot kell építeni.  Kötelező templomba járás

vasárnaponként.  Hittérítőket hív ő is: Asztrik és Gellért (Imre herceg nevelője).  Szerzeteseket is letelepít Magyarországon: Pannonhalma  Pannonhalmi Bencés Apátságot alapítja meg. (Tihanyban is letelepít szerzeteseket) Közigazgatási rendszer – a vármegye rendszer kiépítése: 2 funkciója van:  Védelmi funkció: a vár egy erődítmény. Lakói a várjobbágyok, ők katonák A király hatalmát a várak biztosítják. Vezetőjük a várispánok, akik a királyi haderőt adó várjobbágyok felett parancsolnak (uralkodnak). Akik ellátják őket a várnép (a várnép tartotta el a várszervezetet). A várhoz szórtan fekvő földek tartoztak. Szemben a szórtan fekvő várispánsággal, összefüggő területet képez a vármegye. A vármegye vezetője a megyésispán, a király képviseletében bíráskodik mindenki felett, aki a vármegyében él. Ő szedi be az adókat is.  Ellátási funkció: udvarházak Királyi udvar (udvarházról –

udvarházra jár, és feléli az ott felhalmozott készleteket) Udvarnagy (az udvarház vezetője) Udvarházak: a király saját birtokai Ennek ellenére létezik egy királyi központ Székesfehérvárott. (itt temetik el a Magyar királyokat) A király itt tartotta az éves „törvénynapokat”. István törvényei: Kettő törvénykönyv kapcsolódik a nevéhez, melyek csak másolatban maradtak fenn. Jellege: Bűntető Törvény Könyvek, melyben elsősorban: Magántulajdont védi Az egyházjogait védi Az özvegyek, és árvák jogait védi Tiltja a vérbosszút Létrehozza a királyi tanácsot. Tagjai: Főpapok és Főurak. Legfontosabb az Esztergomi Érsek és a Nádor. Minden fontos döntés előtt ki kellett kérni véleményét. Trónutódlás: Kettő gyermeke születik. Ottó, az első szülött gyermeke korán meghal. Imre herceget szánja utódjául. Neki szól az „Intelmek” című mű, mely nem más, mint egy királytükör. Tanácsokat tartalmaz, hogyan kell

uralkodnia egy keresztény királynak. Azonban Imre herceget 1031 – ben vadászbaleset éri, és meghal. István király számára a legfontosabb a kereszténység fennmaradása lett. 2 A Seniorátus alapján Vazul lenne az örökös, István azonban megvakíttatja, és fülébe ólmot öntet, vagyis alkalmatlanná (idoneitas – alkalmasság) teszi az uralkodásra, és fiaival együtt (András, Béla, Levente) száműzi az országból. (Lengyel országba mennek) Utódjául, testvérének a férjét a Velencei dózse fiát, Orseoló Pétert nevezi meg. István király 1038 – ban hal meg, Székesfehérvárott temetik el. 1083 – ban szentté avatják Trónharcok: Orseoló Péter kétszer uralkodott: 1038 – 1041 –ig, majd 1044 – 1046 –ig. Orseoló Péterrel a legnagyobb probléma az volt, hogy a saját embereit helyezi fontos pozíciókra, ezzel a Magyar főurak kiszorulnak az udvarból. Ezért a nemesség fellázad, Pétert elűzik az országból és Aba Sámuelt

helyezik a trónra. Péter ezt nem hagyja, segítséget kér III Henrich Német császártól, és 1044 –es Minfő-i csatában leverik Aba Sámuel seregét. Ennek következményeként Magyar ország hűbéri függésbe kerül a Német császártól. Ellenlépésként a főurak szervezkedni kezdenek: Hazahívják Vazul fiait 1046 –ban kitör a Vata – féle pogánylázadás. Ekkor hal meg Gellért, Csanádi Püspök. (szöges hordóban legurítják a Gellért hegyről Innen a hegy neve) Levente meghal a pogánylázadás alatt, az új király I András, a legidősebb fiú lesz 1046 – 1060 –ig uralkodik. Öccse Béla megkapja az ország egyharmadát dukátusként (hercegség) Német támadás indul Magyar ország ellen. Magyar taktika: 1.) „Felégetett föld” – A támadó előtt lakatlanná teszik a területeket, megszüntetik az élelem utánpótlást. 2.) Pozsonynál állomásozó élelmiszer szállítmánnyal megrakott hajókat Búvár Kund és társai meglékelik,

elsüllyesztik. Így sikerül a Német támadást megállítani. I András alapítja a Tihanyi Bencés Apátságot 1055 –ben, halála után itt temetik el. Legnagyobb problémája: az öccsével való viszony. Tiszavárkonyi találkozó: Andrásnak egy Salamon nevű fia születik, őt szeretné utódjául kinevezni a trónra. Ezért Bélát választás elé állítja (korona, vagy kard) ha a koronát választja, megöli)) Béla lemond a koronáról, de Lengyel országba megy sereget gyűjteni, s magához ragadja a hatalmat. I Béla 1060 – 1063-ig uralkodott. Az ő uralkodása alatt tör ki a Vata fia János féle pogánylázadás. 1063 –ban Bátaszéken Bélára szakad a rosszul felállított trón, így lelte halálát. Fiai: Géza és László I Béla után Salamon 1063 – 1074 –ig lesz Magyar ország uralkodója. A kiújuló Német támadásokat (IV. Henrich) sikerül megállítani, ugyanakkor Béla fiai csapatokat toborozva megtámadják Salamont, és az 1074 –es

Mogyoródi csatában legyőzik. Salamon elmenekül. I Géza 1074 – 1077 –ig uralkodik. Koronát kér a Bizánci császártól (valószínűleg ez a mai Szentkorona felső része) I Géza halála után utódja, Szent László király következett, trónutódként 1077 – 1095 –ig uralkodott. 3 4