Szociológia | Szociálpolitika » A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:38

Feltöltve:2009. november 12.

Méret:99 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra A piaci viszonyok dominánssá válása  rendszerváltást követően strukturális átrendeződés  Magyarországon 80-as években kettősség jellemző  társadalomszerkezet súlyponti eltolódása: a korábbi 2/3 redisztribúció, 1/3 piac megfordult A vállalkozások kialakulásának előzményei          a vállalatok gazdasági önállósága növekedett kialakult egy fiatal képzett hatalmi csoport, amely az új tőkésosztályt formálta piacgazdaságra való áttérés következménye a magánszektor térhódítása volt Magyarországon ma hazánkban több, mint 1 millió vállalkozás működik, amelyek kisés középvállalkozások rendszerváltást követően multinacionális cégek magyar leányvállalatai alakultak ki a rendszerváltás kezdetére a tőkehiány volt jellemző, azt követően pedig speciális konjukturális hatás az állami

vállalatok privatizációja jelenlegi magyar nagytőkések ¾ része a 80-as évek gazdasági vezető rétegeiből, vagy állami tulajdonú vállalat vezetőiből állnak az Európai Uniós csatlakozást követően a nemzetközi verseny fokozódott A vállalkozások kialakulásának előzményei      a gazdasági átalakulás kezdetén rengeteg kisvállalat alakult 92-ben több, mint 6 %-ot tettek ki elit szintjén a piac és a redisztribúció szétválása elkezdtek szaporodni a másodállású vállalkozások 1988 utáni kisvállalatokat, fiatalok és fiatal középkorúak alapítják a nőkre is jellemzőek a kisvállalkozások – csökken a nemek közötti egyenlőtlenség Gazdasági aktivitás és foglalkoztatás  a gazdasági átalakulás a foglalkoztatottak drasztikus csökkentését hozta  a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban tetőzött (705 000 fő)  ezzel egyetemben nőtt az inaktívak száma  az Európai Unióban a

15-64 éves korú népesség 69 %-a volt gazdaságilag aktív 2000-ben, míg hazánkban 59,9 %  ma Magyarországon magas a nem regisztrált munkavégzők száma az 1 milliót is elérheti  az EU országaihoz képest, Magyarország foglalkoztatás szempontjából elég kedvezőtlen helyen áll  a 90-es évek foglalkoztatási szektorok létszámcsökkenése: – a mezőgazdaságban 41,3 %-os csökkenés, ami ma is folytatódik – az iparban foglalkoztatottak száma 23,6 %-kal esett vissza – a szolgáltató szektor nem szenvedett számottevő létszámzsugorodást, 2000-ben a keresők 59,8 %-nak adott munkát A gazdaságilag inaktívak        a magyar népesség aktivitása 1989 és 1997 között csaknem 14 %-kal esett vissza az európai országokhoz képest, alacsony a hazai munkavállalási korhatár míg 2000-ben a munkavállalási kor felső határa hazánkban a férfiaknál 61, a nők esetében 57év volt, addig Európában a férfiakra

és nőkre egyaránt érvényes 64 éves korhatár volt jellemző hazánkban 1999-ben 3,6 millió inaktív volt: 2 millió tettek ki az életkoruk, illetve rokkanttá válásuk miatt nyugdíjba vonulók, tanulók, gyermekgondozási ellátás különböző formáiban részesülők, mezőgazdasági munkát végzők az 1998-ban hivatalban lévő kormány család-politikája a nők foglalkoztatásának visszaszorítására irányult a nők körében magasabb az inaktívak száma, mint a férfiak körében a nők 40%-a nem dolgozik és nem is keres munkát Munkaerő –piaci flexibilitás az EU tagállamaiban         a magas munkanélküliség csökkentése az Európai Unióban, a munkaerőpiac rugalmassá tételével az unión belüli tartós munkanélküliség okai: az áru- és a munkaerőpiacok rugalmatlansága, az alkalmazkodást gátló gazdaságpolitikai beavatkozások és a munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága a munkaerőpiaci flexibilitást

elősegítő tényezők: a foglalkoztatás és elbocsátás feltételeinek megkönnyítése, a munkaidő felhasználás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer, a sokoldalúan képzett munkaerő munkaerő flexibilizálása az atipikus munkák elterjedését hozta: a részidős alkalmazás, a határozott időre szóló szerződések, a munkavállalók ügynökségektől való kölcsönzése, illetve a munka önfoglalkoztatóknak való kiszervezése az Unió dokumentumaiban megjelenik foglalkoztatás flexibilizálása, valamint a munkavállalók védelmének fontossága A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedés az összes tagállamra jellemző volt kivétel Svédország Hollandiában a foglalkoztatottak 40 %-a, Svédországban, Egyesült Királyságban, Dániában 20-25 %-a dolgozik részmunkaidős foglalkoztatásban 93-ban, amikor a munkanélküliség tetőzött hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás helyett sokan az inaktívvá

válást választották Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása     hazánkban nagyobb a jövedelmek szóródása, mint a skandináv országokban, vagy, mint Ausztriában, ugyanakkor kisebbek az egyenlőtlenségek, minta a déleurópai országokban, valamint az Egyesült Királyságban a dél-európai és az angolszász országokban nagyobb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mint Magyarországon, a skandináv országokban és Ausztriában Magyarország az európai uniós átlaghoz közeli az alacsony jövedelemmel rendelkezők aránya a 90-es évek végére kialakult egyenlőtlenségek részben az európai csatlakozás eredményének is tekinthetők Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása az egyenlőtlenségekre       összetett gazdasági- politikai folyamat, amely számos csatornán keresztül befolyásolja a jövedelmek eloszlását az európai közös piac a

termékek, a munkaerő és a tőke szabad áramlásán alapszik közösségi joganyag átvétele szabályozza a közös agrárpolitikát, a közös kereskedelem-politikát, a gazdasági versenyt stb. A jövedelmi egyenlőtlenség függ: az egyének által a munkaerőpiacon realizált jövedelmek egyenlőtlenségeitől, valamint a demográfiai folyamatoktól, valamint az újraelosztástól Magyarországon a 80-as évek végén megkezdődött az általános kereskedelmi liberalizáció, amelyhez hozzájárult a 90-es évek elején az Unióval aláírt társulási szerződés, valamint a CEFTA kereskedelmi megállapodás, illetve a WTO által megkövetelt liberalizációs lépések a külföldi tőkebefektetések által vezérelt átalakulás egy versenyképes, az európai piacokra termelő ipari szektor megjelenését segítette elő Összegzés      szükség van egy tudatos középosztály kialakulására és megerősödésére ők az anyagi és kulturális javak

legnagyobb fogyasztói, létük biztosítja az ország gazdasági növekedését társadalmi-gazdasági változást követően a középosztály helyzete válik a leginkább bizonytalanná a középosztály helyzetének alakulását Európai Uniós csatlakozást követően eltérő módon befolyásolják társadalmi-gazdasági döntések a kis-és középvállalkozók alkotják a középréteg leginkább sérülékeny, instabil rétegét a középosztály: – felső, stabil helyzetű rétegét képezik a fehérgalléros alkalmazottak – biztonságosabb helyzetű, stabilabb csoportot képeznek a nem versenyszférában dolgozó fehérgalléros alkalmazottak – a magasan kvalifikált, nem üzleti jellegű kevésbé piacképes szaktudással rendelkezők, az állami alkalmazottak