Szociológia | Kábítószerek és hatásaik » Eszenyi Zsolt Sándor - Drogszabályok és szigorítások, zsörtölődés az Alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban

Krémer Balázs részére Dolgozat az általános menedzsment című tantárgyhoz Drogszabályok és szigorítások: Zsörtölődés az Alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban Készítette: Eszenyi Zsolt Sándor Szociálpolitika II.évf 1 TARTALOM 1. Információ és tömegtájékoztatás 3.o 2. Kormány vs társadalom (kidönt) 4.o 3. A módosítás hatásai a TASZ szervezete szerint 5.o 4. Alkotmány Bíróság további indoklásai és döntésének hatásai 6.o 5. A kannabisz mint gyógyszer ? 6.o 6. A memóriát érő hatások, avagy a ,,lila köd” 7.o 7. Miért is fogyaszt valaki ,,lágy” drogot ? 8.o 8. Konklúzió 8.o 10. Irodalom jegyzék 10.o 2 1. Információ és tömegtájékoztatás Az emberek társadalomról szerzett ismereteinek hatalmas részét a média adja. Azaz információt, melyet a tömegtájékoztatás ad olyan eseményről, ami hír értékkel bír. Ezeket az információkat a média sztereotipizálva mutatja be.

Olyan háttérhez hasonlítja, amely túlzottan tipikus. Az atipikusakat választja ki, mert a sajtóban a hétköznapi valóságot olvasni nem igazán érdekfeszítő, az olvasó számára nem nyújt újdonságot. Ezért ha valakinek kevés kapcsolata van az ilyen hírekben szereplő személyekkel, akkor az ezekről az emberekről szóló értesülései szélsőséges formákat ölthetnek. ,, Az atipikus történéseket így sztereotip módon ábrázolják, s annak mind okait, mind pedig következményeit egy konszenzusra épülő elméletből vezetik le. A közvetlenhatás a hangsúlyok nyomatékosítása (a hírérték fokozása), valamint a torzítás (hogy illeszkedjék a közmegegyezés premisszáihoz). Lévén az erkölcsi felháborodás kereskedelmileg megalapozott, a produktivitáshoz nem kapcsolódó atipikus örömök olyan események, amelyek kiváltképp szavatolják az érdeklődést, s helyrehozatalért kiáltanak." 1 A drogok ennek a feladatnak tökéletesen

megfelelnek A sajtóban legtöbbször olyan dologként írják le, mint ami a valóságban sokkal nagyobb élvezetet nyújtana nem kevés misztikummal fűszerezve, és rettenetes szenvedést eredményezve. Az ehhez felnagyított szereplőket a média készséggel biztosítja, hisz bevételét egy ilyen show műsor szereplőinek bemutatása jelentősen emeli. A deviáns fiatalok személyét szembeállítják az utca emberével Ilyen tényezők miatt fogalmazódnak meg olyan erkölcsi követelmények, amelyek azt generálják a társadalomban, hogy ebben a kérdésben valamit tenni kell. Viszont ha a kereskedelem és a média összefog, hogy az eddig elvetettet értékesíthetővé tegyék, hogy így feloldják a társadalomban meglévő ellentmondást, akkor áruvá válik a deviancia. A média és a kereskedelem kiterjeszti az alternatív valóságokat, új életformákat, új életviteleket részesítve előnyben egyre finomabban tálalva. Ezzel be is kebelezi a lázadást, mint

stílust Ezért amin először megbotránkoznak, azt a média és a kereskedelem terjeszti új divatként. A fogyasztás új módjaként hirdeti. Ezzel divatot teremt és a társadalom által, elfogadottá nyilvánít alternatív életformákat is. Ezzel nem azt áll szándékomban bebizonyítani, hogy a drogfogyasztás elfogadottá vált vagy divat lett. De az ehhez kapcsolódó életvitel, különböző divatirányzatok igen ismertté váltak. Melyekhez hozzátartozik a drogfogyasztás, amit az érdeklődő, kíváncsi fiatalok egyre tetemesebb hányada ki is próbál. A fogyasztás során megkülönböztetnek könnyű és nehéz drogokat. Holott a szakirodalomban nincs olyan 1 J. Young: A tömegtájékoztatás, a drogok és a deviancia In: Drog és társadalom szerkesztette: Rácz József, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2002 190o 3 definício, ami különbséget tesz a két kategória között. Ezt a kifejezést főként azok használják, akik az általuk veszélytelennek

tartott drogok, szerintük felesleges ellenőrzésének megszűntetését akarják elérni. ,, Tisztán rendészeti szempontból nézve, a visszaéléseknek csupán két formája létezik: 1. egy illegális drog (heroin, LSD, kannabisz stb) használata vagy 2. egy legális gyógyszer (morfin, amfetamin stb) illegális (nem gyógyászati) használata” 2 Hollandiában használják hivatalosan is a lágy drog kifejezést, melynek fogyasztását és árusítását egyes kávéházakban engedélyezik is. 2. Kormány vs Társadalom (ki dönt?) A hatalmon lévő kormányok drogpolitikája befolyást gyakorol a társadalomra, a droghelyzetet viszont magának a társadalomnak kell meghatároznia. Azaz mennyire hajlandó és mennyire képes azt ellenőrizni nem hatósági eszközökkel. A drogpolitikával kapcsolatban elmondható, hogy a jövő azon múlik, hajlandóak-e az emberek feladni a jó és rossz kategóriák alkalmazását. Nem rég konzervatív kezdeményezésre az

Alkotmánybíróság (AB) az ún. drogtörvény módosítását hagyta jóvá. Így a hatályos passzusok helyébe több ponton is az előző kormány idején megalkotott szigorúbb rendelkezéseket helyezte vissza. 3. A módosítás hatásai a Társaság a Szabadságjogokért szervezete szerint Mostantól börtön fenyegeti azokat a 21 éven aluli – akár 15-16 korú – fogyasztókat (azaz nem kereskedőket), akik csoportosan szívnak füvet. Ez a tevékenység, pedig az esetek többségében így is történik. Az indoklásban szerepel olyan kitétel, ami túllép a jogértelmezésen, így például: Az európai kultúra megtanult bánni az alkohollal és a nikotinnal, míg a drogokkal nem. Felvetődik a kérdés; hogyan kell helyesen fogyasztani az alkoholt, a cigarettáról nem is beszélve? Az Alkotmánybíróság összemossa a határt a különböző tudatmódosító szerek között, mindezt, azért mert mind szerepel a Btk.-ban Újabb kérdés merül fel: ha nem vezethető

le az alkotmányból a kábulathoz való jog, ez miért érv a betiltás ellen, teszi fel a kérdést a Társaság a Szabadságjogokért. Miért az államnak kell közbelépnie, amennyiben az anyag elveszi egyesek méltóságát és autonómiájának egy részét, és ami elveszett, miért csak a börtönben kapható vissza. 2 Úzus vagy abúzus In: Bayer István: A drogok történelme, Aranyhal Könyvkiadó, Bp. 2000 15o 4 4. Az Alkotmánybíróság további indoklásai és döntésének hatásai Az Alkotmánybíróság indoklásként megemlíti: az egyén jogainál fontosabbak a közösség érdekei. Ilyen hozzáállással tanulmányaim során abban a korban találkoztam, amikor a szegénységet még rendszabályozni akarták (betegek, koldusok elzárása) nem pedig a probléma megoldására törekedtek, mivel az, lényegesebben többe került volna. Gondolok itt akár az érdemesek és érdemtelenek táborára. Azt a veszélyt, pedig végképp nem látnám, hogy az

elkövetkezendő időkben, bedrogozott fiatalok megvadult csordái, őrjöngő vadállatokként fosztogatnák az üzleteket, és rettegésben tartanák hazánk polgárait. Az elrettentés politikájával végképp nem orvosolható ez a helyzet. Egy rossz életkörülmények között élő fiatal számára, aki egyetlen elszívott füves cigaretta miatt kerül börtönbe, nem hiszem, hogy a társadalomba való beilleszkedése, úgymond „megérdemelt büntetésének” letöltése után egyszerűbben menne. Nem beszélve azokról a gyermekekről, akiket szüleik jobb körülmények között nevelnek, de egy ilyen esemény bekövetkezte után deviáns irányba mozdulhat életük. Ezzel nem pozitív változásokat érünk el, hanem egyre több embert teszünk a társadalom számára haszontalanná, akik később a visszailleszkedésben sem fognak tudni részt, venni, hiszen ezekkel a törvényekkel mi sodorjuk őket a társadalom szélére. Az AB abból indult ki, hogy a droghasználat

megelőzése érdekében csak a büntetőjogot vehették elő, hivatkozva a nemzetközi gyermekvédelmi egyezményre és a magyar alaptörvény ifjúság- és egészségvédelmi előírásaira. A törvény azt tartalmazza, hogy a 18 éven aluliakat droggal kínálókra vagy az őket kábítószerrel való visszaéléshez felhasználó felnőttekre súlyos büntetés vár. Ebben az esetben, ha valaki még épp csak betöltötte a 18 életévét, és a tőle egy évvel fiatalabb társával együtt fogyaszt, vagy részére bármilyen csekélymennyiségű drogot átad, öt évig terjedő börtönnel sújtható. A törvény legszebb passzusa azt mondja, ha mind ez egy ,,védett” intézményben történik (pl. iskolai rendezvény) osztálytársak közt, már a 16 éves fiatalt is börtönbüntetésre kellene ítélni. Ami összhangban van az a gyermekvédelmi egyezmény 33. szakaszával, viszont ugyanez az egyezmény 37 szakaszában azt tartalmazza (alkotmánybírák által nem

hivatkozott) hogy, 18 éven alulival szemben a ,,szabadságvesztés büntetés kiszabása csak végső eszközként legyen alkalmazható, a lehető legrövidebb időtartammal.” Ezzel végképp megszűnt annak a lehetősége, hogy választható legyen az úgynevezett elterelés, vagyis, hogy gyógykezeléssel váltsák ki a büntetést. ,,A kormány drogpolitikája változatlan, nem kíván visszatérni ahhoz az elfogadhatatlan drogpolitikához, ami a konzervatív kormányé volt, ami állandóan büntetni próbált” reagált Gyurcsány Ferenc egyik rádióinterjújában. A kormány keresi az új megoldást, amely kiállja 5 az alkotmányossági próbát. Egyes különvélemények azt hangsúlyozzák, hogy az Alkotmánybíróság ezzel a döntésével szerepet tévesztett, ,,negatív jogalkotást végez” és ,,olyan törvényhozói aktivizmust tanúsít, amely a büntetőjogi felelősség kiszélesítésével – ha szándéka ellenére is – jogbizonytalanságot idéz

elő.” 3 Ezért azt javasolják, hogy a büntetés mértéke a szerek tényleges veszélyeinek mértékével legyen arányban. 5. A kannabisz mint gyógyszer? Törvény módosításakor figyelembe kellett volna venni, olyan tényezőket, amik azokra lehetnek hatással, akik olyan betegségekben szenvednek, melyek tünetei jól kezelhetőek, vagy csökkenthetők ezzel a növénnyel - Bár tisztában vagyok vele, hogy ez nem az AB feladata. A marihuána a világ legolcsóbb és leghatékonyabb fájdalomcsillapítója Bizonyítottan alkalmazható a sclerosis multiplexben, a zöld hályogban, migrénben szenvedő betegek görcseinek csillapítására. Olyan betegségek kezelésében is szerepet játszik, mint az Alzheimer - kór. Igen sok beteg előnyben részesíti a füves cigarettát a szintetikus THC -készítményekkel szemben. Ha rendelkezésre áll egy olyan növény, melynek vannak bizonyítottan igazolt gyógyhatásai, miért kell szintetikus anyagokkal helyettesíteni? Az

ilyen gyógyszerként használható drogok kezelését meg kell még tanulnunk, és így, egy ésszerű szabályozás révén remélhetőleg a rászorulók számára is elérhetővé tehetjük. Sok beteg számára a marihuána rendszeres szívása jelenti a lehetőséget egy jobb életminőség eléréséhez. Ez nem azt jelenti, hogy e növény füstjének belélegzése ártalmatlan, sőt gyógyító erővel bíró misztikus köd, nem veszélytelen a főleg serdülőkorban lévő gyermekek számára. A tudatmódosító szerek fogyasztása kényszeressé válhat, kialakulatlan személyiségű fiataloknál és a lelki betegségekre hajlamos emberek esetében akár gyakrabban és hamarabb mit másoknál. 6. A memóriát érő hatások, avagy a ,,lila köd” Marihuána fogyasztása rontja a használók rövid távú memóriáját, uagyanis az agy által termelt hasonló anyag segít tanulni és felejteni. Az agy termel olyan anyagokat, amelyek hasonlítanak THC-ra. Ezek befolyásolják a

tanulási képességet, a felejtést és a szorongás szintjét is. A vizsgálatok során megfigyelték, hogy az agy által termelt THC és a növényi THC ,,az agynak a tanulásért és a memóriáért felelős, valamint az érzelmeket kifejező régióiban fejti ki hatását.” 4 Ezek a területek a kéregállományban találhatóak A marihuánában 3 Bihari Mihály, Kukorelli István különvéleménye In: Fahidi Gergely: A kábítás trükkjei, HVG, 2004. XII 18 95.o 4 Freund Tamás In: Önmámor, Vajna Tamás cikke HVG, 2004. XII 11 94o 6 található THC eltér az agyban termelt THC-tól, de a sejtek elfogadják (mármint az agy sejtek) a növényi hatóanyagot. A probléma az, hogy az agyban található sejtek akkor szabadítanak fel endokannabinoidokat, amikor és ahol szükséges, míg a fű az összes kannabiszreceptort elárasztja, fölborítva ezzel a rendszer működését, mozgáskoordinációs zavarokat okozva és a külső ingerekre felfokozott érzékenységet

teremtve. ,,Az említett gátló sejtek és a működésüket befolyásoló endokannabinoidok a tanulás – vagyis a memóriakódolás – folyamatát szabályozzák. A megőrzésre érdemesnek találtatott jelet, szaknyelven a „szignált közvetítő” és a „memóriát beégető” sejtek a belső ,,marihuána” termelés lévén szabadulnak meg néhány másodpercre a gátlósejtek hatása alól, így válnak képessé az élmény rögzítésére, azaz a memórianyom beégetésére.” 5 A fű tartósabban hat és nem válogat a receptorok között ezért átmeneti feledékenységet és tanulási nehézségeket is, okoz. Az érzelmi, lelki folyamatokra is hatással van, veszélyhelyzet hiányában is félelemérzet is kialakulhat. Egereken végzett kísérleteknél azt figyelték meg, hogy egy hang lejátszása után az egerek lábára enyhe áramütést mérve megtanulták, hogy féljenek a hang hallatán. Ha a hangot úgy játszották le, hogy azt nem követte áramütés,

megszűnt a félelem. Ezt a kísérletet megismételték úgy, hogy az egereket genetikai beavatkozással megfosztották kannabinoid receptoraiktól, és ezeknél az egereknél akkor sem szűnt meg a félelem, amikor a hanggal már nem járt együtt áramütés. ,, Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a belső kannabinoidok fontos szerepet játszanak a felejtésben, egy-egy memórianyom törlésében. Vagyis a valódi marihuánához hasonlóan ez az anyag is rövidítheti az emlékezetet, illetve kitörölhet rövid távú emlékképeket.” 6 Nos a sejtkultúrákon és állatokon végzett kísérletek eredményei önmagukban nem relevánsak a társadalom és a pszichológiai valóság változóinak figyelembevétele nélkül. A kannabisz veszélyei egzakt tudományos módszerekkel nehezen mérhetőek. Vannak olyan kultúraspecifikusnak számító fogalmak, mint az ,,amotivációs szindróma”. Egyes kultúrákban az ,,amotivációs szindróma” ideális és elfogadott lehet.

Gondoljunk csak bele, hogy hazájában egy indiai jógi milyen megbecsülésnek és köztiszteletnek örvend. Egy nyugati kutató patologikusan alulmotiváltnak tartaná. Az biztos, ha a munkavégzést vesszük alapul, akkor egy intoxikált egyén kevésbé produktívabb, mint egy józan személy. 5 6 HVG, 2004. XII 11 uo uo. 7 7. Miért is fogyaszthat valaki ,,lágy” drogot? A fogyasztók legtöbbször szorongásoldó hatásról számolnak be. Kimutatások szerint a fogyasztók körében több szorongó és depressziós ember van, de ez nem azt jelenti, hogy a marihuána okozná a szorongási tüneteket. Nem a fű fogyasztása eredményez szorongást, hanem a szorongás miatt történik a fogyasztás. Ebben az esetben tehát az ok és okozat felcserélődéséről beszélhetünk. A kannabisz a rövid távú emlékezetet rontja a pszichoaktív hatások ideje alatt. A hosszú távú emlékezetet nem befolyásolja, a pszichoaktív hatás befejeztével nem maradnak fenn

memóriarontó hatásai. A fiatalok nagy része reakciós tevékenységek során fogyaszt kannabiszt, de olyankor, amikor a tevékenység nem igényel megfeszített figyelmet, mert a cél az ellazulás. A fű fogyasztó a pszichoaktív hatás elmúltával épp úgy képes összpontosítani, mint bárki más, - ezért nem véletlen, hogy kannabisz fogyasztók körében szép számban találhatóak felelős beosztásban dolgozó megbecsült személyek is - ami az alkoholfogyasztókról nem mondható el. Azt hiszem mindenkinek sikerült már átélnie egy-két agyzsugorításos élményt, egy-egy átmulatott alkohol mámoros éjszaka után, azt pedig bizton állíthatom, hogy ilyenkor nem a legfittebb az ember. 8. Konklúzió Zzörtölődésem eme formája nem maga a törvény ellen szól, hiszen valahol a szabályozásra szükség van ez nyilvánvaló. Azonban én a törvény bizonyos passzusaival nem értek egyet, mely így egyes fiatalkorúakat a kriminalizálódás határára sodor.

Azok a felelős beosztásban lévő emberek, akik megalkották ezt a törvényt és most újra teljeskörü érvényesítése érdekében tettek lépeseket (sikeresen), nem tudom, látják-e annak a problémának a lehetőségét, mikor is saját gyermekeik kerülhetnek a törvényalkotás olyan pókhálójába melyet szüleik fontak. (Jelzem, a pókok nem igazán arról híresek, mintha saját fajtársaikat nem élelemként kezelnék.) Azokra a házibulikra is csak félve merek gondolni, ahol előkerül a füves cigaretta, és nem kell belőle szívnia mindenkinek ahhoz, hogy másodlagos füstként az egy légtérben levőekkel ugyan úgy részesüljön az is az áldásokból, aki nem is kért belőle. Ebben az esetben, ha elég ideig tartózkodtak egy légtérben a fogyasztók és nem fogyasztók, akkor a másodlagos füstöt beszívók szervezetében is ugyanúgy kimutatható lesz a THC mint azoknál, akik ténylegesen is fogyasztottak. Na ezek után egy jóindulatú aggódó

szülő vagy szomszéd bejelentésére - ami egy rendőrségi intézkedést eredményez - nem igazán lesz különbségtétel. Mivel nem tudnak mi közt különbséget tenni ők sem, hiszen a vizeletben mind a fogyasztóknál mind csak a másodlagos 8 füstöt belélegzők szervezetében kimutatható lesz az, ami jobb lenne ilyenkor, ha nem lenne kimutatható. Ezáltal nehéz helyzetbe sodródnak olyan nem fogyasztó fiatalok, akikre a törvény azt mondja, hogy igenis márpedig te fogyasztó vagy. Nem biztos, hogy jót tesz most már egy hétvégi bulin részt venni, még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy mi nem tartozunk azok közzé, akik előnyben részesítik az ilyen örömforrásokat. Toleráns magatartásunkkal, pedig veszélybe sodorhatjuk magunkat. Ez pedig elég furcsa amikor az emberek elfogadási képességeit a törvény egy kis elzárással jutalmazza. Ismerjük azt a mondást, hogy egy újszülöttnek minden vicc új. Nos ez a 18 éven aluliakra és

élettapasztalataikra is teljességgel igaz. Ezért ne csodálkozzunk azon, amikor számukra ismeretlen dolgokat kipróbálnak, hogy tapasztaljanak és megismerjenek. Ezért remélem, hogy a kormány igyekszik minél hamarabb a törvényt úgy módosítani, hogy abban szerepelhessen újra az elterelés lehetősége, amely így megelőzné sok fiatalkorú számára a deviáns karriert és a kriminalizálódás lehetőségét. Nem utolsósorban azt sem ártana figyelembe venni, mennyi legyen az a mennyiség, ami miatt elítélhetnek valakit. Hiszen miért jó az, ha egyetlen szál füves cigarettáért elítélhetővé válik egy fiatal, aki lehet, hogy még eddig semmilyen bűntettet nem követett el. Arról nem is beszélve, hogy ha egy adott iskola egyik legjobb tanulójáról, van szó, azt kíváncsisága miatt egy egész életére negatívan befolyásolhatnák a vele történtek. A dolgozatom nem támogatja a lágy drogok fogyasztását, kivéve a gyógyászatban történő

alkalmazását. A büntetések mértékénél van a probléma és itt is csak a csekély mennyiségről beszélek. A társadalomnak erre a kérdésre kellene megfelelő lépéseket kidolgoznia, hogy fiatalabb tagjait időnek előtte ne kriminalizálja, hanem terelje a megfelelő irányba, mely az egyén számára és a társadalom számára is hasznosabb lenne. Persze mind ezt önként, mert akinek nem tetszik, az még mindig dönthet úgy, hogy számára a börtönbüntetés letöltése a kényelmesebb megoldás. 9 IRODALOM JEGYZÉK 1. Bayer István: Úzus vagy abúzus? In: Drogok történelme, Aranyhal Könyvkiadó, Bp 2000. 15o Mit hoz a jövő? Uo 395o 2. Bojtár B Endre: Veszélyes vizeken, Magyar Narancs 2004 XII 16 3o 3. Fahidi Gergely: A kábítás trükkjei, HVG, 2004 XII 18 95o 4. J Young: {(/Az információk minősége/A tömegtájékoztatás egy szegregélt társadalomban) A tömegtájékoztatás, a drogok és a deviancia} In: Drog és társadalom,

szerkesztette: Rácz József, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 2002 189190o A kifejezett irónia uo 200o 5. Sárosi Péter: Hullámtörés helyett, Magyar Narancs 2004 XII 16 58 o 6. Vajna Tamás: Önmámor, HVG 2004 XII 11 91o 10