Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog tételek, 2001

Gazdasági jog tételek - 2001 1. A kötelem fogalma, a sz és az egyoldalú jogügylet A kötelem: polgári jogi jogviszony, meghatározott jogosult áll szemben meghatározott kötelezettel és a jogosult a kötelezettől meghatározott szolgáltatást követelhet. • relatív szerkezetű • jogok és kötelezettségek csak a felek közt • szükségletkielégítésre irányul Három fő típusa a jogviszonyoknak: • szerződéses kötelem • jogszabályon vagy hatósági rendelkezésen alapuló • kártérítési (felelősségi) kötelem Szerződéses kötelem: • árucsere közvetítője • egyik fél a másik féltől azt a szolgáltatást követelheti, amelyre a kötelezett kötelezettséget vállalt, alanya lehet mindenki • alapja megállapodás • előretekintő, szervező jellegű • egyenértékűség jellemző • kölcsönös akaratnyilatkozat, legalább kétoldalú jogügylet, akarati viszony • egyenrangú, elkülönült jogalanyok Egyoldalú jogügylet: vagy

egyoldalú jognyilatkozat (pl. pályázati kiírás, díjkitűzés) • ritka • így keletkező jogviszonyokra, a szerződésekre vonatkozó szabályok érvényesek 2. A szolgáltatás fogalma és fajai A szolgáltatás a szerződés tárgya, a vagyoni szolgáltatás a kereskedelmi ügyleté • jogi szempontból lehet: tevőleges: jogalanyoknak sz. által meghatározott pozitív magatartást kell tanúsítaniuk nem tevőleges (mulasztós): feleknek a tevékenységtől tartózkodni kell • lehet: egyszeri: egy mozzanatú magatartás tanúsításával a kötelezettség megszűnik tartós: tevékenységek sorozata, jogviszony megszűntetése jogilag szabályozott időszakosan visszatérő: tartós alvariánsa, cselekménysorozat szakaszosan elhatárolható • lehet: személyhez kötött: csak a sz. alanya teljesítheti, nem megengedett a jogutódlás forgalmi jellegű: lényegtelen ki teljesíti, tárgyi oldalról közelítjük • vagyoni (dologi) szolgáltatásoknál: egyedi:

teljesítendő dolog konkrétan ki van jelölve, kizárt a kicserélés, ha a tárgy megsemmisül, megszűnik a sz. is fajlagos: amit teljesíteni kell, típusra utalással, mennyiség, minőség, mérték szerint határozzuk meg; sz. csak akkor szűnik meg, ha az egész fajta kipusztul zártfajú (fajlagos szűkebb köre): valamilyen szempont szerinti szűkítése a fajtának • lehet: osztható: ha a szerződési érdek a szolgáltatás részbeni nyújtásával kielégíthető, megfelelő arányban oszthatatlan: ha a szerződési érdeket csak a teljes szolgáltatás nyújtásával lehet kielégíteni • lehet: vagylagos: kötelezett több teljesítendő szolgáltatás közül választhat, ha késedelembe esik, a jogosult választhat • lehet: főszolgáltatás: adott sz. alapvető jellegét adja meg, tanúsítása révén a sz fő célja megvalósul mellékszolgáltatás: egyéb 3. Szerződési szabadság és a szerződéskötési kötelezettség A ~ azt jelenti, hogy a

versenytörvény közjogi korlátainak betartása mellett a szerződő felek maguk döntenek a kötelem minden eleméről. A szerződéskötés alapja a szerződő fél döntése, elhatározása valamely piaci kapcsolat létrehozására. A szerződő félnek döntenie kell, hogy egy adott időpontban: kíván-e szerződést kötni (akarati autonómia elve), és ha igen, kivel óhajt szerződést kötni, döntenie kell egyben a szerződéses jogviszony tartalmáról, végül a feleknek meg kell választaniuk azt a szerződéstípust, ami szándékolt vagyoni érdekeiknek a legjobban megfelel. Szerződési rendszerünkben érvényesül a partnerválasztás szabadsága. Korlátait a versenytörvény szabja meg (pl. tilos a versenytársak közötti összehangolt magatartás) A szerződő feleket megilleti a szerződés típusának szabad megválasztásának joga is (típusszabadság). Köthetnek a Ptk-ban nem szabályozott szerződéseket is, de ha Ptk-st kötnek, nem térhetnek el annak

jogi minősítésétől. A szerződési rendszerben messzemenően érvényesül a diszpozitivitás elve, azaz a szerződés tartalmának szabad kialakítása. Kivételes esetben a Ptk kogens szerződési szabályokat állapít meg, amelyek kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés érvénytelen (pl. a teljes szavatossági kötelezettség gazdálkodó szervezetek esetében nem zárható ki). A jogszabályok előírhatják a szerződés megkötésének kötelezettségét is (pl. ha a szolgáltatást nyújtó monopolhelyzetben van, vagy a szolgáltatás kapacitása szűkebb, mint a szolgáltatásra vonatkozó igény), vagyis a szerződési szabadság közösségi célú korlátozása. Ha a szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján történik, előszerződésről beszélünk. 4. A szerződés értelmezése A szerződés (?megállapodás, megegyezés, ügylet) sajátos jogi tény, ui. legalább kétoldalú jogügylet, azaz kölcsönös és valamilyen

joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Megjelenésének előfeltétele, hogy a sz. felek egymással egyenrangú viszonyban álljanak, az alanyra általános és egyenlő a jogképességük. Másik előfeltétel a jogalanyok egymástól való elkülönültsége. A szerződés akarati viszony, a szerződésben megjelenő akarat azonban determinált (behatárolják a gazd-társ-i tényezők). A kölcsönös akaratoknak egyezniük kell egymással A szerződő felek között nincsen jogi hatalmi viszony. Csak gazdasági kényszer lehetséges, jogi nem (ha az egyik gazd-i hatalma erősebb). A szerződési akaratokat ki is kell nyilvánítani, ennek megjelenése a jognyilatkozat. Ahhoz, hogy a szerződés jogi ténnyé váljon, szükség van a szerződés jogi elismerésére. Polgári jogi szerződés esetén ezt az állam adja meg, hiszen a szerződés alapján keletkező, módosuló, megszűnő jogviszonyok szükség esetén állami kényszerrel biztosítottak. Ha az állam

megtagadja az akaratmegegyezéshez a joghatást, érvénytelen szerződésről beszélünk. Ha az állam közömbös a szerződéshez, naturális kötelmekről beszélünk (pl. kocsmai hitel) 5. Ajánlat és elfogadása A szerződés létrejötte Szerződés létrejötte Ptk. szerint = Két vagy több fél egybehangzó akaratának kifejezése Szerződés megindulása: Az egyik fél részéről a másikhoz intézett jognyilatkozattal indul. Ez az ajánlat. Ajánlat: Jogi értelemben egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelynek tartalmaznia kell a leendő szerződés összes tartalmi elemét, a szerződés lényeges pontjait. Ha ezek nem elemei, akkor a nyilatkozatot csak ajánlattételre való felhívásnak lehet tekinteni. Nem ajánlat a hirdetés, mert ez nem egy konkrét személyhez van intézve. Ajánlati kötöttség: Az ajánlattevő bizonyos ideig nem térhet el következmények nélkül ajánlata részleteitől. - Írásos ajánlat: ajánlati kötöttség akkor áll be,

amikor a másik fél átveszi az ajánlatot. - Szóbeli ajánlat: az ajánlat azonnal hatásos Ajánlati kötöttség időtartama: Az ajánlattevő meghatározhatja, hogy meddig tekinti érvényesnek ajánlatát (időtartam, illetve időpontig). Más esetekben jogszabály is meghatározhat érvényességi időtartamot. A Ptk általános rendelkezése értelmében az ajánlati kötöttség akkor szűnik meg, amikorra az ajánlattevő a válasz megérkezésére rendes körülmények között számíthatott (postafordulta + gondolkodási idő). Közbeszerzéseknél ez az időtartam legalább 30 nap (3.5) Szerződés létrejötte: Egy szerződés akkor jön létre, ha az ajánlatot a másik fél változatlan tartalommal az ajánlati kötöttségi időn belül elfogadja. Ha a másik fél új feltételeket javasol, akkor ez új ajánlatnak minősül. Ugyancsak új ajánlat az, amelyik határidőn túl érkezik Hallgatással rendszerint nem létesül szerződés (kivétel: biztosítási

szerződés). Hallgatólagos szerződéskötésről mindig külön kell megegyezni, pl. keretszerződésben 6. Általános szerződési feltételek (blankettaszerződések) Kereskedelmi ügyleteknél nagyon fontos a standardizáció (tömegtermelés -> tömeges szerződéskötések). Ezt a standardizációt a blankettaszerződések és a keretszerződések teszik lehetővé. Ezek ún szabványszerződéseknek is nevezhetők, amelyekkel a jog a gazdaság tömeges igényeire reagál. Szabványszerződések alkalmazása során a felek egyenrangúsága csorbát szenved, hiszen a felek nem tudnak kitérni minden egyes kérdéses pontra és nem tudnak mindenhol kompromisszumot kötni. Valamelyik félnek biztos rosszabbak a szabványszerződés pontjai, mintha egyedileg egyeztek volna meg. Általános szerződési feltételek céljai: Megkönnyítse a szerződéskötést; összefoglalja az adott szakmában általánosan érvényesülő sajátosságokat. Általános szerződési feltételek

kialkulása: Rendszerint a szolgáltatás kötelezettje (végrehajtó) készíti el, de esetenként a jogosult is készíthet standardizált szabályokat. Ha ezek nem mondanak ellen egymásnak, akkor mindkettő a szerződés részévé válhat, ha viszont ellentmondás van ("blanketták csatája"), akkor egyik sem lesz érvényes. Helyettük a jogszabály diszpozítiv rendelkezéseit kell használni. Ha ilyen nincs, akkor a bíróság határozza meg a forgalmi szokásokat figyelembe véve a szerződés tartalmát. Amennyiben az ellentmondás a szerződés lényeges pontjait érinti, akkor a szerződés nem jön létre. Elvárások a blankettával szemben: Egyértelműség. A feltételeknek egyértelműeknek kell lenni Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a bírói gyakorlat a gyengébb felet (ez rendszerint a jogosult) részesíti előnyben, az ő javára dönt a vitás kérdésekben. Általános gyakorlattól való eltérésről való tájékoztatás. Ennek eszközei:

aláhúzás, kiemelés vagy kifejezett közlés. Blankettaszerződések veszélyei: 1. Egyoldalú előnyök a szerződés megfogalmazójának, ok: A Ptk rendelkezései szerint a törvény diszpozitív szabályaitól el lehet térni. Ptk tiltja, hogy jogi személyek egyoldalú előnyöket kössenek ki maguknak. E célból összességében kell vizsgálni a szerződést, és nem külön-külön az egyes szerződéseket (azaz kiegyenlítés elképzelhető). 2. A jogosult általában nem tud mélyebben megismerkedni a szerződéssel, gyakran nem is szakértő, hanem fogyasztó. Nincs igazi választási lehetősége Amennyiben egyoldalú előnyök találhatók egy szerződésben, akkor ezt a sérelmezett bíróságon megtámadhatja. Ha a bíróság ezt az igényt megalapozottnak találja, akkor a szerződés adott pontját érvénytelennek nyilvánítja és esetleg orvoslást is elrendel. A szerződésmódosítás a szerződéskötés időpontjához visszahatóan hat. Fontos, hogy ez a

döntés csak erre a konkrét esetre hat, és nem minden ilyen típusú szerződésre. Blankettaszerződést megtámadhatnak nem közvetlenül érintett szervek is (pl. fogyasztóvédelem, ügyészség) Amennyiben a bíróság ezt jogosnak ismeri el, akkor az összes ilyen szerződést ki kell igazítani, de nem visszahatólag, hanem csak a jövőre nézve. Keretszerződések: Átmenet blanketták és individuális szerződések között. Azok használják, akik egymással huzamosabb ideig tartó gazdasági kapcsolatban állnak. Céljuk, hogy meggyorsítsák az ismételten előforduló jogi lépések lebonyolítását. Keretszerződésekben a felek a szerződés általános keretfeltételeiben egyeznek meg (pl. minőségi kikötések, szerződésszegés szabályozása stb.) A későbbiekben a felek szerződéseiket a keretszerződésre való utalással kötik. A jogokat és kötelezettségeket az egyedi szerződés szabályozza, a keretszerződés mintegy másodlagos jogterület.

Gyakran egyben előszerződések is (pl. szindikátusi szerződések, fővállalkozási szerződések) 7. Előszerződés Előszerződés ≈ Szerződéskötési kötelezettség a felek megállapodása alapján. A jog egyik hatékony piacszervező intézménye, megkötői arra vállalkoznak, hogy a jövőben szerződést fognak kötni. Az előszerződés tárgya így nem más, mint szerződéskötési kötelezettség szerződésben való elvállalása. A jogosult az előszerződés alapján egy szerződés megkötését követelheti (szolgáltatás itt = szerződéskötés). Előszerződés tartalma: Minél jobban meg kell határozni a szerződést, amit a jövőben kötni akarnak. Erre nem mindig van lehetőség Az előszerződésben mindig meg kell határozni a később kötendő szerződés tartalmát legalább olyan mértékben, hogy a bíróság megállapíthassa a tényleges szerződés tartalmát. Mindenképp meg kell határozni a később kötendő szerződés határidejét. Az

előszerződést olyan alakban kell megkötni, mint amilyen alak a későbbi szerződésre elő van írva. Előszerződésben a felek megállapodhatnak arra, hogy bánatpénz fizetése esetén bármelyikük elállhat a szerződéskötéstől. Ez jogilag nem kártérítés, az ilyenkor nem követelhető. Előszerződés érvénytelensége: A szerződéskötő akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy az előszerződés megkötése után olyan ok állt elő, amely nem teszi lehetővé számára a szerződés megkötését, ez nemzetgazdasági érdekeket sértene, vagy egyébként elállásnak lenne helye. Gazdasági érdek megváltozása ilyenkor nem lehet hivatkozási alap, ugyancsak olyan ok, amely az előszerződés megkötésekor már fennállt. Ilyenkor teljesíteni kell, ennek hiányában kártérítést kell fizetni. Előszerződések a kapacitásfoglalási (-lekötési) és a bankhitelszerződések. 8. A képviselet fogalma, fajai A

mai joggyakorlatban lehetőség van arra, hogy a jogviszonyok alanyai a joghatást kiváltó akaratnyilatkozataikat ne személyesen tegyék meg, erre a célra képviselőket is igénybe vehetnek. Erre a gazdasági kapcsolatok tömegessége miatt van szükség Kis számban léteznek személyhez kötött jognyilatkozatok is, pl. rt igazgatósági tagsága Képviselet: Jognyilatkozat megtétele más helyett és más nevében úgy, hogy a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté. A képviselet alapulhat: - szervezeti viszonyon (szervezeti képviselet, a gazdaságban ez a legfontosabb) - jogszabályon (törvényes képviselet, pl. gyám) - meghatalmazáson (ügyleti képviselet) Szervezeti képviselő: Törvényes képviselet, mert a szervezetről szóló jogszabály határozza meg, hogy ki szerezhet jogokat vagy vállalhat kötelezettségeket a szervezet számára. A szervezeti képviselő képviseleti joga általános, azaz minden olyan jogot megszerezhet és minden olyan

kötelezettséget elvállalhat, amit a szervezet elméletileg megszerezhet, illetve elvállalhat. Ezt a jogot másra nem lehet átruházni, a képviselőtől elvenni nem lehet A szervezeti képviselő felettes szerve korlátozhatja jogkörét, de ez harmadik felekkel szemben nem érvényes. Szervezeti képviselet jogszabályokon kívül belső szabályozáson is alapulhat. A szervezeti és működési szabályzat határozhatja meg a szervezet képviselőit, ez azonban nem lehet általános, csak korlátozott. Egyes esetekben meghatalmazáson is alapulhat egy szervezet képviselete. Ez a meghatalmazás, amely egy egyoldalú címzett jogügylet, feljogosítja a meghatalmazottat, hogy a szervezet nevében és helyett jognyilatkozatot tegyen. Lehet korlátos vagy általános (gazdálkodó szervezetek esetében nem., cégjegyzési jog általánosan nem adható át) Szólhat határozott vagy határozatlan időre, bármikor visszaadható, illetve visszavonható. Cégjegyzési jog: Képviselő

által tett írásbeli jognyilatkozaton szerepelnie kell a cég nevének, valamint az aláíró cégszerű aláírásának. Az aláírásra jogosultak nevét a cégnyilvántartás tartalmazza. Csak ők adhatnak meghatalmazást Vélelmezett képviseletre vonatkozó szabály: A fogyasztók védelmét szolgálja. Ha valaki rendszeresen foglalkozik árusítással vagy szolgáltatás nyújtásával és nyílt üzletet működtet, akkor az ott kiszolgálót képviselőnek kell véleményezni. Álképviselő: Az a személy, aki túllépi jogkörét vagy egyáltalán nincs megbízatása. Az általa kötött szerződések semmisek, hacsak a képviselet külön el nem ismeri azt. Az álképviselő kártérítés fizetésére kötelezhető (jóhiszemű képviselő: csak a szerződéskötés díja, rosszhiszemű: teljes kár). Gazdálkodó szervezetek esetében további szabályok érvényesülnek Ha az álképviselő a képviselt alkalmazottja, akkor a szervezet köteles megtéríteni a harmadik

személy kárát, mert felel munkása káráért. 9. A szerződés érvénytelensége: semmisség és megtámadhatóság A jogügylet hatálytalan, ha arra nem lehet állami kényszerrel alátámasztott követelést (igényt) támasztani. • általános hatálytalanság: mindenkivel szemben fennáll • relatív hatálytalanság: csak meghatározott személlyel szemben, pl. harmadik személy igényének kielégítése alapján elvonták Feltételes jognyilatkozat A jogügylet hatálya valamely jövőbeli bizonytalan eseménytől függ. A felfüggesztő feltétel alatt függő jogi helyzet áll fenn Bontó feltétel: a szerződés hatályának megszűnését tették egy bizonytalan eseménytől függővé, az időhatározásnak határozottnak kell lennie Érvénytelen szerződés: • látszat szerződés: a jognak nem engedi meg a belátást • a jog nem engedi meg a joghatás bekövetkezését • jogellenes magatartás egyik sajátos szankciója • fajtái: Semmisség és

megtámadhatóság 1. Semmisség: • az érvénytelenségre bárki bármeddig hivatkozhat • az érvénytelenséget a hatóság hivatalból köteles észlelni • ezért az észlelő félnek nem kell külön eljárnia • a semmisségi ok általában súlyos nincs elévülés - abszolút érvénytelenség 2. Megtámadhatóság a sérelmet szenvedett fél egy éven belül írásos nyilatkozatban kezdeményezheti a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítását • csak a hátrányosan érintett támadhatja meg (egyoldalú jognyilatkozat) • elévülési jellegű • megtámadása határozott eljáráshoz van kötve (a hatósághivatalból nem észlelheti) • felt. érvénytelenség: a sértett fél döntésére bízva Semmisségi okok: • tilos ügyletek (a cél, amire a felek szerződtek, nem megengedett). Semmisség csak kogens jogszabály esetén • a jó erkölcsbe ütközik (társadalmi közfelfogás alapján) • színlelt szerződés: a felek leplezni

kívánják valódi akaratukat (pl. adás-vétel ajándékozás helyett) • cselekvőképtelen által tett jognyilatkozat (akaratnyilvánítás hibája) • álképviselő által kötött szerződés • kötelező alakiság megsértése esetén (pl. kötelező írásbeliség) • lehetetlen szolgáltatásra irányuló jogügylet--jogképesség hiánya • uzsorás szerződés: a szerződő fél a másik fél helyzetét kihasználva (szubjektív elem) feltűnően aránytalan (objektív elem) előnykötése (pénzuzsora-magas kamat, reáluzsora-lakásbérlet) Megtámadhatósági okok: 1. Tévedés, megtévesztés v fenyegetés hatására tett jognyilatkozat (akarathiba: ennek felismerésekor kezdődik az egy éves határidő) Tévedés: körültekintő szabályozás (ne legyen visszaélés), jogi és ténykérdések Ténybeli tévedés feltétele: -lényeges pontokra kell vonatkoznia -másik félnek kell okoznia Jogi esetekben szűkebb körű, mivel általában a jogszabály nem

tudása nem mentesít a jogsértés következményei alól Megtévesztés: céltudatos félrevezetés, történhet 3. fél részéről is Jogellenes fenyegetés: akarathajlító kényszer (a megtámadás kezdő időpontja a kényszerhelyzet megszűnésének napja) 2. célzott joghatás hibája : a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbözete, ha nincs ajándékozási szándék, kirívó aránytalanság: a szerződéses ár az árcentrumtól min. 3050%-kal eltér; a megtámadási határidő a teljesítés megkezdésétől indul Érvénytelen szerződés: nem kapcsolódik hozzá joghatás, a felek közt nincs kötőerő • az érvénytelenségi ok a jognyilatkozat megtételének időpontjában áll fenn • ha az ok később következik be, akkor szerződés szegés áll fenn • eredeti állapot helyreállítása: szolgáltatást visszaadni, mintha meg sem született volna a szerződés (in integtum restitutio). Ha visszafordíthatatlan, akkor csak a jövőre

nézve érvénytelen • érvénytelenség orvoslása: a bíróság kiküszöböli az okot (uzsorás, aránytalan szerződés v. indokolatlanul nagy előny esetén • szolgáltatás elvonása az állam javára, ügyészi indítvány alapján (állam javára marasztalás) Kártérítési kötelezettség: • szerződési felek közt • 3. személy tekintetében: ha a szerződést kötő felek jóhiszeműek voltak, csak biztosítási kárt követelhet ha rosszhiszeműek, akkor teljes kártérítés Részleges érvénytelenség: Csak egyes kikötések érvénytelenek Hatálytalan szerződés: megfelel a jogszabályi követelményeknek, de alkalmazni csak ha a hatályossági követelményeknek is megfelel 10. A szerződés alakja Három féle lehet: szóban; írásban; ráutaló magatartással Magyaro.: formátlanság, azaz ha nincs külön jogszabály, az ügylet szóban is érvényes Külkereskedelmi: a nyilatkozatok írásba foglalása kötelező. De ha a szerződés írásban,

lehetséges szóbeli módisítás ha nincs külön rendelkezés a szerződésben a tilalmára. Kötelező írásbeliség: A jogügylet jellegétől függően, pl. mezőgazdasági termékértékesítés, hitelezés, biztosítás Az írásbeliség az ügylet tartalmának bizonyítására szolgál, ez esetben az il.ség (én nem bírtam megfejteni.) érvényességi jellegű (ha a jogszabály kötelező írásbeliséget állapít meg) A jogügyleteket magánokiratba kell foglalni. A nyilatkozat tényére és annak személyére nézve jelent bizonyítást, és nem az üzlet tartalmára mint a közokirat (hatóság állítja ki) Teljes bizonyító erejű magánokirat követelményei: • saját kezűleg íródott + aláírás • két tanú lakhellyel • hiteles kiállítói aláírás (bíró v közjegyző által) • gazdasági szerződés esetén cégszerű aláírás Ráutaló magatartás: jognyilatkozat tevők magatartásából állapítható meg azok akarata (vásárlás

automatából, önkiszolgáló étterem) • A termelés és szolgáltatás tömeges igénybevételének velejárója (sem a szerződés tartalmának kialakítása, sem a szerződő felek megnevezése nincs megoldva) • megmarad a kötelem személyes jellege • írásbeliség elmulasztása, de teljesítése esetén a jogalkotó elismeri a ráutaló magatartást • a visszaigazolás az ajánlati kötöttségi idő letelte után jutott el a cimzethez 11. A szerződés biztosítékai különös tekintettel a foglalóra, a kötbérre és az óvadékra A gazdasági érdekvédelem eszközei: Foglaló, kötbér, óvadék, kezesség, zálog, jogvesztés kikötése (ezeket be kell venni az üzlet szövegébe) FOGLALÓ: • olyan pénz v. érték, amelyet a szerződés megkötésekor a kötelességvállalás jeléül kell adni, amikor a részletek kidolgozása v. a teljesítés még időt igényel • a szerződéskötés jele, amit az ellenértékbe be kell számítani • amennyiben a

beszámításra alkalmatlan, akkor visszajár • objektív elem: szerződés szegés ténye szubjektív elem: felróhatóság • NEM jár vissza, ha a foglalót nyújtó fél felróható magatartása miatt hiúsul meg • Kétszeresen jár vissza, ha a foglalót kapó miatt hiúsul meg • foglaló=többletbiztosíték, a kártérítés összegébe beszámítandó • minimál-kártérítés funkcióját is betölti (~kötbér, de előre kell átadni) KÖTBÉR • vétkes szerződésszegés esetén járó, előre kikötött pénzösszeg • kárátalány, kártérítési minimum • szerződés kötésekor kikötendő • a feleket rászorítja a teljesítésre • szerződésszegés objektív, a megróhatóság szubjektív • előnye, hogy a kár mértékét nem kell bizonyítani, csak ha nagyobb a kötbér mértékénél • büntető jellegű szankció: követelhető kár nélkül is • lehet szerződéses kikötés is pl. kötelező kötbér a fuvarozási szerződésnél

• a minimálkötbért előíró jogszabály lefele kogens, felfele diszpozitív ÓVADÉK: • olyan pénz amelyet a kötelezett azért ad át előre, hogy a szerződés nem szerződésszerű teljesülése esetén a jogosult az így bekövetkezett kárát kiegyenlítse • szerződésszegés kiküszöbölésére • nem kell a szerződésszegést a felróhatóságra visszavezetni • magát a kielégítési alapot is át kell adni előre, de azt csak a kielégítés céljaira lehet felhasználni • visszajár, ha a szerződés megszűnik • a szavatossági, jótállási idő letelt anélkül hogy az igényt a jogosult érvényesíthette volna 12. A kezesség A szerződés ún. személyi biztosítéka a záloggal mint tárgyi biztosítékkal szemben A kezes a személyes teljes vagyonával felel a tartozás teljesítéséért ha a köteles nem teljesíti. • nő a teljesítésért felelős személyek száma • nő a vagyoni fedezet: adós és a kezes is teljes vagyonával felel •

a kezesi szerződés alanyai: kezes és a jogosult (nem a kötelezett állapodik meg!!) • nem 3 oldalú • nem feltétele a követelés megléte sem (jövőbeni követelés) • létrejöhet ha nem ismert a kötelezett Alaki követelmény: írásbeli nyilatkozat, a kezes szónak nem feltétlenül kell szerepelnie Járulékos kötelezettség, fő kötelezettséget feltételez: csak akkor érvényesíthető ha megállapítható a főkötelezettség. A kezesi kötelezettség ahhoz a kötelességhez tartozik, amelyért a kezes kötelezettséget vállal 1. Egyszerű kezes: • a főkötelezettség kötelezettje megelőzi a kezes fizetési kötelezettségét, vagyis a jogosult előbb a kötelezettől követel • a kezes a tőketartozásért és a járulékokért is köteles helytállni 2. Készfizető kezesség: • a kezes a kötelezettel egy sorban áll: egyetemleges kötelezettség • itt volt valami fontos de olvashatatlan---csak ekkor lehet szó készfizető kezességről A

kezesség alapulhat szerződésen és jogszabályon. utóbbi: kezesség vállalási kötelezettség: a szerződéses kezességvállalás hatályai az irányadók (gazd-i társaságokról szóló törv.ben vagy a bankkezességnél 13. A zálogjog A jogosult a követelés biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követelést megelőző sorrendben kielégítést kereshet ha a kötelezett nem teljesít. zálogjog: • járulékos jogosultság • csak követeléssel együtt lehet átruházni • abszolút szerkezetű: bárkivel szemben érvényesíthető • elidegenítés esetén a zálogjog is átszáll az új vevőre • kiterjedhet: kamatokra, költségekre, már meglévő vagy jövőbeni vagyonra Létesíthető: 1. minden birtokba vehető forgalomképes ingó és ingatlan dologra 2. minden átruházható jogra (értékpapír, kft üzletrész) 3. minden átruházható követelésre (licenszdíj, lízingdíj) az adós gazdasági érdekének védelme: A zálogkötelezett

egyén vagyona vagy annak egy része szolgál fedezetül, de a vagyon számbavétele korábban csak a bankhitelt biztosító zálogjog esetében volt lehetséges Fogyasztóvédelem: a kereskedelmi forgalomban résztvevő vásárló ha zálogjoggal terhelt dolgot vásároljon.kivétel: a zálogjog átszállásának főszabálya alól zálogmentes tul.jog: • kereskedelmi forgalomban • a rendes gazdálkodás körében eladott dolgokon • jóhiszemű vevő esetén Hitelezővédelem: ilyen esetekben a zálogjog a zálogtárgy helyébe lépő vételára Készzálogjog: • a zálogjogosult birtokolhatja az elzálogosított tárgyat • terheli őt a zálogtárgy épségének megőrzési kötelezettsége • a tárgyat nem használhatja • a tárgy lehet ingó és ingatlan is Jelzálogjog: • a zálogjogosultat nem illeti meg a dolog birtoklásának joga • a zálogtárgyi megóvásnak a kötelezettsége a kötelezettet terheli • ingatlanra és ingóra is • a zálogkötelezett

tovább folytathatja a zálogtárgyon jövedelem szerző tevékenységét • ingatlan esetén az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése • ingó esetén : közokirat elkészítése + Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásába való bevezetése szükséges Követelésen vagy jogon létesített zálogjog: a kötelezett, a jogosult és a zálogjogosult kezéhez együttesen teljesíthet, esetleg pénz bírósági letétbe helyezésével ha követelés a zálogjog tárgya, akkor a követelés jogosultja és a zálogjog kötelezettje azonos személy Keretbizt. jelzálogjog: jogviszonyból keletkező követeléseket kívánnak jelzáloggal biztosítani • meg kell határozni az adott jogviszonyt • azt a max.is összeget, amelyet belül a jelzálogon a követelést biztosítja • feltételes a jövőbeni követelés Zálogtárgyból való kielégítés: bírósági határozat alapján, végrehajtás útján kivételes esetben : megengedett a zálogtárgy közvetlen

értékesítése A zálogjog megszűnik: • ha a zálogtárgy tulajdonos kiegyenlíti a kötelezett tartozását • az alapkövetelés megszűnik • a zálogtul.os megszerzi a zálog tul jogát • a zálogtárgy elpusztul 14. A szerződés módosítása, egyesség Módosítás: • Akkor kerül rá sor, ha a felek között tartós gazdasági és jogi kapcsolat áll fönn • jogi gazdasági okok • történhet: felek közötti kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítással (módosító szerződés); bírósági szerződés módosítással; egyoldalú szerződésmódosítással Módosító szerződés: a jog ügylet módosítás legáltalánosabb formája; közös megegyezéssel bármikor sor kerülhet rá (Ptk 240) Módosítás = újabb szerződés - szerződéskötés szabályai Egyesség: módosítás speciális esete; a felek az egymással szembenálló bizonytalan vagy vitás követeléseikből kölcsönösen engednek; lényege: megszünteti a felek korábbi

bizonytalan követelését, az új követelések alapja az egyezség lesz; később nem lehet tévedésre hivatkozva érvénytelenné nyilvánítani az egyezséget (pl. Ha a bizonytalanságok tisztázódnak) Bírósági szerződés módosítás: a törvény megengedi kivételes esetekben; cél: jogi érdekkonfliktusok megoldása; bíróság módosíthat ha: felek tartós jogviszonyban vannak, szerződés megkötését követően a körülmények lényegesen megváltoznak, ez a változás az egyik fél számára jelentős és lényeges érdeksérelemmel jár. E háromnak kell együtt fennállnia CLAUSULA REBUSIC STATIBUS • bíróságnak döntési joga van a szerződés tartalmát illetően ha a felek kölcsönösen alávetik magukat a bíróság döntésének (nyilatkozni kell) • szerződések kiegyenlítése - bíróságtól kérhető • szerződéskötési vita a bíróság elé vihető - bíróság - szerződés (ha mindkét fél aláveti magát) Egyoldalú szerződés

módosítás: Szűk körben ha a jogszabály feljogosítja valamelyik felet arra, hogy egyoldalúan belenyúljon a szerződésbe (pl. Fuvarozási szerződés) Nem jelent szerződésmódosítást a tartozás elismerése. 15. A szerződés teljesítése (helye, ideje, módja) PACTA SUNT SERVANDA elve: (az adott szó kötelez) • a felek a megkötött szerződéseket kötelesek tiszteletben tartani és jóhiszeműen teljesíteni • a feleknek nem szabad olyan magatartást tanúsítaniuk, ami a szerződésben foglalt célokat meghiúsítaná; kötelesek együttműködni és tartózkodni a joggal való visszaéléstől A teljesítés: • a szerződésben megszabott helyen és időben - és ha dolog vagy szolgáltatás a szerződés tárgya, megállapított mennyiség és minőség szerint - kell megtörténnie • a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy rendeltetésszerűen, illetve a szerződésben kikötött célra lehessen felhasználni • teljesítés akkor

következik be, ha a kötelezett a szerződés főkötelezettségét teljesítette • ezeket a mellékkötelezettségeket is teljesíteni kell, de ezek hiányában még a teljesítés nem utasítható vissza szerzőésszerűtlenség miatt Nehézséget okoz annak a megállapítása, hogy egy szolgáltatás mikor éri el a teljesítés szintjét. A megfelelő szerződéskötéssel megelőzhetők a viták. (Lsd Mit kell szerződésszerű teljesítésnek tekinteni) A teljesítés két szerződéses jogintézménnyel függ össze: szerződéskötés; szerződésszegés Szerződéskötés: a feleknek meg kell határozniuk a szerződés tartalmát és tárgyát: • ha a szerződés egyértelmű, könnyen megállapítható, hogy a felek eleget tettek-e szerződéses kötelezettségeiknek • ha a teljesítés nem megfelelő: szerződésszegés A teljesítés joghatása: • a kötelezett szabadul szerződésbeli kötelezettségei alól • ellenszolgáltatási igények megjelennek • a

kár veszély átszáll a kötelezettről a jogosultra (Kárveszély: az a kockázat, hogy kinek kell viselnie a kárt, amelyet mástól nem lehet követelni (vagyis: a véletlen károk viselése)) A kárveszély viselés jogi szabályozása két polgári jogi intézményhez kapcsolódik: • tulajdonjog: a tulajdonos viseli a véletlen károkat • szerződések joga (kötelmi jog): a dolgokon fennálló jogosultság a teljesítés mozzanatával száll át a kötelezettről a jogosultra (lehet kivétel pl. Vállalkozási szerződés) A teljesítés helye: ahol a kötelezettnek át kell adnia (vagy el kell végeznie) a szolgáltatást • a törvénynek a helyre vonatkozó szabályai diszpozitivak, tehát ezektől a felek eltérhetnek • a hely gyakran kiderül a szolgáltatás jellegéből, tárgyából, vagy a szerződésből (pl. fuvarozási, építési szerződés) • a teljesítés helye a gazdálkodó szervezetek jogviszonyaiban a jogosult székhelye (telephelye) vagy a

jogosult által meghatározott hely (vagyis a dolgot el kell vinni a megrendelőhöz) • ha fuvarozó szükséges a hely igazodni fog a fuvarozási szerződés sajátosságaihoz • ha a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye (vagy telephelye), de a terméket fuvarozni kell, a teljesítés a fuvarozónak való átadással (a feladási állomáson) történik meg • ha a jog teljesítési helyként a jogosult telephelyét határozza meg; teljesítés = a termék elér a rendeltetési állomásra a fuvarozó a jogosult rendelkezésére bocsátja • ha a kötelezett saját fuvareszközzel szállít; a teljesítés = a kötelezett telephelye ( magánszemély fogyasztónak el kell menni a szolgáltatásért) A teljesítés ideje • meghatározása a szerződés feladata, ha a szolgáltatás jellegéből nem következik • ha a szerződés nem határozza meg, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti (Ptk. 280) Mindkét félnek egyszerre kell megkezdenie

a teljesítést Idő meghatározása • időpont: egy határnapon kell teljesíteni • időszak: időszakon belül bármikor Fontos a teljesítési idő pontos betartása: • ha a kötelezett hamarabb készül el csak a jogosult beleegyezése esetén teljesíthet • ha a jogosult ehhez nem járult hozzá akkor a szolgáltatást nem küldheti vissza - felelős őrzés szabályai • határidő után - szerződésszegés Határidőbe a szerződéskötés napja nem számit bele. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap következő napon jár le. A teljesítés módja: A teljesítésben a kötelezettnek és a jogosultnak is megfelelő módon közre kell működnie. A jogosult: • a teljesítéshez szükséges előzetes intézkedések megtétele • szolgáltatás átvétele (mennyiségi és minőségi átvéte) • köteles a lehető legrövidebb időn belül meggyőződni arról, hogy megfelelő-e a teljesítés (teljesítés ellenőrzése átvétel után) átvételkor: •

súly, darabszám, (mennyiségi átvétel) • minőségi ellenőrzés (ha a szolgáltatás lehetővé teszi) • köteles harmadik személy részéről felajánlott tejesítést is elfogadni, ha a szolgáltatás nem személyhez kötött és a kötelezett hozzájárult (hozzájáruláshoz nincs szükség ha a harmadik személynek törvényes érdeke, hogy a kötelezett teljesítsen, pl. Kezesség) • teljesítés bírósági letétbehelyezéssel ha a szolgáltatás értékpapírra vagy pénzre szól de a jogosult személye bizonytalan, székhelye ismeretlen stb. A bírósági letét jog de nem kötelezettsége a kötelezettnek Ismétlődő szerződési kapcsolat esetén (ugyanazon jogosult és kötelezett) • ha a kötelezettnek több tartozása van és a teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását a teljesítést arra a követelésre kell elszámolni amelyet a kötelezett megjelölt • ha ilyen rendelkezése a kötelezettnek - törvény szerint kell elszámolni - régebben

lejárt kötelezettségre • azonos lejárat esetén a terhesebb követelésre kell fordítani, ha a terhek azonosak a kevésbé biztosított terhelés szűnik meg • végső eset: a követeléseket arányosan kell csökkenteni 16. A szerződés megszűnésének esetei 1. a megszűnésről a felek szerződéskötéssel dönthetnek 2. egyoldalú szerződésmegszűntetés: a jogszabály feljogosítja erre valamelyik szerződő felet; a szerződés lehetőséget ad erre valamelyik fél számára 1. Megállapodás • megszüntető szerződés kötése esetén a jogviszony EX NUNC hatállyal tehát a jövőre nézve szűnik meg • felbontó szerződés EX TUNC hatállyal: a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg (minden szolgáltatást vissza kell adni) - a szerződés előtti jogviszony naturális visszaállítása --- sokszor nem bontható fel a szerződés (pl. Szolgáltatás elfogadva) (csak értékbeli elszámolás - megszüntető szerződés lehet) 2.

Egyoldalú megszüntetés • EX NUNC: felmondás feltétel: tartós jogviszony; határozatlan időre kötött szerződés (pl. Bérlet) Felmondás • rendes: felmondási jog alapján, felmondási idővel • rendkívüli: másik fél súlyos szerződésszegése esetén, azonnali hatályú, határozott és határozatlan időre szóló szerződés esetén is • EX TUNC: elállás • teljesen fel kell számolni a jogviszonyt mintha a szerződést meg sem kötötték volna • alapulhat szerződésen, jogszabályon • szerződésen alapulót nem gyakorolhatja az, aki a kapott szolgáltatást nem, vagy csak erősen csökkentett értéken tudja visszaadni • szerződés esetén: bánatpénz; kártalanítási átalány: a másik félnél felmerült károkat fedezi (akkor is jár ha az elállás nem okozott kárt) Elállási jog jogcímei: • súlyos szerződésszegés • általános elállási jog: ha a szolgáltatás igénybevételére már nincs szükség (pl. Vállalkozási,

fuvarozási szerződésnél), de kártalanítási kötelezettség • ténybeli változás amely miatt az egyik felet mentesíteni kell a szerződési kötőerő alól (pl. Jogszabály változás) pl Kötelező hatósági árváltozás 17. Az elévülés és a jogvesztés 1. Az elévülés Ha a kötelezettség teljesítése esedékessé vált, de a kötelezett nem tejesit a jogosult bírósághoz fordulhat a követelés érvényesítése végett. Ez a polgári jogi igény Benyújtása nem kötelező, de kívánatos. Elmulasztása esetén a követelések, szerződések esetén bizonyos időn belül elévülnek (ellentétben a tulajdonjogi igénnyel). Elévülés szabálya (Ptk. 324) Ha valaki bizonyos időn belül nem érvényesíti követelését az elévül - állami kényszereszközökkel (pl. Bírósági vagy egyéb hatósági úton) nem érvényesíthető többé, a teljesítés ezután önkéntes • maga a követelés nem szűnik meg: ha valaki elévült tartozását önként

teljesíti, nem követelheti vissza tartozatlan fizetésként • az elévülés szabályozásának célja: a bizonytalan jogviszonyok rendezése • magyar jogban az elévülési idő általában öt év (de sok esetben a jogszabályok speciális elévülési időt állapítanak meg) • az elévülési határidő felfelé kogens, vagyis - a felek szerződése csak öt évnél rövidebb elévülési határidőben állapodhatnak meg - nem hosszabbíthatják meg az elévülési időt • az elévülési idő folyása a követelés esedékessé válásával indul meg ( a követelésre való alanyi jognak meg kell nyílnia) • a határidő előtt nem lehet követelni a teljesítést még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a kötelezett nem tud majd teljesíteni • ha a jogosult öt éven belül nem érvényesíti igényét, az elévül; ha azonban a jogosult bizonyítani tudja, hogy alanyi jogát menthető indokból nem érvényesítette, akkor elérheti az elévülési idő

meghosszabbítását a jogosultnak az akadály megszűnésétől számítva bizonyos türelmi idő áll rendelkezésére igénye teljesítésére, még akkor is, ha az elévülési idő korábban fejeződne be a türelmi idő általában egy év, ha azonban az elévülési idő egy év vagy kevesebb, akkor csak 3 hónap • lehetőség van az elévülési idő megszakítására, ha a jogosult a kötelezettet írásban felszólítja a teljesítésre, vagy a jogosult a követelést bírósági úton érvényesíti a felek együttesen kifejezett magatartása is megszakíthatja az elévülési időt (pl. Követelés módosítása, egyezségkötés) kötelezett magatartása szakítja meg az elévülést, ha tartozását elismeri, ha az elévülési idő megszakad, a megszakadásig terjedő időszakot figyelmen kívül kell hagyni és a határidő (általában 5 év) számítása újra kezdődik • elévülésnél súlyosabb határidő: jogvesztő határidő nem hosszabbítható, nem

szakítható meg nincs helye bizonyításnak vagy kimentésnekh a a határidő lejárt, a követelés jogalapja elvész 2. Jogvesztés: Sajátos szerződésbiztosíték: a felek írásban állapodnak meg, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszt valamely olyan jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.szavatossági igények érvényesítésére 1 éves, tartós használatra rendelt termékek esetén 3 éves a jogvesztő határidő 18. Pénztartozás teljesítése és beszámítása Pénztartozás teljesítése helye: a jogosult lakó v. székhelye (tehát: a pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatás ugyan azon a helyen történhet, mert aki a dologszolgáltatásnál kötelezett, az az ellenpénzbeli szolgáltatásnál jogosult, és fordítva) sajátos jogszabályok: • a kötelezett a kötelezettséget a lejárati idő előtt teljesítheti, és a jogosult köteles azt elfogadni • a lejárat és teljesítés közötti időre sem kamat sem

kártérítés nem jár (ettől szerződésben eltérni, csak jogszabály külön felhatalmazása alapján lehetséges) 2. Beszámítás: a pénztartozás teljesítésének sajátos módja: a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egyszerű és lejárt követelést a tartozásból levonja Feltétele: • a követelések egyszerűek legyenek (pénztartozást pénzkövetelésbe, gabonatartozást gabonakövetelésbe), különnemű dolgok akkor sem számíthatók be ha értékük megegyezik. • a követelés lejárt legyen (ha a követelés még nem került el az igény állapotába, a határidő nem következett be, akkor lehet szó beszámításról) A törvény kizárja a beszámítást, ha: • • • • • a szolgáltatást a szerződés szerint meghatározott célra kell fordítani ha a fél az adósnak szándékosan okozott kárt törzsbetét befizetése alól nem lehet mentesülni (nem lehet tőkésíteni a hitelt) ha a szolgáltatást meghatározott célra kell

fordítani ha a fél az adósnak szándékosan okozott kárt: a károkozó hitelező köteles a kártérítés megfizetésére, az adós pedig a tartozás kiegyenlítésére 19. A szerződésszegés fogalma és fajtái általában A PTK nem definiálja a szerződésszegés fogalmát.ha a teljesítés nem szerződésszerű, beáll a szerződésszegés Szerződésszegés: a sz. teljesítése egyáltalán nem vagy nem megfelelően történik meg (a felek nem tartják be a jogszabályok előírásait, v. magatartásukkal sértik a másik fél jogait Fontos az előre nem látható esetek figyelembevétele, okai: 1. objektív: (külső) természeti csapás esetén a kötelezettet nem terheli felelősség, a jogkövetkezmények a sz.szegés tényéhez kapcsolódnak 2. Szubjektív: a szszegő felelősségre vonható, az objektíven túlmenő jogkövetkezmények Halmozott jogkör: 1,2 esetén kártérítés a legáltalánosabb szankció (lehet kötbér, stb.) Tipikus sz.szegő magatartások:

• késedelem: a határidő teljesítés nélkül telik le • hibás teljesítés: a felajánlott szolgáltatás nem felel meg a szerződés v. a jogszabály minimális kritériumainak • nem teljesítés: a szerződés teljesítése végleg elmarad, mert • fizikailag v. jogilag lehetetlenné válik a teljesítés • valamelyik fél megtagadja azt Más szerződésszegő magatartások: • tájékoztatási kötelezettség elmulasztása (biztosítási, vállalkozási sz.nél) • együttműködési kötelezettség elmulasztása: felek kötelesek együttműködni Teljesítési segéd: a kötelezett igénybe veszi a sz. teljesítéséhez, de a segéd magatartásáért ő felel, mint magáért (alkalmazott, alvállalkozó) 20. A kötelezett és a jogosult késedelme 1. A kötelezett késedelme: a határidőig nem teljesít, de nem is tagadja meg azt Objektív késedelem: a jogosult számára irreálissá válik a szerződési kötőerő fenntartása, hiszen nem történt

teljesítés.sz további sorsa a jogosulton múlik A jogosult elállhat a szerződéstől, ha: • bizonyítja, hogy elmúlt a sz. teljesítéséhez fűződő érdeke (érdekmúlás= a sz megkötésével elérni kívánt cél a kötelezett késedelme miatt már nem valósítható meg) • fix határidő v. meghatározott időpont letelt • a póthatáridő is eredménytelenül letelt A kötelezettnek felróható késedelem: kártérítés, esetleg kötbérfizetés. Kártérítés alól mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresemény a késedelem nélkül is bekövetkezett volna. Fizetési késedelem: sajátos kötelezeti késedelem Általában a pénzfizetést megelőzi egy korábbi jogviszony. elállás: az árú visszakérése a nem fizető féltől, ha • a szolgáltatást értékesíteni tudja • a szolgáltatás tárgya nem szenvedett kárt Pénztartozásnál általában nem elállás, hanem kamatfizetési kötelezettség (akár) (kamatmentes tartozásra is) • késedelmi

kamat: nem büntető jellegű, hanem jogkövetkezmény • ügyleti kamat: kölcsöntartozás ellenértéke (csak a kölcsöntartozáshoz kapcsolódik, míg a késedelmi k. minden esetben alkalmazható) a kölcsöntartozás lejártáig is jár) Törvényes kamat: (ügyleti kamatnál) 20% • nem kamatmaximum • magánszemélyek közt: ? : kamatmentesség • gazd.i szervek: törvényes kamat Késedelmi kamat: • 20%, ha a sz. nem köti ki • ügyleti kamaton felül évi 8% késedelmi kamat 2. Jogosult késedelme: ha a sz.szerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, vagy • a jogosult elmulasztja a megfelelő teljesítéshez szükséges intézkedéseket • a teljesítésről szóló nyugtát, átvételi elismervény nem adja ki • a kötelezettségről kiállított értékpapírt nem adja vissza és a kötelezett a teljesítés időpontjától mentesül a kötőerő alól, ekkor kezdődik az elévülés, fontos hogy visszakapja az értékpapírt.érdekelt a kötelezett

kötelezettnél: mintha a teljesítés megtörtént volna, de a szolgáltatás tárgyát őrizni köteles, de azért a jogosult felel Fajlagos szolgáltatásnál a kötelezett a szolgáltatást elkülöníti, így a jogosulté a kárveszély Ha a jogosult által át nem vett szolgáltatás pénz, nem jár késedelmi kamat, ha a kötelezett a pénzösszeget letétbe helyezte • a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja • kártérítés, adott esetben kötbér fizetése 21. A hibás teljesítés Amikor a teljesítés nem felel meg a sz. vagy a jogszabály által előírt minőségi előírásoknak, vagy a szolgáltatás nem felel meg a rendeltetésszerű használat követelményének. • a szolgáltatás minőségét ált. szerződés határozza meg • minőséget meghatározó egyéb jogi előírás: szabvány= a rendszeresen ismétlődő műszaki, gazdasági, technológiai feladat megoldási módját, a termék, termény v. szolgáltatás jellemzőinek

meghatározását tartalmazzák • nemzetközi szabványok, Magyar Szabványügyi Testület • nemzetközihez való igazodás • lehetnek kogensek v. diszpozitívak • házi és vállalati szabványok • típusra jellemzőkonstrukciós hiba, minőségi hiba • hibás a teljesítés, ha a szolgáltatás nem felel meg a vele szemen felállított követelményeknek, alkalmasságának megítélése.pl száraz kenyér Szavatosság: objektív jogkövetelmény. A kötelezett szolgáltatása a teljesítés időpontjában hibátlan, a szolgáltatás megfelel a sz. és a jogszabályok követelményeinek, ill az általános alkalmassági követelményeknek. • fontos a teljesítés ideje: ha a hiba a teljesítés után keletkezik, nem lehet szavatossági igény • ha a hiba a teljesítéskor nem volt észlelhető, de fenn állott, akkor van szavatossági kötelezettség • ha a hibát a teljesítéskor észleli, de nem akar róla lemondani, a szolgáltatást jogfenntartó nyilatkozat

mellett elfogadhatja (szavatossági jogával élni kíván) • ha min.-ű termék iránti követelés, ésszerű takarékosság szempontjai Szavatossági jogok: • javítás v. árleszállítás • ha nem javítható, kicserélés • vásárlástól való elállás (ex ? hatállyal) Kisker.: • a hiba akkor tekinthető rövid idő alatt megjavíthatónak, ha a bejelentéstől számított 1 napon belül megjavítják • a jogosult a hibát maga is kijavíthatja a kötelezett költségére • kérhet cserét akkor is, ha a javítás egyéb érdek sérelmével jár Csere: • csak fajlagos szolgáltatás esetén, ill. ha a dolog minden paraméterében azonos az eredetivel • egyedi szolgáltatás: a munka újbóli elvégzését lehet kérni Visszatartás: • a jogosult a szolgáltatás arányos részét a szolgáltatás kijavításáig, kicseréléséig visszatarthatja, ezen hatályok: kellékszavatosság (szerződésnek v. törvénynek megfelelően) Jogszavatosság: • ez is a

szerződéses szolgáltatáshoz kapcsolódik, de nem a fizikai tulajdonságok hiánytalanságáért, hanem a jogi hibákért való helytállás • ahol jogátruházás történik • jogi személyeknél a szavatossági jogok megváltoztatása egyéb feltételekkel van összekapcsolva Kártérítési igény: • érvényesíthető akkor is, ha a szavatossági igény érvényesítésének határideje lejárt a kár keletkezésétől kezdődő 5 éven belül Kereskedelmi igények érvényesítése: • a hiba felfedezését követően haladéktalanul kell értesíteni a kötelezettet (max. 3 hónapon belül) • hat hónapos elévülési határidő (teljesítéstől) • 1 éves (tartós használatra rendelt termékek esetében 3 éves) jogvesztő határidő (jogviszony megszűnik, sz.re nem lehet többé hivatkozni) ezek a hatályok szubsziduálisak (alárendeltek), nem diszpozitívak, ezektől csak egyéb jogi eszközök térhetnek el (pl. élelmiszereknél néhány nap) csere esetén

a szavatossági határidő újrakezdődik, javításnál kitolódik (meghosszabbodik) 22. A szavatosság és a jótállás azonosságai és különbségei Jótállás: • nem szerződés szegési jogkör, hanem szerződési biztosíték (szerződési mellékkötelezettség) • a kötelezett kötelezettséget vállal, hogy a szolgálat tárgya meghatározott időn belül nem fog meghibásodni (garancia) • a szavatossággal ellentétben a kötelezett oldalára helyezi a bizonyítási terhet: akkor menekül a jótállás alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult nem rendeltetésszerűen használta a szolgáltatást • a szavatosság törvényen alapuló kötelezettség.a jótállás tipikus szerződési kikötés (kötelező pl. a tartós fogyasztási eszközökre) • a szavatosságnál kétféle határidő: (jogvesztés, elévülés).jótállásnál: jogvesztő határidő, a javítási idő nem számít bele a jótállás idejébe • a jótállás időtartama a szavatossági idő

lejártával kezdődik Azonosságok: • a jogok közel azonosak: kijavítás, csere, hibás teljesítés során keletkezett költségek viselése Jótállás: a javításnak ált. 8 napon belül meg kell történnie, 30 napon túli javítás esetén cserekészüléket kell biztosítani A jótállási idő alatt felmerülő szavatossági jogokat a jótállás hatályai szerint kell elbírálni: a jogosultra kedvezőbb, a kötelezettre terhesebb hatályok.a jótállás szigorúbb felelősség 23. A szerződések tipizálásának alapproblémái, vegyes és atipikus szerződések A szerződés fajtái (a magyar jogban szabályozott sz. típusok): • Adásiszerződés: a kötelezett a szolgáltatás tárgyát és az ehhez kapcsolódó jogot a jogosultnak átadja -adásvételi sz.: az eladó a dolgot és annak tulajdonjogát pénz ellenében a vevőnek átadja (határidős is) -kölcsönsz: a sz. tárgya pénz, a sz lejártakor pénzvisszafizetési kötelezettsége az adósnak

-szállítási sz.: ipari termék, teljesítés későbbi időpontban (fajlagos sz) -mezőgazdasági termékértékesítési sz.: (zártfajú szolgáltatás): saját termelés és nevelésű -cseresz.: a tulajdonba adott dolog ellenértéke más dolog (nem pénz, pl: barter); dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása -közüzemi sz.: a szolgáltató folyamatos közüzemi szolgáltatásra (gáz, víz) köteles fogyasztó díjat fizet -ajándékozási sz.: nincs ellenszolgáltatás: nem kereskedelmi ügylet! Nem egyoldalú jogügylet, hanem sz., mert az ajándékot el kell fogadni • Eredmény elérésére kötött sz.: a kötelezettnek olyan munkát kell végeznie, amely valamely eredményben testesül meg: munkát kell végezni, eredményt kell produkálni. Ha csak munkavégzés lenne, megbízási, munkavégzési sz.; ha csak dolog, eredmény produkálása, adásvétel. -vállalkozási sz.: vállalkozó: munkavégzés-megrendelő: szolgáltatás átvétele és díjfizetés

(beruházási jellegű vállalkozások, szerzői művek megjelentetése) -tervezési sz., építési sz, szerelési sz (terv készítése, építési tevékenység, technológiai szerelési munka) -kutatási sz., utazási sz, fuvarozási sz (kutató munka és kutatási eredmény; díj ellenében küldeményt rendeltetési helyre továbbít és címzettnek szolgáltat) szerződésszegés = az eredmény nem produkálása • Ügyviteli sz.: a kötelezett ügyeket lát el más érdekében, de az eredményességet nem garantálja. Az eredmény más, külső tényezőtől is függ -megbízási sz.: ha a megbízott jognyilatkozatot tesz: képviseleti megbízás -bizományi sz.: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára köt sz-t (díj ellenében) -szállítmányozási sz. = fuvarozási bizomány: a szállítmányozó köt sz-eket és végzi az egyéb teendőket (fuvarozási sz.-eket saját nevében, de megbízó javára és számlájára megköti) -pénzügyi

szolgáltatás: hitel-, bankszámlasz. -letéti sz.: a letéteményes köteles a letevő által rá bízott (nem használhatja) dolgot időlegesen megőrizni: raktározás (díj ellenében) • Használati sz.: a használatot és a birtoklást a kötelezett időlegesen átengedi a jogosultnak Ingyenes használat: haszonkölcsön sz. -bérlet: több a letétnél: a bérlő nem csak birtokolja, használja is a dolgot, de nem rendelkezik vele (mint adásvétel esetében) pl.: haszonbérlet (mezőgazdasági ingatlannál), lakásbérlet -licenciasz.: a szabadalmi jog jogosultja kötelezettséget vállal, hogy a szabadalom tárgyát használatba adja, és az ehhez szükséges használati engedélyt megadja. Szabadalmi oltalomban személyi és vagyoni jogot egymástól elválaszthatatlanok: személyiségi jog át nem ruházható • Helytállásra irányuló sz.: a kötelezett valamilyen biztosítási esemény bekövetkezésekor meghatározott szolgáltatást fog a jogosult számára

teljesíteni. -biztosítási sz.: élet-, baleset-, felelősség-, vagyon (kár) -biztosítás Kárelosztó funkció, társadalmi szinten azonos kockázati ténynek kitett személyek között. • Organizációs célú sz.: a szerződő felek huzamos és szervezetszerű kapcsolata (társasági sz.) -érdekazonosságon alapuló, többoldalú sz.-ek -jogi személyt keletkeztet (pl. Kft, PJT, Gt) -nem keletkeztet jogi személyt (pl. polgárjogi, társadalmi sz.) A jog a szerződéskötés tényéhez és nem az egyes szerződéstípusokhoz köti a kötőerőt • Atipikus sz.-ek: a törvény által kidolgozott sz típusok alá nem vonható sz-ek (lízing, faktoring, franchise) -fontos a felek megállapodása (nagy szerepe van) -nincs közös jogterület -előbb-utóbb jogszabállyá válnak • Vegyes sz.: több sz típus ötvözete, pl takarékbetét sz, ami áll: letéti, megbízási, kölcsön sz. -"innomitás" sz.: annak a sz típusnak a szabályai az irányadóak, melyek

körében a megoldandó feladatok felmerülnek. Atipikus és vegyes sz.: a Ptk nem szabályozza, de előírhat fogalmakat pl: -faktoring: a pénzintézet üzletszerűen követeléseket vásárol meg (pénzügyi, jogi kategória) -csúcstechnológia területén: szoftver -a szolgáltatás jellege határozza meg a szerződésszegés szankcióit. Atipikus sz-ek: előbbutóbb megjelennek a sz típusok 24. Az adás-vételi szerződés általános szabályai Adás-vételi sz.: a kereskedelmi forgalom alapvető sz típusa, az árucsere tipikus közvetítője -az egyenrangú, de egymástól elkülönült tulaj.-ok összekapcsolódása -az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni -a vevő pedig a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni (birtok + tulajdonjog szerepe) -a felek megállapodása alapján -a tulajdonjog nem a sz. megkötésével, hanem a dolog átadásával száll át az eladóról a vevőre -sz. : nem ad alapot a birtok- és tulajdonba vétel speciális

eszközeinek igénybevételére -alanya bármely jogill. cselekvőképes személy lehet -tárgya minden forgalomképes dolog lehet (forgalomképtelenek: állami tulajdonú tárgyak, önkormányzati törzsvagyon) Forgalomképtelenség: -a Bt. tag társaságba bevitt vagyona -amit a törvény, hatóság vagy sz. annak nyilvánít -célja hogy ne kerüljön ki a kizárólagos tulajdonos vagyonából Tárgya: rendszerint már meglevő dolog; lehet jövőbeli dolog (feltételes reményvásár): a vételár akkor térül meg, ha a dolog létrejön. Feltétlen reményvásár: sorsjegy Ingatlanok esetén: átadás - a tulajdonjog telekkönyvbe való bejegyzése -az eladó köteles a tulajdonjog átruházására és a dolog átadására (birtokba adás) -vevő: megvizsgálás (kellékszavatosság miatt) -a vevő tulajdonjogot szerez; származékos jogsz. a vevő nem szerez több jogot -a jogért való szavatosság: az eladó szavatol a vevő tulajdonjogáért -a vevő birtoklási,

használati és rendelkezési jogot is szerez, ha ezek korlátozottak: ezek elhárítását követelheti -az eladó a tulajdonjogát a sz. megkötésekor, max a teljes vételár kifizetéséig tarthatja fenn -köteles a vevőt tájékoztatni (dolog hibái, elővásárlási jog fennállása, szolgalmi jog) -az átadással és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos költségek az eladót, -a sz.kötés költségei, a tulajdonátruházási illeték és egyéb költségek a vevőt terhelik -a vevő köteles a dolgot átvenni és a vételárat megfizetni (ezt meg kell határozni, kivéve hatósági ár esetén): -kiköthető piaci ár (piacon fennálló középár) -csúszóár-klauzula (számszerű árat meghatározó szabály szerint növelik/csökkentik) -sz.: szóban, írásban vagy ráutaló magatartással -kötelező írásbeliség pl.: ingatlanok adásvételének (+ ügyvédi ellenjegyzés, közjegyzői hitelesítés) -részletfizetés lsd. következő oldal -megtekintésre vagy

próbára vétel. Ha a vevő a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, létrejön az adásvétel. A vevő elfogadó nyilatkozatáig a káresemény az eladót terheli -minta szerinti vétel (fajlagos vagy zártfajú szolgáltatás esetén) -cseresz.: a felek kölcsönös átruházásra vállaltak kötelezettséget 25. Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog Elővásárlási jog: ha a dolgot a tulajdonos el akarja adni, az előszerződési joggal rendelkező fél egyoldalú jognyilatkozattal vevőként beléphet a sz.-be -az elővételi joggal rendelkező beléphet a vevő helyére -a tulajdonos a harmadik személy vételi ajánlatát köteles bemutatni az elővásárlásra jogosult személynek -személyhez kötött jog, átruházása semmis -gyakorlásának lehetősége az adásvételre szűkül (árverésre nem!) -ha hatóság írja elő, csak írásban érvényes -a törvényen alapuló elővásárlási jog elsőbbsége -más személy javára biztosítható

elővásárlási jog elsőbbsége a tulajdonos társával szemben -elővásárlási jog gyakorlása oszthatatlan -elővásárlási jog kötelmi igény öt év alatt évül el Visszavásárlási jog: a korábbi tulajdonos a sz.-ben kikötheti magának, hogy meghatározott időn belül egyoldalú jognyilatkozattal a dolgot visszavásárolja -csak az adásvétel megkötésekor -a visszavásárlási ár meghatározásával max 5 évre-írásban lehet kikötni-egyoldalú jogosultság az eladó számára a vevő a dologra ráfordításokat eszközölhet, ha a dolog értéke nő, visszavásárláskor követelheti az értékgyarapodás megtérítését -az értékcsökkenés pedig levonható az eredeti árból (visszavásárláskor) -jogosultja korábbi tulajdonos legyen (más javára visszavásárlást kikötni nem lehet) -elidegenítési és terhelési tilalom: csak a vevő viszonyaiban irányadó -személyes jellegű, oszthatatlan Vételi jog (opció): olyan jogosult, aki korábban nem

volt tulajdonos, valamely dolgot egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhat -a vétel lehetőségének biztosítása -általában a vevő nem tud/nem képes szerződési nyilatkozatot tenni -jogosultja maga kezdeményezheti az adásvételi sz. megkötését -ritka esetben kérheti a tulajdonos a bíróságtól a vételi jogból eredő kötelezettség alóli mentesítését -bármilyen forgalomképes dologra kiköthető -a határozatlan időre kikötött opció hat hónap elteltével megszűnik -határozott idő: max. 5 év -max. 5 évre -a vételár meghatározása mellett -írásban lehet csak megkötni -vevőnek nyújtott kedvezmnény: részletfizetés -eladó: elállási jog vagy a részletfizetési kedvezmény megvonása -az első késedelem esetén, később már nem gyakorolhatja -a vevőt értesítenie kell + határidő kitűzése -a dolog visszszolgáltatása + használati díj -a kárveszély a vevőt terheli 26. A szállítási szerződés alapszabályai A szállító

köteles a sz.-ben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig átvenni és az árat megfizetni -határidős adás-vétel -az ipari termelés és forgalom alapvető sz. típusa -akkor is, ha a szállító nem maga állítja elő a terméket (de saját számlájára veszi meg) a termék általában még nem áll rendelkezésre -fajlagos (vagy zártfajú) szolgáltatás -tárgya általában ipari termék -a szocialista jogrendszerben elsődleges tervsz. -bárki köthet szállítási sz.-t -a szolgáltatás tárgyának, a teljesítés időpontjának és ellenértékének meghatározása (egyértelműség) -specifikációs jog: a megrendelő a termék választékát a sz.-t követően, de teljesítés előtt határozza meg -tolerancia kikötés: a szállító adott tűréshatáron belüli eltérésére -készre jelentés: a szállító köteles a megrendelőt min. 3 nappal előbb értesíteni, de a megrendelt terméket csomagolva

és mérlegelve leszállítani -a megrendelő a mennyiségi ill. minőségi vizsgálatot azonnal, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc napon belül köteles megejteni -nem terheli megvizsgálási kötelezettség, ha 3 napon belül kicsomagolás nélkül továbbküldi -a teljesítés helye a megrendelő telep/székhelye A megrendelő elállhat a sz.-től (nem sz szegés miatt), de: kártérítés, kötbérfizetés Ez esetben: a vétlen szállító előnytelen helyzete; a megrendelő köteles a szállítót kártalanítani; helyre kell állítani az eredeti állapotot; ha ez érdekeket (nemzetgazdasági) sértene, a sz. megszűnhet a jövőre nézve -kötelezett késedelme: jogosult elállási vagy póthatáridő -megrendelő késedelme: a szállító felelős őrzése -hibás teljesítés: a megrendelő élhet szavatossága jogával -vétlen sz. szegés: nincs kötelező kötbér, lehet kártalanítás -ha a szállító harmadik személyt közreműködtet: a

közreműködőért is ő a felelős -a sz. szegés áthárítása: a szállító a kötelezettségeinek eleget tett és a közreműködő számíthat a sz. szegés tovagyűrűzésére 27. Közszolgálati szerződés és a mg-i termékértékesítési sz Közszolgáltatás: olyan szolgáltatás, amellyel szemben a társadalomban tömeges igény jelentkezik -a szolgáltatás maga is társadalmi igényt elégít ki -a szolgáltatás igen költséges -teljesítése állami eszközök felhasználását igényli pl. víz, villany, gáz, csatorna, tömegközlekedés) Közüzemi sz.: a szolgáltató köteles meghatározott időponttól folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. -sz. kötési kötelezettség: a sz a szolgáltatás igénybevételével jön létre -sz. kötési kötelezettség alóli mentesség: különleges esetekben -a sz. létrejötte után a

szolgáltatás csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltethető -a szolgáltató a sz.-t csak jogszabályban meghatározott esetekben mondhatja fel Mezőgazdasági termékértékesítési sz.: A termelő meghatározott mennyiségű maga termelte terményt, terméket vagy állatot köteles a kikötött későbbi időpontban a megrendelő tulajdonába átadni, a megrendelő átvenni és fizetni. -a határidős adásvételi sz. külön szabályozott válfaja -közel áll a szállítási sz.-hez, de mg-i területre vonatkozik, ezért -zártfajú -a minőséget szabványra vagy más előírásra utalással határozzák meg -a termelő által előállított mg-i termék -a megrendelő a termelőnek teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt (útmutatás, tájékoztatás) -vetőmagot bocsáthat rendelkezésre (a vállalkozási sz.-hez közelít) -az adásvétel ill. a váll szabályait kell alkotni -több évre szóló: -az árban nem kell megállapodni -a felek közös

kockázatvállalásban -közös nyereség elérésében állapodhatnak meg (társasági törvényi elemek) -írásban jöhet létre -ha így nem jön létre, de van kötelezettségteljesítés, a sz. ráutaló magatartással létrejön -a termelő jogosult korábban is teljesíteni, a megrendelőt értesíteni kell -akadályértesítési kötelezettség (az előleg visszafizetése) -a teljesítés helye a termelő telephelye Késedelmi szabály: a termék romlása miatti értékcsökkenés a késedelemért felelőst terhel -a termelő jogosult a leszerződött mennyiségnél 10%-kal kevesebbet teljesíteni, de ha pl. 11%-kal kevesebbet szállít, a kötbéralap is ennyi (és nem 1%) 28. A vállalkozási szerződés alapszabályai A váll. vki más számára vmilyen tevékenységet fejt ki + eredmény produkálására köteles (eredménykötelem). 1. Vállalkozás: üzletszerű tevékenység -> díjat kap (Vállalkozói díj: a felek által kölcsönösen megállapított összeg,

-magában foglalja: váll. munkadíja, és ktgátalánya; -nem foglalja magában: rendkívüli ktgek, ktg előleg; -gyak.: a váll fedezetbiztosítást követel) 2. Gondossági kötelmek: az eredmény nagymértékben függ a tevékenységet kifejtő lehetőségein kívüli tényezőktől. (Pl. megbízás, ügyvédi, orvosi jogviszony, bizomány, letét, stb) -> díjazásra az eredmény elérése nélkül is igényt tarthat Eltérés az egyes szerződésfajtáktól: -adásvételi: vmilyen dolog átruházása (lényegtelen, ki állította elő); -szállítási: tárgya tömegtermék (a szolgáltatás nem egyedi); -munkaviszony alpján végzett tevékenység: rendszeres munkatevékenység a feladat (nem eredmény elérése a cél); -fuvarozás, kiadói sz.,kivétel: személyfuvarozás! Létrejötte: a felek egyszerű akarat megegyezésével (konszenzuálszerződés). Elemei: a szolgáltatás tárgyának; a váll. díj összegének; a teljesítési határidő meghatározása Alanyai:

megrendelő (széles utasítási jogkörrel); vállalkozó (saját kockázatra) + esetleg alváll. (teljesítési segédje). 29. A tervezési és építési szerződés 1. A váll műszaki gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megr annak átvételére és váll díj fizetésére köteles. A tervdokumentáció szempontjai: gazdaságos terv; megfelelés a hatósági előírásoknak és engedélyeknek + jogi oltalom alkalmazása harmadik személy javára = jogszavatossági kötelezettség (eng. hiányában a védettség alá tartozó megoldás jogosultja a kivitelezést korlátozhatja, vagy megakadályozhatja). A váll. köteles a szakvéleményeket, adatokat a megr rendelkezésére bocsátani Kártérítési felelősség kockázatának korlátozását kérhetik a felek: a hazai viszonylatban nem ismert vagy alkalmazott terv elkészítésének vállalásakor. A megr. rendelkezési joga a tervvel kapcsolatban: -> korlátozott! -a szerződésben meghatározott célra, -az abban

meghatározott esetben használhatja fel; -nyilvánosságra nem hozhatja. Típusterv: a többször ismétlődő, azonos vagy hasonló rendeltetésű szerkezetek, épületek, stb. műszaki megoldására készült tervek. Teljesítés: a tervek átadása. A hibás teljesítésből keletkező szavatossági igények elévülésének kezdete: a teljesítés időpontja. A kellékszavatossági igény elévülésének kezdete, ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számolva -3 éven belül megkezdődött-> a telj. időpontja; -3 év után: a megr. díj ellenében kérheti a terv korszerűségének felülbírálatát (jogszabály kötelezővé is teheti) -> a szolgáltatás átadása. 2. A váll építési szerelési munka elvégzésére, a megr annak átvételére, és váll díj fizetésére köteles. Építési szerelési munka: minden olyan tevékenység, amelynek közvetlen célja új létesítmény létrehozása, meglévő korszerűsítése terjedelmének növelése,

átalakítása, fenntartása. Tájékoztató jellegű díj (irányár, a végleges kiszámlázás módja) meghatározása szükséges: ha vmennyi terv és ktgvetés nem áll rendelkezésre. Az építési szolgáltatás oszthatatlan. A hatósági engedélyek beszerzése a megr. feladata Többletmunka: a ktgvetésben nem, de a tervdokumentációban szereplő munka, amely a rendeltetésszerű használathoz szükséges. Pótmunka: a sz. megkötése utáni újfajta megr-i igény (váll díjat növeli, a váll sz módosítja). A munka végzését a megr. bármikor megtekintheti Műszaki ellenőr feladata: munkaterület átadása, építési napló (tartalmazza a munka adatait, menetére vonatkozó, ill. az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket); a megr képviselete A váll. képviseletét az építésvezető látja el Teljesítés: 1. átadás-átvételi eljárás: résztvevői: megr, kivitelező, hatóságok képviselői; célja: a munka megvizsgálása, az esetleges hibák

jegyzőkönyvben rögzítése; 2. utó-felülvizsgálati eljárás (folyamatosan felmerülő hiányosságok kezelése érdekében) Előzetes átadás esetén a kárveszély az átadás időpontjában száll a megr.-re 30. A fővállalkozási szerződés A váll. sz speciális alakzata -> a megr-nek csak egyes jogosultságai maradtak meg, a kötelezettségei viszont a főváll. kötelezettségeivé váltak Tárgya: vmely önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, műszaki egység megvalósítása. A főváll. adott beruházás teljes megszervezését, kivitelezését, átadás-átvételét, és a szükséges jogcselekményeket vállalja. A főváll. kötelezettségei: • a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése (munkahely átadása, eng. beszerzése, a közreműködő váll. munkájának összehangolása); • a munkavégzés felügyelete; • az alváll. utasításokkal ellátása; • átadás-átvétel lebonyolítása; • a váll.

megszervezésével és kivitelezésével kapcsolatos sz-ek megkötése, és minden jogcselekmény elvégzése. Az alváll.(teljesítési segéd) -csak a főváll.-lal áll kapcsolatban, -felelőssége a főváll.-lal szemben áll fenn; -magatartásáért a megr. felé a főváll felelős -igénybevétele a váll. alanyi joga (a jogosan igénybevett alváll.-ért a főváll úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el, ha jogtalanul, akkor felelőssége kiterjed mindazokra a károkra, amelyek az alváll. igénybevétele nélkül nem következtek volna be). 31. Utazási, kutatási és szerelési szerződés 1. Utazási sz: utazást szervező; utazást közvetítő tevékenység Az utazási iroda köteles a szolgáltatást (utazás), és a részszolgáltatásokat (szállás. étkezés, kultúrális program) teljesíteni, az utas pedig a díjat megfizetni. A szerződésnek (írásban kell megkötni) tartalmaznia kell: utazás időtartama, minősége; a teljesítés módja; a díj

összege, befizetésének ideje (az utazás megkezdés előtt -> az utazási iroda legkésőbb 15 nappal az utazás megkezdése lőtt felemelheti, ha e jogát szerződésben kikötötte, a különbözetet közreműködőjének megfizeti (pl. árváltozás esetén)) Az utazási iroda felelőssége: díjleszállítás (a szerződés nem megfelelő teljesítésével arányosan); a díj visszafizetése (vagy más alkalommal teljesítés a szolgáltatás elmaradása esetén); kártérítés az ált. szabályok szerint Elállási jog: az utas részéről: 35 nappal az utazás megkezdése előtt simán + szankciós: díjemelés vagy lényeges programváltozás miatt; az utazási iroda oldaláról: a tervezett legkisebb utaslétszám hiányában. Az utazás közbeni megszűnés esetén az utazási iroda köteles a ktg-eket előlegezni; és az intézkedés ktg-e őt terheli, ha az ő hibájából történt. Vagyoni biztosíték: a külföldön rekedt utasok védelmére az előző évi

forgalom bizonyos félretett %-a. 2. A kutatási sz (megbízási típusú) -nem feltétlenül eredménykötelem; -kártérítési kötelezettsége korlátozható; -váll. díj eredménytelen befejezés esetén is járhat; Tartalma: a kutatás tárgya; telj. határideje; ellenszolgáltatás; a jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó rendelkezések (-> a megr. a rendelkezés jogát kikötheti). Jogszavatosság -> tervezési sz. szabályai Alváll.-t csak a megr engedélyével vehet igénybe a kutató (kiv: ha a váll meghatározott eredményre vállalkozott). Amelyik félnek nincs rendelkezési joga a szellemi alkotás felett, azt csak belső tevékenységi körében használhatja fel; nyilvánosságra nem hozhatja; harmadik személlyel nem közölheti -> a másik fél pedig szabadon rendelkezik felette. 3. A szerelési szerződés alapján a váll technológiai szerelési munka elvégzésére köteles Alanyai 1993

óta magánszemélyek is lehetnek (mint az építési, tervezési sz.-eknél) Technológiai szerelési munka: pl. berendezések, telepítése (kiv: épületgépészeti, épületlakatosi munkák -> építésszerelési munkának minősülnek). Átadás-átvétel: próbaüzem (30 nap). A megr. nem tagadhatja meg az átvételt a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó kisebb hibák esetében. 32. A bérlet szabályai A bérlet használati kötelem. Bérleti szerződéssel általában a tulajdonos, vagy akinek erre felhatalmazása van, időlegesen használatot enged a bérlet tárgyát képező dolgon. Nálunk nincs örökbérlet. A jogviszony alanyai a bérbe adó és a bérlő, a jogviszony tárgya lehet bármely ingó vagy ingatlan dolog. A bérbe adó főkötelezettsége, hogy köteles a dolgot a bérlő használatába adni, és mindaddig, amíg közöttük a bérleti jogviszony fennáll, köteles tűrni azt, hogy a bérlő birtokolja és használja a dolgot. A bérbe adót

terheli a kellékszavatosság is, amely alapján szavatol azért, hogy a dolog a bérleti jogviszony egész tartalma alatt a szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A bérbe adót jogszavatosság is terheli, eszerint a bérbe adó szavatol azért, hogy 3. személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy akadályozza. A bérbe adót terhelik bizonyos költségek a dolgok fenntartásával kapcsolatban: rendkívüli felújítás és javítás költségei; a bérlő által a dologra fordított szükséges kiadások; valamint a dologgal kapcsolatos közterhek. A bérbe adó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot. Ha a bérlő a dolgot rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, úgy követelheti az ilyen használat megszüntetését, valamint amennyiben ebből eredendően kára keletkezett, a kár megtérítését. Ha tovább

folytatja, azonnal hatállyal felmondhat és követelheti kára megtérítését. A bérbe adót megilleti a felmondás joga, amely lehet rendes felmondás (csak határozatlan időre kötött szerződésnél van lehetőség, ekkor 15 nap) és azonnali hatályú felmondás (mind a határozott, mind a határozatlan időre kötött szerződésnél van lehetőség, ha nem fizet a bérlő, vagy súlyos ill. ismétlődő rendeltetésellenes – szerződésellenes használat) A bérlő főkötelezettsége a bérfizetés. Felel minden olyan kárért, amely a szerződésellenes vagy rendeltetésellenes használat következménye, köteles viselni a dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat. Nem jogosult arra, hogy a dolgot albérletbe vagy más személy használatába adja. A bérlet megszűnésekor köteles a dolgot a bérbe adónak visszaadni 33. A haszonbérleti szerződés szabályai Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület

vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A haszonbérbe adó főkötelezettsége, hogy a dolgot a haszonbérbe vevő birtokába adja. Őt terheli mind a kellék-, mind a jogszavatosság, rendkívüli felújítás és javítás kötelezettsége, törvényes zálogjog illeti meg. A haszonbérlő főkötelezettsége a haszonbér határidőben való megfizetése, köteles a dolgot a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően használni, köteles viselni a dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás költségeit, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket. Jogosult a dolog birtoklására, használatára ill a dolog hasznainak szedésére A haszonbérleti jogviszony az alábbi módokon szűnhet meg: a felek megszüntető szerződésével, közös megegyezés alapján; határozott idejű szerződés esetén a határozott idő lejártával; határozatlan idejű

szerződés esetében rendes felmondással, amely mindkét felet megilleti. Rendes felmondás esetében a jogviszony 1 hónapos felmondási idő elteltével szűnik meg; azonnali hatályú felmondással, ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét ill. ha a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg. 34. Lízingszerződés a) két vagy- többoldalú jogügylet kétoldalú/közvetlen lízing: ha a termék gyártója a saját maga által termelt dolgot (gépet, berendezést) adja lízingbe, (kétoldalú lízing jön létre ún. visszlízing esetén: ha a dolog tulajdonosa eladja a tulajdonában álló dolgot a vevőnek, aki azonnal lízingbe adja ezt a dolgot az eredeti tulajdonosának,) háromoldalú/közvetett lízing: ha a szerződésbe belép egy finanszírozó pénzintézet, aki vevőként lép fel a gyártóval szemben,

a dolgot megvásárolja, és ő adja lízingbe a használónak, (célja: biztonságos megtérülés) A háromoldalú lízingnél a lízingbe adó olyan tartós dolgot vagy ipari tevékenység céljára rendelt ingatlant ad lízingbe, amelyet a lízingbe vevő kívánsága szerinti minőségben vagy leírása szerint harmadik személytől tulajdonul megszerez. A lízingbe adó és a lízingbe vevő között szerződés jön létre olyan dolgok lízingjére, amely még nincs a lízingbe adó tulajdonában. Ilyenkor a lízingszerződést megelőzi egy adásvételi szerződés A lízing legtöbb esetben háromoldalú tranzakció, amelyben a lízingbe adó és a lízingbe vevő mellett legtöbb esetben harmadik személy, a lízing tárgyának gyártója vagy forgalmazója is szerepel. A szerződés alanya lízingbe vevői oldalon bárki lehet, magányszemély és gazdálkodó szervezet is. Lízingbe vevői oldalon más a helyzet Az üzletszerűen folytatott pénzügyi lízinget a magyar jog

pénzintézeti tevékenységnek minősíti és ezáltal eltérő jogi megítélés alá helyezi. b) több évre szóló tartós, határidőre kötött, felmondhatatlan jogviszony A lízingszerződés időtartama általában a dolog amortizálódásának idejéhez igazodik. A lízing általában határozott idejű szerződés, de használják hosszú lejáratúnak nevezett változatát is. Létezik még az ún operatív lízing is: ha a bérlet rövid időre szól és visszavonható, így a gép vagy a berendezés élettartama alatt többször is bérbe adható (nem tulajdonszerzéssel zárul a jogügylet). c) a kárveszélyt és a dologgal kapcsolatos közvetlen terheket a lízingbe vevő viseli d) a lízingszerződés alapján a lízingbe vevő jogot szerez arra, hogy a szerződés lejártakor a dolgot maradványértéken (=egy jelképes vételár, azaz a lízing tárgyának valós ellenértéke a teljes futamidő alatt lízingdíjként fizetett összeg és a maradványértékű

megvásárlási ár együttesen) megvásárolja A lízingszerződés opciót biztosít a lízingbe vevő számára. Ha a lízingszerződés opciót nem tartalmaz, akkor a tulajdonjog az utolsó lízingdíj megfizetésével száll át a lízingbe vevőre. e) a lízing kizárólag visszterhes ügylet A lízingbe vevő a szerződés szerinti lízingdíjat köteles fizetni. (Az amortizációt a lízingbe adó számolja el, a lízingbe vevő pedig a lízingdíjat ugyancsak a költségei között számolja el.) Késedelmes fizetés esetén beállnak a késedelem jogkövetkezményei (kötbér, súlyos szerződésszegés), a késedelem azonban orvosolható. Az azonnali hatályú felmondás joga a gyakorlat szerint általában akkor gyakorolható, ha a lízingbe adó a mulasztás pótlására póthatáridő tűzésével lehetőséget biztosít. Eltérések: adásvétel-lízing: a lízingbe vevő a futamidő alatt nem szerezheti meg a dolog tulajdonjogát; bérlet-lízing: mindaz a kockázat,

amely a bérleti szerződésben a bérbe adót terheli, a lízingben a lízingbe adó terhére esik, kölcsön-lízing: kölcsön tárgya pénz, vagy más fajlagosan meghatározott dolog lehet, a kölcsön az adós tulajdonába megy át és lejárat előtt bármikor következmény nélkül felmondható. Mi is a lízingügylet? A lízingügylet termelőeszköz bérletére vonatkozó szerződés. Két alaptípusa van: Finanszírozási/pénzügyi lízing: a bérlet hosszabb időszakra vonatkozik és a bérleti szerződés visszavonhatatlan. A bérlet lejárata után a bérlő a lízingelt berendezés tulajdonjogát is megszerzi. Operatív lízing: lásd fent Bérleti díj számításhoz szükséges lízingszorzó = fizetendő teljes lízingdíj/dolog tényleges ára 35. A franchise szerződés Franchise definíciója: a franchise szerződés alapján a rendszergazda mint a rendszer átadója egy, a tulajdonát képező franchise rendszer használati jogának átadására és annak

eredményes megvalósításában való közreműködésre, a rendszervevő pedig a franchise rendszer önálló vállalkozásban történő hasznosítására és díj fizetésére vállal kötelezettséget, A jogviszony tárgya szerint létezik: a) termelési franchise: A jogviszony tárgya: meghatározott termék előállítására és értékesítésére vonatkozó jog. Az átadó által átruházott know-how alapján az átvevő az, aki a terméket előállítja, feldogozza, megmunkálja, nemesíti és terjeszti. b) értékesítési franchise: A jogviszony tárgya: meghatározott termékek vagy termékcsaládok értékesítési jogának átruházása. c) szolgáltatási franchise: A jogviszony tárgya: különböző szolgáltatási tevékenységek végzésének a joga. A franchise tevékenység végzése szerint létezik: • teljes franchise: az átvevő a franchise keretében végzett tevékenységet gazdaságilag és jogilag önálló egységként vezeti, • részleges

franchise: a franchise átvevő egy másik, technikailag rokon területen már folytat gazdálkodó tevékenységet, és ezt egészíti ki egy olyan tevékenységi területtel, amelyen már létezik egy működőképes franchise. Magyarországon jelenleg a franchise-t törvény nem szabályozza, tehát ún. innominát szerződés, mégpedig olyan vegyes szerződés, amely más szerződéstípusok alkotóelemeinek vegyítéséből keletkezik. A franchise szerződéseknek minden esetben mintegy központi magját képezik a valamely licencia, know-how, illetve védjegy használatának átengedésére vonatkozó megállapítások. A franchise jogviszony minden esetben tartós, hosszú távú jogviszonyként jelentkezik. Egy franchise szerződés minimum 5-10 évre jön létre. A franchise jogviszony tárgyaként az immateriális vagyoni jogok széles tárháza jöhet számításba. A franchise jogviszonynak tehát sohasem valamely dolog képezi tárgyát A franchise szerződés kötelező

tartalmi eleme a reklámtevékenység szabályozása. A jogviszony két pólusa: • a franchise átadó: kizárólag olyan személy, akinek kizárólagos joga áll fenn egy olyan know-how-n, amelynek alkalmazhatóságát és eredményességét a franchise hálózat beindítását megelőzően legalább egy mintaegységben lefolytatott tartós “próbaüzem” bizonyította. Kötelezettségei: a franchise szerződésben szabályozott és bemutatott know-how átvevőre történő átruházása (kézikönyv átadása), Jogai: jogosult az ún. royalty-ra, amely az átvevő által a franchise keretében lebonyolított forgalom meghatározott százalékában kikötött folyamatosan fizetendő díj, továbbá jogosult az átadó a központilag szervezett reklámozás költségeinek egy részét az átvevővel megtéríttetni, illetve széles körű ellenőrzési joggal is rendelkezik, • a franchise átvevő: elvileg bárki állhat e pozícióban, de alkalmasak kell lennie,

Kötelezettségei: lásd franchise átadó jogai, illetve az átvevő nem bocsáthatja harmadik személy rendelkezésére a megszerzett know-how-t, valamint titoktartási kötelezettsége is van az átvett módszerről, Jogai: jogosult a rendszer alapját képező know-how megismerésére, továbbá szerződésszerű használatára, + lásd átadó kötelezettségi, valamint bizonyos esetekben a szerződés elővásárlási jogot, esetleg opciót biztosít az átvevőnek arra, hogy a franchise jogviszonyból saját franchise üzletének megvásárlásával kiváljon. 36. A megbízási szerződés általános szabályai A megbízás valamely ügy ellátására vonatkozó, képviseleti jogot nem adó kétoldalú jogviszony: szerződés. Ha a megbízás olyan ügy ellátására vonatkozik, amely képviselet ellátását igényli, akkor a megbízónak külön meghatalmazást kell a szerződésbe foglalni. A meghatalmazás jogi értelemben egyoldalú címzett jognyilatkozat, ezzel szemben a

megbízás kétoldalú jogviszony: szerződés. A megbízott valamely cél elérése érdekében munkálkodik, de nem ígéri, hogy a tevékenysége eredményre fog vezetni. A megbízási szerződés nem eredménykötelem A megbízott akkor válik szerződésszegővé, ha az eljárása szakszerűtlen, gondatlan, hozzá nem értő. A megbízotti tevékenység eredménytelenségének a kockázata a megbízóé A megbízott kötelességei: • a megbízott köteles az ügyet személyesen ellátni. (Sajátosan alakul a megbízás személyes jelleg, ha a megbízási szerződést jogi személlyel kötik meg.), • a megbízó utasításait betartása, • tájékoztatási kötelezettség a megbízó felé, • titoktartási kötelezettség, • köteles a szerződés teljesítésekor a megbízóval elszámolni, valamint az összes - a megbízás során megszerezett - információt kiadni, A megbízott jogai: • igénybe veheti egy harmadik személy közreműködését, ha 1. ehhez a

megbízó hozzájárul, 2. egyébként a megbízás jellegével együtt jár, 3. megbízót fenyegető kár elhárítása miatt kell igénybe venni, s megbízott csak akkor felel a harmadik személy magatartásáért, ha nem járt el kellő gondossággal a kiválasztásánál, • joga van megtagadni a megbízó utasítását, ha az törvénybe ütközik, és azonnal élhet az azonnali hatályú felmondás jogával is, • ha a megbízás a teljesítés előtt megszűnik, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részére tarthat igényt, A megbízó kötelezettségei: díj fizetésére köteles; a díjon felül köteles a megbízónak az ügy ellátásával felmerülő költségeket megtéríteni, A megbízási szerződés megszűnik, ha a) ha valamelyik fél felmondja, b) bármelyik fél meghal, illetve jogi személy jogutód nélkül megszűnik, c) a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképesség vált, vagy a megbízott cselekvőképességét

elveszti, d) a megbízás tárgytalanná vált. 37. A letéti szerződés A letéti szerződés alapján a letéteményes arra vállal kötelezettséget, hogy a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrzi. (ügyviteli kötelmek sajátos fajtája) A letevő rendszerint a dolog tulajdonosa, letevő bárki lehet. A letéti szerződés esetében a tulajdonjog részjogosítványai közül a birtoklás joga kerül át a letevőtől a letéteményesre. A letéteményesi pozícióban a polgári jog bármely alanya lehet. A letéteményes az őrizetbe vett dolgot letéteményesi pozícióban a polgárjog bármely alanya lehet, nem használhatja és nem bízhatja másra, a letéti szerződés személyhez kötött szolgáltatás. A szerződés teljesítéshez harmadik személyt akkor vehet igénybe, ha ehhez a letevő hozzájárult, vagy ha ez a letevőnek károsodástól való megóvása végett szükséges. A letéteményest tájékoztatási kötelezettség terheli. A letevő pedig

köteles a díj megfizetése, mely utólag jár és magában foglalja az őrzéssel kapcsolatos költségeket. A letéteményest díjkövetelése, illetőleg költségkövetelése erejéig zálogjog illeti meg azokon a tárgyakon, amelyek a letéti szerződés alapján kerültek birtokába. A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti. A letéteményes pedig, ha a szerződés nem határozott időre kötötték, a jogviszonyt felmondással megszüntetheti. A felmondási idő a törvény szerint 15 nap, de ettől e rendelkezéstől a felek egyező akarattal eltérhetnek. A határozott időre kötött letét esetén a határidő lejártakor a letéteményes a dolgot köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni. A határidő lejárta előtt a letett dolgot a letevő bármikor visszakövetelheti, és a díj arányos részt tartozik megfizetni. A letéteményes a dolog visszavételét csak akkor követelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van. Ha a dolgot a letevő nem veszi

vissza, a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (Megszűnik eddigi felelőssége.) A letéti szerződés megszegése esetén a felek a rendes vétkes felelősség szabályai alapján felelnek. A letét különleges nemei közül legjelentősebbek azok a szabályok, amelyek a vendéglátóipar működésével kapcsolatosak: a) szállodák, éttermek szolgáltatásai, b) fürdők, kávéházak, éttermek, színházak őrzési kötelezettségei. 38. A bizományi szerződés A bizományi szerződés alapvetően kereskedelmi ügylet. A bizományosi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó javára és számlájára, de saját nevében szerződést köt. A bizományi szerződés a közvetítő tevékenység szerződéstípusa. A bizományos ügyviteli feladata: a szerződés megkötése. Elsősorban adásvételi szerződés (Kivétel: ha a bizományos nem adásvételi, hanem fuvarozási szerződést köt saját

nevében a megbízó javára, akkor a bizomány önállósodott altípusáról, a szállítmányozásról/fuvarozási bizományról van szó.) A bizomány lényege az, hogy egy olyan szerződésről van szó, amelynek a tárgya egy másik szerződés megkötése harmadik féllel. Ezért a bizományi szerződés lényese pontjai kétirányúak. Egyrészt a bizományi szerződésnek tartalmazni kell a harmadik féllel megkötendő szerződés lényese pontjait. Másrészt meg kell határozni a megbízó és a bizományos jogait és kötelezettségeit, ezen belül is a bizományos számára járó díjat. A bizományi szerződés tartalma: • a szerződő felek megnevezése, • a megbízás tárgya, • bizományosi díj (jutalék), • limitár meghatározása, eladási bizomány esetén ennél alacsonyabb áron nem adhat el, vételi bizomány esetén ennél magasabb áron nem vásárolhat, • minimális forgalom kikötése, • bizományi/konszignációs raktár fenntartásának

kérdései, • hitelkockázatok esetleges megosztása a felek között, • kölcsönös tájékoztatási kötelezettség, • szerződés hatálya. A bizományos köteles a megbízó utasításait betartani. Ha a bizományos a harmadik személlyel a szerződést megkötötte, ez a szerződés a bizományost kötelezi. Ez azt jelenti, hogy ha a harmadik személy szavatossági igényt akar érvényesíteni, jognyilatkozatát a bizományos felé köteles megtenni. A megbízó és a harmadik személy között nincsen jogviszony. A bizományosi díj magában foglalja a bizomány teljesítésével rendszerint felmerülő költségeket, és a bizományos hasznát is. A bizományost megilleti az ún. önszerződés joga Ez azt jelenti, hogy a bizományos ahelyett, hogy harmadik személlyel kötné meg a szerződést önmaga lép eladói, vagy vevői pozícióba, az üzletet saját számlájára köti meg. A bizományos önszerzési joga korlátlan A bizományosi szerződés a teljesítéssel

rendszerint szűnik meg. A megbízó a bizományt megszüntetheti azonnali hatállyal is, de csak addig míg a bizományos a harmadik féllel még nem kötötte meg a szerződést. A bizományos is felmondhatja a szerződést, de csak 15 napos felmondási idő betartása mellett. 39. Szállítmányozási szerződés önállósult szerződéstípus, kikeverve: megbízás; bizományozás; fuvarozás Pontos megnevezése: fuvarbizomány (erős kapcsolat a bizományi eljárással (tulajdonképpen speciális alak amiben az árutovábbítás van kikötve): saját nevében, harmadik személy javára) Technikailag a szállítmányozó jogcselekményeire (szerződés) a bizományi szerződés szabályait kell alkalmazni A küldemény kezelésével kapcsolatosan a fuvarozási szabályokat kell tekinteni Szállítmányozási szerződés gyakorlata Létrejöttének forrása: felek akarategyezése Alanya: bárki lehet (általában vállalkozók) Szállítmányozó köteles: • szerződéseket

saját nevében a megbízó számlájára megkötni; • megbízó utasításait követni; • a célszerűtlen utasításra a megbízót figyelmeztetni; • csak írásbeli megerősítés esetén köteles végrehajtani a megbízó felelősségére (ha ragaszkodik) • vagyont, személyt veszélyeztet az utasítás -> nem kell végrehajtani, ha a megbízó kifejezetten kéri: biztosítani a cuccost • gazdaságosság és biztonságosság figyelembe vételével elszállítani a dolgokat (alvállalkozók, útvonal, egyebek kiválasztása) • a megbízó kéréseit a fuvarozóval szemben érvényesíteni. Ez alól a kötelesség alól csak a megbízó ilyen irányú írásbeli nyilatkozata adhat felmentést • az előbbi elmulasztása okozta károkért felelni (a kapcsolódó károkért is) A belépési jog: Azt jelenti, hogy a szállítmányozó bevonhat alvállalkozókat is, ha akar. Ha ő akar bevonni alvállalkozót: ő felel a magatartásukért. Ha a megbízó kéri: akkor nem

felel a szállítmányozó A megbízó köteles kifizetni a szabadon kialkudott díjat; kifizetni a szükségesen és hasznosan erre fordított költségeket. Fedezet erre a szállítandó cuccosra fenntartható zálogjog Zálogjogot bírósági végzés nélkül gyakorolhatja. Az érvényesítési sorban őt csak a fuvarozó előzi meg. Kárszabályozás: A fuvarozó nem felel, azért a károkért amit a fuvarozási tevékenység okozott. Kivéve ha küldeményt maga fuvarozta; küldeményt gyűjtőforgalomban, azaz ugyanazon a szállítóeszközzel mások küldeményeivel együtt el nem különítve fuvarozta és a kár ezért állt elő; az ilyen igények egy év múlva elévülnek (a cucc átadásának napjától számítva) 40. A fuvarozási szerződés fogalma, a felek jogai és kötelezettségei A fuvarozás technikai értelemben egy meghatározott dolognak - küldemény - az egyik helyről a másik helyre történő eljuttatását jelenti valamilyen technikai eszköz

igénybevételével. Lehet közúti, légi, tenger, folyami, vasúti. A fuvarozás egy sajátos vállalkozási szerződés, amelynél a fuvarozó egy munkával elérhető eredmény produkálására köteles. A feladó az ellenértéket fizeti meg Törvényi szabályozás síkjai: nem egyszerűen egy alfejezet a Ptk.-ban, hanem komplex szerteágazó rendszer tisztázza Ptk 41. Fejezete az alapvető normákat Az alapvető eltérés lehet: ágazati törvények (vasúti szabályozás, hajózás stb.) fuvarozási szabályzatok az egyes fuvarozási területek különös kérdéseiről (VÁSZ, HÁSZ.) díjszabályzatok: fuvardíj kiszámítási módjáról beszél Nemzeti egyezmények. Ezek megelőzik a ptk-t A fuvarozás három pólusú jogviszony: első póluson a küldemény továbbítását megrendelő szeméy áll: feladó; második pólus: aki továbbítja a küldeményt: fuvarozó; harmadik pólus: az akihez beérkezik a küldemény (címzett). Ő nem áll szerződéses

kapcsolatban a fuvarozóval és másfajta kapcsolatban (nem fuvarjogi) áll a feladóval. A fuvarjog jogokat és kötelezettségeket állapít meg rá nézve is. A fuvarozási kényszer azt jelenti, hogy a fuvarozó bizonyos feltételek megléte mellett nem zárkózhat el a fuvarozási szerződéstől. Kivételek: feladó nem teljesíti a fuvarszabályok valamelyikét; vis maior; üzemi kényszerítő ok A fuvarozási szerződés általános szabályai: konszenzuális ügylet: szóbeli akarategyezés után jön létre; a szerződés a küldemény átvételével jön létre; fuvarlevél; sajátos okirat (alaki, tartalmi kikötések), bizonyítja a szerződés létrejöttét és a küldemény átadását. Tartalmazza a legfontosabb adatokat a fuvarról. Másodpéldány a megbízóé Kíséri a küldeményt A címzett számára kézbesíteni kell. A fuvarlevél nem értékpapír Fuvarozó alapvető kötelességei: küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítása; küldeményt a

rendeltetési helyre továbbítani; csomagolás megvizsgálása; fuvareszközt kiállítani; címzettet értesíteni kell; ott a címzettnek kiszolgáltatni; feladó; fuvardíj megfizetése; megfelelő csomagolás; szükséges hatósági igazolásokat beszerezni (ha nincs meg a fuvarozó megtagadhatja az átvételt); a berakodás (általában) 41. A fuvarozási szerződés megszegése 1. nem alkalmas állapotban állítja ki a fuvareszközt ellállhat a szerződéstől 2. követelheti a megtérítést a berakodás megkísérléséből származó többletköltségeknek 3. küldeményben bekövetkező károk (elvesztés, értékcsökkenés) 4. korlátozott felelősség: csak ha a küldemény tárgyát kifejezetten közölte 5. nem értesíti minden lényeges kérdésről a megbízót 6. fuvarozási határidő lényeges túllépése 7. küldemény épsége veszélybe került 8. küldemény kiszolgálása nem lehetséges 9. késedelembe esés 10. fuvareszköz kiállításával késik 11.

lebonyolításával késik 12. kötbérfizetési kötelezettség kötbéren felüli kárpótlás akkor ha 1. határidőben való teljesítéshez fűződő érdek ismert volt 2. írásban vállalta a határidő megtartását 3. nem tudja bizonyítani, hogy elháríthatatlan ok okozta a késedelmet 4. teljes vagy részleges megsemmisülés, elvesztés, megrongálódás akkor nem kell fizetni, ha (kimentési elv alapján) tevékenységen kívül eső és elháríthatatlan okból küldemény belső tulajdonsága folytán a csomagolás kívülről nem észlelhető hiányossága miatt feladó által végzett berakás, illet a címzett által végzett kirakás miatt a fuvaroztatók, kísérőszemély nem úgy járt el ahogy az elvárható lett volna A feladó szerződésszegése: nem adja át a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy az útközben szükséges hatósági kezeléshez a megfelelő okmányokat berakodással késedelembe esik kártérítés követelhető Bizonyítási

teher Az köteles bizonyítani, aki állítja, hogy a kár nem a az ő kötelezettségi körébe eső okból következett be. Ha ez nem lehetséges akkor az, akinél a kár felmerült Nevesint: Fuvarozó bizonyít tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok csomagolás kívülről észrevehetetlen hibái miatt Fuvaroztató bizonyít a kár nem a küldemény belső tulajdonságából fakadt nem a csomagolás hiányosságából nem a be és kicsomagolás miatt nem a megbízottjuknak felróható magatartás miatt Kártérítés mértéke: korlátozott az általános szabályokhoz képest Szándékosan okozott kárért: teljes felelősség Gondatlan károkozás esetén: nem tarthat igényt a fuvardíjra és arányosan térít is. A kártérítés mindig pénzbeli Igény bejelentése: 3 napon belül nyilatkozattal Évülés: 1 év 42. Állami bíráskodás - választottbíráskodás Jogviták során egyik fél elismeri a másik igazát vagy megegyeznek. Ha nem sikerül ez

békés úton, akkor állami bírósághoz fordulnak, az ítéletet hoz, amit közhatalmi kényszerrel be is tartat. Másik lehetőség: választottbíráskodás: • vitát felek által elfogadott személy(ek) döntés(ei)nek elfogadásával rendezik, ezt önként végrehajtják (hatóság nélkül) • nem nyilvános eljárás, egyszerűbb, gyorsabb lehet az állami bírósági eljárásoknál, olcsóbb • elsősorban kereskedelmi életben jellemző, nemzetközi kereskedelemben (más országok bíróságaival szemben gyakori a bizalmatlanság) • választottbíráskodás sikerének alapja, hogy jogosultságát az állam elismerje, tartózkodjon ilyenkor az eljárástól, ennek feltételei: -felek akaratának megfelelő eljárás -független, pártatlan választottbírák -felek egyenlő elbánásban részesüljenek -felek álláspontjukat előadhassák • állam a választottbíróság által hozott ítélet végrehajtását ugyanúgy betartja, mint sajátját • magyar törvény

a magyarországi székhelyű választottbírósági eljárásokra terjed ki • választottbíráskodásról a felek szerződést kötnek, ez általában az eredeti sz. egy rendelkezése (ezt külön, ill. később is meg lehet kötni) • eseti választottbíróság: felek hozzák létre, minden szabályával, ez nehézkes • utalhatnak a felek kidolgozott választottbírósági szabályokra (pl. ENSZ-UNOTRAL(?) Rules) még rendelkezni kell székhelyről, nyelvről, bírák számáról, kijelölő hatóságról (mulasztó fél helyett eljárhat) • vannak állandó választottbíróságok is. Magyarországon csak országos gazdasági kamara hozhatja létre (Állami bíráskodás: gyakran túlterhelt, lassú) 43. A választottbírósági eljárás • szerződés kötésével indul, írásba kell foglalni (levél, távirat, telex, fax stb.); így kell tekinteni, ha egyik fél állítja, másik nem tagadja, hpgy köztük választottbírósági sz. jött létre • bírósági

eljárás helyett csak akkor köthető ki, ha: • • • • • • • • • • • • • • -legalább az egyik fél hivatásszerűen foglalkozik gazdasági tevékenységgel, a jogvita ezzel kapcsolatos -felek eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek -írásos sz. van állami bíróságok csak külön kérelemre és törvény szerint járhatnak el választottbírák függetlensége, tudása fontos, őket a felek választhatják (kivéve elnök), ha ezt külön nem határozzák meg a felek, akkor 3; ők utasítást nem fogadhatnak el, titoktartásra kötelezettek, írásbeli nyilatkozatot kötelesek adni; ha egy bíró van, ezt a felek egyetértően választják; több bírót a felek jelölhetik vagy egy kijelölő hatóság, az elnököt a bírók választják, ha nem tudnak megegyezni, úgy a kijelölő hatóság; kizárással vagy lemondással szűnik meg. először azt vizsgálja, van-e hatásköre az ügy elbírálására a törvény és a felek

megállapodása alapján; felek határozzák meg a nyelvet, helyet, nyilvános legyen-e eljárás: felperes nyilatkozatát elküldi az alperesnek ill. a választottbíróságnak, utána kereseti kérelmét, tényeket, vitatott kérdéseket előadja, alperes válasziratot készít kötelező a feleket szóban is meghallgatni, így tárgyalás kell, arról jegyzőkönyv eljárás megszűnik, ha a felperes keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő különleges szakértelemre van szükség, a választottbíróság szakértőt rendelhet ki határozat szótöbbséggel születik, ha az nincs, az elnök dönt ha a felek az eljárás során megegyeznek, akkor az eljárás végzéssel megszűntethető, ez ítéletbe is foglalható, ezt a bírák többségének alá kell írnia, a hiányzó aláírások feltűntetésével ítéletben a költségekről is rendelkezni kell ítéletet indokolni kell, feleknek kézbesíteni végzéssel vagy ítélettel az ügy véget ér

választottbíróság megbízatása megszűnik eljárás akkor is megszűnik, ha a felek kérik vagy folytatása nem szükséges ill. lehetetlen 30 napon belül bármely fél kérheti az elírások kijavítását, értelmezést, kiegészítő ítélet meghozását, erről a másik felet értesíteni kell, fellebezni nem lehet, ítélet érvénytelenítését lehet kérni állami bíróságtól, eljárási vagy formai hibák miatt New Yorki egyezményt aláíró több, mint 100 ország elfogadta, hogy a más országokban hozott választottbírósági ítéleteket végrehajtják (köztük Magyarország is), kivéve, ha formai vagy eljárási hibák vannak. 44. Bankügyletről általában Bankügylet: a bank és ügyfelei között létrejövő olyan szerződés, amelynek tárgya tipikus banki feladat ellátása: hitel- és kölcsönnyújtás, betéti, letéti szerződések kötése, számlaszerződések, a bankszámlákon lebonyolódó fizetési műveletek, bankgarancia, bankkezesség,

váltóval kapcsolatos feladatok ellátása, csekk, inkasszó, akkreditív, valutákkal és értékpapírokkal kapcsolatos feladatok ellátása. Bankügylet esetében a bank és ügyfele jogviszonyáról van szó. A bankügylet fogalmi megközelítése szempontjából részben az tekinthető meghatározónak, hogy pénzintézeteinek nyilvántartott, vagy minősített tevékenység végzéséről legyen szó, részben pedig az, hogy csak akkor állunk szemben bankügylettel, amikor az ügyfél jellegű polgári jogi jogviszonynak legalább az egyik alanya bankintézet. Bankügylet szűkebb értelemben: ha ügyfélként a szóban forgó jogviszonyban bank vagy pénzintézet vesz részt; szélesebb értelemben: amikor akár bank ill. pénzintézet, akár pénzintézeti tevékenység végzésére jogosult, de nem bankként, pénzintézetként működő más szervezet lát el a törvény által pénzintézetinek minősített vagy nyilvántartott tevékenységet. Bankügyletek

csoportosítása: 1. a Ptk-ban nevesített és a bankügyletek körébe sorolt bankügyleteket jelentő szerződési típusok (bankhitelszerződés, bankkölcsönszerződés, bankszámlaszerződés, betétszerződés, folyószámla szerződés, takarékbetét szerződés – Ptkban nevesítettek); 2. A Ptk-ban nevesített, de nem a bankügyletek körébe sorolt bankügyleteket jelentő szerződési típusok; 3. A Ptk-ban nevesítetten nem szereplő, de annak általános rendszerébe valamilyen módon mégiscsak elhelyezhető, pénzintézeti tevékenységet jelentő bankügyletek. 45. Bankhitel- és bankkölcsön-szerződés Bankhitelsz.: a hitelsz a kölcsönsz előszerződése, kötelezettség a kölcsönsz későbbi megkötésére. • a gazdálkodók nagyobb biztonsággal kötnek sz.-t a várható kölcsön reményében • sz.: a kamatfizetés helyett csak ún rendelkezésre tartási jutalékot kell a banknak fizetni • hitelező pénzintézet: kettős kötelezettsége: a

meghatározott keretű összeg kölcsönnyújtási célbóli rendelkezésre tartása; a keret terhére történő későbbi kölcsönnyújtás • a másik fél nem köteles kölcsönt felvenni • írásba foglalás • a bhsz. a hitelkeret kimerítésével megszűnik • ha felvette a kölcsönt, a kölcsönsz. lép életbe (a pénzintézet köthet: folyószámla sz.-t, ígérhet: váltóleszámítolást, forgalomképessé teszi a partner váltóját, végezhet: faktorálást, vállalat: bankgaranciát) Bankkölcsönhitel:-hitelezői oldalon csakis bank/ pénzintézet állhat: (egyszerü kölcsön: bárki lehet az alanya) -önálló sz. típus -pénzint. köteles meghatározott pénzösszeget a másik fél (adós) rendelkezésére bocsátani, az adós pedig a kölcsön összegét kamatokkal együtt visszafizetni -nem reál-, hanem konszenzuális (a sz. kötéssel az ügylet létrejön) -a kölcsönösszeg átadása megtagadható, ha az adós körülményeiben jelentős változás

állt be (mint az egyszerü kölcsönnél) -ha a kölcsönösszeg felvételét az adós (felróható magatartása miatt) megtagadja, akkor csak a pénzint.-en kívüli hitelező érvényesíthet kártérítési igényt -a kamat szabadon megállapítható -bkh. köthető határozott és határozatlan (15 napi felmondás) időre Ez utóbbi nem jellemző. -azonnali hatályú (megszűnés): a kölcsön más célra használata; a biztosíték értéke csökkent; az adós hitelképtelen; a pénzint.-t megtévesztette -a kölcsönre vonatkozó visszakövetelési jog a felmondási idő elteltével -ha az adós mondja fel a bkh.-t: -kötelmi jog -korábbi teljesítés esetén: kamat vagy kártérítés nem jár a teljesítés és a lejárás közötti időre Bankszámlasz.: a pénzint kerül jogviszonyba a nála pénzt elhelyező ügyfelével, a számlatulsal • a pénzint. szerződéses alapot teremt a nála kötelezően elhelyezett összegek feletti rendelkezésre • a tartozások és

követelések számlákon könyvelhetők, így egyszerűbb és biztonságosabb a pénz kezelése, nyilvántartása, kifizetése, átutalási megbízások -a számla egyenlegéről értesítés küldése -a számlán lévő összeget használhatja -rendelkezés a kamatról, a szla rendszerint csak a tulajdonos rendelkezése alapján terhelhető általában határozatlan időre 46. Betétszerződés, folyószámla-szerződés, takarékbetét-szerződés Betétszerződés: szlaszerződési altípus. A pénzint köteles a lekötött pénz után kamatot fizetni és a betétet visszafizetni. Pénzint. igénybe veszi tartósan (Főleg takarékbetét-sz) Szla.tulajdonos kötelezettsége: lekötési időn belül a pénz a szla-n legyen, megszegésével kamatvesztés joga: a pénzint. a betétet visszafizesse+kamat Folyószla.-sz: A kölcsönös pénzkövetelések (ügyfél-pénzint) egységes, bankszla-n való elszámolása Hitelviszony is. (ügyfelek egymás között) Alapjogviszony:

Fizetéselszámolások tárgya a folyószla-sz. tárgya Tartós jogviszony Szerződő felek követelésekkel nem rendelkeznek csak az egyenleggel, amit 15 napon belül kifogásolhatnak. Már nem népszerü: helyette kereskedelmi hitel, kereskedelmi váltó Takarékbetét-sz.: Magánszemély ad kölcsönt pénzint-nek Könyvként kezelik (nem szla) A pénzint. köteles tkbtkönyv ellenében pénzt átvenni és visszafizetni A pénzint-nek meg kell kötni a szerződést. 1. bemutatóra szóló: kevesebb jogosultság, pl:nincs betétbiztosítás, garanciális lehetősége 2. személyi igazolvánnyal Nyeremény is lehet: takarékbetét + szerencsejáték 47. A Ptk-ban nevesített egyéb bankügyletek, nevesített bankügyletek A Ptk-ban nevesített egyéb bankügyletek: Bankgarancia: a bank a fizetésre kötelezett kérése alapján meghatározott ideig érvényes nyilatkozattal arra kötelezi magát a követelés jogosultjával szemben, hogy a jogosult felhívására a nyilatkozatban

meghatározott feltételek szerint a kötelezett helyett fizet, amennyiben a kötelezett időben nem teljesíti fizetési kötelezettségét. Bankkezességi szerződés: amennyiben a kötelezett (akinek a kötelezettségéért vállalja a kezességet) a jogosulttal szemben nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Bankletét: az utolsó szerződési változat, amelyet a Ptk a letétügyletekkel foglalkozó részében, a letét különös nemei között bankügyletként nevesít. Nevesített bankügyletek: Faktoring: a követelést megvásárló szerződő fél meghatározott összeg, mégpedig értelemszerűen olyan összeg fejében, amely mindenképpen kisebb, mint a megszerzendő követelés összege, megszerzi a másik féltől annak 3. személlyel szembeni követelését. Lízingügyletek: az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolgot a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerez meg tulajdonul, hogy azt a

lízingbe vevő határozott idejű használatba adja oly módon, hogy a kárveszély viseléséből származó kockázat az átadással a lízingbe vevőre száll át és a lízingbe vevő válik a hasznok szedésére jogosulttá. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása: átutalás, beszedési megbízás (határidős~, azonnali~), okmányos meghitelezés (akkreditív), csekk, bankkártya, készpénzfizetés. Fedezetigazolás: a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az igénybevételkor a fedezetigazolásban meghatározott feltételek mellett fizet. Refinanszírozás: a hitelező hitelének meghitelezése. Folyószámlahitel: a bank ill a pénzintézet szerződés alapján a gazdálkodó szervezet elszámolási számláját folyószámlává alakítja át és azon meghatározott folyószámlahitel-keretösszeget tart nyilván a számlatulajdonos rendelkezésére és meghatározott időre. 48. A biztosítás, bizt sz fogalma, létrejövetele, módosítása Ember

biztonságra törekszik. Veszélyközösségek a kár helyettesítésére matek fejlődik +kereskedelmi forgalombiztosítók: kockázatokat pénzért átvállalják Biztosítási tevékenység: Biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségeit. • mat. + statek: kockázat felmérése • kockázatvállalás díja • tartalék képzése • kockázat átvállalása + szolgáltatások teljesítése Bizt. törv szerint: • biztosító más üzleti tevékenységet nem folytathat • biztosító csak a bizt.felügyelet engedélyével, belföldi székhellyel • külfödi székhelyü csak viszont bizt. Biztosítási szerződés A biztosító: meghatározott jövőbeni eredmény bekövetkeztétől függőenn fizet vagy szolgáltatást teljesít. A biztosított: díjat fizet Biztosított: szerződő fél, de van amikor nem (pénzt kap)

(kötelezettség) Biztosító biztosítóval: viszontbiztosítás feltétel: kár; halál; testi sérülés Belföldi szerződő fél nem köthet külföldi biztosítóval Szerződő fél: természetes, jogi személy; gazdálkodó szervezet Élet és balesetbizt.: csak term személy, aki ha biztosított, tud róla Kedvezményezett lehet: megnevezett személy; bemutatóra szóló bizt.kötvény; a biztosított örököse Bizt.-I szerződés létrejötte: Bizt.közvetítők: bizt-i alkusz: megbízó a szerződő fél bizt-i ügynök: megbízó a biztosító Bizt-i szaktanácsadó: bizt felügyelet engedélyével Ajánlattétel: leendő szerződő fél adja (közlési kötelezettség a bizt. kérdéseire) • Bizt. elfogadja az ajánlatot - írásban • Bizt. nem írásban hallgatólag, ha 15 napon belül a bizt nem válaszol • Bizt. ráutaló magatartása, ha nincs nyilatkozat • Bizt-i kötvény: bizt-i sz. • Bíróság is létrehozhat Hatályba lépése: • első bizt-i díj

befizetése • halasztásban megállapodás • bizt. a díjért bíróságit indít Bizt-i sz. módosítása: Közös megegyezéssel bírói úton Bizt. oldal: • állomány-átruházás mai bizt.-ra, 30 napon belül biztosítottak értesítése biztosított 3ö napon belül felmondhatja • egyesülés, beolvadás, szétszakadás Szerződő fél oldala: Biztosítottból szerződő fél • vagyonbizt. bármikor • életbizt. szerződő fél beleegyezése kell Tartalom módosítása: bizt.-i összeg, díj, kockázat, időtartam Ha a körülmények változnak: • 15 napon belül a bizt. írásban javasol módosítást, ha 15 napon belül nincs válaszsz 30 nap múlva megszűnik • marad bizt. 30 napra felmondja a sz-t 49. A biztosító és a szerződő fél jogai és kötelezettségei A biztosító jogai: • körülmény megismerése.döntés a megkötésről • módosítást javasolhat • a díjat bírósági úton követelheti (életbizt.-nál csak az első évben);

halasztást adhat • szerződés megszűntetése (pl. felmond) • ha bizt.-i esemény bekövetkezik, a bizt az egész évre járó díjat követelheti (kivéve ha rövidebb időre szól a megállapodás) ha a szerződés egyéb okból szűnik meg, az adott hónap végéig díjat szedhet vagyonbizt.-i: visszkereseti jog A biztosító kötelezettségei: • helytállási kötelezettség összeg fizetésére vagy más szolgáltatás • kárenyhítés költségeinek viselése • a befizetett díjak csak meghatározott részét kell kifizetni, ha bizonyos bizt.-i események kockázatviselésétől a bizt. el van zárva (max 6 hónapra) • Életbizt: -visszavásárlási összeg kifizetése, ha a bizt.-i összeg kifizetése nélkül megszűnik a szerződés. A díj egy meghatározott hányada -díjtartalék: mint előbb + a biztosított bűncselekményben meghal mint előbb + 2 éven belül öngyilkos (sz.kötéstől számítva) együttműködési kötelezettség a szerződés körül A

szerződő fél jogai: • sz. létrehozásánál az összeg, a biztosított vagyontárgy értékének stb megállapítása • sz. módosítása • jognyilatkozat (bizt.-i esemény bekövetkezéséig ill a biztosított belépéséig) • megszűntetheti • követelheti a biztosítottól, az örököstől a költségei térítését, pl. a díjat (ha a biztosított hozzájárulása nélküi a sz., a kedvezményezett a biztosított) • reaktiválási jog: megszűnt szerződés újraélesztése A szerződő fél kötelezettségei: • a díj fizetése (az időszak első napján) díj mértéke: bizt.-i összeg, a díjat a bizt indexálja évente egyszer elmulasztásakor a sz. 30 nap múlva megszűnik (kivétel életbizt: csökkentett összeg, maradékjogok; ha a díj egy részét fizetik: csökken az időtartam) jognyilatkozat (biztosítottra is van) -közlési kötelezettség -változásbejelentési kötelezettség 50. A biztosítási szerződés megszűnése A ~ megszűnik az

alábbi esetekben: 1. A biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik; 2. Nem következik be a biztosítási esemény, mert bekövetkezése lehetetlenné vált, és a szerződés megszűnik; 3. A biztosítási esemény bekövetkezésétől függetlenül megszűnik a biztosítási szerződés: szerződésszerű magatartással, a felek közös megegyezéssel megszüntető szerződést kötnek, valamelyik fél felmondási jogával él, a szerződé fél szerződésszegő magatartása folytán, ha a biztosítási érdek megszűnik, határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a határozott idő lejárt, halál, felszámolás, végelszámolás esetén, konfúzió következik be, azaz ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett, a bíróság megszünteti a szerződést. Vagyonbiztosítási szerződés esetén mindkét felet felmondási jog illeti meg: a határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják; a felek a

szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják; határozott időre kötött szerződésnél, ha 3 évnél hosszabb időre szól, a 4. évtől; a biztosítási időszak végére a felek írásban 30 napos felmondási idővel Balesetbiztosításnál a biztosító felmondási okai: ha a szerződés a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül jön létre és tartalma eltér a biztosítási szabályzattól, 15 napon belül módosítást javasolhat, ha nincs reagálás, 30 napra felmondhatja; ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és nem vállalja a kockázatot, 30 napra írásban felmondhatja. A biztosító felszámolásának kezdő időpontjától: a biztosítási szerződések a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve megszűnnek; az esedékes díjak nem szedhetők be; új biztosítási szerződés nem köthető, nem hosszabbítható meg, új biztosítási állomány nem

adható és nem vehető át. 51. Az értékpapír ügyletek alapvető fogalmi kérdései 1990. évi VItörv: (Épt) az alap Értéktőzsdén: értékpapír; deviza adás-vétel; deviza alapú ügyletek 1994.évi XXXIX(Át): árutőzsdei értékpapír nem lehet! Ptk/értékpapír: -ép. kibocsátásáról, előfeltétele -forgalmazása ép.ügylet: reálkontraktus, "kézből kézbe": tőzsdei értékesítést nehezíti, nem jó: változtatni kellene: dematerializálás! Épt. hatálya alatt: (Épt rendelkezései csak ezekre vonatkoznak) • kötvény (ha átruházását jogszabály vagy a kibocsátó nem korlátozza) • részvény • Ptk alapján jogszabályozott átruházható ép. • ha a forgalomba hozatal nyilvános ép-forgalmazásra vonatkozó előírások főleg a brókercégekre vonatkoznak (nem tartozik alá: csekk, letéti jegy, szövetkezeti részjegy, célrészjegy, üzletrész, váltó, takarékbetétről kiállított okirat) Tőzsdei ép.ügylet vagy

brókercéges épügylet ép.tőzsde: ügyletfajták • azonnali adásvétel • határidős • opciósügylet Ép.tőzsdei ügylet: tőzsdetagok a tőzsdeteremben, nyitva álló idő alatt az éptőzsdére bevezetett ép-ra, ép.tőzsde szabályzata szerint kötnek vagy tőzsdei ügyletben opciót vesznek igénybe. 52. Az Épt hatálya alá tartozó értékpapírügyletek, tőzsdei ügyletek ~: azok az általa intézményesített szervezetek részéről végzett értékpapírügyletek, amelyek egyfelől az Épt. hatálya alá tartozó értékpapírokra vonatkozó adásvételeket és cseréket jelentik, másfelől azok, amelyek az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala vagy forgalmazása fogalmi körébe tartozó módon kerülnek lebonyolításra. Nyilvános forgalomba hozatal fogalmi jegyei: 1. nyilvános ajánlattétel; 2 jegyzés; 3 nyilvános kibocsátás Forgalmazás: az Épt hatálya alá tartozó szervezetek csak a törvényben konkrétan megfogalmazott módon

vállalkozhatnak értékpapír-forgalmazást megvalósító ügyletek megkötésére. A forgalmazási jogosultság 2 alaptípusa: teljes körű, részleges Tőzsdei ügyletek: értékpapírügyletek és egyéb, nem értékpapírokra vonatkozó ügyletek lebonyolítását jelentik az értékpapírtőzsdén (a tőzsdetagok a tőzsdeteremben a kereskedésre nyitva álló idő alatt, az értéktőzsdére bevezetett értékpapírokra az értéktőzsde szabályzata szerint kötöttek, vagy tőzsdei ügyletben opciót vettek igénybe) vagy az árutőzsdén (a tőzsdetagok az árutőzsde által meghatározott rendben, tőzsdei kereskedelem során, az árutőzsdén forgalmazott árukra kötik egymással) Az értékpapírtőzsdei kereskedés során a következő ügyletfajták köthetők: Azonnali adásvétel; Határidős adásvétel; Opciós ügylet. Az árutőzsdei ügyletek a következők: Azonnali (közvetlen) ügylet; határidős ügylet; opciós ügylet. 53. A polgári jogi felelősség

általános szabályai • A jogi felelősség fogalma: azok az elvárások, amelyeket a társadalom a tagjaitól megkövetel. A jogszabályok közvetítik A jogi felelősség állami védekezés a társ védelme érdekében. • Célja: nevelő, visszatartó, védekező. Felelősségi reakció alakul ki az emberekben a szankciók kilátásba helyezése miatt • Jogkövetkezmény és felelősség célja a társ.-gazd viszonyok sértetlenségének biztosítása Vannak véletlen jogellenes magatartások.objektív jogkövetkezmények alkalmazása (pl objektív szerződésszegés) A felelősségi rendszerek: -nem kívánt eredmény bekövetkezése: ún. eredményfelelősség: a felelősség alapja az eredmény bekövetkezte. Alkalmazása a modern viszonyok között társ szintű kárelosztás, kártelepítés. Méltányossági felelősség: ha jogellenesen okoz kárt, de a felelőssége nem állapítható meg. -nem kívánt eredmény okozása: ún. objektív felelősség: az okozás

tényéhez kapcsolódik a jogi felelősség. Veszélyes üzemek kártérítésének sajátos szabályozása -nem kívánt eredmény felróható okozása: szubjektív felelősség: ha az akaratlakosság megállapítható, akkor alkalmazni lehet a felelősségi szabályokat; ha nem, akkor indokolatlan (2) társ. viszonyok milyen típusára vonatkoznak jogági felelősségi alakzatok (pl büntetőjog, polgári jog, munkajog felelősségi rendszerei A jogi felelősség elemei, alkalmazás 4 feltétele: (1) jogellenes magatartás: csak olyan magatartás miatt, amit előzetesen valamilyen jogszabály megtilt. formális rész Materiális rész: a magatartás veszélyes a társ-ra Nem jogellenes, ha tartalmilag nem az. Polgári jogban: jogellenes magatartás, ha valaki más alanyi jogát sérti meg. szerződésszegés, szerződésen kívüli (deliktuális) károkozás Károkozás ált tilalma, kivételek: -rendeltetésszerű joggyakorlás -jogos védelem -szükséghelyzetben okozott kár

-károsult beleegyezése (2) okozati összefüggés. Jogi felelősség csak akkor alkalmazható, ha az okozati összefüggés egyértelműen és kétségbevonhatatlanul kimutatható. Az objektíve adott oksági láncolatban az az emberi magatartás, amire hatni lehet a jogi szankcióval. (3) tiltott eredmény. A jogi felelősség szempontjából szükség van eredményre kár ténye (lsd.B/7) (4) felróhatóság: a jogi felelősség szubjektív eleme akkor felróható, ha szankciókkal befolyásolni lehet. Polgári jogban: vétkességnek nevezzük Szándékosság <--> gondatlanság: elmulasztotta feltárni tevékenysége következményeit vagy látta előre a következményeket, de bízott azok elmaradásában Elvárható körültekintés: viszonylagos "Tőle elvárhatóság" kategóriája: büntetőjogban Polgári jogi vétkesség: ha nem tett meg mindent, ami az adott helyzetben általában elvárható. ezt a társ-gazd környezet határozza meg 54. A kár fogalma és

fajtái • A jogi felelősség szempontjából eredményre van szükség. A polgári jogi felelősség a kár tényére épül. Kétféle kár: • Vagyoni kár: Három eleme: -tényleges kár -a kár elhárításához szükséges költségek -elmaradt vagyoni előny Kiszámításnál: a rendes gazdálkodás körülményeiből kell kiindulni. Ha pontosan nem számítható ki, olyan összeg, amely a teljes anyagi kárpótlásra alkalmas. A kártérítés alapvető funkciója a reparáció. • Nem vagyoni kár: a károsult személyiségi jogait sértik meg (testi épség, becsület.) Nem helyreállító, hanem kompenzációs jellegű • Biztosítási kár: szerződésen kívüli viszonyokban, de szerződéses viszonyokkal összefüggésben keletkezik • Kártérítés módja: általában pénz, de lehet természetbeni is. A kártérítés mértéke: a kár mértékéhez igazodik. Több sohasem lehet, mert a jog tiltja a káronszerzést. 55. Fokozott kártérítési felelősség •

Ha valaki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, ill. azoknál a szerződéseknél, ahol a kötelezett dolgok őrzésére vállal kötelezettséget. Fokozott veszéllyel járó tevékenység = veszélyes üzem (pl. legmagasabb szintű technika, minden gépi erő és minden energia igénybevétele) • Mentesülés. Csak akkor, ha bizonyítja, hogy a kár a károsult felróható magatartásának a következménye, vagy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő • A fokozott felelősséget szokás objektív felelősségnek is nevezni. Vétkes és fokozott felelősség közötti különbség: -vétkes: a károkozó közvetlen kárt kiváltó magatartására reagál. egyszeri tevékenység -fokozott: a kárral csak közvetettebb viszonyban lévő tevékenységi folyamatot kíván befolyásolni. 56. A magyar munkajog forrásai, az Mt hatálya A munkajog a magyar jogban a munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt és az azzal közvetlenül összefüggő

életviszonyokat rendező jogszabályok és az azokon alapuló munkaviszonyokra vonatkozó egyéb szabályok összessége. 1872-ben törölték el a koalíciós tilalmat (szakszervezeti alapítás tilalma). Hazánkban a szakszervezetek csak az 1890-es évek elejétől kezdve jöttek létre. A munkajogi szabályozás sokáig külön jogszabályokkal történt az egyes munkavállalói csoportok ill. gazdasági ágak tekintetében, 1945 után bizonyos egységesítés és továbblépés következett be. 1951-ben hirdették ki a Munka Törvénykönyvét; 1968: 2. Munka Törvénykönyve; 1992 július 1: 3 Munka Törvénykönyve. Az új Mt-hez kapcsolódott a köztisztviselők jogállásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt), amelyeket végrehajtási rendeletek egészítenek ki. A tágabb értelemben vett munkajog körébe tartozó egyéb alapvető jogszabályok: a sztrájkról szóló törvény (1989); a foglalkoztatási törvény (1991); a

szövetkezeti törvény (1992); a munkavédelemről szóló törvény (1993); a bedolgozói jogviszonyról szóló kormányrendelet (1994); a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről szóló rendelet (1982); a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló együttes rendelet (1983). Fontos kérdés, hogy a munkajogi jogszabályok mennyiben kényszerítő (kogens) vagy engedő (diszpozitív) jellegűek. A kollektív szerződés vagy a munkaszerződés általában a munkaviszonyra vonatkozó bármely kérdésről rendelkezhet. Az Mt rendelkezéseitől – ide nem értve annak a munkaviszonyokról szóló 3. részét -, valamint az egyéb jogszabályoktól kollektív szerződés vagy a felek megállapodása azonban általában nem térhet el, tehát kényszerítőek a rendelkezések. Az Mt-nek a munkaviszonyról szóló 3. részében foglalt szabályoktól – kivéve, ha különös rendelkezés

eltérően rendelkezik – a kollektív vagy a munkaszerződés eltérhet, ha a munkavállalóra kedvezőbb rendelkezést állapít meg – tehát diszpozitív. 57. Az érvénytelenség és az elévülés a munkajogban A munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütköző megállapodás (jognyilatkozat) semmis. A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben tévedett, ha tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, ill. ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt, ill. akkor is, ha a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megtámadás a másik féllel való közlésének határideje 30 nap. A megtámadás közlését követően a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók. A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás (jognyilatkozat, intézkedés) érvénytelen. Ha a semmisséget okozó hiányosság rövid időn belül megszüntethető, azt

kell megkísérelni. Ha ez eredményre vezet, a megállapodás érvényessé válik, különben az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt meg kell szüntetni. Ha az érvénytelen megállapodás foganatba ment, ennek idejére az abból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha a megállapodás érvényes lett volna, tehát a munkajogban az érvénytelenség általában nem a megkötés időpontjára visszaható hatállyal (ex tunc) érvényesül. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény csak meghatározott időben érvényesíthető, annak elteltével elévülés alá esik és bírósági úton nem kényszeríthető ki. Az elévülési idő 3 év, bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség esetén 5 év. Az elévülési idő az igény esedékessé válásával kezdődik. Az elévülési idő megszakad különösen az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítással, valamint az igénynek bíróság előtti

érvényesítésével, ekkor az elévülési idő újra kezdődik. 58. A sztrájk A sztrájk a kollektív jog intézménye. A sztrájkkal kapcsolatban a jogrendszerek általában 3 féle álláspontot foglalnak el: tilalmazzák a sztrájkot; megengedik a jogszabályt vagy jogszabályon alapuló kötelezettséget nem sértő sztrájkot, végül jogilag elismerik a sztrájkot. Magyarország 1976-ban megerősítette a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amellyel kötelezettséget vállalt arra, hogy az ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot biztosítja, majd 1989-ben szabályozta a sztrájkot. A sztrájk több, munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés, esetleg csupán annak kilátásba helyezése a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából. Alatta szünetel a munkaviszony, nem kell a munkavállalónak munkát

végeznie és a munkáltató mentesül a bérfizetési kötelezettségek alól. A munkabeszüntetés állhat lassú munkavégzésben, túlzottan előírásszerű munkavégzésben, megszakításos munkavégzésben, ülősztrájkban is – más kérdés az ilyen módon alkalmazott sztrájk esetenkénti jogszerűsége. A sztrájk jogszerű, ha azt megengedett célra, vagyis a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelme érdekében alkalmazzák. A sztrájk jogellenes, ha: az Alkotmányba ütköző célra irányul; a kollektív szerződésben foglalt megállapodás megváltoztatását célozza; olyan egyedi munkáltatói intézkedést támad, amelynek elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik; azt megelőzően a kezdeményezőnek felróható okból az előírt egyeztető eljárásra nem került sor, vagy az eredményes egyeztető eljárás ellenére tartották meg; illetve más kizáró ok áll fenn (pl. fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél,

igazságszolgáltatási szerveknél nem megengedett a sztrájk és általában nincs helye, ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné vagy elemi kár elhárítását gátolná). Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (tömegközlekedés, áram), csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. 59. A munkaszerződés kötelező és lehetséges tartalmi elemei, a munkaszerződés módosítása A munkaviszonyt létesítő munkaszerződést a felek megállapodása hozza létre. Ennek érvényességéhez 1995-től írásba foglalás szükséges. Ennek elmulasztására azonban csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába állását követő 30 napon belül. Ennek elteltével a szóban megkötött munkaszerződés is érvényessé válik. A munkaszerződéssel esik egy tekintet alá – külön jogszabály

rendelkezése esetén – a kinevezés ill. a választás és annak elfogadása A munkaszerződés létrejöttéhez a feleknek legalább a munkavállaló munkakörében, személyi alapbérében (időegységre járó munkabér) és a munkavégzés helyében meg kell állapodniuk és ezt a megállapodást kell az előbbiek szerint írásba foglalniuk. A munkaszerződés ezen minimális tartalmát meghaladóan a felek megállapodása egyéb kérdések rendezésére is kitérhet. Ennek korlátja, hogy a megállapodás jogszabályba vagy kollektív szerződésbe nem ütközhet, az ezt sértő kikötés érvénytelen. A munkaszerződésen alapuló munkaviszony határozatlan időre szól. A felek kifejezett munkaszerződéses megállapodásával azonban határozott időre is lehet munkát vállalni. Egyes esetekben a munkaszerződésnek, ill. azt helyettesítő kinevezésnek vagy megválasztásnak határozott időre kell szólnia (pl. kft ügyvezetőnél) A határozott idő megállapítható

naptárilag vagy más olyan módon, amelyek alapján a szerződéses időtartam előre megközelítőleg, de utólag pontosan megállapítható (pl. gyesen lévő munkavállaló helyettesítése) A határozott idő tartama – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az esetleges meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg az 5 évet, ez a korlátozás nem vonatkozik pl. a vezető állású munkavállalóra. A 30 napnál hosszabb, határozott idejű munkaviszony határozatlan időre szólóvá válik, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követő legalább 1 munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A munkaszerződés lehetséges tartalma próbaidőre vonatkozó megállapodást is magában foglalhat, melynek tartama 30 nap. Kollektív vagy a munkaszerződés megállapodással azonban eltérő, legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidő köthető. A közös megegyezéssel megkötött munkaszerződés újabb megállapodással módosítható,

amelyet írásba kell foglalni. A kollektív szerződés azonban a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A munkaszerződés módosítása, ill annak kezdeményezése a munkáltató számára kötelező lehet (pl. terhes nő megfelelő munkakörbe áthelyezése). 60. A munkajog fogalma, a munkavégzésre vonatkozó jogviszonyok jellemzése általában A munkajog a magyar jogban a munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt és az azzal közvetlenül összefüggő életviszonyokat rendező jogszabályok és az azokon alapuló munkaviszonyokra vonatkozó egyéb szabályok összessége. Tehát a munkaszerződést tágan kell értelmezni, azon érteni kell nemcsak a műértelemben vett munkaviszony létrehozására alkalmas megállapodást, hanem a kinevezést és a választást is (lásd még 56. tétel) Munkaszerződés alanya lehet minden 14. életévét betöltött természetes személy 14-18 évig munkaszerződéssel munkát csak akkor

vállalhat, ha tankötelezettségét teljesítette vagy az alól felmentették, ill. e nélkül is az iskolai szünet alatt 14-16 évig törvényes képviselőjének hozzájárulása kell. Nőt vagy fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Továbbá a jogszabály közérdekből korlátozhatja a munkaszerződés kötését, ill. azt képesítéshez, gyakorlati időhöz, büntetlen előélethez, orvosi vizsgálathoz kötheti, külföldiek Magyarországon történő munkavállalását korlátozhatja. Munkáltatóként természetes vagy jogi személy köthet munkaszerződést. 61. A közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszony, mint speciális munkaviszony Ha a munkavállalás munkaviszony jellegű, de a munkáltató közigazgatási szerv: közszolgálati jogviszony, ha pedig a munkáltató közigazgatási szervnek nem minősülő, egyéb költségvetési szerv:

közalkalmazotti jogviszony áll fenn. - Ennyi volt abban a kibaszott könyvben (szerintem – a szerk.) 62. A munkaügyi viták és munkaügyi érdekviták rendezése A kontinentális jogrendszerek általában megkülönböztetik a munkaügyi jogvitát és a munkaügyi érdekvitát. A hatályos Mt egyrészt – tágabb értelemben – munkaügyi vitának nevezi a munkaügyi érdek- és jogvitákat együttesen, másrészt – szűkebb értelemben – kollektív munkaügyi vitának jelöli meg a munkaügyi érdekvitákat. A munkaügyi jogvita közelebbről kétféle jellegű lehet. Egyfelől bármelyik fél a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt kezdeményezhet munkaügyi jogvitát. Másfelől a munkavállaló, a szakszervezet vagy az üzemi tanács a munkáltatónak a munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése vagy mulasztása ellen indíthat munkaügyi jogvitát. Az igénynek és a sérelemnek a munkaviszonnyal össze kell függnie és annak

jogi érvényesítésére kell irányulnia. A fejlett állam intézményesen igyekszik elősegíteni a munkaügyi viták rendezését. Pl Nagy-Britanniában 1975-ben törvény hozta létre a Tanácsadó, Egyeztető és Döntőbírói Szolgálatot. Kollektív munkaügyi vita a munkáltató és az üzemi tanács, valamint a munkáltató (munkáltatói érdekképviseleti szervezet) és a szakszervezet között felmerült, a munkaviszonnyal összefüggő – jogvitának nem minősülő – vita. E vitákat a felek megállapodásuk szerint: egyeztetés; közösen felkért közvetítő; vagy döntőbíráskodás útján rendezik. A létrejött megállapodás, ill a döntőbírói döntés kollektív szerződéses megállapodásnak minősül. Kivételes esetekben a döntőbírói eljárás kötelező (a szakszervezeti helyiséghasználattal, az üzemi tanács költségeivel és együttdöntési jogkörével kapcsolatos ügyben). Az eljárási költség – eltérő megállapodás

hiányában – a munkáltatót terheli 63. A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkajognak a polgári jogból való kiválásából következett, hogy korábban – a polgári jog vétkességi elvének megfelelően – a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben a munkáltatónak vétkesen okozott károkért tartozott felelősséggel. Az Mt (1951) hatályba lépése óta a munkavállaló munkaviszonyából eredő, vétkességen nyugvó kárfelelősségét törvényileg korlátozza. Alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozzon kárt a munkáltatónak. Bizonyítania kell tehát a munkáltatónak, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségét megszegte és ezzel okozati összefüggésben a munkáltatót kár érte. A munkavállaló vétkességi kárfelelőssége csak a munkavállalónak a munkáltató által bizonyított vétkessége esetén

érvényesül. A korlátozott felelősség általában a vétkesség gondatlan alakzata esetén áll fenn. A gondatlanság annak a gondosságnak, figyelemnek és körültekintésnek az elmulasztása, amely az illetőtől az adott helyzetben általában elvárható volt, és amelynek megtartása esetén a kár elmaradt volna. A gondatlanság lehet könnyű, közepes, súlyos. A munkavállalói vétkességi kárfelelősség korlátozása folytán gondatlan károkozás esetén a kártérítés felső határa a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének feléig terjed alapesetben. Másfélszereséig ill. hatszorosáig terjed a munkaszerződés, ill a kollektív szerződés külön rendelkezése alapján. Törvényileg korlátlan a munkavállaló kártérítési felelőssége szándékos károkozás esetén. A munkavállalót nemcsak vétkességi, hanem annál szigorúbb megőrzési, ill. leltárfelelősség is terhelheti. Ha a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben dolgokat

jegyzék vagy elismervény alapján, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vesz át, azokat állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli, az e dolgokban bekövetkezett hiányért vétkességére tekintet nélkül felel (megőrzési felelősség). Ha a kárt többen okozták, a személy szerinti kárfelelősségük: a vétkességük aránya szerint alakul gondatlanságon alapuló vétkességi kárfelelősség esetében; egyetemleges (vagyis a teljes kárért felelnek külön-külön) szándékosságon alapuló vétkességi kárfelelősség esetében; végül munkabérük aránya szerint alakul a megőrzésre átvett dologban bekövetkezett hiányért. 64. A munkáltató kártérítési felelőssége Természetesen nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató kártérítési felelősségét is szabályozza a törvény. Az Mt szerint a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére

tekintet nélkül teljes mértékben felel. Általában ez a tárgyi felelősség terheli a munkáltatót a munkavállalójának a munkaviszonyával összefüggésben okozott károkért, így a személyt érő sérülésből vagy halálából eredő károkért (kereset- és jövedelemveszteség stb.) és azok elhárításával összefüggő indokolt költségekért – eredjen a sérülés balesetből, foglalkozási megbetegedésből vagy egyéb betegségből -, továbbá az egyéb vagyoni (dologi stb.) vagy nem vagyoni károkért E felelősség alól a munkáltató csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozza. E szabályozásból következik, hogy ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a kárért a munkáltató abban az esetben is felel, ha az részéről elháríthatatlan volt; ilyen különösen a munkáltató

által a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő ok. A károsult a kárt okozó, kizárólagos, elháríthatatlan magatartása a munkáltatót a károsult vétlen magatartása esetén is mentesíti. 65. A munkáltató kötelezettségei a munkaviszony megszűnése esetén (lásd még a 75. tételben a rizsát!) A munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalóval el kell számolni, ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait, valamint ki kell adni részére a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat (munkáltatói igazolást, kérésére működési bizonyítványt, jövedelemadó-igazolást, a munkanélküli ellátás megállapításához szükséges igazolólapot stb.) A munkaviszonynak a munkáltató által történt jogellenes megszüntetése esetén a munkaügyi

jogvita során a munkaviszonyt helyre kell állítani, a munkavállalót eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni és elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és kárát meg kell téríteni. Ebből csak a munkával ténylegesen megtérült keresetet lehet levonni Ha a munkavállaló a munkaviszonya helyreállítását nem kéri, munkaviszonya a jogellenes megszüntetést megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésekor szűnik meg. Ekkor eddig az időpontig terheli az előbbiek szerinti bér- és járandóságfizetési kötelezettség a munkáltatót. Ezenkívül a munkáltató köteles megfizetni a rendes felmondás esetén járó végkielégítést, de legalább a legkisebb végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget, továbbá – ha a munkaviszony nem rendes felmondással szűnt meg – a rendes felmondás esetén járó, munkavégzés alóli felmentési átlagkeresetet és végkielégítést is. A munkaviszonynak a munkavállaló által

történt jogellenes megszüntetése végleges. A munkavállaló akarata ellenére ugyanis a munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezhető, hiszen a kényszermunka tilos. Az ilyen megszüntetés bizonyítása – vita esetén – természetesen a munkaviszonyt ebből az okból megszüntető munkáltatóra hárul. Ekkor a munkavállaló a törvénynek meg nem felelő megszüntetésben megnyilvánuló szerződésszegéssel a munkáltatónak vétkesen okozott, bizonyított kár megtérítésére köteles. A kártérítés a munkavállaló másfél havi, kollektív szerződés rendelkezése alapján 3 havi átlagkeresetig terjedhet. 66. A szakszervezetek jogállása Szakszervezet a munkavállalóknak minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet a magyar jog szerint társadalmi szervezet, amelynek létrejöttére és nem a munkáltatóhoz való jogviszonyban

irányadó jogaira és kötelezettségeire a társadalmi szervezetekről szóló 1989. évi II törvényt kell alkalmazni A szakszervezet jogi személy Hazánkban a szakszervezeti szervezettség kb. 60%-os és a szakszervezeti tagság mintegy 90%-a néhány nagy szakszervezeti szövetséghez, ill. szakszervezethez tartozik Az Mt megkülönbözteti a reprezentatív és az egyéb szakszervezetet. Az előbbi jelöltjei az üzemi tanácsi választásokon a leadott szavazatok legalább 10%-át megszerezték vagy pedig az, amelynek tagja a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz tartozó munkavállalóinak legalább 2/3-a. A szakszervezeteket szervezkedési szabadság illeti meg, ezt az állam is biztosítja. Tilos Magyarországon a zárt munkahely intézménye (vagyis hogy a munkavállalótól szakszervezeti tagságot kívánjanak meg, és ennek hiányában alkalmazását megtagadják ill. munkaviszonyát megszüntessék). A szakszervezetek legfontosabb joga, hogy kollektív

szerződést kössön és ezáltal mozdítsa elő tagjainak, a gazdálkodó szféra munkavállalóinak, valamint a közalkalmazottaknak az érdekvédelmét. Ehhez szorosan kapcsolódik a szakszervezet joga sztrájk szervezésére, amellyel általában akkor él, ha a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások a kívánt tartalommal nem vezettek eredményre. A szakszervezetek további jogai: tagjának a munkaviszonyt érintő kérdésekben a munkáltató ill. állami szervek előtti képviselete; az állami szervek és a munkáltatók együttműködésének igénylése, ennek körében tájékoztatás kérése, vélemény nyilvánítása; tagjainak tájékoztatása, információk a munkáltatónál szokásos módon történő közzététele; a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése; választott tisztségviselőinek munkaidő-kedvezménye és munkajogi védelme; kifogás joga (vétójog meghatározott munkáltatói döntésekkel

szemben) 67. Az üzemi tanács jogállása A munkavállalói kollektívát sokáig nem tekintették a vállalathoz tartozónak. Ez a felfogás lassan változott, így az 1vh után a munkavállalói közösségi képviseletek átmenetileg elterjedtek. Különféle úton-módon kívánják a munkavállalókat bevonni a vállalat működésébe, ezek egyike a számos országban működő üzemi tanácsok intézménye (D: 1920; H: 1956 – majd azonnal hatályon kívül helyezték; 1992-es Mt: az üzem valamennyi munkavállalójának az üzem vezetésében való részvételi joga gyakorlását az üzemi tanácsokra bízta). Üzemi tanácsot az olyan munkáltatónál vagy annak minden olyan önálló részlegénél kell választani, ahol a munkavállalók létszáma az 51 főt eléri. Üzemi megbízottat, ha 16-51 fő, egyebekben az üzemi megbízottra az üzemi tanácsra, ill. annak tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A választás kötelező volta azt jelenti, hogy azt a

munkavállalók és a szakszervezetek képviselői szervezik és azok tevékenységét a munkáltatónak a törvényben meghatározott módon támogatnia kell. A választás kötelező volta nem terjed ki a munkavállalókra, ezért a választás érvénytelensége azzal jár, hogy a munkavállalók a részvételi jogaikat nem gyakorolhatják. Ha a munkáltatónál több üzemi tanács (üzemi megbízott) működik, a központi üzemi tanács az üzemi tanácsok által a tagjaik sorából – a munkavállalók létszámával arányosan – kijelölt tagokból alakul meg. Választásra jogosult a munkáltatóval, ill. az üzemmel munkaviszonyban álló minden munkavállaló, ezek közül – a törvényben meghatározott kivétellel – választható az, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. A választás 3 évre szól Az üzemi tanács jogkörére vonatkozó szabályok értelmében az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) együttdöntési jog illeti meg a

kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása és az ilyen intézmények, ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az üzemi tanácsnak egyebekben véleményezési joga van főleg a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetével kapcsolatban. A munkáltató legalább félévenként köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a munkáltató alapvető gazdasági helyzetéről, a munkafeltételekről és a keresetekről. A munkáltató és az üzemi tanács a kapcsolatukat érintő kérdésekre kiterjedő üzemi megállapodást köthet. A munkáltatónak és az üzemi tanácsnak együtt kell működnie. Az üzemi tanács választásának és működésének indokolt és szükséges költségeit, ide értve az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál az üzemi tanács elnökének díjazását, a munkáltató köteles biztosítani. 68. A kollektív szerződés A munkafeltételeknek

és a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek által történő meghatározására alakultak ki a 19. század közepétől kezdődően a kollektív szerződések (tarifa szerződések), mint a kollektív munkajog alapintézményei. Általános jogi elismerésük Magyarországon 1945-ben következett be. Az Mt a kollektív szerződéskötési szabadság elvét vallja, amely szerint kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárást (normatív rész), valamint a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatát (kötelmi jogi rész). Kollektív szerződést köthet egyrészről egy vagy több szakszervezet, másrészről egy vagy több munkáltató vagy tagjai által erre felhatalmazott munkáltatói érdekképviseleti szervezet. A törvény értelmében egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, ez

azonban nem zárja ki azt, hogy a munkáltatóra ezenkívül szélesebb hatályú kollektív szerződés hatálya is kiterjedjen. A kollektív szerződés hatálya nemcsak a szerződést kötő szakszervezet tagjaira, hanem a munkáltató minden munkavállalójára kiterjed. Fontos szabály, hogy a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot, ha azt arra jogosult tette, visszautasítani tilos. A munkáltató pedig évenként köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő megállapítását. Ha a vállalatra több kollektív szerződés hatálya terjed ki, a szűkebb hatályú (általában munkáltatói) kollektív szerződés a tágabb hatályú (pl. iparági) kollektív szerződéstől csak a munkavállalóra kedvezőbb szabály megállapításával térhet el. Magyarországon inkább vállalati kollektív szerződések, a legtöbb európai államban

viszont a területi ill. iparági szerződések kötése a jellemző. A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában – bármelyik szerződéskötő fél vagy arra jogosult szakszervezet 3 hónapos határidővel felmondhatja. A munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével pedig a kollektív szerződés minden további nélkül hatályát veszti. 69. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó sajátos munkajogi szabályok A munkáltatóval munkaviszonyban álló felső vezetők (menedzserek) munkaviszonya sajátos jellegű. Ezzel az önálló szolgálati szerződést és a függőséggel járó munkaszerződést megkülönböztető jogrendszerek akként számolnak, hogy az említett vezetők megállapodását önálló szolgálati szerződésnek tekintik. A hatályos magyar jog ettől formailag eltérően, de tartalmilag közel állóan e vezetők munkaviszony jellegű jogviszonyát is munkaviszonynak minősíti, de arra részben az

általánostól eltérő szabályokat állapít meg az Mt-ben. A munkaszerződés megkötésével kapcsolatos eltérő szabály, hogy a vezető állású munkavállalóval határozott időre létesítendő munkaviszonyra az 5 évi időbeli felső határra vonatkozó munkajogi rendelkezést nem kell alkalmazni. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos különös szabály, hogy a munkáltatói rendes felmondás indokolására, a felmondási tilalmakra és bármelyik fél rendes felmondása esetén a felmondási időre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha azt a felek megállapodása előírja. A vezető állású munkavállalóra az általánosnál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. E szabályok és néhány további szigorító szabály hatálya a vezető helyettesére is kiterjed és további vezetőkre is kiterjeszthető a munkáltató által. A vezető állású munkavállaló a munkaidő-beosztását és a szabadsága

igénybevételét – a munkaszerződés figyelembevételével – maga állapítja meg, vagyis munkaidő-beosztása kötetlen. A vezető állású munkavállaló kárfelelősségi szabályai is szigorúbbak az általános szabályoknál. A munkáltatónak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint, vagyis korlátozás nélkül felel. A nem vezetői tevékenységének keretében a munkáltatónak okozott kárért fennálló kárfelelőssége a munkajogi szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felső határ a vezető 12 havi átlagkeresetének összege. A vezető állású munkavállaló egyéb munkafeltételeire a munkaszerződés az irányadó, az ilyen munkaszerződésen alapuló munkaviszonyra a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. 70. A munkáltató jogai és kötelezettségei A munkáltató munkaviszonyból eredő főkötelezettsége a foglalkoztatási és a munkabérfizetési kötelezettség. Ezt kiegészítik a

munkáltató mellék-kötelezettségei, amelyeket hagyományosan gondoskodási kötelezettség elnevezéssel foglalnak össze. Foglalkoztatási kötelezettségénél fogva a munkáltató köteles: a munkavállaló részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani; a munkavégzést megszervezni úgy, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni tudja; a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, s a szükséges ismeretek megszerzését biztosítani; a munkabért kifizetni. A mellék-kötelezettségek körében a munkáltató köteles megóvni a munkavállaló személyhez fűződő jogait, együttműködni a munkavállalóval s általában a jóhiszeműség és tisztesség elve szerint akként eljárni, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben a munkavállaló jogait és érdekeit védje és azok megsértésétől tartózkodjon. A munkáltató

jogosult megkövetelni, hogy a munkavállaló a szerződéses kötelezettségeit teljesítse. A munkáltató a munkaszerződésben rendszerint általánosságban meghatározott végzendő munkát konkretizálhatja és jogosult a munkavállalónak a munkavégzés módjára, helyére, idejére és egyéb körülményeire nézve utasítást adni. A munkáltató utasítási jogával összefüggésben – a kollektív szerződés szabályai szerint – jogosult fegyelmi jogkört gyakorolni a munkavállalóval szemben a munkaviszonyból eredő kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetén. 71. A munkavállaló jogai és kötelezettségei a munkaviszony fennállása alatt A munkavállaló munkaviszonyból eredő fő kötelezettsége a munkavégzési kötelezettség és ezt egészítik ki egyes mellék-kötelezettségek. Munkavégzési kötelezettségénél fogva a munkavállaló köteles: az előírt időben és helyen munkára képes állapotban

megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni; a munkaköréhez kapcsolódó, előírt előkészítő és befejező munkálat a teljes munkaidőben ill. túlmunkaidőben elvégezni; különösen indokolt esetben a munkakörébe nem tartozó más munkát elvégezni; munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint személyesen végezni; a munkáltató által megjelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni és az előírt vizsgákat letenni. Nem köteles a munkavállaló munkaidejét munkában tölteni: amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (szavazás, sorozás); közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapon át; ha keresőképtelen beteg; a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára; a véradás miatt távol töltött teljes időre; ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni (közlekedési akadály);

munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján. A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval abban, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesít. Ennek hiányában az a rendelkezés érvényesül, hogy az ilyen munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítését a munkavállaló köteles a munkáltatónak bejelenteni. A munkavállaló megfelelő esetben igényelheti, hogy a munkáltató megkülönböztetés nélkül biztosítsa a munkavállaló magasabb munkakörbe való előrelépésének lehetőségét. Ehhez szükséges lehet a munkavállaló továbbképzése, erre szolgál a tanulmányi szerződés. Az írásbeli alakszerűséghez kötött tanulmányi szerződéssel a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak a tanulmányaihoz munkaviszonyra vonatkozó szabályban kötelezően elő nem írt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát,

hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és azok befejezését követően a támogatással arányban álló, meghatározott ideig a munkáltatóval munkaviszonyt tart fenn. 72. A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok az Mt-ben A kollektív szerződések alapján 1992-től heti 40 órás általános munkaidő valósult meg. A munkaidő-szabályozás kettős jellégénél fogva egyrészt rendelkezéseket tartalmaz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos kérdések rendezésének módjára és szerződéspótló jelleggel annak mikéntjére, másrészt közérdekből a munkaidőt korlátozó rendelkezéseket foglal magában. Ez utóbbiak főleg négyirányúak: megállapítják a munkaidő leghosszabb tartalmát; korlátozzák a munkaidőnek a munkanapon, ill. a munkaidőkereten belüli meghatározását; rendezik a pihenőidőket; korlátozzák a szerződéses munkaidőn felüli munkavégzést és rendelkezésre állást. A munkaidő a

munkavégzésre előírt idő, amely az adott előírt munkakezdéstől a befejezésig terjed az esetleges megszakítás és a munkaidőbe be nem számító szünet nélkül. A munkavállaló a munkaerejét a munkaidőben a munkáltató rendelkezésére köteles bocsátani. Nem munkaidő az úti idő (lakhely-munkahely), többféle megítélés alá eshet a szolgálati úti idő, aszerint, hogy alatta a munkavállaló a munkaszerződéssel vállalt tevékenységét végzi-e. A munkaidőn belül a jogszabály megkülönböztet: teljes munkaidő (a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerződés által a munkakörre előírt munkaidő – részei: általános munkaidő (napi 8 óra), különös munkaidő (az általánosnál hosszabb vagy rövidebb); egyenlő munkaidő (a minden munkanapon azonos tartalmú munkaidő); egyenlőtlen (az előbbitől eltérő); osztott munkaidő (munkaközi szünetnek nem minősülő megszakítással kell teljesíteni); részmunkaidő (a teljes

munkaidőnél rövidebb munkaidő). A munkaidőt munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerződés határozza meg. Eltérő rendelkezés ill. megállapodás hiányában napi 8 óra Az ún. rugalmas munkarendnél meghatározott keretek között a munkavállaló állapítja meg a napi munkakezdést és esetleg a napi munkaidejének hosszát. A munkavállaló pihenését és felfrissülését szolgálják a pihenőidők (munkaközi szünet, napi pihenőidő, heti pihenőidő, munkaszüneti napok, rendes és egyéb szabadság), amelyekre vonatkozó rendelkezésektől általában csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Munkaközi szünet (napi hat órát meghaladó munkaidő esetén 20 perc); Napi pihenőidő (egyik nap vége és másik nap eleje között legalább 11 vagy megállapodással 8 órát kell hagyni); Heti pihenőidő (2 nap); Munkaszüneti napok (január 1, március 15, Húsvét hétfő, május 1, Pünkösd hétfő, augusztus 20, október 23, december 25-26);

Rendes szabadság (minden naptári évben legkevesebb 20 nap, ami 25-45 éves kortól emelkedik 3 ill. 2 évenként 1 nappal); Egyéb szabadság (lehet rendkívüli (fizetett) vagy fizetés nélküli). 73. A munkabér és egyéb juttatások Munkabér a munkaviszonyban végzett munkáért, kivételesen anélkül, a munkaviszony keretében a munkáltatótól a munkavállalónak járó, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos díjazásra irányuló ellenszolgáltatás. A jutalom nem munkabér, a juttatás igen. A munkabér kétféle bérrendszer szerint állapítható meg: idő- (a munkában töltött időnek megfelelően jár) vagy teljesítménybér-rendszer (a munkával elért teljesítménynek megfelelően jár) alapján. Az időbért általában óra- vagy havibérként állapítják meg Főleg fizikai munkavállalóknál szokásos. A havibér 174 órára jár A teljesítménybér alapulhat munka – és/vagy munkásbesoroláson, meghatározható

darabonként, ill. munkánként pénzben vagy időben, illetőleg egyéni vagy csoportteljesítményre, mértéke a munkateljesítménnyel egyenes, degresszív vagy progresszív arányban emelkedhet és kiegészülhet egyéb szabályokkal (pl. biztosított alsó bérhatár vagy felső bérplafon) Teljesítménybér-rendszernél meg kell határozni a végzendő munkához szükséges időt, ill. annak figyelembevételével a teljesítménykövetelményt, az alkalmazandó pénztényezőt és a szükséges egyéb teljesítménybér-tényezőket. A munkáltatónak véleményeztetnie kell mindezt az üzemi tanáccsal, és alkalmazása előtt írásban a munkavállalók tudomására kell hozni. Teljesítménybér fajták: darabbér; tiszta jutalék; prémium; jutalék; nyereségrészesedés. További elemei a munkabérnek a bérpótlék (ide értve a helyettesítési és a készenléti díjat is); prémium; nyereségrészesedés; kiegészítő fizetés; jutalom; egyéb bér (pl. újítási

díj) Bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is tartozik a munkáltató a munkabér megfizetésével = kiegészítő fizetés (állásidő térítés, jutalom, bér-mellékköltségek). A munkabért általában a munkaszerződés, a prémiumot és a jutalmat a munkáltató állapítja meg. A minimálbérre jogszabály vonatkozik. A munkabér védelmére vonatkozó jogszabályok célja az, hogy a munkavállaló kikötött munkabéréhez ténylegesen hozzájusson. Az idevágó fontosabb szabályok értelmében: a pénzbeli munkabért magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni; természetbeni munkabért csak munkaviszonyra vonatkozó szabály állapíthat meg legfeljebb a pénzbeli munkabér 1/5-éig; a munkabért általában havonta utólag, 1 ízben, ha pedig a munkaviszony tartalma 1 hónapnál rövidebb, annak megszűntekor kell elszámolni és kifizetni; a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén, munkaidőben kell

kifizetni a munkavállalónak vagy meghatalmazottjának; késedelmes fizetés esetén a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamat jár; a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtó határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; a túlfizetett munkabér összege a kifizetéstől számított 60 napon belül közölt fizetési felszólítás alapján vonható le a munkabérből; a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, a végrehajtási törvény szerint levonásmentes munkabérrészt nem ruházhatja át, és a munkáltató nem élhet beszámítással a levonásmentes munkabérrésszel szemben. 74. A munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége A munkáltató a kezdeti időktől fogva bizonyos fegyelmezési és bírságolási jogkört gyakorolt munkaviszonyban álló munkavállalói felett. Ezt már a gyári törvényhozás igyekezett keretek közé szorítani. A munkáltató kollektív

szerződéses szabályozás nélkül is jogosult figyelmeztetni, megdorgálni a munkavállalót a munkaviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megsértése miatt. A fegyelmi felelősségre vonáshoz nemcsak meghatározott kötelezettségszegés, hanem vétkesség, vagyis a kötelezettségszegő magatartás szándékos vagy gondatlan elkövetése is szükséges. Fegyelmi büntetésként pénzbírság nem írható elő, csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő egyéb hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sérti. Nem lehet a munkavállalóval szemben fegyelmi büntetést alkalmazni, ha a vétkes kötelezettségszegés óta 1 év már eltelt. Fegyelmi büntetés csak írásbeli, indokolt, a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást is tartalmazó határozataiban szabható ki. A munkajognak a polgári jogból való kiválásából következett, hogy korábban – a polgári jog

vétkességi elvének megfelelően – a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben a munkáltatónak vétkesen okozott károkért tartozott felelősséggel. Az Mt (1951) hatályba lépése óta a munkavállaló munkaviszonyából eredő, vétkességen nyugvó kárfelelősségét törvényileg korlátozza. Alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozzon kárt a munkáltatónak. Bizonyítania kell tehát a munkáltatónak, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségét megszegte és ezzel okozati összefüggésben a munkáltatót kár érte. A munkavállaló vétkességi kárfelelőssége csak a munkavállalónak a munkáltató által bizonyított vétkessége esetén érvényesül. A korlátozott felelősség általában a vétkesség gondatlan alakzata esetén áll fenn. A gondatlanság annak a gondosságnak, figyelemnek és körültekintésnek az elmulasztása, amely

az illetőtől az adott helyzetben általában elvárható volt, és amelynek megtartása esetén a kár elmaradt volna. A gondatlanság lehet könnyű, közepes, súlyos. A munkavállalói vétkességi kárfelelősség korlátozása folytán gondatlan károkozás esetén a kártérítés felső határa a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének feléig terjed alapesetben. Másfélszereséig ill. hatszorosáig terjed a munkaszerződés, ill a kollektív szerződés külön rendelkezése alapján. Törvényileg korlátlan a munkavállaló kártérítési felelőssége szándékos károkozás esetén. A munkavállalót nemcsak vétkességi, hanem annál szigorúbb megőrzési, ill. leltárfelelősség is terhelheti. Ha a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben dolgokat jegyzék vagy elismervény alapján, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vesz át, azokat állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli, az e dolgokban

bekövetkezett hiányért vétkességére tekintet nélkül felel (megőrzési felelősség). Ha a kárt többen okozták, a személy szerinti kárfelelősségük: a vétkességük aránya szerint alakul gondatlanságon alapuló vétkességi kárfelelősség esetében; egyetemleges (vagyis a teljes kárért felelnek külön-külön) szándékosságon alapuló vétkességi kárfelelősség esetében; végül munkabérük aránya szerint alakul a megőrzésre átvett dologban bekövetkezett hiányért. 75. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony megszűnésén annak a felek külön jognyilatkozata nélküli megszűnését értjük. 4 esete: munkavállaló halála; a munkáltató jogutód nélküli megszűnése; a határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő lejárta; a munkaviszonynak a közügyektől való eltiltás miatti megszűnése. A határozatlan idejű munkaviszony a következő esetekben a megjelölt külön jognyilatkozat alapján szűnik

meg (a munkaviszony megszüntetése): a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; valamelyik fél rendes felmondásával; valamelyik fél rendkívüli felmondásával; valamelyik fél megszüntető nyilatkozatával a próbaidő alatt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet, ezért más alapon, ill. más esetben a munkaviszony jogszerűen nem szüntethető meg. A közös megegyezés és a megjelölt egyoldalú jognyilatkozatok érvényességéhez azok írásba foglalása szükséges. Ezen túlmenően szükséges, hogy a nyilatkozatokból kitűnően a felek a munkaviszonyt közösen meghatározott időpontban minden egyéb körülménytől függetlenül meg kívánják szüntetni. Általában megengedett az előzetes értesítés alapján történő egyoldalú megszüntetés (rendes felmondás). A rendes felmondási jog mindkét felet megilleti, azt érvényesen kizárni nem lehet. A munkáltató felmondási nyilatkozatban világosan indokolni és vita

esetén a közölt indok valóságát és okszerűségét bizonyítani köteles. A felmondási idő legalább 30 nap, legfeljebb 1 év, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. A tartós jogviszonyok hagyományosan azonnali hatállyal is megszüntethetők fontos okból. Erre szolgál a munkajogban a rendkívüli felmondás. Ez is írásba foglalt jognyilatkozat A rendkívüli felmondás csak a másik fél minősített kötelezettségszegésére vagy olyan magatartására alapítható, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi és csak az okról való tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül gyakorolható. Ha a munkavállaló élt rendkívüli felmondással, megilleti őt a munkáltató rendes felmondása esetén járó átlagkereset, valamint végkielégítés. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél a másikhoz intézett, írásba foglalt jognyilatkozattal, azonnali

hatállyal megszüntetheti. A munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkavállalóval el kell számolni, ki kell fizetni a munkabérét és egyéb járandóságait, valamint ki kell adni részére a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat (munkáltatói igazolást, kérésére működési bizonyítványt, jövedelemadó-igazolást, a munkanélküli ellátás megállapításához szükséges igazolólapot stb.) 77. A találmány és a szabadalom fogalma, a feltaláló és a szabadalmas jogállása • Előzmények. Aki új eszközöket vagy módszereket talál ki, azt támogatni kell királyi privilégium. a jogos egyéni érdek és a műszaki fejlődéshez fűződő társ érdek összehangolása. Mo: 1996 az első szabadalmi törvény • Találmány: mindig valamilyen műszaki megoldás, új, újszerű megoldás. Szabadalom: monopólium, kizárólagos rendelkezési jog egy találmány felett. 1995. XXXIIItv: szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen

alapuló, iparilag alkalmazható találmány. -mi nem minősül találmánynak: -a felfedezés, tud. elmélet, matematikai módszer -az esztétikai alkotás -a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, eljárás, ill. számítógépes program az információk megjelenítése -"új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához". A technika állásához tartozik: ami bármilyen módon már korábban hozzáférhető volt. -az újdonságnak világviszonylatban kell fennállnia -a találmánynak feltalálói tevékenységen kell alapulnia. Ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló -iparilag alkalmazható legyen -A szabadalmi okiratot a Magyar Szabadalmi Hivatal (96-ig Országos Találmányi Hivatal) adja ki. A szabadalom engedélyezése nem a Hivatal mérlegelésétől függ, törvényi feltételek vannak. Szabadalom: a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására; felléphet az ellen, aki:

-előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező terméket -használja a találmány tárgyát képező eljárást -előállítja, használja, forgalomba hozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket -aki jogosulatlan személynek olyan dolgot ad át, ami a találmány megvalósítására szolgál -Oltalmi idő: 20 év a bejelentéstől számítva. A szabadalom vagyoni értékű jog, átruházható. A szabadalom Mo határain belül érvényes • Feltaláló: aki a találmányt megalkotta. Ha többen vannak: szerzőségi részarány: amíg mást nem állapítanak meg, egyenlőnek kell tekinteni. Egyszer bejelentett feltalálói arányokon még valamennyi érdekelt beleegyezésével sem lehet változtatni. Feltaláló: személyhez fűződő és vagyoni jogok is. A feltalálói minőség nem átruházható, mert elsősorban személyiségi jog. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg Több

feltaláló esetén: közös tulajdont szereznek -Munkáltató szerepe: a környezet megteremtése, finanszírozás: ezt figyelembe kell venni. A munkavállaló szellemi alkotásai a fizetés fejében a munkáltató tulajdonába mennek át. kivétel: -szolgálati találmány: akinek munkaviszonyból eredő kötelessége, hogy új megoldásokat dolgozzon ki. A szabadalom a munkáltatót illeti meg A munkáltató köteles szabadalmi bejelentést tenni, kivétel: ha ipari titokként kezeli. -alkalmazotti találmány: akinek nem kötelessége, és úgy dolgoz ki a munkáltatója tevékenységi körébe tartozó találmányt. A szabadalom a feltalálót illeti meg, de a munkáltató jogosult a találmány hasznosítására: hasznosítási szerződés kell, de köthet más céggel is. A feltaláló maga köteles bejelentést tenni. A találmányt haladéktalanul ismertetni kell a munkáltatóval, aki 90 napon belül köteles nyilatkozni a hasznosításról. Ha nem nyilatkozik, a szolgálati

találmány szabaddá válik, alkalmazotti találmánynál elveszik a munkáltató hasznosítási előjoga. -Találmányi díj szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálónak, ha: -a találmányt szabadalom védi vagy -a találmány végleges szabadalom oltalma megszűnt (munkáltató lemondása, fenntartási díj nemfizetése miatt) vagy -a találmányt titokban tartják -A találmány értékesítése, ha: -a találmány hasznosítása (saját üzemben) -a hasznosítás engedélyezése más részére (licencia) -a szabadalom átruházása (teljes vagy részleges) A találmányi díj ingyenes hasznosítás/átruházás esetén is jár a feltalálónak. A találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amit szabadalmi licenciaszerződés alapján a munkáltatónak fizetnie kellene az engedélz fejében. (licenc-analógia) -Alkalmazotti találmány hasznosítása esetén a díjat a munkáltató köteles megfizetni. Díj mértéke: amilyret a munkáltató a

szabadalmi licencszerződés alapján fizetne az engedélyert. (De itt már nem arány, hanem azonos szintre hozza) 78. A szabadalmi oltalom terjedelme • A szabadalom abszolút jog, kivételek: -előhasználati jog: aki már korábban jóhiszeműen, gazd. tevékenysége körében előállította a találmányt -továbbhasználati jog: aki a szabadalmi oltalom megszűnése és újraérvényesítése közti időben használta a találmányt -tranzit forgalom: ha csak átmenőben van az ország területén ill. nem kerül belföldi forgalomba (feltétel: azonos gyakorlat folytatása a külföldi államnál) • Több szabadalmas is lehet: közös tulajdon. Szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja: megfelelő díjat kell fizetni a társaknak. Harmadik személy felé csak közösen adhatnak engedélyt. Ha nem egyértelmű a társak részesedésének mértéke, egyenlőnek kell tekinteni A közös szabadalomnál a közösség korábbi, mint a szabadalom. • Díjat kell fizetni a

bejelentés benyújtásakor + éves fenntartási díj (6 hónap türelmi idő). Szabadalmi bejelentés: szigorú alakisághoz kötött, sajátos szakmai nyelven megszerkesztett irat. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok korlátozzák meg, ez a bejelentés lényege: meghatározza azt a célt vagy területet, amelyre vonatkozik (tárgyi kör) + az új eljárás módija és menete pontosan, tömören megfogalmazva (1 mondatban) • Kétféle szabadalmi oltalom: -ideiglenes: a bejelentés közzétételétől addig, amíg -a bejelentést jogerősen elutasítják -a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették be -a bejelentő az oltalomról lemondott -végleges: a szabadalom engedélyeztetésétől addig, amíg -az oltalmi idő (20 év) lejár -ha a fenntartási díjat nem fizették be a türelmi időn belül sem -ha a szabadalmas lemondott az oltalomról -ha a szabadalmat megsemmisítették A bejelentő ill. a szabadalmas lemondhat a szabadalmi oltalomról (az

érintett személyek hozzájárulásával) -A szabadalmat meg kell semmisíteni, ha: -a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6.§ (1) bekezdés a, pont szerinti követelményeknek -a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon a találmányt -a találmány tárgya bővebb az első bejelentésben feltártnál A megsemmisítést a biróságtól lehet kérni. 79. A hasznosítási (licencia) szerződés „Hasznosítási szerződés (szabadalmi szerződés) alapján a szabadalmas engedély ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles a ennek fejében díjat fizetni." (1995 évi XXXIII. tv 27 §) • 2 tipus: (1) egyszerű licenciaszerződés (többekkel is köthető): • visszterhes tipusú szerződés, tehát a az engedélyért fizetni kell • a szerződők minen feltételt szabadon alakíthatnak ki egymás között • követelmények: (1) jogszavatosság: a szabadalmas szavatoli, hogy harmadik személynek nincs a hasznosítást a hasznosítást

megakadályozó, korlátozó joga, ellenkező esetben a szerződés felmond6ó a hasznosító részéről. (2) kellékszavatosság: szabadalmas garantáli a a találmány szabadalmi leírás szerinti műszaki megvalósíthatóságát és eredményeket. Ha a szabadalmi leíráshoz képest létezik fogyatékosság a megvalósít6óságban, akkor a hasznosító kérhet kijavítást, díjleszállítást stb., illetve a szerződést fel is mond6ja • szerződés tipikus (szükséges) tartalma: − felek +nevezése, címe − szabadalom lajstromszáma, címe − használat kezdő időpontja, időtartama − díj összege vagy kiszámításának módja, fizetés esedékessége − díjazási időszak (ha az rövidebb, mint oltalmi időszak lejártáig hátralevő időszak) annak rögzítése, hogy a szabadalom fenntartása a szabadalmas/hasznosító kötelessége szerződésszegés következményei szabadalombitorlás esetén felek 1üttműködésének kérdése feltalálók díjazása

szolgálati szabadalom esetén (szabadalmas/hasznosító gondoskodik erről) − speciális kikötések (2) kizárólagos (exclusiv) licenciaszerződés (csak kifejezett kikötés esetén): • szabadalmasnak védenie kell magát (ui. mással nem köthet szerződést) pl kikötésekkel a marketingmunkára, keresletkielégítésre, gyártási időtartamra stb vonatkozólag, melyek megsértése esetén kiköthető a szerződés felmondása. Kényszerszerengedély: • kiadására 2 ok: (1) („gátló") szabadalom akadályozza a („függő") szabadalom hasznosítását (és függő szabadalom műszaki előrelépést jelent) (2) belföldi kereslet kielégítése érdekében (ha a szabadalmas a bejelentés napjától számított 4 / szabadalom megadásától számított 4 éven (ha ez hosszabb) belül nem hasznosította a szabadalmat) • belföldi gazdálkodó szervezetek kérhetik bíróságtól, peres eljárás keretében • az engedély csak konkrét célhoz kötött

használatot engedélyez • szabadalmas u.olyan mértékű licenciadíjra jogosult, mintha önszántából adná az engedélyt • kényszerengedélyes nem ad6tja tovább a használati jogot • szabadalmas a kényszerengedélyes passzivitása esetén (ha az 1 éven belül találmány hasznosítását nem kezdi meg) kérvényezheti a kényszerengedély visszavonását/módosítását − − − − 80. A találmány- és szabadalombitorlás Találmány- és szabadalombitorlás: • Találmánybitorlás: valaki a más találmányából vett gondolatot sajátjaként akar szabadalmaztatni. Btk bünteti • Szabadalombitorlás: valaki másnak már szabadalmaztatott talámlányát jogosulatlanul használja.(pl szabadalom licenciaszerződés nélküli használata) • A sértett/jogutódja kártérítést követelhet • A szándékosság nem kérdés, tehát a véletlen sem mentesít. • Szabadalmas különböző igényeket támaszt6 a bitorlóval szemben a bíróság előtt: −

szabadalombitorás +történtének +állapítását, − abbahagyásra köteelzést, − bitorló nyilatkozatban tett elégtételét, − bitorlás révén elért gazdagodás visszatérítését, − bitorlshoz használt eszközök stb. lefoglalását, − kártérítést. • A bitorlás tényét a szabadalmasnak bizonyítani kell tudni. • Nemleges +állapodás: annak +állapítása, hogy vki által hasznosított termék/eljárás nem ütközik valamely szabadalomba. A nemleges +állapodás kimondása kizárja 1 adott termékre/szolgáltatásra nézve a szabadalombitorlást. 81. Szabadalmi eljárás: • Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre • bejelentéssel indul, bejelentés napja az elsőbbséget +6ározó nap („uniós elsőbbség": haa Párizsi Uniós Egyezmény valmelyik országában találmányt benyújtják, majd 1 éven belül Magyarországon is, akkor a külföldi időpont az irányadó.); a Hivatal először a bejelentési napot vizsgálja, majd a bejelentés

alaki követelményeit (esetleg hiánypótlást rendel el), majd újdonságkutatást végez, és közli az eredményt a bejelentővel. A szabadalmi bejelentést a az elsőbbsg napjától számított 18 hónap elteltével közé kell tenni. Ezután érdemi vizsgálat következik, ezt a bejelentőnek kell kérni. Ha a bejelentés minden követelménynek megfelel, szabadalmi okiratot bocsájt ki a Hivetel a bejelentés tárgyáról, mellékelik a szabadalom leírását a (és a rajzot). A szabadalom megadását bejegyzik a szabadalmi lajstromba és közzéteszik a a Hivatal lapjában. A bíróság +változtat6ja a Hivatal 6ározatát; kérelmet a határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújt6 be az, aki aki a Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt. A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani, amely azt továbbítja a Fővárosi Bíróságnak. Nemzetközi szabályok: • szabadalom - „territoriális" jog, azaz csak ott érvényes, amelyik országba

engedélyezték (pl. agyar szabadalmat Ausztriában nem ismerik el) • „nemzetközi bejelentés": (1970. jún19-i washingtoni szerződést aláírt országokban lehetséges) bejelentés után nemzetközi kutatási szervnek továbbítják az iratokat; 19 hónapig lehet (nem kötelező) nemzetközi elővizsgálatot kérni, hogy a találmány valóban találmányi szintet képvisel-e. • „európai szabadalom": (még nem élő magyar jog, de általunk is igénybevehető jogintézmény) kritériuma a magyarral egyező; angol/francia/német nyelven lehet bejlentést tenni; oltalmi idő 20 év; ugyanolyan jogokat biztosít, mint a nemzeti szabadalom. 82. A szabadalmi oltalom • A szabadalom abszolút jog, kivételek: -előhasználati jog: aki már korábban jóhiszeműen, gazd. tevékenysége körében előállította a találmányt -továbbhasználati jog: aki a szabadalmi oltalom megszűnése és újraérvényesítése közti időben használta a találmányt -tranzit

forgalom: ha csak átmenőben van az ország területén ill. nem kerül belföldi forgalomba (feltétel: azonos gyakorlat folytatása a külfödi államnál) • Több szabadalmas is lehet: közös tulajdon. Szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja: megfeleő díjat kell fizetni a társaknak. Harmadik személy felé csak közösen adhatnak engedélyt. Ha nem egyértelmű a társak részesedésének mértéke, egyenlőnek kell tekinteni A közös szabadalomnál a közösség korábbi, mint a szabadalom. • Díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor + éves fenntartási díj (6 hónap türeli idő). Szabadalmi bejelentés: szigorú alakisághoz kötött, sajátos szakmai nyelven megszerkesztett irat. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok korlátozzák meg, ez a bejelentés lényege:meghatározza azt a célt vagy területet, amelyre vonatkozik (tárgyi kör) + az új eljárás módija és menete pontosan, tömören megfogalmazva (1 mondatban) • Kétféle

szabadalmi oltalom: -ideiglenes: a bejelentés közzétételétől addig, amíg -a bejelentést jogerősen elutasítják -a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették be -a bejelentő az oltalomról lemondott -végleges: a szabadalom engedélyeztetésétől addig, amíg -az oltalmi idő (20 év) lejár -ha a fenntartási díjat nem fizették be a türelmi időn belül sem -ha a szabadalmas lemondott az oltalomról -ha a szabadalmat megsemmisítették A bejelentő ill. a szabadalmas lemondhat a szabadalmi oltalomról (az érintett személyek hozzájárulásával) -A szabadalmat meg kell semmisíteni, ha: -a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6.§ (1) bekezdés a, pont szerinti követelményeknek -a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon a találmányt -a találmány tárgya bővebb az első bejelentésben feltártnál A megsemmisítést a biróságtól lehet kérni. 83. Az újítás és a találmány összehasonlítása „Újítás a gazdálkodó

szervezetnél új, számára előnnyel járó műszaki illetőleg szervezési megoldás." A jog, mint szellemi teljesítményt ismeri el Elemei: − munkavállaló adja be a munkaadónak, − csak műszaki/üzemszervezési jellegű lehet, − +valósít6ó javaslatot kell tartalmaznia. A találmány mindig valamilyen műszaki +oldás, amely gyakorlati célra előnyösen használ6ó. A törvény csak azt szabályozza, mi NEM tekinthető találmánynak: − felfedezés, tudományos elmélet/módszer, − esztétikai alkotás, − szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv/szabály/eljárás, számítógépes program, − információk megjelenítése. Az újítás követelménye üzemi szintű: az adott cégnél nem alkalmazzák, és nem is tervezik bevezetni a +oldást. A találmány követelményei: − újdonság +léte (világviszonylatban): „új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához." (1995 évi XXXIIItv 2§) (a technika

állásához tartozik mindaz, ami technikában létezik és bárki számára hozzáférhető) − feltalálói tevékenységen kell alapulnia, azaz a technika állása szerint szakember számára nem nyilvánvaló, − iparilag alkalmaz6ó legyen. Újítás • kidolgozottsága: nem kell komplett tervdokumentáció, csak leírás/rajz, ami alapján a szakember +érti a javaslatot • folyamat: újítási javaslat (tartalmaznia kell min. a javaslattevő nevét, javaslat lényegét) benyújtása az (vállalati) ügyintézőnek, amiről az elismervényt ad. Újítási javaslatot visszavonni nem lehet. • Az újító tartozik: 1. jogszavatossággal rosszhiszeműség esetén (pl ha más szabadalmát nyújtja be saját újításaként) 2. kellékszavatossággal NEM, tehát nem felel, ha a próba nem hozza meg a várt műszaki eredményket. Az újítás • a vállalat tulajdona lesz akkor, ha az újító munkaköri kötelessége körében / a vállalat eszközeivel hozza létre; más

esetben a az újító tulajdona marad, de a vállalat igényt tart6 a hasznosításra. • Az elbíráló dönt: 1. előnyt igérő-e a javaslat? 2. Kinek a tulajdona lesz az újítás? 3. A díj ügyében • Az újítót díj illeti meg, ami szabad megegyezés tárgya. A díjazásra szerződést kell kötni a feleknek. Ha ez nem jön létre, a cég akkor is használ6i az újítást, de de a polgári bírósághoz kell fordulni a díjazás ügyében. • Közreműködő: az újítás hasznosítását/átadását elősegítő fél, a munkáltató vele is szerződést köt. A találmány 2 fajtája: 1. szolgálati: annak a találmánya, akinek munkaviszonyából adódó kötelessége a találmány jokörébe eső +oldás kidolgozása, 2. alkalmazotti: olyasvalaki találmánya, akinek nem munkaköréből adódó kötelessége a „feltalálás". 1.-nél a feltalálót a találmány értékesítésekor díj illetheti meg, 2.-nél a hasznosításért járó díjat a munkáltató

szerződésben rögzítettek szerint köteles fizetni 84. A „know-how" jogi fogalma • olyan nem nyilvános, bárki által nem hozzáférhető ismeretanyag, amelynek vagyoni értéke van, ezért a tulajdonost attól, hogy más ezt +szerezze (tulajdonos hozzájárulása nélkül), védi a jog • know-how lehet pl.:műszaki ismeret, szervezési mód, kereskedelmi-értékesítési rendszer, címlista. • műszaki know-hownál: fontos kérdés: a megoldás szabadalmaztatása, vagy know-howként való eladása a kedvezőbb (esetleges bitorlásnál ui. pl a szabadalom illegális használata nehezen bizonyít6ó, míg a know-how titkos). • értékesítése: adásvételi szerződéssel, de a tárgyalások során az eladó nem ismerteti a know-how lényegét, ui. akkor már át is adta volna, a vevő pedig addig nem tárgyal árról, amíg nem tudja mit kap. Dilemma feloldása gyakoratban 2 féleképpen: 1. tárgyalások kezdetén aláírt titkosítási szerződés, 2.

„előnyleírás", azaz az eladó nem magát az eljárást írja le, hanem a vár6ó előnyöket (kapacitásnövelés, megtakarítások, minőségjavulás, stb.) • Ha 2. szerint kötik a szerződést, akkor 2 tartalma a szerződésbe bekerül, megvalósításáért az eladót kellékszavatosság terheli (általában próbaüzemet írnak elő átvételi módként, ha az eredmény nem az előírt, a vevő kijavítástól a szerződéstől való elállásig érvényesítheti szavatossági jogát). Eladót jogszavatosság is terheli: ha az adásvétel tárgya más tulajdona/idegen jog terheli, úgy az eladó az elállásig és kártérítésig felel. • minőségi követelmények szerződésben való összeállítása fontos (ár és a vevő szubjektív várakozása miatt); az értékarányosságnak a szerződésben érvényesülnie kell • know-how átadási és más (licencia-, franchise-) szerződés együttes előfordulása gyakori (pl.: gyártás átvételénél vegyes

szerződést kötnek a felek: know-how átadási szerződést és szabasalmi licenciát is) • jogsértés esetére általános polgári jogi szankció a kártérítés, és nincs speciálisan szabályozva. 85. Ipari minta A tárgyak sajátos külső kialakításának védelmét szolgálja a, így magát a termék formáját teszi versenyeszközzé Ipari mintaoltalom: 1 termék külső kialakítását (formáját) védi. Formatervezői műre vonatkozólag lehet igényelni. Szerzői jogi jellegű, de ahhoz képest különbség, hogy iparilag gyártott tömegcikkekben jelenik +. • minta nem részesülhet oltalomban, ha a) a termék rendeltetésszerű használatát hátrányosan befolyásolja, b) kizárólag a termék műszaki +oldásának/rendeltetésének következménye, c) korábbi elsőbbségű mintaoltalommal egyezik/azzal összetéveszthető, d) hasznosítása joxabályba/erkölcsi szabályba ütközik. • jogosultja a +alkotó, szerző a Hivatalhoz benyújtott elsőbbségi

bejelentésbenszerzőként szerepel; szerzői jogvédelem illeti+. • szolgálati minta: analóg a szolgálati találmánnyal (jogi szabályozása is), szerzőjét díjazás illeti • az ipari minta díjazás, hasznosítás, átruházás a szabadalommal azonos módon kezelendő vagyoni jog 86. A védjegy fogalma • legalapvetőbb és legfontosabb árujelző(=olyan jogilag szabályozott jelzések, ábrák, amelyek a kereskedelmi forgalomban növelik az áru értékét, és a gyártó-forgalmazó saját elhatározásából alkalmazza azokat a áru címkéjén, csomagolásán) • cégnév, származási jelzés, eredet+jelölés is lehet • különbözteti+ egymától az azonos fajta árukat (megjelölés lehet: szó, ábra, kép, alakzat, hang-, fényjel, stb.), 7köznapi értelem: „márka" • önmagában nem 6ároz + minőséget (de a gyártó törexik erre) 87. A kereskedelmi név védelme és a földrajzi árujelző A Ptk. a jogi személyek jogait is védi, tehát a

gazdasági társaságok neve is védelem alatt áll A cég elnevezésének a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell tükröznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes. A cég elnevezése vezérszót is tartalmazhat, ez olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a névben az első helyen áll és elősegíti a cég azonosítását, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó (és a cégnév) csak akkor felelhetnek meg ennek a szerepnek, ha más nem használhatja ugyanazt a nevet. A cég elnevezésének (rövidített elnevezésének) az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Előfordulhat azonban, hogy a cégnév olyan (vele azonos) védjeggyel ütközik, amely korábban lett bejegyezve ugyanazon áruosztályban, mint amelybe az új cég tevékenysége tartozik, ilyenkor a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata

szerint a védjegy az erősebb. Földrajzi árujelzők: a származási jelzés és az eredetmegjelölés. Ezek védelmét már az 1883 évi Párizsi Uniós Egyezmény is szorgalmazta, majd 1958-ban jött létre az ún. lisszaboni megállapodás, amelynek értelmében: Eredetmegjelölés: valamely ország, táj vagy helység földrajzi neve, ha azt olyan ottani származású termék megjelölésére használják, amelynek minőségét vagy jellegét - kizárólag vagy lényegében - a földrajzi környezet határozza meg, a természeti és emberi tényezőket is beleértve. Származási országnak azt az országot kell tekinteni, amelynek neve a terméket hírnevessé tette, vagy ahol az eredetmegjelölés hírnevét adó vidék vagy helység fekszik. Tehát a származási jelzés csak azt az országot jelzi, amelyben az áru készült (pl. svájci óra, skót whisky), az eredetmegjelölés pedig ennél annyival több, hogy a származási hely befolyásolja is a termék minőségét

(tokaji bor). Az eredetmegjelölés úgymond “örökre” szól, de ezt megelőzően történik meg a bejegyzés közzététele, amely ellen egy évig fel lehet szólalni. Magyarország számos kétoldalú nemzetközi szerződést kötött az eredetmegállapodásokra nézve különböző államokkal. Az eredetmegjelölések védelmére belföldi jogszabály még nincs, e védelmet a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény egyik paragrafusa biztosítja. De hamarosan megszületik a speciális magyar jogszabály is, hiszen az élelmiszertörvény felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmát. Az élelmiszertörvény kimondja, hogy a hazai előállítású, de exportra szánt élelmiszerekre a megrendelő, illetve a célország előírásai az iránymutatóak. A védett eredetmegjelölésű, illetve földrajzi jelzésű, illetve speciális magyar élelmiszereknek meg kell felelniük a

mindenkori magyar előírásoknak is. 88. A szoftver jogi védelme Szoftver: számítógépprogram-alkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk. Szabályozási területe a szerzői jog védelme. A szoftvert nem kell hatósághoz bejelenteni, nincsenek vele szemben alaki követelmények, nem engedélyezik, és nem jegyzik be (USA: a Copyright Hivatalban letétbe helyezik és nyilvántartásba veszik). Nem elég egy okirattal igazolni, hogy valóban megilleti-e a szerzői jogvédelem, konkrét vitában dől el. Alapfeltétel a védelemnek, hogy a műben önálló, eredeti, egyedi szellemi alkotás testesüljön meg. A szoftverfelhasználási szerződések általános szabályait az Szjt tartalmazza. Az Szjt 13§a szerint a mű bármely felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg. A szerző jogainak megsértése esetén – az eset körülményei szerint – a következő polgári

jogi igényeket támaszthatja: 1. követelheti a jogsértés megtörténtének bírói megállapítását; 2 követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; 3. követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot; 4. követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, ill. jogsértő mivoltától való megfosztását; 5 a polgári jog szabályai szerint kártérítés jár A mű jogtalan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. Ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak

megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni. 89. A védjegyoltalom tartalmi kérdései • mivel a védjegy a gazdasági élet szolgálatára szánt intézmény, védjegy bejegyzését csak a Ptk. 685§ c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő jogi/természetes személy kérheti. Védjegyet lajstromoztatni kell, az időben korábban érkezett kell előnyben részesíteni azonos védjegyek bejegyzési szándéka esetén. • alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára/erre másnak engedélyt adjon • ~ban nem részesülhet a +jelölés, ha: 1. +tévesztésre alkalmas, 2. használata jogszabályba/erkölcsi szabályba ütközik, 3. másnak személyhaz fűződő jogait sérti, 4. másnak az országban közismert védjegyével azonos/összetéveszthető, ha az belföldön nincs is lajstromoztatva. • 1.: áru félrevezetheti a vásásrlókat, minőség, rendeltetés stb tekintetében, másnak közismert cégnevével

azonos/összetéveszthető (pl. védjegy más származási országra utal, mint ahol a tulajdonos működik, ekkor bejegyzési kérelem elutasítása) • 4. pont: a világhírű védjegyekre vonatkozik, amelyeket +illet attól függetlenül, hogy belföldön be vannak-e jelentve (pl. Coca-Cola); nem kíván + „különös" figyelmet az összetéveszthetőség tekintetében. • nem részesülhet védjegyoltalomban az a +jelölés, amely hivatalos szerv, állam stb. címeréből, zászlajából, rövidítéséből stb./ezek származik utánzatából származik, de az illetékes szerv hozzájárulásval a védjegy elemeként használhatók. • nem részesülhet védjegyoltalomban az a +jelölés azonos, vagy hasonló áruk tekintetében, ha a) hivatalosan elfogadott ellenőrzési, szavatossági, hitelesítési jegyből, bélyegből/ezek utánzatából áll, b) koábban védjegyoltalom alatt állt, de megszűnés óta 2 év nem telt el, c) másnak védjegyoltalom alatt álló

vagy korábban elsőbbséggel bejelentett/bejelentés nélkül ténylegesen használt védjegyével azonos/összetéveszthető, d) szabadalmaztatott állat-, növényfajta neve. • a be nem jegyzett, de ténylegesen használt védjegyet is védi a tv. Oltalom: • bejelentés napjától számított 5 évig tart, egyszer 5 évre +hosszabbít6ó ;jogosultnak kizárólagos joga van a forgalomba hozásra • mexűnik, ha a oltalmi idő lejár/jogosult lemond róla/megsemmisül (mintahasznosítási szerződés: védjegylicenciával azonos) Engedélyeztetési eljárás: bejelentés (rajz, fénykép, termék +nevezése), stb. (szabadalmi tv szerinti eljárás) 90. A hasznosítási (licencia) szerződés „Hasznosítási szerződés (szabadalmi szerződés) alapján a szabadalmas engedély ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles a ennek fejében díjat fizetni." (1995 évi XXXIII. tv 27 §) • 2 típus: (1) egyszerű licenciaszerződés (többekkel is

köthető): • visszterhes típusú szerződés, tehát a az engedélyért fizetni kell • a szerződők minden feltételt szabadon alakíthatnak ki egymás között • követelmények: (1) jogszavatosság: a szabadalmas szavatolja, hogy harmadik személynek nincs a hasznosítást a hasznosítást megakadályozó, korlátozó joga, ellenkező esetben a szerződés felmond6ó a hasznosító részéről. (2) kellékszavatosság: szabadalmas garantálja a találmány szabadalmi leírás szerinti műszaki megvalósíthatóságát és eredményeket. Ha a szabadalmi leíráshoz képest létezik fogyatékosság a megvalósít6óságban, akkor a hasznosító kérhet kijavítást, díjleszállítást stb., illetve a szerződést fel is mond6ja • szerződés tipikus (szükséges) tartalma: − felek +nevezése, címe − szabadalom lajstromszáma, címe − használat kezdő időpontja, időtartama − díj összege vagy kiszámításának módja, fizetés esedékessége − díjazási

időszak (ha az rövidebb, mint oltalmi időszak lejártáig hátralevő időszak) − annak rögzítése, hogy a szabadalom fenntartása a szabadalmas/hasznosító kötelessége − szerződésszegés következményei − szabadalombitorlás esetén felek 1üttműködésének kérdése − feltalálók díjazása szolgálati szabadalom esetén (szabadalmas/hasznosító gondoskodik erről) − speciális kikötések (2) kizárólagos (exclusiv) licenciaszerződés (csak kifejezett kikötés esetén): • szabadalmasnak védenie kell magát (ui. mással nem köthet szerződést) pl kikötésekkel a marketingmunkára, keresletkielégítésre, gyártási időtartamra stb vonatkozólag, melyek megsértése esetén kiköthető a szerződés felmondása. Kényszerszerengedély: • kiadására 2 ok: • • • • • (1) („gátló") szabadalom akadályozza a („függő") szabadalom hasznosítását (és függő szabadalom műszaki előrelépést jelent) (2) belföldi

kereslet kielégítése érdekében (ha a szabadalmas a bejelentés napjától számított 4 / szabadalom megadásától számított 4 éven (ha ez hosszabb) belül nem hasznosította a szabadalmat) belföldi gazdálkodó szervezetek kérhetik bíróságtól, peres eljárás keretében az engedély csak konkrét célhoz kötött használatot engedélyez szabadalmas u.olyan mértékű licenciadíjra jogosult, mintha önszántából adná az engedélyt kényszerengedélyes nem ad6tja tovább a használati jogot szabadalmas a kényszerengedélyes passzivitása esetén (ha az 1 éven belül találmány hasznosítását nem kezdi meg) kérvényezheti a kényszerengedély visszavonását/módosítását