Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Az államkötvények közgazdasági-pénzügyi és jogi szempontok szerinti értelmezése

AZ ÁLLAMKÖTVÉNYEK KÖZGAZDASÁGI-PÉNZÜGYI ÉS JOGI SZEMPONTOK SZERINTI ELEMZÉSE 1 Tartalom: I. Bevezetés II. Az értékpapírok fogalma III. Az értékpapírok csoportosítása 1. Az értékpapírokba foglalt jog alapján 2. A futamidő alapján 3. Az átruházás lehetősége alapján 4. Megjelenési formája szerint 5. Hozam alapján 6. Kibocsátó alapján IV. Az állampapírok formái V. Az államkötvények fajtái, vevőkörük és forgalamzásuk sajátosságai 2 I. Bevezetés Bár az értékpapírok alapvetően meghatározzák egy-egy gazdaság működését és a pénzügyi piacok forgalmát, mégsincs egyértelműen elfogadott és egységesen alkalmazott gyakorlat az értékpapírok fajtáinak besorolására. Ez több okra vezethető vissza Az egyik forrása az egyértelmű definíció hiányának a szakmán belüli konszenzus hiánya, hiszen más-más tartalmi elem az alapvetően meghatározó egy közgazdász illetve egy jogász számára. Míg a

közgazdászok számára a funkció – a vagyoni jog és a forgalomképesség – az alapvető ismérv, addig a jogászok ennél differenciáltabban vizsgálják az egyes papírok tulajdonságait. A jogban értékpapírnak csak azokat a befektetési eszközöket tekintik, melyek létét az értékpapír törvény is elismeri. Így van az értékpapíroknak egy olyan köre, mely a közgazdászok szerint ugyan értékpapír, de a jog nem ismeri el annak. Ilyenek például a váltó és a letéti jegy További nehézséget okoz a definiálásban az értékpapír piac gyors ütemű fejlődése, hiszen a konstrukciók száma szinte napról-napra gyarapszik. Ennek ellenére találhatunk olyan tulajdonságokat, amelyek alapján meg lehet kísérelni az értékpapírok csoportosítását. A következő oldalakon bemutatom az értékpapírok fogalmának jogi és közgazdasági meghatározását, illetve csoportosításuk általánosan elfogadott irányait, majd ezt követően a megismert

csoportképző elveken keresztül az államkötvények sajátosságait. II. Az értékpapírok forgalma Jogi értelemben: az értékpapír a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. Az értékpapír életét az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír tőzsdéről szóló 1996. CXI tv (Épt) szabályozza Közgazdasági értelemben: az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel. III. Az értékpapírok csoportosítása 1./ Az értékpapírba foglalt jog alapján Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír Az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon ki fogja egyenlíteni (váltó, csekk, kötvény, letéti jegy). Részesedési jogot (tagságot) megtestesítő értékpapír Tulajdonosuk valamilyen vállalkozás

alaptőkéjéhez járul hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő osztalékra. Társtulajdonosi jogokat meghatározó értékpapír, tulajdonosa a vagyonát nem vonhatja ki a vállalkozásból ( részvény, befektetési jegy). Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapír Áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosuknak (közraktárjegy a hozzá tartozó zálogjeggyel). Tranzakcióra vonatkozó jogot megtestesítő értékpapír A tulajdonos meghatározott feltételek mellett megveheti vagy eladhatja az értékpapírban meghatározott árut. Ide tartoznak a vételi és az eladási opciók, melyek tulajdonosa egy meghatározott termék, meghatározott mennyiségét egy későbbi időpontban egy meghatározott áron megveheti (eladhatja). 3 Egyéb jogviszonyt megtestesítő értékpapír Ennek tipikus példája a kárpótlási jegy. A kárpótlás nem jogi hanem erkölcsi fogalom A Kárpótlási tv. szerint a kárpótlási jegy

az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő eszköz, amelyet jogszabály és nem a funkciója tesz értékpapírrá. 2./ A futamidő (lejárat) alapján Rövid futamidejű 1 évnél rövidebb (váltó, kincstári jegy). Közepes futamidejű Lejáratuk 1-5 év (letéti jegy, kötvény). Hosszú futamidejű 5 évnél hosszabb, de van határozott időre szóló lejáratú is (kötvény, jelzáloglevél.) Feltételekhez kötött lejáratú Például az életjáradék. Lejárat nélküli Mindaddig követelést testesítenek meg a kibocsátóval szemben, amíg az létezik. Ilyen pl a részvény. 3./ Az átruházás lehetősége alapján Bemutatóra szóló Birtokosa egyszerű átadással ruházza át az értékpapírhoz kötődő jogokat a vevőre. Általában bemutatási záradéknak veszik az okirat azon részét, ami kifejezi, hogy az alanyi jog a bemutatót illeti meg. Ilyen a letéti jegy Névre szóló (rektapapír) Elidegenítésükhöz lelépési

(átruházási) nyilatkozat szükséges, amit cedálásnak (engedményezésnek) hívnak. Rendeletre szóló vagy forgatható értékpapír Eredeti hitelezője az okirat hátoldalán a hitelezői jogokat más személyre forgatással ruházza át. Csak írásban lehetséges Ilyen a váltó, a csekk, a névre szóló kötvény A megjelenési forma szerint az értékpapír lehet: 4./ A megjelenési formája szerint Materializált értékpapír Az az értékpapír amit kinyomtatnak.Az alaki kellékeket illetően az értékpapírok formai követelményei is meghatározottak. Dematerializált értékpapír Anyagi formájukat tekintve egy nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként léteznek. Ilyen típusú értékpapír vételekor megterhelik a pénzben vezetett számlát, ugyanakkor elismerik a tulajdonos részére vezetett értékpapír számlát az összegnek megfelelően. 4 5./ A hozam - Nem kamatozó v. diszkont értékpapír A kibocsátó az

eszközt névérték alatt hozza forgalomba, majd a lejártakor névértéken vásárolja vissza. Magyarországon ilyen a diszkontkincstárjegy Kibocsátásának oka, hogy egyes országokban más a kamat és a tőkenyereség adóztatása, így aki kamatozó papírral ér el egy adott hozamot, annak az adózás utáni hozama alacsonyabb, mint a diszkont papírral elért nettó hozama. Kamatozó értékpapír a.) Fix v rögzített kamatszámú A futamidő alatt végig azonos kamatot fizet az előre meghatározott időpontban. Jól kiszámítható, stabil jövedelemfolyam. b.) Változó kamatszámú - előre meghatározott séma szerint változó pl. 4 éves futamidejű kötvény első évben 7,5%, majd évente 0,5%- al növelt kamatot hoz - „lebegő” kamatlábú, többnyire egy jól mérhető gazdasági jelenséggel arányosan mozgó. pl. 4 éves futamidejű, 2 év múlva az akkor mért inflációnál 2%- al magasabb kamatot ígér Változó hozamú (osztalék) A befektető a

vásárláskor nem tudja előre, hogy milyen hozamra számíthat. Legjellemzőbb a részvény, melynek nyeresége nem feltétlenül jár együtt magas kifizetett osztalékkal, mivel a nyereség felhasználásáról a társaság közgyűlése dönt. Átmeneti konstrukciók A potenciális vevők igényeinek megfelelően, differenciált pénzügyi konstrukciókat tükröző termékeket kell produkálni a kibocsátóknak. - A lebegő kamatozású kötvény hozama a részvényre emlékeztető módon alig jelezhető előre. Az átváltható kötvény lehetővé teszi a tulajdonosának, hogy egy előre meghatározott időpontban (vagy időponttól), egy előre rögzített cserearány érvényesítésével, a cég által kibocsátott kötvényt a vállalkozás részvényére váltsa át. 6./ Kibocsátó alapján Az állam által kibocsátott értékpapírok: a központi költségvetés kötelezettségvállalását testesítik meg. Az állam kizárólag hitelviszonyt megtestesítő papírokat

(kötvény, kincstárjegy, stb.) bocsát ki Az így forgalomba kerülő részvények az állam tulajdonában lévő eszközökből kerülnek a piacra, nem pedig magának az államnak a részvényei. Ezeket az értékpapírokat a pénzügyekben kockázatmentesnek szoktuk tekinteni. Folyamatos jogállami működés mellett ugyanis az állam nominálisan mindig fizetőképesnek tekinthető. Az állampapírok kamatait a befektetők egy minden körülmények között biztosan realizálható hozamnak tekintik, amelyhez képest minden kockázatért prémiumot, azaz hozamtöbbletet várnak. Az önkormányzati szféra által kibocsátott értékpapírok: a bennek foglalt kötelezettség visszafizetésére az önkormányzatok reménybeli bevételei, vagy forgalomképes vagyontárgyaik eladása jelent garanciát. Az önkormányzati kötvények kockázata az állampapírokénál magasabb. A bevételekből csak a kötelező feladataik finanszírozása után fennmaradó összegre számíthatnak a

kötvényvásárlók, a vagyontárgyakból pedig csak a forgalomképesek idegeníthetők el. Társaságok és más gazdálkodók által kibocsátott értékpapírok: kibocsátását szigorú feltételekhez kötik. Vannak amelyeket csak meghatározott társasági formával rendelkező szereplők bocsáthatnak ki (részvényt csak Rt., szövetkezeti üzletrészt csak szövetkezet, 5 kötvényt csak jogi személy, közraktárjegyet csak közraktár, befektetési jegyet csak befektetési alap, stb.) A letéti jegyek esetében sajátos kibocsátói jogosítványaik vannak a bankoknak. Az említett intézmények kivételezett helyzete csak a velük kapcsolatban külön megemlített papírra vonatkozik. Más ép-k kibocsátása során alapvetően rájuk is a társaságokra vonatkozó szabályok és követelmények érvényesek. Bárki által kibocsátható: pl. a váltó, amelynek szabályozása semmiféle követelményt nem támaszt a kibocsátóval szemben, tehát elvileg akármilyen

jogi személyiséggel rendelkező kötelezettséget vállalhat ebben a formában. Költségvetési szervek esetében jogszabályok tiltják a váltó kibocsátását. IV. Az állampapírok formái: Az állampapírokat az állam (kincstár, állami költségvetés) adósságának a fedezésére bocsátja ki. Kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek - a kölcsönadónak - adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban részletezett tartalommal. Az állampapírok formái: 1. Az államadóssági kötvény (államkötvény), az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapír. Magas hozamot biztosít, és mögötte állami garancia áll 2. Az államjegy az állam rövid lejáratú adósságának kiegyenlítésére szolgáló értékpapír (pl tervkölcsönök, békekölcsönök). 3. Az állami pénztárjegy az állam átmeneti pénzhiányának fedezésére kibocsátott, a

visszaváltás napjáig kamatozó értékpapír Egy évnél hosszabb lejáratú nem lehet, de az állam ezeknél a papíroknál fenntartja a jogot a lejárat előtti visszavásárlásra. 4. Az egy éven belüli állampapírokat a nemzetközi gyakorlatban kincstári váltónak, az egy éven túliakat pedig kincstárjegynek nevezik. (Nálunk az egy éven belüli lejáratúak esnek a kincstárjegy kategóriájába) V. Az államkötvények fajtái, vevőkörük és forgalmazásuk sajátosságai: Az államkötvények egy évnél hosszabb futamidejű kamatozó állampapírok. Jelenleg 2, 3 és 5 éves futamidővel kerülnek értékesítésre. A fix kamatozásúaknál már a kibocsátáskor meghirdetett és rögzített a kamat nagysága, a változó kamatozásúaknál csak a kamatmegállapítás módja és ideje rögzített. Vannak éves és féléves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. A kibocsátás módja szerint kétféle államkötvényt különböztetünk meg: 1. Zártkörű

kibocsátás: legtöbbször különleges célt szolgál, és az értékesítés célja meg is határozza az adott állampapír befektetőinek körét (bank-, hitel- és adóskonszolidációs államkötvények) 2. Nyilvános kibocsátás: bárki számára hozzáférhető Az államkötvények a pénzügyi teljesítést, ill. a jóváírást követő napon bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. Az államkötvények 1996 óta aukció és jegyzés útján kerülnek értékesítésre. A jegyzési időszak minden hónapban egy hétig tart. Az államkötvényeknél az aukciókra felajánlott 6 mennyiség az éves finanszírozási terv alapján kerül meghatározásra. Az adott államkötvény legutolsó aukcióján értékesített összeg nem haladhatja meg annak 50 %-át. Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az általa megajánlott nettó árat kell megjelölnie. Az aukció időpontjáról, az értékesítésre kerülő államkötvény jellemzőiről és a

kibocsátás tervezett összegéről az aukció hetét megelőző hét péntekén megjelenő ún. nyilvános ajánlattétel révén adnak tájékoztatást. Az államkötvényekhez az elsődleges forgalmazók közvetlenül az aukción, a befektetők pedig a nekik adott megbízások révén juthatnak hozzá. Annak érdekében, hogy a kisbefektetők a kibocsátás során közvetlenül is hozzájuthassanak az államkötvényekhez, azokat havonta egyszer jegyzés keretében is meg lehet vásárolni. A jegyzési időszak egy hétig tart. Jegyezni a jegyzésben rész vevő elsődleges forgalmazóknál vagy a Magyar Államkincstár fiókhálózatában lehet. A jegyzés a kötvény vásárlására tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozat, melyben a befektető kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére. Az ajánlathoz a befektető mindaddig kötve marad, amíg a kibocsátó azt el nem fogadja, vagy vissza nem utasítja. A jegyzés elsődleges célja a

kisbefektetői kereslet kielégítése. Ehhez igazodik az allokációs elv kialakítása, mely szerint elsőként a devizabelföldi magánszemélyek legfeljebb ötmillió forint névértékű jegyzéseinek elfogadása történik meg. Amennyiben ezen jegyzések összege meghaladja a felkínált összeget, úgy a jegyzések a kártyaelosztás elve alapján kerülnek felosztásra a felkínált összeghatárig. Amennyiben az összes jegyzés nem haladja meg a felkínált mennyiséget, a kibocsátó minden jegyzést elfogad. A jegyzés minden lényeges feltételéről a jegyzést meghirdető nyilvános ajánlattétel ad tájékoztatást, amely a jegyzés hetét megelőző szerdán jelenik meg. A jegyzési árfolyamot a kibocsátó külön közleményben teszi közzé. Az államkötvények alapcímlete 10 ezer forint. A államkötvényt devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben az államkötvény a futamidő

alatt szabadon átruházható. Devizakülföldiek devizajogszabályok alapján vásárolhatják és értékesíthetik Egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapírok. A futamidő végén fizetnek kamatot, amelyet a befektető a törlesztéssel együtt kap kézhez. Jegyzése olyan mint az államkötvényé. A kamatozó kincstárjegyet jelenleg a jegyzési időszak elején a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron, a jegyzés végén pedig névértéken lehet megvásárolni. Az ilyen értékesítés azért szükséges, mert az ellenérték befizetésére a jegyzés időpontjában kerül sor, míg a kamatozás kezdőnapja a jóváírás időpontja, amely a jegyzési időszak lezárását követő hétre esik. Devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a kincstárjegy a futamidő alatt szabadon átruházható Elsődleges forgalomba a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, és néhány

intézményi forgalmazónál vásárolható meg. Másodlagos forgalomban a hálózatos elsődleges forgalmazók irodáiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában adható el. Az állampapírok elsődleges és másodlagos piaca Elsődleges forgalmazó lehet bármely Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás ill. hitelintézet, amely az Épt. alapján értékpapír befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, ő 7 maga vagy meghatározó tulajdonosa min. két éve folytat üzletei tevékenységet az OECD valamely tagországának pénz- és tőkepiacán, vállalja az elsődleges forgalmazói szerződésében foglalt kötelezettségek teljesítését és megfelel az Államadósság Kezelő Központ által támasztott követelményeknek. Legfontosabb feladatuk, hogy az állampapírok egy meghatározott körére nyilvánosan árakat jegyezzenek, ezzel biztosítva a piac likviditását és átláthatóságát. a befektetőknek teljes körű letéti

szolgáltatást nyújtanak, és kifizetőhelyi feladatokat is ellátnak. Két fajtájuk van: 1. Az intézményi elsődleges forgalmazók elsősorban a nagybefektetők felé történő nagy volumenű állampapír forgalmazással foglalkoznak. Forgalmazási kötelezettségük a diszkont kincstárjegyekre és az államkötvényekre tejed ki. 2. A hálózatos elsődleges forgalmazók az előbbieken túl fiókhálózaton keresztül a lakossági, kis összegű források bevonását is végzik megkönnyítve ezzel az állampapírok megvásárlásának és eladásának lehetőségét a kisbefektetők számára. Forgalmazóktól elvárt paraméterek: • legalább 1 milliárd Ft. saját tőkéjük legyen, • folyamatosan legalább 400 mill. Ft értékű likvid eszközzel rendelkezzenek, • olyan üzletviteli, szervezeti megoldásokat alkalmazzanak, amelyek a cég átlátható és biztonságos működését lehetővé teszik, • rendszeresen jelentést készítsenek állampapír-piaci

tevékenységükről és gazdálkodásukról. Jogosítványaik: • kizárólagos részvételi jog az államkötvény- és diszkont kincstári jegy aukciókon, • kizárólagos részvételi jog az államkötvény- és kamatozó kincstárjegy jegyzésekben, • az ÁKK kizárólag részükre a forgalmazási kötelezettség alatt álló állampapírokra folyamatosan vételi és eladási árfolyamot ad meg telefonon, Az állampapírok másodlagos forgalmazásának két fő formája van 1. A tőzsdei kereskedés automatikus kereskedési rendszerben zajlik az üzletkötés tárgya a nettó árfolyam. 2. A tőzsdén kívüli (OTC) kereskedés során az elsődleges forgalmazók egymás közötti tőzsdén kívüli árjegyzése a Reuter információs hálózatán keresztül zajlik, az üzleteket telefonon kötik. Az üzletkötés tárgya a hozam Az árjegyzés azonnali vételi és eladási kötelezettséget jelent. Az állampapírok másodpiacát tovább élénkíti a bankközi (interdealer)

brókerek tevékenysége is. Feladatuk, hogy az állampapírok és egyéb nyilvánosan kibocsátott kötvények másodlagos piacán az értékpapírok eladására és vételére vonatkozó ajánlatokat koncentrálják, és a piaci szereplők számára a pillanatnyi hozamokról és árfolyamokról megbízható információt nyújtsanak. 8