Pszichológia | Felsőoktatás » Pszichológia tételek, 2002

Pszichológia tételek - 2002 1. tétel Az egyedspecifikus észlelés sajátosságai, a figyelem szerepe a megismerésben és tanulásban Az észlelés alapja az érzékelés. Adekvát (szétválasztott, elkülönített) ingerek: szem – fény fül – hang orr – szag Érzékelő apparátus: - analizátor (érzékszerv) - receptor (környéki érzékszerv) - afferens (érző idegpálya) - agyi központ Érzékenységi küszöbök: - Abszolút (amit már ’min’ és amit még’max’) - Különbségi (két inger között) (Pszichofizikai alaptörvény, Weber-Fechner) Érzékelés fajtái: 1. Látás: - szín (a fény elnyelődése és visszaverődése) - tér (a tér meghatározott helyén van) - tárgy - éles - alak - hely és mozgás Adaptáció: Alkalmazkodást jelent. A szem alkalmazkodik a fény erősségéhez) Akkomodáció: Távolság látás. A szemgolyó laposodása és domborodása Konvergencia: Vízszintes látás. 2. Hallás: - hang - zörej 3. Szaglás és

ízlelés: Aktív érzékelésnek mondjuk, vegyi érzékelések A szagoknak és ízeknek érzelmi színezete van. 4. Bőrérzékelés: - fájdalom - hő - nyomás-tapintás 5. Belső érzékelés: - Kinesztétikus (testrészek mozgását érzékeli) - Statikus (a test egészének a mozgását érzékeli) Észlelés: Észlelési konstanciák(állandóság): - Szín - Alak - Nagyság Észlelési formák: -tér (múltbeli tapasztalat) -mozgás -idő (irreverzibilitás) ’kognitív térkép’ Figyelem: Tájékozódó reakció, mely szelektív Figyelem fajtái: - önkéntelen - szándékos Figyelem tulajdonságai: - Terjedelme - Tartóssága - Erőssége (koncentráció) - Hullámzása - Átvitele - Megosztottsága Figyelmi beállítódás: A figyelem- és érdeklődéskeltés ’szabályai’: - Ingerekre egyénileg reagálunk - Fontos a tárgy felszólító jellege - Előbbit alakítja az időszaki szükséglet - Az érdeklődés cselekvésre késztet - Az érdeklődés kortól,

műveltségtől, szoc. helyzettől befolyásolt - Az érdeklődés alakítható, változtatható - Előtérben a szokásostól eltérő - kontrasztjelenségek - Érdeklődés kialakításában befolyásoló tényező az érdek - Kerülni kell a monotóniát, telítődést, unalmat kiváltó tényezőket - Érdeklődés direkt útjai Tanulás: Köznapi értelemben: Minden elméleti és gyakorlati ismeret elsajátítása Pedagógiai értelemben: Ismeret, készség, jártasság kialakítása és képesség kifejlesztése Pszichológiai értelemben: Teljesítmény, viselkedés, tudás beli változás Tanulás fajtái: - mozgás tanulás - érzéki tanulás (ingerek felfogása) - szóbeli anyag Mechanikus tanulás (magolás) Gondolati tanulás (megértés) Vezéreltsg szerint: - szándékos - nem szándékos Hatásrendszer: - Szociális tanulás (társas környezetben) - Nem szociális tanulás Klasszikus kondícionálás: (’Pavlovi reflex’) egy bizonyos eseményt egy másik követ

Operáns kondícionálás: Az adott válasz egyedi következménnyel jár (pl. delfin jutalmazása) Averzív kondícionálás: Negatív eseményt alkalmazunk a kondícionáláshoz, ez a negatív esemény elnyíomja az adott választ (büntetés) Komplex tanulás: A világ mentális leképezése (pl. kognitív térkép) Szociális tanulás:Más személyekkel való találkozással, annak hatására jön létre (szocializáció) Latens (’lappangó’) tanulás: A tanulás eredménye, látszata később jelentkezik Belátásos tanulás: ’Aha’ vagy ’Heuréka’ élmény; az ismeretek újraszerveződése. - 2. tétel Az emlékezés es a képzelet pszichológiai megközelítése és szerepe az oktatási folyamatban Emlékezés: Képzet (emléknyomok) és asszociáció(képzetek összekapcsolása) Az összekapcsolás módjai: - Téri – idői érintkezés (A – B – C) - Hasonlósági vagy (A – A’) - Ellentétes (A – K) Összekapcsolás fajtái: - Önkéntelen -

Szándékos Összekapcsolás módjai: - Mechanikus - Gondolati Emlékezés típusai: 1. Rövid távú: Szakaszai: Kódolás – Tárolás – Előhívás Kettős memória modell: Bejövő inform. Rövidtávú mem Átvitel Hosszú távú mem ↓ kiszorítás 2. Hosszú távú: Szakaszai : Kódolás – Tárolás (kiszorítás) – Előhívás Ebbinghaus felejtési görbe: 60 50 40 30 20 10 0 1 9 24 48 Emlékezési zavarok: 1. Felejtés: gátlások: - hasonlósági A –B A’ – B’ - előreható A – B C – D - visszaható - homogén (azonos elemeknél hibás behelyettesítés) 2. Amnézia A képzeleti tevékenység működési módjai: 1. Aktív: tudatos a., reproduktív (csak nekünk új, pl alvás közben elképzeljük a leírást) b., produktív (alkotó képzelet, újat hoz létre, pl írás, festés, feltalálás) 2. Passzív: önkéntelen (pl alvás és álom) a tudat regenerációja Megosztott tudat – készség és szokás Készség: Félautomatikus cselekvés,

a beindításához szükséges a tudat (és az időközbeni ellenőrzéséhez); a készségszint tehermentesíti a tudatot Szokás: Teljesen automatikus cselekvés Disszociáció: A tudat alkalmazkodása (pl. unalmas előadás közben), Kóros formája a többszemélyiség Alvás – gátlási folyamat: - NON REM szakasz - REM szakasz Alvászavarok: - Alvásképtelenség - Túlzott álmosság Pszichoaktív szerek: A viselkedést és a tudatot befolyásolják (drogok, nyugtatók, serkentők, dohány, kávé, alkohol) Meditáció: Tudatállapot változás Hinózis: Módosult tudatállapot (cselekvéseink korlátját átadjuk egy másik személynek) Pszi-jelenségek: 1. ESP: Extra Szenzonális Percepció (érzéken túli érzékelés) Válasz egy nem létező ingerre 2. Telepátia 3. Calir Voyance: ’Tisztánlátás’(olyan valamit lát amit más nem) 4. Prekognicio: Előrejelzés (bizonyos dolgok előrelátása) 5. Pszichokinézis: Fizikai dolgok mentális irányítása 3. tétel A

gondolkodás és fogalomalkotás pszichológiája A gondolkodás a legmagasabb szintű közvetett megismerési folyamat. A cselekvést irányíthatja: - Észlelés - Emlékezés - Képzelet - Gondolkodás (belső beszéd) A beszéd = külső gondolkodás Beszéd és gondolkodás – szociási áttátel (Célja a másik ember) A beszéd univerzális inger (beszéddel az összes inger helyettesíthető) Nyelvhasználat: - Produkció (kimondott gondolat) gondolat – mondatalkotás – beszéd - Megértés hangok – szavak – mondat – gondolat Nyelvtanulás: - Utánzás - Kondicionális (megerősítés) Beszéd és valóság viszonya: - A beszéd a valósághoz képest redukált (kivonatos) - A beszéd a valósághoz képest implikált (benne foglaltatik) - Egyöntetű és monoton - Sajátos, globális Gondolkodási folyamat Szakaszai: - problémahelyzet tudatosítása - probléma megoldása Gondolati műveletek: - Analízis (’szétboncolás’) - Szintézis (’összeállítás’)

- Általánosítás (összehasonlítás révén az általános kiemelése) - Összehasonlítás (azonosságok és különbségek keresése) - Következtetés (logikai úton) Gondolkodás formái: - Konvergens gondolkodás: Begyakorolt, régi módon próbálunk egy új problémát megoldani (biztosra megy, szűkkörű megoldás) - Divergens gondolkodás: Kreativitás, nem mindig vezet eredményre, de újra próbálkozik 4. tétel A személyiség pszichoanalitikus elmélete Személyiség: Pszichofizikai rendszerek szerveződése az egyénen belül, melyek meghatározzák az egyénre jellemző viselkedést, magatartást. Személyiség áll: - fizikum (testi való) - vérmérséklet (Sz, K, M, F) - inelligencia Pszichofizika: A test és lélek egysége Rendszer: A kölcsönhatásban álló elemek Viselkedés: Alkalmazkodás a környezethez; a személyiség alkalmi megnyilvánulása, ami a szituációtól függ. Magatartás: A személyiség állandó megnyivánulása, rögzült

jellemzői vannak, függtelen a szituációtól. (pl jellem) Viselkedési megnyilvánulások: - Domináns - Szociábilis - Emocionális - Racionális - Originális - Passzív Önismeret – énkép (merev – befogadó) Önismeret: Tudás a saját tulajdonságainkról. Énkép: Az énkép egy szociális képződmény, mert szociális közeg nélkül nem jön létre. Szociális közeg a kapcsolatban álló személyek. (magyarul a mások által rólunk mondottak) Dimenziók az ember személyiségében Nyílt: tudom magamról, tudatom másokkal is Vak: Mások tudják, de nem tudom én Zárt: Én tudom magamról, de nem árulom el másoknak Sötét: Se rólam nem tudják, se én nem tudom Sigmund Freud személyiségelmélete Pszichoanalízis – ’lélekelemzés’ Az egyén személyiségrendszere 3 részből áll: ES – az ösztön ÉN. Tartalmazza mindazt, ami az emberrel vele született Működését az ÖRÖM-ELV szabályozza. ICH – az EGO-ÉN képviseli a társadalom elvárásait,

értékrendszerét. Feladata az ES korlátozása ÜBER ICH – a felettes ÉN, az előző kettő közti egyensúly megtartása a feladata; a visel- kedés megszervezése. Witkin: Mezőfüggő – mezőfüggetlen 5. tétel Az identitás-fejlődés analitikus közelítése Fejlődés: Egy folyamatos változás, mely változás során magasabb szinre ér el folyamatosan egyes területeken. Először mennyiségi majd minőségi változás Fejlődés fajtái: - Értelmi fejlődés - Szociális fejlődés - Érzelmi (akarati) fejlődés - Mozgás (testi) fejlődés Személyiségfejlődés folyamata: - szocializáció (társadalomba illeszkedés) - perszonalizáció ( egyéni jellemzők kifejlődése) Identitásfejlődés – identifikáció – ödipális komplexus Differenciáció: Anyától való elkülönülés Affiláció: Apával való társulás Internalizáció vagy interorizáció (belsővé válás): - Saját indíttatásból végzi el - Megtenné de fizikailag nem tudja

Önkontroll: Meddig érdemes kockázatot vállalni. A vágyainkon való uralkodni tudás Az Akarati tevékenységet késlelteti; az érzelmeket szabályozza, ellenőrzi. Heteronómia: 7 éves korig; kötelesség és engedelmesség, a felnőttek szabályait szó szerint érti Autonómia: Iskolás korban; A gyermek már gondolkodik, önálló értékek, ítéletek, kortársak befolyása. Akceleráció: Felgyorsult fejlődés Retardáció: fejlődés lelassulása, elmaradása Életkori sajátosság: Életkorilag közel azonos gyermekek nagy részénél jelentkező tulajdonságok összessége. Egyéni sajátosság: Az egyes gyermekekre jellemző tulajdonságok összessége Hospitalizáció: A gyeremeket kiszakítják a környezetéből (pl. kórházi kezelés) és e miatt a fejlődése lelassul, retardálódik. Regresszió: Visszaesés környezeti változás kiváltotta pszichés állapot hatására A fejlődés általános kérdései Átöröklés elmélete(’preformizmus’): a

fejlődést az örökölt gének határozzák meg. Szociológiai (miliő) elmélet: A környezet a domináns a gyermek fejlődése során. Kéttényezős (konvergencia) elmélet: A fejlődés során az előző két tényező együttesen hat, de a domináns az átöröklés. A fejlődés tényezői: Adottságok: Egyéni adottságok, az embereket különbözteti meg a gének segítségével Anatómiai – fiziológiai adottságok: általános adottságok (pl. idegrendszer) A környezet kedvező és kedvezőtlen volta: A környezet soha sem passzív és az ember mindig aktívan hat a környezetére. Kedvező környezet: A gyermekben meglevő potenciális adottságok kifejlődnek Kedvezőtlen környezet: A környezet gátolja a meglevő potenciális adottságok kifejlődését (hátrányos helyzet). 6. tétel A teljesítménymotíváció, az agresszió és a szorongás alakulásának összefüggése a szülői attitűdökkel Motiváció: Cselekvésre késztető tényezők, illetve

ezek rendszere (’motívumok’ rendszere) Motívum lehet: - külső - belső Teljesítménymotiváció: Az igényszint hat a teljesítményszintre Sikerorientált: - Vállalja a nehéz feladatokat - Teljesítményszintje emelkedik - Munkatempója növekszik - Hangulata barátságos - Szociális kontaktusa jó Kudarc kerülő: - Csak könnyebb feladatokat vállal - Teljesítményszinje stagnál vagy csökken - Munkatempója lassul - Hangulata ideges, nyugtalan - Szociális kapcsolata romlik Motívumok rendszere: - Szükséglet: hiányállapot - Homeosztatikus késztetés: A szervezet belső egyensúlyát biztosító folyamat ’homeosztázis’ pl. Hőmérséklet süllyed, vércukor leesik - Drive: ’űzni’ ’hajtani’ a belső motor - Vágy: Tanult motívum, amire vágyunk a viselkedés céljává válik A motivált állapot hatékony viselkedést hoz létre és ebben a motivált állapotban érzékenyebbé válik. Ha ’túlpörög’ az ember, akkor AROUSAL (’aktivációs

szint’) a legmagasabb Az érzelem Az érzelem: Minősítő, értékelő jelenség, szubjektív viszonyát jelzi az élethez, környezethez, valósághoz. Az érzelem cselekvésre ösztönöz Primér érzelmek: Veleszületett érzelmek (öröm és fájdalom) Magasabbrendű érzelmek: Tanulás során alakulnak; megelőző és kikerülő cselekvésre ösztönöznek (pl.: félelem, szorongás) Szorongás: - Facilitáló (jobb eredményre ösztönöz) - Debilizáló (legátol, blokkol) Érzelem összetevői: - Testi reakciók (akarattól független válasz a környezetre. Pl: idegesség esetén szívverés) - Automatikusan létrejövő gondolatok és vélekedések összessége - Kognitív kiértékelés (mindenki másképp látja a történteket) - Érzelmi kifejezések kommunikációja (pl.: mimika) - Élményre adott érzelmi reakciók (függ az élmény erősségétől és időtartamától) Érzelmi állapot: - vagy energetizál (erőt ad) - vagy megzavar (sokkol) Az érzelmi

állapot meghatározza mire figyelünk, mit tanulunk, illetve befolyásolja a világról való ítéletalkotást (ha jó a hangulatunk, mindenki kedves) Agresszió: Olyan specifikus (’sajátos’) érzelmi reakció, mely nagy hatást gyakorol emberi kapcsolatainkra és önkéntelenül terjed. Frusztráció: Akadályozott állapot hatására belső feszültség, mely agresszióhoz vezet. Regresszió: Frusztráció – agresszió – regresszió. Visszaesést jelent (fejlődés alacsonyabb szintjére. Előítélet: Önigazolási szükséglete a személyiségnek (nem mindenkinél jelentkezik, főleg a kiszolgáltatottaknál). Előítélet okai: - Gazdasági- és politikai konkurencia - Társadalmi normákhoz való igazodás - Személyiség szükséglet Előítéletes személyiség nem születik, hanem nevelődik. Vagy szülői példára (ezt látja) vagy nevelési mód (erre nevelik). Attitűd Attitűd összetevői: - Megismerési (kognitív): Tapasztalatokon szerveződött mentális

és idegi készenléti állapot, mely irányító hatást gyakorol. - Érzelmi (affektív): Milyen érzelmek keletkeznek a személyekkel, tárgyakkal kapcsolatban - Viselkedési (konatív): Hogyan reagálunk ezekre a tárgyakra, személyekre. Ha egyik összetevő megváltozik, megváltozik az attitűd. 7. tétel Kognitív (nem érzelmi hanem értelmi) szabályozási elvek és elhárítómechanizmusok mint háttértényezők a problémás viselkedésben (inadekvát viselkedés) Elhárító mechanizmus: - Indulattalanítás (emlékképek közömbösítése, „Nem szép” „Nem jó” mondja a gyerek - Tudatból kiszorítás – tudatos felejtés - Regresszió – kivetítés (-másvalakire vetíti a cselekvéseit) - Meg nem történté tevés - Elfojtás - Azonosítás – mintha Ő lennék - Elaboráció - feldolgozás 8. tétel Típustanok és személyiségvonások meghatározó szerepe Személyiség: Pszichofizikai rendszerek szerveződése az egyénen belül, melyek

meghatározzák az egyénre jellemző viselkedést, magatartást. Személyiség áll: - fizikum (testi való) - vérmérséklet (Sz, K, M, F) - inelligencia Hippokratész-féle személyiség tipológia: Szangvinikus: Szalmaláng típus; gyorsan keletkező és –elhaló érzelmek; nem megbízható, nagyon aktív, barátságos. Kolerikus: Gyorsan keletkező erős érzelem, mely hosszan tart. Megbízható, nem mindig Szimpatikus. Kitartó a munkában, az érzelmekben Melankolikus: Lassan keletkező és lassan múló érzelmek. Megfontolt, megbízható Flegmatikus: Lassan keletkező rövid idejű érzelmek. Nem megbízható, kétkedő, cinikus, nem vesz komolyan dolgokat. Kretschmer-féle személyisg tipológia: A testalkatot vette alapul Piknikus: Kicsi, alacsony, kopasz, szereti a hasát, hajlamos az érzelmi zavarokra, joviális, szeret az emberek között lenni. Atletikus: Kisportolt alkat, vigyáz magára, a szellemi dolgok nem nagyon izgatják. Aszténiás: Úgy néz ki mint egy

gyomorbeteg. Jung-féle személyiség tipológia: Extrovertált: Kifelé forduló, gyorsan barátkozó, kedves, szereti az embereket, szimpátiát kelt, Lehengerlő duma. Introvertált: Befelé forduló, kevés barátja van, társaságban félszeg, bizonytalan, mély érzelmi világú. Tiszta típusok nincsenek, de egy típus általában a domináns. 9. tétel Az öröklés, környezet és nevelés szerepe a pszichikus fejlődésben Fejlődés: Egy folyamatos változás, mely változás során magasabb szinre ér el folyamatosan egyes területeken. Először mennyiségi majd minőségi változás Fejlődés fajtái: - Értelmi fejlődés Szociális fejlődés Érzelmi (akarati) fejlődés Mozgás (testi) fejlődés Törzsfejlődés: ontogenezis Egyedfejlődés: filogenezis A fejlődés általános kérdései Átöröklés elmélete(’preformizmus’): a fejlődést az örökölt gének határozzák meg. Szociológiai (miliő) elmélet: A környezet a domináns a gyermek

fejlődése során. Kéttényezős (konvergencia) elmélet: A fejlődés során az előző két tényező együttesen hat, de a domináns az átöröklés. A fejlődés tényezői: Adottságok: Egyéni adottságok, az embereket különbözteti meg a gének segítségével Anatómiai – fiziológiai adottságok: általános adottságok (pl. idegrendszer) A környezet kedvező és kedvezőtlen volta: A környezet soha sem passzív és az ember mindig aktívan hat a környezetére. Kedvező környezet: A gyermekben meglevő potenciális adottságok kifejlődnek Kedvezőtlen környezet: A környezet gátolja a meglevő potenciális adottságok kifejlődését (hátrányos helyzet). Akceleráció: Felgyorsult fejlődés Retardáció: fejlődés lelassulása, elmaradása Életkori sajátosság: Életkorilag közel azonos gyermekek nagy részénél jelentkező tulajdonságok összessége. Egyéni sajátosság: Az egyes gyermekekre jellemző tulajdonságok összessége Hospitalizáció: A

gyeremeket kiszakítják a környezetéből (pl. kórházi kezelés) és e miatt a fejlődése lelassul, retardálódik. Regresszió: Visszaesés környezeti változás kiváltotta pszichés állapot hatására 10. tétel A fejlődés sajátosságai az óvodáskorban Óvodáskor: (2,5)3-7 éves korig Anatómiai-fiziológiai változások: - Szobatiszta (oviban nem pelenkáznak) - Alapvető beszédkészség - Nyúlás-telés - Stabilan végez mindenfajta mozgást - Fejlődik az izomzat és a csontozat - Majdnem mindegyik idegpája hüvejesedik - Előre eltervezett célirányos mozgások száma ugrásszerűen megnő (egyre ügyesebb a gyermek) - A fő tevékenységi forma a játék (így ismeri meg a világot) - Mozdulatokat-mozgást gyakorol - Tapasztalatokat szerez - Élethelyzeteket gyakorol A játék fejlődése: - Téma (napi élmények) - Tartalom - Forma - Szocializáció - Idő Játék fajtái: - Gyakorló játék (mozgás gyakorlása) - Szerepjáték (felnőtt életet

játszanak) - Szabályok Egyéb tevékenységi formák: - Rajz - Formázás (agyag, gyurma) - Tanulás (óvodai tanulás) - Munka (mosakodás, evés, öltözködés) Pszichikus folyamatok fejlődése: Észlelés: Szinkretizmus : - globális (egészből veszi, de a részleteket nem fogja fel) - pointillista (pontokból veszi) Óvodás korban megjelenik az időészlelés (mindig konkrét cselekvéshez, pl.: reggel – felkelünk, dél – ebéd , stb) Figyelem: - Az önkéntelen figyelem dominál - Könnyen elterelhető figyelem - Megjelenik a szándékos figyelem a kedvelt tevékenységben és képes koncentrálni akár 10 percig is. Emlékezet: - Az önkéntelen emlékezet dominál - Ismétlés (pl. verseket) - Megjelenik a szándékos emlékezet (pl. Mikulás verseket tanul) - A logikai emlékezet alacsony szintű Képzelet: - A játék fejleszti a legjobban (Konfabuláció – fantázia hanyagság) Gondolkodás: - Szemléletes (cselekvő, sok eszközzel dolgozik) - Szemléletes

(képszerű, rajzol, képekre ráismer) - Nyelvi – fogalmi (beszél) Világkép: - Animizmus – megjelenítés (élettelen dolgokat élő tulajdonsággal ruház fel) - Arfificialzmus (A világon levő dolgokat az emberek alkották. Pl a hegyeket az emberek hordták össze) - Finalizmus – célokság (összekeveri a célt az okokkal. Pl: Azért esett a hó hogy jöjjön a Mikulás) - Mágikus – okság (Pl.: Angyalok sírnak, ezért esik az eső) Érzelem és akarat: Az óvodás életét az érzelmek irányítják. Érzelmi ambivalencia: (érzelmi kettősség) Egyszerre egy időben két ellentétes érzelem jelentkezik (Haragszik az anyjára de mégis vele akar maradni) 11. tétel A korai anya – gyermek kapcsolat alakulásának jelentősége a fejlődésben az óvodáskorig 12. tétel A kisiskoláskor és a pubertás lélektana Kisiskoláskor Iskola éretté akkor válik a gyermek, ha közösségben szocializáltan funkcionál. 1. Biológiai érettség: - Az első

alakváltozás (fej:test=1:6) - Fogak cseréje - Gerincgörbület - Idegfolyamatok helyreállnak 2. Pszichés érettség: - Gondolkodás – összefüggések, figyelem, megtanul dolgokat - Beszéddel rövid történeteket elmesél - Nevét, életkorát, címét elmondja - Emberábrázolás szintje Szociális érettség: - Feladatértés - Szabálytudat - Szándékos figyelem - Alkalmazkodás - Együttműködés - Önuralom A játék átvált tanulásra. Az elején szeretne tanulni, de ráébredn nem szívesen gyakorol. Motivációt meg kell találni. Játékigény – szabály és sport (nevelő jelleg) Munkaigény – rendszeresség, konkrét feladatok Társas kapcsolatok: - Átpártolás (felnőttről gyerekre) - Kortársak iránti érdeklődés - Barátválasztás - Közösség igénye - Rangsor, hely az osztályban - Alkalmazkodás Pszichés folyamatok: Észlelés – érzékelés (Megfigyelő képesség) - Térészlelés: - egocentrizmus (origó áthelyezése) - konkrétumokhoz

való igazodás - Időészlelés: - Nagyfokú fejlődés (órák + szünetek) - Történelmi időszemlélet - Emlékezés: - Szándékos bevésés - Mechanikus mód - Figyelem: Önkéntelen és szándékos, időtartama nő - Képzelet: Formáit a tanulás fejleszti - Gondolkodás: Konkrét fogalmi - félabsztrakt - Gondolkodási műveletek: - analízis - szintézis - általánosítás - meghatározás - felosztás - rendszerezés - következtetés - absztrahálás - okság keresése – felismerése Érzelem és akarat: - alárendelődik az akaratnak az érzelem - A kor végére kiegyensúlyozottság - Önuralom, önfegyelem Intellektuális – morális – esztétikai – közösségi Akarati tulajdonságok fejlődése a tanulás következménye. Pubertás kor Anatómiai változások: - Test megnyúlás - II. alakváltozás a kor végére befejeződik - Érzelmi egyensúly bomlása a kor végére Pszichikus folyamatok: (szaktárgyi oktatás hatása) Észlelés: Összefoglalóvá

válik Érdeklődés: - Állandó érdeklődés kora, - Gyüjtő szenvedélyek - Szépirodalomra való fogékonyság Közösségi magatartás, kapcsolatok: - Szülőtől való leválás - Önállósulási törekvések - Társulások, bandázások - Szolidaritás – összetartozás érzése - Tartós kapcsolatok - Nemi szerepek elkülönülése - Paradox érdeklődés 13. tétel Testi változások és identitásfejlődés a serdülőkorban - Gyors növekedés, súlygyarapodás - Hormonális háztartás „forradalma” - Vegetatív idegrendszer működési zavarai - Fokozott érzékenység - Érzelmi labilitás (magatartási problémák) Pszichikus jellemzők: - Pszichikus érzés elmarad a testi fejlődéstől - Önállósulás heves szükséglete - Totális lesz a korcsoport hatása - Érzelmek végletessége és totális demenciája - Intenzív fantáziaműködés - Hullámzó figyelem, dekoncentráltság - Emlékezés gyors és megbízható - Absztrakt területekre való

fogékonyság - Az érdeklődési kör szélesedik Társas kapcsolatok: - Közös érdeklődés – közös cél - Mély igény a társra - Igaz barátságra való érettség - Biztonságérzet 14. tétel Az ifjú- és felnőttkor lélektana Az ifjúkor: (18-24 évig) Anatómiai változások: - Csontváz végleges kifejlődése - Nagy testi erő - Gyors reagáló képesség - Teljes nemi érettség Pszichikum változása: - Magass fokú észlelés - Hosszan tartó figyelem, megfigyelések - Jó emlékezet - Reproduktív képzelet (de produktív is) - Absztrakt gondolkodás - Dialektikára való készség - Kreativitás - Széles körű érdeklődés (lét, társadalom, jövő, egyén, közösség, jog, kötelesség) Érzelmek jellemzői: - Erő, tartósság, differenciálódás - Egyensúly - Akarati tulajdonságok erősödnek Személyiség: - Énközpontúság - Új iránti fogékonyság - Önállóságra való törekvés - Fellángolás nagy dolgokra - Nagyvonalúság -

Nehézségekkel való szembeszállás - Méltánylás igénye - Életkörülmények megváltozása Pályaválasztás: Meghatározó tényezői a társadalom és egyén igényei. Pályaválasztásban érvényesülő szempontok: - Népgazdasági - Érvényesülési - Egészségügyi - Pedagógiai Alkalmasság – beválás (személyes tulajdonságok: adottság, rátermettség, képességek, érdeklődés) Felnőttkor: Elméleti megközelítése: Stanley Hall: serdülőkor – 30-40 – vénülőkor Sigmund Freud: fajfenntartás – gondolkodás – reprodukálás – élet vége Jean Pigaet: serdülőkor – konszolidáció – saját erőforrás Erik Erikson: - fiatal felnőttkor (20-25) elkötelezettség vagy elszigeteltség - középső felnőttkor (30-65) alkotó munka és új nemzedék felnevelése - időskor (65 felett) az élet értelmének megtalálása, múlt elrendezése Biológiai változások: - fizikai erő - agyműködés - hormonműködés Kognitív változás: -

Kikristályosodott intelligencia - Alkalmazkodás az új helyzetekhez nehezen megy Szociális változás: - új helyzetek - új szerepek - új élmények mint mérföldkövek Társtalanság – alkalmazkodási nehézségek Ventilszükséglet: beszélgetési szükséglet 15. tétel A felnőttkor és öregkor pszichológiaia megközelítése Felnőttkor: Elméleti megközelítése: Stanley Hall: serdülőkor – 30-40 – vénülőkor Sigmund Freud: fajfenntartás – gondolkodás – reprodukálás – élet vége Jean Pigaet: serdülőkor – konszolidáció – saját erőforrás Erik Erikson: - fiatal felnőttkor (20-25) elkötelezettség vagy elszigeteltség - középső felnőttkor (30-65) alkotó munka és új nemzedék felnevelése - időskor (65 felett) az élet értelmének megtalálása, múlt elrendezése Biológiai változások: - fizikai erő - agyműködés - hormonműködés Kognitív változás: - Kikristályosodott intelligencia - Alkalmazkodás az új

helyzetekhez nehezen megy Szociális változás: - új helyzetek - új szerepek - új élmények mint mérföldkövek Társtalanság – alkalmazkodási nehézségek Ventilszükséglet: beszélgetési szükséglet 16. tétel Az attitűd értelmezése, változása, az iskola attitűdformáló szerepe Attitűd Attitűd összetevői: - Megismerési (kognitív): Tapasztalatokon szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, mely irányító hatást gyakorol. - Érzelmi (affektív): Milyen érzelmek keletkeznek a személyekkel, tárgyakkal kapcsolatban - Viselkedési (konatív): Hogyan reagálunk ezekre a tárgyakra, személyekre. Ha egyik összetevő megváltozik, megváltozik az attitűd. Társas befolyás: Az emberek minden pillanatban befolyásolják a többieket. Befolyás lehet egyéni és csoportos Társas serkentés: Sokkal jobban teljesít idegenek jelenlétében (egyszerű, jól begyakorolt) Társas gátlás: Gátlólag hat ha más figyeli (Újszerű bonyolult

feladat esetében) Társas lazsálás: ’Fogjuk meg és vigyétek’ – megoszlik a felelősség, az egyéneken nem lehet számon kérni Társas befolyásolás fajtái: 1. Konformitás: Alkalmazkodás (személyekhez, szituációkhoz, lehetőségekhez) Elfogadjuk a csoport szabályait azért, hogy minket is elfogadjon a csoport. A csoport megléte a tagok alkalmazkodádán múlik Kísérletek: Sherif, Asch, Milgram Konformitás változatok: (információs és normatív befolyás) 1. Társas fertőzés: A tömeg gondolkodása leesik az érzelem szintjére „Csordaszellem” Az egyéneken az érzelem és a hangulat hatalmasodik el. 2. Engedelmesség: A befolyásolás közvetlen módja Azt csinálom amit mondanak Milgram: Vak engedelmesség vizsgálata, parancsra cselekvés (nem érzi a felelősséget); két ember közti távolság (nincs empátia) 3.Vezetés, vezetői stílus: Vezetők tulajdonságai, adott eset dönti el, mely a vezetők fontos tulajdonsága. (Demokratikus –

Autokratikus – Laissez-faire) Vezetők lehetnek: - Feladatorientált (megoldatlan feladatra koncentrál) - Feladatvezető (személyes kapcsolatok a lényegesek) - Szemlyorientált (társas v. emocionális vezető) Az összetartozás emeli a teljesítményt 17. tétel A motiváció értelmezése, motívumok hierarchiája, jutalmazás és büntetés szerepe az okatásban Motiváció: Cselekvésre késztető tényezők, illetve ezek rendszere (’motívumok’ rendszere) Motívum lehet: - külső - belső Teljesítménymotiváció: Az igényszint hat a teljesítményszintre Sikerorientált: - Vállalja a nehéz feladatokat - Teljesítményszintje emelkedik - Munkatempója növekszik - Hangulata barátságos - Szociális kontaktusa jó Kudarc kerülő: - Csak könnyebb feladatokat vállal - Teljesítményszinje stagnál vagy csökken - Munkatempója lassul - Hangulata ideges, nyugtalan - Szociális kapcsolata romlik Motívumok rendszere: - Szükséglet: hiányállapot -

Homeosztatikus késztetés: A szervezet belső egyensúlyát biztosító folyamat ’homeosztázis’ pl. Hőmérséklet süllyed, vércukor leesik - Drive: ’űzni’ ’hajtani’ a belső motor - Vágy: Tanult motívum, amire vágyunk a viselkedés céljává válik A motivált állapot hatékony viselkedést hoz létre és ebben a motivált állapotban érzékenyebbé válik. Ha ’túlpörög’ az ember, akkor AROUSAL (’aktivációs szint’) a legmagasabb Jutalmazás – büntetés mint motiváló tényező Averzív kondícionálás: Negatív eseményt alkalmazunk a kondícionáláshoz, ez a negatív esemény elnyíomja az adott választ (büntetés) 18. tétel A csoport szociálpszichológiai értelmezése, a csoportjelenségek gyermek-, ifjú- és felnőtt korban. A szociálpszichológia a TÁRSADALMI JELENSÉGEKET VIZSGÁLJA. Személyek közti (interperszonális) kapcsolatok dinamikáját. Hogy tudják ezek a kapcsolatok az egyén érdekeit, sikereit szolgálni.

Kisebb csoportok közvetlen (napi) kapcsolatát, szülő – gyermek, munkatársak, tanár – diák kapcsolat. A kapcsolat kooperációra épül. Ezt koordinálni kell Feltétele: - Értsék meg egymást - Közöljenek egymással és fogják is fel - Hassanak egymásra Az egyének befolyásolják egymást – hatáskeltés Egyén – csoport – társadalom Csoport: Egymással társas kapcsolatban lévő emberek együttese, ahol az egyéni viselkedések, magatartások a jellemzőek. A csoport speciális jellemzői: - Viszonylagos tartósság - Folyamatosság a tevékenységben - Szervezettség - Hagyományok, szokások - Konkrét elképzelések vannak a csoporttagoknak a csoportról Csoportok fajtái: 1. Primer csoport: - elsődleges v kiscsoport - állandó közvetlen érintkezés - tartós együttműködés - Szerepük van az egyéni érzelmeknek (ellenszenv – rokonszenv) - Sajátos célok irányítják - Közösen szervezik és hajtják végre a cselekvést - Közösen

befolyásolják egymást - Összetartoznak 2. Secunder csoport: - másodlagos csoport - 20 fő felett - Nincs feltétlenül közvetlen kapcsolat - Szervezeti (organizációs) kapcsolat köti össze őket - Nincs személyes érzelem és közös befolyásolás Belső szerkezet alapján van: - Formális (intézményes)csoport: nem feltétel a kapcsolat - Informális (nem intézményes, nem hivatalos csoport): általában spontán társulás - Vonatkozási v. referencia csoport: meghatározók a normáival és értékeivel az ember számára. Család: elsődleges szociális csoport Szereptanulás – szerep konfliktus A társadalmi struktúrában az egyénnek megfelelő helye van, ez a társadalmi helyzet, státusz. Egy személynek egyszerre több státusza is van. A státuszhoz viselkedési normák tartoznak, különböző szerepek (ha a szerepeket nem tudja összeegyeztetni, akkor beszélünk szerepkonfliktusról) A szerepeket tanuljuk, ez egy folyamat. Szereptanulást gátló

tényezők: - Szerepek tisztázatlansága - Elvárások összeegyeztethetősége Szereptanulást segítő tényezők: - gyermekkori játékok 19. tétel A kommunikáció elmélete, a verbális kommunikáció elemei, metakommunikáció szerepe a tanári közlésben és a testbeszéd. Emberi kapcsolatok: - Közvetlen kapcsolat (napi kapcsolat illetve kommunikáció) - Közvetett kapcsolat (van áttétel; telefon, üzenet – nincs személyes találkozás) Interakció: Az emberek egymáshoz viszonyított viselkedése egy adott szituációban – ez kölcsönös. Interakció ezért legalább 2 ember közt jöhet létre Akció – reakció alkotja Ha jól megértik egymást, akkor ez az interakció síkján zajlik le. Interakció síkjai: - Percepciós sík (észlelési sík, a másik ember észlelése, kiválasztása) - Cselekvő viselkedésben megnyilvánuló sík (alkalmazkodás, utánzás, ellenszegülés, versengés, agresszió); kölcsönösen hat - Kommunikációs történések

síkja (itt zajlik le az információ csere) Kommunikáció: Alapvetően szociális jelenség. Olyan folyamat, ahol információ csere zajlik le. Jelekben terjed melyek információt hordoznak Jel lehet: - természetes jel (szignál; emberi beavatkozás nélkül jön létre, természetes információt tartalmaz) - Kópia jel (jelenségek másolata, pl.: ujjlenyomat) - Feltételes jel (társadalom alakítja ki) A kommunikáció a kommunikációs csatornában zajlik, melynek két pólusa van: - Kommunikátor (aki adja) - Kommunikáns (aki veszi) Kommunikáció formái: 1. Közvetett (az információ egy eszközön keresztül jut el a címzetthez; pl:TV, rádió – tömegkommunikáció) 2. Közvetlen (legalább két ember közvetlen kapcsolata; más eszközök erősíthetik, pl a metakommunikáció). Lehet verbális és nonverbális (metakommunikáció) Metakommunikációs közlések csatornái: - Mimika (arc) - Pantomimika (végtagok, test) - Vokális mimika (hangsúly, hangszín,

hanglejtés, ritmus) - Proxémia (felek közti térviszony, távolságtartás) 20. tétel A szervezetpszichológia alapkérdései Emberi kapcsolat jellemzői – organizáció működésével járó pszichológiai problémák E két tényező tulajdonságai Humán menedzsment – vezetési funkciók - tervezés - szervezés - ellenőrzés - értékelés - döntés A szervezetpszichológia kérdései: - Dolgozók felvétele - Kiválasztás az egyes munkára - Oktatás, továbbképzés A szervezetfjlesztés feladatai: - Hosszú távú erőfeszítés a problémamegoldó képesség és a megújulási folyamatok javításában - Hatékony szervezeti kultúra létrehozása, mely szoros együttműködésben kell hogy megvalósuljun - A teamok (munkacsoportok) közti kultúra tanácsadói – szakértői segítése