Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Mikroökonómia jegyzet, 2004

Mikroökonómia jegyzet - 2004 ALAPFOGALMAK Közgazdaságtan tárgya: Az újratermelési folyamatokban felmerülő döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik. Újratermelés Termelés 1. javak előállítása - cél: a szükséglet kielégítés Csere terepe a PIAC 2. anyagilag korlátozott Fogyasztás - szükségletben jelentkezik - jövedelem által korlátozott rangsorolás döntés Jellemző: a szűkösség – erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a hasznosításról Döntés központjában: racionalitás Gazdasági racionalitás: racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése. - fogyasztói: szükséglet maximalizálása üzleti: Л maximalizálás Közgazdasági elemzés 3 szintje: - mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak: fogyasztó – vállalat – állam makro: összevont mutatók

alapján vizsgálja a gazdaságot internacionális: nemzetgazdaságok együttműködésének hatásait vizsgálja. Mikroökonómia: az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja. 1 Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás – vételek összesége. Piaci tényezők Kereselet (D) (Demand) vevő Kínálat (S) (Supply) Ár(P) eladó közvetítő Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt Kínálat (S): adott termék előállítására vonatkozó hajlandóság és képesség. Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon. Marshall-kereszt E = egyensúlyi pont P x = egyensúlyi ár Q x = egyensúlyi kereslet és kínálat P S Px E Qx D Q I. HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket

belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik. Szerepe: 1. javak végső fogyasztója 2. munkaerőt biztosítja a gazdaság számára 3. megtakarításai hitel lehetőséget jelentenek a gazdaság számára Döntéseit motiváló tényezők: 1. szükséglet 2. jövedelem 2 Cél: a hasznosság maximalizálása Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility). Vizsgálata: 1. kardinális 2. ordinális 1. Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi - hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tőszámokkal kifejezni összehasonlíthatók a javak egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon – egy ponton eléri a telítettségi pontot az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenő, ez a csökkenő

határhaszon elve (Gossen I. törvénye) Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma. Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenő változás. MU x = ∆TU ∆Q Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhető az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítődés. (Gossen II törvénye) Q 1 2 3 4 5 6 MU TU 4 4 3 7 2 9 1 10 0 10 -1 9 U Tu MU X Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon. 2. Ordinális megközelítés: Lényege: a fogyasztó különböző jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt – ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az

alapján rangsorolja a kosarakat. A rangsorolás = preferencia rendezés 3 A preferenciarendezés axiomái: 1. teljesség – a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani 2. reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga 3. tranzitivitás: A > B, B >C, A >C Feltételei: - dominancia elve – a többet preferálja a kevesebbel szemben a lexikografikus rendezés kizárva nem létezik externália – az élvezet csak a saját fogyasztásból származik konvexitás érvényesül – az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben. Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek – azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben. J kosár a b c d e f X Y 1 1 2 2 3 3 4 6 3 4 2 3 Rang sor 1 2 1 2 1 2 Y U2 X Közömbösségi görbe jellemzői: - U1 negatív hajlásúak nem keresztezhetik egymást origótól távolodva növekvő hasznosságot jelent konvex az origóra nézve

Előnykiegyenlítődés: (Gossen II. törvénye) Összhaszon maximális, ha: MU y MU x = Py Px Elmozdulás iránya másik „u” görbére azonos „u” görbén Helyettesítési határrátája: MRS (marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon). MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredeksége – megmutatja a két termék helyettesíthetőségét. 4 MRS = │ MU x Px ∆Y │= = ∆X MU y P y A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezők: - szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek - az ár - jövedelem I (Income) = költségvetési korlát Y Költségvetési egyenlet: I = (X•P x +Y•P y ) J/Py I0 I’’ X I/Px (IY) Költségvetési egyenes jellemzői: I’ - a fogyasztói lehetőségek határa azon

jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes elköltése mellett meredekségét az árarányok határozzák meg Költségvetési egyenes elmozdulásai: - jövedelemváltozás – „O”-tól való távolság változik (I’,I’’) árváltozás – az egyenes meredeksége változik - a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik - ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes meredeksége nem, csak metszete változik 1. A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet Feltétel: Y - I o jövedelemből indulunk ki - az árak változatlanok 1. Normál javak: ICC jövedelem és a kereslet változása azonos irányú. U2 U1 Y ↑↑ D pozitív meredekségű Engel-görbe és fogyasztási függvény I’ I’’ 2. Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken Y ↑↓ D negatív lejtésű fogyasztási függvény 3. A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott

jövedelem szint felett inferior jellegűek 5 X ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze 2. Árváltozás hatása a keresletre Feltétel: - az Y változatlan - egy termék ára (P x ) változik, a többi jószágé rögzített - a fogyasztói szokás változatlan Px o <Px 1 PCC = (árfogyasztás-görbe) (Prince Consumption Curve): azon jószágkombinációk pontjainak mértani helye amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett. Egyéni keresleti görbe: egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszony Egyéni keresleti görbe Y Px I/Py PCC Y1 Y2 A B U1 P0 U2 X2 X1 I/Px1 P1 D I/Px0 X X2 X1 X Paradox árhatások: P ↑↑ D ∆P = minőségi változás feltételezése P ↓↓ D 2. Spekulációs hatás: P ↑↑ D – további áremelésre spekulál 3. Veblen hatás: P ↑↑ D

– presztizs fogyasztás 4. Giffen hatás: P x ↑↑ D x - ↓ D y 1. Minőségi hatás: X 0 -X’ = teljes árhatás: a megvásárolt jószág mennyiség azon változása, amely a jószág árának megváltozása miatt következett be. 2 összetevője: - helyettesítési hatás: x árának változására megváltozik a fogyasztás összetétele, megváltoztak az arányok - jövedelmi hatás: x árának változására megváltozik a reáljövedelem Egy termék árváltozása a fogyasztás teljes szerkezetét megváltoztatja (ΔP x ↑↑ ΔD y ;ΔD x ↓ ) A piaci keresleti görbe 6 A piaci keresleti görbe (DD): az egyéni keresleti görbék horizontális összegzéséből vezethető le. Egy termék ára és a fogyasztók által vásárolt összes mennyiség viszonya. P d’ Px d’’ D d X A kereslet rugalmassága A kereslet rugalmassága: a keresletnek azt a százalékos változását, amely egy adott független változó százalékos változásának hatására

következik be, a kereslet adott tényező szerinti rugalmasságának (elaszticitásának) nevezzük. Általános képlete: %∆X %∆Y Ex 1 = 1. Árrugalmasság megmutatja, hogy az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet. (normál javaknál negatív az értéke) Exp x = Lehet: - %∆X ∆X / X = ∆Px / Px %∆Px tökéletes rugalmasság Exp x > 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása. végtelen rugalmatlanság Exp x < 1 %-os változást eredményez a kereslet egységnyi E x p x = 1 Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezők: - a helyettesítő termékek megléte - a helyettesítő termékek árának közelsége - a rendelkezésre álló reakció idő - a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest 2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál

javaknál pozitív az értéke) E xI = %∆X %∆I 3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze. 7 ExPy = Lehet: - %∆X %∆Py pozitív: egymást helyettesítő termékeknél negatív: kiegészítő termékeknél független: 0 rugalmasság A fogyasztói többlet Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár. Q 1 2 3 4 5 Px 75 75 75 75 75 n 300 250 200 100 50 Többlet 225 175 125 25 -25 350 D Fogyasztói többlet P P075 2 1 II. 3 4 5 Q VÁLLALAT Kialakulása: - Modern polgári viszonyok között jön létre - pénzügyi elszámolás elterjedt - hitelezési gyakorlat jellemző - Hagyományos önálló szervezetektől független - Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás. Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai): 1. önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás,

döntési kényszer 2. pénzügyi jövedelemszerzés 3. döntései következményeit, a kockázatot maga viseli 4. erőforrások felhasználása Üzleti vállalkozás > vállalat - egyéni vállalkozás - nyitott szervezet - társulás - nem kisvállalkozás A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká. A vállalat környezete Környezete: - piaci szereplők és tranzakcióik 8 - nem piaci tényezők (állam, természet, társadalmi szervek stb.) Legfontosabb környezete a piac. A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba. A vállalat két piaca: Erőforrás piacon Termékpiacon Kiadás Pénzfolyamatok Erőforrások (K,L) Munkaerő Jövedelem másrészt vevő eladó Jövedelem Termékek Vállalat Reálfolyamatok Erőforrás piac A piac: egyrészt -

Termékpiac Javak Háztartás Kiadás 1. vevők piaca 2. eladók piaca 1. reálfolyamatok 2. pénzfolyamatok egysége A vállalat társadalmi funkciója Funkciója: erőforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká! Tevékenységét: célok vezérlik. Célrendszer: 1. Saját belső célok: - tulajdonosok; Л maximalizálása - dolgozók: jövedelem max. - vezetői célok 2. Piaci alkalmazkodás – verseny 3. Külső környezet: állami szabályozás, telephelyi többletszolgáltatást nyújt környezet stb., Alapvető cél: Л maximalizálás (Л) profit = bevétel-kiadás ↓ maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvető célja ↓ döntési kényszer oka: - erőforrások felhasználása - piaci alkalmazkodás Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetőség áll a vállalat rendelkezésére. 9 reklám, Időtáv: - naptári - közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetősége a. Nagyon rövid b. Rövid c.

Hosszútáv d. Nagyon hosszú Input fix legalább 1 fix vagy legalább 1 változik összes változik megváltozik Output készlet eladás megváltozik megváltozik új termék Technológiai színvonal változatlan változatlan változatlan új technológia A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság Technikai: A termelési tényezők azon kombinációja, amikor egyetelen termelési tényezőből sincs felesleges, kihasználatlan kapacitás. Pareto-optimum Gazdasági: Az a technológiailag hatékony eljárás, amely adott outputhoz a legkisebb költésget tartalmazza vagy adott költségge a legnagyobb eredményt éri el. A termelési függvény Tartalmazza: a termelési tényezők (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést. Q = f(K,L) Egytényezős termelési függvény: ↓ egyik tényező fix (K) – a másik (L) változó Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) Q = f(L) a termelés a munka

speciális függvénye. Q TP 1. 2 3 4 5 6 L 10 Határtermék (MP): valamely termelési tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás. MP L = ∆Q ∆L Átlagtermék (AP): termelési tényező egységére jutó áltagos kibocsátás AP = Termelés rugalmassága: Ep = Q L ∆Q MP ∆Q / Q L MP = = ∙ = Q AP ∆L / L ∆L AP Isoquant-görbe Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényező kombinációt tartalmazzák K k6 k5 k4 k3 II. Gerincvonalak III. I. III. II. l1 l2 l3 l7 L I görbe tulajdonságai - negatív hajlásúak - 0-ra konvexek - 0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek - görbék nem metszik egymást - a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást. I görbe és a határtermék viszonya Gerinvonalak (ridge lines) a tényezők (K és L) helyettesíti lehetőségeit próbálják behatárolni. 11 Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a

termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata) Tartományok: I. Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezők határterméke, határtermelékenysége pozitív, a tényezők helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényező növelésével(miközben a másik változatlan) nő az output MP L >0 MP K II. Gerincvonalakon kívül: (x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MP L < 0, (y tengely mentén) túlzott tőkeráfordítás MP K < 0, III. Gerincvonalak és I görbe találkozása - x tengely felett: MP L = 0 - y tengely mellett: MP K = 0 A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution): MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényező hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon. MRTS = ∆K ∆L = MPL P MPL MPK = L = = MPK PK PK PK MRTS = I görbe adott pontjában

húzott érintő meredekségének (-1) szeresével A tényezőárak szerepe az optimális program kialakításában Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki TC = K ∙ P K + L ∙ P L ISOCOST egyenes ↓ – a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes - TC/P K és TC/P L pontokban metszi a koordináta tengelyt A tőke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos - Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg. - Elmozdulhat – költség hatására 0-tól a távolság változik - árak hatására meredeksége változik. K B 12 K0 A C I0 TC 0 PL 1 I0 I’ L TC 0 TC PL 0 PL 0 Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezőkre költött pénz határterméke egyenlő MRTS = MPK P MPK MPL ∆K ∆Q ∙ = = K = ∆L ∆Q

MPL PL PK PL Minimális az összköltség, ha a tényezőárak aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával. P MP L = L PK MPK Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli A termelési hozadék A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata. Feltétel, törvényszerűség: - a termelési függvény adott Q = f(K,L) - a technológia változatlan (K fix) - L ráfordítás folyamatosan növelhető, a termelés növelésének nincs akadálya - a vállalat árelfogadó – kompetitív piac A hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, amely a tényező hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett. L Q 0 1 0 10 AP L = 10 13 Q L MP L = 10 ∆Q ∆L 2 3 4 5 40 54 60 54 Q 20 18 15 10,8 30 14 6 -6 Hozadéki maximum APL maximum 60 50 40 Inflexiós pont 30 20 10 1 2 TP

3 4 5 50 40 30 20 10 L APL 1 I: a munka növekvő hozadéka (E L > 1) 2 3 5 MP L L 4 II: a munka csökkenő, de pozitív hoza déka (0 < E L <1) III: a munka csökkenő és negatív hozadéka (E L < 0) A határtermék (MP) és az átlagtermék (AP) viszonya MP L > AP L MP L < AP L MP L = AP L max MP L = 0 < AP L AP L növekvő tendenciájú AP L csökkenő tendenciájú hozadéki optimum hozadéki maximum A termelés költségei A vállalat befektetései, ráfordításai FLOW (folyamatos ráfordítások) STOCK (adott időpontban jelentkező) 14 adott időszakban jelentkeznek, a termék értékesítése során megtérülnek költségek: hosszabb időn keresztül használja a vállalat fokozatosan használódnak el fokozatosan térülnek meg (épületek, gépek) - gazdasági költségek - explicit, implicit - számviteli költségek Vállalat bevétele Gazdasági költség Explicit költség Gi Л Implicit költség Számviteli költség

Normál Л Gi Л Számviteli Л Explicit költség (kifejezett): adott időszakban jelentkező kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül. Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetőségektől, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció) Gazdasági költség = [explicit + implicit költség] Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott időszakban (évben) jelentkező számvitelileg nyilvántartható költség – számlákon + belső nyilvántartásban jelentkező. Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ] A költségek időtáv szerinti vizsgálata Rövid távon K 0 adott Q = f (L,K 0 ) Összköltség = TC Fix költség = FC (fixed cost) Hosszú távon TC = f (Q) VC = változó (variable

cost) VC = f (Q,K 0 ) FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek egyéni gazdasági költsége. VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezők vállalati gazdasági költségeinek összege. 15 MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével. MC = ∆LPL ∆TC ∆VC = = ∆Q ∆Q ∆Q MC = P 1 ∙ PL = L MPL MPL Az MC: a tényező határterméke reciprokának és árának szorzata ha MP ↑ MC ↓ AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén. AC = TC Q AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség. AFC = FC Q AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege AVC = VC Q Ha az

összes változó tényező = L Q L 1 AVC = ∙ PL APL Munka átlagterméke: AP L = Q Hozadéki optimum APL L MPL $ P* P1 P0 MC F ü qmin q* 16 AC AVC Q Következtetés: 1. – 2. – 3. – - MP L max = MC min AP L max = AVC min AVC min az MC min és AC min között van MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont MC = AVC: Üzembezárási pont Hosszútávú költségfüggvények Feltétel: - inputtényezők tetszőleges változtatása - egy technológiai korszak - termelési függvény változatlan - nincs állandó költség LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különböző termelési szintjéhez tartozó költség alakulása LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa LAC = LTC Q LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy

pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán Hosszútáv lehet üzemméret által jellemezhető ↑ sorozatnagyság A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata: - a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje $ AC AC AC AC AC LAC Q 17 - a görbék alakja eltérő hosszútávon “u” helyett inkább “L” kiegyenlítettebb a költség elosztás, “laposabbak” a görbék A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon Vállalat és Piac lehet Kompetitív vagy versenypiac - Ár adottság a szereplők számára - A piaci kapcsolat korlátlan - A kínálat alkalmazkodik a kereslethez Nem kompetitív - Monopol - Origopolium Korlátozott vagy kizárt a verseny Feltételek: - a termékek – homogének – egymást helyettesítik - a piac soktényezős; - a piacra a belépés és kilépés szabad; - a szereplők tökéletes információval rendelkeznek; -

vállalatok célja: Л max. - az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára adottság A profit közgazdasági tartalma TЛ = összes profit (total profit): TR – TC = TЛ Összes bevétel (TR) – összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.) TЛ = TR – TC TЛ = Gazdasági Profit AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit AЛ = Tπ Q MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye 18 MЛ = ∆(TR − TC) ∆Tπ = ∆Q ∆Q A vállalat bevételei TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele. TR = P∙Q TR = f (Q,P) MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR).

Лmax = MC = MR = P P P $ MC Л AC Q TR TC FC{ FC Q $ + - Л Q Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja 19 Kompetitív vállalat rövid távú kínálata P P s F Л ü s qü MC AVC qF AC q Q Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik MC = AC ↓ Hosszútávú fennmaradás feltétele Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlő a piaci árral. AVC min = P = MC AVC < P MC = S A termelési tényezők piaca Téma: a vállalat viselkedése a tényezőpiacon – mint vásárló Termelési tényezők Föld “A” Munkaerő “L” Tőke “K” 20 Vállalkozó “E” Keletkezésük módja szerint Elsődleges (természeti) Másodlagos Tőketényező (emberi munkával létrehozott) - Munka - Termelt (fizikai tőke) - Természeti tényezők - Pénztőke,

értékpapír - Vállalkozási képesség Jellemzői: Sajátosságai: - nem gazdasági okokból keletkezik - egyidejűleg: input és output javak - külső környezeti adottság a természet - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók - az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez - sajátos forma a “pénz és értékpapír” tőke Az erőforrások kereslete Inputkereslet vizsgálatának szintjei: 1. egy inputtényezőt feltételezve ; 2. összekapcsolt termelési tényezők optimalizálását; 3. iparági vállalatok egyéni keresletek eredőjeként a termelési tényezők piacának keresleti görbéje A termelési tényezők keresletének sajátosságai a vállalatok kereslete “származékos kereslet” a profitmaximalizáló outputnak megfelelően vásárolja az inputokat a vállalat kapcsolata kettős paici kapcsolat input ↓ output ↓ input “S” jelzés input “P i ” ← adottság output “P x ”

Származékos kereslet: a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezőt, mert az általa termelt outputot a vevők meg akarják venni – olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja. (MC = MR = P) Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között Vizsgálat feltételei: 1. a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt; 2. a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyző; 3. az erőforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni; 21 4. a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk; 5. a vállalat profitmaximalizáló Az input optimális összetétele: MRTS = K k2 k1 A B Q1 I1 MPK MPL = PK PL Q2 I2 l1 l2 L Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezők olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezők

áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszőleges “n” inputtényezőt feltételezve). A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása Outputpiaci feltétel: MC = ∆TR ∆TC PL ∆L = = MR = ∆Q ∆Q MPL Optimum: PL ∆L = MC = MR = P x MPL Inputtényező határtermékének egységre jutó költség Az eladott Határbevétel késztermék határköltsége Az output piaci ára Kérdés? 1. – inputárak (P L , P K ) határozzák meg az output árat? 2. – outputárak (P x ) az input felhasználást? Mindkét ár adottság kompetitív piacon – a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat. ha ΔL = 1 MC = PL = MR P L = MP L ∙ MR MPL 22 ↓ ΔL∙ PL = MFC L = MP L ∙ MR = MRP MFC = MRP Tényező ár = tényező határköltsége ↓ Határtermék bevétel ↓ PL = W MFC (Marginal Factor Cost) MP L ∙ MR Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja

adott (k, l) inputtényezőjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhető pótlólagos jövedelem (MP L ∙ MR) fedezi a költségének növekményét, a tényező határköltségét (MFC k,l = faktorális határköltség). MRP = Marginal Revenue Product A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényező határköltsége egyenlő legyen a tényező – határtermék – bevételével. Kompetitív piaci feltétel: MR = P x ↓ MFC = VMP VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényező határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke. A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni: - az elvesztett kamatot - az időtávot - és a várható hozamot. A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás. PV 0 = FVt (1 + r ) t PV (Present Value) jelenérték; jövőbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat

értéke mai pénzben kifejezve. FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövőbeli értéke r = piaci kamatláb t = időtáv, futamidő 23 III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE A piac nem tökéletes: - egyenlőtlenségek keletkeznek az ellátásban - a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra - a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem mellékhatásai szándékolt A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania. Fogyasztási javak csoportosítása gazdasági javak szabad javak magán (privát) javak vegyes javak közjavak Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekből egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet – a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire). Tiszta közjavak (pure public goods): azon

gazdasági javak, amelyekből az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetőségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból. Vegyes javak: a kettő közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás. Vegyes javak fő csoportjai: 1. Rivalizálás: - Jelentős extern (környezeti adottság) hatással bírók – nem privát javak; - Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális) - Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak. 2. Ellenértékhez kötés: - Díjköteles javak – névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás; - Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erősítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el. 24 MAKROÖKONÓMIA

Makroökonómia a nemzetgazdasági szintű gazdasági kapcsolatok hatásait vizsgálja, Jellemzői: - aggregált (összevont) mutatók - részterületek egy rendszerben való áttekintése Fő kérdés: - összkereslet - foglalkoztatottság - pénzmennyiség meghatározás - infláció okai - növekedés ALAPFOGALMAK Kibocsátás: a nemzetgazdaság által időszak (1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások összesége, halmaza Fizikai formája Pénzbeni kifejezése Jövedelem ↓ Reálkibocsátás Termelési eszközök Fogyasztási cikkek ↓ munka (W) tőke (Л) vállalkozói jövedelem (i, járadék) ralizált kibocsátás = jövedelem (Y) Y felhasználás: Reál jövedelem (változatlan áron) fogyasztás megtakarítás Nominál (folyóáron) Megtakarítás rendeltetése a BERUHÁZÁS, állóeszköz létesítése Beruházás pótló Amortizációból bővítő Л-ból 25 Bo beruházás Makrogazdasági szereplők Vállalat Termelő eszközök

Fogyasztási cikkek előállítója (C) Háztartás (magán) L bizt. C vásárló megtakarító Állam - kormány - regionális - önkormányzatok - intézetek Külföld - nem állandó lakók - nem intergrálható vállalatok Bank - Bankok - Pénzintézetek Közszektor Magánszektor Szereplők kapcsolata (Makrogazdasági körforgás) C Tr Th Háztartás Sh Makroszintű jövedelem: ↓ SA Bankrendszer ↑ Sk W Tv Állam Külföld G Sv I x IM Y = C + I +G + (X – IM) I = Sh + Sv + S A + Sk Vagyonmérleg (Stock): időpontban a gazdaság vagyoni helyzetét mutatja. Aktivák Reáleszközök Követelések Vagyonmérleg Passzívák Tartozások Tiszta vagyon Jövedelmmérleg (Flow): a vagyoni helyzet változását mutatja 26 Vállalat Makrogazdasági tevékenység számbavétele Problémák: - merítés - ár, árszínvonal változása - nem anyagi tevékenység értékelése - háztartás értékelése - externáliák hatásának értékelése - halmozódás

Rendszer SNA 1. Bruttó: GO 2. Félbruttó: GDP/GNI/GNDI 3. Nettó: NDP/NNI/NNDI ↓ 1. GO: Minden értéket alkotó tevékenységet tartalmaz Jellemzők 2. Hazai mutató GDP = GO – Folyó felhasználás MPS Társadalmi termék Végtermék Nemzeti jövedelem ↓ 1. Csak az anyagi javak előállítását tartalmazza 2. Csak hazai mutatók Végtermék = Társadalmi termék – folyó felhasználás Nemzeti mutató: GNI/GNDI az ország állampolgárai és jogi személyei által előállított étékek. 3. NDP = GDP –amortizáció 3. Nemzeti jövedelem = végtermék – amortizáció GDP = bruttó hazai termék, az országban adott évben előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. NDP = az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összege. GNI = bruttó nemzeti jövedelem, az ország állampolgárai által (országhatártól függetlenül) adott évben realizált jövedelem. NNI = nettó nemzeti jövedelem,

amortizációval csökkentett belföldiek által realizált jövedelem. GNDI = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, amellyel az adott évben az ország állampolgárai rendelkeznek. 27 NND = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható jövedelem. I. PÉNZRENDSZER Pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására. Jellemzői: - áruként jött létre (szükséglet kielégítés) - nem közönséges áru Pénzfunkciók: 1. Forgalmi eszköz (pl: árucsere közvetítője (A – P) 2. Értékmérő: két áru cseréjében a csere mércéjét megszabja (A:P) Mérce alapja lehet: - termelői munka költsége - a fogyasztói hasznosság 3. Fizetési eszköz (R): - árumozgástól elválik a pénz mozgás (R). A – R – A’ 4. Felhalmozás – vagyonképzés eszköze (Y) - a pénz nem fogyasztásra

költik, jövőbeni szükséglet kielégítére fordítják. 5. Világpénz – nemzetközi viszonyokban tölti be 1-4 funkciót Pénzrendszerek 3 történelmi korszaka: 1. I világháború előtt – aranypénzrendszer a pénz funkcióit az aranypénz töltte be 2. II világháború után – pénzhelyettesítők látják el a pénzfunkciókat – aranyra cserélhetők (1944-1971 az USA $) 3. 1970-es évektől – hitelpénz alakul ki modern pénz (hitelnyújtás útján keletkezik és a hitel törlesztésével megszűnik létezni) Pénzteremtés módja – külfödi fizetési eszköz, arany, deviza vásárlása - értékpapír (váltó, állampapír) felvásárlása Money tömeg mérése és szabályozása a. Értelmezés - M 1 = (K p ) készpénz + látra szóló betétek (likvid) - M 2 = M 1 + kvázi pénzek összege Kvázi pénz: nem azonnal elkölthető pénz. - igazi pénzre szóló követelés; - korlátozott felhasználhatóságú pénz; - határidős betétek. Σ M (q)

szabályozása: eredete szerint = Jegybank + kereskedelmi bankok 28 ↓ kulcs tényező: Jegybank Eszközei: 1. Kötelező tartalékráta (t) KTR = Jbp maximális arány előírása ∑ Kbp 2. Jb-i kamatláb változátatása Kb Jbp-nak kamatlábat fizet 3. Nyílt piaci művetek: Jb – értékpapírt, devizát ad el és vesz az országban. Jbp = jegybankpénz (készpénz) Kbp = kereskedelmi bankpénz (számlapénz) Gazdasági szektorok: Háztartás, Vállalat, Állam, Bankrendszer, Külföld - makrogazdaság számára a szektorok közötti kapcsolat meghatározó; - pénzzel összefüggésben kitüntetett szerepe van a Bankrendszernek. Bankrendszer: pénzügyi rendszer, amely a pénzáramlás feltételeit biztosítja. Pénzügyi rendszer: 1. Monetáris pénzügyi intézmények Bankrendszer ---------- döntő elem ↓ két szint Jegybankok Kereskedelmi bankok Monetáris pénzügyi intézmények 2. Pénzügyi rendszer része a nem monetáris intézmények: OTP, Biztosítók

(nem vesznek részt a pénzteremtésben) 3. Tőzsde, brókercégek, bankfelügyelet stb Bankrendszer két szintű, ha külön Jegybank külön Kereskedelmi Bank létezik egy szintű, ha jegybanki + kereskedelmibanki tevékenység együtt létezik. Modern pénz: formája eredete – készpénz (bankjegy és érme) - számlapénz - Jegybank pénz, Jb által kibocsájtott pénz - Kereskedelmi Bank pénz (számlapénz) Monetáris és reálfolyamatok kapcsolata: A szükséges pénz meghatározása: M*v = P Y v = pénz forgási sebessége Annyi pénzt kell kibocsátani, amennyi a reálfolyamat igénye 29 II. MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY Egyensúly Kínálat (S) Részpiacok Áru YD = YS Pénz MD = MS Feltétel: Háztartás és Vállalat tevékenykedik Háztartás SH Kereslet (D) Munkapiac LD = LS ÁRUPIAC W SV Bankrendszer Vállalat I C Makrojövedelem kétszereplő esetén: Y = C + I I = SH + SV Makro egyensúly (ES) Kereslet (D) Y=C+I fogyasztási kereslet = =

Kínálat (S) Y = C + SH + SV beruházási kereslet fogyasztás (W) Kereslet (D) Kereslet az árupiacon: két tényező - fogyasztás (C) - beruházás (I) I. Fogyasztási függvény Fogyasztási függvény alakja: - adott időszak jövedelmétől 30 megtakarítás (S) - múltbeli jövedelmektől - várható jövedelmektől függ Egyszerűsítő feltételek: (Keynesi abszolút jövedelem hipotézis): - A mindenkori fogyasztás a mindenkori jövedelemtől függ. - Rövidtávon vizsgáljuk a fogyasztást. A fogyasztási függvény minden tervezett jövedelmhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá. C = C (Y) C-t a jövedelem (Y) függvényében vizsgáljuk bizonyos jövedelmi szintnél a fogyasztás lassulását tapasztaljuk telítettség keletkezik C C(Y) C0 { Y Fogyasztási határhajlandóság (ĉ): mennyivel nőnek a fogyasztási kiadások (a tervezett) jövedelem egységnyi növekedése mellett. ĉ= dC dY 0<ĉ<1 Fogyasztási hányad (c): adott jövedelem és

a belőle megvalósított fogyasztási aránya. c= C Y Autonom fogyasztás (C 0 ): a jövedelmtől független fogyasztás. Fogyasztási függvény: C (Y) = C 0 + č ∙ Y 2. A beruházási kereslet Beruházás = tőkejavak vásárlása, létesítése nettó = új berendezések, új gépek Beruházási döntés problémái, dilemmái: 1. A beruházó akkor dönt a beruházásról, ha annak hasznát magasabbnak itéli más jövedelmeknél Várható Л > i 2. Kiszámításnál: stock input összevetése flow outputtal, ↓ időszakonként különböző 31 3. Pénzösszeg a bankban kamatoztatható – jelenbeni M = későbbi kamatoztatott M-mel (diszkontálás). Diszkontálás: valamely jövőbeni időpontra várt jövedelem jelenlegi érétkének kiszámítása. PV 0 = FVt Yt = a beruházás diszkontált hozama Y0 = t (1 + i)J (1 + i) t A beruházások diszkontált hozamáról nem tényadatok, hanem csak kalkulált várakozások állnak rendelkezésre. Beruházásokkal

kétféle költség merül fel: 1. létesítési – ezt viszonyítjuk a diszkontált hozamhoz 2. működtetési A diszkonttényezőnek azt a nagyságát, amely esetén a beruházási költség = a várakozások alapján számított diszkonthozammal a tőke határhatékonyságának nevezzük! (Keynes) A beruházás és a várakozások Beruházás tényezői: Pszichológiai tényező (β) ha nőnek a várakozások nő a beruházás Kamatláb (i) ↓ nő a tőke határhatékényoság adott “i” mellett A beruházás kereslet I = I (β, i) várakozásoktól (β) ↓↓ egyenes arányban (“i”) piaci kamatlábtól függ ↓↑ fordított arányban változik Makroökonómiai kereslet általános képlete: Y D = C + I = C(Y) + I(i,β) Kínálat az árupiacon Makroökonómiai kínálat (S) = Jövedelem (Y) Y = C + (S H + S V ) ↓ ↓ fogyasztás megtakarítás S = S (Y) Megtakarítási függvény: tervezett jövedelemhez a tervezett megtakarítást rendeli hozzá. 32 S

= Y – C(Y) = S (Y) S (Y) = š ∙ Y – S 0 S + - S(Y) Y A függvény negatív szakasza = (“autonom” megtakarítás) “tartozás” abszolút értékben megegyezik az autonom fogyasztással. Megtakarítási határhajlandóság (ŝ): mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egy egységgel nő. ŝ= dS dY 0<š<l Megtakarítási hányad (ŝ): megtakarítás és jövedelem aránya s= S s+c=1 Y Árupiaci kínálat:Y S = C(Y) + S(y) Árupiaci egyensúly az IS görbe (invesment-saving) C(Y) + I (i,β) = C(Y) + S(Y) ↓ ↓ (Y D ) kereslet = (Y S ) kínálat ES I(i,β) = S(Y) Az árupiacon akkor van egyensúly, ha a szándékolt megtakarítás megegyezik a szándékolt beruházással. Egyensúly három tényezőtől függ kamatláb “i” reáljövedelem (kibocsátás)(Y) 33 várakozások (nem vizsgáljuk) ES feltétele meghatározott megtakarítási függvény mellett: - adott “i” mellett meghatározott kibocsátás

szükséges adott kibocsátás (Y) meghatározott “i” mellett A reáljövedelem (Y) és kamatláb (i) összegyensúlyi pontjainak halmaza az IS. IS görbe meredeksége negatív árupiaci egyensúly mellett “i” a reáljövedelem (Y) csökkenő függvénye. i A i0 B i1 Y0 Y1 Y Növekvő jövedelem, növekvő megtakarítás mellett az árupiaci egyensúly csak úgy tartható fenn, ha csökken a kamatláb és fordítva. Egyensúlyi helyzet Y D = C(Y) + (i,β) lineáris függvény: Y D = C 0 + cY + I (i,β) ES: Y D = Y S = Y Y = C 0 + cY + I (i,β) 1 átrendezve: Y e = (C 0 + I (i,β) 1− c Y = YD S(Y) C+1 C0+čY YD 1 + - Y 1 = 1− c Ye jövedelmi multiplikátor, megmutatja, hogy az autonom tényező változása mértékének hányszorosa a jövedelemváltozás. PÉNZPIACI EGYENSÚLY 34 Kereslet (MS) Kínálat (MS) MD = MS ↓ ↓ MD = MD (Y,i) adott Feltétel: 1. Pénz fogalma = M 2 2. Értékpapír – végtelen lejáratú, fix kamatozású

homogén értékpapírok Kérdés: Miért tartanak pénzt a gazdaság szereplői? 1. Tranzakciós pénzkereslet: a gazdasági szereplők vásárlásai és tartozásai céljából tartani kívánt pénzmennyiség. MD t = MD t (Y) 2. Óvatossági motívum: a gazdasági szereplők előre nem látható kiadások fedezetére kívánnak tartani. MD 0 = MD 0 ,(i,y) 3. Spekulációs motívum: az a pénzmennyiség, amiben a gazdasági szereplők vagyonukat nyereségszerzés céljából tartani kívánják. MD S = MD S (i) Vagyontartás formája – spekulációs szempontból Pénz (M) Értékpapír ↓ Mikor dönt az értékpapír mellett? Ha később haszonnal tudja tovább adni A pénzpiaci egyensúly MD (Y,i) = ↓ MS P LM görbe ↓ reáljövedelem reálpénz adott kamat LM görbe (Liqudity Money) a reáljövedelem-kamatláb mindazon kombinációja, amelyek mellett a pénzkereslet és a pénzkínálat egyenlőek egymással. Y nő ↑ következménye: nő ↑ MD csökken ↓

Értékpapír kereslet Értékpapír kínálat ↑ - árfolyam csökken ↓ nő ↑ (i) piaci kamatláb LM görbe meredeksége – pozitív i B i1 A A’ LM LM’ 35 i0 Y0 Y Y1 Növekvő (csökkenő) reájövedelem mellett a pénzpiaci egyensúly csak növekvő (csökkenő) kamatlábbal biztosítható. ↑ Y - ↑ i ÁRUPIAC ÉS PÉNZPIAC EGYÜTTES EGYENSÚLYA ↓ ↓ D i 1 (i,β) = S(Y) = M (Y,i) = LM MS P II. Túlkínálat i* III. IV. Túlkereslet I. IS Y* Y Mitől függ? Adott: (M) pénz és (P) árszínvonal S(Y) két piac együttes egyensúlya Beruházás: I (S,i) MD (Y,i) ES (i,Y) I. tartomány: ↓ Árupiacon (IS felett) túlkínálat < S Pénzpiacon (LM alatt) túlkereslet < D i> a reáljövedelemhez (Y) D * I (beruházási kereslet) < I i < i D D* M > M * II. tartományban: túlkínálat III. tartományban: árupiacon - pénzpiacon ↓ túlkereslet ↓ túlkínálat IV. tartományban: túlkereslet III.

MUNKANÉLKÜLISÉG Egyensúly: LS = LD = Lf Kínálati oldal LS: Kormányzatok véleménye: “hivatalosan elismert” munkanélküli akinek az adott időszakban nincs munkája, bár munkát keres. 36 Munkanélkülivé válás (Abraham): : dolgozni kíván, aktívan keresi a munkahelyet 4 hete : ideiglenesen elbocsátott : készen áll arra, hogy 30 napon belül dolgozzon. Munkanélkülivé válás forrásai: 1. állás otthagyók 2. munkapiacra újonnan belépők 3. munkapiacra visszalépők - munkahely változtatással kapcsolatban, költség, időt igénylő - saját elhatározás, szándékolt I. Önkéntes (frikciós) ↓ 4. állást elvesztők (elbocsátottak) – II. Kényszerű – igazi munkanélküliség az állást kereső, dolgozni szeretne, de nem talál munkát – adott feltételek mellett. Hivatalos munkanélküliség ráta ↑ u= U(forced) aktívnépesség Fogalalkoztatási mobilitás Foglalkoztatási mobilitás: az azonos folalkozású munkahelyek

változtatásának gyakorisága Munkaképes korúak Aktív Inaktív Forrása: - népesség változása (demográfia) foglalkoztatottak munkanélküliek szándékolt kényszerű ÁTJÁRHATÓSÁG Fiatal felhagy a tanulással munkát keres GYED, GYES Inaktívak elbocsátott Foglalkoztatottak 37 Munkanélküliek alkalmazás Nők munkába állása Munkanélküli fiatal tanulni kezd (felsőoktatás, átképzés) Foglalkoztatás mobilitás – a frikciós munkanélküliséghez kapcsolódik. Frikciós munkanélküliek száma “u” = (Foglalkoztatottak.száma ) * (munkahelyet.változtatókaránya) munkahely.megkereséséhezszükségesidőazévarányában Pl: Foglalkoztatottak száma 5 M fő, munkahelyet változtatók 10 %, munkahely keresési idő 3 hónap. munkanélküli “u” = 5 ⋅ 0,1 0,5 = = 125 e fő 12 / 3 4 Keresleti oldal LD: LD = f (a termelési szintnek Q) 1. Konjuktúrális munkanélküliség: nemzetgazdaság reálfolyamatából adódó 2. Strukturális

munkanélküliség: munkakereslet (LD) és munkakínálat (LS) szerkezetileg tér el egymástól. Strukturális változtatás (a munkaerő oldaláról): Strukturális munkanélküliség időtartama függ: 1. helyváltoztatás igényétől; 2. foglalkoztatás adaptálhatóságától – képzés, átképzés milyenségétől; 3. információáramlás milyenségétől A munkanélküliség elméleti magyarázata Munkapiacra hat az árupiac helyzete; Általában túlkereslet vagy túlkínálat jellemző. Következő esetek lehetségesek: ÁRUPIAC Munkapiac túlkereslet túlkínálat túlkereslet visszafogott infláció klasszikus munkanélküliség 1. Klasszikus munkanélküliség W P W P* LS Ł 38 MUNKAPIAC túlkínálat Keynes-i munkanélküliség LD L* L Ł = rendelkezésre álló aktív munkaerő állomány ↓ Népesség függvénye LS = f ( W ) P Ł – L* = szándékolt munkanélküliség A klasszikus munkanélküliség szándékolt munkanélküliség. Keresési

modell Elmélet szerint: az válik munkanélkülivé, aki teljes munkaidejét jobb munkahely megtalálására áldozza. Kiinuló pontja: - munkapiac tökéletlensége piaci információ tökéletlensége ↓ Munkavállalók – elfogadható bért keresnek Munkanélküliség költsége – az elveszett bér hozama: többletbér, amelyhez keresés révén jut (Phelps) Morley: ez a fajta munkanélküliség, frikciós és szándékolt, a munkás hasznot is húz belőle. Hallgatólagos szerződések figyelembe vétele Lehetőség: 1. Implicit – szerződés: árukereslet munkakereslet ↓ megrendelés jó bérért alkalmazás, de máskor munkanélküliség. ↓ 2. Alacsony bérért állandó munkahely Természetes munkanélküliség = bizonyos számú ember mindig munkanélküli, hosszabb távon állandóan érvényesülő állástalanság. Természetes munkanélküliség ráta = L − L* Természetes.munkanélküliek Aktív.népesség 39 Keynesi munkanélküliség A

kényszerű munkanélküliségre keresi a választ, Gondolatmenete sem az árakra sem a bérekre nem jellemző a flexibilitás; a nominálbérek rövidtávon változatlanok; bérstabilitás árstabilitás stabil kereslet Oka: állam célja (stabil) előre becsülhető feltételeket teremteni a gazdasági szereplők számára. Keynes-i feltételek: 1. A nominálbérek és az árak lefelé merevek 2. Rövidtávú alkalmazkodást vizsgál 3. A tőkeállomány változatlan Következtetés: Lefelé merev árak áru és munkapiac – sokan keresnek munkát Stabil nominál bérek túlkínálat Ár és bér miatt tartós túlkínálat ↓ ok elégtelen kereslet Elégtelen kereslet Termelés Foglalkoztatás Munkanélküliség ↓ Kényszerű Foglalkoztatás szintjének emelése: kereslet ösztönzése. W ↑ (bér) ↑ P növekedése Foglalkoztatottság nagyobb kibocsátás növelése Teljes foglalkoztatottság: akkor érvényesül, ha az árupiaci kereslet növekedése nem

változatja a kibocsátást meg. Kényszerű munkanélküliség: ha a reálbér kismértékű csökkenése adott nominálbér mellett, mind a munkakereslet, mind a munkakínálat a tényleges foglalkoztatásnál nagyobb. A keynesi teljes foglalkoztatás nem azonos a munkapiaci egyensúlyi foglalkoztatással. Oka: lefelé merev reálbérszint. Kétfajta munkanélküliség összehasonlítása: 40 - klasszikus önmegtisztító piac esetén a munkakínálat nem elegendő a teljes foglalkoztatáshoz, munkanélküliség szándékos; keynesi elégtelen makrokereslet miatt, nemcsak szándékos kényszerű munkanélküliség is létezik. - Ys Q W P P2 P1 P0 W P0 LS YD Y l0 l1 l2 LD L Y(L) Munkanélküliség elleni terápia a munkanélküliség értelmezésétől függ: 1. Klasszikus munkanélküliség: (S) kínálat ösztönzés, adók csökkentése, beruházás támogatása. 2. Keynes-i munkanélküliség (D) ↑ kereslet ösztönző gazdaságpolitika - fogyasztási és

beruházási kereslet ösztönzés - külső beavatkozás – költségvetési kiadások növelése szükséges növekedésre jövedelem Okun törvénye: a munkanélküliségi ráta 1 % pontos csökkentése a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3-4 % pontos növekedése szükséges. IV. INFLÁCIÓ Inflációs áremelés = az árszínvonal tartós emelkedése Árszínvonal (P) a termékek árainak súlyozott számtani átlaga: nemzetgazdaság különböző területeire vonatkoztatható (termelési eszközök, fogyasztási cikkek stb) (Defláció: az árszínvonal tartós süllyedése). Inflációs ráta (α p ) az árszínvonalváltozást a korábbi árszínvonalhoz viszonyítjuk. αp = Pt − P t −1 Pt −1 Inflációs fajtái: 41 1. Kúszó: 2. Vágtató: mértékletes árszínvonal emelkedés, sokkhatások nélkül. két- vagy háromszámjegyű infláció, a pénz gyors elértéktelenedése, a vagyon külfüldi valutában vagy értéktárgyakban

való örzésére ösztönöz. olyan mértékű pénz elértéktelenedés, amely a gazdaság zavartalan működését nem biztosítja – a gazdaság szétzilálódása. 3. Hiper: 1. Az infláció okának magyarázata Infláció megközelítése: Árupiaci Pénzpiaci Keynes-i Monetarista Két piac együttes hatásaként Keynes-i inflációs magyarázat Jellemzője: - kihasználatlan kapacitások munkapiacon egyensúlytalanság = munkanélküliség adott árszínvonal mellett YD = YS Kiindulási kereslet nő autonom tányező miatt: 1. Keresleti infláció Hatása: 1. 2. - optimálistább beruházás ( ↑ β) autonom fogyasztás növekedése ( ↑ C) IS jobbra tolódik – IS YD – összkereslet is jobbra tolódik ES helyreállítása – P 0 < P 1 csökken a reálbér nő a munkakereslet (LD ↑ ) ↑ Y Kínálati infláció 2. Nominálbérek emelkedése Kikötés: a nominálbérek lefelé merevek W * alá a reálbér nem csökken P Folyamat: 42 1. W W *< -

kiindulás (W ↑ ) bérnövekedés P P D csökken a munkakereslet ↓ L csökken a kibocsátás ↓ Y 2. S az összkínálati görbe (Y ) felfelé mozdul túlkereslet érvényesül nő az árszínvonal P x < P’ (P*) ES-nek megfelelően Kapacicitáskihasználatlanság jellemezte gazdaságban a nominálbérek emelkedése inflációs folyamatok kialkulásához vezet. Nominálbérek emelkedése (W ↑ ) árszínvonal emelkedés (P ↑ ) (W ↑ ) ← szakszervezeti követelések ↓ ár- bér spirál (W ↑ ’’) ↔ (P ↑ ’) A nominálbérek és az árszínvonal egymást követő emelkedését ár-bér spirálnak, a szerződésekben figyelembe vett inflációt anticipált vagy várt inflációnak nevezzük. Infláció elleni intézkedés: 1. Nominálbérek befagyasztása – növekvő árszínvonal mellett W ) reálbércsökkenés P - P* < P’1 ( ↓ - (LD ↑ ) munkakereslet növekedés (Y ↑ ) kibocsátás növekedés túlkereslet csökken 2.

Reálbércsökkenés ( - W ↓) P keresletcsökkenés (YD ↓ ) jövedelem, kibocsátás csökkenés (Y ↓ ) ↓ dekonjuktura Ha a reálbér a minimális szint körül van az árszínvonalak emelkedése miatti növekvő munkakereslet, az összkanálatot kisebb mértékben növeli, mint a kereslet csökkenés miatti csökkenés. A nominálbérek befagyasztása inkább dekonjuktúrát eredményez, mint az inflációt csökkentené. 2. Pénzpiac és árupiac kapcsolata Inflációs folyamat tartóssága attól függ – milyen hatást gyakorol a monetáris szféra a reálszférára 43 - Infláció: pénz és árupiac működése alapján Munkanélküliség: munka és árupiac alapján magyarázható Inflációs ráta és munkanélküliségi ráta kapcsolata munka és pénzpiac viszony: Phillips-görbe Phillips-görbe Nominál bérek növekedése ( ↑ W) munkakínálat növekedése ( ↑ L) ( ↑ P áremelkedés mellett) munkakereslet növekedés ( ↑ L D ) αW u - növekvő

nominálbér ( ↑ W) – ( ↓ U) csökkenő munkanélküliség 6%-os munkanélküliségi ráta – stabil nominál bérek Phillips-görbe az inflációs ráta és a munkanélküliség kapcsolatát mutatja. Munkanélküliség csökkentése: - munkahelyteremtő beruházások ↑ Lf ↑ túlkereslet ↑ YD - árupiaci túlkereslet ↑ P ↓ W P ↑ Lf Gazdasági valóság ellentmond Phillips-görbének. V. A MODERN GAZDASÁG ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA Piacgazdaságban az állam alapvető feladatai: - a gazdasági rendszer működési rendjének biztosítása (jogi, törvényi feltételek) - tőkeáramlás segítése (közjavak biztosítása) - újraelosztási feladatok (egyenlőtlenség mérsékése) - stabilizációs funkció (hullámzás csökkentése, belső-külső biztonság) A feladatok ellátásához az államnak bevételekre van szüksége. Legfontosabb bevétele az adó Adó: kényszer újtán beszedett pénzösszeg amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem

követelhető. Formái: - egyösszegű adó (jövedelemtől független) - jövedelemtől függő adó • lineáris, ha állandó az adókulcs • progresszív, ha növekvő az adókulcs • regresszív, ha csökkenő az adókulcs. 44 Az adó csökkenti a lakosság rendelkezésére álló jövedelmet, de növeli az állami költségvetés bevételeit. Állami költségvetés: az állam pénzügyi mérlege, amelynek egyik oldalán a bevételek, a másik oldalán a kiadások jelennek meg. Legfontosabb kiadások: - az államháztartás, államigazgatási szervek fenntartása (G) - lakosság támogatása (TR) Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites ha a kidások haladják meg a bevételeket deficites a költségvetés. Költségvetési politika: a gazdasági szereplők döntéseinek az állami költségvetés bevételei és kiadásai révén való befolyásolása. Irányzatai: 1. keresletnövelő (Keynes) vagyis az állami megrendelések növelése 2. az adók

csökkentésével a kínálat növelése Veszélyei: 1. az állami megrendelés csökkenti a magánberuházásokat - a kiadások adóbevételt igényelnek, csökken a kereslet dekonjunktúra indulhat el. 2. az adók mérséklése növeli a jövedelemtulajdonosoknál maradó pénzt - csökken a költségvetés bevétele, az állami elosztás a szociálisan rászorulókra külön figyelmet kell fordítani. 45