Pszichológia | Etika » Üzleti etika

Üzleti etika Magyar reklámetikai kódex Reklámetikai bizottság, 2001.0626-án hagyták jóvá: – Magyar reklámszövetség – Önszabályozó reklámtestület – Reklám világszövetsége – Magyar lapkiadók szövetsége – TORTA – TV-k országos reklámtanácsa – Magyar marketinszövetség – Magyar szeszipari szövetség – Magyar sörgyártók szövetsége – Nemz. váll MO-i testülete – Márkás terméket gyártók MO-i egyesülete 1.cikkely – gyakorlati, szakmai, etikai normagyújtemény alá esnek Kiterjed az aláíró szervezetek tagjaira. A kódex hatálya kiterjed a MO-on közzétett vmennyi reklámra, megjelenési formájára, közzétételi helyétől függetlenül. A kkódexet mind szószerint, mind szellemében alkalmazni kell. Alapelvei: – a reklámnaktörvényesnek, tisztességesnek, igaznak kell lenni – meg kell felelni a tisztességes verseny általánosan elfogadott alapelveinek – figyelembe kell venni a társadalom által elfogadott

erkölcsi, etikai normáit és a közízlést – egyetlen reklám sem ronthatja a reklámszakma hírnevét – ált. reklámtilalom, h a rekl nem tartalmazhat olyan elemeket, melyek sértik a társ. által elfogadott erkölcsi, etikai normákat – nem sérthet világnézeti meggyőződést – nem tartalmazhat népek, nemzetek, etnikumok, nemek, korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetést – nemzetek jelképei 1.sorban a termékek, a szolgáltatás eredetének megjelölésére való utalásként a jóízlés határai között használható fel – nem tartalmazhat olyan elemeket, nem kelthet olyan összhatást, amely agresszív, erőszakos v. tv-be ütköző cselekedetre ösztönöz – a társadalmi célú reklám kivételével a reklám nem kelthet félelmet – tilos az erotika, a szexualitás, az emberi testnek a jóízlés hat. között történő ábrázolása nem kifogásolható. A megtévesztő és összehasolító reklám szabályai A reklám nem élhet vissza

a kutatási eredmények, ill. műszaki, tudományos kiadványokból vett idézette, tilos a tud.eredmények és kifejezések megtévesztő felhasználása A fogyasztót pontosan és hitelesen kell tájékoztatni. Az interneten közzétett promóciós ajánlatot és játékot, árengedményeket, bónuszokat, ajándékokat egyértelműsíteni kell. Olyan termék reklámozása során, ahol az értékesítés módjából adódóan a fogyaszó kizárólag a reklám alapján dönt, nagy figyelmet kell fordítani a pontos és részletes tájékoztatásra. A társadalmi célú reklám megrendelőjét a reklámban jól felismerhetően kell megnevezni. Az olyan társ.célú reklámoknál, mely anyagi támogatásra, adományozásra való felhívást tartalmaz, világosan és egyértelműen meg kell jelölni a kibocsátó szervezet nevét és a beérkező adományok rendeltetését. Reklám azonosíthatósága A támogató nevét v. az általa megnevezni kért márkanevet, védjegyet,

megjelölést úgy kell nyivánosságra hozni, h. a támogatás tényéről a szponzorált kiadvány, műsor, rendezvény minden résztvevője, olvasója, nézője tudomást szerezzen. Anyanyelv védelme A reklám nem kelthet olyan összhatást, amely a m.nyelv szabályait, tisztaságát sérti Hitelrontás tilalma A reklám nem támadhatja v. nem ronthatja más terméknek hitelét, sem közvetlenül, sem közvetetten. Árumegjelölések Tilos a reklámban jogosulatlanul olyan nevet, megjelölést használni, amelyről mást, v. más termékét szokták felismerni. Személyiségi jogok védelme Nem használhatja fel jogosulatlanul más nevét, képmását, hangfelvételét, nyilatkozatát, nem sértheti a már nem élő személyeket megillető történeli v. kultőrális megbecsülését Kizárólag a fogyasztó, befogadó egyidejű hozzájárulásával törtémhet reklámozás telefon útján. Gyermekek és fiatalok védelme Nem tartalmazhat olyan kijelentést, vizuális

megjelenítést, hangeffektust, mely szellemileg, erkölcsileg és fizikailag a kárukra lehet. Nem mutathat rossz példát, negatív erkölcsi értékeket. Nem sértheti szülők és nevelők tekintélyét, nem biztathat velük szembeni engedetlenségre. Egészségre ártalmas termék nem reklámozható gyermeknek v fiatalkorúnak, közoktatási intézményekben reklámozni csak az intézmény engedélyével történhet. Bevezetés az üzleti etikába A gazdaság és erkölcs, üzlet és morál egymás útját nem keresztező, egymással kapcs-ban lévő összefüggő részei az életnek. Kr.e a 18 sz-ban Babilóniában keletkezett kódex, amely szabályozza a vételt és az eladást, a bérbeadást, a kölcsönt, lopást, az idegen tulajdon károsításának büntetését, a gazdasági élet erkölcsöt érintő területét. Az etika a görög etos-szokás, erkölcs szóból eredő fogalom, az erkölccsel foglalkozó elméletek rendszerének, tudományának megjelölésére

szolgál. Az etikát szokás erkölcsfilozófiának is nevezni. Orvosi etika, mely már az ókortól működik, az utolsó évtizedek társ.-i, gazd-i morális követelményei hívták életre a szaketikát, további ága a gazdasági, üzleti etika. Az etika tudományának főbb területei. 1. általános etika – az erkölcs kérdésére ad választ, ez az etika értelmező oldala 2. konkrét etika - az erkölcs kérdésére ad adott korban, adott embercsoport közelítésében választ, etika normatív oldala 3. szaketika – az előző 2 bázisra épülve speciális területek, tev.-ek, erkölcsi viszony és normarendszere, ill. gyaorlati erkölcse 4. etikatörténet – etikai gondolatok, tanítások rendszere, kronológiája ókortól napjainkig 5. erkölcs-szociológia – interdiszciplináris tudományág, amely a szoc. eszköztárával tár fel konkrét erkölcsi viszonyokat, szokásokat, nézeteket, értékeket. Az üzlei etika a szaketika sajátos ága, közlési

módja, ill tartami irányultsága szerint találkozunk a köv. elnevezésekkel, pl üzleti, gazdasági, vállalati, menedzsment etika Adott területeken az erkölcs különösen jelentős sajátos szerepét a szaketika létjogosultságát, bizonyos szakmák, területek, ill. ezek viszonyrendszerének speifikumai adják 1. ha az adott tev. személyesen, közvetlenül emberre iráyuló tev, közvetve de igen nagy hatásfokkal nagy tömeget vesz célba, gazd. életben végzett munka, betöltött szerep, ezek során az emberi értékek közvetítése jelentős része a szakmai tevékenységnek. 2. ahol a tev. színterül szolgáló viszonyrendszerben együtt van jelen az =-ség és az ≠ség, a mellérendeltség, az alá és fölérendeltség, e hatalmi pozíciókkal helyesn élni, de visszaélni is lehetséges. 3. ahol a tevékenység tartalma kockázatvállalással és kockázattal együttjáró felelőséggel jár 4. ahol a feladatok nem mechanikus, sablontevékenységet alkotó

kezdeményezést, hanem alkotó egyéni elhatározást, önálló gondolkodást, döntést, cselekvést igényelnek. Mindezek alapján kimondható, h. a gazdasági özleti tev egyike azoknak, melyek morálisan kiemelt jelentőséggel bírnak. Az etika az erkölcs kérdéseit, h. mi a jó, a helyes, a követendő, az ókortól kezdve foglalkoztatta a gondolkodó embert Szókratész Hiszi, vallja és tanítja, h. az emberek akarják a jót, mihelyt azt felismerik, tudni, ismerni kell a jót, és ez tehát a jó tudása, a ratio, a helyes cselekvések biztosítéka. Arisztotelész A görögség legnagyobb gondolkodója, az erényes cselekvés feltételeinek az alábbiakat tekinti: – civilizált életszükségletek – józan belátás – a jó, a helyes gyakorlása, gyakoroltatása Ezek együttesen teszik lehetővé, h. az ember, a társas lény cselekedetei által legfőbb erkölcsi értékként boldog legyen. Az erényes cselekedetek a középértékek mentén húzódnak: –

túlzás – tékozlás, vakmerőség, bohóckodás, dühösség, beképzeltség, felfuvalkodottság, mértéktelenség, hízelség – közép – adakozás, bátorság, szellemesség, szelídség, kedvesség, nemes becsvágy, mértékletesség – hiány – fösvénység, gyávaság, halvérűség, összeférhetetlenség, kishitűség, érzéketlenség. Augustinus Tanításában az erköcsi elvek a jó, ezzel a boldogság forrása is, az isteni megvilágosodás, az =et, a rendet, mérsékletet, bátorságot, az igazságot az ember a megvilágosodás hatására ismeri fel. Az ember cselekedete akkor erkölcsös, ha a szeretet hatja át A szeretet végső alapja Isten szeretete, ez ad végső motivációt a jó cselekedethez. Aquinói Szent Tamás A középkori gondolkodás legnagyobb alakja, tanaiban visszanyúl Arisztotelész tanításához. Az örök isteni törvények, az Isten adta erények, a hit, a remény, a szeretet, az emberi törvények együttese alakítja az ember

erkölcsi lény mivoltát. Szerinte az emberi sarkalatos erények az okosság, értelmesség, igazságosság, erősség és a mértékletessék. Rousseau A francia felvilágosodás kiemelkedő képviselője, a morálfilozófiában a legmesszebbre látott kortársai közül. A hajdani romlatlan, szabad emberi természetet vágyai és szükségletei, önszeretete, de egyben a szimpátia érzése is mozgatja. Elemezte korának és a kor perspektívájának lehetséges élet és magatartás formáit, a boldogság, becsültesség együttes megvalósulását, és történelmi éleslátással kérdésként tette fel, lehet-e az ember egyszerre állampolgár, tulajdonos és üzletember. Kant Az embert, a polg. szabadságjogait az általánosság, a kölcsönösség, az emberség etikai követelménye szempontjából közelítette meg. Mindenki számára azonosak az erkölcsi értékek, az ember a következetes cselekvés belső indíttatásúkötelességével tartozik a többi embernek, majd

megfogalmazza a gondolatot: „Cselekedj úgy, h. akár személyedben, akár másvki személyében az emberségre mint eszközre soha, csakis mint célra legyen szükséged.” Schmidt A gazdasági liberalizmus atyja, a szabadság felfogásának központi központi gondolata, h. mi nem avatkozhatunk be mások szabadságába, így természetszerűleg a kölcsönösség alapján más állam, személy, csoport sem avatozhat be a mi válsztásunkba. szerinte a gazdagság, a piac, a vállalat önérdekei alapján működik. Ez a szabad verseny lényege, ez az erkölcsös, hisz az önérdek követésén túl szinte automatikusan közvetve eredményezi a társ. gazdagságát, a közjót. Weber Protestáns gondolkodó, nézeteit áthatja, h. szoros affinitás fűzte egymáshoz a modern racionális kapitalizmus szellemét és a protestás etikát. Franklin gondolataihoz nyúlt vissza, amikor a pazarlást erkölcsileg elitélőnek tartotta. Az egyén morális cselekvéseinek legmagasabb

formáiként a világi dolgokban veló kötelesség teljesítést fogalmazza meg. Az erkölcs legfőbb sajátosságai Az erkölcs eszményekben, elvekben, normákban, szokásokban és cselekedetekben realizálódó társadalmi emberi viszony, aminket körülvevő világ, a jó és a rossz ellentétes mozgásában értékelő szab. módja Az erk ősidők óta ellátja az emberi magatartás finom szabályozását, megismerteti az embert a követendő normákkal, h. mi a helyes, eszmei képet állít az ember elé, sajátos eszköztárával, szokásokkal, normarendszerrel, erkölcsi ítéletekkel, az egyes területen írott etikai kódexekkel. Szabályozza a jelen cselekvéseit és az emberi magatrtást. Mindenütt jelen van, ahol az emberek kapcsolatban vannak egymással. A gazdasági életben egy üzleti tárgyalást lehet udvariasan, korrektül, inkorrektül lefolytatni. A szellemi munka termékei a könyv, a film, a színház tartalma felerősítheti az emberekben lévő pozitív

tulajdonságokat. A jó és a rossz elemei együtt is előfordulnak, erkölcsi tartalmú tev.-ek nemcsak pozitív v negatív, de ellentmondásos is lehet. Az ember cselekvéseknek többségében más emberekkel kerül kapcsolatba, hat rájuk, így az, h. mit és hogyan cselekszünk, következményekkel jár másokra, ez erkölcsi tartalmat ad cselekedeteinknek. Az erk. a gazd-tól, pol-tól és a társ szellemi élettől eltérően nem olyan eltérő területe az ember viszonyainak, tev.-nek, vagyis nem önérték Az ember beleszületik egy konkrét időbe, adott társ.-ba, nemzetbe, családba, ahol már kialakult erkölcs érvényesül itt az egyénnek meg kell ismerni a tőle függetlenül kialakult normákat, szokásokat. A jó és a rossz, az erény és a bűn, a becsületesség és a becstelenség tudása még nem azonos az egyén erkölcsi tudásával, 1. lépés hozzá az erkölcsiség, az ember moralitása, a normákkal való belső azonosulás, az ezen alapuló

magatartást, cselekvést jelenti. Kialakulásához szükség van a tudáson túl a gyakorlásra, az ezen alapuló belátásra, azonosulásra. Annál fejlettebb az egyén erkölcsi arculata, minél inkább váltak a külső erk. normák belső sajátjaivá, cselekvése természetes rugóivá. Megkül az emberi viszonyok, a társ érintkezés főbb területeit: 1. családi viszonyok 2. egyéb magánjellegű viszonyok 3. állampolg, társadalmi vmely civilcsop-hoz kötődő viszonyok 4. munkahelyen belüli viszonyok 5. gazdasági, üzleti v 6. belföldi hivatalos v 7. nemzetközi hivatalos v 8. nemzetközi spec diplomáciai v Az erk. olyan társ jelenség, mely társ-i, közösségi és egyben egyéni formában is megjelenik. Alanya, hordozója vmely közösség társ csop, egyén, az erk norma mindig az általános alany nevében hat. meg a követelményeket, irányultsága általános, indenkihez szól Az erk. szokásoknak a társ csop a hordozói A társadalmi közösségi erk.

lényege meghatározó az egyéni erk-höz képest, amely nem mechanikusan, hanem áttételeken keresztül sokszínűe érvényesül. Az egyes társ csop erkölcse állandóan formálódik, mivel az ember egyéni erk.-e alakítja a társ köz erk-öt Nem egyszerűen az egyéni erk. matematikai összege, ahnem az adott korszak sajátosságait fejezi ki. Az erkölcsi tudat elemei: – az ideál, – az elvek, – a normák, – a követelmények. Általában ezt képzelik erkölcsnek. Az erk értékelő funkciója az erkölcsös és erkölcstelen megítésélése közvetlenül az erkölcsi tudathoz kapcsolódik Az erkölcs nemcsak a hirdetett erkölcs, az erkölcsi eszmények és normák világa, mivel az erkölcs cselekedet. Az erkölcs mércéje a tett. A mindenkori társadalmi viszonyok egy adott erk-i magatartást követelnek Az erk. kialakulása és történelmi fejlődése az emberi társadalom fejl-én belül formálódott A jog és az erkölcs A modern makroszociológiák abból

indulnak ki, h. minden társ egy sajátos társ rendszer, amely alaprendszerekből áll. A 3 alaprendszeren belül jog és az erk rokon alaprendszerek Az erk. területén a gazdaság sokszor ellentmondásos, az ősi társadalmakban a szokáserk szabályozta az emberek együttélést. A munkamegosztás fejlődésével az érdekek differencializálódásával az ellentétes osztályok az új intézmény kialakulását hozta magával, amelyen belül az állam kiemelte a szabályok egy részét és megalkotta a jogi szabályrendszert. A jog és az erkölcs eltérései: 1. A jog az emberi tevékenységet kívülről szabályozza, az egyes emerekhez mint kívülről jelenik meg, az erk. pedig belső szabályozó 2. A jog az emberi magatartás szélső értékeit szabályozza A jog írásos formát ölt, betartását állami kényszer biztosítja, megszegése szankciókat von maga után. Az erk azonban a szokásokkal, normákkal közvéleménnyel szabályoz. 3. A jog többnyire erkölcsi

tartalmat is hordoz, de sem tartalmilag, sem terjedelmét tekintve nincs egybeesés a jog és az erkölcs között. A gazdaság és az erkölcs A gazdaság és az erkölcs kapcsolata más jellegű, e két társ. alrendszer jellegüket tekintve különböznek egymástól. Olyan szimbiózisként jellemezhető a gazd és az erk mint a házasság, amelyben a felek rosszul, de együtt élnek. Az erk tartalmát, fejlődését meghat a gazd.-i viszonyok, főleg a politikán, jogon és a társ szoc struktúráján A gazdaság közvetlenül belülről hordozója, alakítója, realizálója az erk.-i tartalmaknak és értékeknek Az üzleti kommunikáció etikájának kérdése A komm. legtágabb értelemben az infók kölcsönös továbbítása, közvetítése és vétele egyes személyek, csoportok között. Még tágabb értelemben az élővilág sajátos jelensége, eltérő szinten, eltérő kódrendszerekkel. Az ember kódrendszere társ közmegegyezésen alapul A kódok jelentéstartalma

társadalmilag, történelmileg változó. Az emberi beszédben adott szólások koronként, népenként eltérő jelentéstartalmat hordozhatnak v. a nonverbális komm belüli gesztusok, mimikamást fejeznek ki az európai és távolkeleti ember számára. A kommhoz minden esetben kell: 1. személy, aki közöl vmit 2. személy, aki a közlést fogadja 3. a közlés tárgya, vmely info 4. az a csatorna, út, mód, amelyen keresztül az info áramlás végbe megy. A komm. minden esetben 2oldalú info áramlást feltételez Az inf adónak érthetően, egyértelműen, értelmezhető módon kell adni az infot. A fogadónak értenie kell a kapott infot.A fogadó visszajelzést ad, h értette, egyetértett-e a közléssel Létrejön a visszacsatolás, mind intellektuális, mind emocionális állásfoglalást kifejező elemeket kell tartalmazzon. Az ü. életben a komm logikája, stílusa és etikája szorosan összefüggnek A komm. logikai, etikai követelményei Komm. során az ember

gondolatokat cserél ki A gondolkodás alapegységei a fogalmak Az eszköz, amellyel a fogalmakat kif., szavakból álló nyelv, beszéd A komm során az üéletben fontos h. a használt fogalmakat, az ezekre épülő megállapításokat, következtetéseket, gondolatmenetet az ü.partnerek azonos módon, azonos tartalommal megértsék, és ne félreértsék. A gondolkodás helyessége az egyértelmú komm érdekében kívánatos, sőt szükséges az adott logikai tv.-ket betartani, mert megszegésük etikai vétséghez vezet: 1. azonosság elve – Parmenidesz 2. az ellentmondás elve – Arisztotelész Etika követelményei és a kommunikáció 1. A beszéd legyen érthető és világos 2. legyen célirányos 3. a beszéddel megfelelő arányt kell, h kapjon a lényeges, a lényegtelen a minimumra kell csökkenteni. 4. a beszéd legyen a válszhoz és a megértéshez kielégítő, de ne legyen a szükségesnél szűkszavúbb 5. legyen tömör 6. kerülni kell a tolvajnyelv, a

szleng használatát 7. óvakodni kell a durva beszédtől, trágárságtól 8. a szavak kiejtése legyen érthető 9. a közlést fogadó számára zavaró a szavak elharapása 10. a stílusnak alkalmazkodni kell a helyhez, körülményekhez, a tárgyalás jellegéhez, az ü.partnerekhez 11. a szellemeskedés nem kizárt, de jó helyzetfelismeréssel és csak mértékkel alkalmazható 12. kerülni a megjegyzéseket 13. ne körvonalazzuk a dolgokat Az ü.kommunikáció 2 leggyakoribb formája: 1. ü.tárgyalás 2. ü.szerződés A tárgyalásoknál az ü.ember minden erejére, képességére, tudására szükség van A jó tárgyalás és a jó légkörű vitakultúra feltételei a magatartás, viselkedésmódja formális, tartalmi, külső és belső jegyei. A helyes magatartás kialakításában nagy szerepe van: 1. a magatartási normák tudatosításának 2. a megfelelő magatartásformák begyakorlásának 3. a normából, mint külső parancsból, felszólításból a

gyakoroltatás késztetéséből belső indíttatású követelés váljék. Nemzetközi egyezmények Legfontosabb dokumentumok: 1. ENSZ magatartási kódexe a transznacionális vállaltok számára 2. A nemzeti munkaügyi hivatal 3oldalú nyilatkozata a multi vállalatokra és a társ. politikára vonatkozó alapelvekről 3. OECD irányelvei a multik számára. Az emberi jogok Mindenkire érvényesek, mint pl a szabad mozgáshoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a fizikai bántalmazástól mentes élethez való jog, a személyi biztonsághoz való jog, véleménynyilvánítási jog, gyülekezési jog, megélhetéshez való jog. A nemzetközi jogok a nemz. viszonyok minden szereplőjére érvényesek Az alpvető jogok 3 fajta kötelességet írhatnak elő: 1. a jogok tiszteletben tartása 2. a jogok védelmezése 3. a jogfosztottak megsegítése A korrupció A kezelésére tett kísérletek jól illusztrálják a nemz. viszonylatban felmerülő etikai problémák megoldásának

nehézségeit. Ahol a legelterjedtebb a korrupció – Indonézia, Kína, Pakisztán, Brazília, Olaszország, Mexikó. Ahol kevésbé elterjedt a korrupció – Új-Zéland, Dánia, Finnország, Svédország, Svájc, Hollandia, Németország. A reklámetika története Kb 3000 évvel ezelőtt a Földközi-tenger környékén kibontakozó kereskedelemmel együtt megjelent az élő reklám. A vásárokon kikiáltva dícsérték áruikat Az ókori Rómában már megjelent a tisztességtelen verseny. Ennek eszköze volt a reklám, a későbbiekben megjelenik a cégreklám, az épület tartóoszlopai közé beépített agyagfalak. A mai közterületi reklám elődei a házak fehérre festett falfelületei, melybe galadiátor programokat v. választási hirdetéseket írtak. A Római Birodalom bukása után a gazd., keresk és a reklám újabb fellendülésével a 11sztól találkozhatunk Angliában IIIHenrik elrendelte, h üzletek profilját cégérrel jelöljék meg, az írástudatlanok

végett. A 14-15 sz a cégérek elterjedését hoozta Jelentős esemény volt a könyvnyomtatás feltalálása, az első nyomtatott reklám könyvatalógus volt. Az első hirdetések az újságban a 17. sz-ban jelentek meg, és Franciaországban megalakították az 1 reklámirodát, majd reklámújságot, mely angolul jelent meg 1760-ban. A 17 sz-ban felgyorsult az ipar, a gazdaság és vele együtt a reklám 1854-ben – Berlin 1. hirdetőoszlop Ebben az időben készült el az első kirakat is. A művészeti reklám alkotói közé olyan művészek léptek, mint Goethe, Majakovszkij, Benczúr, Ferenczy, Poór. A kialakuló piacgazdaságban az éleződő versenykörülmények között a reklámnak jelentős szerepe van. A rekláma vállalatok egyik legfontosabb komm eszközévé nötte ki magát. A reklám meghatározása 1. A reklámozás elképzelésekre, szolgáltatásokra vonatkozó inf. terjesztése a reklámozó szándékának megfelelő cselkvés kikényszerítése. 2. magába

foglalja azokat a tev.-ket, amelyek arra szolgálnak, h vizuálisan v élőszóval informálják az embereket azzal a céllal, h. árut vásároljanak és hajlamosak legyenek kedvezően viszonyulni 3. nemcsak gazd.-i fejlődés előmozdításához fontos, hanem az élet színes, szórakoztató eleme is. 4. gazdasági tájékoztatás, hirdetés, amely a fogyasztót áru vásárlására ösztönzi, ill. őt befolyásolni ívánja A reklámot közvetlenül befolyásolja a gazdaság, amely indítéka, terepe és fogyasztója is a reklámnak. A reklámjogok szabályozása, alakulása, indokoltsága Irásban rögzült formája miatt, és mert szüntelenül nem változtathatók a gazd. változásait nem tudja folyamatosan követni, ezért időnként utat törhet a jog kijátszása, a kiskapuk keresése. A MO-i reklámélet jogi szabályozásának előéleteként az 1884-es ún 2 ipartörvényt kell megemlíteni. Az 1923as tisztességtelen versenyről szóló törvény megfogalmazta a

reklámban a megtévesztés, utánzás, a hírnévrontás tilalmát. 1972-es BKM rendelet szabályozza elsőként közvetlenül a belföldi reklám és hirdetési tev.-et Meghat a hirdetés fogalmát. 1978-ban nyert törvényes keretet a reklám megfogalmazása a belkereskedelmi tv- en belül. A tv értelmében a reklámtevékenységet még csak állami v szövetkezeti szervezet végezhetett. Tiltotta a túlzó, v megtévesztésre alkalmas, közerkölcsöt sértő reklámokat A 90-es évektől egészen 1997-ig egy ellentmondásos helyzet alakult ki,a gazdaság dinamikus átalakulása, a piacgazdaság előretörése, a magántulajdon dominanciája, a külföldi vállalatok, termékek özöne jellemezte az egyik oldalt, míg a jog oldaláról az elmaradottság és a korszerűtlenség volt jellemző. A gazdaság és a jog ellentmondásosságának nyilvánvalóvá válása eredményezte az 1997-ben elfogadott gazd. reklámtevékenységről szóló tv-t A tv-t több tényező indokolta:

1. az 1996-os kormányhatározat meghat a tv koncepciójának fő szempontjait és az 1991-es EU.-i megállapodás figyelembe vétele 2. az EU jogszabályaival való jogharmonizáció 3. a reklámtv-t össze kell hangolni a versenytv-nyel, a média- és a fogyasztóvédelmi tv.-nyel A reklámtv. figyelembe veszi a ker szólásszabadság alapelvét, h ami termelhető, forgalmazható, az reklámozható legyen. Kimondja egyértelműen ami kötelező és ami tiltott A védjegytv. értelmében a levédett védjegyet más reklámban felhasználni tilos Megtiltja a gyermekk, ill a fiatalkorúaknak szóló azon reklámokat, melyek a gyermek fejlődését károsítja. A reklámélet etikai szabályozásának indokoltsága A reklámtevékenység etikai szabályozása, ill. erkölcsi szabályozása általában pozitív előírásokból és tiltásokból áll – mi kivánatos, mi lehetséges, mi nem megengedett. Óriási szerepet játszanak az erkölcsi szokások, hagyományok, normarendszerek,

erkölcsi ítélet, közvélemény, a reklámetikai kódex. A szokások mellett a közvélemény fontos szerepet játszik, elismer v. elutasít ezáltal állást foglal és orientál A magyar reklámetikai kódex előzményei 1920-ban megalakult Nemzetközi kereskedelmi kamara 1937-ben jelentette meg a Nemzetközi rekl. et kódexet, melyet ajánlott felhasználni tagországai számára, azóta pontosították, legvégső változata 1997-ben készült el. Kimondja, h ezen nemzeti és nemzetközi jogon alapuló etikai önszabályozás eszközét kívánják az érdekeltnek kezébe adni. A kódex 1.sorban az önfegyelem eszköze kíván lenni, arra is törekszik, h a bíróságok hivatkozási alapon használhassák az idevonatkozó tv.-ek keretein belül Az EK országai és azok etikai kódexei útmutatásként figyelembe veszik ezeket, ugyanakkor tudott, h. az egyes országokban jogi és etikai reklámszakmában jelentős eltérésekkel is találkozhatnak. A kódex mint rekl. etikai

normagyűjtemény megfogalmazza a jogra épülő elveket, szabályokat, de nem tér ki a tv. előírásaira 2001-es 1 tv módosítása a rekltv-t az EU-val való jogharmonizáció értelmében, az összehasonlító, megtévesztő, gyógyszer, dohányáru, pornográfiát érintő kérdésekben