Pszichológia | Etika » Boda Zsolt - Üzleti Etika

Tartalom ÜZLETI ETIKA. 5 1. ÜZLET ÉS ETIKA?. 6 2. BEVEZET
. 6 3. MI AZ, HOGY ETIKA?. 9 4. AZ ÉRINTETTEK (STAKEHOLDEREK). 11 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 ALKALMAZOTTAK . 11 TULAJDONOSOK . 12 FOGYASZTÓK . 13 KORMÁNYZAT . 14 HITELEZ K . 15 SZÁLLÍTÓK . 15 VERSENYTÁRSAK . 15 HELYI KÖZÖSSÉG. 15 TERMÉSZETI KÖRNYEZET . 16 NYOMÁSGYAKORLÓ CSOPORTOK: CIVIL SZERVEZETEK, MÉDIA . 17 5. A STAKEHOLDER-MENEDZSMENT NÉHÁNY SZEMPONTJA. 18 6. A VÁLLALAT ETIKAI INTÉZMÉNYEI. 21 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 7. A VÁLLALATI ÉRTÉKNYILATKOZAT (KRÉDÓ) . 21 AZ ETIKAI KÓDEX . 22 ETIKAI IGAZGATÓ, ETIKAI BIZOTTSÁG . 23 ETIKAI KÉPZÉSI PROGRAMOK . 23 AZ ETIKAI AUDIT . 24 CÍMKÉK, STANDARDOK . 25 ZÁRSZÓ . 27 7.1 AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK: . 27 Boda Zsolt Üzleti etika 1. Üzlet és etika? 2. Bevezet A mai vállalat olyan, mint egy beteg család, amelynek egyik tagja súlyos függ
ségben szenved: mondjuk az apa alkoholista, vagy az anya kábítószeres. Az

ilyen család tele van csalással, hazugsággal, és er
szakkal, hiszen a beteg családtag a saját céljaira próbálja kihasználni a család er
forrásait, jövedelmét. A mai vállalat függ
ségének neve: profitéhség. Ez a függ
ség tönkreteszi a vállalatokat, amelyek bármit megtennének a profit növelése érdekében: kihasználják alkalmazottaikat, becsapják partnereiket, a fogyasztókat, a tulajdonosaikat. Ezeket a drámai szavakat Ian Mitroff, amerikai kutató és vállalati tanácsadó fogalmazta meg. Olyan ember, aki a világ legfejlettebb piacgazdaságával rendelkez
országában él. Aki hisz a piacban, és jól ismeri a vállalatokat Véleménye egyszerre megdöbbent
látlelet a mai világról, és a remény hangja, hogy ez nem szükségszer : a normális gazdaság, a normális vállalatok m ködhetnek másképpen is. Vegyük sorba! El
ször is: igaza van-e Mitroffnak? Mi alapján állíthat ilyen rettenetes dolgokat? Nos, az utóbbi évek eseményeinek

fényében Mitroffnak nem kerülne sok nehézségébe, hogy megvédje állításait. Az új évezred kezdete olyan vállalati botrányoktól volt hangos, mint az Enron, a Xerox, a WorldCom cs
djei, csalásai. Ezekr
l az amerikai vállalatokról kiderült, hogy csaltak, „kreatívan könyveltek” annak érdekében, hogy legalább papíron növekv
profitot mutathassanak ki. A botrányokba belebukott és megsz nt az ArthurAndersen, amely korábban a világ öt legnagyobb pénzügyi tanácsadó cége közé tartozott. De a közelmúlt eseménye az olasz tejipari óriáscég, a Parmalat könyvelési csalása is. És ez nem minden. A kilencvenes évek szinte visszhangzottak a vállalati botrányoktól Olyan híres játék-, sportszergyártó vállalatokról, és divatcégekr
l, mint a Mattel, a Walt Disney, a Nike, az Adidas, a Gap vagy a Tommy Hilfiger kiderült, hogy termékeiket rettenetes munkakörülmények között, fillérekért, és gyakran gyerekek gyártják a szegény

országokban! Az olajipari vállalatokat, mint például a Shell-t, drámai környezetszennyezéssel vádolják, de az is napvilágra került, hogy a fejl
d
országokban e cégek gyakran nincsenek tekintettel a helyi lakosok alapvet
emberi jogaira, és bármire készek, hogy az olajban gazdag földek kiaknázásának lehet
ségét megkaphassák. És ha már az olajnál tartunk: 2003-ban két olajtanker is katasztrófát szenvedett az európai partoknál, súlyos környezetszennyezést okozva. Mindkét esetben az derült ki, hogy lelkiismeretlen vállalkozók a nagy haszon reményében bérelték ezeket az öreg hajókat, miközben karbantartásukra nem fordítottak figyelmet. A felel
söket ugyanakkor nem lehet megtalálni, hiszen külföldi cégek mögé bújtak. Magyar vonatkozású botrányok Az egyik nagy visszhangot kiváltó ügy a Danone botránya volt. Néhány hónappal azután, hogy felvásárolta a Gy
ri Kekszgyárat, be akarta zárni az üzemet. Ezzel nemcsak a

dolgozók veszítették volna el az állásukat, de egy nagy múltú (mintegy száz éves), a gy
riek számára érzelmileg is fontos vállalat sz nt volna meg. A gy
ri polgármester tiltakozott, s
t, a Danone termékek bojkottját kezdeményezte A tiltakozások hatására a Danone elállt eredeti tervét
l. Egy másik ügy ugyan nem Magyarországon történt, a következmények azonban minket sújtottak. 2000-ben a romániai Nagybányán egy ausztrál tulajdonban lév
aranybánya zagytározójából ciántartalmú szennyvíz került a Tiszába. A „sz
ke Tisza”, hazánk második legnagyobb folyója úgyszólván elpusztult A nehezen helyrehozható ökológiai károk mellett sok ember megélhetése is veszélybe került: a halászok, és a turizmusból él
k a pénztárcájukon is érezték a csapást. Az ausztrál cég ugyanakkor nem hajlandó felel
sséget vállalni azért, ami történt: a magyar állam máig eredménytelenül pereskedik a kártérítésért. Az esetek még

sorolhatók. De vajon törvényszer mindez? Szükségszer , hogy a vállalatok etikátlan, az embereket vagy a természeti környezetet veszélyeztet
, kihasználó döntéseket hozzanak? Kétségtelen, hogy a piac m ködése egy alapvet
ellentmondásra épül, önérdek és közjó ellentmondására. Adam Smith, a modern közgazdaságtan megalapítója, XVIII. századi skót gondolkodó úgy fogalmazott, hogy a piacot mintha csak egy láthatatlan kéz vezérelné: mindenki a saját önérdekét követi, ám a végeredmény az egész társadalom számára hasznos. Ez a társadalmilag hasznos végeredmény a leghatékonyabb, legolcsóbban termel
vállalatok kiválasztódásában, az így teremtett munkahelyekben, az olcsó és jó min
ség termékekben ölt testet. A piac tehát az egyének önérdekébl létrehozza a közjót. A gond az, hogy ez a tétel csak elméletben teljesül. A piac csak akkor lenne képes az önérdekekb
l a lehet
legnagyobb közjót létrehozni, ha

legalább négy feltétel teljesülne: 1 a piaci szerepl
k tökéletesen informáltak lennének. Azaz mindent tudnának egymásról, a termékek min
ségér
l, az árakról stb. Így például rögtön kiderülne, ha valaki azért olcsóbb, mert a termékének a min
sége is rosszabb. A valóságban azonban ez nincs így 2 a piacon sokan tevékenykednének, azaz nem fenyegetne monopólium, és az er
fölénnyel való visszaélés. Sajnos, a valóságban ez a feltétel sem teljesül: a nagyobb vállalatok hamar meger
södnek, és felvásárolják versenytársaikat. 3 a piaci, gazdasági tevékenység nem járna ún. externáliákkal, küls
hatásokkal Ilyen negatív externália például a környezetszennyezés, amit nekünk kell elviselni, akik nem vagyunk részei az adott gazdasági tevékenységnek. 4 a piac minden jószágot el
tudna állítani, azaz nem létezne a közjavak problémája. Ez azonban nincs így Az oktatást, az egészségügyi ellátást például a piac csak igen

tökéletlenül tudja biztosítani, mondjuk nem jut mindenki hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ezt azonban ma már nem tartjuk elfogadhatónak: a szegényeknek éppúgy jár az orvosi kezelés, mint a gazdagoknak. A valóságban tehát az önérdek korlátozások nélküli követése nem vezet a közjóhoz. Mivel nem vagyunk tökéletesen informáltak, könnyen becsapnak minket. A nagyvállalatok erejüknél fogva képesek korlátozni a piacot, és monopolhelyzetükkel visszaélnek. Az externáliák, például a környezetszennyezés pedig gyakran elviselhetetlen következményekkel jár. A közjavakat (iskolákat, kórházakat, utakat és a közbiztonságot) pedig leginkább az állam képes biztosítani mindenki számára. A piac tehát akkor m ködik jól, ha megpróbáljuk orvosolni ezeket a tökéletlenségeket. Leginkább a törvények, és az állami intézmények képesek erre. A munkaügyi törvények el
írják, hogy milyen feltételekkel lehet az embereket

foglalkoztatni, így elkerülhet
, hogy a vállalatok kizsákmányolják alkalmazottaikat. A fogyasztóvédelmi szabályok el
írják, hogy a termékeknek biztonságosaknak kell lenniük, és címkéiken megfelel
információkat kell elhelyezni. A Versenyhivatal arra ügyel, hogy monopóliumok, vagy az er
fölénnyel való visszaélés ne alakuljon ki. A környezetvédelmi jogszabályok a szennyezés mértékét igyekeznek korlátozni Minderre azonban az emberek már a huszadik század folyamán rájöttek. Az államok megfelel
törvényeket és hivatalokat hoztak létre. Az elmúlt néhány évtized történései azonban mintha azt sugallnák: a törvények, a szabályok nem elegend
ek a vállalatok megrendszabályozására. Az emberek az állami intézményeket is pazarlónak, lassúnak tartják, ám a vállalatokban is egyre kevésbé bíznak. Vélemények a vállalatokról A felmérések szerint Amerikában a vállalatok iránt érzett bizalom a hetvenes években kezdett

csökkenni. 1989-ben már a megkérdezett emberek majd’ háromnegyede értett egyet azzal, hogy „a vállalatoknak túl nagy hatalma van az élet túl sok területén”, és minden második megkérdezett egyet értett azzal, hogy „a vállalatok a profit érdekében hajlandóak károsítani a környezetet”. Ezzel párhuzamosan a menedzserekr
l, a vállalatvezet
kr
l is egyre negatívabb kép alakult ki a köztudatban. Egyébként a kilencvenes években egy amerikai mintára készített magyar felmérés azt mutatta, hogy a két országban meglep
en hasonló a vállalati vezet
k etikai szintjének megítélése. Amerikában a megkérdezettek mindössze 23%-a vélte úgy, hogy a vállalatvezet
k etikai szintje magas – ennél rosszabb értéket csak a használtautó keresked
k értek el (Összehasonlításul: az egyházi személyek esetén ez a szám 67%, míg az orvosoknál 54%.) Magyarországon a megkérdezettek csupán 26%-a szerint magas a vállalatvezet
k etikai szintje,

míg az orvosokról 65%, a mérnökökr
l 65%, és a tanárokról 54% állította ugyanezt. Mindennek valószín leg sokféle oka van. Talán a vállalatok is túl nagyra n
ttek (lásd a multinacionális vállalatbirodalmakat), és a szabályozás nem bír velük. Bizonyára a gazdasági globalizáció is szerepet játszik: a vállalati botrányok jó része a fejl
d
országokban tanúsított viselkedésükb
l fakadt. Ott ugyanis az állam még gyengébb, még kevésbé képes a társadalmi érdeket érvényre juttatni. De a globalizáció a fejlettebb országokban is nehézzé teszi a felel
sség érvényesítését: Franciaország nem tudta megbüntetni az olajtankerek katasztrófáiért felel
s vállalkozókat, és Magyarország is hiába pereskedik az ausztrál céggel. Végül meg szokták említeni a pénzügyi piacok növekv
jelent
ségét is: a t
zsdei befektet
k csak a profitot nézik, így a vállalatok gyakran a csalástól sem riadnak vissza, hogy legalább papíron

javítsák eredményeiket. Akárhogy is, de Ian Mitroff-nak igaza van: a vállalatokat manapság gyakran kizárólag a profitéhség vezeti, és mindenre képesek céljaik elérése érdekében. Üzlet és etika talán messzebb vannak egymástól, mint valaha. Ez azonban nem maradhat így, és ezt a legkiválóbb vállalatok már felismerték. A rosszhír vállalatokhoz a magukra valamit is adó szakemberek nem szívesen mennek dolgozni. De a fogyasztók is ki tudják fejezni elégedetlenségüket a fogyasztói bojkottok révén. Ilyen bojkott indult a Danone ellen hazánkban, de más országokban is számos példa akad. A Nike ellen például a gyerekmunka vádak miatt hirdettek fogyasztói bojkottot A környezetvéd
szervezetek ugyancsak képesek botrányokat kirobbantani a vállalatok körül, a rosszhír vállalatokba pedig a befektet
k sem szívesen rakják a pénzüket. Mindannyiunk érdeke, hogy a vállalatok változtassanak viselkedésükön. Hogy ne olyanok legyenek, mint egy

beteg család, amely szenvedést okoz mindenkinek. Ehhez szükség lehet állami intézményekre, új törvényekre is De szükség lehet arra is, hogy mi, mint fogyasztók, alkalmazottak, vagy a környezetvédelem iránt elkötelezett állampolgárok kifejezzük nemtetszésünket, ha a vállalatok etikátlanul viselkednek. Végül arra is szükség van, hogy a vállalatok elkötelezzék magukat a felel
s magatartás mellett. Ennek lehet
ségér
l szól ez a könyv A Nike elleni bojkottfelhívás emblémája 1 2 3 Kérdések: Milyen botrányos vállalati esetekr
l hallottál az itt említetteken túl? Igaz-e, hogy a piac minden körülmények között képes a közjót létrehozni az egyéni önérdekekb
l? Mit jelent a fogyasztói bojkott? Jogosnak tartod-e, hogy az emberek ilyen módon adjanak hangot elégedetlenségüknek egyes vállalatok iránt? 3. Mi az, hogy etika? Könyvünk nem általános etika tankönyv. Így nem szükséges, és nem is lehetséges az etikai

alapfogalmakat kimerít
en tárgyalni: az etikának több ezer éves története van, és ezt lehetetlenség röviden összefoglalni. Mégis adni kell valamilyen meghatározást. Mindannyian értjük, mit jelent az, hogy valaki etikátlanul viselkedik. Nap mint nap elítél
en vagy éppen dicsér
en nyilatkozunk egyik vagy másik ismer
sünkr
l, vagy valamely tettér
l. Azt mondjuk, hogy „nem volt becsületes”, „hazudott”, „átvert”, „nem tartotta meg a szavát” vagy éppen azt, hogy „rendes”, „mindig lehet benne bízni”, „sosem csapna be”, „segített, pedig nem volt kötelessége”. Többé-kevésbé egyetértünk abban, hogy mi számít jó, helyes magatartásnak, és mi nem. Ennek megfelel
en mondjuk valamire, hogy etikus, vagy azt, hogy etikátlan Az alábbiakban egy roppant egyszer , túl általánosnak t n
definíciót szeretnék javasolni, amely azonban mégis használható: Az etika azzal a magatartással foglalkozik, ami hatással van másokra.

Vagyis az etika a másikról szól. Hogy mit teszek, mit tehetek meg a másik emberrel, és mit tesznek, mit tehetnek meg velem. Belátható, hogy ez egy igen fontos probléma, nem csoda, hogy évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Mit helyes, mit igazságos, mit méltányos megtenni a másikkal, és mit nem? Mit várhatok el én a többiekt
l? A definíció igen általánosnak t nik, azonban mégis hasznos kiinduló pontot kínál az üzleti etika számára is. Ha felel
sen, etikusan akarnak viselkedni, akkor a vállalatoknak is els
sorban arra kell figyelniük, hogy döntéseik milyen hatással vannak másokra. Kikre vannak hatással, és milyen ez a hatás? Erre a problémára üzleti kontextusban a következ
fejezetben térünk vissza. 1 2 A másik emberre, a többiekre két módon lehetek tekintettel: az egyik mód az, hogy az általánosan elfogadott normákat követem. Így viselkedésem kiszámítható lesz, az emberek bíznak bennem, hiszen tudják, hogy sosem

csapom be
ket, mindig igazat mondok, igyekszem igazságosan cselekedni, és tartom a szavam. Nagyra értékeljük azokat az embereket, akik az erkölcsi normáknak megfelel
en tevékenykednek, vagy akik olyan értékeket követnek, mint a becsület, a szerénység, a méltányosság, a bátorság. a másik mód az, hogy cselekvésem konkrét következményeire figyelek, és igyekszem azokat úgy alakítani, hogy másokra tekintettel legyek. Kerülöm, hogy másoknak kárt, kellemetlenséget okozzak, és igyekszem olyan döntéseket hozni, amelyek mindenki számára hasznosak. A két megközelítés gyakran ugyanazt az eredményt adja, de nem mindig. Vegyük a következ
egyszer dilemmát: édesanyám betegeskedik, és én azon töprengek, hogy elmondjam-e neki az aznap kapott rossz jegyemet. A morális normák azt parancsolnák, hogy ha megkérdi, kaptam-e valamilyen osztályzatot, akkor ne hazudjak, mondjam el az igazat. Azonban gondolhatom azt, hogy a következmények

szempontjából ez nem volna jó: elszomorodna és ez nem segítené a gyógyulását, miközben a jegy kijavítható, tehát kár volna rossz kedvet okozni neki. (Fontos, hogy itt a következmények között azok a fontosak, amelyek
t érinthetik, nem azok, amelyek engem – az etika a másikról szól!) Olyan morális dilemmák, amelyekben a normák és a következmények összeütköznek üzleti kontextusban is felmerülhetnek. Vegyük például a gyerekkereskedelem példáját! Sokan szeretnének gyermeket örökbe fogadni, és vannak olyan anyák, akik viszont nem tartanak igényt gyermekükre. Miért ne szervez
dhetne erre egy vállalat, amely azzal foglalkozik, hogy közvetít az örökbefogadók és a gyermeküket szívesen örökbe adók között? Szolgáltatásáért persze pénzt kérne. Nos, lehet, hogy ez mindenkinek jó lenne (amennyiben jó nevel
szül
khöz kerül a gyermek). Vagyis a következmények oldaláról nem merül fel probléma – azonban mégsem tartjuk

elfogadhatónak. Alapvet
erkölcsi (és jogi) normák tiltják az emberkereskedelmet Az emberi méltósággal nem fér össze, hogy embertársainkat puszta áruként kezeljük! A valóságshow-k az erkölcsi mérlegen Amikor az els
valóságshow indul a magyar tévékben, az ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) állást foglalt abban, hogy a szerepl
ket lehet-e napi 24 órában filmezni. Az ORTT azt mondta, hogy a magánélethez való jog alapvet
emberi jognak számít, amit mindenképpen tiszteletben kell tartani. A TV-nek nyilván az a jó, hogy állandóan forogjanak a kamerák, a tévénéz
k is ezt szeretnék, és lehet, hogy ez a szerepl
ket sem zavarja. Az alapvet
emberi jogok azonban nem kerülhet
k meg, és mindig tiszteletben tartandóak. Elemezd az esetet a következmények és a normák fényében, úgy, hogy beleképzeled magad a döntéshozó (a TV) helyzetébe! A felel s magatartás azt jelenti, hogy az etika mindkét oldalára oda figyelünk: a

normákra csakúgy, mint a konkrét következményekre. Ha valaki csak az általános normákra összpontosít, fél
, hogy magatartása túl merev lesz, és nem lesz képes a körülményekre tekintettel lenni. Ha viszont valaki nem figyel a normákra, hanem magatartását mindig az adott körülményekhez igazítja, az opportunistává válik, és el
bb-utóbb ellentmondásokba keveredik. Mindig talál önigazolást, és a környezete nem fogja erkölcsösnek tartani Azt is mondhatjuk, hogy az etikai dilemmákban három szerepl
van: a cselekv (döntéshozó), a cselekvés által közvetlenül érintett, és az ügyben kívülálló, aki azonban véleményt mondhat a magatartásomról. S
t, éppen kívülállása teszi lehet
vé, hogy pártatlanabb szempontból, az általános normák és értékek fényében tudja megítélni magatartásomat. A három szerepl
nek eltér
ek szempontjai Cselekv Érintett Kívülálló Ha etikusan kívánunk eljárni, mindenekel
tt azt kell

figyelembe venni, hogy kit érint közvetlen a cselekvés következménye, és miként érinti
t. A fenti példához visszatérve: az osztályzatom bevallása édesanyámnak persze kizárólag
t érinti, és ésszer azt feltételeznem, hogy rosszul érinti
t. Más esetekben a cselekvés többeket érinthet, különböz
módon. Meg kell próbálnom megérteni az
helyzetüket, szempontjukat, és tekintetbe venni azt Adott esetben azt is megpróbálhatom, hogy kommunikálok, egyeztetek velük, kikérem a véleményüket, hogy azt jobban ismerhessem, és tekintetbe vehessem. Ez azonban nem elég. A felel
s magatartás a normákra, értékekre is tekintettel van, hiszen ezek identitásunkat is képezik: mindannyian azt szeretnénk gondolni magunkról, hogy igazságos, tisztességes, becsületes, rendes emberek vagyunk. Ha ezeknek a magasabb rend értékeknek is meg akarunk felelni, meg kell próbálnunk eltávolodni konkrét helyzetünkt
l, és kívülr
l tekinteni rá. Hogyan

értékelné a szituációt valaki, aki kívülr
l, elfogulatlanul tekint rá? Ha bizonytalanok vagyunk ebben, akár ki is kérhetjük mások véleményét. A példához visszatérve: talán mégis elmondom a rossz jegyet édesanyámnak, bár ez nem fog örömet okozni neki. Azonban az igazmondás, az
szinteség normája erre kötelez. Egy kívülálló szemében talán sumáknak és gyávának tnnék, ha elhallgatnám az igazságot. Ráadásul a negatív következmények édesanyámra nézve korántsem olyan hatalmasok, hogy ezek igazolhatnák alapvet
normák megsértését. Ezzel az egyszer példával azt akartam illusztrálni, hogy ez etikus, felel
s magatartás több szempont figyelembe vételét kívánja, és bonyolultabb estekben jó döntést hozni nem is olyan egyszer. Legalább három szempontot kell ugyanis összeegyeztetni: a saját céljaimat (önérdekemet), a mások iránt érzett szeretetet, gondoskodást és tiszteletet, és a morális normák, és értékek

iránti elkötelezettségemet, vagyis a kötelességet. 1 Kérdések: Találkoztál-e már olyan etikai dilemmával életed során, amikor – legalábbis így utólag – elmondható, hogy konfliktus feszült az érintettek érdekei és a normák között? 4. Az érintettek (stakeholderek) Azt mondtuk, hogy az etika azt jelenti: tekintettel vagyok másokra, mások problémáira, igényeire, jogaira. Azaz nem csupán a saját érdekeimet követem. Ezeket a másokat üzleti környezetben érintetteknek, angol szakkifejezéssel stakeholdereknek (ejtsd: sztékholder) nevezzük. Az érintett minden olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a vállalat célmegvalósítását, vagy érintve van általa. A vállalati etika szempontjából persze az a fontosabb, hogy a vállalat m
ködése hogyan hat e csoportokra, egyénekre. Azonban érdemes észbe tartani a másik szempontot is: e csoportok képesek befolyásolni a vállalat m
ködését is. Ha a vállalat nem respektálja

jogaikat, érdekeiket, meglehet, hogy ellenlépéseket fognak tenni Egy tipikus vállalat stakeholder-térképét a következ ábra mutatja. Az ábra azt sugallja, hogy a vállalat nem választható le az t körülvev társadalmi környezetr l. Sokféle kapcsolata van különböz csoportokkal, egyénekkel. S t, tulajdonképpen ezek a kapcsolatok hozzák létre magát a vállalatot is, hiszen az ábrán az alkalmazottak és a tulajdonosok is a vállalaton kívül találhatók. Felmerülhet akkor a kérdés: ki a vállalat? Van ott egyáltalán valaki? Nos, döntéshozatali szempontból a vállalatvezet k, a menedzsment azonosítható a vállalattal, hiszen leginkább k képesek olyan döntéseket hozni, amely befolyásolja a többi érintettet. De más szempontból k is a vállalat érintettjei, hiszen például a tulajdonosok leválthatják ket. A vállalat tehát valóban kapcsolatok hálójából alakul ki. Vegyük sorra ezeket az érintett-csoportokat, és az etikai szempontból

legfontosabb érintettségüket! 4.1 Alkalmazottak Szándékosan vettük el re ezt az érintett csoportot. Hagyományosan ugyanis a tulajdonosokat szokás a legfontosabb érintett csoportnak tekinteni, hiszen k pénzüket fektették a vállalatba. Van tehát mit kockáztatniuk Ugyanakkor az alkalmazottak etikai szempontból gyakran sokkal fontosabbak. Míg a tulajdonosok elveszíthetik a befektetett t kéjüket, ha a cég nem m
ködik jól, az alkalmazottak egészségüket, megélhetésüket veszíthetik el akkor, ha a vállalat nem méltányolja jogaikat, és nem biztosít egészséges munkakörülményeket, vagy biztos munkahelyet. A másik oldalról persze a vállalatoknak is fontos az alkalmazott: az elkötelezett, megbízható, a munkáját jól végz alkalmazott a legfontosabb er forrás a vállalat számára. Érdemes tehát jó, méltányos alapokra épül viszonyt kiépíteni velük, tekintetbe venni szempontjaikat, kommunikálni velük, bevonni ket az ket is érint

döntésekbe. A legkiválóbb vállalatok hazánkban pályázhatnak a kormány által odaítélt „Családbarát Munkahely” díjra. Az alkalmazottak legfontosabb érintettségei (jogos igényei): 1 1) méltányos bér. A méltányosság azt jelenti, hogy az alkalmazott megkapja azt, ami jár neki Nehezebb, több vagy bonyolultabb munkáért nyilván nagyobb bér jár. Egy fejlettebb országban a megélhetés költségei is magasabbak, így ott a bérek is azok. A méltányosság a konkrét körülmények függvényében mást és mást jelent. Biztos, hogy nem felel meg azonban a méltányosság elvének az, ha visszaélünk az alkalmazottak kiszolgáltatottságával, és olyan alacsony bért fizetünk, amely még a megélhetésre sem elég. Sajnos, a multinacionális vállalatok a fejl d országokban néha elkövetik ezt. 1 egészséges munkakörülmények. Ha a vállalat nem biztosít egészséges, biztonságos munkakörülményeket, akkor az alkalmazottak akár az életükkel is

fizethetnek az állásukért. Manapság persze törvény írja el a legfontosabb elvárásokat. Ugyanakkor mégis újra és újra el fordul, hogy az alkalmazottakat egészségkárosító túlmunkára kényszerítik. Mennyit ér egy emberi élet? 1986-ban a csernobili atomer m
(Ukrajna) egyik blokkja felrobbant, és óriási mennyiség
sugárzó anyag került a leveg be. A világ legsúlyosabb ipari katasztrófája számos emberéletet követelt, mások – például az azóta a térségben született csecsem
k – maradandó egészségkárosodást szenvedtek. A vádak szerint az áldozatok között volt több magyar kamionsof
r is, akiket a katasztrófát követ
hetekben, hónapokban küldtek a környékre. Azt mondták nekik, hogy a sugárzás már nem veszélyes, és állásuk elvesztésével fenyegették meg
ket. Ezek a kamionsof
rök néhány éven belül különböz
rákbetegségekben elhunytak Özvegyeik kártérítésért perelték a Hungarocamion-t, a vállalat

azonban elhárította felel
sségét. A csernobili után a világ második legnagyobb ipari katasztrófája az indiai Bhopal nev város vegyi üzemében történt 1984-ben. Az üzem egy nagy amerikai vegyipari konszern, a Union Carbide tulajdonában állt. Az egyik tartályból mérges gáz szabadult ki Több ezer ember meghalt, további ezrek súlyos károsodást szenvedtek: elvesztették szemük világát, lebénultak. A vádak szerint a vállalat az alkalmazottait nem képezte ki megfelel
módon, a biztonsági el
írásokat nem tartatta be, így maga is felel
s a balesetért. Ennek ellenére az emberiesség elemi normáinak is fittyet hányva a cég sokáig egy fillér kártérítést sem volt hajlandó fizetni az áldozatoknak és hozzátartozóiknak, jóllehet igen szegény emberekr
l volt szó. 1 emberi jogok tiszteletben tartása: személyiségi jogok, diszkriminációmentes elbánás. Az emberi jogok tiszteletben tartása megkerülhetetlen kötelesség. Ugyancsak törvények

garantálják, ám a vállalatok id
nként feszegetik a keretek: információkat gy jtenek alkalmazottaik egészségi állapotáról, internetezési szokásairól stb. A diszkriminációt tiltó jogszabályok ugyancsak nincsenek kell
képpen végrehajtva: mindennapos, hogy a vállalatok nem vesznek fel a feladatra egyébként alkalmas embereket. Nehezen találnak állást a negyven év felettiek (a vállalatok ugyanis a fiatal, „nevelhet
” embereket keresik), a n
k (mert
k majd esetleg el akarnak menni szülni, vagy id
nként otthon kell maradniuk a gyerekekkel), vagy az el
ítéletek miatt a romák vagy más kisebbségek. 4.2 Tulajdonosok A tulajdonosok azok, akik pénzüket fektetik a vállalatba,
k hozzák tulajdonképpen létre a céget. Ezen a jogon valóban fontos érintettek, hiszen befektetésüket kockáztatják. Gyakran a tulajdonosok egyben a vállalatvezet
k is. A nagyobb vállalatoknál azonban már a két funkció elkülönül: a vállalat m ködését egy

megbízott szakember, a menedzser irányítja. Mivel a döntéseket
hozza, a tulajdonos egyszer csak maga is egy érintett lesz a többi között. Melyek a legfontosabb érintettségei? 1 A befektetett tke megtérülése. A tulajdonos joggal várja el a menedzsert
l, hogy a befektetés megtérülését szem el
tt tartsa, és olyan döntéseket hozzon, amelyek a legalább minimális profitot biztosítják. 2 A vállalat jó híre. A vállalat jó híre, presztízse ugyancsak fontos, hiszen egy-egy cég akár évtizedekig is m ködhet. Ehhez azonban az kell, hogy csúnya botrányok ne rombolják le a vállalat jó hírnevét, hiszen ha a bizalom elvész, azt nehéz helyreállítani. 3 A vállalat irányításában való részvétel joga, megfelel információkhoz való hozzáférés. A menedzserek id
nként visszaélnek azzal a helyzettel, hogy csak
k rendelkeznek naprakész információkkal a vállalat valódi helyzetér
l. Több botrányos eset napvilágra került, amelyekben a

menedzserek szándékosan olyan látszatot idéztek el
, mintha a vállalat nagyon rossz helyzetben lenne. Erre a tulajdonosok menekültek a „süllyed
hajóról” és szabadulni igyekeztek részvényeikt
l, a menedzserek – vagy megbízottjaik, a „t
zsdecápák” – pedig olcsón felvásárolták ezeket a részvényeket. Miután megszerezték a tulajdonjogot, tovább m ködtették a vállalatot, amely persze egyáltalán nem volt olyan rossz helyzetben, mint azt a menedzserek állították. 4.3 Fogyasztók A fogyasztók, a vev
k ugyancsak a legfontosabb érintettek közé tartoznak. Nélkülük nem létezhet a vállalat, megelégedettségük igen fontos az üzleti siker szempontjából. Miért van az, hogy számos vállalat mégsem hajlandó tisztelni fogyasztóit? 1 A fogyasztók legfontosabb érintettségei: méltányos ár/minség arány. Nem kell, hogy minden olcsó legyen, de az elvárható, hogy csak az kerüljön többe, ami valódi értéket nyújt a fogyasztó

számára. Különösen a monopolhelyzetben lév
vállalatok hajlamosak arra, hogy túlárazzák termékeiket: ilyen vádak hazánkban megfogalmazódtak például a Matáv ellen, de talán még jobb példa az Európában legdrágább M5 autópálya esete. 2 3 biztonságos termék. Ha a termék nem biztonságos, vagy egészséges, az komoly veszélyt jelenthet a fogyasztók számára. Ugyan az alapvet
biztonsági, egészségügyi normákat törvények írják el
, visszaélések mégis el
fordulnak. Gondoljunk a t zveszélyes kínai karácsonyfa-izzókra, vagy a nyaranta id
nként el
forduló ételmérgezési esetekre. Néhány évtizede még számos botrányt okozott az, hogy egyes gépkocsikról kiderült: nem elég biztonságosak (lásd a következ
fejezetben a Ford Pinto esetet). Manapság azonban az autógyártók már nem nagyon mernek megkockáztatni efféle botrányokat. Inkább visszahívják, és ingyen kicserélik vagy megjavítják azokat az autótípusokat,

amelyekr
l közben kiderült, hogy nem biztonságosak, vagy valamilyen hibájuk van. Ez is azt bizonyítja, hogy a vállalatok rájöttek: az etikátlan viselkedés hosszútávon nem kifizet
d
. megfelel termékinformációk. A megfelel
termékinformációk közzétételét a címkén törvény írja el
Ugyanakkor a vállalatok gyakran igyekeznek ezt kijátszani, és az információkat apró bet kkel elrejteni, míg a csomagolás megtéveszt
információkat sugall. Jó példa erre a manapság sok kritikát kiváltott „m tejtermékek”, a „Reggeli italok” és a „Frissfölök” Az el
bbi csomagolása olyan, mintha tej lenne, pedig csak tejipari melléktermékeket tartalmaz. A második a tejfölre hasonlít, pedig sem tartalmában, sem tápértékében, egészségességében nem hasonlítható a tejfölhöz. Olyan új konfliktusok is vannak, amikor a vállalatok nem hajlandóak információkat adni termékeikr
l. Jól példázza ezt a génmódosított alapanyagokat

tartalmazó élelmiszerek esete. Itt egyértelm en arról van szó, hogy a vállalatok saját profitérdeküknek rendelik alá a fogyasztók igényeit. Mit tudhatunk a génekrl? Az európai fogyasztók túlnyomó többsége (mintegy 80-90%-a) elutasítja a génmódosított összetev
t tartalmazó élelmiszereket. Ezért Európában (és hazánkban is) el
van írva, hogy fel kell tüntetni a terméken, ha az génmódosított alapanyagot tartalmaz. Az amerikai cégek, amelyek viszont üzleti lehet
séget látnak a génmódosított növények termesztésében, nem hajlandóak címkézni termékeiket. Arra hivatkoznak, hogy a génmódosításnak eddig nem lehetett semmilyen egészségügyi hatását kimutatni (ez egyébként nem teljesen igaz). Következésképpen nincs megfelel
indoka a termékek feliratozásának Vajon az, hogy a fogyasztók mit szeretnének, nem számít semmit? „Harapós paradicsom” – a génmanipulált élelmiszerek elleni kampány jelképe. 1 2 3 4 5

reklámetikai normák. A fogyasztók tisztelete megkívánja azt is, hogy a reklámozás során is tekintettel legyünk érdekeikre, értékeikre. Általános trend, hogy a vállalatok egyre többet költenek reklámra (ennek költségeit persze a termék árában meg kell fizetnünk). Ez azonban csak akkor szolgálja a fogyasztók érdekeit, ha a reklámozás megfelel néhány alapvet
normának: A reklám nem tartalmazhat hamis, vagy félrevezet
információt. A reklám nem sértheti a közízlést és a társadalom erkölcsi normáit. Az egészségre káros termékek reklámozása tilos vagy korlátozottan szabad csak. A reklámoknak tekintettel kell lenniük a fogyasztó szabad választási lehet
ségére (szuverenitására). Err
l lásd a keretet. A fogyasztói szabadság megsértése Néhány éve visszhangot váltott ki a budapesti BKV-járm vekre tervezett hangos reklámok esete. A szakért
k szerint a hangos reklám sértette volna a fogyasztói szuverenitást, hiszen

nem választhatjuk azt, hogy figyelünk a reklámra. A szemünket ugyan becsukhatjuk, a fejünket elfordíthatjuk, ha nem vagyunk kíváncsiak a plakátokra, ám a fülünket nem zárhatjuk le. A hangos reklám ötletét végül elvetették. A fogyasztói szuverenitás megsértésének legsúlyosabb esetei azonban a gyermekeknek szóló reklámokban öltenek testet. A gyermekekr
l azt tartjuk, hogy még nem rendelkeznek teljes ítél
képességükkel. Könny
ket félrevezetni, meggy
zni Ez alapján a gyermekeknek szóló reklámok nagyon problematikusnak tekinthet
k. Miért engedjük, hogy gyermekeinket színes, vidám reklámokkal egészségtelen termékek fogyasztására, drága játékok megvásároltatására bíztassák? Ez ráadásul sokszor még az iskolában is történik. Nos, vannak olyan országok, ahol a gyermekeknek szóló reklámok mindenhol, így a tévében is tiltva vannak: ilyen például Svédország, ahol még azt is tiltják, hogy gyermek egyáltalán szerepeljen

reklámban (nehogy így lehessen kijátszani a rendelkezést). Óriási botrányt kavart, amikor sok évi pereskedés után néhány évvel ezel
tt az Egyesült Államokban sikerült rábizonyítani a dohányipari cégekre, hogy reklámjaikkal kifejezetten a fiatal korosztályt célozták meg. Közismert ugyanis, hogy valaki 18 éves kora el
tt szokik rá a cigarettára, sokkal nehezebb leszoknia. Jó esély van rá, hogy élete végéig dohányozni fog, károsítva saját és családtagjai egészségét, valamint jókora profitot termelve a vállalatnak. A botrányt követ
en a dohányipari cégek egyrészt hatalmas kártérítési összeget fizettek be az amerikai egészségbiztosításnak, másrészt ígéretet tettek arra, hogy a fiatalokat nem tekintik célközönségnek. Vajon ez tényleg így van szerinted? 4.4 Kormányzat A kormányzat, az állam is fontos érintett. Akár a központi kormányról, akár az állami intézményekr
l, akár a helyi önkormányzatokról

beszélünk. Melyek az állam legfontosabb érintettségei? 1 Törvénytisztel magatartás. Magától értet
d
nek t nik, hogy az állam elvárja a törvények, a szabályok tiszteletben tartását. Ha ezt valaki nem teszi, büntetésre számíthat Igen ám, de a nagyvállalatok a szegény országokban gyakran bizony semmibe veszik a törvényeket, és az ottani állam nem tud, nem mer fellépni ellenük. De a fejlett országokban is elvárható, hogy vállalatok ne csak betartsák a törvényeket, hanem ne is igyekezzenek a saját érdekükben megváltoztatni akkor, ha az mindenki másnak rossz volna. Ez az ún etikus lobbizás elvárása. Lehet lobbizni, de csak bizonyos eszközökkel (például nem korrupcióval), és bizonyos célok érdekében (amelyek nem jelentenek egyértelm hátrányt a többségnek). 2 Adófizetés. Az emberek és a vállalatok nem szeretnek adókat fizetni Pedig az adókból tartják fenn a közszolgáltatásokat: az iskolát, a rend
rséget, a közutakat,

a tömegközlekedést, és még sorolhatnánk. Az állam néha pazarlóan m ködik, mégis szükséges a társadalom jóléte szempontjából. Így igenis kell adót fizetni. (Persze az adónak méltányos mérték nek kell lennie) Számos nagyvállalat kap adókedvezményeket, ami végs
soron nem helyeselhet
, hiszen így versenyel
nyre tesznek szert a kisebb vállalatokkal szemben, és az állam bevételei is csökkennek. A cégek néha arra hivatkoznak, hogy viszont
k jótékonykodnak, szponzorálnak, adakoznak. Ez azonban nem elég: az adakozás sokkal kisebb mérték , mint az adó, és csak bizonyos célokra megy, ami a vállalatoknak is megfelel. Adózás vagy adakozás? A vállalatok néha arra hivatkoznak, hogy
k attól lesznek „jó vállalati polgárok”, azaz a társadalom hasznos tagjai, ha adakoznak. Az adományok osztása, jótékonykodás, vagy egy kórház támogatása persze szép dolgok, f
leg ha nem a reklámértékük miatt történnek (ekkor már egyszer

reklámról van szó). George Brenkert amerikai professzor viszont amellett érvel egy tanulmányában, hogy az adakozás semmiképpen sem helyettesítheti a közjavakhoz való hozzájárulás hagyományos módját, az adózást. Gyakran maguk a vállalatok is szívesen vállalnak részt jótékonykodási tevékenységekben, hiszen a támogatás értékét levonhatják az adóból, így az többlet kiadást nem jelent, viszont a vállalat maga döntheti el, hogy mire fordítja pénzét. Ám az állammal szemben a vállalat nem nyújt intézményes lehet
séget a politikai részvételre azok számára, akik a támogatásból részesednek, vagyis ezeknek nincs meg a beleszólás és számonkérés lehet
sége. A vállalat számon kérhet
politikai elvek helyett saját jogkörében hozza meg döntéseit, a támogatottak „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon vagy elfogadják azokat, vagy lemondanak a szóbanforgó jóléti szolgáltatásról. A vállalat és a támogatottak

viszonya tehát aszimmetrikus, és ez problémákat vethet fel. 4.5 Hitelez
k A hitelez k kölcsönt adtak a vállalatnak, így ezzel kapcsolatos az érintettségük is, ami els sorban korrekt törlesztést jelent. Ugyanakkor a hitelez k joggal tartanak igényt megbízható információkra is a vállalatról, hogy megfelel hitelez i döntéseket hozhassanak. Ezek az információk pedig korántsem csak pénzügyi információk A hitelez ket manapság egyre inkább érdekli, hogy a vállalat pontosan miféle tevékenységekben vesz részt, mennyire etikus a magatartása, mennyire elfogadott a tevékenysége. Ha egy vállalat ugyanis botrányokba keveredik, az a törlesztést is veszélybe sodorhatja. 4.6 Szállítók  A szállítók els sorban méltányos szerz désre, és kiszámítható, hosszú távú kapcsolatra tarthatnak igényt. A nagyvállalatok néha visszaélnek piaci erejükkel, és fokozatosan olyan feltételeket kényszerítenek a szállítókra, amelyeket azok nem

képesek teljesíteni, vagy csak önmaguk (és alkalmazottaik) kizsákmányolása árán. 4.7 Versenytársak  A versenytársak értelemszer en versenyben állnak a vállalattal, de még így is elvárhatják a tisztességes piaci magatartást. Például azt, hogy a vállalat nem folytat dömpingárazást (azaz nem adja az önköltségi ár alatt a termékeit), amivel rült és öldökl árversenyre készteti versenytársait. Vagy nem készít megtéveszt és összehasonlító reklámokat. 4.8 Helyi közösség A helyi közösség azokat az embereket jelenti, akik ott élnek, ahol a vállalat fizikailag található. Azt a falut, várost, városrészt, amelyben a vállalat tevékenykedik. A helyi közösség, különösen, ha kis közösségr l (mondjuk egy faluról) van szó, sok szálon függhet a vállalattól. Van, hogy egy cég a legf bb munkáltató a környéken, és ha az úgy dönt, hogy eltelepül a környékr l, vagy megsz nteti tevékenységét, akkor az igen

érzékenyen érinti a helyiek megélhetési lehet ségét. Ugyanígy el fordul, hogy egy vagy néhány vállalat a legf bb adófizet az önkormányzatnak. Ha bezárnak, az önkormányzat hirtelen nagy forráshiánnyal szembesül Mindezek alapján elvárható, hogy a vállalat megfelel en informálja a helyi közösséget azokról a terveir l, amelyek azt érinthetik.  A vállalat azonban nem feltétlenül csak jó dolgokat (munkalehet séget és adókat) jelent a helyi közösségnek, hanem negatív hatásokat is. A vállalatnak szállító nehézgépjárm vek a település útjait használják és rongálják; zajt, szennyezést okoznak; megnövelik a balesetveszély kockázatát. Maga a vállalati telephely is zaj, b z, szennyezés forrása lehet, és kockázatot is jelenthet, különösen, ha veszélyes anyagokkal dolgozik (mint például egy vegyi üzem). Mindezen esetekben a vállalatnak kötelessége helyrehozni a károkat, vagy legalábbis hozzájárulni a költségek

viseléséhez. Másrészt méltányolnia kell a helyi közösség jogát a részvételhez: különösen a kockázatot jelent üzemek m ködésébe a helyieknek joguk van belelátni. Egy pozitív példa ebb l a szempontból a Dorogi Hulladékéget , amely nemcsak részletesen informálja a lakosságot a m ködésének körülményeir l, de rendszeresen nyílt napokat szervez, amikor az érdekl d k bemehetnek, és a saját szemükkel gy z dhetnek meg róla, hogy a cég biztonságosan és tisztán m ködik.      A hulladéklerakó esete A helyi közösségek dilemmáit jól illusztrálja a tervezett észak-pest megyei hulladéklerakó sorsa. A községek egymás után utasították el, hogy a hulladéklerakó az határukban létesüljön, jóllehet a beruházók biztosították ket arról, hogy európai színvonalú lerakóról lenne szó, amely nem szennyezné a környezetet. A lerakó pénzt, adóbevételt jelentett volna az önkormányzatoknak, és némi munkalehet séget a

falubelieknek. Ennek ellenére az emberek a legtöbb helyen nem kértek a vélelmezett b zb l, és a megnövekedett kamionforgalom okozta kellemetlenségekb l.  4.9 Természeti környezet Talán furcsa, hogy a természeti környezetet is érintettnek nevezzük, hiszen az nem emberekb
l áll. Mégis azt gondolom, hogy érdemes a környezetet felvenni erre a listára, hiszen a környezet védelme egyre fontosabb ügy. Egyébként a környezet védelme áttételesen emberek érintettségét is jelenti: a még meg nem született generációk, gyermekeink, unokáink érintettségét. Ha most tönkre tesszük a környezetet, kipusztítunk fajokat, az
ket fogja érinteni. A természeti környezetet most tágan fogjuk értelmezni, és beleértjük a haszonállatokat is (mint nem emberi létez
ket). Ez alapján a környezet iránti felel
sségünk három szinten jelentkezik: 1 az állati egyedek szintjén. Ha elfogadjuk, hogy az állatok is képesek szenvedni, akkor kötelességünk

csökkenteni, minimalizálni szenvedésüket. Így például Nyugat-Európában a közvélemény számára már elfogadhatatlan, ha kozmetikai cégek állatokon tesztelik termékeiket. (A gyógyszerkísérletek más megítélés alá esnek, hiszen ott magasabb rend emberi érdek áll szemben az állatok szenvedéseivel.) Ez olyannyira komoly, hogy az állatvéd
k például Angliában szó szerint tönkretettek egy állatkísérleteket folytató vállalatot, amely kénytelen volt besz ntetni tevékenységét. 1 az ökológiai rendszerek szintjén. Az ökológiai rendszerek, mint egy folyó, egy erd
, vagy a táj nagy komplexitású rendszerek. Állatok, növények, és egy sor apróbb lény él bennük fantasztikus harmóniában Az ökológiai rendszerek ugyanakkor nagyon könnyen tönkre tehet
ek: kivághatjuk, beépíthetjük, elpusztíthatjuk, elszennyezhetjük
ket. Harmóniájuk, szépségük elvész, biológiai gazdagságuk lecsökken A vállalatoknak is felel
ssége, hogy

tiszteletben tartsák az ökológiai rendszerek szépségét és integritását. Kerülniük kell a visszafordíthatatlan és brutális beavatkozásokat, csökkenteniük kell a terhelésüket (például a vállalat szennyez
anyag és hulladék kibocsátásán keresztül). A bazsarózsa esete 2004 februárjában nagy felt nést keltett, hogy környezetvéd
aktivisták a saját testükkel akadályozták meg, hogy a mecseki Zeng
tetejére radar lokátor állomás épüljön. (A lokátor ugyan nem üzleti beruházás, de beruházás.) A környezetvéd
k és számos helyi lakos szerint elfogadhatatlan, hogy 3 hektár fát ki akarnak vágni, és egy otromba létesítménnyel akarják elcsúfítani a Kelet-Mecsek még viszonylag érintetlen táját. Ráadásul kiderült, hogy a tervezett beruházás útjában áll a bánáti bazsarózsa is. Ez a szép növény csak hazánkban él, és teljes állományának mintegy 90%-a található a Zeng
szóban forgó vidékén. Kísérletképpen már

megpróbáltak áttelepíteni több ezer növényt máshova, de a tövek egyt
l egyig elpusztultak. A környezetvéd
k úgy érvelnek, hogy ez a növény az egész világ számára elt nne, ha hagyjuk kipusztulni. A zöldeknek egyel
re sikerült megakadályozni a beruházást. 1 a Föld szintjén. Kiderült, hogy ma már képesek vagyunk az egész Föld szintjén károkat okozni A sprayflakonok olyan tölt
gázzal voltak töltve, amelyek károsították a Föld körüli ózonréteget Emiatt veszélyes manapság már a napozás, a ritkább ózonréteg ugyanis nem tudja megsz rni a napból jöv
káros ultraibolya sugárzást. De a tüzel
anyagok elégetésével, vagy csak az autónk beindításával a globális klímaváltozáshoz járulunk hozzá, amelyet a légkörben feldúsult széndioxid és más anyagok okoznak. A legkiválóbb vállalatok így ma már klímapolitikával rendelkeznek: saját hatáskörükben igyekeznek csökkenteni a széndioxid kibocsátásukat. Ez a

globális felel
sség ma már mindenkit
l elvárható 4.10 Nyomásgyakorló csoportok: civil szervezetek, média Említsék végül meg a különböz
nyomásgyakorló csoportokat. Bár rájuk inkább az igaz, hogy
k képesek befolyásolni a vállalatot, mintsem a vállalat hat rájuk. De a helyzet az, hogy ezek a csoportok többnyire valamilyen ügy védelmében lépnek fel, olyan ügyek védelmében, amelyet fenyegetve látnak a vállalat által. Mondjuk egy helyi hagyomány
rz
csoport tiltakozhat, ha a vállalat egy m emlék jelleg épület helyére akar építkezni. A multinacionális vállalatokat rendszeresen kritizálják az emberjogi aktivisták, az emberi jogok vélt vagy valós megsértése miatt a fejl
d
országokban. Vagy – mint az el
bb volt róla szó – az állatvéd
k tiltakozhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy a vállalat kegyetlenül bánik a kísérleti állatokkal. A vállalatok – f
leg a múltban – gyakran arrogánsan, türelmetlenül reagáltak az

efféle kritikákra. Mára azonban többnyire megtanulták, hogy érdemes odafigyelni ezekre a csoportokra is. Sokszor valóban fontos ügyekre hívják fel a figyelmet, ráadásul képesek nagy zajt csapni, felkelteni a média érdekl
dését is, ami már botránnyá dagaszthatja az eredeti ügyet. Az Esso logójának kifigurázása. A környezetvéd
k azzal vádolják ezt az olajipari vállalatot, hogy szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok végül is nem hajlandó aláírni a Kiotói Jegyz
könyvet. A Kiotói Jegyz
könyv egy nemzetközi egyezmény, amely a klímaváltozást okozó gázok csökkentésér
l rendelkezik. 1 2 Kérdések: Rajzold fel az iskolád érintett-térképét, és határozd meg az egyes stakeholder-csoportok legfontosabb érintettségét! Ha részt veszel diákvállalkozásban, tedd ugyanezt a vállalkozással! Mit gondolsz a fenti, keretekbe foglalt konkrét ügyekr
l? Milyen érvek szólnak az egyik és milyenek a másik oldalon? 5. A

stakeholder-menedzsment néhány szempontja A fentiekben általában beszéltünk egy tipikus vállalat érintett-csoportjairól, és azok legfontosabb érintettségér
l. Az egyes konkrét ügyekben természetesen mindig konkrét emberekr
l, csoportokról van szó Minden vállalatnak máshogy néz ki az érintett-térképe, és az egyes csoportok érintettsége is más és más lesz. Van például olyan vállalat, amelynek egyáltalán nincsenek hitelez
i, vagy a tulajdonos nem különül el, mert egyszersmind
a menedzser is. Van olyan vállalat, amely számos szállítóval, alvállalkozóval dolgoztat, míg mondjuk egy irodai cégnek, amely szoftver-fejlesztéssel foglalkozik, gyakorlatilag nincs is szállítója. Egy vegyipari, gépipari cégnek, vagy egy hulladékéget
nek jelent
s lehet a környezetterhelése, és nagy súllyal esnek latba a helyi közösségek szempontjai. Míg egy irodai cégnél, vagy egy banknál ilyen problémák nem merülnek fel De ugyanannak a

vállalatnak is más és más érintett-csoportjai lesznek fontosak a különböz
szituációkban, döntési helyzetekben. Ha a vállalat például létszámcsökkentést tervez, az persze els
dlegesen az alkalmazottakat, és esetleg a helyi közösséget érinti. Velük kell tehát egyeztetni, az
szempontjaikat kell figyelembe venni Ha a vállalat új beruházást, építkezést tervez, akkor a hitelez
ket kell meggy
zni arról, hogy érdemes kölcsönözniük. Emellett a helyi közösséggel, továbbá esetleg a környezetvéd
kkel kell kommunikálnia, hogy megtudja: támogatják-e a beruházást, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A stakeholder-elemzés tehát mindenekel tt azt jelenti, hogy feltérképezzük az adott helyzetben fontos érintett csoportokat, és az érintettségüket. Ez nyilvánvalóan szükséges feltétele annak, hogy az érintetteket is figyelembe tudjuk venni a döntéshozatal során. A stakeholder-elemzés azt is jelenti, hogy egyenként szemügyre

vesszük az érintetteket, szempontjaikat, és ezeket értelmezzük a vállalat szempontjából. Két általános szempont említhet
: a hatalom és az érintettség nagysága. Ez alapján az érintettek három f
csoportba sorolhatóak: 1 a „király” pozícióban azok az érintettek vannak, amelyeknek viszonylag nagy a hatalma, vagyis az a képessége, hogy akaratát érvényesítse a vállalat felé, és ugyanakkor érintettségük is nagy. Vagyis jó okuk van arra, hogy ha kell, éljenek hatalmukkal. A vállalatnak természetesen kiemelked
érdeke, hogy az adott helyzetben „királyokkal” megegyezzen, tekintettel legyen szempontjaikra. Ilyen „király” lehet a tulajdonos, ha elégedetlen a menedzsmenttel, és félti befektetett pénzét: ekkor el
fordulhat, hogy leváltja a vállalatvezet
ket. De az alkalmazottak is lehetnek „királyok”, ha jól szervezettek, és megvan a joguk a sztrájkra. Ekkor rákényszeríthetik akaratukat a vállalatra Más-más helyzetekben

más-más csoportok is ebbe a pozícióba kerülhetnek. 2 a „kibic” csoportok azok, amelyek hatalma nagy, de közvetlen érintettségük kicsi. Ilyen lehet például a média, amely „rászállhat” egy vállalatra, kellemetlenséget okozhat neki, jóllehet közvetlenül nem áll kapcsolatban a céggel. A vállalatnak megint csak elemi érdeke, hogy a potenciális kibicekkel viszonylag jó kapcsolatokat ápoljon. 3 az „áldozatok” azok, akiknek nagy az érintettségük, ám csekély a hatalmuk. A vállalatok gyakran semmibe veszik ezeket a csoportokat. Ám ez etikailag elfogadhatatlan, hiszen az etika arról szól, hogy tekintettel vagyok a másikra, még akkor is, ha közvetlen érdekem ezt nem diktálja. Ilyen áldozatok voltak a szó szoros értelmében a Union Carbide bhopal-i vegyi üzemének azon alkalmazottjai, akik a katasztrófa áldozatául estek (az esetet lásd fentebb). Az egyes érintett-csoportok hatalma és érintettségének nagysága változó. Az elemzés

felszínre hozhatja ezeket a sajátosságokat, és ez a vállalat számára jelezheti, hogy milyen cselekvés szükséges az egyes esetekben. Ugyanakkor nem gy
zzük hangsúlyozni, hogy az etikus, a felel
s vállalati mködés azt jelenti, hogy azokra az érintett-csoportokra is figyelünk, amelyeknek most nincs hatalma. Ám jogos, és méltányolható igényei, és elvárásai vannak. Tegyük hozzá, hogy az óvatosság sem árt: manapság, az internet és a média korában egy ártatlannak látszó ügyb
l is nagy botrány kerekedhet. Az az érintett-csoport, amely most „áldozatnak” t nik, könnyen „királypozícióba” kerülhet, ha a körülmények úgy alakulnak Az alábbiakban két esetet ismertetek. Mindkett
viszonylag régen történt, az üzleti etika klasszikus esetei közé tartozik. Mindkett
az etikátlan vállalati magatartást példázza, valamint azt, hogy a figyelembe nem vett érintett-csoportok adott esetben komoly problémákat okozhatnak a cégeknek.

A felel
s magatartás, az érintettek figyelembe vétele tehát els
sorban ugyan önértékénél fogva fontos, de hosszabb távon a vállalatok érdekét is szolgálja. A Ford Pinto eset 1978 augusztus 10.-én súlyos baleset történt az Egyesült Államok 33 országútján Lynn Ulrich, n
vére Judy Ulrich, és unokatestvérük Donna Ulrich ültek abban a Ford Pinto típusú gépkocsikban, amelybe hátulról belerohant egy másik autó. A Ford üzemanyag tartálya kigyulladt, és a három fiatal lány bennégett az autóban Az áldozatok családja emberölés vádjával indított pert a Ford autógyár ellen. Nem ez volt ugyanis az els
ilyen halálos baleset, amely a Ford Pinto-val megesett. Becslések szerint néhány év alatt legalább 500 hasonló, súlyos égéses baleset történt. A vitába a fogyasztóvédelmi szervezetek és a sajtó is bekapcsolódott, össztüzet zúdítva a vállalatra. A vádak szerint a Ford tudott arról, hogy a Pinto nem biztonságos, egy hátulról

jöv
ütközés esetén könnyen felgyullad a benzintank. Kiderült, hogy a mérnökök még az autó gyártásának megkezdése el
tt figyelmeztették a vállalatvezetést err
l. Azonban a gyártósorok már készen álltak, ezt megváltoztatni, és újraterveztetni a kocsit nagyon sokba került volna. A Ford éppen kemény versenyben állt a Volkswagen-nel, és az olcsó japán autókkal a kiskocsik piacán, így nem vállalták a többletkiadást. A Ford a vádakkal szemben azzal védekezett, hogy a Pinto megfelel a törvény által el
írt biztonsági minimumnak. Igen ám, de az is napvilágra került, hogy a biztonsági el
írásokat már régóta nem szigorították, els
sorban azért, mert a Ford sikeresen lobbizott a kormánynál a szigorítások ellen. A Pinto csak ennek a lobbizásnak köszönhette, hogy még mindig belefért az el
írásokba. Ráadásul az is kiderült, hogy a Ford számára még egy lehet
ség adott lett volna. Autónként 11 dollárért (kb. 2500 forint)

beszerelhettek volna egy m anyag véd
köpenyt, ami valamivel csökkentette volna a súlyos égéses balesetek kockázatát. A Ford azonban úgy ítélte meg, hogy ez a pluszkiadás is felesleges, csak drágítaná az autó árát. A bíróság felmentette a Ford autógyárat az emberölés vádja alól. Azonban a cég jó híre súlyos csapást szenvedett, és ezt nehéz volt helyre hozni. 1 2 3 Kérdések: Milyen érintett-csoportra volt els
sorban hatással a Ford azon döntése, hogy az autót változatlan formában kezdi gyártani? Milyen más érintett-csoportok kapcsolódtak még be a vitába? Vajon a Ford döntése felveti a korábban elemzett ellentmondást következmények és normák között, avagy itt mindkét etikai szempont ugyanazt mondja? Milyen következményekr
l és milyen normákról beszélhetünk a Ford döntése kapcsán? „Csecsemgyilkos”? A Nestlé eset A hetvenes évek közepén több cikk jelent meg Nyugat-Európában és Amerikában arról, hogy a

Nestlé, ez a svájci élelmiszeripari cég közvetve csecsem
k halálát okozza afrikai és más fejl
d
országokban. Hogyan lehetséges ilyen súlyos vádakat megfogalmazni? A vádak szerint a Nestlé és más cégek is agresszív reklámkampányban igyekeztek népszer síteni csecsem
tápszereiket. Olyan tápszerekr
l van szó, amelyeket az egészen fiatal csecsem
knek kell adni akkor, ha azok nem tudnak szopni, vagy az anyának nincs elég anyateje. A tápszerek porok, amelyeket vízzel kell hígítani. Milyen problémákat okozott ez az agresszív reklámkampány? El
ször is sok anya csak azért tért át a tápszeres táplálásra, mert azt gondolta, hogy az jobb, ha már a nyugati cégek ezt hirdetik. Ez azonban nem igaz, tudjuk, hogy a csecsem
knek az anyatej a legjobb táplálék Az anyatejjel táplált csecsem
k er
sebbek, egészségesebbek, a betegséggel szemben ellenállóbbak. Másodszor, ha egy csecsem
t elkezdenek táppal etetni, akkor már nem tud visszaszokni a

szopásra, vagyis amíg csak nem tud enni, tápszerrel kell etetni. Sok család a fejl
d
országokban azonban nem bírta anyagilag, hogy a drága tápszereket hónapokon keresztül megvegye. Így elkezdték túlhígítani a tápszert, vagy más, kevésbé jó helyettesít
ket kerestek. Mindez a babák alultáplálásához vezetett sok esetben Arról nem beszélve, hogy az afrikai országokban magas az analfabetizmus, sok anya így nem tudta elolvasni a használati utasításokat, és ezért is rosszul használta a tápszert. Végül, a szegény országokban nem mindig áll rendelkezésre tiszta, egészséges ivóvíz. Így el
fordult, hogy fert
zött, nem elég tiszta vízzel hígították a tápszert, és megbetegítették a babákat. Összességében tehát a szegény országok sajátosságai, a rossz informáltság, az analfabetizmus, a szegénység, a tiszta víz hiánya azt okozta, hogy a tápszeres táplálás terjedése szörny következményekkel járt a csecsem
kre nézve.

Nem a Nestlé tápszere okozta tehát közvetlenül a szörny következményeket, hanem az csak hozzájárult azokhoz. A kritikák szerint azonban a Nestlének tekintetbe kellett volna vennie azokat a sajátos körülményeket, amelyek a szegény országokban vannak, nem tehet úgy, mintha err
l nem tudna. Vagy ha már nem vette tekintetbe ezeket el
zetesen, legalább most, a problémák napvilágra kerülése után próbáljon tenni valamit. A Nestlé azonban felháborodottan utasította el a vádakat. Közölte: az
terméke jó, a címkén rajta van minden információ. A szegénység, a tiszta víz hiánya nem az
felel
ssége Így nem volt hajlandó semmit tenni A Nestlé arroganciája azt eredményezte, hogy a médiában nagy botrány keveredett az ügyb
l. Még az amerikai kongresszus is foglalkozott vele. Civil szervezetek pedig fogyasztói bojkottot hirdettek a Nestlé termékek ellen A bojkott több mint tíz éven keresztül fennállt. Az ügybe bekapcsolódott az ENSZ

Egészségügyi Világszervezete, a WHO is. A WHO közvetítésével végül született valamilyen megoldás. A Nestlé és a versenytársai közösen kidolgoztak egy magatartási kódexet, amelyet minden vállalat kötelez
nek fogadott el. A kódex azt rögzítette, hogy milyen módszerekkel lehet reklámozni és értékesíteni a csecsem
tápszereket. A lényege: csak orvosok és ápolók ajánlhatják a tápszereket, és csak azoknak, akiknek valóban szükségük van rá. ket a tápszer megfelel
alkalmazására is meg kell tanítani A megoldás figyelemre méltó, hiszen nem jogi, hanem etikai (a vállalatok önszabályozására épít). Ez logikus, hiszen a probléma sem jogi volt, hanem etikai, hiszen a Nestlé nem sértett semmilyen törvényt. A megoldás azért is érdekes, mert azt jelzi, hogy igenis mindig lehet tenni valamit, és a Nestlé korábban is léphetett volna. A szegénység, az analfabetizmus és a tiszta ivóvíz problémája ezzel még nincs megoldva, de a

Nestlé legalább megtette azt, amit lehetett. Miután a magatartási kódexet a vállalatok elfogadták, a civil szervezetek feloldották a bojkott felhívásukat a Nestlé ellen. Kérdések: 1 Mely érintett-csoportra volt hatással a Nestlé rámen
s marketing kampánya? 2 Szerinted jogos volt-e a Nestlé azon védekezése, hogy
k egyáltalán nem felel
sek a csecsem
k haláláért? 6. A vállalat etikai intézményei A fentiekben sok vállalati botrányról tettünk említést. Ugyan említettünk néhány pozitív példát is, de mégis úgy t
nhet, hogy a mai vállalatok tevékenysége folyamatosan botrányokat vált ki. Ez természetesen nem így van. A vállalatok többsége tevékenységének jó része során folyamatosan pozitív dolgokat hoz létre: állásokat ad az embereknek, a fogyasztók szükségleteinek megfelel hasznos termékeket állít el , adót fizet az államnak, talán még jótékonykodik is. Ennek ellenére mindig elfordulhat, hogy akár túlzott

haszonszerzési vágyból, akár csak figyelmetlenségbl a vállalatok olyasmit tesznek, ami drámai való világbeli következményekkel jár. Gondoljunk csak a fenti Nestlé esetre: ki gondolta volna, hogy egy úgymond ártatlan reklámkampány közvetve csecsem k halálát okozhatja? A vállalatok – különösen a hatalmas multinacionális cégek – óriási hatalommal, és rengeteg erforrással rendelkeznek. Az alkalmazott technológiák ugyancsak kockázatokat rejtenek magukba Azaz a vállalat bármit tesz, hatással lesz másokra. Az etika értelmében ekkor pedig kötelessége számot vetni ezekkel a hatásokkal, és a lehet legkisebbre leszorítani az esetleges negatív következményeket. Azt mondtuk, hogy ennek egy jó eszköze, ha a vállalat figyelmet fordít érintettjeire, és döntéseit úgy hozza meg, hogy tiszteletben tartja az érintettek jogait, érdekeit, jogos igényeit. De milyen vállalat fogja ezt megtenni? Más szóval, mely vállalatok nevezhet k felel s

vagy etikus vállalatnak? És hogyan növelhet a vállalatok etikai szintje? Ahogy a mondás is tartja: fejétl bzlik a hal. Az, hogy a vállalat etikusan m
ködjön, sokban függ a vezet inek, tulajdonosainak elkötelezettségét l. Ha a tulajdonosok csak abban érdekeltek, hogy a vállalat minél több profitot termeljen, ez meg fogja határozni az egész vállalat m
ködését. A tulajdonos – vagy az által megbízott vezet – ebben a szellemben fogja irányítani a céget, és az alkalmazottaitól is ezt várja el. Ha viszont a tulajdonos és a vezet a profit mellett a társadalmilag felel s, etikus, környezetvédelmi szempontból is elfogadható vállalati m
ködést részesítik el nybe, akkor ennek megfelel en fog alakulni a cég kultúrája, az alkalmazottak viselkedése. Az etikus vállalathoz tehát mindenekeltt vezeti elkötelezettség kell. Ez azonban nem biztos, hogy elég. Jöhetnek új alkalmazottak, akik még nem ismerik a cég filozófiáját, és a máshol

tanult minták szerint viselkednek. Valamint egy kicsit nagyobb szervezetben számos olyan döntést hoznak az alacsonyabb szinteken is, amelyekre a vezet knek nincs rálátása. Így el fordulhat, hogy a vezet k tudta nélkül mégis valamilyen etikátlan döntés születik. Érdemes tehát az etikát beépíteni a vállalati szervezetbe. Olyan intézményeket kell létre hozni, amelyek ösztönzik, támogatják az etikus magatartást, segítik az etikus döntést, és viszont elbátortalanítják azokat, akik felel tlenül kívánnak viselkedni. Az etikai intézmények nem garantálják tehát az etikus vállalati m
ködést, de elsegíthetik azt. Különösen, ha egyéb tényez k, így a már említett vezet i elkötelezettség, és a megfelel vállalati légkör is ebbe az irányba mutatnak. A továbbiakban az etikai intézményeket mutatjuk be röviden. Hangsúlyozni kell, hogy miként a fontos érintett csoportok is különböz ek az egyes vállalatoknál, az etikai

intézmények sem lehetnek teljesen egyformák. A más-más jelleg
, más-más kultúrájú, méret
stb. vállalatoknak az etikai intézményei is másként fognak alakulni Az alábbiak tehát egy általános sémának, sorvezet nek tekintend ek, amelyeket a konkrét vállalat igényeihez, jellemz ihez kell formálni. 6.1 A vállalati értéknyilatkozat (krédó) A vállalati értéknyilatkozat vagy krédó a vállalati célok és értékek tömör, néhány soros összefoglalása. A krédó az alkalmazottak és a külvilág számára is megfogalmazza a vállalat „küldetését”, identitását. Azt mondhatjuk, hogy egyfajta kiindulópontként szolgál minden további etikai intézmény számára. A krédó ugyanis gyakran utal a vállalat számára legfontosabb érintett-csoportokra is, és azokra az alapvet értékekre, amelyek a vállalat m
ködését irányítják. Ugyanakkor emeljük ki, hogy a krédó nem csupán etikai jelent ség
, hanem általában a vállalat

identitását foglalja össze. Ennek megfelel en a vállalat piaci céljai, vagy m
ködésének egyéb alapelvei is megfogalmazódnak benne. A krédó gyakran megtalálható a vállalati irodák falán, vagy az alkalmazottak kis kártyán is megkapják, amelyet maguknál hordhatnak. Egy tipikus vállalati krédó: „Az IBM-elvek” IBM-elvek: -37 Minden cselekedetünket a piac vezérli. -38 Alaptevékenységünk szerint egy olyan technológia-alapú vállalat vagyunk, amely mélyen elkötelezett a min
ség iránt. -39 Sikereink els
dleges mércéje a fogyasztói elégedettség és a tulajdonosoknak nyújtott érték. -40 M ködésünk alapja a vállalkozó-típusú szervezet, minimális bürokráciával és a termelékenység állandó szem el
tt tartásával. -41 Sosem veszítjük szem el
l stratégiai céljainkat. -42 Gondolkodásunk és cselekvésünk középpontjába a gyorsaság elve áll. -43 Mindezek kiváló és elkötelezett emberek révén érhet
k el, különösen, ha

team-ben dolgoznak. -44 Érzékenyek vagyunk alkalmazottaink és a helyi közösségek szükségletei iránt. -45 Az IBM alapértékei: -46 Az egyén tisztelete. -47 A világ legjobb vev
szolgálata. -48 Minden feladat maximális odaadással való végzése. 1 Kérdés: Milyen érintett-csoportokra tesz utalást az IBM krédója? 6.2 Az etikai kódex Az etikai intézmények közül messze a legelterjedtebbek az etikai kódexek. Az Egyesült Államokban a nagyobb vállalatok szinte mindegyikének van etikai kódexe. Nyugat-Európában ez az arány 50% körüli, míg hazánkban 12%, de az arány Európában is növekv
. Az etikai kódex állhat néhány lapból, de lehet könyvméret is. Ez sok mindent
l függ: egy nagyobb, sokféle érintettel rendelkez
, és sok mindennel foglalkozó cég esetében nyilván elvárható, hogy részletesebb, terjedelmesebb legyen a kódex. Kisebb méret , és kevéssé diverzifikált tevékenység vállalatnál, amely kevesebb érintettel áll

kapcsolatban, talán valóban néhány oldal is tökéletesen megteszi. De a hossza függ attól is, hogy milyen koncepció szerint készül: van, amikor az etikai kódex egy hosszabb krédóra hasonlít, és csak általános elveket, értékeket nyilvánít ki. Máskor azonban részletesen végigmegy a vállalat m ködésén, és az egyes területekre kidolgozott szabályokat, tiltásokat és javaslatokat fogalmaz meg. Akárhogy is, de a kódexnek érdemes végigvennie a legfontosabb érintett-csoportokat, azok érintettségét, és a vállalat ezzel kapcsolatos felel
sségét. Érdemes rögzíteni a legfontosabb elveket, értékeket Érdemes külön foglalkozni azokkal a problématerületekkel, amely esetleg már korábban is okoztak etikai konfliktusokat. Ezekre a problématerületekre valószín leg érdemes viszonylag részletes szabályokat is megfogalmazni. A szabályok lehetnek tiltások, pozitív ajánlások (mit kell tenni), valamint eljárások (hogyan kell megoldani a

konfliktusokat, kihez kell fordulni stb.) Példa: a szállítókkal való kapcsolattartás Sok vállalatnál okoz problémát az, hogy alkalmazottaik milyen kapcsolatot alakítanak ki az üzleti partnerekkel, különösen a szállítókkal. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a szállítók megpróbálják „lekenyerezni” a velük kapcsolattartó személyt, azért, hogy minél nagyobb érték , és kedvez
bb feltételeket tartalmazó megbízásokhoz jussanak. Nem is feltétlenül egyértelm korrupcióra, megvesztegetésre kell gondolni: elég, ha a szállító cég rendszeresen ajándékokkal kedveskedik az alkalmazottnak, amely aztán önkéntelenül is kedvez
bben fog az adott céghez viszonyulni. Ezért sok vállalat részletesen el
írja, hogy a partnerekt
l milyen típusú és mekkora érték ajándékokat lehet elfogadni (mondjuk egy éttermi ebéd árát még igen, de egy külföldi utazásét már nem), illetve, hogy melyek az ajándék elfogadásának szabályai. Például

az ajándékot el lehet fogadni, de nem személyes használatra, hanem a cég számára felajánlva. Mondjuk a külföldi utazást az alkalmazott nem fogadhatja el magának, de a cég számára igen: ekkor a vezet
ség fogja eldönteni, hogy melyik dolgozó élhet az utazási lehet
séggel. Eljárásokat is javasolhatnak: mondjuk az alkalmazottnak melyik vezet
höz kell fordulnia, ha bizonytalan azt illet
en, hogy elfogadhat-e valamilyen ajándékot. 1 2 3 4 5 6 Nagyon fontos három további alapelv: a részvétel elve. A kódexet érdemes az érintett-csoportok bevonásával kialakítani Ezt lehet úgy is, hogy meghívjuk egyes érintettek képvisel
it a megbeszélésekre, vitákra, de lehet azt is, hogy csak bizonyos kérdésekben kérjük ki a véleményüket. Egy érintett-csoportot azonban mindenképp be kell vonni a kódex részletes kidolgozásába: az alkalmazottakat. A kódex ugyanis els
sorban rájuk fog vonatkozni, nekik kell magukénak érezni. a hitelesség elve.

Fontos, hogy a kódex el
írásai a vállalat összes alkalmazottjára egyformán vonatkozzanak. Teljesen hiteltelen az, ha a vezet
kre a szabályok, elvek nem vonatkoznak az érvényesség elve. A kódexnek érvényes etikai normákra kell épülniük, nem írhatnak el
olyasmit, ami ellentétes hétköznapi erkölcsi felfogásunkkal. Ez magától értet
d
nek t nik, mégis el
fordul, hogy a vállalatok a kódexekben például a minden határon túlmen
lojalitást, h séget várják el az alkalmazottaktól. Pedig ez nem jogos, mert ha a vállalat súlyos etikátlan vagy jogtalan cselekedetet hajt végre, akkor az alkalmazottaknak éppen az a kötelessége, hogy err
l a külvilágot, az érintetteket értesítse. A kódex tehát nem szolgálhat egyfajta fegyelmez
eszközül, házirendként, mert akkor elveszti valódi funkcióját. Kérdések, feladatok: Ha van internet hozzáférésed, keresd meg a MOL Rt. etikai kódexét! (wwwmolhu) A www.ericssonhu oldalon megtalálhatod a

Ericsson etikai kódexét, és ezen kívül kirajzolódik, hogy a vállalat milyen területeket, érintetteket tart fontosnak. Próbáld meg feltérképezni azokat az érintettcsoportokat, amelyeket a vállalat fontosnak tart! 6.3 Etikai igazgató, etikai bizottság Érdemes lehet a vállalaton belül valakit vagy valakiket megbízni azzal, hogy kezeljék az etikai programokat, vezessék a kódex kidolgozását, koordinálják az etikai képzést, vagy segítsék az etikus döntéshozatalt. A gyakorlatban ez utóbbi feladata a legfontosabb: az alkalmazottak hozzá fordulhatnak, ha valamilyen megoldandó problémájuk, etikai természet dilemmájuk van, és nem tudják, hogy miként kell eljárniuk. Néhány vállalatnál ezekre a célokra etikai igazgatót neveznek ki. A neve lehet más is: Magyarországon a GE Tungsram Rt-nek van egy egész etikai igazgatói rendszere, ott azonban
ket ombudsmanoknak hívják. A Procter and Gamble-nél fenntarthatósági igazgatónak (sustainability

director) nevezik ezt a posztot (a fenntartható fejl
dés azt jelenti, hogy a vállalat nem csak nyereségesen m ködik, de a társadalmi és a környezeti elvárásokat is betartja, egyszóval etikus). Az etikai bizottság szerepe hasonló lehet, ám többnyire az a f
feladata, hogy ítélkezzen vitás ügyekben. Az etikai bizottságot tehát csak id
r
l id
re hívják össze, akkor, ha valamilyen konfliktus van, vagy felmerül az etikátlan viselkedés gyanúja. A bizottság gyakran csak döntést hoz és ajánlásokat fogalmaz meg, az esetleges szankciók, büntetések kiszabása inkább a vezet
ség felel
ssége. Az etikai bizottság alkalmazása elég elterjedt, nem csak vállalatok, hanem köztestületek, kamarák, kórházak és más szervezetek is gyakran rendelkeznek ilyennel. Egy példa: a Reklámszövetség Önszabályozó Etikai Bizottsága A Magyar Reklámszövetség egy szakmai szervezet, amelynek a reklámkészít
cégek a tagjai. Önszabályozó Etikai

Bizottságának az a feladata, hogy állást foglaljon minden olyan esetben, amikor felmerül, hogy egy reklám etikátlan. A Bizottsághoz bárki fordulhat panasszal vagy észrevétellel, ám ülését zárt ajtók mögött tartja, és döntése sem nyilvános. Döntése csak ajánlás, nem kötelez
, ám a vállalatok a tapasztalatok szerint többnyire elfogadják azt. Számos reklámot vontak már vissza a Bizottság ajánlása nyomán. Tudni lehet, hogy erre a sorsa jutott például az a Nestlé reklám is, amely arra biztatta a gyermekeket, hogy igyanak még egy pohár kakaót, majd „fogják rá a Nyuszira”, azaz hazudjanak szüleiknek. 6.4 Etikai képzési programok E programok nem igazán képzések a szó valódi értelmében. Inkább olyan tréningeknek nevezhet
k, amelyek során az alkalmazottak egy felkészült irányító vezetésével etikai kérdéseket vitatnak meg. E programoknak több célja lehet: 1 hozzájárulhat ahhoz, hogy az alkalmazottak megismerjék a

vállalat etikai politikáját, kódexét, értékelkötelezettségét. Ez különösen új alkalmazottak számára lehet fontos 2 segíthet abban, hogy az alkalmazottak elmélyüljenek egy problématerület dilemmáiban és lehetséges konfliktusaiban. Ez akkor különösen fontos, ha láthatólag van egy ilyen kiemelt probléma terület (mint mondjuk a szállítókkal való kapcsolattartás – lásd fentebb). 3 végül ezek a tréningek eszközül szolgálhatnak az etikai kódex kidolgozásához, vagy átdolgozásához, továbbfejlesztéséhez. 6.5 Az etikai audit Az etikai audit a vállalati tevékenységnek az etikai szempontú elemzése és értékelése. Az elemzést általában valamilyen jelentés foglalja össze, így az audit fogalmába többnyire beleértik a nyilvánosságnak készül
beszámoló megjelentetését is. Jóllehet, ez nem szükségszer : az audit készülhet csupán bels
célokra, hogy a vállalatvezetés visszajelzést kapjon a vállalat m ködésének

etikai min
ségér
l. Az audit elemzése alapján aztán lehet esetleg változásokat elhatározni, új stratégiát kijelölni, stb. Hogyan készül, milyen az etikai audit? Az audit irányulhat a vállalat egészének m ködésére, vagy csak egy részterületre. Vegyük ez utóbbit! Tegyük fel, hogy a vállalatvezetés arra kíváncsi, hogy miként alakul a viszony a helyi közösséggel, mint érintett csoporttal! Az els lépés tehát megvan: eldöntöttük, hogy mire irányul az audit. A második lépés az, hogy eldöntsük: azon belül mire lehetünk kíváncsiak, milyen értelmes kérdések tehet
k fel, és f
leg, hogy milyen mérszámok hozhatók létre. Nem lehet persze mindent számban (és f
leg forintban) kifejezni egy etikai auditban, de azért sok mindent igen. És ezt érdemes megpróbálni A számok ugyanis összehasonlítást tesznek lehet
vé, egyértelm mérést. Hogyan mérhet
a helyi közösséghez való viszony? Sokféleképpen. Például: 1 A vállalat

végeztethet egy közvélemény kutatást, és ennek keretében megkérdezhetik a helyi lakosokat: mit gondolnak a vállalatról; javult-e a véleményük a vállalatról az elmúlt években, vagy éppen romlott; hogyan értékelnék egyt
l ötig a vállalat tevékenységét etikai szempontból, és így tovább. 2 De azt is meg lehet nézni, hogy hány panasz érkezett a vállalathoz vagy a hatóságokhoz (például az önkormányzathoz vagy a környezetvédelmi hatósághoz) a helyi lakosoktól. N
vagy csökken a panaszok száma? Kapott-e valamilyen büntetést (mondjuk környezetvédelmi bírságot) a vállalat ezek miatt vagy nem? 3 Az is sokat mondhat a helyi közösséghez való viszonyról, hogy a vállalat dolgozói közül hányan helyiek, és hányan jönnek más településr
l. N
vagy csökken a helyiek száma? Ugyanez megnézhet
a beszállítókra, alvállalkozókra is. Mindez elárulhatja, hogy mennyire illeszkedett be a vállalat a helyi közösségbe 4 Meg lehet

nézni azt is, hogy a vállalat mennyi pénzt áldozott helyi célokra: a futballcsapat támogatására vagy parkfelújításra. 5 Vizsgálható, hogy a vállalatnak milyen tevékenységei voltak, amelyek a helyi közösségre vonatkoznak. (Ezek már nem feltétlenül számok.) Például tartott-e nyílt napokat, fórumokat, amikor a helyiek megismerhetik, hogy mivel foglalkozik a cég, mennyire biztonságos, stb.? A harmadik lépés az, hogy begy jtjük az adatokat. A fenti mér
számok és mutatók közül sok elkészíthet
úgy, hogy összeszedegetjük az itt vagy ott meglév
adatokat. Mások új kutatást, vagy vizsgálatot tesznek szükségessé (pl. közvélemény kutatás) A negyedik lépés az, hogy meghallgatásokat, konzultációkat szervezünk a vállalat és az érintett csoport képvisel
i között. Ez azért fontos, hogy az érintettek személyesen is elmondhassák véleményüket Az ötödik lépés, hogy a vállalatot belülr
l is átvilágítjuk. Fel kell

térképezni, hogy ki vagy kik foglalkoznak olyan ügyekkel, amelyek a helyi közösség számára fontosak. Például lehet, hogy a helyiek aggódnak a környezetszennyezés miatt. Ekkor meg kell nézni, hogy a vállalaton belül milyen a környezetvédelem helyzete Milyen stratégiával, politikával rendelkezik a cég? Azok, akik a környezetvédelemmel foglalkoznak, vajon tisztában vannak a helyiek aggodalmaival? És így tovább. A hatodik lépés az, hogy a fentiek alapján elkészül a vizsgálat eredménye, a jelentés. Ez el
ször csak egy bels
jelentés, amelynek az a célja, hogy a vállalat szembe nézhessen azzal, amit csinál. A bels
jelentés alapján készülhet egy a küls
, amely már másoknak (is) szól. Érdemes a nyilvános jelentést, beszámolót küls
ellen
rz
kkel verifikáltatni, ellenjegyeztetni, így nagyobb a hitelessége. A legfontosabb persze az, hogy az elkészült auditnak legyen valamilyen hatása, következménye. Vagyis ha kiderül, hogy milyen

területen vannak problémák, és hogyan kellene változtatni, akkor azokra a változtatásokra kerüljön is sor. Ha kell, dolgozzák át az etikai kódexet Ha kell új stratégiát vagy politikákat fogadjon el a cégvezetés. Ha kell, hozzon létre új intézményeket, felel
söket Ha kell, szervezzen képzést az alkalmazottak számára. Példa: a Shell éves jelentése A Shell olajvállalatot sok kritika és támadás érte a kilencvenes években. Kiderült, hogy a fejl
d
országokban, például Nigériában nem vette figyelembe a helyi lakosok jogait, igényeit. Elszennyezte, kisajátíttatta földjeiket, semmibe vette emberi jogaikat. A vádak szerint a Shell áttételesen felel
s Ken SaroWiwa emberjogi aktivista haláláért is, aki a Shell tevékenysége ellen tiltakozott, és a nigériai hatóságok kivégezték. A Shell ellen fogyasztói bojkott is indult Mindezek hatására a Shell kénytelen volt felülvizsgálni tevékenységét. Újra kellett gondolnia azt, hogy kik

is az érintettjei, és mivel tartozik nekik a vállalat. A Shell átfogó etikai programot indított, új intézményeket hozott létre, új politikákba kezdett. Igyekszik a vállalati kultúrát is gyökeresen átalakítani A környezetvédelmi kritikákra válaszul félmilliárd dolláros megújuló energia programot indított, amely a környezetkímél
nap- és a szélenergia hasznosításával foglalkozik. A program része természetesen a társadalmi és környezeti audit is. A Shell éves jelentése nem csupán a vállalat gazdasági, pénzügyi teljesítményével foglalkozik. A jelentés címe „People, Planet, and Profits”, azaz „Az emberek, a Föld, és a Profit”, ami azt fejezi ki, hogy a vállalat a társadalom és a környezet iránt is felel
sséggel tartozik. S
t, a sorrend azt sugallja, hogy ezek fontosabbak is, mint a profit A jelentés sorra veszi azt, hogy a vállalat mit tett az alkalmazottaiért, a helyi közösségekért, a biztonságos m ködésért és

a környezet védelméért. Hozzá kell tenni, hogy a Shell jelentése annyiban nem példaszer , hogy inkább csak a pozitív dolgokra koncentrál: a beindított programokra, az adományozott pénzekre, a környezetvédelmi beruházásokra. Egy igazán jó etikai jelentés a még létez
, megoldandó problémákat sem rejti el. 6.6 Címkék, standardok A felel
s vállalatok igyekeznek szabványok szerint m ködni, amelyek ellen
rizhet
ek, és tanúsíthatóak. Például az ISO 9000 szabvánnyal rendelkez
vállalat bizonyított módon sokat tesz a termékmin
ségért. Az ISO 14001 szabvánnyal rendelkez
vállalatok pedig a környezetvédelmi teljesítményük javításáért tesznek. Ha egy vállalatnak ilyen szabványa van (ezt gyakran a termékein is feltünteti), az nem jelenti azt, hogy a vállalat teljesen „zöld”, azaz környezetbarát. Azt azonban igen, hogy igyekszik minél környezetbarátabb lenni, van környezetvédelmi stratégiája, felel
se, aki ezzel foglalkozik,

méréseket végez a szennyezésekre stb. Magyarországon nemigen létezik, de külföldön sok vállalatnak van SA 8000 szabványa is. Ez azt bizonyítja, hogy a vállalat a külföldi üzemeiben is betartja a munkaügyi, szociális minimumokat, tehát például nem alkalmaz gyermekmunkát. S
t, mindezt a szállítóitól is megköveteli A magyar boltokban kapható termékeken is található azonban sok olyan címke, amely a vállalat társadalmi, vagy környezeti teljesítményét hivatott bizonyítani. A vállalatok abban bíznak, hogy ezek a címkék bizonyítják azt, hogy igyekeznek felel
sen m ködni, és az etikus fogyasztók inkább vásárolják ezeket a termékeket – még akkor is, ha néha drágábbak a többinél. Az alábbiakban bemutatunk néhány ilyen címkét, de még sok más is található a termékeken. Mint látható, els
sorban környezetvédelmi címkéket találhatunk a termékeken. Ennek az az oka, hogy a környezetvédelmi problémák hamarabb

tudatosultak az emberekben, mint a vállalatok m ködésével járó esetleges társadalmi problémák. De nem lehet kétségünk afel
l, hogy a jöv
ben az általános etikai címkék is szaporodni fognak Környezetbarát védjegy: A Környezetvédelmi Minisztérium által létrehozott bizottság ítéli oda annak a terméknek, amelyik vagy amelyiknek a csomagolása környezetbarát. Pontosabban: amelyik termék akár a gyártása, akár a felhasználása, akár a hulladékká válása során kevésbé terheli a környezetet, mint a hasonló termékek. Biotermék: A Biokultúra Egyesület min
sített biotermék jele, melyet a Biokontroll Kht. ellen
rzése után ítélnek oda A jelzés garantálja, hogy az adott termék alapanyagát a környezetbarát, organikus, vegyszermentes módon termesztették, a termék maga sem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat. www.biokulturacom Zöld Pont: Németországban használt jelzés, a gyártó részt vesz az ott m köd
ún. kett
s visszagy

jtési rendszerben, azaz a terméke által termelt hulladékot visszagy jtve újrahasznosítják. Mivel semmilyen más környezeti tulajdonságot nem jelöl, Magyarországon nincs hasznos Delfinkímél tonhal: Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának tanúsító jelzése, amely garantálja, hogy az adott konzervben lév
tonhal halászata közben nem öltek vagy sebesítettek meg delfineket.(Ez a probléma abból adódik, hogy a delfin és a tonhal azonos él
helyen található, és sajnos a delfinek gyakran lelik halálukat a tonhalászok hálójában). Kiváló Magyar Élelmiszer: A Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) Közhasznú Társaság adja ki olyan gyártóknak akik élelmiszer-el
állító tevékenységüket Magyarországon végzik, és a pályázott terméket Magyarországon állították el
Kék Angyal: Németországban bevezetett jelképe azon termékeknek, amelyek a piacon lév


hasonló rendeltetés más termékekhez képest valamelyik környezetvédelmi szempontból fontos területen lényegesen kedvez
bb tulajdonosággal bírnak. Környezetbarát hulladékpapír: a Szentendrei Papírgyár küls
, független tanúsító fél bevonása nélkül készített ábrája, címkéje. A saját min
sít
címkéket általában a termék gyártói, import
rei, terjeszt
i, a forgalmazó kiskeresked
k, vagy a termék eladásában érdekelt más felek tüntetnek fel. 1 Feladat: Gy jts össze további olyan termékcímkéket, amelyek a vállalat vagy a termék kedvez
tulajdonságaira, pl. a környezetkímél
voltára utalnak! (Tipp: a szórófejes palackok, spray-k és a kozmetikai termékek is szoktak még ilyen címkéket viselni magukon.) 7. Zárszó A vállalatok nagyon fontosak az életünkben. Mint dolgozók, életünk egynegyedét a vállalatoknál töltjük, nem mindegy tehát, hogy hogyan bánnak velünk. Mint fogyasztók, napi élelmiszerünk beszerzése

révén szó szerint életünk múlik a vállalatokon. Ha egy vállalathoz közel lakunk, az onnan származó zaj, szennyezés, autóforgalom tönkre teheti mindennapjainkat. De a globális környezeti problémák révén (lásd a klímaváltozás ügyét) a vállalatok gyermekeink, unokáink életlehet
ségeire is hatással lehetnek. Mindez óriási felel sséget jelent! A vállalatoknak fel kell tudniuk n
ni ehhez a felel
sséghez, és sokuk bizonyítja, hogy erre valóban képesek. De ne felejtsük el: a vállalatok végs
soron mi vagyunk. Mint alkalmazottak, esetleg mint cégtulajdonosok, vagy vállalatvezet
k, nekünk is megvan a magunk felel
ssége. De mint a „helyi közösség” része ott, ahol lakunk, sokat tehetünk a környezet védelméért, vagy a kulturális értékek meg
rzéséért, és ha ezeket az értékeket veszély fenyegeti (netalántán egy vállalat részér
l), akkor kötelességünk tenni ezekért. De fogyasztóként is van lehet
ségünk arra, hogy

éljünk jogainkkal. Nem szabad eltrnünk, ha egy vállalat visszaél bizalmunkkal vagy piaci erejével Azt se felejtsük el, hogy a reklámok sem feltétlenül értünk vannak. Szükség esetén megtehetjük a kell
lépéseket a fogyasztóvédelmi szerveknél. Vásárlóként pedig törekedhetünk arra, hogy ne csak a termék árát, hanem min
ségét is figyeljük, és azt se feledjük el, hogy milyen vállalat termékét is vásároljuk. Hiszen a pénzünk szavazat Az etika a Másikról szól. De mirólunk is A Világról 7.1 Ajánlott olvasmányok: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Az üzleti etikáról: Boda Zsolt – Radácsi László: Vállalati etika (BKE Vezet
képz
Intézet, Budapest, 1997). Pataki György – Radácsi László: Alternatív kapitalisták (Új Paradigma Kiadó, Szentendre, 2000). Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika (Budapest, Helikon kiadó, 2001) Kapcsolódó témákról: Hans-Ulrich Grimm: A levese hazudik. Az ételek szép új világa (Kétezeregy kiadó,

Piliscsaba, 2001) Naomi Klein: No logo (Tudatos Vásárlók Egyesülete – AMF Kft., Budapest, 2004) Carl McDaniel – John M. Gowdy: Az édenkert kiárusítása (Typotex kiadó, Budapest, 2002) Daniel McQuinn: Izmael (Föld Napja Alapítvány, 1992) Klaus Werner – Hans Weiss: Márkacégek feketekönyve. A multik mesterkedései (Art Nouveau kiadó) Internetes honlapok: http://ethics.bkaehu www.nologohu www.tudatosvasarlohu www.greenfohu www.adbustersorg