Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Steff István Lászlóné - A kutatás-fejlesztési ráfordítások és a fejlődés kapcsolata

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak A kutatás- fejlesztési ráfordítások és fejlődés kapcsolata Steff István Lászlóné Gazd.- szak II évf Levelező „B” 1 Tartalomjegyzék: 1. Az innováció . 2oldal 1.1 Az innováció jellege 1.2 Az innovációs stratégia, innovációs lánc 4oldal 2. A kutatás-fejlesztés törvényi háttere hazánkban 2.1 A kutatás fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciója. 6oldal 2.2 K+F-ről szóló törvény szükségessége 8oldal 2.3A törvény struktúrája 10oldal 2.4 Kormányzati munkamegosztás a K+F és a kutatási eredmények hasznosításának ösztönzése terén . 11oldal 2.5 A kutatás-fejlesztés finanszírozása 12oldal 3. Kutatás-fejlesztési ráfordítások 3.1 A kutatási-fejlesztési ráfordítások időbeni alakulása az OECD országokban . 15oldal 3.2 A kutatás fejlesztési ráfordítások forrásának szerkezete 18oldal

3.3 A K+F teljesítményértékelése EU szemmel 19oldal 3.4 A magyarországi kutatás-fejlesztési értékelések 22oldal 3.5 Magyarországi ráfordítási adatok 24oldal 3.6 A fejlődési, eredményességi (output) adatok 28oldal 3.7 Következtetések, tanulságok, véleményem 34oldal Irodalomjegyzék: . 36oldal 2 Kutatásfejlesztési ráfordítás és a fejlődés Az állam által vezérelt piacgazdaságban az állam termelő beruházásokat , vállalati kutatás fejlesztéseket finanszíroz, pénzeket, kedvezményes hiteleket juttat a vállalatok által preferált csoportjainak, míg másokat nem részesít ilyen előnyben. / forrás: Bara Zoltán - Szabó Katalin: Gazdasági rendszerek, országok intézmények ll5.oldal/ Kutatásfejlesztés: - az innováció háttértevékenységeink összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék konkrét létrehozásának folyamata. /Chikán Attila – Vállalatgazdaságtan 237 old. Az

elvont ipari struktúra modernizálásában alapvető szerepet játszik a gazdaság innovációs potenciálja, annak alakulása. Az innovációs potenciák jellemzésének egyik fontos mutatója a kutatás fejlesztés /K+F/ kiadások GDP-ben kifejezett aránya. /Bara Zoltán –Szabó Katalin: összehasonlító gazdaságtan 265. old/ l. Az innováció Mint minden fogalomnak a tudományokban sok definíciója létezik miért lenne kivétel pont az innováció. A fogalom lényegét takaró igen tág megfogalmazást találtam a legszimpatikusabbnak, miszerint „ az innováció a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módja.” Az innováció fogalomtartalma nem szűkíthető csak az új áru vagy termék előállítására, vagy az új technológiák bevezetésére annak ellenére sem, hogy ezekkel a jelenségekkel a hétköznapokban könnyen összemossuk. Az innováció segítségével a fogyasztó egy magasabb értéket kap az új áru vagy

termék megvásárlásával. Az innováció fogalmát a közgazdaságtanba Schumpeter / 1939/ vezette be. Ő a termelési tényezők új kombinációjában látja az innováció lényegét. 3 Azt állítja, hogy „ személyes hordozója” van az ilyen törekvéseknek, ezt a személyt azonban nem a feltaláló személyében, de nem is a tulajdonosában hanem a vállalkozó személyében jelöli meg. /Forrás : Chikán Attila : Vállalatgazdaságtan 214. oldal/ Schumpeter az innováció öt alapesetét különbözteti meg. l. Új tehát a fogyasztók körében még nem ismert javak / vagy egyes javak új minőségű előállítása. 2. Új, tehát a kérdéses iparágban még gyakorlatilag ismeretlen termelési eljárás bevezetése, amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia / valamely áruval kapcsolatos új kereskedelmi eljárás is lehet/. 3. Új elhelyezési lehetőség, vagyis olyan piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország ipara még

nem volt bevezetve / akár létezett a piac korábban, akár nem/. 4. Nyersanyagok, vagy félkészáruk új beszerzési forrásainak megnyitása / mindegy, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett-e, vagy csupán nem vették figyelembe, illetve nem tartották megfelelőnek, vagy most kellett kialakítani/. 5. Új szervezet létrehozása / pl monopolhelyzet teremtése trösztösítéssel/ vagy megszüntetése. 1.1 Az innováció jellege Az innováció fogalmának nem meghatározója, de legfőbb összetevője az, hogy újdonság. A megítélés nem egységes abban, hogy milyen újdonságot tekintünk innovációnak. Két fő megközelítés egyike szerint : folyamatos fejlesztési akciók eredménye, mely kis innovációs lépések sorozata, amely megteremti és megtartja a versenyelőnyt. (Porter /1986/) A másik ( Kotler /1991/) szerint csak az az innováció, amikor a megszületendő dolgot stratégiai újdonságként lehet említeni, amely lehet termék, technológia,

vagy új szervezeti megoldás. A versenyképességre törekvő, vagy azt megőrizni akaró vállalatoknak érdemes kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy igény szerint újdonságokkal jelenjen meg a piacon. Továbbá a piaci vezető szerep megszerzése csak a különleges jelentőségű újdonságok következetes piacra vitelével érhető el. A siker érdekében a vállalatok kétféle újdonság keresés integrációját 4 alkalmazzák: - újdonságérték a piac számára és újdonságérték a vállalat számára megfelelő arányban. 1.2Az innovációs stratégia, innovációs lánc Az innovációs stratégiát a vállalat azon törekvése dinamizálja, hogy a vásárló igényeit folyamatosan és színvonalasan ki kell elégíteni. A vállalati stratégia és részstratégiák között sehol sem olyan szoros a kapcsolódás, mint az innováció esetében, hiszen itt látható legjobban a vállalat jövőorientáltsága. Ebből kiindulva a vállalat innovációs

stratégiája lehet: kutató, elemző, védő, reagáló . Az innováció egyik típusa mikor a vállalt maga akar újdonságokkal ( termékkel, technológiával, szervezeti megoldással) megjelenni a piacon, illetve a másik típus, amikor az újdonságok gyors átvételét követően jelenik meg az új termékkel, a harmadik esetben a már bejáratott, hatékony olcsó megoldásokra alapozza működését. Az innovációs stratégia felöleli az előbb említett három típusát a vállalati gyakorlatnak A szakirodalom külön kezeli a termék és technológiai innovációt és a szervezeti innovációt. Az innovációs stratégia működési és kutatási folyamatok együttesét alkotja, mindemellett nem elhanyagolható a környezet függő volta. Az innovációs folyamat összefüggésben van a külső érintettek valamennyi csoportjával mint a fogyasztókkal, versenytársakkal és az állammal. Az innováció folyamatában három nagy egység különböztethető meg: 1. A

szervezeti innováció, amely az üzleti folyamatok újraszervezésével (BPR), vállalati folyamatok újragondolásával foglalkozik. 2. A technológai innováció, amely önmagában ritkán jelenik meg A legtöbb esetben együtt jár a termékinnovációval. A technológia kifejezés most a fogyasztói igény kielégítésére alkalmas termék vagy szolgáltatás létrejöttére utal. 3. A termékinnováció amelynek alapját az új ötletek képezik 5 l.sz ábra Innovációs lánc Ötlet Marketin Kutatás- fejlesztés Beruházás Termelé Értékesítés Megvalósítás Forrás: Chikán Attila: Vállalat gazdaságtan 222. o „A kutatás-fejlesztés (K+F) az innováció háttértevékenységének összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék technológia , szervezeti megoldás konkrét létrehozásának folyamata” 1 1.Chikán Attila: Vállalat gazdaságtan 237 old 2. A kutatás-fejlesztés törvényi háttere hazánkban

2002. májusában kormányprogram lett közzétéve és 2002 augusztusában elfogadták a középtávú Gazdaságpolitikai Programot, amely a K+F-et és az innovációt súlyponti területként jelölte meg. Ezt az tette szükségessé, hogy országunk, mint helyszín vonzóvá váljék a külföldi K+F számára. Lehetővé váljon a szellemi tulajdon védelmének erősítése, a kis és középvállalatok innovációs forrásainak bővítése. Azonban ha ilyen hosszú távú célt tűzünk magunk elé, ez csak akkor valósítható meg, ha gondoskodunk egy hosszú távú törvényi szabályozásról is. 6 A törvényi szabályozás szükségességét sürgeti az is, hogy megvalósulhasson mind a kormányzati irányítás, mind a gazdasági szabályozás rendszere, illetve törvényben szabályozott legyen a K+F tevékenység támogatási rendszere. Számos EU tagországnak, illetve tagjelöltnek létezik a tervezett törvényhez hasonló jogszabálya. Magyarország aktív

résztvevője az EU Kutatási keretprogramjainak, illetve a kapcsolódó szakmai és pénzügyi tevékenységeknek, mint a nemzeti K+F és innovációs politikák összehasonlító „benchmarking” vizsgálata, illetve az innovációs Eredménytábla („Scoreboad”9, a közös technológiai előretekintés, statisztikai és módszertani egyeztetések. A tervezett törvény beleillik a hasonló európai nemzeti törvények sorába, mert a hazai igényeket figyelembe véve rokon fogalomrendszeren, alapelveken és megoldásokon alapszik. 2.1 A kutatás fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény koncepciója „A törvény alapvető célja, hogy szélesítse a magas hozzáadott értéket realizáló tudásalapú szektort a magyar gazdaságban”. A megalkotásra váró törvény jól erősítené a gazdaság és a társadalom versenyképességét, a fenntartható fejlődését és segítené a vállalkozások jövedelemteremtő képességeinek minél jobb

kihasználását. Az előbb említett dolgok nélkül nehézségekbe ütközne az EU-n belüli sikeres felzárkózás, az életkörülmények javítása és a jövedelmek emelkedése. A kutatás-fejlesztés az innováció területén végrehajtandó érdemi változást a törvény az alábbiak figyelembevételével kívánja szabályozni: 1.A K+F ráfordítások növelését úgy kell irányozni, hogy 2010-re fokozatosan közelítve az EU átlaghoz érje el a GDP 3%-át úgy, hogy a teljes ráfordítás kétharmada a vállalkozásoktól származna. Ez nem kötelező EU előírás hanem közös stratégiai cél Ha országunk következő éveken következetesen növeli a K+F ráfordításokat akkor ezzel is érzékelteti, hogy tiszteletben tartva a közösségi célokat hozzá kíván járulni az európai kutatási térség kialakulásához. 2.Az innováció szellemi bázisának és kutatási infrastruktúrájának erősítése a költségvetési gazdálkodási rendszerében működő (

egyetemek, főiskolák, MTA-i kutatóhelyek szaktárcák által felügyelt kutatóintézetek stb.) és a non-profit kutatóhelyeken, mind a vállalkozási szférában . Az emberi erőforrás fejlesztése, az innovációs rendszer működéséhez szükséges segítése. mobilitás 7 3.A költségvetésből működő, valamint a non-profit kutatóhelyek és az üzleti szertor közötti együttműködés új minőségének megteremtése. 4.A KKV tőkehiányát, valamint a K+F fajlagos tranzakciós költségeinek magasabb szintjét kompenzáló szervezeti megoldások, ösztönzési formák és támogatások alkalmazása. 5.Állami pénzalap létrehozása a K+F stabil, kiszámítható finanszírozásának megteremtésére 6.A K+F finanszírozására szolgáló központi források tervezési-felhasználási szabályainak egyszerűsítése a lehető legegyszerűbb és leginkább bürokráciamentes eljárások alkalmazása. 7.A tudomány és technológia politikai döntéshozatal,

irányítás, koordináció, valamint a végrehajtási funkció olyan elhelyezése a kormányzati struktúrában, amely megfelel a tudásalapú társadalom és gazdaság építésben viselt kormányzati felelősség európai felfogásának. 8.A tudomány és technológiapolitika operatív és végrehajtó szerveinek fejlesztése A pénzügyi , szakmai és információs támogatások eurokonform továbbfejlesztése. 9.A kis és közepes vállalkozások szakma-specifikus tudományos, műszaki és üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek létrehozása. 10. A hazai innováció képviselete és érdekérvényesítése a nemzetközi tudományos és technológiai szervezetekben. 11. A K+F és a tágabb értelemben vett innováció széles körű társadalmi megismertetése, elfogadottságának, elismertségének támogatottságának növelése. 2 2 A kutatásfejlesztésről, és a kutatási eredmények hasznosításáról szóló törvény koncepciója Bp. 2003 május A törvény

fő célja, a hasznosításra irányuló K+F-i tevékenység támogatása és eredményeinek hasznosítása. A törvény koncepciójának kimunkálását széleskörű konzultációval tárcaközi bizottság alkotta meg, amelyben a Miniszterelnöki Hivataltól a tárcákon át részt vett az APEH, KSH és a MTA is. Külön egyeztetés folyt a kutatás-fejlesztésben és az eredmények hasznosításában érdekelt szakmákkal és társadalmi szervezetekkel. A kutatói társadalom és a hasznosítók véleményét előzetesen mintegy ezer helyre elektronikusan kiküldött kérdőív és interjúk segítségével mérték fel. A kérdések a K+F finanszírozásával, a K+F intézményrendszerével, a szellemi termékek tulajdonjogával és hasznosulásával, valamint átfogó értelemben az innováció társadalmi elismertetésével foglalkoztak. 8 2.2 K+F-ről szóló törvény szükségessége A nemzetközi gazdasági versenyben egyes országok versenyképessége, jóléte és a

fenntartható fejlődés esélye elsősorban a társadalom és a gazdaság innovatív képességén, azaz tudásán, tanulási és együttműködési képességén múlik. Az USA-ban az utóbbi két évtized hatalmas technológiai fejlődését annak a két törvénynek tulajdonították, amely elhárította az innováció előtti akadályokat, illetve az innovációt aktívan segítette. Törvény segíti az innovációt, pl. Japánban, Németországban, Franciaországban, Izraelben, DélKoreában és Írországban is A K+F és az innováció támogatása több éves projektek keretében történik, ami nem illeszkedik az éves költségvetési finanszírozás módjához. Ezért egy stabil és kiszámítható finanszírozás megoldása elkülönített állami pénzalapot igényel, ennek létrehozása pedig törvényi szintű szabályozást. Az innovációs rendszer akkor működik hatékonyan, ha megvalósul a K+F-i ráfordítások és fejlődés harmonikus egysége. A kutatási

eredmények gazdasági hasznosítása, illetve a keresletkínálat összhangja segítségével Az EUG. Kutatási, Technológiai-fejlesztési és Demonstrációs keret programban való részvétel az EU tagországokhoz hasonlóan megkívánja a törvényi szabályozást az innovációs rendszer hatékony működése, a biztonsága és koordinációja érdekében. Az Európai Kutatási Térségbe való eredményes beilleszkedés szükségessé teszi Magyarország számára is az EU. lisszaboni, majd barcelonai csúcsértekezletén megfogalmazott célt, miszerint az EU 2010-re a világ vezető tudásalapú gazdasági régiójává fejlődjön. Ehhez az EU megítélése szerint szükséges a privát és az állami kutatási aktivitások összehangolása, a kapacitások továbbépítése, az interdiszcipinális és multidiszcipinális témák támogatása. Ezen célok elérése érdekében az EU szerint szükség van a privát és állami kutatási aktivitás összehangolására,

a kutatási ráfordítások növelésére. A cél, hogy 2010-re a ráfordítások mértéke érje el a GDP 3%-át. Ebből 2 % vállalati forrásból származzon. 9 Így kívánatos, hogy Magyarország 2006-ra a K+F-i ráfordítások tekintetében érje el a GDP 1,8-1,9 %-át és ennek fele vállalati ráfordítás legyen. Cél, hogy a K+F innováció a társadalom széles köreiben is ismert legyen, illetve nyerje el azt az őt megillető elismerést, amely biztosítja a témával kapcsolatos szemléletformálást. A fejlett országokban a hasonló törvényeknek voltak ilyen hatásai és így ez Magyarországon is várható. Így a születendő törvény kedvező hatást gyakorol a tevékenységek meg- és elismerésére. 2.3 A törvény struktúrája A törvény jellege szerint normatív kerettörvény, amely csak a szükséges mértékben tartalmaz deklaratív elemeket. Abból a célból indul ki, hogy elősegítse a K+F és a kutatási eredmények hasznosítása területén is

az esélyegyenlőség érvényesülését. Biztosítsa az alkotmányos jogokat, a kutatás szabadságát, javuljon a társadalomban a befogadási képesség az innováció iránt. Segítse elő a rendelkezésre álló természeti és emberi erőforrások takarékos felhasználását, a fenntarthatóság elveinek az érvényesülését. Az emberi egészség, a természeti értékek a biológiai diverzitás megóvása érdekében környezetbarát technológiákat fejlesszen ki. Segítse Magyarország sikeres illeszkedését a EKT-be. Döntően a vállalkozási szféra innováció központú ráfordításainak bővülése által a hazai GDParányos K+F ráfordítás fokozatosan közeledjen az EU jelenlegi tagállamainak átlagához. Ezen belül a vállalkozási szektor részaránya az évtized végére közelítse meg a teljes finanszírozás 2/3-át. Javuljanak a KKV-ok lehetőségei a K+F tevékenységbe történő bekapcsolódásra és eredményeinek alkalmazására. Érvényesüljön

a közszféra és az üzleti szektor közötti hatékony együttműködés. A törvény tárgyi hatálya kiterjed a K+F és ezek eredményeinek hasznosítására, valamint az ezeken alapuló innováció támogatására és ösztönzésére. A törvény alanyi hatálya alá tartoznak az államigazgatási szervek, beleértve az önkormányzatokat is. A Magyarországon bejegyzett gazdasági vállalkozások, közhasznú szervezetek (a non-profit kutatóhelyek) a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő kutatóhelyek(egyetemek, főiskolák MTA intézetek), valamint a Magyar Köztársaság területén K+F tevékenységet végző természetes személyek. 10 Összefoglalva a törvény egyaránt kiterjed a közszférára, a non-profit szférára, a vállalkozási szférára és a civil szférára, valamint a természetes személyekre. 2.4 Kormányzati munkamegosztás a K+F és a kutatási eredmények hasznosításának ösztönzése terén A K+F irányításában,

vezérlésében résztvevő intézmények élükön a kormánnyal biztosítják a közép és hosszú távú technológiapolitikai stratégia sikerességét. A kormány biztosítja, támogatja a tudományos élet szabadságát. Elősegíti az esélyegyenlőség és versenysemlegesség érvényesülését a K+F és az eredmények hasznosítása területén. A kormány a tudomány és technológia politikai feladatok végrehajtása érdekében összehangolja a minisztériumok és az alárendelt szervek tevékenységét. Gondoskodik a hosszú távú szempontok kormányzati koordinációjáról. Ennek érdekében Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot (TTPK/ és Tudomány- és Technológiapolitikai kormányzati feladatainak ellátásáért felelős kormányzati szervet hoz létre és működtet. Létre hozza és működteti a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Kutatáshasznosítási Alapot, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt és a

Kutatás-fejlesztési Pályázatkezelő és Kutatáshasznosítási Irodát. Az említett intézmények kapcsolatát a következő ábra foglalja össze. /2. ábra/ Országgyűlés Kormány MTA TTPK TTTT (okt.miniszter útján) Hivatal (NKIH) Oktatási Minisztérium TTPK Titkárság Minisztériumok Iroda (KPI) Forrás: A kutatás-fejlesztésről és a kutatási eredmények hasznosításáról szóló törvény koncepciója. Bp2003május 11 1.5 A kutatás-fejlesztés finanszírozása Az állami költségvetés biztosítja a forrásokat a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő kutatóhelyek alapellátásához. A felsőoktatásban működő kutatóhelyek a kutatási normatívának megfelelő finanszírozásban részesülnek. Az alapkutatások működtetése, azok pályázati támogatása, célelőirányzatainak forrásai a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Kutatáshasznosítási Alapból kerülnek támogatásra. Állami költségvetésből történik a

finanszírozása a szakirodalommal történő ellátásnak is. A kutatás-fejlesztéssel és kutatáshasznosítással foglalkozó köztestületek, valamint a kutatási non-profit szervezetek támogatása szintén az állami költségvetésből történik. A Magyar Köztársaság nemzetközi K+F kötelezettségei teljesítéséhez szükséges forrásokat szintén az állami költségvetésből vonja le. A hasznosítási célú kutatás és a kísérleti fejlesztés támogatására létesített és elkülönített állami alapként a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Kutatáshasznosítási Alap működik. Az alap különböző bevételi forrásokkal rendelkezik. Ezek a következők: - gazdasági társaságok jogszabályban előírt befizetései - az állami költségevetésből származó támogatás - hazai és külföldi szervezete és magánszemélyek közérdekű kötelezettségvállalásának minősülő önkéntes befizetései - nemzetközi bevételek - az Alap által nyújtott

szolgáltatásokért az igénybevevők által fizetett díjak - egyéb bevételek Az Alap létrehozásának célja, hogy feloldja a több éves kötelezettségvállalású Kutatásfejlesztési projektek és az éves ciklusú költségvetési gazdálkodás közötti feszültséget. Ez a pénzalap az állami költségvetésből származó pénzeken kívül más, az üzleti szektorból származó forrással is rendelkezik. A magyar gazdaságban a Kutatási-fejlesztési ráfordítások igen alacsony szintje a 90-es évek elejétől nem biztosítja a tartós fejlődést és a gazdasági növekedést. A hazai és az uniós versenyképességi célok eléréséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen a tudományos és technikai eredmények széleskörű alkalmazása. 12 Azonban az összes K+F ráfordításokon belül a költségvetésből származó források nem képesek ellensúlyozni a vállalati ráfordítások rendkívül alacsony szintjét. Mindkét elem nem

megfelelő aránya egészségtelen ingadozást, bizonytalanságot vihet a folyamatokba. A tudomány és technológiapolitikában a K+F ráfordítások tekintetében több cél egyidejű megvalósítása az indokolt. A célok a következők: - A nemzetgazdasági összes kutatás-fejlesztési ráfordítások jelentős növelése. - a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének kiterjesztése és intenzívebbé tétele. - központi források kiszámíthatóságának garantálása Ezen célok megvalósítás mögött a következő állnak: l. A nemzetgazdasági összes ráfordítás növelése harmonikusan kell, hogy kapcsolódjon az EU liszaboni, majd barcelóniai csúcsértekezleteken meghatározott célhoz, miszerint: - a K+F ráfordításai 2010-re érje el a bruttó hazai termékhez viszonyított 3 %-ot. Ez azonban nem jelent minden országra kötelező előírást, azonban jelzi a kihívást, amit az EU technológiapolitikája országunk számára generál. Magyarország

az vállalja, hogy 2006-ig a GDP 1,8-1,9 %-ra növeli a K+F összes ráfordítását ezen belül 0,9 %-ra a vállalkozási ráfordításokat. 2. Az elmúlt évtizedre az volt a jellemző, hogy a vállalkozások saját ráfordításai ellentétben az utóbbi időben jelentős fejlődést felmutató országokkal szemben – alig haladta meg az összes ráfordítás 1/3-át. A hazai összes több százezer vállalkozásból alig pár száz végzett K+F tevékenységet. Az üzleti szektorból származó K+F ráfordítások 80 %-át a külföldi többségi tulajdonú nagyvállalkozások teljesítették. Ezen ráfordítási defekt kiküszöbölése érdekében erőteljesen ösztönözni kell a vállalkozások K+F tevékenységének kiterjesztését és intenzívebbé tételét, illetve az így született eredmények hasznosítását. A vállalkozások hozzájárulásának lehetséges módjainak kidolgozása még jelenleg is szakértői szinten van. Az APEH és a KSH adatai alapján a

lehetséges modellek hatásvizsgálatának és a széleskörű egyeztetésének meg kell előzni a döntést. Ebbe a döntésbe a vállalati partnerek szükségesnek látják annak garantálását, hogy az általuk befizetett hozzájárulás teljes egészében a vállalti K+F-re, illetve vállalati kutatáshasznosításra fordítódik. Jelenleg a legvalószínűbbnek látszó modellt a következők jellemzik: 13 - A járulékfizetési kötelezettség kiterjed minden 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásra, gazdasági társaságra és pénzintézetre egyaránt. - A járulékfizetés alapja a korrigált / anyagmentes/ nettó árbevétel hasonlóan a helyi iparűzési adóhoz, mértéke pedig 0,2 %, vagyis az iparűzési adó egytizede. - A járulékfizetési kötelezettség csökkenthető a saját közvetlen K+F ráfordításokkal, legfeljebb a kötelezettség 75 %-ig. Az alapba történő befizetés valójában a vállalkozási szektoron belül működő

innovatív vállalkozások javára történő újraelosztás lenne. A vállalkozások hozzájárulása mellett továbbra is a másik fő bevételi forrás az állami költségvetési támogatás. A felhasználással, szakmai érdekegyeztetéssel, döntés előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, az alap működés feletti társadalmi ellenőrzését a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Kutatáshasznosítási Alap Tanácsa /Tanács / látja el. A tanács 15 tagú. A tanács elnökét és tagjait az Alap fejezeti felügyeletét ellátó miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök nevezi ki. Tagjai többségében független, elsősorban a vállalatokat képviselő szakemberek, kisebbik részét az érintett minisztériumok és a MTA képviselői alkotják. A Tanács működési rendjét a Tanács javaslata alapján az Alappal rendelkező miniszter hagyja jóvá. Fontos társadalmi érdek, hogy megváltozzon a K+F és az innováció társadalmi ismertségének és

tekintélyének növelését szolgáló tevékenység. Ne a nagyvárosokra koncentrálva folytatódjon a K+F és innovációs tevékenység, hanem területileg széles körben, a régiókban és a kistérségekben segítse elő a vidék fejlődését is. 2003. szeptember 4-én a Tudományos és technológiai attasék 8 Konferenciájának szünetében tartott sajtótájékoztatón Magyar Bálint azt közölte, hogy „ várhatóan szeptemberben kezdi tárgyalni a parlament a K+F alapról szóló törvényjavaslatot” (MTI). Igaz, hogy ezt a dolgozatot november elején írom és csak most tűzte napirendre az Országgyűlés a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló alaptörvényt. A késői sietség oka, hogy az állami pénzalap létrehozása miatt szükséges a törvényt kihirdetni 2003. november 15-ig / Államháztartási törvény 10§ /4/ Ekkor még tartható a 45 napos határidő a 2004. január 1-ei hatálybalépésig Így megfelelő idő áll rendelkezésre

az új közteher fizetési kötelezettség teljesítésének elrendezéséhez. 14 2.Kutatásfejlesztési ráfordítások „ A tudomány és technika területén az OECD országok ráfordításainak, a kormányok szerepvállalásának az üzleti szféra erőfeszítéseinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a napjainkban meghatározó tudás intenzív fejlődési típusban a gazdasági növekedés fontos hajtóereje a kutatási-fejlesztési tevékenység. Országunknak választani kell, hogy a nemzetközi gyakorlatot elemezve egyértelműen kimutatható dinamikus fejlődést mutató országok által képviselt stratégát választja-e és támaszkodik-e a versenyképességet egyre inkább meghatározó tudásbázisra. Ha igen, akkor az uralkodó tendenciák tanulmányozása és figyelembevétele alapján kell kialakítani a tudomány és technológia politikáját. Magyarországról készült a kutatás-fejlesztést elemző írások egy szempontból közösek voltak- azt

állapították meg, hogy a mai helyzet rendkívül kedvezőtlen. „Annak megállapítása, hogy valami jó, vagy rossz, mindig összehasonlítás eredménye” / Nyíri Lajos: Közgazdasági Szemle XLIII. Évf 1996 június /564.o/ A referencia kiválasztása mindig követ valamilyen önkényességet, amely pedig visszahathat a hitelességre és a következtetések komolyságára is: a „magyar döntéshozatali kultúrában mélyen gyökerező rutinná vált az a gyakorlat, amely nem a tények, tapasztaltok elemzésére épít, hanem a lényegében már meghozott döntésekhez keres érveket „. (Ex post facto) 3.1 A kutatás-fejlesztési ráfordítások időbeni alakulása az OECD országokban A gazdasági együttműködési és Fejlesztési Szervezet országaiban a ráfordítások és azok időbeni alakulásából sok hasznos következtetés vonható le, ami országunkban is hasznosítható lehet. Az elmúlt évtizedekben a K+F a gazdaságban egyre jobban a gazdasági

versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjévé vált. A K+F teljes ráfordítás arányát a GDP-hez viszonyították, és a továbbiakban ezzel a mérőszámmal dolgoznak. 15 1.sz táblázat A teljes K+F ráfordítás/GDP alakulása az OECD három nagy térségben Térség Teljes K+F ráfordítás / GDP (%) 1981 1993 Észak- Amerika 2,3 2,4 EU – 15 1,7 2,0 Japán 2,1 2,7 OECD- átlag 2,0 2,2 Forrás: OECD /1995/.(A teljes K+F ráfordítás / GDP alakulása az OECD három nagy térségben. Nyíri Lajos : Közgazdasági Szemle XLIII évf 1996 június (564o)) Hazánkban ezekben az időkben a K+F teljes ráfordítás /GDP értéke 0.93 százalék volt /1994 KSH/ a hivatalos adatok szerint, ”ugyan akkor vezető tudósok /nem az innováció kutatás területéről /,szakmai szervezetek- empirikus adatokkal ugyan nem alátámasztva és a helyzet drámaiságát szónoki fogásként alátámasztandó –ennél lényegesen kisebb értéket emlegettek 0.3 – 05

százalék között” 3 A nyolcvanas években a fejlett ipari országok mindegyikében /Angliát és Hollandiát kivéve/ növekedett a GDP-hez viszonyított K+F ráfordítások aránya. Ez a gazdaságban végbemenő szemlélet váltás , a versenyképesség és a technológia szoros kölcsönhatásának felismerésével lehet összefüggésben. 3. Nyíri Lajos: Leszakadás, vagy követés a tudás intenzív fejlődésben Közgazdasági Szemle XLIII. Évf 1996 június Kiemelkedően magas a ráfordítások aránya Svédországban , Svájcban, Franciaországban. AZ OECD országok 1993-ban 385 495 millió dollárt költöttek K+F teljes ráfordításra. Ennek 84 százalékát öt ország: -USA -Japán -Anglia 16 -Franciaország, Németország osztoztak. Az összeg több mint ötven százalékát az USA , negyedét japán produkálta. Európában megfigyelhető egyfajta koncentrálódás a „nagyok között” , hiszen az 123 056 millió dolláros K+F ráfordítás csaknem 70

százalékát három ország :Németország Anglia és Franciaország produkálta. Ezzel magyarázható az, hogy az EU tagországainak döntő többsége /tíz ország / kisebb ráfordítása ellenére is az átlag 1993–ban 2.0 százalék volt Figyelemre méltó a térség néhány kisebb országának intenzív növekedése a ráfordításokat illetően. Ezek az országok 1981 és 1993 között a GDP arányos ráfordításait: Franciaország esetében 1.2 – röl 2.2-re Dánia „-„ 1.1- ről 1.8-ra Norvégia „-„ 1.3- ról 1.9-re 2.3- ról 3,1-re emelte Svédország (OECD (1995) .Közgazdasági Szemle XLIII évf 1995 június) A világban a K+F ráfordítások koncentrációja figyelhető meg, addig az OECD „kisgazdaságok „ mind nagyobb ráfordítást használnak fel a tudás és technológiai bázisuk fejlesztésére. Itt azonban nem világrengető újítások születtek és ez nem is eredményezett globális értelemben jelentős áttörést az ujj

technológiák létrehozásában. Ezek az országok arra törekednek , hogy növekvő tudásbázissal biztosítsák helyüket a gazdaság nemzetközi vérkeringésén belül. A periféria országaira egyértelműen az alacsony K+F ráfordítás a jellemző. Azonban ez a ráfordítás a GDP arányát meghaladja. A nemzetközi folyamatokat elemzők a levonható tanúságokat az alábbiakban összegezték : a vállalkozásoknak a K+F finanszírozásában való erőteljesebb részvétele kívánatos. Egy magyarországi szerves fejlődést csak ezt szolgáló tudatos és aktív gazdaság és innováció politika eredményezhet .Csak így csökkenthető az állam túlsúlya” 4 . Ezek a folyamatok eredményezték a K+F folyamatok újragondolását Ugyanis ezeket a folyamatokat vezérelni csak tematikusan felépítetten és jövő centrikusan lehet. Hiszen egy azonnali intézkedéscsomag is csak hosszútávon fejti ki érzékelhetően hatását. 3.2 A kutatás fejlesztési ráfordítások

forrásának szerkezete A teljes ráfordítások a költségvetési pénzeken kívül más területekről származó forrásokat is tartalmaznak . Előfordul , hogy K+F ráfordítás /GDP arányt csak mint kormányzati ráfordítás 17 emlegetik. Illetve találkozunk az ellenkezőjével is amikor a K+F ráfordítást kizárólag vállalati kategóriaként /feladatként/ kezelik ,egyben sugallva azt ,hogy azt állam vonuljon vissza a finanszírozástól. Vessünk egy pillantást arra, hogy az OECD országok kormányai miként szerepelnek a K+F ráfordítás tükrében . Az adatok azt mutatják ,hogy a tagországok innováció politikája nem csupán a piaci orientációra épül. A tudomány és a technika egy viszonylag széles sávja a gazdasági szférán kívül helyezkedik el, amely átfogja a: - kultúra - a szociális területek - a védelmi területek egy jelentős részét, valamint az élet minőségét alakító tényezőket. Az üzleti szféra K+F ráfordításai a

teljes OECD-ben a GDP értékét meghaladó mértékben nőtt. Amely a verseny és a tudás valamint a technika közti egyre magasabb kapcsolatot fémjelzi. Ezzel szemben csökken a kormányzati ráfordítás aránya (de nem az összege) 4. Nyíri Lajos: Leszakadás, vagy követés a tudásintenzív fejlődésben Közgazdasági Szemle, XLIII. évf 1996 június 18 2 sz. táblázat A K+F források megoszlása az OECD három térségében Üzleti szféra Térség Kormány % Más hazai % Külföldi % % 1981 1993 1981 1993 1981 1993 1981 1993 Észak-Amerika 48,4 57,6 49,3 39,6 2,0 2,3 n.a n.a EU-15 48,7 53,2 46,7 39,7 1,1 1,4 3,5 5,7 Japán 67,7 73,4 24,9 19,6 7,3 7,0 0,1 0,1 Teljes OECD 51,2 58,8 45,0 36,2 2,4 2,9 n.a n.a Forrás: OECD (1995) Közgazdasági Szemle XLIII. évf 1996 június Hazánkban ez idő alatt ellentétes folyamatok játszódnak le. Drasztikusan csökken az üzleti életből származó ráfordítás és vele párhuzamosan

nő a kormányzati ráfordítás részaránya. Azonban ez reálértékét tekintve 38%-al kevesebbet ér. 3.3 A K+F teljesítményértékelése EU szemmel A kutatásfejlesztési statisztikákra és összehasonlításokra az érintett nemzetközi szervezetek közül közül a legnagyobb figyelmet mindeddig az OECD fordította . E témában ma az UNESCO és az Eurostat is az OECD által begyűjtött adatokat használja fel. „ Az UNESCO egyébként nagyszámú országról a K+F ráfordításokra és-létszámra közöl adatokat, a K+F- tevékenység eredmény (output) típusú adatait nem idézi .5 Az OECD az ötvenes évek végén kezdett adatokat gyűjteni, amelyről 1969-ben az olaszországi Frascatiban rendeztek szakértői tanácskozást. A tanácskozás eredményeképpen született meg a „Frascati kézikönyv.” 6 Az OECD Gazdasági Elemzés és Statisztikai Részlege (EAS) 89 adatsort közöl rendszeresen a Tudomány és Technika fő mutatói című kiadványsorozatban. Ez

a feldolgozás a mutatószámok sokféle adatai között a K+F pénzbeli és humánerőforrás - ráfordításairól közöl átfogó adatokat . Ezen kívül közli a K+F ráfordításokat a szabadalmi, a technológiai fizetési mérleg, a külkereskedelmi mérleg stb. adatokat a K+F output elemeiként veszi számításba A legújabb EU statisztikák és értékelések1985-1999-ig évi adatokat az /Eurostat (2001a) / A Tudomány és technológia statisztika Európáról c. kiadványban jelentette meg E kiadvány 5 Ennek ötödik kiadását az OMFB 1996-ban adta közre magyarul. 6. ( OECD ( 2001) Közgazdasági Szemle XLIX Évf 2002április 335o 19 első része foglalkozik a (kutatás és fejlesztés címmel) a K+F tevékenység jellemzésével, elemzi a K+F ráfordítás, munkaerő és szabadalmi adatokat. A második rész a Tudás növekedés és innováció címet viseli, míg a harmadik rész az új gazdaság TéT- mutatóit vizsgálja. Ezek mellet szerkesztettek egy összegző

európai innovációs eredménytáblát is . Első változatát /EC(2000)/ 2000-ben tették közzé ,majd kiegészítették, bővítették és újra publikálták /EC(2001b) Az európai innovációs eredménytábla négy témában összesen 18 mutatót ölel fel. 1.Emberi erőforrások: -középfokú tudományos és technikai szakon végzettek aránya, -a felsőfokon végzettek aránya a munkaerő-állományban, -az életre szóló tanulásban résztvevők aránya, -a közepes és a magas (hig-tech) technológiájú szektorban foglalkoztatottak aránya a feldolgozóiparban. -közepes - magas és a magas (high-tech) technikájú szektorokban foglalkoztatottak aránya a szolgáltatások körében. 2.A tudás létrehozásának három mutatója: -költségvetési K+F- ráfordítás a GDP százalékában, -vállalati K+F ráfordítás a GDP százalékában, -az egymillió lakosra jutó high-tech szabadalmak száma. 3.A tudás átadása és alkalmazásának három mutatója -házon belüli

innovációt bevezető feldolgozóipari kis és középvállalkozások aránya, -a kooperációval innovációt bevezető feldolgozóipari kis és középvállalkozások aránya, -innovációs költségek a forgalom százalékában a feldolgozóiparban. 4.Az innováció finanszírozására,- kibocsátásra, és a piacokra vonatkozó hat mutató - kockázati tőke-beruházások a technológiai szektorban a GDP százalékában, -a piacon ujj termékek értékesítésének aránya a feldolgozóiparban, -a tőzsdei tőkegyarapodás a GDP arányában, 20 -a száz lakosra jutó Internet felhasználok száma, -az ITC piacok aránya a GDP százalékában. -a négy high-tech szektor termelési aránya a feldolgozó iparban. 7 Az egyes mutatókhoz megadják az EU átlagot, az USA és Japán értékeit és közlik a legjobb és a lemaradó országokat, vizsgálják a változások mértékét. Az innovációs eredménytábla K+F-tevékenységet jellemző mutatói 3. sz táblázat Megnevezés

EU-átlag EU-legjobbak USA Japán Költségvetési K+F-ráfordítás 0,66 0,95 (Finnorsz.) a GDP százalékában 0,87 (Hollandia) 0,56 0,70 1.98 2.19 29.5 29.4 0,86 (Svédorsz.) Vállalati K+F-ráforditás 1.19 A GDP százalékában 2.85(Svédország) 2.14(Finnország) 1.63(Németorsz) High-tech EPO szabadalmak 17. 80.4(Finnország) egymillió lakosra 35.8(Hollandia) 29.3(Németorsz) High-tech UPSTO szabadalmak11.1 35.9(Finnország) egymillió lakosra 84.3 80.2 29.5(Svédország) 19.6(Hollandia) Forrás:(2001b) 7. Román Zoltán: A kutatás teljesítményértékelése Közgazdasági Szemle: XLIX évf. április 21 3.4 A magyarországi kutatás-fejlesztési értékelések A hazai K+F értékelésben és az innováció politikai munkában nagy szerepe van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak (OMFB). A bizottság státusza az elmúlt évek során többször változott, jelenleg az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárságához van

rendelve. Az OMFB mindig igyekezett figyelemmel kísérni a nemzetközi mozgásokat, a rendszerváltás után szervezetten részt vett az OECD K+F és innováció politikai munkájában. Figyelemmel kísérte és részben be is vezette az OECD e tárgyakban hozott ajánlásait és bekapcsolódott sok EU közös kutatási programba. 1995-ben a kormány részére elkészítette azt az előterjesztést, amely kevés kiegészítéssel ma is elfogadható kormánystratégia: 1. a vállalkozói kör innovációs képességeinek erősítése, 2. a technológiai bázis erősítése, 3. a tudásbázis erősítése 4. a diffúzió és a transzfer hatékonyságának növelése, 5. a nemzetközi TeT- orientált kapcsolatok erősítése 6. a kormányzati végrehajtás szervezése Az OMFB az EU kutatási programokban való bekapcsolódás segítése mellett az OECD és EU egyéb K+F és innováció politikai célkitűzéseinek a megvalósítását is napirendre tűzte; -megbízatások pályázati

értékelésekre, hatáselemzésekre -külföldi példák elemzése adaptálása, elemző felmérések, tanulmányok készítése. A hazai K+F statisztika követi az OECD- ajánlásokat.2001-ben a KSH részéről már megjelent statisztikák mintegy 50 táblázatot tartalmaztak a K+F eredményekről. A K+F ráfordítások 2000–ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva 0.68-ról 082 %-ra emelkedett,(1988-ban ez 2% felett volt) úgy tűnik azt a visszaesést a Magyar kreativitás a tudományos teljesítményekben pótolta. Ebből származhat az, hogy tudományos teljesítményünk megítélése e számoknál sokkal jobb. A lemaradásunkat azonban világosan jelzi az adataink összevetése a nemzetközi adatokkal. 22 Az Eurostat K+F-el foglalkozó adatai a jelölt országokat állítja rangsorba amelyben (2000b) hazánk a K+F ráfordítás /GDP értékét nézve 6. helyet foglal el, az üzleti szektor hányadát nézve 7. helyen szerepel (ami erősen EU-átlag alatti) (Eurostat

(2000d)) 4. sz táblázat K+F mutatók a jelölt országok innovációs eredménytáblájáról, 1998-1999 Megnevezés Ciprus Cseh- Észt- Magyar- Lengyel Szlo- EUorsz. orsz. ország ország vénia Költségvetési K+F/GDP 0.18 0.47 0.48 0.37 0.44 0.64 0.62 Vállalati K+F/GDP 0.03 0.82 0.12 0.26 0.30 0.75 1.14 Szabadalmak/népesség 0 0 0 2.28 0 Az összes mutató száma 5 7 5 7 10 9 0 Ebből: EU átlag feletti 0 2 1 2 2 3 0 Forrás: EC(2001d) 1.52 116 23 3.5 Magyarországi ráfordítási adatok A magyar kutatás-fejlesztési ráfordítási (input) adatait Balogh Tamás: Hol állunk Európában? A Magyar Tudomány , 2002/3 számában megjelent cikke alapján próbálom felvezetni. -a kutatók számának az összes foglalkoztatottra vetített értékét a KSH előzetes adatai /KSH.2001) szerint 2000-ben 23506 fő volt Így a K+F-ben foglalkoztatottak létszáma 1999hez képest 10,2 %-os emelkedést jelzett Ezen belül a felsőfokú

végzettséggel rendelkező kutatók és fejlesztők száma 14.384 fő volt és ez 1999-hez képest 14,3 % emelkedést jelzett Az ezer foglalkoztatottra jutó teljesidő egyenértékre átszámított teljes kutatólétszám hazánkban 2000-ben 3,66 fő, ami elmarad az EU-ban sem túl magasnak tartott 5,29-es átlagtól. Ezzel az átlagunkkal a mezőny alsó negyedében foglalunk helyet. Az 1995-2000 között mért átlagos növekedés mértékével (7,11%), viszont az előkelő 4.helyet foglaljuk el 5. számú táblázat A kutatók létszáma 1000 vállalkozóra vetítve és a relatív létszám éves átlagos növekedése az EU országokban és Magyarországon A kutatók relatív száma∗ átlagos éves növekedés∗∗ Finnország 10,62 Írország 16,51 Svédország 8,44 Finnország 12,68 Dánia 6,46 Portugália 7,61 Franciaország 6,14 Magyarország 7,11 Belgium 6,11 Spanyolország 6,79 Németország 6,07 Görögország 6,29 Egyesült Királyság 5,64

Hollandia 4,71 EU átlag 5,29 Svédország 4,66 Írország 5,12 Belgium 4,59 Hollandia 5,05 Dánia 3,96 Spanyolország 3,77 EU átlag 2,79 Magyarország 3,66 Egyesült Királyság 2,66 Olaszország 3,33 Franciaország 1,22 Portugália 3,27 Németország 1,00 Görögország 2,57 Oroszország 0,34 24 ∗ Felsőfokú végzettségű kutató-fejlesztők, teljesidő- egyenértékben /FTE/ ∗∗Átlagos éves növekedés1995-2000 között (%) Forrás: Magyar Tudomány, 2002/3. szám Az élcsoportban a K+F és a tudás révén felzárkózott országokat találjuk ( Írország, Franciaország, Portugália) Ezen téma értékelésénél Balogh Tamás szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az 1995-ös (bázisév), majd az 1996-os év a magyar K+F mélypontja volt a kutatói létszámok tekintetében. Ugyanis még a 2000. évi létszám (14384) sem közelíti meg az 1990 évi értéket (17550) A magyar mutató az EU átlag 69 %-a. A magasan

képzett emberi erőforrás mutatójaként a tudományos és műszaki PhD fokozatot szerzők aránya szolgál. A KSH ilyen adatokat nem tartalmaz, ezért az adatok becslésből és a Magyar Akkreditációs Bizottság statisztikai adataiból származnak. Ennek alapján: 1998-ban 253 1999-ben 550 2000-ben 343 fő szerzett PhD/DLA fokozatot. Ez éves átlagban 382 fő Ami ebben az esetben az EU átlag 36%-a. A GDP-re vetített teljes K+F ráfordítás/ a gazdaság K+F intenzitása/ a nemzetgazdaság hajlandóságát mutatja arra, hogy mennyit költsön kutatási célokra. Az EU 1,8 % GDParányos K+F ráfordítás sokkal kisebb az USA és Japán 2,5-3 % mértékéhez képest Az EU-ban vannak kiugróan magas értékek Svédországban, illetve Finnországban, ahol ez meghaladja az előbb említett értéket is, hiszen 3 % fölött van. Közép- és Kelet-európai térségben ezek az eredmények jóval szerényebbek, amely között hazánknak sincs semmi oka a büszkeségre. Igaz, hogy

értelmetlen lenne a magyarországi K+F ráfordítás arányszámát a sok éve töretlenül fejlődő EU tagországokhoz viszonyítani. A 6. számú táblázat a tagjelölt országok ismert ráfordítási adatait tartalmazza 25 6. számú táblázat Az EU és néhány tagjelölt ország K+F ráfordításainak összehasonlítása (1998). K+F ráfordítás teljes ráfordítás /millió euró/ a GDP % - ban 14.200 1.86 63,7 Bulgária 65 0,59 18,7 Ciprus 19 0,23 13,9 Csehország 630 1,27 64,6 Észtország 29 0,62 19,6 285 0,68 38,4 Lettország 24 0,45 21,0 Litvánia 55 0,57 1,80 Lengyelország 1022 0,73 41,5 Románia 184 0,50 76,7 Szlovákia 156 0,86 65,8 Szlovénia 228 1,42 53,0 EU-15 Magyarország vállalati részaránya % Forrás: EUROSTAT, 2000 (Magyar Tudomány, 2002/3.) A táblázatban hazánknál szereplő 0,68 %-ot a KSH 1999-ben mérte, 2000-ben ez az előzetes adatok alapján már 0,82 % volt. Ez a középmezőnyhöz

elegendő ráfordítási mérték a tagjelölt országok között. Magyarországon is felgyorsult a K+F ráfordítások növekedése Ezen növekedések számszerű megjelenése a közeljövőben várható. A kormányzati célkitűzésben a ráfordítás mértékeként a GDP 1,5 %-a szerepel. Az üzleti szféra K+F ráfordításainak összege 1999-ben 30,1 milliárd forint volt, ami a teljes K+F ráfordítás 38,5 %-a. (Az üzleti szféra befizetéseit törvényben kívánják szabályozni A legvalószínűbbnek az a modell látszik, amely kiterjedne a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatokra. A járulékfizetés alapja a korrigált nettó árbevétel, mértéke pedig 0,2 % / a helyi iparűzési adó 0,1-e/.) Forrás: A K+F-ről és a kutatási eredmények hasznosításáról szóló törvény koncepciója. BP. 2003 május 26 A kutatásfejlesztés fontosságát az adott állam esetében a kutatásra fordított összegek aránya jelzi a költségvetés összes

kiadásán belül. Magyarországon az állami K+F ráfordítások összege az adatok szerint 2000-ben 105,4 milliárd forint volt. Ez az adósságszolgálat nélküli összes költségvetési kiadáshoz (ami 2714,9 milliárd forint ) viszonyítva 1,77 % . A legmagasabb érték az EU-n belül 4,95 % (Franciaország), legalacsonyabb pedig 0,76 % (Görögország) az EU átlaga 1,99 %. A magyar szám az EU átlag 89 %-a. A kis és középvállalatok (KKV) súlyát az jelzi, hogy milyen mértékben részesülnek az államilag támogatott vállalati kutatáson belül. Az EU tagországok közötti legmagasabb érték Írország esetében (83,33 %) a legalacsonyabb pedig Franciaország esetében (8,33 %) volt mérhető. (Jelenleg Magyarországi vonatkozásban én ilyen adatot nem találtam ) A ráfordítási oldal adataiból kiderül, hogy miközben az utóbbi évtizedben a tudományos és technológiapolitikai koncepciók és viták leggyakrabban azt állítják, hogy az állam nem költ

eleget a K+F-re, furcsa módon lemaradásunk itt a legkisebb (l l %). Természetesen a K+F-re nagyobb ráfordítás kell. Mindenképpen örvendetes a Széchenyi Terv jóvoltából létrejövő többletforrás, (17,5 milliárd, illetve 36,5 milliárd/ melynek révén 2001-2002-ben javult a ráfordítás aránya. Azonban elvitathatatlan tény, hogy az állami finanszírozás jelenleg legerősebb eleme a hazai K+F-nek. Ki lehet még emelni a K+F ráfordítások alacsony mértékét Míg az állami ráfordításokban 11 % a lemaradásunk az EU átlagával szemben, ez itt 77 %. Úgy gondolom, hogy a 2001-ben bevezetett adókedvezmény, valamint a járulékfizetési kötelezettség könnyítése meg fogja tenni hatását. 3.6 A fejlődési, eredményességi (output) adatok A legdinamikusabban fejlődő iparágakban inkább a titoktartás a jellemzőbb, mint a szabadalmak közzététele, hozzáférhetőségének biztosítása. Az eredményességi adatokhoz viszonylag jó mérőszámnak

bizonyul az EU-ban vagy az USA-ban a létrejött szabadalmak száma. Magyarország 1998-ban a régióban a legeredményesebb a 19 megadott európai szabadalommal, ami l millió lakosra vetítve 1,9 megadott szabadalom. Az EU átlaga l millió lakosra 135, ezen belül a legeredményesebb Svédország 284-el, a leggyengébb Portugália 3-al. Hazánk az összes input és output mutató közül ebben marad el igazán az EU átlagtól. /1,4 %/ (Az USA-ban 1999-ben 39 db magyar szabadalmat adtak meg, tehát az a mutató 1 millió lakosra 3,9. Az EU átlag itt 73, a legjobb Spanyolország 171, a leggyengébb Portugáliáé l) 27 A tudományos teljesítmény és a kooperáció mérésére széles körben elfogadott a publikációk és a hivatkozások száma. A KSH adatai alapján a hazai kutató-fejlesztő helyek 199-ben magyarul 2828 könyvet és 16.810 szakcikket jelentettek meg Az idegen nyelvű hasonló könyvkiadás 799 könyvet, míg 3272 cikket és 9619 külföldi

szakfolyóiratban megjelent írást produkáltak. A NSIOD amerikai tudományos adatbázis adatai szerint az utóbbi 10 évben a magyar tudományos publikációk száma a .számú táblázatnak megfelelően alakult. 7. táblázat- Tudományos publikációk száma néhány európai országból ország 1989 Ausztria 3538 3654 3813 4302 4395 4749 5403 5531 6161 Belgium n.a 5587 5598 6151 6712 6784 7584 8301 8678 Dánia 4655 4830 4951 5717 5625 6260 6476 6659 6839 Finnország 3784 3936 4245 4712 4923 5475 5759 6126 6410 Görögország 2011 1935 2286 2566 2595 3120 3285 3626 3823 Hollandia 1162 1046 1074 974 944 998 894 886 895 Magyarország 2665 2533 2767 2899 2824 2873 3111 3100 3254 Csehország 4143 4226 4251 4751 4907 3445 3259 3660 3580 Lengyelország 5785 5473 5624 6086 5826 6345 7157 7312 7219 703 897 947 1114 1205 1377 1598 1845 2057 14495 15743 17203 18574 Portugália Spanyolország

Svédország 8426 9868 1990 1991 9353 10302 10080 10282 1992 1993 1994 12671 13191 10983 11400 12157 1995 1996 1997 12890 13637 13756 Forrás:Institute for Scientific Publication (NSIOD). Idézi : Academy of Finland (2000) (Magyar Tudomány, 2002/3.) A magyar érték l millió lakosra számítva 1999-ben 377, de ez nem hasonlítható össze az EU országok adataival, mert az EU kiadványokban szereplő számok ettől eltérőek. Az EU átlaga 613, ezen belül a Svéd mutató 1431, a luxemburgi 133. Azonban figyelembe kell venni a kis –ország kis- nyelv hátrányát is, mert a nemzetközi adatbázisok a nemzeti nyelven történő közlést nem, vagy alig tartalmazzák. Publikációk terén a magyar teljesítmény sokkal közelebb jár az EU átlaghoz, mint a szabadalmakkal. 28 Így eredményessége az EU átlag 50,5 %-a. A más vállalatokkal, egyetemekkel kutatóhelyekkel kooperáló innovatív vállalatok aránya alkalmas lenne a kooperációs formák

elemzésére, mindezek hozzájárulhatnának a tudás és technológia terjedésének erősítéséhez. Az élő munka az, amely magában foglal minden olyan hatást, amely az innováció, a tudomány és technológia oldaláról hat. Így alkalmas a gazdaság általános versenyképességének mérésére Magyarországon ez a mutató az utóbbi években jól alakult. Azonban ez összefügg a 90-es évek külföldi tőkebefektetéseivel és az ehhez kapcsolódó technológia importtal. A felzárkózáshoz hozzájárult a munkatermelékenység kiemelkedő javulása. 8. számú táblázat Az egy foglalkoztatottra jutó GDP- termelés indexe Előző éve = 100 % Év átlagos ebből építőipar kereskedelem szállítás posta index mezőg. 1991 94,0 110,9 89,1 93,4 89,5 93,3 1992 107,0 138,5 104,6 115,9 83,8 105,6 1993 106,1 121,3 115,2 99,0 98,9 97,4 1994 105,0 106,2 111,0 107,8 96,4 108,4 1995 103,5 114,0 113,1 92,7 97,1 110,6 1996 102,1

101,7 104,4 90,7 95,8 101,1 1997 104,6 99,5 109,4 108,9 105,8 108,5 1998 103,4 103,0 109,0 114,4 104,8 112,7 1999 101,3 105,6 107,5 93,6 95,1 távk. 103,2 Forrás: KSH Évkönyve Idézi: Magyar Tudomány 2002/3. A munkatermelékenység az EU mutatója 1995 és a legutóbbi meglévő adat közötti változás nagy 2,89, míg az EU átlag 1,07%. Ennél a mutatónál vagyunk a legjobbak, viszont figyelembe kell venni, hogy ez elsősorban a külföldi tőkebefektetéshez kapcsolódik és csak kis mértékben köszönhető a K+F-nek. Kevés kivétel között kell példaként említeni, hogy ma amikor Magyarország már számos OECD séma szerint is csúcstechnológiának számító kapacitással büszkélkedhet, ezek között csak a gyógyszeriparunknak van jelentős az egész iparág mögött álló belföldi K+F háttere .8 29 A tudás intenzív szolgáltatások szerepe rendkívüli mértékben nő, egyes vizsgálatok szerint nagyobb lesz a jelentőségük a

gazdasági növekedés és a versenyképesség alakulásában, mint a K+F tevékenységnek. Az OM megbízásából két eltérő módszertani közelítést alkalmazó kutatás is folyik a tudás intenzív szolgáltatásokkal kapcsolatban (Inzelt Annamária illetve Mosoniné Fried Judit vezetésével). Összehasonlítható magyar adat nincs A Technikai Fizetési Mérleg az ország műszaki a tudás és szolgáltatások exportjából származó bevételeit méri. Beleértve a szabadalmak know-how, védjegyek és műszaki szolgálatok értékesítését. A Technikai Fizetési Mérleg meghatározásához szükséges módszertani alapokat 1995-ben Inzelt Annamária foglalta össze. 8. Török Ádám Petz Raymund: Kísérlet a K+F intenzitás és az exportszerkezet közötti összefüggés vizsgálatára a magyar gazdaságban. Közgazdasági Szemle XLVI. Évf 1999 május 218 o A 9. számú táblázatban Magyarország 10-10 vezető árucsoportjának részesedése látható 1990 és 1999-ben.

1990-ben a hústermékek, vegyipar, acélipari félkész termékek, ruházati termékek következtek egymás után. 1999-ben pedig az első öt helyet az irodai gépek, energetikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek és távközlési berendezések foglalták el. Sajnálatos az, hogy a gyógyszeripari export eltűnt az első tíz közül. (A gyógyszeripari fejlesztések mögött nemzeti K+F háttér húzódik meg). Az első tíz termékcsoport részesedése 52,1%-ról 67,4%-ra nőtt az 1990-től 1999-ig terjedő időszakban. Ehhez kapcsolódik az UNCTAD 1999 évi adata miszerint Magyarország világelső, Szingapúrt és Malaysiát megelőzve abban, hogy exportjának 70%-át nem a saját, hanem részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő vállalkozások adják. Az export teljesítményének a része vámszabad területről származik, ezek nem integrálódnak szervesen a magyar gazdaságba, viszont a termékeik színvonala meghaladja az országos átlagot. Ha

ráfordítást követő fejlődést akarjuk tetten érni hazánkban azt kell mondani, hogy a rendelkezésre álló adatok az eredménymutatók hiányosak. A termelékenység mutatója kitűnő de alapvetően az utóbbi 10 évben ez nem a hazai K+F-nek köszönhető. A publikációk szempontjából az eredmények nem mondhatók rossznak, mert körülbelül olyan arányban maradunk el az EU átlagtól, mint a kutatás száma. A szabadalmak tekintetében az 1,4%-os arány akkor is szomorú, ha a tagjelöltek közül ez a legjobb érték. Ez a 30 mutató jelzi a feladatókat, tennivalókat, leginkább az alkalmazásban és a vállalati fejlesztőmunkában meglévő hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ebből a szempontból Magyarország mérlege erősen negatívumot mutat. Okai a befektetésekkel beáramló új technológiák és az, hogy nem nőtt még fel az a generáció, amely az iskolából magával hozza a szellemi tulajdon jelentőségének ismeretét. Ebben a témában

az EU országok közül 10-nek van adata, magyar adat nincs. Az ország részesedésének növekedése a high-tech termékek világ–exportjában mutatója jól kifejezi egy ország nemzetközi versenyképességének változását. Ezt a mutatót a magyar statisztikai rendszer nem méri. Magyarországon a rendszerváltás után nemcsak a termelékenység nőtt, a külföldi tőkebefektetések hatására, hanem átszerveződött az export belső szerkezete is. 9. sz táblázat A magyar export 10vezető árucsoportja 1990-ben és 1999-ben 1990 1991 1990 1999 Termékcsoportok % Termékcsoportok % Hústermékek 10,1 Irodagépek 13,2 Vegyipari félkész-termékek 8,6 Energiatermelő berendezések Acélipari félkész-termékek 7,1 Villamos gépek Ruházati termékek 6,8 Közúti járművek 9,0 Járművek 4,8 Távközlési berendezések 7,9 Kohászati nyersanyagok 4,2 Ruházati termékek Tartósított zöldség és gyümölcs 3,3 Fémipari termékek Vegyipari

alapanyagok 3,2 Általános gépgyártás Fémipari félkész-termékek 2,3 Hústermékek 2,2 Gyógyszerek 1,7 Bútorok 2,1 Összesen 52,1 Összesen 67,4 31 Források: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, 1990 és GM Külkereskedelmi Gyorsinformáció, 1999 január-december. (Magyar Tudomány 2002/3) 3.7 Következtetések, tanulságok, véleményem „Egy ország K+F ráfordításainak és azok felhasználásának szerkezete, nagysága, GDP- hez viszonyított mértéke, ezek időbeni változása, alakulása nagymértékben függ: - az ország gazdasági erejétől, - a K+F intézményrendszer struktúrájától - a gazdaságpolitikai célok és az innováció viszonyától, - a gazdálkodó szervezetek kultúrájától, - hagyományoktól és számos esetben a világpiaci, világpolitikai mozgásoktól Írja 1996. júniusában a közgazdasági szemlében megjelenő cikkében Nyíri Lajos az Országos Műszaki Fejlesztési bizottság akkori ügyvezető

elnöke, közgazdaság tudományok doktora. Szinte az egyik legfontosabb tanulság éppen az, hogy nem OECD-átlagot vagy EU átlagot kell célul kitűzni egy-egy mutató elérése érdekében, hanem el kell dönteni hogy kívánatos-e a tudás intenzív tevékenységek súlyának növelése a gazdaságban. Vagy e szempont nem tartozik a modernizációs tényezők közé? Ez azért is fontos pont, ugyanis a követendő tudomány- és innovációpolitika ettől a döntéstől függ. Azt a témával foglalkozó szakemberek leírták, hogy „a tudásintenzív szolgáltatások (KIBS) szerepe rendkívüli mértékben nőtt, egyes vizsgálatok szerint nagyobb a jelentőségük a gazdasági növekedés és a versenyképesség alakulásában, mint a K+F tevékenységnek. 9 Hazánkban a K+F és innovációs célokat csak is komplex módon és semmiképp sem elszigetelve a gazdasági fejlődési stratégiától kell kezelni. A szakemberek óvvaintenek attól, hogy bármely jól működő

nemzetközi példát adaptáció nélkül átvegyünk. Ugyanis ami sikeres az egyik államban, az sikeretlen lehet egy más kultúrával rendelkező országban. Például egy jól működő rendszert tönkretehet egy nem megfelelő morállal rendelkező emberek adókultúrája (pl.: mint szerintem a mienk- nálunk még az állampolgár az adózást nem társadalmilag szükséges elemként, annak megsértését pedig nem főbenjáró bűnként fogja fel). A leírt adatok által jól kirajzolható, hogy a ráfordítási adatoknál kisebb az elmaradásunk mint az eredmény mutatóknál. 32 9. Balogh Tamás: Hol állunk Európában? Magyar Tudomány 2002/03 Tehát nemcsak a K+F munka mennyiségével hanem annak hatékonyságával is gondok vannak. Tény, hogy a hazai teljesítmények alapkutatási mutatókban alig maradnak el a átlagtól. Vannak olyan területek pl: - kutatói létszám - növekedés stb - termelékenység. Amelyek jobbak az EU átlagnál. Ebből következik az

írja Balogh Tamás, „hogy az innováció lineáris modeljének csődje látványosan bebizonyosodott hazánkban”, ugyanis a kiváló mutatók nem a hazai K+F eredményesség következtében jöttek létre. A tőkebefektetések révén megjelentek az új technológiák, vagy a bérmunkáztatással a vállalatok bizonyos K+F tevékenységeinek szerepe változott meg. Véleményem szerint a hazánkban lévő külföldi tőke, amely sok esetben, mint szabad vámterület működik, és a kiváló árúk exportjának mintegy 70%-át adja, igaz hogy a K+F magyarországi vállalati ráfordítások 80%-át is ők fizetik, de ilyen magatartásokkal fékezik a nemzeti K+F kibontakozását. Mindezek után törvényszerű hogy csökkenő tendenciát mutatott saját termékfejlesztés. Helyét a termékadaptáció, illetve a korszerű gyártási feltételek kialakítása veszi át. 33 Irodalomjegyzék: 1. A kutatás-fejlesztés és a kutatási eredmények hasznosításáról szóló

törvény koncepciója Bp. 2003május 2. A hazai hozzáadott-érték növelésén alapuló export-dinamika erősítésének lehetőségei, különös tekintettel a K+F-re és az innovációra /Bp 2000.november 3. Balog Tamás: Hol állunk Európában? Magyar Tudomány,2002/3 4. Gazdasági versenyképesség operatív program / egyeztetési anyag/ Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2002 október. 5. Magyarország Nemzeti Fejlesztési terve 2004-2006 Miniszterelnöki hivatal 6. Nyiri Lajos: Leszakadás vagy követés a tudásintenzív fejlődésben /a hazai K+F az OECD- folyamatok tükrében Közgazdasági Szemle,XLIII.évf,19986június (564-576) 7. Török Ádám: A verseny és a K+F politika keresztútján Közgazdasági Szemle,XLVI.évf1999 június (491-506) 8. Török Ádám:- Petz Raymund: Kísérlet a K+F intenzitás és az exportszerkezet közötti összefüggések vizsgálata a magyar gazdaságban Közgazdasági Szemle,XLVI.évf,1999március(213-230) 9. Román

Zoltán: A kutatás-fejlesztés teljesítményértékelése Közgazdasági Szemle,XLIX.,2002április (334-347o) 10. Bara Zoltán- Szabó Katalin Gazdasági rendszerek, országok, intézmények 11. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan