Szociológia | Családszociológia » Kurila Levente Péter - A gyámság

11.tétel: A gyámság A gyám a szülői felügyelet alatt nem álló kiskorúak gondviselője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője. A szülői felügyelet körébe tartozó részjogosítványok többségét (a gyermek gondozását és nevelését, vagyonának kezelését, törvényes képviseletét) abban az esetben is gyakorolnia kell valakinek, ha a gyermek szülei már nem élnek, illetve a szülők felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt. Amennyiben a kiskorú gyermeknek nincs olyan szülője, aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatná, a gyámhatóság hivatalból vagy kérelemre gyámot rendel a gyermek részére. Értesítési kötelezettség: Ha a kiskorú gyermeknek nincs szülői felügyeletet ellátó szülője, ezt a gyermek legközelebbi rokonai, valamint az a személy, aki a gyermek gondozását ellátja, kötelesek haladéktalanul bejelenteni a szülők lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak. Az értesítésnek csak erkölcsi

fontosága van, mert ha elmulasztásra is kerül a jogszabályok nem írnak elő semmi féle retorziót ez ügyben, maximum nem rendelik ki gyámnak azt aki elmulasztotta ezt. Értesítési kötelezettség terheli: • a szülőt (például, ha ő nem gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat), • a szülő házastársát, • a szülők testvérét, • a nagyszülőt, a nagyszülő házastársát és testvérét, • a dédszülőt, • a testvért és a testvér házastársát. A bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, a hagyatéki eljárást végző személynek, illetve minden közigazgatási feladatot ellátó szervnek kötelessége jelezni a gyámhatóságnál, ha gyámkirendelésre van szükség. Gyámrendelés: A szülő által ki nevezett gyám: • A gyámhatóságnak minden esetben vizsgálnia kell azt, hogy a szülők rendelkeztek e végrendeletben, vagy köziratban arról, hogy ki lehet a gyermek gyámja, és ki nem lehet az. • Amennyiben a szülői felügyeletre

egyaránt jogosult szülők eltérő gyámot neveztek meg, a gyermek érdekét mérlegelve határoz a gyámhatóság. • A végintézkedés történhet közjegyző vagy bíróság előtt tett közvégrendeletben, illetve írásbeli vagy szóbeli magánvégrendeletben. • Abban az esetben, ha a szülők valakit gyámként megneveztek, a gyámságot ez a személy fogja ellátni, feltéve, hogy ő megfelel a törvényes feltételeknek. A gyám mellőzése: • A megnevezett gyámot akkor mellőzi a gyámhatóság, ha az illető azért nem viselhet gyámságot, mert annak törvényes akadálya van. • A megnevezett gyámot akkor is mellőzi a gyámhatóság, ha az a gyámság átvételében például súlyos betegsége miatt - akadályoztatva van, vagy a gyámságot nem vállalja. • Úgyszintén nem lehet gyám az a szülő által megjelölt személy sem, akinek a kirendelése a kiskorú érdekeit veszélyeztetné, példának okáért személyisége vagy anyagi helyzete miatt. •

ha a 18. életévét még nem töltötte be; • ha gondnokság alatt áll; • ha a szülői felügyeletét jogerősen megszüntették, illetve a közügyektől eltiltották; • ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő közokiratban vagy végrendeletben kizárta a gyámság viseléséből; • ha a szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert a gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette; • ha a gyermekét a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította (ennek feltételeit a törvény precízen meghatározza). A gyámhatóság által ki rendelt gyám: • A gyámhatóság keres a gyámrendelésre irányuló eljárása során megfelelő személyt a gyámság ellátására, ha a fentebb okok miatt nem lehet ki jelölni a megjelölt személyt. • A gyámhatóság elsősorban arra törekszik, hogy a gyámság ellátására alkalmas valamelyik közeli hozzátartozó, vagy a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személy legyen a gyermek gyámja.

• Arra kell törekedni, hogy a gyám elsősorban azok közül kerüljön ki, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállaltak. • ugyanazon helyen nevelkedő testvéreknek ugyanazt a személyt kell gyámul kirendelni. • A törvény bizonyos esetekben megjelöli azt a személyt, akit a gyámhatóságnak kötelező gyámul kirendelni o akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezésre került, o akinél a bíróság elhelyezte a gyermeket és o aki a gyámhatóság engedélyével családba fogadta a gyermeket. • amennyiben a gyermek már betöltötte a 14. életévét a bíróság meghaltathatja, és ha tiltakozik a kirendelt gyámja ellen, akkor ki jelölhetnek másikat számára. Gyermekvédelmi gyám: A gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel a gyermek részére: • ha nevelésbe vételét rendelték el, • ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik, • ha ideiglenes hatállyal gyermekvédelmi nevelőszülőnél, gyermekotthonban

vagy más bentlakásos intézményben helyezték el és a gyámhatóság pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, • akinek a szülője hozzájárult a gyermek ismeretlen személy általi (ún. titkos) örökbefogadásához. • annak a kiskorúnak is, akinek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül. • a szülők bármilyen más, eddig fel nem sorolt okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat és családbafogadó gyám kirendelésére nincs mód. A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel ki. Azonban testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke részére - amennyiben az a gyermek érdekével nem ellentétes - ugyanazon személyt kell kirendelni gyermekvédelmi gyámul. A gyermekvédelmi gyámok egy

időben legfeljebb 30 gyermek gyámságát láthatják el, ha speciális igényű a gyermek, akkor őt a számitásnál 2-nek kell tekinteni