Egészségügy | Ideggyógyászat » Epilepsziás roham, Epilepszia

Epilepsziás roham Epilepszia Az epilepszia krónikus központi idegrendszeri kórállapot. F klinikai jellemz i az ismétl , rövidebb-hosszabb rohamszer események (epilepsziás rohamok), amelyek általában spontán lépnek fel és önmaguktól sz nnek. Az epilepszia kialakulása olyan kórfolyamatok következménye, amik az idegsejtek ingerlékenységének tartós és kórosan fokozott megváltozását okozzák. Ha a klinikai jelenséget, illetve a rohamkészséget átmenetileg fokozó tényez k provokálják (láz, akut idegrendszeri betegség, mint gyulladás, trauma, görcsre hajlamosító anyagcsere vagy elektrolit-eltérések), alkalmi provokált rohamról beszélünk, melyet az epilepsziától el kell különíteni. Epilepszia definíciója Ismétl Spontán (nem provokált és nem áll mögötte akut idegrendszeri betegség) Epilepsziás rohamok Epilepszia és epilepsziás rohamok diagnózisa 1.Anamnesis 2.Heteroanamnesis 3. Fizikális vizsgálat 4. MRI 5. EEG

Többféle epilepsziás roham létezik 1. Többféle eredet (súlyos akut betegség tünete, provokált roham, epilepszia betegség része) 2. Többféle klinikai megjelenés Epilepsziás roham eredete szerint lehet Akut symptomás roham (súlyos betegség tünete, mely a központi idegrendszert érinti) Provokált epilepsziás roham (ismert provokáló faktorok hatására jön létre és nem egy betegségt l) Spontán epilepsziás roham, mint az epilepszia része nem-provokált roham, mögött nem áll akut súlyos betegség Akut szimptomás rohamok Központi idegrendszeri (KIR) infekció KIR trauma Stroke (f leg vénás: sinus trombózis) Metabolikus betegség (vesebetegség, hypoglikémia) Intoxikáció Provokált „alkalmi” epilepsziás rohamok provokálói Gyermekkorban magas láz (lázgörcs) Alvásmegvonás Intermittáló fényinger Alkoholmegvonás Epilepsziás rohamok Parciális Szimplex • Motoros • Sensoros • Komplex (tudatzavar, orális és manuális

automatizmus) mely Generalizált Absencek ( francia szó, távollétet jelent) Ugyanis a rövid, pár másodperces roham csak elrévedésb l, bambulásból, a végzett mozgás megrekedéséb l és pillanatnyi távollétb l, vagyis a környezettel való kapcsolat megszakadásából áll. Ez nem mindig tudatvesztés, vagyis a környezettel való kapcsolat teljes megszakadása, sokszor csak besz kül a kapcsolat. A legpontosabb jellemzése ennek a pár másodperces kihagyásnak az, hogy a magasabb rend agykérgi m ködésekben van átmeneti zavar. Myoclonus - az izmok egy-egy csoportja (egy-egy végtag, fej, váll, stb.) rángógörcsöket produkál. Naponta akár több száz alkalommal is bekövetkezhet A görcsöket nem kíséri tudatzavar. Generalizált (tónusos- klónusos) Simplex parciális rohamok Simplex motoros rohamok (attól függ, mely agyi terület aktiválódik): Klónusos rohamok (Jackson mars) Szenzoros rohamok (Aurák) Elemi: (5 érzékszervnek megfelel en)

Szomatoszenzoros (hemi-paresthesia) Vizuális Szagaura (hang és szédülés extrém ritka) Temporális lebeny aurák: Gastrikus aura Dysmnestikus (de ja vu, jamais vu) Komplex parciális /psychomotoros, temporális lebeny eredet roham/ tudatzavar orális manuális automatizmus sokszor el zi meg aura 1. gasztrikus 2. memória 3. szagaura Differenciáldiagnózis Epilepsziás rohamról van-e szó? - Rohamok differenciáldiagnózisa 1. Metabolikus- és anyagcserezavarok Hipoglikémia! (mident utánozhat) Hiperglikémia Hypokalcémia (tetániában a tudat megtartott) 2. Stroke (TIA) 3. Migrén 4. Alvásbetegségek (alvajárás, lidércnyomás) 5. Pszichiátriai betegségek Pánikroham Pseudoroham= pszichogén roham 6. Syncope (convulsiv syncope) „Pseudoroham” = „psychogen nemepilepsziás roham” = „hysteriás” roham a) kezdet: korai feln ttkor - n k:férfiak 3:1 – b) Converziós zavar: pszichiátriai betegség c) Igen gyakori diagnosztikai tévedés (intenzív osztály)

Pszichogén roham vs. epilepsziás roham Közönség el tt Hullámzó és változó id tartam és er sség 1 rohamon belül 1 betegen belül Szemek csukva Opistotónus- (a nyak és a hát izmainak a görcse amely a test megmerevedéséhez vezet hátrahajló helyzetben) “Dobálja, rázza magát” agonista-antagonista izmok alternáló rángása Hosszabb, mint 2 perc (GM: 1-2 perc) Tudat valamilyen szinten megtartott (GM: soha!) ritka: postiktális confusio, izomláz, afázia, laterális nyelvharapás, enuresis, súlyos sérülés Convulsiv syncope elájul (>5 sec agyi perfúziócsökkenés) convulsiv syncope (>10 secundumos generalizált agyi perfúziócsökkenés) 1-3 rángás kis tónsusos befeszülések is lehetnek néha nyelvharapás is el fordul(!), a bulbusok oldal- vagy felfelé deviációja. oka sokszor major ritmuszavar is lehet! Convulsiv syncope vs. epilepsziás roham Anamnézis Vasovagális (reflex) syncope: kiváltó ok Máskor is volt: vérvétel, állás,

foghúzás Kardiogén syncope: Kardiális anamnézis -Gyakori az “Elájulok” érzés (KIVÉVE KARDIÁLIS EREDETNÉL) -Hideg verejték -SOHA NEM KEZD DIK TÓNUSOSAN! -Arc sápadt/szürke (és nem lila) -Mindig gyors feltisztulás -Általában max 30 sec (GM: 1-2 perc) Epilepszia okai 1. Genetika 2. Fejl dési rendellenességek Ér (Arterio-venosus malformáció, hemangima cavernosa) Cortex Hippocampalis sclerosis 3. Krónikus neurológiai betegségek - tumor -krónius gyulladás: • tályog • HIV • Cysticercosis • Chronicus autoimmune encephalitis 4. Maradványállapotok • post-stroke • post-traumás • post-encephalitis • post-nataláis károsodás Epilepszia formái (epilepszia szindrómák) Az epilepsziás rohamok fajtái és az epilepszia szindróma két különböz fogalom. Epilepszia szindróma figyelembe veszi: rohamforma, életkori kezdet, roham kiindulási területe, etiológia Fokális epilepszia • Benignus centrotemporális

epilepszia • Idiopathiás (genetikus) epilepszia • Nem-idiopátiás (szimptomás, cryptogén) • Temporális lebeny epilepszia • Fontális lebeny epilepszia • Parietális lebeny epilepszia • Occipitális lebeny epilepszia Generalizált epilepszia • Gyermekkori absence epilepszia • Juvenilis myoclonusos epilepszia • Grand mal epilepszia Kezelés Antiepileptikumok Fokális szerek: • Carbamazepin (Tegretol, Neurotop) • Oxcarbazepin (Trileptal) • Phenytoin (Diphedan) • Gabapentin (Neurontin, Gordius) Széles spektrumú szerek: • Valproát (Convulex) • Lamotrigin (Lamictal, Lamolep • Benzodiazpinek (Frisium, Rivotril) • Phenobarbitál (Sevenal) • Levetiracetam (Keppra) Status epilepticus és kezelése Definíció: • amennyiben a rohamok ismétl dnek • a beteg a rohamok közötti id szakban nem tisztul fel • vagy a rohamok több, mint 30 percig tartanak Status epilepticus bármely epilepsziás

rohamformból kifejl dhet: • simplex parciális status epilepticusról(Kozsevnyikov), • komplex parciális status epilepticusról • absence status • grand mal statusról Különösen veszélyes a grand mal status epilepticus és a kiterjedt klonizációval járó status epilepticus, melyek adekvát kezelés nélkül potenciálisan életveszélyes állapotok: o súlyos aspirációhoz o aspirációhoz kapcsolt infekcióhoz o kardiopulmonális elégtelenséghez vezethetnek Status epilepticus ellátási szintje 1. akut rohamgátlás benzodiazepinnel 2. refrekter status epilepticus iv valproát vagy phenytoin 3. 1-2 lépésre refrakter status: Teljes aneastézia Akut rohamgátlás iv. benzodiazepinnel o a szabad, átjárható légutak biztosítása után o a gyógyszeres kezelést minden esetben intravénás benzodiazepinnel (20 mg diazepam vagy 2-3 mg clonazepam iv.) kell kezdeni (helyszínen 10 mg Seduxen iv és im midazolam is elfogadható, de a gyógyszer okozta

légzésdepresszió kockázata kisebb, mint a rohamismétl dés által okozott légzésleállás) o többször lehet ismételni. o Benzodiazepint csak nagyon lassan szabad iv. adni, mivel légzésdepressziót okozhat, mindenképpen tanácsos felkészülni a ballonos lélegeztetésre. Az intramuszkulárisan adott benzodiazepin – midazolam kivételével - status epilepticus kezelésére hatástalan, de amennyiben véna nem áll rendelkezésre, akkor 20-30 mg rektális diazepam oldat is jó terápiás effektust biztosít (ilyenkor a légzésdepresszió veszélye is alacsony). Refrakter status I. szint Ha az els benzodiazepin bólusra a rohamok nem állnak le • akkor a benzodiazepin ismétlésével párhuzamosan: • intravénás fenitoin vagy valproát Refrakter status epilepticus II. szint Refrakter status epilepticust neurointenzív osztályon teljes narcosissal : • rövid hatású barbituráttal, • midazolammal vagy • propofollal kell kezelni Megfelel kezelés

mellett a status epilepticus mortalitása csak akkor magas, ha súlyos alapbetegség áll mögötte. Az epilepszia sebészi kezelés választandó ha: I. A beteg legalább 2 bázisantiepileptikumra rezisztens, monoterápiában II. II. M téttel gyógyítható epilepsziában szenved 1. Temporális lebeny epilepszia 2. Fokális epilepszia, körülírt lézióval (léziós epilepszia) 3. Féltekei epilepszia tét el tti kivizsgálás eszközei • Megfelel módon elvégzett és leletezett MRI • Video-EEG monitorozás • Neuropszichológiai vizsgálat Ápolói feladatok Fizikális vizsgálat • Kiterjed az általános állapot felmérésére és a roham által okozott kórosságok felderítésére epilepsziás roham után koponya ri nyomásfokozódás jelei lehetnek megfigyelhet ek, vérnyomás és pulzus eltérések • pangásos látóidegf • tarkókötöttség • tudatzavar • inkontinencia (a roham alatt) • (a roham során keletkezett) sérülések

• szájüreg áttekintése – átjárható légutak, a nyelv elharapása,vérzés • Végtagok sérülése – a roham és a beavatkozások hatására Ápolói feladatok az epilepszia diagnózisának felállításában • Betegmegfigyelés o roham el tt, alatt, után • Mintavétel laboratóriumi vizsgálatokra o Vérvétel: a roham okának felderítésére, pl. gyógyszerszintek, toxikológiai vizsgálat – rutin labor is szükséges o Rutin vizelet-mintavétel: toxikológiai vizsgálat, cukor meghatározása • Feladatok az eszközös vizsgálatok során o Képalkotó eljárások: CT, MR, SPECT az ok felderítésére o Elektrofiziológiai vizsgálatok: EEG (rutin, alvásmegvonásos,fotostimulációs) Epilepsziás beteg ápolási problémái 1. Epilepsziás roham jelentkezésének veszélye 2. Maradandó károsodás kialakulásának veszélye 3. Hiányos együttm ködés a gyógyszerszedés terén 4. Ismerethiány o a rosszullétek megel zése o a szükséges

életmódbeli változtatások 5. Elégtelen megküzdés kockázata Ápolói feladatok epilepsziás roham jelentkezése esetén Ha a beteg a roham el tt bevezet tüneteket jelez: o A beteg lefektetése o Kolléga vagy beteg megkérése orvos értesítésére A roham lezajlásának megfigyelése: o Milyen típusú a roham? o Melyik izomcsoport (ok) érintett(ek)? o Aspiráció megel zése, szabad légút fenntartása o Végtagok védelme – lefogás mozgástér hagyásával o Sérülések megel zése (beteg, ápoló, betegtársak, környezet) o Orvosi utasításra roham alatti gyógyszeres terápia o Véna biztosítása (ha korábban nem volt állandó) Ápolói feladatok a roham lezajlása után Els dleges cél a maradandó károsodás megel zése. • A beteg fektetése fél-Fowler helyzetben • Légutak ellen rzése, szabad átjárhatóság fenntartása • Vitális paraméterek ellen rzése (legalább) 30 percenként • Sérülések (végtag, szájüreg, nyelv)

felmérése • Higiénés ellátás – ágyfürd , amennyiben vizelet- és/vagy székletürítés történt a roham alatt A tudatzavar oldódásának megfigyelése Az epilepszia életmódi vonatkozásai Az általános ajánlások minden betegre vonatkoznak, alkalmazásuk egyénenként változó. A túlzott tiltás kerülend . • Kímél életmód, fokozott testi megterhelés kerülése • Napszaki ritmus rendezése: alvásmegvonás kerülése • Alkohol- és drogfogyasztás kerülése • Antiepileptikumok el írás szerinti alkalmazása Foglalkozásbeli megkötések: • A beteg jogosítványt nem kaphat (szakorvos engedélyezheti meghatározott rohammentes id szak esetén) • Magasban végzett munka • Fegyvertartással járó munkavégzés Epilepsziás n gyermekvállalása • Az epilepszia nem zárja ki a gyermekvállalást • Egyidej szülészeti és neurológiai kontroll mellett