Egészségügy | Ideggyógyászat » Az Idegrendszer

Az Idegrendszer Jelentősége: • • • biztosítja a környezethez való alkalmazkodást összehangolja és irányítja a szervezet működését a szervezet alkalmazkodásának kialakítása Az Idegszövet felépítése 1. Inger: azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből Minősége alapján lehet: hő, mechanikai, kémiai, elektromos, fény stb. 2. Ingerület: az inger hatására kialakult válaszreakció 3. A legkisebb önállóan is működő egysége a neuron 3.1 sejttest vagy perikarion/ szóma: intenzív fehérjeszintézis -> Nissl-rögök 3.2 dendritek: a sejttest felé vezetik az ingerületet 3.3 axon: a sejttest felől vezetik az ingerületet 4. Támasztósejt más néven glia 4.1 axon körül szigetelőhüvelyt alakít ki -> Ranvier-féle befűződés itt lehetséges csak töltéskicserélődés -> gyors ingerületvezetés 4.2 részt vesz az idegsejt táplálásában, az eredeti ionkoncentráció helyreállításában.

5. Szinapszis: a sejtek között azok a kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed 5.1 Elektromos szinapszis: a szinaptikus rés 2-3nm, a kis távolság miatt két irányú vezetés lehetséges, alsóbbrendű állatokban fordul elő 5.2 Kémiai szinapszis: a szinaptikus rés 20-30nm. A preszinaptikus axonban szimpatikus hólyagocskák halmozódnak fel, amelyek a membrán depolarizációjakor a szimpatikus résbe ürülnek. A posztszinaptikus membránhoz kapcsolódva annak depolarizációját váltják ki. Ez az ún serkentő szinapszis Átvivő anyaga például az acetilkolin. Egyes átvivő anyagok (pl. gamma-amino-vajsav) a posztszinaptikus membrán két oldala közötti töltéskülönbséget növelik -> hiperpolarizáció, azaz a szinapszis után a sejt működését gátolják. Ez az ún gátló szinapszis 6. Neuron típusok: a, érzőneuron: információt szállít befelé b, mozgatóneuron: információt szállít kifelé c,

interneuron: csak szürkeállományban van, neuronokat kapcsol össze 7. Reflex: külső vagy belső környezeti változásra bekövetkező válaszreakció, amellyel a szervezet a megváltozott körülményekhez alkalmazkodik 8. szükséges hozzá egy érző végkészülék (receptor) és egy mozgató végkészülék (effektor) Elemi idegjelenségek 1. Nyugalmi potenciál: a membrán két oldala között mérhető töltéskülönbség, ami az egyenlőtlen ioneloszlás következménye. Sejten belüli fehérje anionok és K-ionok felhalmozódása jellemző -> negatív töltéstöbblet. Sejten kívül Cl-ionok és Na-ionok felhalmozódása jellemző -> pozitív töltéstöbblet. A töltéskülönbség értéke sejtenként változó, átlagosan kb. -90mV 2. Akciós potenciál: inger hatására a membrán két oldala közti töltéskülönbség kicserélődik, a belső oldal pozitív, a külső negatív töltésű lesz, azaz a membrán depolarizálódik. A depolarizáció szomszédos

membránterületekre is átterjed -> ingerületvezetés. Kialakulása a gyors Na-ion beáramlás következménye - negatív töltésű lesz, azaz a membrán depolarizálódik. A depolarizáció szomszédos membránterületekre is átterjed -> ingerületvezetés. Kialakulása a gyors Na-ion beáramlás következménye -> elektromos impulzus. Csupasz membránon pontról-pontra történő töltéskicserélődés , emiatt lassú ingerületvezetés. A velőshüvellyel borított membránon ugrásszerűen figyelhető meg az 3. 4. 5. 6. 7. ingerületvezetés, mert csak ezeken a helyeken lehetséges a töltéskicserélődés. Kialakulása az ideg- és az izom sejtekre jellemző. Hipopolarizáció: a membrán két oldala közti töltéskülönbség csökken. Hiperpolarizáció: a töltéskülönbség növekszik a membrán két oldala között. Depolarizáció: a töltéskülönbség felcserélődik, a belső felszín pozitív, a külső negatív töltésű lesz -> az akciós

potenciál kialakulásának előfeltétele. Repolarizáció: az eredeti töltésviszonyok helyreállítása aktív transzport segítségével. A depolarizált membrán nem ingerelhető! Az állatok idegrendszere Diffúz idegrendszer a csalánozókra jellemző. Az idegsejtek egyenletesen oszlanak meg a testben Dúc idegrendszer: a neuronok kisebb központokba, dúcokba tömörülnek, az idegrostok kötegeket alkotnak Laposférgek - páros agydúc + idegrostok kötegei - feji részen sok érzősejt ->szemfolt Hengeresférgek: - garatideggyűrű (egy-egy dúccal) - hosszanti lefutású idegtörzsek Gyűrűsférgek: - agydúcok + hasdúclánc (szelvényenként egy dúcpár található, melyeket harántágak kötnek össze) - támasztósejtek kialakulása Ízeltlábúak: - dúcok összeolvadása; agy: elő-, közép- és utóagy - neuroszekréciós sejtek -> hormonális szabályozás - csápokon szagló receptorok, szájszerveken ízérző receptorok, egyszerű és összetett szem

Puhatestűek: - 4 pár dúc: fej, láb, köpeny, zsiger ->kagylók, csigák - fejlábúaknál porcos tokban megjelenik a zárt nagy agydúc Tüskésbőrűek: - központosulás alacsony fokán Előgerinchúrosok: - csőidegrendszer - külső csíralemez eredetű Fejgerinchúrosok: - gerincvelő van, de agy nincs Gerincesek: - csőidegrendszer - ektoderma eredetű - nő az interneuronok száma Az ember idegrendszere 1. anatómiai felosztás: 1.1 központi idegrendszer: gerincvelő agyvelő: agytörzs: nyúltagy, híd, középagy köztiagy: hipotalamusz, talamusz nagyagy kisagy 1.2 környéki idegrendszer: 12 pár agyideg 31 pár gerincvelői ideg 2. élettani felosztás 2.1 szomatikus idegrendszer (kp a gerincvelőben és a nagyagyban) - érzőműködés, mozgatóműködés 2.2 vegetatív idegrendszer (kp a gerincvelőben, az agytörzsben és a köztiagyban) -szimpatikus és paraszimpatikus működés Az ember központi idegrendszere Gerincvelő: - szelvényes felépítésű - 3

kötőszövetből felépülő burok védi - 2 belső közt agyfolyadék = liquor és a központi csatornában is, ami táplál, véd - ágyékcsigolyák szintjén véget ér - szürkeállomány: elülső szarv főként mozgató neuronokat tartalmaz hátulsó szarv sejtjei interneuronok: többségükhöz szinapszison keresztül a test felől belépő idegrostok kapcsolódnak - fehérállomány: a gerincvelői idegek 3 részre osztják: elülső oldalsó, hátsó köteg • a hátsó csak felszálló pályát tartalmaz, a másik kettő leszálló pályákat is - hátulsó gyökér: a csigolyaközti dúc érzősejtjeinek centrális nyúlványait tartalmazza - elülső gyökér: az elülső szarvban elhelyezkedő mozgató sejtek nyúlványait tartalmazza. Nyúltagy - a gerincvelő folytatása, a koponya alján helyezkedik el, az agytörzs legalsó területe - a háti oldala a IV. agykamra - 4 pár agyideg ered: IX., X, XI, XII - emésztés, légzés, vérkeringés reflexközpontja -

nyálkahártyareflexek központja -> nyelés, hányás, nyálelválasztás, szopás, tüsszentés, köhögés, könnyezés - fontos szerepe van a mozgás összerendezésében Hídagy - a nyúltagy felső határán, a kisaggyal szemben, az agytörzs középső területe - nyúltvelői központok működését összehangolja, azokat felülszabályozza Középagy - igen kicsi terület agytörzs felső részét alkotja - extrapiramidális pálya átkapcsoló magjai - tudat alatti, automatikus mozgások központja - pupillareflex, rágási reflex, hallással kapcsolatos reflex, izomtónus szabályozása Kisagy - a híd mögött található, felső felszíne a nagyagyhoz simul, az alsó és elülső felszíne az agytörzs felé néz - két féltekéből áll, amelyeket mély barázda választ el egymástól - felületén kanyargós agytekervények - ellenőrzi a test egyensúlyát fenntartó mozgásokat és hozzájárul a test térbeli helyzetének felismeréséhez - izomtónus

fenntartása - mozgások összehangolása - Purkinje-sejtek Köztiagy - az agy alapján található, beborítják az agyféltekék - alsó része a hipotalamusz, felső része a talamusz - hipotalamusz: a látótelep alatti rész ide kapcsolódik az agyalapi mirigy vegetatív működések felsőbb szabályozója szimpatikus, azaz fűtő- és paraszimpatikus, azaz hűtőközpont éhség és jóllakottsági központ vízforgalom-szabályozási központ hormonokat is termel: oxitocin és vazopresszin (ADH) és az elülső lebeny hormonjai - talamusz: látótelep itt kapcsolódik át a látópálya átkapcsoló állomás az összes agykéreg felé haladó felszálló avagy érzőpályák számára (kivéve: szaglópálya) Nagyagy /CEREBRUM/ - a koponyaüregben, a legfejlettebb szakasz - agyhártyák borítják: kemény agyhártya: kívülről védi az agyat, rostos, kötőszövetes felépítésű, a koponyacsontokkal összenőtt pókhálóhártya: a középső hártya, az

agyfolyadékot termeli lágy hártya: közvetlenül fedi az agyat, vékony érdús kötőszövet - agyfolyadék: az agykamrákban, illetve a lágy agyhártya és a pókháló hártya között lévő folyadék, táplál és védelmet nyújt - az agyfelszín barázdái: nyílirányú hasadék -> két félteke, a kérgestest köti össze központi barázda és Sylvius-árok -> lebenyek kisebb barázdák egyéni mintázatú tekervényeket hoznak létre - lebenyei: homlok, fali, halánték, nyakszirt, - I. és II agykamra -> a két nagyagyféltekében lévő ürege - III. agykamra -> a közti agyban, a talamusz és a hipotalamusz közötti üreg - IV. agykamra -> a nyúltagy, a híd, és a kisagy között található, összeköti az agykamrákat a gerincvelő központi csatornájával - szürkeállomány: kívül kéregállomány, belül kéreg alatti magvak a sejtek száma kb. 10 milliárd, sejtjei 6 réteget alkotnak, a rétegek különböző vastagságúak és

szerkezetűek jellegzetes sejtjei a piramissejtek és a szemcsesejtek - fehérállománya pályákból épül fel agykéregbe bevezető: érzőpályák agykéregből kivezető: mozgató pályák kérgi részeket összekötő: asszociációs pályák két agyféltekét összekötő: komisszurális pályák - érzőközpontok: látás -> nyakszirtlebeny hallás, egyensúlyozás -> halántéklebeny szaglás -> kérgestestet körülvevő tekervény hátsó része bőrérzékelés, ízérzékelés -> a fali lebeny elülső része - a mozgatómező a homloklebeny hátsó része - piramispálya: akaratlagos működésű, finomabb mozgástevékenység kialakítója, szabályozza a még be nem gyakorolt mozgáselemeket - extrapiramidális pálya: akarattól független működésű, az automatikus mozgások végrehajtója, légző mozgások is ezen keresztül mennek végbe, egyénre jellemző mozgások Agyidegek I. Szaglóideg nem valódi agyideg, az agy nyúlványa befelé visz

információt szomatikus érzőideg II. Látóideg nem valódi agyideg, az agy nyúlványa befelé viszi az információt szomatikus érzőideg III. Szemmozgató ideg sejtjei a középagy egyik magjában vannak pupillát működtetik beidegzi a szemgolyó izmait szomatikus mozgató és vegetatív paraszimpatikus ideg IV. Sodorideg sejtjei a középagy egyik magjában vannak beidegzi a felső ferde szemizmot szomatikus mozgatóideg V. Háromosztatú ideg sejttestjei a híd egyik magjában vannak három ágra oszlik: szemideg a homlok bőrét beidegző érzőideg állcsonti és állkapocsi ideg mozgató ágai: nyelv, nyálkahártya + rágóizom beidegzése szomatikus érző és mozgatóideg VI. Távolító ideg sejttestjei a híd egyik magjában vannak beidegzi a szemgolyó külső egyenes izmát szomatikus mozgatóideg VII. Arcideg sejttestjei a híd egyik magjában vannak mimikai izmok beidegzése könnymirigyek + állkapocs alatti + nyelv alatti nyálmirigyek beidegzése szomatikus

érző, mozgató és vegetatív paraszimpatikus ideg VII. Halló és egyensúlyozó ideg sejttestjei a híd egyik magjában vannak két idegből áll: egyensúlyozó és halló ideg szomatikus érzőideg IX. Nyelv-garat ideg sejttestjei a nyúltagy egyik magjában vannak a nyelés idege szomatikus érző és mozgató + vegetatív paraszimpatikus ideg X. Bolygóideg: sejttestjei a nyúltagy egyik magjában vannak nyelőcső mentén fut a hasüregbe a garat, tüdő, szív, emésztőrendszer paraszimpatikus beidegzését látja el XI. Járulékos ideg : sejttestjei a nyúltagy egyik magjában vannak beidegzi a csuklyásizmot, a fejbiccentőizmot a hangképzés idege szomatikus mozgatóideg XII. Nyelv alatti ideg sejttestjei a nyúlagy egyik magjában vannak a nyelv mozgatóidege szomatikus mozgatóideg Vegetatív idegrendszer Kivezető szár Lefutás, átkapcsolás Végrehajtó neuron sejttestje Szinapszisszám Végrehajtó neuron hossza Hatás Hol Működését segíti Irányítás

Szervek Pupilla Szívműködés Tüdő hörgőcskéi Vércukorszint Anyagcsere Bélcsatorna Agy erei Vázizom erei Nyálelválasztás Hosszúerek Glikogénraktár Oxigénfogyasztás Emésztőnedvek termelése Bőr- és nyálkahártyaerek Vérnyomás Szimpatikus Gerinc: háti, ágyéki Paraszimpatikus Agytörzs Keresztcsont Szervek falában Közvetlen előttük Mindig 1 db Noradrenalin Rövidebb Szervezet energia raktárait feltölti Lokálisan hat Szimpatikus határköteg Hasüregi szimpatikus dúcok Általában 1 db Átvivő: acetil-kolin Hosszabb Szervezet tartalékait mozgósítja Egész szervezetre hat Hormonr., szimpatiko adrenális r. Neuroendokrin rendszer szabályozása alatt Szimpatikus Tágul Gyorsul Tágul Nő Lebontó Lassul Tágul Tágul Fokozódik Tágul Csökken Nő Gátlódik Szűkül Nő Paraszimpatikus Szűkül Lassul Szűkül Csökken Felépítő Gyorsul Szűkül Szűkül Csökken Szűkül Nő Csökken Fokozódik Tágul Csökken Az idegrendszer mozgató

működése - az izom-összehúzódást a simaizmokban a vegetatív neuronok, a harántcsíkolt izmokban a mozgató neuronok végzik aktin szálak inger hatására behúzódik a miozinszálak közé, ezáltal az izomfonal teljes hossza megrövidül a harántcsíkolt izomszövet egy izomrostja egyetlen ingerre, egyetlen összehúzódási folyamattal válaszol -> izomrángás gyors egymásutánban alkalmazott ingerléssel megakadályozható az elernyedés létrejötte, ilyenkor az összehúzódások szakaszai szinte egymásba folynak, ezzel kialakul a tartós izom-összehúzódás a vázizmot alkotó harántcsíkolt izom működése a tartós jellegű izom-összehúzódás jellemző állandóan mérsékelten összehúzódott állapotban vannak-> izomtónus az izmokat az eredésükre és tapadásukra szolgáló csontok állandóan kissé nyújtott állapotban tartják az izomtónus a gerincvelői reflexen alapul a mozgási reakciók szervezése és irányítása az agykéreg alá

tartozik az agykéreg, mozgást szabályozó központja a homloklebeny hátsó területén található a mozgatópályák rostjai az agykéreg nagy piramis sejtjeiből indulnak ki. Lefutásuk alapján két nagy mozgatórendszert különböztetünk meg: a piramisrendszert és az extrapiramidális rendszert a piramis rendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön keresztül, a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad a test jobb oldalának mozgató beidegződése a bal oldali agyfélteke felől történik akaratlagos mozgás irányítója, a megtanult finom mozgások gyors beindítását és ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy, kisagy számos neuroncsoportja, valamint az agytörzsi állomány egy része a pályák a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelő mozgató neuronjait irányítja a már betanult automatizált mozgásokat, a durvább,

nagykiterjedésű mozgásokat és részt vesz az izomtónus szabályozásában a harántcsíkolt izmok összehúzódásához az inger a mozgató neuronoktól ered a simaizmok összehúzódását a vegetatív neuronok által szállított ingerület váltja ki a szívizom összehúzódásához nem kell inger  a szív maga képzi a kiváltó ingerületet  kisméretű izomsejtek találhatók benne, melyek spontán ingerképzésre képesek  ennek oka a jóval nagyobb nátriumion-áteresztőképességük  a jobb pitvar falában színuszcsomó, a jobb pitvar alsó részében a pitvar-kamrai csomó  a szívizom nem hozható tartós izom-összehúzódás állapotába Az Idegrendszer érzőműködése - a bőr és az izom receptoraitól a gerincvelői idegek érző neuronjai veszik át az ingerületet ezek sejttestje a hátulsó gyökér dúcában helyezkedik el a köztiagy talamusz területén történik a beérkező információk előrendezése és csoportosítása innen

indulnak tovább az agykéregig tartó érzőpályák a nagyagy fali lebenyének elülső részén található érzőkéreg dolgozza fel az információt ízérző receptorok a nyelv felületén elhelyezkedő szemölcsök körülárkolt kis vájatainak mélyén találhatók, ezért csak oldott anyagok juthatnak felületükre a nyelv hegye édes, a hátsó felszíne keserű, két oldala meg sós és savanyú a szaglás receptorai az orrüreg hátsó-felső részén helyezkednek el szaglóhám formájában a kiváltódó ingerület a szagló agyidegen keresztül jut a nagyagy területére - - ez az egyetlen érzőrost, amely a talamuszt kikerülve jut el az agykéregig a látás érzékszerve a szem - belsejében nagyszámú fényérzékelő receptor található - központi része a szemgolyó - falát 3 burok alkotja - a külső védő szerepet tölt be - hátsó részét körülvevő fehér színű része az ínhártya, amely a szem elülső részén az átlátszó

szaruhártyában folytatódik - ínhártya felszínéhez tapadnak a szemmozgató izmok - külső felszínét állandóan nedvesen tartja a felső szemhéj rendszeres pislogása - a középső burok erekkel dúsan átszőtt réteg - a sugártest: az érhártya előrenyúló folytatása, csarnokvizet termel - a sugártest folytatása a lencse előtt látható szivárványhártya, amelyek középső kerek nyílása a pupilla a szem színe a szivárványhártyában található pigmentsejtek számától függ - ha sok, akkor fekete, barna szem - a belső burok tényleges ingerfelvevő réteg a belépő fényt először a szaruhártya rétege töri meg a szaruhártya és a szemlencse közötti szemcsarnokot a víz tiszta csarnokvíz tölti ki a mögötte elhelyezkedő rugalmas szemlencsébe érve törik meg másodszor a fény Szemlencse működése Fénytörőképesség Lencse alakja A lencse görbületi sugara Lencsefüggesztő rostok Sugárizom Nyugvó szem Két szem tengelye Távolra

nézéskor Csökken Laposabb Nagyobb Megfeszülnek Elernyed Végtelenre beállítva párhuzamos Közelre nézéskor Növekszik Domborúbb Kisebb Ellazulnak Összehúzódik Összetartó A pálcikák és csapok Működése Alakjuk Számuk Eloszlásuk Szerkezetük Milyen fényintenzitás kell működéséhez - Pálcikák Csapok Fény-, árnylátás Színérzékelés receptorsejtjei receptorsejtjei (éles látás) Hosszabb henger alakú Rövidebb kúp alakú Több mint 100-120 millió Kevesebb 5-6 millió Sárgafoltban nincs innen Sárgafoltban sok, ettől távolodva nő, majd csökken távolodva egyre kevesebb a számuk -fényérzékelő rész: korongszerű membránrendszer, amelyben fényérzékeny fehérjemolekulák vannak -ingerületvezető rész: receptor sejttest membrán Gyenge Erős az érző neuronoknak az ideghártyáról kivezető rostjai rendeződve a látó agyideget alkotják, amely a köztiagy talamusz területéig vezeti az ingerületet átkapcsolódás után

információ az agyféltekék nyakszirtlebenyének kérgi látóközpontjába jut a hallás és egyensúlyozás érzékszerve a fül részben a hanghullámok formájában érkező információk felvételére, részben a testhelyzet érzékelésére szolgál, ahol a nehézségi erő képezi a külvilági ingert - felépítésére 3 szakasz jellemző - a külső fül lényegében egy tölcsérszerű vezeték a hangrezgések hallószervhez való eljuttatására - - a hallójárat végét a középfülhöz tartozó dobhártya feszes vékony lemeze zárja le a belső fül előcsarnokából indul ki előrefelé a hallószervet tartalmazó csiga, hátrafelé az egyensúlyozó szervet tartalmazó félkörös ívjáratok - a belső fül egész érzékszervrendszerét folyadék veszi körül - a hang által keltett levegőrezgés hullámai rezgésbe hozzák a dobhártyát - a dobhártya rezgése áttevődik a hallócsontocskákra, ahol a kengyel mozgása áttevődik az ovális ablak

hártyáján keresztül a belső fülben a csiga folyadékrendszerére - a csiga járatait kitöltő folyadék a hanghullámok hatására rezgésbe kerül - a nagy rezgésszámú magas hangok rövid hullámai a folyékony közegben hamarabb lecsillapodnak - a mély hangok hosszú hullámai a csiga csúcsi része felé érzékelhetők az egyensúly érzékelése a félkörös ívjáratok belsejében levő receptorsejtekkel történik - a receptorok felett kocsonyás állománybú rétegbe ágyazva mészkristályok fekszenek - a kiváltott ingerületet az egyensúlyi ideg vezeti az agyi központokba Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai - a nagyagyféltekék köztiagyból való kiindulásának helyét gyűrűszerűen körülvevő területet, az agykéreg szélső, más néven limbikus része alkotja ez működés közben szoros kapcsolatban áll számos kéreg alatti neuroncsoporttal, valamint a közti agy egyes területeivel is-> limbikus rendszer két fő részre tagolható

külső kör a vegetatív idegrendszer hipotalamusz feletti irányító központja a limbikus rendszer közvetlen kapcsolatban áll a teljes hormonális rendszerrel is érzelmi reakcióinak szabályozásához kapcsolódik, pl. a fájdalom, az öröm, a félelem, a düh a limbikus rendszer belső körének feladata, hogy rögzítse az ember számára a lényeges események emléknyomait – nem magában a limbikus rendszerben rögzül az emlékezeti anyag tárolásának egyik formája a rövid idejű emlékezés a másik a hosszú idejű emlékezés, amely az információ tartós megőrzését jelenti, korlátlan időtartamú és felejtésnek igen ellenálló a legmagasabb rendű agyműködés szerkezeti alapját az agykéreg oszlopos felépítése képezi a legegyszerűbb emlék tárolása is több százezer sejt valamilyen kombinációjához rögzül a legfejlettebb majmokban és az emberben megjelenik a modellező is, vagyis kialakul az éntudat az emberi magatartást befolyásoló

anyagok az alkoholok és a kábítószerek kialakulnak az emberben azok a viselkedési sajátosságai, amelyek képessé teszik a társadalmi együttélésre, a szociális beilleszkedésre az ember számára a szerszámhasználat természetes tevékenység az állati kommunikáció meghatározott mozgásformákból áll az emberi kommunikáció a beszédre épül a beszéd élettani folyamat a nagyagy halántéklebenyében külön terület található a beszéd megértésére, a homloklebenyben, pedig a beszéd végrehajtására 200 biológiai eredetű hangunk van, ebből 30-40-et használunk az emberi kommunikáció alapja a nyelv a nyelv társas tevékenység a nyelv jelrendszer, segítségével kialakult az emberi agyra jellemző különleges modellező képesség, az elvont gondolkodás az emberi kultúra elválaszthatatlan a nyelvtől Fogalmak, amikkel nem árt tisztában lenni  Ideg: az idegrostok kötegekben rendeződött csoportja Gliasejtek: az idegszövet

támasztósejtjei. Receptor: a környezet ingereinek felfogására, ingerületté alakítására neurális irányban differenciálódott, ektodermális eredetű sejtek. Na+-K+ pumpa: az a mechanizmus, amely a biológiai membránokban működve a Na+- ionokat a sejt belsejéből a sejt közti folyadéktérbe, míg a K+-ionokat a külső térből a sejt belsejébe kényszeríti. Nyugalmi potenciál: a nyugalomban levő polarizált sejtmembrán két oldala közötti potenciálkülönbség. Idegsejteknél: -90mV Depolarizáció: a polarizációt okozó változások részbeni vagy teljes megszűnése, s ezáltal a potenciál közelítése a semleges értékhez. A membrán két oldala közötti feszültségkülönbség kiegyenlítődéskor depolarizált membrán. Akciós potenciál: inger hatására a sejtmembrán két oldala között lejátszódó gyors potenciálváltozás. Csúcspotenciál: az akciós potenciál maximális értéke (+20-30 mV). Akkorra szűnik meg a nagymértékű Na+

beáramlás és kezdetét veszi a K+ kiáramlásának fokozódása. Repolarizáció: a csúcspotenciált követő intenzív K+ kiáramlással az eredeti potenciálkülönbség létrejötte. Agytörzsi hálózatos állomány: az agytörzs területén végighúzódó egymással szoros kapcsolatban levő neutroncsoportok bonyolult rendszere. Az érző, a mozgató, valamint a vegetatív tevékenységek egyik főszabályozója. Sejtoszlopok: az agykéreg mintegy 5000 neuronból álló, dinamikusan változó szerkezeti és működési egységei. Piramissejtek: az agykéreg piramishoz hasonló alakú jellegzetes sejttípusa; axonjai összekötő, társító és leszálló mozgató pályákat alkotnak. Érzet: ingerek tükröződése az agykéregben Ideghártya: retina, a szem belső ingerfelvevő rétege. Az üvegtest és az érhártya között található és fényérzékelő receptorsejteket valamint ingerületvezető érzőneuronokat tartalmaz. Üvegtest: a szem belsejének átlátszó,

víztiszta, kocsonyás állomány; benne vékony rostok és sejtek vannak Szemcsarnok: a szaruhártya, a szemlencse és a sugártest által határolt tér; a csarnokvíz tölti ki Sárgafolt: az éleslátás helye az ideghártyán. Ott van ahol a szem optikai tengelye találkozik a retinával. Fülkürt: a középfülez az orrgarat-járattal összekötő cső; a dobhártya két oldalán uralkodó nyomást egyenlíti ki. Csiga: 2,7 csavarulatot leíró, folyadékkal teli hártyás képződmény a belső fülben; a hallás receptorát – a Corti-féle szervet tartalmazza. Corti-féle szerv: az alsó és felső csigajáratot elválasztó alaphártyából, a rajta elhelyezkedő receptorsejtekből és a felettük levő fedőlemezből álló képződmény a csigában. A csigán végighúzódó, két végén zárt csőszerű képződmény, melyben a hanghullámokból elektromos impulzusok keletkeznek. Labirintus szerv: a hallás és egyensúlyozás szerve a gerinceseknél. Csigából,

zsákocskából, tömlőcskéből és ez utóbbiból kiinduló 3 félkörös ívjáratból álló hártyás képződmény a belső fülben, melyet folyadék tölt ki. A hallás és egyensúlyozás receptorsejtjeit tartalmazza