Informatika | Tanulmányok, esszék » Banga Gábor - Az AMD születése és fejlődése

Csillag születik. Az AMD születése és fejlődése Az Advanced Micro Devices története elválaszthatatlan a cégalapító és vezérigazgató Jerry Sanders alakjától. Jerry Sanders, az elektromérnöki diploma megszerzése után, a Douglas Aircraft Company légkondicionáló-rendszert tervező céghez csatlakozott, majd hamar továbbállt a Motorola-hoz, ahol szakértelmével több cég elismerését kivívta. Így elsőként csatlakozott az újonnan alakult Fairchild Semiconductor céghez. Később innen vált ki Robert Noyce és Gordon Moore, akik megalapították az Intel Corporationt, helyükre pedig a Motorola cég főnöke került. Az új vezetőség nem szimpatizált Sanderssel és sok társával, így hamar megváltak tőlük. Több korábbi kollégájával úgy döntött, hogy megalapítanak egy önálló integrált áramköröket gyártó vállalkozást. Így született meg 1969 május 1-én az AMD Az induláshoz elengedhetetlenül szükséges tőke előteremtése

azonban nehéz feladatnak bizonyult, mert nem sokan bíztak az újonnan alapult cég életbenmaradásában. Az Intelt alapító Robert Noyce hozzájárulásával, mégis elindulhattak a munkálatok. Első termékük az Am9300 négybites eltolóregiszter volt, 7 mikornos gyártástechnológiával. Az első éves forgalmuk azonban nem hozott semilyen nyereséget. Sanders látva, hogy mennyi gombamódra szaporodó elektronikai alkatrészgyártó megy tönkre néhány hónap alatt, új statégia után nézett. Úgy döntött, hogy a már mások által bejáratott alkatrészek lemásolásával fog betörni a piacra. Ám nem csak lemásolták az integrált áramköröket, hanem a mérnökök tudásának hála képesek voltak kijavítani az esetleges hibákat, sőt még fejleszteni is az alkatrészeken. Ennek köszönhetően 16 működő chippel szerepelt a piacon az AMD. Az első igazán nagy megrendelőjük pedig az amerikai légierő volt, akiknek szükségük volt egy újfajta radarra,

amihez egy négybites összeadó chipre lett volna szükség, de ennek előállításával késett a megbízott Texas Instruments cég. Ekkor lépett be a képbe az AMD és megigérte, hogy hat hét alatt képesek előállítani a hiányzó chipet, amit sikerült is betartaniuk. 1970 márciusára az AMD megduplázta alkalmazottainak számát és kínálatuk között már 18 digitális és lineáris áramkör szerepelt. Az Am9300 eltolóregiszter eladásaiból pedig a cégnek sikerült bevételt is termelnie. Ekkor születik meg az elso saját fejlesztésu termék is, az Am2501 bináris-hexadecimális konverter. 1970-ben 1,3 millió dollár a bevételük, ám még mindig veszteségesek. egy évvel később, azonban már maguk mögött tudhatják az első nyereséges évet is 4,6 millió dolláros forgalom mellett 176000 dollár profitot termelnek. A cég évről-évre egyre több nyereséget termelt ki és Sanders is egyre nagyobb vállalati részesedést próbált magához ragadni,

aminek következtében a legtöbb alapítótag elpártolt mellőle és kiléptek a vállalatból. 72-ben felépül az első külföldi üzem Malajziában és piaci kínálatukban már 168 különféle integrált áramkör szerepel. Ezidőtájt kezdik el gyártani az új dinamikus és statikus RAM-okat, az EPROM (Erasable Programmable Read-Only Memory) chipeket valamint a mikroprocesszorokat. Az AMD első RAM-ja, az Am3101, még bipoláris technológiával készült és 64 bit tárolására volt alkalmas. A 70-es évek közepére, azonban az integrált áramkört gyártó cégek képe letisztult és kezdett kirajzolódni a cégek piaci szereplése, és mindenki kezdte védeni a saját fejlesztéseit a konkurenciától. Az Intel ekkor támadta meg az AMD-t, miszerint másolják az EPROM chipjeiket, és ha nem sikerül tisztázni az ügyet, hajlandók beperelni is Sanders vállalatát. Ez a lépés az AMD-t érzékenyen érintette, hiszen a fő stratégiájuk a mások által elkészített

chipkészletek lemásolására épült. És az EPROM chipek megfelelő legyártása sok pénzt elnyelt. Ekkor Sanders ismét válaszút előtt állt Ha feladja a jelenlegi politákáját, azzal a cég jövőjét veszélyeztette volna, így kéthónapos egyeztetés után és az AMD-ben is tulajdonrésszel bíró, Intel alapító Robert Noyce segítségével licensmegállapodást írhatott alá az Intellel a 8085 mikroprocesszor gyártásáról. Ennek következtében az AMD-nek kötelező volt az EPROM után licensdíjat fizetnie és az Intel megkapta az általuk gyártott chipek/lebegőpontos aritmetikai egység, FPU/ forrását is. Ezzel szemben az AMD megkapta a jogot az i8085 mikroprocesszorok gyártására. Az évtized végére a cég forgalma meghaladta a 100 millió dollárt, ami a 80-as évek közepéig egyre csak nőtt. A cég forgalmának ilyen mértéku növekedését nagyrészt az Intellel kötött új keresztlicenc-megállapodásnak köszönhette. Az Intelnek ugyanis

sikerült elfogadtatnia a x86-nak nevezett architektúráját, míg a riválisai egyre inkább háttérbeszorultak. Az IBM épp ezidőtájt akarta piacra dobni az asztali számítógépét, amiből később kifejlődött a személyi számítógép/PC/, amibe a Motorola 68000 processzorát akarta beépíteni. A vállalat azonban késett a gyártással, így végül az IBM az Intel cég x86-os architektúráját alkalmazta. Pár hónappal később 1982-ben az AMD és az Intel 10 évre szóló licensmegállapodást írtak alá egymással. A szerződés értelmében licensdíjat kellett fizetnie az AMD-nek, minden Intel processzor forgalmazása után, ám egy 1985-ben kötött megállapodás értelmében az AMD saját termékeinek gyártási jogát ajánlotta fel az Intelnek, amelynek elfogadása után nem kellett többé licensdíjat fizetni. Ez a megállapodás megerősítette Sanders cégét, és biztosította a jövőjét. Az Intel lassanként azonban ráébredt, hogy túl nagy

engedményeket tett így újratárgyalták az ügyet és az AMD megkapta a 188-os és 286-os architektúrák gyártási jogát, a többiért viszont fizetnie kellett. Az AMd által fejlesztett termékek fejében pedig, ha azok megfelelnek az Intelnek elengedik a licensdíjat. Ekkor még biztos talpakon állt az AMD, ám a PC egyre nagyobb elterjedésével, az Intelnek nem volt többé szüksége az AMD segítségére. Így a 32 bites 386-os Intel processzor jogát már nem kapta meg a cég. A vállalat egén további sötét felhőket idézett elő az is, hogy egyre nagyobb számban jelentek meg a japán memóriachipek, amik amerikai versenytársaikénal sokkal olcsóbbak és jobbak is voltak. Így 1986-ban az AMD felhagyott a DRAM chipek gyártásával Ennek köszönhetően még a következő éveket is veszteséggel zárták. A talpraállásban Sanders által meghírdetett Liberty Chip kampány segítette az AMD-t. Egyetlen év alatt képesek voltak 64 újfajta chipet készíteni,

aminek hála 88-ban rekordbevételt értek el. Ám ez még mindig nem volt elég, hogy utolérje a többi chipgyártó céget. Ezért 89-től új lehetőségeket kerestek, hogy növelhetnék a befolyásukat több területen is. Elsőként az IBM gépekkel kompatibilis mikroprocesszorok gyártásába kezdtek, majd sorra jöttek ki az újabb hálozati és kommunikációs chipekkel, és a nagy teljesítményű memóriájukkal. 1991 márciusában megtörve az Intel monopoliumát piacradobták az AM386-os mikroprocesszorcsaládjukat, amiből októberre leszállítják az 1milliomodikat is. 1992 februárjára befejeződik az 5 éves AMD-Intel jogi csata, aminek értelmében az AMD teljes joggal gyárthatja és értékesítheti az AM386-os chipkészletét. 93-ban a Fujistuval társulva egy merész vállalkozás keretében Flash-memória gyártásába kezdenek. 1994 januárjában pedig a Compaq céggel hosszútávú szerződést kötnek, hogy minden Compaq-gépbe az AMD AM486-os

mikroprocesszorát építik be. Ezév májusában ünnepli a cég megalakulásának 25 évfordulóját Ez az időszak az AMD történetében nagyon változatos, de 84-re végre sikerülni látszik elérniük azt a célt, hogy jelenlétük befolyásolja és változtatja a számítógépipart. Éppen ezért 1995-ben a vállalat igazgatósága megkisérli megvalósítani az álmot, hogy egy új processzorcsalád piacradobásával megfeleljenek a kor követelményeinek és bele tudjanak szólni a piaci versengésbe, ezzel elindul az AMD-K6 processzor projekt. Aminek egy második feladata az volt, hogy hidat képezve előkészítse a következő generációs AMD Athlon processzorcsalád eljövetelét, ami vezető pozícióba emelheti Sanders cégét. 1999-ben az Athlont /AMD-K7/ Microsoft Windows kompatibilis processzornak hírdették, és első alkalommal fejlesztettek ki AMD kompatibilis alaplapot is.És ez volt az első processzor is, ami elérte a bűvös 1 GHz-et Ezzel rögtön a

legkedveltebb és legjobbanfogyó processzor lett a processzorok történetében. Több mint 100 elismert díjat vehettek át a chipkészlet gyártói a világ minden pontján. Az új évezred hajnalán a cég továbbra is úgy hírdette magát, mint akinknek legfőbb célkitűzéseik: a versenyképes vezető pozíció elérése és megtartása, a vásárlói igények kielégítése és az egyre jobb processzorcsaládok előállítása, és minőség töretlen fejlődése. Készítette: Banga Gábor