Informatika | Ergonómia » Mircea Bolos - Ember-gép dinamikus egyensúlya és az ergonómia

MIRCEA BOLOS dinamikus egyensúlya és az ergonómia EMBER-gép Egész sor tudományág, mint a munka fiziológiája, a munkalélektan s az utóbbi időben az ergonómia a legapróbb részletekig menő kutatá­ sokkal próbálja föltárni a munkás és az őt igénybe vevő összetett felsze­ relések optimális egymáshoz idomításának útját-módját. Megkísérlem tö­ mören bemutatni a gépesítéssel de különösen a munkafolyamatok táv­ vezérlésével összefüggő ilyen irányú kutatások során felmerülő fon­ tosabb kérdéseket, valamint az eddig elért eredményeket. A nyers erőkifejtéstől a bölcs irányításig A XVIII. század tudósai a Daniel Bernouilli- és Charles Augustin de Coulomb-féle mozgásegyenletek alapján már tanulmányozni kezd­ ték az emberi munkából adódó „cselekvésmennyiséget". A kutatások a fiziológia vonalán fejlődtek tovább, azzal a céllal, hogy a légzés során el­ használt oxigénmennyiség és a

fényképezett mozgás elemzése alapján a munkában kifejtett erőfeszítést meghatározzák (Lavoisier, Maupey). Fej­ lődésének első szakaszával a gépesített munka lépett az emberi moto­ rikus erő helyébe. Az új munkaeszközöket, a gőz- vagy villamos gépeket már nem erőkifejtéssel, hanem irányítással, tehát új szerepkörben hozta mozgásba az ember. Az ipari fejlődés eme szakaszának feleltek meg a túlnyomórészt mérnökök (Taylor, Gilberth, Ford) vezette fiziológiai és pszichológiai kutatások. A kísérletek a termelékenység növelését a munkaadó érdekei szerint szorgalmazó céllal arra irányultak, hogy megtalálják a minimális erőkifejtést igénylő összetett mozgások legmeg­ felelőbb modelljét. A munka tudományos ésszerűsítésének első kísérletei Taylor nevéhez fűződnek (1.890), aki módszerét a munkaműveletek egyszerű, alapvető mozgásaira és a feleslegesek kiküszöbölésére helyezve, kronométer segít­

ségével is megállapíthatta a különböző tennivalók leggyorsabb elvégzé­ sének időtartam-rendszerét. Gilberth tökéletesítette ezt a módszert, föl­ használva a munkaműveletekben kifejtett részletmozgások, a mikromozgások fényképezését és filmezését. Ő maga 17 alapvető mozgást határoz meg (például keresés, válogatás, fogás, mozdítás), melyek általában bár­ mely munkatevékenységre jellemzőek. Ugyanezen a kísérleti vonalon ha­ ladva, Barnes (1951) meghatározza a leggazdaságosabb mozgások 22 sza­ bályba foglalható alapelveit. E szabályok az élettan matematikai mód­ szereket alkalmazó ágára (biometria), a környezetet, munkahelyet jel­ lemző berendezésre (biomechanika), valamint a gépi felszerelés s a fizi­ kai és szellemi erőfeszítés (ergonómia) kölcsönhatásaira alapozódnak. Mindezeket a zárójelben foglalt aspektusokat tömören így foglalhatnók össze: a munkafolyamatokat oly módon kell megszervezni, hogy

a m u n ­ kás a lehető legkevesebb mozgást és izomkifejtést végezze; mozdulatai legyenek részarányosak, zökkenésmentesen folyamatosak és határozottan pontosak (Ryan). Valamennyi említett kísérlet vagy tanulmány különösképpen a mo­ torikus emberi tevékenységre vonatkozott. A termelési folyamatok auto­ matizálásával azonban az ember motorikus feladatait a gép vette át, s az emberre egész sor új tennivaló hárult: a programozás s a gépi fel­ szerelésék irányítása és ellenőrzése. Ember a kapcsolótáblánál Az izomerő-kifejtés csökkenésével párhuzamosan új követelmények sokasodnak a munkás érzékszervi és értelmi szférájában. Az új tech­ nikát leginkább az jellemzi, hogy a munkásnak már nincs egyenes, köz­ vetlen kapcsolata az általa feldolgozandó anyaggal; távolról vezérli és ellenőrzi a technológiai folyamatokat kapcsolótáblák vagy vezérlőasz­ tal mellől. A főszerep a kezelőre hárul, arra a

foglalkozási ágra, mely kezd mindinkább elterjedtté válni nemzetgazdaságunkban is, különösen a kőolajfinomítás technológiájában, a vegyipari kombinátokban, a vil­ lamosmüvek központjaiban, a vasúti szállításban és másutt. Íme, a kezelő tevékenységének néhány sajátossága: a) Információ-szerzés a kapcsoló szerkezeteknél; a technológiai fo­ lyamat kifejlését és véghezvitelét, a berendezések szerkezeti működésének fáziselemeit optikai (képernyős) vagy akusztikai (hangtölcséres) úton a jelző- és vezérlő állványok bizonyos ismétlődő sémái alapján közlik a kezelővel. Így tehát a tisztánlátás és figyelem mint különleges igény jelentkezik; a kezelőnek mindent észre kell vennie, ami eltér a megálla­ pított paraméterektől, pillanat alatt fölfognia a rongálódásokat, műszaki zavarokat. b) Tevékenységi terv alapján a kapott információk feldolgozása; műszaki zavarok esetén a kezelő nemcsak

megállapítja az okot, hanem dönt is a helyrehozás módja felől. c) A vezérlőasztal szerkezetének működtetése (gombnyomás, kapcsolásos műveletváltoztatás és egyéb) nem igényel bonyolult mozdula­ tokat; mégis, a kezelő egész tevékenysége a teljes idegfeszültség feltéte­ lei között zajlik, egyrészt az ellenőrzendő paraméterek nagy száma miatt, másrészt a váratlan helyzetekből adódó és a rendelkezésre álló rövid idő alatt gyors megoldással járó szellemi erőfeszítés következtében; mind­ ehhez járul még a rendkívül magas fokú anyagi és társadalmi felelősség. Az összetett gépi berendezések távkezelésének feltételei között a kezelő rátermettségének próbái oly annyira összetettek és változatosak, hogy a megfelelők kiválasztásának szokványos pszichológiai és orvosi vizsgálatokkal nem lehet eleget tenni. Középszerűen értelmes ember nem mindig alkalmazkodik megbízhatóan az új munkakörülményekhez.

Mint­ hogy a középszerű ember fizikai, fiziológiai és pszichikai adottsága kor­ látozott, szükség van arra, hogy a gépek és berendezések tervezésekor és megépítésekor a mérnök figyelembe vegyen egész sor olyan pszicho­ fiziológiai tényezőt, amely a szerkezetek továbbította információk menynyiségére, feldolgozásuknak szükséges időtartamára, a jelzések monotonságával szemben az ember ellenállóképességére és más adottságokra vo­ natkozik. Ember és gép történetének új fejezete E problémák megoldása az ergonómiára, arra a tudományra hárul, melynek fő célja a m u n k a és ember egymáshoz idomítása (az angolszász országokban „mérnökpszichológiának" engeneering psychology ne­ vezik). Ebben több technológiai, embertani, munkalélektani és munkaszo­ ciológiai, orvostani tudományág ötvöződik, ezért is nevezik még „ömlesz­ tett" tudománynak. Országunk egyes kutatói köztük Miron

Constantinescu felhívták a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok v e ­ lejáróiként az ergonómiai kutatások a termelési és társadalmi viszo­ nyok összességéből az embergép kategória-párt ragadják ki. Ily módon az optimális munkafeltételek kialakításán kívül az ergonómiának a m u n ­ kás személyisége harmónikus fejlődésével is foglalkoznia kell. Az ergonómiára háruló feladatok (köztük a munka ésszerűsítése) si­ keres teljesítése különböző szakemberek: pszichológusok, fiziológusok, antropológusok, szociológusok, mérnökök és mások szoros együttműködé­ sét igényli. Az ergonómia a munkást és az általa irányított gépi beren­ dezést egyetlen egésznek, „embergéprendszernek" fogja fel, amelynek alkotórészeit láncszemek, többszörös közléscsatornák fogják össze. Ez a rendszer a maga egészében egy közös cél eléréséért működik (Leplat). A korszerű gépek és felszerelések

tervezésével kapcsolatban m á r em­ lítettem, hogy a gépkezelő munkások ki vannak téve a szellemi t ú l t e r ­ helésnek és ebből következően a hibalehetőségeknek. Éppen ezért a balesetveszély elhárításának problémája különösképpen foglalkoztatja az ergonómia művelőit. A géptervezésben optimális megoldásokat keres­ nek arra, hogy a mutatótábla-szerkezetek és számlapok minél láthatób­ bak és leolvashatóbbak legyenek, az irányító szerkezeteket pedig (billen­ tyűk, emeltyűk) könnyen meg lehessen különböztetni. A géptervezésben jelentősége van a formának is; a számlap-mutatók elhelyezésének, nagyságának, fénykontrasztjának, a szerelékfalak és szer­ kezet-burkolatok színének. Hasonlóképpen kísérleteket igényel az a fel­ adat, vajon hány készüléket kezelhet egyetlen operatőr, s a feldolgozás sebességéhez és a gyors határozathozatalhoz viszonyítva mennyi legyen a kódolható adatok száma? A hazai

kutatások fő irányai Mindezek a kérdések nemcsak külföldön, hanem hazánkban is élén­ ken foglalkoztatják az ergonómia kutatóit (D. Roşca) Égetően időszerű a munkás új munkakörülményekhez való alkalmaz­ kodásának problémája, a korai fáradtság és más hasonló jelenségek mély­ reható vizsgálata és a káros hatások leküzdésének módja. A kézműipar­ ban a fizikai fáradtság megszokott visszahatásként jelentkezik, a gépe­ sített és automatizált munkában pedig az érzékszervek, az idegrendszer kifáradása állapítható meg a gyakori pszichikai igénybevétel velejárója­ ként. Sőt mi több, a technológiai folyamatok megosztása bizonyos m u n k a ­ ágakban a rövid időtartamú, gyorsan ismétlődő műveletekre vezetett, például a szalagrendszerhez. Ilyen műveletek során sűrűn jelentkezik az unalomérzet, a pszichikai telítettség, s minthogy a munkás közvetlen cse­ lekvéssel nem vesz részt az

összműveletekben, a személyiségének m e g ­ felelő törekvéseit kielégítetlennek érzi, és érdektelenné válik. A z a k ö v e t e l m é n y , h o g y egész g é p s o r o k m ű k ö d é s é t e g y e t l e n e m ­ b e r h a n g o l j a össze, és e s e t e n k é n t e g y e d ü l d ö n t s ö n a t e r m e l é s f o l y a m a ­ t o s s á g á n a k h e l y r e á l l í t á s á é r t m i k é n t ez az a u t o m a t i z á l t b e r e n d e z é s e k k e z e l ő i n e k e s e t é b e n t ö r t é n i k , m a g á v a l h o z o t t egy m á s i k k ö v e t e l m é n y t : a f i g y e l e m h o s s z a b b i d ő t a r t a m ú f e n n t a r t á s á t b e f o l y á s o l ó összes t é n y e ­ zők vizsgálatát, m i n t például a ritkán, szabálytalan időközökben ismét­ lődő j e l z é s e k é t . A z összes i p a r i l a g f e j l e t t o r s z á g o k b a n k u t a t á s o k f o l y n a k a k e z e l ő s z e m é l y z e t

é b e r s é g é n e k , g y o r s felfogó k é p e s s é g é n e k á r n y a l t f e l ­ t á r á s á r a , szoros ö s s z e f ü g g é s b e n a m ű v e l e t e k h e z t a r t o z ó r e n d k í v ü l i v a g y egyhangúan ismétlődő jelzésekkel. A c s e l e k v ő k é s z s é g , az é b e r s é g m a g a s s z i n t j é n e k f e n n t a r t á s a u g y a n i s összefügg a g y o r s a n f e l f o g h a t ó j e l z é s e k s a j á t o s s á g a i v a l , a v á r a k o z á s i d ő ­ t a r t a m á v a l , lehetséges megjelenésükkel. Ily m ó d o n a villamos mozdony v e z e t ő j é n e k v a g y é p p e n a m o n o t o n u t a k o n r o b o g ó s o f ő r n e k az é b e r s é g e is t á r g y a l e h e t az e r g o n ó m i á n a k . A fáradtság, monotónia, baleset ellen E kutatások során számos értékes e r e d m é n y t konkrét megoldásokkal g y ü m ö l c s ö z t e t t e k , p é l d á u l a f á r a d t s á g és a m

o n t ó n i a l e k ü z d é s é b e n . K ü ­ lönböző iparágakban bevezették a rövid szüneteket, melyeket tornászással, t e s t - és l é g z ő g y a k o r l a t o k k a l t ö l t e n e k ki; e g y s z e r ű m ű v e l e t e k e t k o m p ­ l e x m ű v e l e t e k k é e g y e s í t e t t e k , h o g y a dolgozó é r d e k l ő d é s s e l k ö v e t h e s s e n y o m o n m u n k a e r e d m é n y e i t ; b i z t o s í t o t t á k az o p t i m á l i s m u n k a t e m p ó t ; n ö ­ velték a személyi érdekeltséget, s a fáradtság megelőzésére általános in­ t é z k e d é s e k e t is b e v e z e t t e k (a m u n k a s z a k a s z o k i d ő t a r t a m á n a k m e g á l l a ­ pítása, s z ü n e t e k , v á l t á s o k m e g s z e r v e z é s e és e g y e b e k ) . K ü l ö n l e g e s h e l y e t f o g l a l n a k el az e r g o n ó m i a i k u t a t á s o k b a n a b a l e s e ­ t e k o k a i és m e g e l ő z é s ü k m ó d j a

i . Á m a k u t a t ó k n e m c s a k a b a l e s e t e k r e f i g y e l n e k fel, h a n e m a z o k r a a t é v e s m ü v e l e t e k r e v a g y c s e l e k v é s e k r e is, a m e l y e k a t e l j e s v a g y f é l b a l e s e t e k e r e d ő i . A b a l e s e t e t előidéző t é n y e z ő k jól megkülönböztethetőek, például a műszakiak (géphibák, felszerelési elégtelenségek), szervezésiek (ésszerűtlen munkamegosztás, hajráztatás), pszicho-fiziológiaiak (érzékszervi kihagyások, g y e n g é n fejlett képességek t ú l z o t t t e h e r p r ó b á j a ) . A sokféle előidéző t é n y e z ő k k ö z ö t t s z e r e p e l a h ő ­ m é r s é k l e t , a v i l á g í t á s , a zaj, az o x i g é n h i á n y , m e l y e k b i z o n y o s h a t á r ­ é r t é k e k k ö z ö t t k e d v e z ő t l e n ü l h a t n a k ki a m u n k a t e v é k e n y s é g r e és h o z ­ z á j á r u l n a k balesetekhez (Mamali). A balesetek

lélektani okainak árnyaltabb tanulmányozásakor n e m ­ régiben kitűnt, hogy ezeket n e m egy-két, h a n e m több egymásba ható t é n y e z ő idézi elő, é s p e d i g p s z i c h i k a i (izgalmi á l l a p o t , f i g y e l m e t l e n s é g ) és helyzeti (például kockázatos, váratlan) tényezők együtt. Hasonlóképpen b e h a t ó a n vizsgálják a kapcsolatot életkor, m u n k a t a p a s z t a l a t , alkoholfo­ g y a s z t á s , egészségi á l l a p o t k ö z ö t t a b a l e s e t e k o k a i n a k f e l t á r á s a k o r . A m é r n ö k p s z i c h o l ó g i a egész sor m ű s z a k i m e g o l d á s t j a v a s o l a b a l ­ e s e t e k m e g e l ő z é s é r e , k ö z t ü k : e l e k t r o n i k u s r i a s z t ó s z e r k e z e t e k e t , o p t i k a i és a k u s z t i k a i j e l z ő k é s z ü l é k e k e t , e g y e s g é p e k és m u n k a h e l y e k b i z t o n s á g o s s z i g e t e l é s é t , a m u n k a v é d e l

m i f e l s z e r e l é s e k t ö k é l e t e s í t é s é t . K ü l ö n l e g e s fi­ g y e l m e t é r d e m e l n e k az új t í p u s ú g é p k o c s i k v é d ő f e l s z e r e l é s e i (biztosító öv, b i z t o n s á g o s z á r ó b e r e n d e z é s és f é k r e n d s z e r ) . A m e g e l ő z é s n e k i g e n f o n ­ t o s e m b e r t é n y e z ő j e a v á l o g a t á s , a szelekció; m e g f e l e l ő k á d e r e k k i - e m e l é s e , k é s z s é g e i k n e k t o v á b b f o r m á l á s a a n a g y felelősséggel j á r ó m u n ­ k a f o l y a m a t o k b a n . A v i z u á l i s a g i t á c i ó é s az í r á s o s p r o p a g a n d a is s z e r e p e t j á t s z i k ( m u n k a v é d e l m i f a l r a g a s z o k , á b r á k , m a k e t t e k , p o n t o k b a foglalt tömör tudnivalók). Bukaresti és brassói szimpozion N o h a a z e r g o n ó m i a i k u t a t á s o k az u t ó b b i é v e k b e n o r s z

á g u n k s z á m o s i p a r á g á b a n is k i b o n t a k o z t a k , e n n e k az ú j t u d o m á n y á g n a k a t á r g y á t , a l ­ k a l m a z á s á n a k h a t ó s u g a r á t és m ó d s z e r t a n á t c s a k ez é v e l e j é n e l e m e z t é k n á l u n k behatóbban, a b u k a r e s t i és a brassói szimpozionokon. Ez a l k a ­ l o m m a l v i t á r a b o c s á t o t t a k egész s o r é r t é k e s e r g o n ó m i a i m u n k á t , a m e ­ l y e k e t j ó r é s z t s z a k e m b e r e k ö s s z e t e t t c s o p o r t j a i (orvosok, p s z i c h o l ó g u s o k , szociológusok, m é r n ö k ö k ) á l l í t o t t a k össze. I l y m ó d o n v i t á r a , m a j d a l k a l ­ m a z á s r a t e r j e s z t e t t e k elő e g y m u n k a h e l y i ergonómiai kérdőívet. A z i l y e n kérdőív alkalmazása lehetővé teszi a legfontosabb m u n k a h e l y i t u d n i v a ­ lók, i n f o r m á c i ó k á t t e k i n t é s é

t , m i n t p é l d á u l : a t e v é k e n y s é g j e l l e g z e t e s ­ sége, a felszerelés j e l l e g e , m u n k a h e l y i i r á n y í t ó h e l y z e t e k é s k e z e l é s i m ó ­ dok, a h o z z á f é r h e t ő s é g ú t j a i - m ó d j a i , a v i z u á l i s és a u d i t í v j e l z é s e k t e r m é ­ szete, a m i k r o k l í m a h a t á r f o k a i , s z a k m a i s a j á t o s s á g o k , a r e f l e x e k és az i d e g i - p s z i c h i k a i e r ő f e s z í t é s e k i g é n y l é s é n e k h a t á r s z i n t j e i , az a n y a g c s e r é r e k i h a t ó e r ő f e s z í t é s e k foka, a c s o p o r t b a v a l ó i n t e g r á l ó d á s é s az i n t e r p e r ­ szonális k a p c s o l a t o k m é r t é k e és s z í n v o n a l a ( B e r l o g e a é s m u n k a t á r s a i ) . S z á m o s j a v a s l a t o t t e r j e s z t e t t e k elő a m u n k a h e l y i f e l s z e r e l é s e k k e l k a p c s o l a t

b a n is. M i n d e z e k az e m b e r m é r é s t a n n a l ( a n t r o p o l ó g i a i e r g o n ó m i a ) és a b i o m e t r i á v a l f ü g g n e k össze, m i n t p é l d á u l : a m ű h e l y e k és i r o d á k é l e t k o r o k r a a l k a l m a z o t t m é r e t e z é s e , az e z e k h e z k a p c s o l t r é s z l e g e k és s z e ­ mélyek számának megállapítása. Hasonlóképpen megvitatták a gépek, a kapcsolószekrények és kapcsolóasztalok, v a l a m i n t a m u n k a h e l y i székek és a k ü l ö n b ö z ő g ö r d ü l ő - és j á r m ü v e k v e z e t ő f ü l k é i n e k m é r e t e i t (G. C o n s tantinescu) M á s s z a k m u n k á k a g é p k o c s i v e z e t ő k n é l és a v a s ú t i s z á l l í t á s b a n a l k a l ­ m a z o t t s z e m é l y z e t n é l észlelt f á r a d t s á g - j e l e n s é g e k k e l f o g l a l k o z t a k , szoros k a p c s o l a t b a n az o l y a n k á r o s t é n y e z ő k k

e l , m i n t p é l d á u l a zaj é s a r á z ­ kódás. Rendkívül érdekesnek bizonyult a távolból történő észlelésre alkal­ m a z o t t k é s z ü l é k k e l ( t e l e r e g i s z t r á t o r ) v é g z e t t k í s é r l e t e k e r e d m é n y e . Ezzel s i k e r ü l t m e g á l l a p í t a n i b i z o n y o s fiziológiai p a r a m é t e r e k v á l t o z á s a i t a j á r a ­ t o t v é g z ő g é p k o c s i v e z e t ő k n é l (D. B o b i c és m u n k a t á r s a i ) I l y e n s z e r ű k u ­ t a t á s o k a t v é g e z t e k a v a s ú t i szállító s z e m é l y z e t n é l ( v i l l a m o s D i e s e l - m o z ­ donyvezetők esetében) a fáradtság fokának tanulmányozására (Benetato akadémikus és munkaközössége). Különös figyelmet fordítottak a gépkocsiszerencsétlenségek okainak, v a l a m i n t m e g e l ő z é s ü k m ó d o z a t a i n a k e l e m z é s é r e (orvosi é s l é l e k t a n i v i z s ­ g á l

a t o k o n a l a p u l ó s z e m é l y i v á l o g a t á s , a v e z é r l ő s z e r k e z e t e k és ü l ő h e l y e k t ö k é l e t e s í t é s e ) . É r d e k e s j a v a s l a t o k h a n g z o t t a k el a k ö z u t a k o n j e l e n l e g m ű k ö d ő o p t i k a i r e n d s z e r , a színes j e l z ő k é s z ü l é k e k m ó d o s í t á s á r a , v a l a ­ mint a j á r m ű v e k n e k a hiányos emberi motorikus erőhöz való alkalma­ zására. A bukaresti és brassói ergonómiai szimpozionok kiemelték azt a tényt, hogy m é r n ö k e i n k r e a t u d o m á n y n a k e t e r ü l e t é n sürgető feladatok várnak. Megállapították, hogy napjaink gyors műszaki fejlődésének és átalakulásának megfelelően az ember mint fő tényező egyre dön­ tőbb szerepet játszik az anyagi javak termelésében. Minthogy a gyors változások üteme meghaladja az emberi funkciók azonnali hozzáidomításának lehetőségét, a termelést

csakis az ember és gép dinamikus egyen­ súlyának fenntartásával biztosíthatjuk. A két szimpozionon hangsúlyozódott annak szükségessége, hogy az ipar vezető szervei megismerjék az ergonómia alapelveit, s ily módon megkönnyítsék egységeikben az ilyen irányú tudományos tevékenység megszervezését (Viaţa economică, 1968. 9 ) * Úgy véljük, hogy ma az országunkban folyó ergonómiai kutatások fejlesztése bizonyos szervezeti jellegű intézkedéseket igényel, éspedig: 1. az egész nemzetgazdaságra szétágazóan olyan központi szerv kialakítá­ sát, amely a kutatások fő vonalait meghatározza és az országos ergonó­ miai kutató tevékenységet összehangolja; 2. időszakos ergonómiai közle­ mények kiadását, valamint a belföldön és külföldön megjelent ergonó­ miai munkák hozzáférhetővé tételét szakembereink számára; 3. egy egész sor diszciplínában de különösen a pszichológiában a szakemberek számának

növelését; 4. olyan szakosított vállalatok létesítését, amelyek pszicho-fiziológiai kutatásokhoz szükséges felszereléseket állíthatnak elő. Összegezésül: a munkatermelékenység növeléséért és a munkakö­ rülmények jobbátételéért a gépesítés és automatizálás minden szintjén az embergép rendszer megjavítása döntő tényező országunk műszaki­ tudományos haladásában. Asztalos Sándor művészfotója