Történelem | Középiskola » Mohács és a három részre szakadt ország a felszabadításig

Mohács és a három részre szakadt ország a felszabadításig Hunyadi Mátyás halála után a fő és középnemesség között a politikai hatalom megszerzéséért kirobbant harc tovább folytatódott. 1516-ba trónra került a kiskorú II Jagelló Lajos A kincstár üres volt, így amikor a törökök első nagy támadásukat intézték 1521-ben a DunaSzáva mentén, akkor a királynak nem volt pénze zsoldosokat fogadni. A hiányzó összeget az ezüstpénz rontásával akarták előteremteni. 1526-ban a szultán 80 ezer főnyi seregével indult Magyarország ellen, a vele szemben csak 26 ezer főnyi magyar sereg állt. A magyar sereg részint idegenekből állt, mert a parasztságot nem merték hadba hívni a Dózsa-féle parasztháború óta. A sereget Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette A döntő ütközetre Mohácsnál került sor 1526. augusztus 29-én A csata két óráig sem tartott, hatalmas vereséget szenvedtünk. A menekülés során életét

vesztette a k irály is A király halálával az ország központi kormányzat nélkül maradt. 1526. október 12-én a törökök kivonulnak az országból A nemességet elsősorban a királyválasztás érdekelte. 1526 november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen az 1505-ös végzésre hivatkozva a Köznemesi Párt hívét, Szapolyai Jánost megkoronázzák (1526-1540). Szapolyai a legnagyobb hatalmú politikus volt ebben az időben. Az Udvari Párt V. Károly német-római császár testvérét, Ferdinándot emeli trónra 1526 december 17-én Pozsonyban. Ferdinánd érvényesíteni kívánja királyi jogait, s hadsereggel támad Szapolyai ellen. Szapolyai Lengyelországba menekül A franciáktól kér segítséget, de ők nem adják meg. Ezután a törökökhöz fordul: "Tiéd az én uram, Magyarország királya mindenével". 1529-ben Szulejmán (1520-1566) 200 ezer főnyi seregével visszahelyezte Budára Szapolyait, s ő maga Bécs alá jutott. Bécset azonban

nem tudja elfoglalni, ezért visszavonul Ferdinánd a nyomában Észak-Dunántúlt visszahódította Esztergom kivételével. Ezzel az ország két részre szakadt. 1532 tavaszán Szulejmán ismét elindult Bécset elfoglalni, azonban Kőszeg vára alatt megtorpant. A vár, élén Jurisics Miklóssal hősiesen állta az ostromot Augusztus 5-28-ig védekeztek, míg Bécsújhelynél 90 ezres német had gyűlt össze. A szultán nem vállalta a döntő csatát, s visszavonult. Az országon belül folytatódtak a pártharcok. Szapolyai és Ferdinánd végül belátta, hogy egymást nem tudják legyőzni, s 1538-ban Nagyváradon békét kötöttek. Rögzítették a fennálló helyzetet, s megegyeztek abban, hogy Szapolyai halála után Ferdinándé az egész ország. Ha Szapolyainak közben örököse születnék, akkor kárpótolni kell őt egy hercegséggel. I János feleségül vette Jagelló Izabella lengyel királylányt. 1 évre rá fiuk született János Zsigmond kéthetes volt,

amikor Szapolyai meghalt. Utyesenics György horvát-dalmát családból származott. Martinuzzi Györgyként nevelkedett Corvin János udvarában. Halála után Szapolyai Jánoshoz állt, majd pálos szerzetes lett Szerzetesi neve Fráter György. I János halálos ágyán megeskette őt, hogy fiából királyt csináljon. Fráter a csecsemőt királlyá választja II Jánost a Szulejmán el is ismerte királynak Ez azonban a Nagyváradi béke megsértése volt, s Ferdinánd 1541-ben hadsereggel indult Budára. Fráter a törököktől kér segítséget Jöttek is, azonban csellel elfoglalták Budát (1541.augusztus 29) A Duna menti terület a szultán birodalmának része lett, az ország három részre szakadt. A szultán Izabella királynéra és tanácsadójára, Fráter Györgyre bízta Erdély, Tiszántúl és Temesköz kormányzását adó fejében. Ferdinánd békét kért, cserébe viszont át kellett adnia néhány várat. Ferdinánd a következő évben sereget küldött

Buda elfoglalására, de kudarcot vallott. Fráter György erős központi kormányzatot hozott létre Erdélyben. Kiábrándult a törökökből, s Ferdinándnak akarta átjátszani Erdélyt. 1551-ben lemondatja Zsigmondot Ferdinánd Castaldót, a spanyol zsoldosvezért küldi sereggel Erdélybe. Fráter eközben megtévesztésből kapcsolatot tart a törökökkel. Ferdinánd viszont nem bízott benne, ezért engedélyezte a megölését. Így Pallavicini orvgyilkos megölte Fráter Györgyöt Castaldo át akarja venni Erdélyt, fosztogatni kezd. Az erdélyiek visszahívják Zsigmondod és Izabellát Ferdinánd elveszti Erdélyt. 1564-ben meghal Ferdinánd 1543-45-ben indított hadjárat során a törökök elfoglalták Vácot, Esztergomot, Székesfehérvárt, Simontornyát, Pécset. 1551-52-es hadjáratuk során elfoglalták Temesvárt, Szolnokot, azonban Dobos István által irányított Eger várát nem tudták bevenni. 1566-ban elfoglalják Gyulát, de Szigetvár

ostrománál az idős Szulejmán meghal. Azonban Zrínyi Miklós által vezetett várat önfeláldozó kitörésükkel sem menthették meg. 1568-ban Miksa császár (1564-1576) békét kötött a törökökkel Drinápolyban. 1570-ben János Zsigmond a Rajna menti Speyerben békét kötött a Habsburgokkal. Ebben Zsigmond lemondott a királyi címről, helyette fejedelmi címet vett fel, s a Habsburgok elismerték Erdély önállóságát. Zsigmond fiú utód híján a Habsburgokat ismerte el örökösnek, de halála után nem voltak elég erősek, hogy érvényt szerezzenek joguknak a törökök ellen. Az uralkodói udvarban működött a Titkos Tanács, mely a Habsburgok uralma alatt álló országok kül és belpolitikai kérdésében foglalt állást. Az Udvari Tanács hatásköre egyre inkább az igazságszolgáltatásra korlátozódott. Az Udvari Kamara a pénzügyekkel foglalkozott. Az Udvari Kancellária legkülönbözőbb ügyekben hozott döntést, foglalta

írásba, és továbbította az illetékes hatóságokhoz. A katonai ügyek intézésének céljából az Udvari Haditanács végrehajtói hatásköre az egész Habsburg-uralom alatt álló területekre kiterjedt. szinte annyi rendi intézményrendszer működött a Habsburg-birodalomban, ahány tartomány volt. A rendek törekvéseit a tartománygyűlés útján érvényesíthették Az uralkodó csak hozzájárulásukkal vethetett ki adót, az országos jövedelmek felhasználásába is beleszólhattak, s törvényt (dekrétum) sem adhatott ki a jóváhagyásuk nélkül. A királyi országrészben a rendi intézmények csúcsán az országgyűlés állt. A tanácskozási nyelve latin volt. A felsőtáblán a főpapság és az arisztokrácia tagjai foglaltak helyet, az alsótáblán pedig az alsópapság, köznemesség, és a városok képviselői. A szavazatokat nem számolták, hanem mérlegelték. A két tábla az egyes kérdésekben külön foglalt állást Ha ezek eltértek

egymástól akkor egyeztető tárgyalás, üzenetváltás indult meg. A közös feliratot az uralkodó elé terjesztették, aki egyetértése esetén dekrétumba foglalta, vagy nem hagyta jóvá, akkor azt tovább kellett tárgyalni. A király és az ország intézményei között minden belpolitikai irat az uralkodó székhelyén működő Magyar Kancellárián ment keresztül. A pénzügyigazgatás céljából megszervezték a Magyar Kamarát. Erdélyben 1566-ban a szultán biztosította a s zabad fejedelemválasztás jogát. Az erdélyi vármegyék igazgatásában a főispánnak volt nagy szerepe. Ő elnökölt a vármegyei bíróságon A vármegyék hatalma alá a magyarokon kívül a románság is tartozott. A székelyek és szászok közigazgatási-bíráskodási területei a székek, élén a királybírák álltak. Az uralkodói döntést igénylő ügyeket Erdélyben a Fejedelmi Tanács tárgyalta, az uralkodói döntések végrehajtásáról a kancelláriák intézkedtek. Az

oszmánok által meghódított országrészeket katonai alapokon szervezték meg. Az elfoglalt területeket kormányzóságokra (vilajet), azon belül meg szandzsákokra osztották. A vilajeteket a bég, a szandzsákat a beglerbég (pasa) kormányozta. A mindennapi életet a szultáni törvények (kánun) szabályozták. A hódoltsági területen a magyar önkormányzati szervek megmaradtak, ezért a török közigazgatás mentesült az alsó szintű hivatali szerv kiépítéséről. A törökök hagyták önállóan gazdálkodni a településeket, de saját anyagi érdekeit is szem előtt tartották. Próbálták minél jobban és minél hamarabb megszedni magukat 1683-ban az oszmán hatalom ismét Bécs ellen indított támadást. A birodalmi seregek és a lengyel király felmentő hadainak segítségével sikerült felszabadítani Bécset és visszavonulásra kényszeríteni a támadókat. I Lipótnak sikerült fegyverszünetet kötni a franciákkal, így létrejött

pápai támogatással a Habsburgok, Lengyelország, és Velence részvételével létrejött egy törökellenes szövetség 1684-ben, a Szent Liga. Ehhez később Oroszország is csatlakozott. 1686-ban Buda, 1688-ban Belgrád is a szövetségesek kezére kerül. XIV Lajos a balkáni előrenyomulást megsokallva támadást indított a Rajna mentén, így a törököknek sikerült visszafoglalni Belgrádot. 1699-ben megkötötték a karlócai békét, melynek értelmében a Temes-vidék kivételével egész Magyarország felszabadult