Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Dóka Edit - Az alulértékelt valutaárfolyam

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Gazdálkodási szak Az alulértékelt valutaárfolyam Debrecen, 2004. március 15 Készítette: DÓKA EDIT II. évfolyam/II félév 2003-04. tanév „E” csoport levelező tagozat TARTALOMJEGYZÉK 1. A valutaárfolyam, az árfolyam közgazdasági funkciói 3 2. Árfolyamrendszerek 3 3. Árfolyamtípusok: a piaci és hivatalos árfolyam, az alul- és felülértékeltség hatásai . 4 4. A valuta alulértékeltségének mérésére szolgáló módszer: a Big Mac-index 5 5. Példa egy alulértékelt valutaárfolyamra – Kína és USA esete 6 6. Összefoglalás 7 Irodalomjegyzék . 8 2 1. A valutaárfolyam, az árfolyam közgazdasági funkciói Az árfolyam a belföldi és a külföldi árakat összekötő arányszám, amely kifejezi, hogy a nemzeti valuta egy egységéért egy másik ország pénzéből mennyit lehet megvásárolni, a nemzeti valutát mennyiért lehet eladni. A szakirodalom

szerint a valutaárfolyam szerepe a gazdaságban igen összetett. a) Az árkiegyenlítő funkció szerint az alulértékelt valutapozíció azt jelenti, hogy a valutaárfolyam az árarányok szerinti szintnél alacsonyabb. Például ha az „A” és „B” valutában kifejezett termékárak között átlagosan 5:1-es arány áll fenn, miközben 1 „A” = 1/6 „B” árfolyam működik, akkor az „A” valuta alulértékelt pozícióba kerül. A „B” országbelieknek tehát érdemes „A”-ban vásárolni, vagyis az „A” országból fokozott árukiáramlással kell számolni, ami a belő kínálat csökkenése miatt az árakat fokozatosan felhajtja. A piaci árkiegyenlítődés mechanizmusa beindulásával a két ország piaci árszintje közeledni fog egymáshoz. Így a piaci árszintek közötti tartós, lényeges eltérés nem állhat fenn, feltéve, hogy az országok közötti áru- és szolgáltatásforgalom szabad. b) A differenciáló illetve terelő hatás abban

érvényesül, hogy a valutaárfolyam közvetlenül befolyásolja a jövedelmezőséget. Így az alulértékeltség esetén javul az ország termékeinek, szolgáltatásainak piaci helyzete, mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. c) A fedezeti funkció azt jelenti, hogy az árfolyamszint alakulásától függően változhat az exportdeviza bevételek és az import devizakiadások aránya, ez pedig hatással lehet a fizetési mérleg egyensúlyára. 2. Árfolyamrendszerek Az egyes árfolyamrendszerek alapvetően abban különböznek egymástól, hogy milyen intézmény (kormányzat vagy piac) és milyen módszerrel határozza meg az árfolyam kialakulását. Az árfolyamoknak többféle fajtája használatos, melyeket alapvetően három csoportba sorolunk: a) Rugalmas (szabadon lebegő) árfolyamrendszerről beszélünk, ha az árfolyam szabadon követheti a mindenkori piaci viszonyokat, vagyis túlkereslet esetén a valuta ára arányosan emelkedik, túlkínálat kialakulásakor

pedig az árfolyam esése várható. b) Rögzített (fix) árfolyamrendszer esetén az árfolyam szűk, néhány százalékos sávban ingadozhat a hivatalosan kinyilvánított paritás körül. Az árfolyam sávból való kilépését a j egybankok devizapiaci intervenciója akadályozza meg, amely a 3 kereslet vagy a kínálat mesterséges növelését jelenti. Ha a d eklarált paritás a kereslet-kínálat hosszú távú egyensúlyából adódó értéknél magasabb, akkor a valuta túlértékelt, ha kisebb, akkor alulértékelt. Túlértékeltség esetén az intervenció tartósan a kereslet oldalán jelentkezik, alulértékeltség a kínálati oldalon. c) Kötött árfolyamrendszer esetén nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik az árfolyamot. A valuta árfolyamát hivatalosan deklarálják, és kizárólag ezen az árfolyamon lehet ügyleteket kötni. A rögzített árfolyam tartása érdekében egy hivatalos szerv (jegybank) folyamatosan kiigazítja a p iaci kereslet -

kínálati viszonyokat, a h azai valuta keresletét azon a szinten tartva, amely az általa meghatározott árfolyamszinthez szükséges. 3. Árfolyamtípusok: a piaci és hivatalos árfolyam, az alul- és felülértékeltség hatásai A fenti árfolyamrendszer tipizálás alapján megállapítható az, hogy valutaárfolyam alulértékeltségéről akkor beszélhetünk, ha megkülönböztetünk piaci és hivatalos (deklarált) árfolyamot. A hazai valuta hivatalos árfolyamát az állam deklarálja Ez az értékelés egybeeshet a piaci árfolyammal, gyakorlatilag azonban gyakran elszakad tőle. Ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, túlértékeltségről, ellenkező esetben alulértékeltségről van szó. Az alulértékeltség a h azai pénz felértékelésével, a f elülértékeltség a h azai pénz leértékelésével csökkenthető vagy szüntethető meg. A felértékelés a hazai fizetőeszköz hivatalos árfolyamának emelését, a leértékelés a hivatalos árfolyam

csökkentését jelenti. A valutáját felértékelő ország versenyképessége romlik, mert a hazai árak változatlansága esetén külföldi valutában kifejezett exportárai emelkednek, az importért belföldön fizetendő árak viszont csökkennek az egyéb devizában kifejezett árak változatlansága esetén. A felértékelést – legalábbis átmenetileg – a külföldi infláció elleni védekezés eszközeként alkalmazzák. A leértékelés első hatására megdrágul az import hazai pénzben, a külföldi pénzben kifejezett exportárak csökkenhetnek, de hazai pénzben nőhetnek. A leértékelést - előbbi hatások miatt, átmenetileg - exportösztönző illetve importkorlátozó (a fizetési mérleg passzívumát csökkentő) eszközként alkalmazzák. A leértékelés a tapasztalatok szerint egy idő után egyértelműen megnöveli a hazai inflációs rátát. Ha a leértékelő országnak nincsenek exportálható árualapjai illetve kihasználatlan kapacitásai,

akkor a belső ellátás nehezedik, az exportbevételnek nincs belső árufedezete, ennek következményként is nő az infláció, tehát a leértékelés kedvező hatása nem marad tartós. 4 A leértékelés hatása függ attól is, hogy milyen az export importtartalma. Ha ez alacsony, akkor a leértékelés valóban külgazdasági expanziót vált ki. Ha a f olyó fizetési mérleg egyéb tételeit is bekapcsoljuk az elemzésbe, akkor megállapítható, hogy a leértékelés esetén olcsóbbá válik az ország a turisták számára (és a h azai polgárok számára drágul a külföld), vagyis az idegenforgalmi egyenleg nőhet devizában (amennyiben persze a szolgáltatások színvonala megfelelő és vannak kihasználatlan kapacitások). Ezzel egyidejűleg ugyancsak olcsóbbá válhatnak a hazai szállítmányozók, ami a fuvardíjakat mérsékelheti. Az ellenkező oldalon jelennek meg a külföldiek osztalékai, amelyek leértékelődnek, vagyis a devizában kimutatott

profitráta csökken, bár egyúttal olcsóbbá, és így kívánatosabbá válnak a hazai vállalatok a külföldiek számára. 4. A valuta alulértékeltségének mérésére szolgáló módszer: a Big Mac-index: A valuta alulértékeltségének mérésére szolgál az ún. Big Mac-index Ez az egyszerű, mégis meglepően eredményes példa a világszerte (több, mint 100 országban) ismert szendvics helyi értékét tükröző index, melyet a The Economist c. gazdasági hetilap 1986 óta közöl minden év áprilisában. Bár a Bic Mac látszólag egy egyetlen termékből álló „termékkosár”, mégis kitűnően megfelel a külkereskedelmi forgalomban nem, vagy csak korlátozottan szereplő termékek egy meghatározott halmazának. A Big Mac, mint sajátos termékkosár, relatív ára tartalmaz olyan összetevőket, mint a helyiségbérlet díja, energiaköltség, munkaerő bére, alapanyagok ára stb. A közgazdászok felfigyeltek arra, hogy ha összehasonlítják a Big Mac

árait különböző országokban, meg tudják állapítani, hogy az adott valuta árfolyama alacsony vagy éppen megfelelő. Kevés olyan termék van, amelyet szerte a világban ilyen sok helyen állítanak elő, ezért is lehet a szendviccsel az árfolyamok nagyságát mérni. Két valuta árfolyama akkor van egyensúlyban, ha a szóban forgó két ország megfelelő jószágkosarának árai az adott árfolyam mellett megegyeznek. Az alábbi táblázatban szerepel a PPP, vagyis a vásárlóerő-paritás, mely azt az árfolyamot jelenti, amely mellett ugyanannak a terméknek az ára minden országban ugyanakkora, s amely jelen esetben a B ig Mac. Ha a t ényleges árfolyamot összehasonlítjuk ezzel a vásárlóerő-paritással, akkor láthatjuk, hogy az adott valuta alul vagy felül van-e értékelve. Ha alulértékelt a valuta, akkor hosszú távon az adott árfolyam növekedése várható, viszont ha a valuta felülértékelt, akkor az árfolyam csökkenésére számíthatunk.

Például 2002-ben a szendvics ára és az árfolyam a következőképpen alakult: 5 A Big Mac árának összehasonlítása, 2002-ben Ország Egyesült Államok Európai Unió országai Magyarország Kína Mexikó Svájc Lengyelország Oroszország Japán A Big Mac ára Az ország Dollárban valutájában Aktuális árfolyam 2,54 USD 2,5400 1,0000 2,57 euró 2,3130 399 forint 9,9 jüan 21,9 peso 6,3 SFr 5,9 zloty 35 rubel 294 jen 1,4764 1,1946 2,3219 3,8951 1,4765 1,1193 2,2870 Alul (-) vagy felül (+) van értékelve a dollárral szemben (%) PPP - - 1,111 -10,8991 0,99 270,25 8,2873 9,4318 1,6174 3,9960 31,2700 128,55 -41,9056 -52,9400 -8,6071 +53,3325 -41,9419 -55,8689 -9,7627 157,00 3,90 8,62 2,48 2,32 13,80 116,00 Látható, hogy a Big Mac ára az Egyesült államokban 2,54 d ollár volt, míg Magyarországon 399 Ft. A PPP adatok azt jelentik, hogy az adott ország Big Mac árát, így a 399 Ft-ot elosztom a viszonyított ország /USA/ Big Mac árával,

vagyis a 2,54-gyel. Ez lesz Magyarország esetében 157, a z átváltási árfolyamán 270,25 F t/dollár. Ez a 270,25 nagyobb mint a 157, ezért a forint nagyon felül van értékelve a dollárhoz képest, így a forint árfolyama várhatóan hosszú távon csökkeni fog, amíg el nem éri a PPP értéket, a vagyis a 157-et. Ez a számítás nagyon primitív előrejelzést ad az árfolyamokról, mivel ezt torzíthatja az adó, a járulékos költségek, a kereskedelmi korlátozások. A Big Mac mérce csak egy egyszerű útbeigazítást ad arról, hogy a valuták árfolyama hogyan alakul hosszú távon. A szakemberek ennél jóval több tényező figyelembevételével, bonyolultabb módszerekkel hasonló eredményekre jutnak. 5. Példa egy alulértékelt valutaárfolyamra – Kína és USA esete A kínai valuta, a jüan árfolyama 1995 óta a dollárhoz van kötve, ezért ha az amerikai valutaárfolyam zuhanni kezd, a kínai jüan alulértékeltté válik. 2003 év II felében - a

dollár mélyrepülésekor - számos amerikai pénzügyi szakember szerint a k ínai valuta irreálisan alulértékelt volt az amerikai dollárhoz viszonyítva. Az amerikai gazdasági életben elterjedt az a v élemény, hogy a kínai valuta alulértékelt, ezért azt javasolják, hogy Kína a rögzített árfolyamrendszeréről álljon át a lebegő árfolyamrendszerre. Eltérő vélemények vannak a változtatás mellett és ellen Az Egyesült 6 Államok és Japán azt szeretnék, ha lebegtetnék a k ínai valutát, ám számos pénzügyi szakember és közgazdász szerint jelenleg nem ésszerű a valuta lebegtetése, mert ha hirtelen felszabadítják a jüan árfolyamát, ez pénzügyi válságot idézhet elő. Ugyanakkor ha stabil marad a kínai valuta, az kedvezően hat Ázsia, sőt az egész világ gazdaságának fejlődésére és stabilitására. Az amerikai álláspont szerint a kínai kormánynak kockázatos lépés lenne az árfolyam hirtelen lebegtetése, mert a k

ínai gazdaság helyzetét is válságba sodorná, és kedvezőtlenül hatna az Egyesült Államok és az ázsiai országok Kínába irányuló exportjára is. Javaslata szerint Kínában fokozni kell a pénzügyi ellenőrzést, fenn kell tartani az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát. Robert A Mundell Nobel-díjas közgazdász szerint a j elenlegi jüan árfolyam megfelel Kína adottságainak, ezért ha az ország hirtelen áttérne a lebegő árfolyamrendszerre, annak súlyos politikai és gazdasági következményei lehetnek. A Nemzetközi Valutalap (IMF) is egyetértett a fentiekkel, közleményében azt állította, hogy nincs nyilvánvaló adat arra, hogy a kínai nemzeti valuta alulértékelt volna. Álláspontjuk szerint fontos, hogy Kína jól megtervezetten, óvatosan tegyen lépéseket egy rugalmasabb valutasáv felé anélkül, hogy jelentősebb sérüléseket okozzon a gazdaságban. Hangsúlyozzák, hogy nem a szabad lebegtetést támogatják, hanem az

óvatos lépéseket. Ez azt fogja jelenteni, hogy el kezdik szélesíteni a lebegtetési sávot, és annak középpontját nem a dollárhoz fogják kötni. 6. Összefoglalás A valutaárfolyam alul- és felülértékeltségének hatásait és következményeit dolgozatomban először elméleti, majd gyakorlati példán keresztül próbáltam bemutatni. Az elméleti részben kifejtettem a valutaárfolyamok egymásra gyakorolt pénzügyi, gazdasági, politikai hatásait. Ennek kiküszöbölésére, az átváltási problémáknak a kiiktatására vezette az Európai Unió országait arra a f elismerésre, hogy egy közös, egységes valutát vezessen be, mely az euró megteremtéséhez vezetett, s mely módszer egyik megoldása lehet a nemzeti valuták eltérő árfolyamértékelésének, és egymásra gyakorolt hatásainak kiküszöbölésére. A Big-Mac index egyszerűen, de közérthető módon mutatja, jelzi a különböző országok valutáinak egymáshoz viszonyított árfolyamát,

így az alul- és túlértékeltség színvonalát. A kínai eset azt bizonyítja, hogy bár lehet, hogy elméletileg valamelyik valuta, jelen esetben a jüan alulértékelt, de a kormányzatok ezt eltérően, saját gazdasági szempontjaik szerint 7 értelmezhetik, és a saját nemzeti gazdasági érdekeik szerint próbálják a kínai kormányt változtatásokra ösztönözni. 8 Irodalomjegyzék: 1. Meir Kohn: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok (Osiris Kiadó, 1998) 2. Lőrinczné Istvánfy Hajna: Nemzetközi pénzügyek (Aula, 1999) 3. Pénzügytan II – Egyetemi tankönyv (Tanszék Kft Budapest, 2002) 4. Solt Katalin, Sziva Miklósné, Lukács Eszter: A nemzetközi gazdaságtan alapjai (Tri-Mester, 1999.) 5. Sziva Mikósné Dr: Nemzetközi gazdaságtan (Ligatura Kft,1999) 6. Internet-honlapok: wwwnepszabadsaghu, wwwenchu, wwwhvghu 9