Egészségügy | Fogászat » Dr. Bartha Károly - De- és remineralizáció

Dr. Bartha Károly 1 2    caries erózió savazott felszín 3 A fogakat egy kb. 10 µm vastag nyálból képződött film borítja, amely:  állandóan mozgásban van  összetevői védik a fogakat 4   fogalma anatómiai korona fogalma 5   zománc cement – dentin cement hamar lekopik (depurálás fogmosás)  szabadon lévő dentintubulusok – összeköttetés a fogbél felé (érzékenység, fertőzés)  dentin sokkal puhább mint a zománc  6   nem tartalmaz sejteket, mégis lehetséges rajta keresztül anyagok transzportja ennek csökkentését (is) szolgálja a pellikula 7   szervetlen összetevő – 99% (száraz súly) szerves – 1% dentinnél  ásványi (70 súly%, 50 tf%)  szerves matrix (20 súly%, 50 tf%) 8      A zománcban a kristályokat fehérjeburok veszi körbe (fejlődéstani okból) ez befolyásolja a zománc viselkedését az apatit kristályok

vékonyak és hosszúak közöttük víz (11 tf%) és szerves anyag (2 tf%) van dentin esetében a rövid kristályok kollagén hálózatba ágyazódnak 9    szervetlen kémiai szempontból a zománcban a dentinben vagy a cementállományban lévő hidroxiapatit egyformán viselkedik azonban a zománcban lévő kristályok sokkal nagyobbak és a felszínük kevésbé reaktív 10    mikroporózus anyag, a kristályok közötti tér miatt pulpo-dentinális eredetű folyadék áramlik kis nyomással a felszín felé ez élő fognál befolyásolja a kémiai folyamatokat is 11    a felszíne amfoterikus – savanyú és bázikus fehérjéket egyaránt képes megkötni a bázikusakat foszfát vagy más anion leválaszhatja a savanyúakat a kálcium ion választhatja le 12  összességében negatív töltésű a felszíne, mert a felszínhez közeli foszfát-csoportok elfedik a pozitív töltésű kalciumcsoportokat 13 a zománc

tulajdonságait gyakorlatilag az apatit határozza meg:  színe – saját színe nincsen, a fog színét az átsejlő dentin határozza meg  ha kiszárad (víz – levegő) krétafehér színű 14  az oldékonyság szempontjából a fogzománc mint szövet vizsgálandó, nem egyedül a hidroxiapatit oldékonysága számít 15    Ca10(PO4)6(OH)2 - hidroxiapatit 7,4-es pH (szöveti pH) értéken ez a legstabilabb kalcium-foszfát ásvány 4,3-as pH felett a többinél stabilabb a kálciumfoszfát több fajtája létezik  brushit (CaHPO4) – 4,3 pH alatt stabilabb mint más  trikalcium-foszfát  oktakalcium-foszfát 16  a hidroxiapatit oldódása során felszabadulnak: kalcium foszfát  hidroxil ionok   az oldódás leáll, ha az oldat az adott ionokkal telítődnek 17 18   hőmérséklet – kevéssé számít pH – lényeges tényező, mert savas közegben H+ ionok vannak a foszfát-ionból

hidrogén-foszfát és dihidrogén-foszfát ion keletkezik  hidroxil-ionból víz lesz  19    az adott mennyiségű ionokat tartalmazó oldat a pH függvényében telítetlen, telített vagy túltelített lesz a kritikus pH értéknél az oldat túltelítettből telített lesz alatta pedig telítetlen 20 túltelített oldat kritikus pH – telített oldat telítetlen oldat 21   pl. EDTA képes a kalciumot megkötni, ezáltal az oldatban lévő kalcium mennyisége csökken további oldódás 22 ha az oldat a hidroxiapatitra nézve túltelített Ez elérhető:  a pH növelésével  a megfelelő ionok mennyiségének növelésével  A túltelített oldatok instabilak, elkezdődik a kristályok kicsapódása – de ezek sok hibát tartalmaznak  gátló hatásúak viszont a pirofoszfát illetve egyes nyálfehérjék  23 A kristály mérete és alakja fontos  élettelen természetben makroszkopikus méretű hexagonális

kristályok képződnek  kísérletesen csak a dentinben lévőkhöz hasonló rövid kristályokat sikerült előállítani  zománcban lévőkhöz (hosszú és vékony kristályok) hasonlókat eddig nem sikerült mesterségesen létrehozni 24  foszfát-ion helyére karbonát-ion léphet be    hidroxil-iont fluorid-ion helyettesítheti    de csak limitált mennyiségben gyakran a kálcium-iont egyidejűleg nátrium helyetesíti akár 100-%-ig ez a forma (fluorapatit élőben csak ritka (cápaenameloid) kis mennyiségben   klorid-, magnézium-ionok stroncium kálcium helyett 25 A fizikai és kémiai tulajdonságokra:  oldékonyságot tekintve karbonát beépülése növeli  fluorid csökkenti (50% esetén a legkisebb az oldékonyság)  26   kis mennyiségű fluorid a hidroxiapatit oldódása során az oldatot erősen túltelítetté teszi fluorapatit illetve fluorhidroxiapatit szempontjából – főleg ez utóbbi

kristályok kicsapódnak (remineralizáció ) ez a tudományos alapja annak, hogy a caries csökkentő hatás szempontjából az alacsony fluoridkoncentráció előnyösebb a magasnál 27  a felszínen kevesebb karbonát, több fluorid található az apatitban    ez stabilabb kevésbé oldódik sav hatására az oldódás során karbonát, nátrium és magnézium szabadul fel 28   a nyál szinte mindig túltelített kálcium és foszfát tekintetében a hidroxiapatithoz képest a parotisnyál esetén a mind pH mind a kálcium tartalom nő a szekréció növekedésével 29  a nyálban kristályosodást gátló fehérjék vannak 30      a zománc a plakkfolyadékkal érintkezik amelyik eltér a nyáltól amiben vannak kálcium és foszfát ionok cukor hatására pH változásai kimerítik a kálcium és foszfát raktárakat vagyis ezek szintje csökken – telítetlenné válik a folyadék 31 32 pH csökken foszfát

hidroxil csökken 33      a magas karbonát tartalmú, fluoridban szegény apatit a legoldékonyabb ha savhatásra ez oldódik akkor a környező folyadék túltelített lesz az alacsony karbonát tartalmú és/vagy magas fluorid tartalmú apatithoz képest tehát ilyen fog kicsapódni ez ellenállóbb 34    a hidrogén ionok beáramlása lassú az előbbi csere a felszínre jellemző a mélyebb rétegekben nem megy végbe plakk 35  caries incipiens     erosio     krétafehér felszín – lézió teste remineralizáció nicsen színváltozás, fényes rétegenként oldódik fel oldódás gátlása savazás az adhezív technika során   krétafehér a sav mélyebbre hatol, jellegzetes felület 36    lassú a hidrogén ionok behatolása - ha a felszín ép akár lehet dentint elérő lézió is, ép felszíni kontúr mellett gyors az előrehaladás, ha a felszín sérült 37 erózió

caries remineralizáció fogkő képződés hidroxiapatithoz és fluorapatithoz képest telítetlen a nyál hidroxiapatithoz képest telítetlen fluorapatithoz képest túltelített a nyál hidroxiapatithoz és fluorapatithoz képest túltelített a nyál 38   nem lehet a porozitást lokális fluoridkezeléssel „betömködni” a lézió teste nem remineralizálható, csak igen lassú folyamat állíthatja helyre 39     igen alacsony pH mellett megy végbe az apatit oldékonysága pH 3 mellett 100x nagyobb mint pH 5-nél a nyelv papillái között marad savas folyadék az ital savtartalma is fontos, nemcsak a pH-ja 40  nem teljesen új apatit kristályok képződnek, hanem a sérültek javítódnak ki 41    más összetétel (70 - 20%) fehérjebontó enzimek és savhatás együtt mert az apatit védi a kollagént és viszont 42    remineralizálható tertier dentin képződés avitális fogaknál gyorsabb

progresszió 43   a folyamatosan elkopó buccalis felszín fluorid tartalma csökken az approximálisé nő az idő múltával 44    50 ppm alatti koncentráció és savas környezet (pH 4,5 felett) kell ahhoz, hogy fluorhidroxiapatit képződjön 45    100 ppm felett Ca-fluorid keletkezik a felszínhez tapadva, kis gömbök formájában kicsapódik a nyál a viszonylatában telítetlen, feloldódik 46 Leadják a fluoridot:  nyálba  alatta lévő zománcba  plakkba vagy  cariesbe  magas fluorid tartalom miatt kalcium-fluorid keletkezik 47   Xilit Kazein származék (megköti a kalciumot) 48     az oldódás fizikai folyamat de befolyásolható az alacsony fluoridkoncentráció a hatásos a mélyebb rétegek remineralizációja nehezen befolyásolható 49 50