Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Simon Szilvia - A vállalkozások válságmenedzselése

A vállalkozások válságmenedzselése A válságmenedzselés a vállalati működés egyes szakaszaiban A vállalati működés a válságmenedzselés szempontjából három szakaszra osztható: az első szakaszban a vállalati tevékenység normális mederben folyik, a vállalat piaci helyzete stabil, ekkor is foglalkozni kell azonban a válság bekövetkezésének lehetőségével. Ekkor a megelőző (preventív) válságmenedzselésnek van létjogosultsága. Ekkor a válságmenedzser a vállalat első számú vezetője. A második szakaszban a vállalatnak már fenyegető vagy bekövetkezett válsággal kell szembenéznie. Ez a válságmenedzselés igai területe Ekkor már speciális válságmenedzser bevonásával folyik a válságmenedzselés. A harmadik szakaszban a vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlenné vált. A feladat ilyenkor a vállalat eszközeinek minél kedvezőbb értékesítése, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb mértékű

kielégítése. A válságmenedzseri feladatokat ekkor már a felszámoló látja el A céget kivezetik a cégjegyzékből. Az aktív válságprevenció három fő részből tevődik össze: - jövőkutatás: jövőt befolyásoló tényezők rendszeres vizsgálata - futurulógia: tevékenység komplex jövőképének előrevetítése - trendek és prognózisok: a működő folyamatok várható változásainak előrejelzése A zavarelhárító válságmenedzselés A válság fázisai (attól függően, hogy milyen mélyen érinti a vállalatot): - Fenyegető: a válság még nem érintette a vállalatot, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a vállalati működésben a jövőben zavarok keletkezhetnek. Itt elegendő lehet a vállalati stratégia módosítása. - Lappangó (latens): a válság már elérte a vállalatot, de igazi következményei még nincsenek. A vállalati stratégia módosítása mellett szükséges a válságot előidéző okokat megszüntetni. - Konkrét válság:

a vállalati működésben már egyértelmű zavarok mutatkoznak. Már aktív válságmenedzselés szükséges. Különálló válságmenedzselési stratégia készítése szükséges. - Kiterjedt, kifejlett válság: vállalat működésében komoly zavarok mutatkoznak, a válság a vállalat egészére kiterjedt. Néhány hónapra kiterjedő akciótervet kell készíteni - Akut (heveny) válság: a válság összeroppanással fenyegeti a vállalatot, a folyamatok bármikor visszafordíthatatlanná válhatnak. Ilyenkor azonnali intézkedések sorozata szükséges. A válságot előidéző okok és a válságok típusai: az okokat két nagy csoportba sorolhatjuk: külső (környezeti) és belső (vállalati). Külső okok: piaci helyzet romlása, megváltozott vásárlói szokások, felgyorsult műszaki fejlődés, társadalmi-gazdasági események, kormányzati intézkedések, konkurenciaharc. Belső okok: vezetési hiányosságok, nem megfelelő munkaerő-állomány, nem megfelelő

termékek, likviditási problémák, nem elég hatékony kutatásfejlesztési tevékenység. A válságokat lehet csoportosítani aszerint, hogy mennyire terjednek ki a vállalat egészére, sőt annak környezetére: - operatív válság - stratégiai válság - többdimenziós válság Operatív válság: a válság csak a vállalati funkciók egyikét érinti. Stratégiai válság: teljesfokú válságmenedzselést igényel ennek kiküszöbölése. Többdimenziós: a vállalaton kívül is kiterjedt. A válságok felismerése és a korai előrejelző rendszerek: a korai felismerés félsiker. Azonban ennek több gátja van: rossz vállalati információs rendszer, a jelzések nem jutnak el a vezetéshez, a vezetés nem érdekelt a válságjelekre történő megfelelő reagálásban, az emberek ragaszkodnak a régi struktúrához, félreértelmezik a válságjeleket, átmenetinek tekintik azokat. A válságmenedzser: a válságkezelés központi alakja. A jó válságmenedzser

jellemzői: következetes végrehajtó, rezdülés nélkül elbocsát, leépít, felszámol, képes meggyőzni a megmaradtakat, siker esetén is képes azonnal lemondani, célorientált. A válság leküzdésének folyamata és módszerei: 1., válság megjelenése 2., válság felismerése: vezetői információs rendszer (controlling) Ehhez feltétlenül szükséges a megbízható és naprakész számviteli rendszer megléte a vállalatnál 3., válságmenedzsment kezdeményezése: el kell indítani a válságmenedzselés folyamatát, válságstábot kell felállítani, ki kell jelölni a válságmenedzsert 4., durva elemzés: gyorsfénykép készítése a fő veszteségforrásokról, likviditási pozíciókról, pénzzé tehető aktívákról 5., azonnali intézkedések: likviditásnövelő intézkedések, költségcsökkentés, munkaerő – leépítés, csere, bizalomerősítő intézkedések, esetleges jogi lehetőségek kihasználása 6., részletes elemzés: válságot

előidéző okok feltárása, és konkrét hatásuk elemzése a vállalaton belül (belső feltételrendszer), meg kell vizsgálni a szűkebb és tágabb környezetet (külső feltételrendszer) 7., szanálási stratégiák kidolgozása: stratégiai célkitűzések, válságból kivezető célok meghatározása 8., szanálási stratégia végrehajtása: a kiválasztott stratégia átültetése a gyakorlatba, szükséges intézkedések végrehajtása a megadott határidőkön belül 9., a válság sikeres leküzdése: ekkor lehet nekikezdeni az új, hosszú távú vállalati stratégia kidolgozásának. A likvidációs válságmenedzselés, a vállalkozás megszüntetése Vannak helyzetek, amikor gazdaságilag előnyösebb, ha a vállalat más vállalat részeként működik tovább. Ennek megfelelően három kiút lehetséges: - a vállalat új növekedési pályára állítása - a vállalat összeolvadása egy másik vállalattal (fúzió), vagy felvásárlása egy másik vállalat

által - a harmadik lehetőség az, hogy a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Ez a vállalat felszámolása. Ennek lebonyolítása a likvidációs menedzsment feladata, aminek a vezetője a bíróság által kijelölt felszámoló. A felszámolónak be kell gyűjteni a vállalati eszközöket, be kell hajtani a vállalat követeléseit is. A megmaradt készletekre árverést tűzhet ki, meg is semmisítheti azokat