Ezoterika | Grafológia » Veronica Furlan - A grafológia megbízhatósága és validitása

Veronica Furlan: A grafológia megbízhatósága és validitása A grafológia a személyiség mérésére szolgáló eszközként sok területen használható: céges tanácsadásban a toborzási és kiválasztási folyamatban, humán erőforrás értékelésekor; iskola- és pályaválasztási orientációnál; párok összeillőségi vizsgálatánál és családi tanácsadásnál gyerekkori nehéz alkalmazkodással vagy túlzott aktivitással járó problémák jellemzésénél. A grafológia az utóbbi 30 évében a munka világa és a társadalom egy új szereplőjeként kezdett bekerülni a köztudatba, és sikerült bejutnia – némely országban teljes erővel – sok szervezet kiválasztási folyamataiba is. Úgy becsülik, hogy például Franciaországban és Izraelben a cégeknek több mint 80%-a fordul a grafológiához az alkalmazottak kiválasztásánál, és hogy ugyanez a gyakorlat kezd terjedni Németországban, NagyBritanniában és az USA-ban, annak ellenére,

hogy ezek közül az országok közül némelyiknek a törvényei nem támogatják ennek az eszköznek az alkalmazását. Nem bizonyított azonban még a grafológia validitása, mint ahogy azt sem mutatták ki egyértelműen, hogy a grafológiai eszköz hatékonyan tudja mérni azt, amire használják, és ami állítólag mérhető vele. Az sem bizonyított, hogy ennek az eszköznek az alapján lehet-e egyáltalán megalapozott döntéseket hozni. Napjaink szakirodalmában kevés a grafológia validitásáról szóló kutatás, és azok is sok hiányosságot mutatnak módszertani szempontból. A grafológia validitásának meghatározása különösen nehéz, mivel különböző grafológiai rendszerek léteznek a személyiség jellemzésére és a várható viselkedés leírására. Amikor a grafológiáról beszélünk, akkor tulajdonképpen nem egy egységes, egyetemes tanulmányokra alapozott tudományra utalunk, amely összefogja az írás értelmezését; a grafológia

kifejezés sokféle grafológiai elméletet és értelmezési rendszert foglal magába: nincs egyetlen domináns elmélet, egy kiemelt értékelési rendszer, sem pedig egyetlen alapszöveg. Így elméletileg is lehetséges hogy az egyik elmélet valid, míg egy másik nem. Mindenesetre ez idáig egyik rendszert sem sikerült validdá tenni. Ezért elhatároztuk egy olyan tanulmány elkészítését, amely ellenőrzi a Moretti-féle iskola grafológiai módszerének megbízhatóságát és validitását. A Moretti módszer az olasz grafológiában az írás-értelmezés és -elemzés hivatalos módszere. A kutatás célja: 1. értékelők közötti megbízhatósági együtthatókat megvizsgálni 2. a Moretti-féle iskola grafológiai módszerének validitását igazolni a személyiség fő jellemzőinek értékelésével kapcsolatban, melyeket  BFQ-val mutatunk ki (E, B, L, É, Sz), 3. igazolni, hogy azok a validitás együtthatók, melyeket hivatásos grafológusok értek el,

szignifikánsan különböznek-e azoktól, melyeket a nem-grafológusok kaptak, vagyis azok, akik semmilyen grafológiai tudással nem rendelkeznek, csak megkérték őket, hogy értékeljék ugyanazokat az írásmintákat. MÓDSZER A kutatás alanyai A kutatásban 102 alany vett részt, 72 nőés 30 férfi, 20 és 56 éves kor közöttiek (M=28, ds=7,86). Mindnyájan egy irodai automatizálás témakörében felhasználóknak szervezett szakmai képzésen vettek részt, és előzetesen értesítették őket arról a napról, amikor a kutatáshoz az adatgyűjtésen részt vesznek. Írásminták A kutatás minden résztvevőjének az írásmintáját felvették. A résztvevőknek adtak egy lapot, rajta egy 12 soros nyomtatott szöveggel, melyet le kellett másolniuk, egy A4-es fehér lapot, egy újságot, amelyre ráteszi ezt a lapot (hogy jobban meg lehessen becsülni bizonyos grafikai tulajdonságokat) és egy fekete színűbic tollat. Az írásminta felvételének módjára

vonatkozó instrukciókat közvetlenül attól a két grafológustól kapták, akik részt vettek a kutatásban. Úgy döntöttünk, hogy egy semleges tartalmú szöveget használunk, nem életrajzi jellegűt, hogy kikerüljük az előítéletek esetleges hatásait az értékelésre. Ezt a döntést a kutatásban résztvevő grafológusok egyetértésével hoztuk, akik azt mondják, hogy bármilyen spontán módon, másolás, vagy diktálás útján készült írásminta alapján helyes grafológiai elemzés készíthető.  A BFQ a személyiség Big Five néven számon tartott öt alapvonását mérőpszichológiai teszt. Ld pl Carver – Scheirer: Személyiségpszichológia (Osiris, 1998) 81-85 old [A szerkesztőjegyzete] Értékelők A kutatásban összesen négy értékelővett részt: két hivatásos grafológus és két nem grafológus. A két hivatásos grafológus ismerte a BFQ-t és a teszt által kimutatható személyiségfaktorokat, egy korábbi – a grafológia

validitását vizsgáló – kutatás során használták is már a tesztet. A két nem-grafológusnak viszont, akik egyetemi hallgatók és nem rendelkeznek semmilyen szintű grafológiai tudással, adtunk egy írásbeli bemutató anyagot a BFQ-ról, amely leírja az összes személyiségfaktort, melyet a teszt mér. Ebben a kutatásban ellenőrzésképpen grafológiai értékelést kértünk a grafológiához nem értő személyektől is. Összevetettük a nemgrafológusok által adott értékeléseket azokkal, melyeket a hivatásos grafológusok adtak, azért, hogy igazoljuk a grafológusok által használt módszereket. Azt érdekes megvizsgálni, hogy az íráselemzéseket igazából az elméletekre alapuló speciális tudás vezérli vagy inkább a nyugati kultúrá(nk)ban elterjedt sztereotípiák. Folyamat Az alanyok az egyébként szokásos képzési óra ideje alatt vettek részt a kutatásban. Összesen hat osztályt vontunk be Először elmagyaráztuk a résztvevőknek a

kutatás célját és folyamát, és bátorítottuk őket, hogy spontán és őszinte válaszokat adjanak a tesztre, és pontosan dolgozzanak. Ezekkel a feltételekkel kezdték el a BFQ-t, az összes személyes adat, melyeket a résztvevőktől kértünk, a korukra, nemükre és a tanulmányaikra vonatkozott, mert ezeket az információkat a grafológusok kifejezetten kérték, és ezeket tartották elengedhetetlennek az elemzésekhez. Ezután következett a mintaadás, amely egy nyomtatott szöveg másolásából állt, melyet a BFQ kitöltése után adtunk oda a résztvevőknek, azzal a lappal együtt, amelyre írniuk kell és azzal az újsággal együtt, amelyre helyezhetik. Végül a résztvevők elhelyezték a BFQ teszt válaszlapját és az írásmintát egy borítékba (minden résztvevő külön borítékba), lepecsételve, így lehetővé téve az írásminták és a hozzájuk tartozó teszt válaszlapok kódolását. Az így összegyűjtött és kóddal jelölt

írásmintákat ezután két hivatásos grafológus és két nem-grafológus értékelte. Értékelési skálák A négy értékelő személy, két grafológus és két nem-grafológus, azt a feladatot kapta, hogy egymástól függetlenül elemezze az összes írásmintát, és fejezze ki értékelését 15 skálán. Öt képviseli az öt Főfaktort, melyet a BFQ mér (E, B, L, É, Sz), a többi 10 képviseli a 10 aldimenziót, főfaktoronként kettőt, melyek ugyanannak a főfaktornak a különbözőaspektusaira utalnak (Di, Do, Egy, Ud, Al, Ki, Ér, In, Ku, Nyi). Minden szempontot egy 10fokú skálán lehet értékelni, ahol az 1 a legalacsonyabb adható pont és a 10 a legmagasabb. Minthogy mind a nem-grafológusok, mind a grafológusok a duktorokra vonatkozó információikat az írásmintákról szerezték, csak a nemükre, a korukra és a tanulmányaikra vonatkozó információkat ismerték mindannyian. Kritérium Kritériumként a résztvevők által a BFQ öt főfaktorára

és a 10 aldimenzióra kapott pontszámot használtuk. A résztvevők tesztre kapott nyers pontszámait átkonvertáltuk T pontszámmá a teszt kézikönyvében található átváltási táblázat alapján. A T pontokat aztán visszavezettük a 10 különbözőkategóriára (1-től 10-ig, ahol az 1 jelenti a legalacsonyabb T pontot és a 10 jelenti a legmagasabbat), így téve összehasonlíthatóvá a résztvevők teszten elért pontszámait és a grafológusok illetve nem-grafológusok által az írásukra adott értékelést. EREDMÉNYEK Legelőször a Spearman-féle rho együtthatót számoltuk ki, ezzel mérve a megbízhatóságot az értékelők, a grafológusok és a nem-grafológusok között. Ezek az együtthatók határozzák meg az értékelések közötti egyezőséget a különbözőértékelők között, ordinális skálán. A 1. táblázat mutatja a grafológusok és a nem-grafológusok megbízhatósági együtthatóit az öt főfaktorra és a 10 aldimenzióra

vonatkozóan. 1. táblázat – Megbízhatósági együtthatók GRAFOLÓGUSOK NEMGRAFOLÓGUSOK ENERGIA .872* .526* BARÁTSÁGOSSÁG .806* .317* LELKIISMERETESSÉG .648* .507* ÉRZELMI STABILITÁS .807* .351* SZELLEMI NYITOTTSÁG .803* .224* Dinamizmus .866* .535* Dominancia .795* .448* Együttműködés/Empátia .763* .107 Udvariasság/Barátságos viselkedés .845* .360* Alaposság .774* .609* Kitartás .577* .414* Érzelmek feletti kontroll .752* .278* Indulatok feletti kontroll .771* .351* Kulturális nyitottság .773* .211* Nyitottság a tapasztalatokra .829* .223* *= p< .01 *=p<.05 A grafológusok megbízhatósági együtthatói .577 és 872 változnak, és mind szignifikáns eredményt mutatnak (p<.01) A nem-grafológusok megbízhatósági együtthatói .107 és 609 között vannak, és az Együttműködés/Empátia kivételével mind szignifikánsak (p<.01; p<05) A grafológusok megbízhatósági együtthatóinak

átlaga .779, a nemgrafológusok megbízhatósági együtthatóinak átlaga 364 Ezután kiszámoltuk a Spearman-féle együtthatót a résztvevők BFQ-n kapott ponteloszlásai és a grafológusok által a tesztekhez tartozó írásminták elemzésére adott pontszámok között, azért, hogy igazoljuk a grafológusok személyiségértékelésének validitását. A 2. táblázat mutatja a két grafológus validitási együtthatóit az öt faktorra és a 10 aldimenzióra vonatkozóan. 2. táblázat – Validitási együtthatók (grafológusok) 1 GRAFOLÓGUS 2 GRAFOLÓGUS ENERGIA .097 .020 BARÁTSÁGOSSÁG .033 .081 LELKIISMERETESSÉG .033 -.074 ÉRZELMI STABILITÁS .047 .063 SZELLEMI NYITOTTSÁG .083 .087 Dinamizmus .124 .114 Dominancia -.110 -.091 Együttműködés/Empátia .105 .129 Udvariasság/Barátságos viselkedés -.065 -.013 Alaposság .040 -.105 Kitartás .140 .027 Érzelmek feletti kontroll .091 .056 Indulatok feletti kontroll -.055

-.028 Kulturális nyitottság .202* .142 Nyitottság a tapasztalatokra .037 .061 *= p<.05 Az elsőgrafológus validitási együtthatói -.110 és 202 között változnak, a validitási együtthatók átlaga .052 Csak egy együttható eredménye tekinthetőszignifikánsnak (r= .202; p< 05) Az második grafológus validitási együtthatói -.105 és 142 között változnak, a validitási együtthatók átlaga .031 Egy együttható sem tekinthetőszignifikánsan 0-tól eltérőnek. A 3. táblázatban látszik a validitási együtthatók átlaga a BFQ által mért öt Főfaktorra. 3. táblázat – Validitási együtthatók átlaga (grafológusok) E B L .058 057 É Sz .055 085 .029 Az 4. táblázat mutatja a két nem-grafológus validitási együtthatóit az öt faktorra és a 10 aldimenzióra vonatkozóan. 4. táblázat - Validitási együtthatók (nem-grafológusok) NON GRAFOLOGO NON GRAFOLOGO 1 2 ENERGIA -.076 .084 BARÁTSÁGOSSÁG -.050 .028

LELKIISMERETESSÉG .019 .171 ÉRZELMI STABILITÁS .076 .152 SZELLEMI NYITOTTSÁG .045 .022 Dinamizmus .020 .041 Dominancia -.150 -.050 Együttműködés/Empátia -.080 -.102 Udvariasság/Barátságos viselkedés -.004 .126 Alaposság -.003 .071 Kitartás .008 .232* Érzelmek feletti kontroll .113 .110 Indulatok feletti kontroll .011 .175 Kulturális nyitottság .073 .092 Nyitottság a tapasztalatokra -.022 .044 *= p<.05 Az első nem-grafológus validitási együtthatói -.150 és 113 között változnak, a validitási együtthatók átlaga -.001 Egyik együttható sem tekinthetőszignifikánsnak. Az második nem-grafológus validitási együtthatói -.102 és 232 között változnak, a validitási együtthatók átlaga .079 Egy együttható tekinthető szignifikánsnak (r= .232; p<05) A 5. táblázatban látszik a nem-grafológusok együtthatók átlaga a BFQ által mért öt Főfaktorra. által elért validitási 5. táblázat -

Validitási együtthatók átlaga (nem-grafológusok) E B L É Sz .004 -011 095 114 033 Ahhoz, hogy megvizsgáljuk a grafológusok és a nem-grafológusok validitás együtthatói közötti különbséget, a Fisher-féle z transzformációt alkalmaztuk. Semmilyen szignifikáns különbséget nem találtunk a grafológusok és a nem-grafológusok validitás együtthatói között. Ezen túlmenően meghatároztuk, hogy mennyire egyeznek meg a grafológusok és nem-grafológusok által adott pontok. Ezért kiszámoltuk a grafológusok által a résztvevőknek adott ponteloszlások és a nemgrafológusok által adott ponteloszlások korrelációs együtthatóit. Az átlag .27 KONKLÚZIÓ Az elsőcélja a kutatásnak az volt, hogy megvizsgálja az értékelők közötti megbízhatósági együtthatókat. A hibás grafológiai személyiségértékelések egyik fontos forrása éppen az a személy lehet, aki az értékelést végzi; ezért szükségessé vált grafológusok közötti

megbízhatóságot mérni, azért, hogy igazoljuk, hogy a kapott értékeléseket nem befolyásolják az egyes értékelők saját tulajdonságai. A grafológusoknak az egyes faktorokra és az egyes aldimenziókra vonatkozó megbízhatósági együtthatói mind szignifikánsak voltak és elég magasak. A kapott megbízhatósági együtthatók átlaga 779, ami azt jelzi, hogy 78%-a a kapott pontvarianciának megfelel a valós varianciának, míg a maradék 22% jelenti a hibás varianciát, ami a pontozás kritériumaiból és az értékelők szubjektivitásából fakad. A grafológusok megbízhatósági együtthatói tehát mind szignifikánsak voltak és elég magasak; ennek ellenére elgondolkodtató, hogy a grafológusok az írásminták értékelése folyamán nem teljesen függetlenül dolgoztak: a grafológusok által követett íráselemzési módszertanból kiderül, hogy mielőtt az egyes írások értékelésébe belekezdtek, a két grafológus összeült, hogy

egységesítsék és sztenderdizálják a munkát, és együtt határozták meg azokat a grafikai jeleket, melyek a feladat szempontjából érdekes személyiségdimenziókra utalnak. Bár a grafológusok szabadon dolgozhattak ezután, akár más jegyeket és elemeket is belevéve az egyéni értékelésekbe, az előzetes megegyezésük arról, hogy mely jegyeket keressék és elemezzék, nem volt elég ahhoz, hogy a kapott megbízhatósági együtthatók jó eredményt mutassanak. Érdemes megjegyezni, hogy a nem-grafológusok által elért megbízhatósági együtthatók is szignifikánsak (egy esetet kivéve), de a reláció ebben az esetben messze nem olyan erős (a nem-grafológusok megbízhatósági együtthatóinak átlaga .364) és nem elegendő a személyiségelemzéseknél elvárt megbízhatóság szempontjából. A kutatás második célja az volt, hogy megnézzük a grafológiai elemzések alapján készült, a duktorok személyiségjegyeire vonatkozó értékelések

validitását. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a grafológusok nem képesek valid személyiségelemzést készíteni. A validitási átlagértékek 100 (dominancia) és 172 (kulturális nyitottság) között mozognak; az együtthatók egyike sem mutat szignifikáns összefüggést. Más szóval, az íráselemzések alapján a grafológusok nem képesek valid következtetéseket levonni a duktorok pszichés jellemzőire vonatkozóan. A nem-grafológusok sem tudtak valid eredményeket elérni. A validitási átlagértékek ebben az esetben -.100 (dominancia) és 120 (kitartás) között mozognak, és ezek egyike sem szignifikáns. Ezen kívül nem mutatható ki más szignifikáns különbség a grafológusok és a nem-grafológusok által készített értékelések között. A kapott eredmények alapján azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy nem ajánlható és támogatható a grafológiai módszerek pszichodiagnosztikai eszközként való terjedése és használata: túl magas

annak a valószínűsége, hogy hibás és téves személyiségelemzést kapunk. Továbbra is érthetetlen, miért döntenek magánszemélyek és szervezetek is a grafológia használata mellett, melynek a validitása már jó ideje vita tárgyát képezi, már csak azért is, mert más személyiségelemzőeszközök és módszerek is rendelkezésre állnak, amelyek bizonyítottan jóval hatékonyabbak és hasznosabbak. Fordította: Légrádi Bea BIBLIOGRAFIA Beyerstein B.L, Beyerstein DF (1992) The write stuff Evaluation of graphology - The study od handwriting analysis. Prometheus Books Caprara, Barbaranelli, Borgogni (1993). BFQ - Big Five Questionnaire O.S Organizzazioni Speciale Connolly, Arkes, Hammond (2000). Judgment and decision making Cambridge. Edwards, Armitage (1992). An experiment to test the discriminating ability of graphologists. Personality and Individual Differences, vol 13 (1): 69-74 Greasley (2000). Handwriting analysis and personality assessment: the creative

use of analogy, symbolism and metaphor. European Psychologist Vol 5(1): 44-51. Hodgkinson (1998). Graduate selection in three European countries Journal of Occupational and Organizational Psychology. Vol 71: 359-365 King, Koehler (2000). Illusory correlations in graphological inference Journal of Experimantal Psychology. Vol 6(4): 336-348 Nevo, Benitta (1993). Rank-ordered matching Validity studies utilising qualitative data: a proposed model and some empirical results. Australian Journal of Psychology. Vol 45(3): 131-133 Oosthuizen (1990). Graphology as predictor of academic achievement Perceptual and Motor Skill. Vol 71(3): 715-721 Satow, Rector (1995). Using gestalt graphology to identify entrepreneurial leadership. Perceptual and Motor Skill Vol 81(1): 263-270 Verquerre, Méplaux-Deroubaix (1996). Etude comparative des analyses graphologiques réalisées par des sujets naifs et des sujets experts. Revue Européenne de Psychologie Appliquée. Vol 46: 277-287