Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Zsiraly Borbála - A gyermektámogatási rendszer Magyarországon

http://www.doksihu BGF Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A gyermektámogatási rendszer Magyarországon Készítette: Zsiray Borbála Budapest, 2009. http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 5 II. TÉMAVÁLASZTÁS 5 1. A KUTATÁS CÉLJA, MÓDSZEREI 6 2. HIPOTÉZIS 6 III. A KORSZERŰ GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER –ELMÉLET ÉS HAZAI GYAKORLAT . 7 1. GYERMEKTÁMOGATÁSI KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN 7 1.1 A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése 7 2. A JÓLÉTI RENDSZEREKET JELLEMZŐ LEGFONTOSABB ÁLTALÁNOS DILEMMÁK 8 3. A JÓLÉTI MODELLEK TÍPUSAIRÓL 10 4. A GYEREKTÁMOGATÁSI RENDSZER KIDOLGOZÁSÁNAK FŐ DILEMMÁI 12 5. A HAZAI GYERMEKTÁMOGATÁSI RENDSZER ÁLTALÁNOS PROBLÉMÁI 15 5.1 Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon 21 IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS - EGYÉNI FELMÉRÉS - ÖNÁLLÓ KUTATÁSI

EREDMÉNYEK . 25 1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK – A MINTA – ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK 26 1.1 A megkérdezettek kor és nem szerinti megoszlása 26 1.2 Testvérek száma 28 1.3 Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőívemben 29 2. VÁGYAK ÉS TÉNYEK - TERVEZETT ÉS VALÓS GYERMEKSZÁM 31 3. EGY ÚJ FOGALOM - A SZINGLISÉG 36 3.1 Magyar vonatkozások 37 4. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG 38 5. MUNKAKERESÉS - ANYAKÉNT 40 6. A MÉLYINTERJÚK ÉS TANULSÁGAI 43 7. A SPECIÁLIS KÉRDŐÍV - KUTATÁSI EREDMÉNYEK 49 8. A MÚLT ÉS A JELEN - AZ ÖN SZAKMAI ÉLETE SZEMPONTJÁBÓL MI VOLT A LEGFONTOSABB, HOGY ELÉRTE JELENLEGI POZÍCIÓJÁT?. 52 9. HA ÚJRAKEZDHETNÉM 54 10. ATIPIKUS MUNKALEHETŐSÉGEK KITERJESZTÉSE MAGYARORSZÁGON 55 10.1 Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos válaszokról – Mai állapot és kilátások 55 http://www.doksihu 10.2 A részmunkaidős foglalkoztatása fő veszélyei 56 10.3 Távmunka - Mai állapot és kilátások 57 V. ÖSSZEGZÉS

60 ÁBRAJEGYZÉK . 63 IRODALOMJEGYZÉK. 64 MELLÉKLETEK . 67 4 http://www.doksihu I. Bevezető Szakdolgozatomban a gyermektámogatási rendszert vizsgálom különböző aspektusból. Dolgozatom első részében a gyermektámogatási kérdések közgazdasági-elméleti megközelítését tárgyalom, majd egy rövid áttekintést adok a jóléti és a gyermektámogatási rendszereket jellemző legfontosabb dilemmákról illetve a modellek típusairól. A hazai rendszer általános problémáira keresem a választ, és javaslatot teszek a gyermektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon, az ellenérzéseket is említve; mérlegelve a változások lehetséges/ várható kedvező illetve negatív hatásait. Terjedelmes részt szentelek dolgozatom második felében önálló empirikus kutatásomnak, melynek eredményeit elemzem/értékelem. A gyermek mellett vállalható atipikus munkaformák bevezetésének kezdetleges állapotáról és a lehetséges reform

vonalakról is szeretnék beszélni. A magyarországi, jelenlegi gyermektámogatások jelenleg épp változóban vannak. II. Témaválasztás A témakör kiválasztásának több személyes indoka is volt. Mind a barátaim, mind családomban nagyon sokan alapítottak családot az elmúlt évek során. Látom személyes küzdelmeiket a munka világából való kikerülés kapcsán, és sok gondolat érlelődött bennem az utóbbi időben, a rendszer átstrukturálásával kapcsolatban. Régóta vitatéma, hogy szükséges e változtatni a jelenlegi gyermektámogatási rendszeren, de a gazdasági válság most mégis kikényszerítette a gyors intézkedéseket. Az átstrukturálás azért is kényes kérdés, mert sok olyan véleményt hallani, hogy ne a gyermekeseket sújtsuk a reformokkal. Minden változtatás, mégha oly kicsi is megrázza az érintetteket és idővel mindenkinek lesz/ vagy már van véleménye róla. A változás mellett szólók legnyomósabb érve, hogy ha emelik a

támogatások összegét, akkor sem nő relevánsan a születésszám, a készpénzes családtámogatás kevés a szülési kedv növelésére, miközben csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. Sokkal inkább a munkahelyek részéről lenne attitűdváltozásra szükség. Akik pedig ellene vannak, úgy fogalmaznak, hogy ebben a demográfiai helyzetben, amikor a születésszám folyamatosan csökken, nagyon óvatosan lehet csak változásokat eszközölni. 5 http://www.doksihu 1. A kutatás célja, módszerei Az önálló kutatásom, melyet ebben a témakörben készítettem sok segítséget nyújtott, hogy a jelenlegi állapotról képet kapjak. A primer adatfelvételen alapuló kutatást 50 ember megkérdezésével végeztem, illetve 3 fővel mélyinterjút készítettem. A két kérdőívet interneten küldtem ki, a személyes interjúkat pedig diktafonnal rögzítettem, később meghallgatva elemeztem őket. A kitöltött kérdőívek emailen érkeztek vissza hozzám, a

feldolgozás menete során egyenként értékeltem, illetve számológéppel és excel program segítségével kaptam meg a kumulált vagy szükség esetén súlyozott átlagokat. Segítségemre voltak az interneten megjelent kutatások is természetesen, melyen fellelhetőek egészen friss, 2008-ban készült tanulmányok is ebben a témakörben. 2. Hipotézis o A gyermektámogatási rendszer változtatása csak gyökeres szemléletváltoztatással indítható el o A jelenlegi atipikus munkaformák tekintetében Magyarország gyermekcipőben jár, de a munkavállalói oldalról is megindult egy pozitív folyamat o A nők karrierépítése szempontjából nagyon fontos a férj támogató attitűdje 6 még http://www.doksihu III. A korszerű gyermektámogatási rendszer –elmélet és hazai gyakorlat 1. Gyermektámogatási kérdések közgazdasági megközelítésben A népesség elöregedése a XXI.század egyik legnagyobb makrogazdasági kihívása a fejlett

országokban. A népesség elöregedése komoly hosszú távú problémát jelent az állami költségvetés finanszírozhatósága és az államadósság fenntarthatósága szempontjából is. A népesség elöregedésének a fejlett világban két fő oka van, az első kedvező, a második már korántsem az. Ezek a következők: 1. A születéskor várható élettartam kitolódása, vagyis, hogy az emberek tovább élnek 2. A születésszám jelentős és tartós csökkenése a második világháborút követő baby boom utáni időszakban (az 1960-as évektől), Magyarországon a Ratkó korszak ( 1950) majd a Ratkó unokák megszületése átmenetileg növelte az élve születések számát. A születésszám csökkenése pedig különösen a jelentős jóléti rendszereket működtető európai országoknál a gyermektámogatási rendszer kiépítését tette szükségessé. A magas gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakban a jóléti rendszeren belül

működtetett gyermektámogatás fenntarthatónak tűnt. Azonban az elmúlt 10-20 évben, a jóléti rendszerek fenntarthatatlanságával foglalkozó elméleti és gyakorlati közgazdászok a gyermektámogatási rendszert is górcső alá vették és veszik. Ennek az igen aktuális témának hazánkban különösen nagy jelentősége van, mivel a többéves komoly költségvetési túlköltekezés után a megszorítások az egyik legfontosabb kiadási tételt jelentő szociális kiadásokat, és ezen belül a lakástámogatást is súlyosan érinti. 1.1 A gyermektámogatási rendszer közgazdasági elméleti megközelítése A gyermektámogatási rendszer a jóléti rendszer egyik legfontosabb eleme. A gyermektámogatási rendszer esetén nem teljesen különböző dilemmák merülnek fel közgazdasági szempontból, mint a jóléti rendszer egyéb elemeinél (pl. szociális támogatás, munkanélküli segélyezés, nyugdíjellátások, családtámogatás, stb). Ezért 7

http://www.doksihu először a jóléti rendszerek közgazdasági kérdéseiből indulunk ki, majd ezután térünk rá a gyermektámogatás sajátosságaira. 2. A jóléti rendszereket jellemző legfontosabb általános dilemmák • Univerzális, vagy szelektív legyen a támogatás. Univerzális (általános) típusú rendszerekben a juttatásokat mindenki állampolgári (vagy alanyi) jogon megkapja. A szelektív típusú rendszerekben csak a társadalom bizonyos választott csoportjai – főként a rászorultság elve alapján (pl. csak a szegények) kapja az adott juttatást. A reziduális jóléti rendszer az, ahol csak a szegények kapnak támogatást, ennek példájaként az USA-t említik. Az univerzális jóléti állam iskolapéldáit a skandináv államok, elsősorban Svédország jelentik.1 Mindkét típusú rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Az univerzális rendszer meglehetősen drága, míg a szelektív rendszer olcsóbb lehet a társadalom

számára. Azonban a szelektív rendszernél a jogosultság meghatározása és megvalósítása lehet költségemésztő. Azaz itt magasak az adminisztratív költségek, ami a bürokrácia fokozódásához vezet, valamint a juttatások egy részének elszivárgásához is hozzájárul. Okun lyukas vödörrel szemléltette a fenti folyamatot. Szerinte az állam kiadásainak 20 %-a is elfolyhat ily módon.2 • Segélyen élésre ösztönöz-e a rendszer, vagy a munkára ösztönöz. A jóléti rendszer kritikájaként említhető a „tanult gyámolatlanság („learned helplessness”) fogalmával leírható jelenség. Ez arra utal, hogy a segélyezettek hozzászoknak a helyzethez és később nem lesznek képesek maguktól visszakerülni a munkapiacra. Az ilyen rendszer közgazdaságilag nem hatékony, mert negatív ösztönzést jelent a munkavállalásra. A tanult gyámolatlanság számos negatív öngerjesztő folyamatot indít be a társadalomban.(Plbetegség, bűnözés,) A

kérdés tehát az, hogy a segélyezés eléri-e a célját, azaz nem kontraproduktív-e a társadalom számára. 1 In.: Bara Z-Szabó K: Gazdasági rendszerek, országok, intézmények Aula Kiadó 2000 2 In Összehasonlító közgazdaságtan. Aula Kiadó 1996 80o 8 http://www.doksihu • A jóléti újraelosztás költségei elviselhetők-e a társadalomban. Ez főként a jóléti szolgáltatások méretével, az adóterhelés nagyságával, illetve a jóléti szolgáltatások hatékonyságával függ össze. A jóléti szolgáltatások válságát okozhatja az, hogy a társadalmi igények nagyok, ezzel szemben a kormányzati jóléti kiadások végesek. Ez pedig rendszer egészének a finanszírozhatóságát is megkérdőjelezheti. Egy jóléti modell ezért csak úgy lehet hosszú távon fenntartható, ha gazdaságilag is hatékony. Ez elsősorban azt jelenti, hogy megfelelő a rendszer munkára ösztönző ereje. A fenti gondolatmenet alapján a gazdasági hatékonyság

mérésére a foglalkoztatási szintet és a szociális kiadások GDP arányos mértékének alakulását is használhatjuk a jóléti modellek fenntarthatóságának mutatójaként. • Az állami szerepvállalás formái is különbözők lehetnek. A tisztán állami és a tisztán piaci, vagy önkéntes jótékonysági alapon szervezett jóléti ellátások két véglete között számos vegyes forma létezhet. Az állami szerepvállalás három az alábbi formákban valósulhat meg: (1) a szolgáltatás működtetése, (2) a támogatás vagy szolgáltatás finanszírozása, illetve (3) a szolgáltató (vagy a szolgáltatás összegének) megválasztása. A tiszta állami működést valósítja meg például az önkormányzati bölcsőde, ahol az állam finanszíroz, működteti a szolgáltatást, és egyben dönt a szolgáltatóról is (ha az ingyenes bölcsődei ellátást csak ebben a bölcsődében veheti igénybe a szülő). Csökken az állam szerepe a finanszírozásban,

ha a bölcsődéért fizetni kell, és a rászoruló szülők kedvezményt kapnak. A szolgáltatás működtetését is liberalizálni lehet: például megteheti az önkormányzat, hogy a magánvállalkozásban fenntartott bölcsődében vásárol helyet a támogatásra szoruló szülők gyermekeinek. Végül, a szolgáltató kiválasztását úgy engedheti át az állam a magánszektornak, ha például magánvállalkozások is kaphatnak állami támogatást (ilyen Magyarországon az egyházi fenntartású iskoláknak adott normatíva), vagy például, ha a szülő olyan vouchert kap, amit bármely (akkreditált) bölcsődében felhasználhat. 9 http://www.doksihu 3. A jóléti modellek típusairól A jóléti rendszerek többféle csoportosítása létezik, ezek közül az alábbiakban. Sapir (2005) csoportosítását mutatjuk be. Ezek alapján a jóléti rendszerek 4 típusát különböztethetjük meg az Európai Unióban (1) liberális, (2) skandináv, (3)

konzervatív, illetve (4) dél-európai típusba sorolja az EU tagországokat.3 A típusok közötti különbségek az államháztartás méretén kívül az eszköztár megválasztásában - a jövedelemfüggő és univerzális, a pénzbeli és természetbeni támogatások, és a különböző adófajták és járulékok relatív jelentőségében mutatkoznak meg. 1. A liberális típusba tartozó Egyesült Királyságban erős a hangsúly az egyéni felelősségvállaláson és a piaci mechanizmusokon A jóléti kiadások alacsony, és a támogatások szolgáltatói gyakran piaci szereplők. A szociális támogatásban nagy szerep jut a jövedelemhez kötött, célzott támogatásoknak. A támogatottak köre szűk, de a támogatás szintje viszonylag magas. 2. A skandináv országok általában a foglalkoztatási szint növekedésére és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére törekednek. Jellemzően univerzális támogatásokat nyújtanak, a jövedelemfüggő transzferek

száma és jelentősége viszonylag kicsi, viszont központi kérdés a munkavállalási hajlandóság fokozása. 3. A konzervatív (kontinentális) jóléti rendszerek egyik legfontosabb jellemzője a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer. Az állami újraelosztás mértéke igen magas Az általános jóléti támogatások mellett közepesen nagy a jövedelemhez kötött segélyek szerepe. 4.A dél-európai országok jellemzője, hogy jóléti államuk kezdetleges, a támogatások nagy része jövedelemhez kötött, de még azon belül is igen szelektív (pl. Spanyolországban nem kaphat szociális segélyt két felnőtt egy családból). Viszonylag kevés ember részesül támogatásban, és a támogatások összege is alacsony. Emiatt mind a jóléti, mind a szociális állami kiadások szintje alacsony. 3 Benedek D, Firle R, Scharle Á: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága. Bp 2006júl PM Füzetek 10 http://www.doksihu Egy jóléti modell

teljesítményét Sapir4 szerint az mutatja, hogy mennyire képes biztosítani a méltányos elosztást, illetve a társadalmi kohéziót, vagyis azt, hogy egyik társadalmi csoport se szakadjon le behozhatatlan mértékben az átlagtól. A szegénység csökkentése szempontjából a skandináv és a konzervatív modell teljesít jól, de csak a skandináv bizonyult a hosszú távon is fenntarthatónak, azaz hatékonynak. Magyarország a konzervatív csoportba tartozik. A hazai jóléti rendszer alacsony hatékonyságát itt elsősorban az okozza, hogy az ellátások nem biztos, hogy pozitívan hatnak a munkavállalási hajlandóságra, így a juttatások magas szintjét egyre kevesebb foglalkoztatott finanszírozza. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, hogy a munkanélküli segélyre jelenleg összesen fél évig jogosult egy friss állástalan, ezt követően a segély mértéke minimális. Ez a szisztéma tehát elvileg munkára ösztönző Összességében az jól látható,

hogy egy ország jóléti rendszerét a bonyolult társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok összessége határozza meg, melyben a kormányzati ideológia, a társadalmi preferenciák, a hagyományok, a politikai erőviszonyok és az intézmények autonóm változásai játsszák a meghatározó szerepet. A fentiekben a jóléti szolgáltatásokat általánosságban vizsgáltuk, most térjünk rá a jóléti szolgáltatások egyik meghatározó elemének a gyerektámogatási rendszernek az elemzésére. 4 Sapir, A: Globalization and the Reform of European Social Models. (2005): 11 http://www.doksihu 4. A gyerektámogatási rendszer kidolgozásának fő dilemmái A közgazdasági elmélet a családtámogatásokat a társadalom humántőke-befektetésének tekinti. Ezek olyan befektetések, amellyel a. egyrészről hosszú távon biztosítsa a gazdaság számára szükséges munkaerőutánpótlást, vagyis növelje a gyerekvállalási kedvet b. rövid távon az anyák

újbóli munkavállalását segítse elő c. enyhítse a gyermeket nevelő családok szegénységét d. csökkentse a családok közötti egyenlőtlenségeket e. mindeközben biztosítsa a gyermekek értelmi –érzelmi fejlődését A gyermeket ugyanis a modern társadalmakban egy sajátos közjószágnak is tekinthetjük. A gyermekek későbbi munkavállalók lesznek, s a nem aktív állampolgárok fenntartása az ő munkájuk révén valósulhat meg. Ezért lényeges a nyugdíjas, az aktív dolgozók és a gyermekek megfelelő arányának kialakítása a társadalomban. Korábban – a biztosítási rendszerek kiépítését megelőzően - a családok az időskorukra tekintettel lehetőleg minél több gyermek felnevelésére vállalkoztak, annál biztosabb lehetett az öregkoruk. A többgenerációs családmodell felbomlásával és a ennek következményeként a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kiépítésével a társadalom generációs szerkezete elvileg

fenntarthatatlanná is válhat. Ennek egyik fontos következménye az új nyugdíjbiztosítás kiépülése. Az új nyugdíjrendszer kialakításával ma már a jelenlegi nyugdíjasok anyagi helyzete kevéssé függ attól, hogy hány gyereket neveltek fel, s azt sokkal inkább más tényezők, mint pl. saját életpálya jövedelmük, nyugdíjelőtakarékosságuk határozza meg Így a generációk között komoly aránytalanság alakulhatott ki, melynek két fő elemét (életkor kitolódása, születésszám csökkenése) a bevezetőben már tárgyaltuk. Ezért az egyes országok népességi korfái deformálódtak Különösen igaz ez a most demográfiailag belátható 2050 évig terjedő időszakra, s az idősek aránya drámaian megemelkedik, s a fiataloké pedig csökken. Ezt jól jelzi, hogy 2050-ben a jelenlegi előrejelzések szerint a népesség több mint 50 %-a 50 éven felüli lesz! Minél jobban sikerül a fiatalok arányát növelni a népességen belül, annál

kevésbé 12 http://www.doksihu jelent majd terhet az időskorúak számának szükségszerű emelkedése a társadalom számára. Ezért a születendő gyerekek száma nem csupán a családok belügye, hanem alapvető hosszú távú társadalmi kérdés is. A születések számának növekedése a későbbi komoly demográfiai és társadalmi- gazdasági problémák megelőzéséhez is hozzájárul. A fenti gondolatmenet arra is rávilágít, hogy a különböző jóléti rendszerelemek össze is függnek egymással. A születésszámok csökkenése világszerte egy új típusú társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és gyermektámogatási rendszer létrehozását tette szükségessé. A gyermektámogatási rendszerek számos problémával találják szembe magukat, ezek közül a legmeghatározóbbak az alábbiak: • Növelhető-e a tartósan születésszám a gyerektámogatások bővítésével, vagy csak előrehozzák a szüléseket ilyenkor. Sokáig általános

vélekedés volt az, hogy a hosszú anyai otthonlét a magas termékenységi szint biztosítéka, tehát minél hosszabb ideig tart a kisgyermekes anyák otthonléte, annál magasabb lehet a születésszám. Ez azt a feltevést is magában foglalja, hogy a termékenység és a női foglalkoztatás között negatív a kapcsolat, vagyis minél kisebb a női foglalkoztatás, annál nagyobb lehet a születésszám. Az OECD legújabb átfogó kutatásai azonban erre rácáfoltak. A negyedszázada még általános negatív korreláció mostanra szignifikánsan pozitív kapcsolattá változott. Ez önmagában persze nem jelent oksági összefüggést is, azt azonban jól mutatja, hogy az alacsony női foglalkoztatás nem hoz önmagában magas termékenységet. Köllő5 megemlíti, hogy a gyermek fejlődésére, másfél-két éves kor közötti munkába állás vizsgálatánál több kutatás szerint sem találtak negatív hatásokat, bár azért voltak ellentétes eredményű vizsgálatok

is, pl. Kanadában 5 In.: Esély, 2008 január, Bálint Mónika Köllő János: A gyermeknevelési támogatások munkaerőpiaci hatásai 13 http://www.doksihu • Milyen elvek határozzák meg a szülőképes korban levő nőknél a foglalkoztatási aktivitását, azaz biztosítható-e a fiatal nők megfelelő foglalkoztatási szintje A közgazdászok körében komoly disputa alakult ki a gyerektámogatások hosszát illetően. Ezek szerint, ha túl hosszan vannak távol a nők a munkapiactól, akkor ezért a gyermek óvódás-, iskoláskora elérésekor nehezen tudnak visszatérni a munka világába, mert 1. tudásuk elértéktelenedik 2. munkahelyét betöltik, vagy munkahelye esetleg megszűnik. 3. szocializációs problémát is jelent a hosszú távollét 4. felmerül a „tanult gyámolatlanság” esete, vagyis a segélyezettséghez való hozzászokás nehezíti a visszatalálást a munkapiacra Ez pedig komoly problémát jelenthet a fiatal nők foglalkoztatási

mutatóiban, s komoly negatív hatást fejt ki egy ország növekedési potenciáljára, sőt a versenyképesség szintjére is. Ugyanis magas juttatási szintek és alacsony foglalkoztatás magas juttatás/GDP arányt feltételez, ez magas adóterhelést hoz magával, ami a gazdasági szereplők számára az „adóversenyben” történő lemaradáshoz vezethet. Ugyanakkor ha az anyák nem maradnak otthon elég időt gyermekükkel, az a későbbiekben a gyermek pszichológia fejlődésére lehet negatív hatással. Egy felmérés szerint egy gyermek pszichés fejlődésére hatással lehet, ha 1 éves kora előtt egy csecsemő 4 óránál tovább távol van az édesanyjától. • Munkáltatók nem örülnek a kisgyerekes – s ezért gyakran távolmaradó – női munkavállalónak, a munkaerő kereslet is alacsony ezen munkakínálati szegmensen. Ez különösen azokban az országokban jelentkezik élesen, ahol a női-férfi szerep hagyományos megítélése erős és a női

emancipáció gyenge. Ez főként a közép-keleteurópai , valamint a dél-európai régiót érinti 14 http://www.doksihu 5. A hazai gyermektámogatási rendszer általános problémái A társadalmi jövedelem-újraelosztás keretében finanszírozott szociális ellátó-rendszer Magyarországon jelentősen nagyobb, mint a környező országokban, s ellentétben azokkal, az erre fordított kiadások a GDP-n belül a 2000-es években folyamatosan nőttek. Minden főbb szociális kiadási célra többet költünk, mint a legközvetlenebb gazdasági versenytársainknak számító, s társadalmi-gazdasági fejlettségünket tekintve a hozzánk legközelebb álló többi visegrádi országban. Ha a legfejlettebb európai országokat is vizsgáljuk, azokban – a kiterjedt jóléti állami intézményrendszer következtében – számottevően magasabb, 28% körüli volt a szociális kiadások GDPhez viszonyított részaránya.6 1. ábra Szociális kiadások a GDP arányában a

visegrádi országokban S zocális kiadások a GDP arányában a visegrádi országokban (%) 23 22 21 20 19 18 17 16 15 2000 2001 2002 CZ 2003 HU 2004 PL 2005 2006 SK Forrás: Eurostat Nemzetközi adatok szerint a nagyvonalúbb szociális ellátások ellenére Magyarországon a 2000-es években a jövedelem-egyenlőtlenségek a környező országoknál gyorsabban nőttek, s a visegrádi országok közül mind a relatív szegénység, mind az abszolút szegénység tekintetében csak Lengyelország áll rosszabbul, mint Magyarország. 6 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs és Scharle Á (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 15 http://www.doksihu Ugyanakkor munkaerőpiaci elemzők szerint a kiterjedt jóléti rendszer az egyik oka a nemzetközi összehasonlításban számottevően alacsony magyar foglalkoztatásnak: a munkaképes korú lakosság majdnem 25%-a valamilyen jóléti ellátásból él, az ellátásban részesülők

többsége inaktív, akiknek a munkaerőpiacra való visszakerülése kilátástalan. 2. ábra Családi és gyermektámogatások a GDP arányában Családi és gyermektámogatások a GDP arányában (% ) 3 2,8 2,6 2,4 2,2 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 EU15 CZ HU PL 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 SK Forrás: Eurostat Az utóbbi évek ilyen irányú kutatásai szerint különösen a nyugdíjak és az anyasági ellátások csökkentik jelentősen a munkaerő-kínálatot7 A család- és gyermektámogatásra fordított kiadások a GDP 2,4-2,7%-át tették ki a 2000-es években. Ezek az értékek jellemzően nagyobbak a környező országok ilyen típusú kiadásainál, ahol 2 % alatti értékek jellemzőek, de tartósan meghaladják a legkiterjedtebb jóléti intézményrendszert működtető fejlett európai országokét is, ahol 2-2,2 %-os arányok a jellemzők. (Az adatok forrása az Eurostat) Magyarországon a család- és gyermeknevelési támogatások rendszere még a

rendszerváltás előtt alakult ki. Bizonyos strukturális változtatások történtek a 7 Tükör (2007): Statisztikai adatok, megjelent: Fazekas K., Cseres-Gergely Zs és Scharle Á (szerk): Munkaerőpiaci Tükör, MTA-KTI 16 http://www.doksihu rendszerben, azonban alapvető elemei ma is a családi pótlék, a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermeknevelési és anyasági támogatás, valamint a családi (gyermekek után járó) adókedvezmény. 1999 és 2005 között ez utóbbi jelentősége és aránya az összes családtámogatáson belül számottevően (20-25%-ra) nőtt, miközben a családi pótléké hasonló arányban csökkent. 2006-tól viszont a családi pótlék megemelésével párhuzamosan az adókedvezmények súlya újból csökkent. A gyermektámogatási rendszer fő céljai hazánkban is • a hosszútávon munkaerő-utánpótlás biztosítása a megfelelő születésszám

elérésével • az anyák újbóli munkavállalásának elősegítése, • a gyermeket nevelő családok szegénységének enyhítése, • a családok közötti egyenlőtlenségek mérséklése. E célok szempontjából vizsgálva a magyarországi családtámogatási rendszer hatásosságát, az eredmény nem egyértelmű. Gábos, Gál és Kézdi tanulmánya szerint a családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása pozitív volt az elmúlt 50 évben anélkül szignifikánsan kevesebb gyerek született volna.8 Hasonló következtetésre jutott Kapitány 9 elemzése is. A termékenységi adatok azt is sejtetik, hogy a gyes (1967) és gyed (1984 és 2000) bevezetése növelte a szülési kedvet, vagy legalábbis befolyásolta a szülések ütemezését. A Bokros csomag pedig a termékenység átmeneti visszaesésével is járt Mindebből arra is következhetünk, hogy a mostani megszorítások hatására a születési kedv csökken az elkövetkező években. 8

Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions - 2009 9 Kapitány Balázs: A „GYED-HATÁS”Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása In.: Demográfia, 2008 51 évf 1 szám 51–78 17 http://www.doksihu 3. ábra Népesedési arányszámok A kelet-közép-európai országok népesedési jellemzői Forrás: KSH. 2009márc27 A születési adatok pedig hazánkban már így is nagyon kedvezőtlenek, erre utalnak a KSH legújabb összehasonlító adatai. A termékenység színvonala a vizsgált 10 középkelet-európai országban alatta maradt az egyszerű népesség-reprodukció biztosításához szükséges értéknek. A 2007 évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán Észtországban hozná világra a legtöbb gyermeket – a tíz ország közül – 164-et, de ez is elmarad a népesség számának hosszabb távú fenntartásához szükséges 210 gyermektől. A többi kilenc államban

125–144 gyermek születne hasonló feltételek mellett. A többi uniós országban a termékenységi arányszám 130. Magyarországon a 2007 évi termékenységi szint mellett száz nő élete folyamán 132 gyermeket hozna világra. 18 http://www.doksihu (2008-ban a mutató értéke 135-re nőtt.) Az elmúlt éveket figyelembe véve kedvező változás Bulgáriában, Csehországban, Észtországban és Szlovéniában következett be. Gábos és Gábos, Gál, Kézdi ökonometriai elemzései szerint szignifikáns hosszú távú kapcsolat mutatható ki a készpénzes támogatások és a termékenységi ráta között.10 Amennyiben a készpénzes támogatások 1 %-kal nőnek, akkor a termékenység 0.2025%-os javulást mutat Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a fentiek alapján a jelenlegi 1,3-as termékenységi mutató (az 1 szülőképes korú nőre jutó élveszületések száma) 1,6-ra javulhatna, ha a jelenlegi pénzbeli juttatásokat megdupláznák. Számításaik szerint

a készpénzes támogatások nélkül 40-50%-kal lett volna nagyobb a gyermekszegénységi ráta. Az adókedvezmények szerepének jelentéktelenné válása az alsó jövedelmi csoportok felé csoportosította át a családtámogatásokat. Az adókedvezményeket ugyanis a közepes- és magas jövedelműek tudták korábban érvényesíteni. A jelenleg legnagyobb részt kitevő családi pótlék célzottsága némileg gyengült az elmúlt években: a legszegényebb jövedelmi csoportok felől a középső decilisek felé tolódtak el a családi pótlék-kifizetések 2000 és 2007 között.11 10 Gábos-Gál-Kézdi: Birth order of child-related benefits and pensions - 2009 11 Gábos András A MAGYAR CSALÁDTÁMOGATÁSI RENDSZER TERMÉKENYSÉGI HATÁSAI In.: Társadalmi riport 2008 Budapest, TÁRKI 19 http://www.doksihu 4. ábra A család- és gyermektámogatásokra fordított kiadások és főbb kiadási tételek alakulása Magyarországon 2000-2009-ben (milliárd Ft) 2000 2001

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Összes családtámogat ás 294,3 353,3 396,4 427,8 454,8 474,1 506 516,2 530,6 543,2 Családi pótlék Gyes Gyed 132,4 134 153,8 175 185 191,1 318,2 340,8 369,8 388 38,4 39,1 40,7 44,4 47,9 50,5 54,9 57,6 61,9 62,2 20,3 29,7 37,7 45,8 54,6 61,1 67,3 77 81 90 Forrás: Gábos A.(2008), 2000-2008-as költségvetések, 2009-es költségvetési törvényjavaslat Összességében megállapítható, hogy hiába költ hazánk sokat a gyermektámogatásokra, az közgazdaságilag nem bizonyul hatékonynak. Ennek a legfőbb oka az, hogy a női foglalkoztatás kirívóan alacsony, s ez nem csak amiatt van, hogy a nők túlnyomó többsége (80 %-a) igénybe veszi a 3 éves juttatást, de amiatt is, hogy a gyes-gyed lejárta után a nők csak kevesebb, mint fele tér vissza a munkapiacra. A nők másik 50 %-ból 10 % munkanélküli lesz és több mint harmada inaktívvá válik.12 Mindennek komoly negatív hatása van Magyarország hosszú távú

növekedési potenciáljára is, de az egyéni életpályákra és családi jövedelmekre is. A 3 éves távolmaradásnak a munkapiacról a mai világban számos kifejezetten káros hatása van. A munkahelyi karrier ilyen tartós megszakadásának komoly ára van a nők számára, a karrier-lehetőségeiket ez nagyon hátrányosan érinti. Alacsonyabb munkabérekkel kell megelégedni, ez a hasonló korosztályú nőkhöz képest is 8-10 %-os bérelmaradást eredményez. A veszteségeket kb napi 1 órai többletmunkával lehet ellensúlyozni. S többen a munkahelyük elvesztését is kockáztatják, a meglévő ellentétes szabályok ellenére is. Azok a szabályok ugyanis kijátszhatók 12 In.: Népszabadság Online http://wwwnolhu/belfold/lap-20090418-20090418 2-2 20 http://www.doksihu 5.1 Javaslatok a gyerektámogatási rendszer átalakítására Magyarországon A gazdaságpolitika komoly megszorításokra szánta el magát már 2006-tól kezdődően, az ország romló

egyensúlyi helyzete miatt. A korábbi évek költségvetési túlköltekezései hatása az államadósság GDP arányos rátájának megugrásában is megnyilvánult. Ezáltal pedig egyre messzebbre kerültünk az euró bevezetését jelentő ún. maastrichti kritériumoktól is. Mindez a konvergencia-folyamatokat is megakasztotta 2008-ban a hazai makrogazdasági feszültséget tovább mélyítette a nemzetközi pénzügyi válság, amely hatására a világgazdasági is mély recesszióba került. Ez azt is jelentette, hogy az ország finanszírozása ellehetetlenült, mely az IMF-EU-Világbank által nyújtott nemzetközi hitelcsomag felvételébe torkollott. A 2009 tavaszán fennálló kormány a Reformszövetség által felvázolt intézkedések bázisán dolgozta ki az új csomagot, s ennek egyik meghatározó eleme éppen a gyermektámogatási rendszer lett. 5. ábra Államháztartási deficit alakulása Államháztartási deficit alakulása 12,0% 11,0% 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0%

5,0% 4,0% 3,0% 2,0% Államháztartási hiány/GDP Maastrichti kritérium 1,0% 0,0% 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: PM 21 2003 2004 2005 2006 2007 2008 http://www.doksihu A Reformszövetség ajánlásai a gyermektámogatási rendszer esetében: 1. Az ország jelenlegi teherbíró képessége alapján túlságosan nagyra nőtt, valamint a női foglalkoztatást akadályozó családtámogatások 0,25 százalékpontos visszavágása a GDP arányában durván 70 milliárd Ft-os megtakarítást jelentene, amit 2 vagy 3 év alatt lehetne végrehajtani. 2. Munkaerőpiaci szempontból hasznos lehet a gyes idejének rövidítése, a jogosultság szűkítése vagy eltörlése, de ez csak akkor nem okoz súlyos szociális feszültségeket, ha ugyanakkor o a gyermekgondozó intézmény-hálózat bővítésre kerül (Ez nemcsak az államiönkormányzati bölcsődei és óvodai bővítést jelentheti, hanem a magán, alapítványi, munkahelyi, stb. kezdeményezések

felkarolását, anyagi támogatását is.) o a kismamák munkaerőpiacra történő visszalépésének támogatása következik be o a részmunkaidős- és távmunka kínálata bővül 3. A családi támogatások visszavágásának másik lehetősége a családi pótlék csökkentése. Ez történhet a jövedelemhez kötött jogosultság bevezetésével vagy a családi pótlék megadóztatásával. Az előbbi ellen szól, hogy o jelentős adminisztratív költségekkel járhat, o sok szakértő elvi okokból nem ért vele egyet, mert a családi pótlékot nem szegénységet/egyenlőtlenséget enyhítő juttatásnak tartják. Bár nem jó, hogy a terhelhető közép- és felsőrétegekbéli családokat terheli ez a megszorítás, azonban egyszerűen nem látszik más, kevésbé fájdalmas eszköz: a felső három jövedelmi decilistól való családi pótlék-megvonás - az egy főre jutó jövedelemhatár meghúzásától függően – 50-70 milliárd Ft megtakarítást

eredményezhet.13 13 Családtámogatás és ezzel kapcsolatos megtakarítási lehetőségek a magyar államháztartásban. 2009 március 23. Budapest KOPINT-TÁRKI 22 http://www.doksihu Ezzel szemben a 2009 tavaszán alakult új kormány javaslatai a fentiektől kissé eltérnek. A fő cél a túlzottan adakozó gyermektámogatási rendszer szigorítása, a közgazdasági racionalitás szempontjait szem előtt tartva. A legfontosabb elemei a következők: a. A családi pótlék befagyasztása 2 évre, azaz a jövedelemhez kötést és az adórendszeri megoldást is elvetették, vélhetően az idő sürgetése miatt. A 23 éves jogosultsági korhatárt 20 évre csökkentették. b. A Gyes és Gyed idejének 2 évben történő maximálásáról született döntés A kormány gyermektámogatást érintő intézkedéseinek legalapvetőbb problémái a következők: 1. Ez csupán rövidtávú válságkezelésnek tűnik, amely főként pénzkivonási célzattal kerül bevezetésre.

2. Vélhetően a születések számának csökkenéséhez vezet, ami viszont a demográfiai problémákat súlyosbítja 3. Hiányzik a rugalmas foglalkoztatási formák fejlesztésének potens javaslatai (távmunka, rugalmas munkaidő, kötetlen munka ösztönzése). 4. A hosszú távú problémákat nem tudja, s nem is kívánja orvosolni, így. Hiányzik az intézményrendszer (bölcsőde, óvoda) fejlesztése illetve a kulturális hagyományok (női férfi szerepek a társadalomban) oktatási rendszer által is támogatott korszerűsítése. Nagyon fontos viszont a születésszám egészen hosszú távú alakulásának vizsgálata. A magyar adatok azt sejtetik, hogy a születésszám hosszú távú csökkenő trendjét Magyarországon csak átmenetileg sikerült megakasztani a gyermekszülést támogató lépésekkel (Ratkó korszak, gyes bevezetése, stb). Ezért különösen lényeges kérdés, hogy éppen a gyermektámogatás átalakítása ne a rövid távú

költségvetési érdekek befolyása alá kerüljön. 23 http://www.doksihu 6. ábra Élveszületések száma Magyarországon Forrás: KSH. 2008 Demográfiai Évkönyv, 2007 A mostani helyzet azonban ilyen, s az kérdéses, hogy az 50-70 milliárd forintos éves költségvetési megtakarítások megérik-e azt a kockázatot, hogy a születésszám – a néhány éve tartó stagnálás után újból csökkenésbe kezdjen. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a jelenlegi termékenységi mutatók feltételezésével a népesség korösszetétele hogyan változhat az 2050-ig. A fenti ábrán az első “púp” a Ratkó-korszak következménye, a második a gyes bevezetésével kezdődött, majd a ”Ratkó gyerekeivel” folytatódott, a „Ratkós unokák” púpja azonban nagyon ellapult, részben a tartós demográfiai folyamatok, részben a szülőképes kor kitolódása következtében.14 Ezért a gyermektámogatási rendszer átalakításánál az egyik legfontosabb szempontnak

kell lennie – a női foglalkoztatás kibővítésén túl - a születésszám fenntartása - növelése. 14 KSH. Demográfiai Évkönyv, 2007 Bp 2008 Központi Statisztikai Hivatal 24 http://www.doksihu IV. EMPÍRIKUS KUTATÁS - Egyéni felmérés - Önálló kutatási eredmények A kutatás módszere Mindenekelőtt fontosnak tartom leszögezni, hogy primer adatfelvételen alapuló kutatásom nem reprezentatív felmérés. Bármennyire is törekedtem a megkérdezettek körét mind életkor, mind végzettség szerint széles körben reprezentálni, ez koromnál fogva nem bizonyult könnyű feladatnak. 50 ember kérdőíves megkérdezésével történt az adatfelvétel. A kutatásom 2 külön részre bontható, egy általános és egy specifikus kérdőív kitöltésével végeztem el. A kérdőíves felmérésemben az alábbi témaköröket érintem: • Rugalmas foglalkoztatási formák (kötetlen, részmunkaidő, távmunka) Magyarország nagyon elmaradt az Európai Unióhoz

képest, ezt is részletezem a kutatási munkám elemzésekor. • A pénzbeli juttatások helyett részben oktatási-képzési támogatással kellene segíteni a nők munkába állását. A szülési szabadságon lévő édesanyáknak korábban a második diplomájuk megszerzéséért nem kellett tandíjat fizetniük. Ezt a rendeletet azonban 2007-ben eltörölték, erre is kitérek interjúim során. • Óvoda és bölcsőde építés A korábban leépített rendszer újraindítása szükségessé vált, a mélyinterjúk során ez a kérdéskör is előkerül. 25 http://www.doksihu 1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK – A MINTA – ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK 1.1 A megkérdezettek kor és nem szerinti megoszlása Az általam megkérdezettek 54 százaléka nő – 46 százaléka férfi. 7. ábra Nemek szerinti megoszlás Nemek szerinti megoszlás 46% férfi nő 54% Forrás: Saját kutatás Ha Magyarországi mintát vizsgáljuk, ez még megfelelően reprezentálja a magyar

lakosság összetételét, hiszen Magyarországon a férfi és női megoszlás ehhez az arányszámhoz nagyon közel áll. A KSH 2008-as kiadványában megjelent Magyarországi teljes népességhez viszonyítva, ahol az arányszámok következőképpen alakulnak: Nő: 52,54 % Férfi: 47,46% 8. ábra Nemek szerinti megoszlás Magyarországon15 Nemek szerinti megoszlás 47,46% 52,54% férfi nő Forrás: KSH 15 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/nepmozg/tablnep08 04html# 26 a http://www.doksihu Kor szerinti megoszlásuk azonban már enyhe torzulást mutat a magyarországi mintához képest, koromból adódóan magas számú a velem egyidős korú mintavételi csoport: Saját mintavétel 18 -30 év: 36% 31-49 év: 42 % 49 év fölött: 22 % 9. ábra Kor szerinti megoszlás Kor szerinti megoszlás 50% 40% 30% 20% 10% 0% 36% 18 -30 év 42% 31-49 év 22% 49- fölött Forrás: Saját kutatás Magyarországon, a KSH 2008-as legfrissebb adatai szerint: 0-30 év:

34,6 % 31-49 év: 28,5 % 49 év felett: 36,9 % 10. ábra Kor szerinti megoszlás Magyarországon 2008-ban16 Kor szerinti megoszlás 40% 34,6% 30% 36,9% 28,5% 20% 10% 0% 18 -30 év 31-49 év 49- fölött Forrás: KSH 16 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/nepmozg/tablnep08 04html 27 http://www.doksihu 1.2 Testvérek száma Vizsgálatomban rákérdeztem a testvérek számára. Jól látható volt a kérdőívek alapján, hogy az előző generációnál nagyon ritka volt még az „egykék” száma, míg sokkal jellemzőbb volt a ketten, illetve hárman vagyunk testvérek formáció. (Összesen a megkérdezettek 82%-nak van testvére) 11. ábra Testvérek száma kutatásomban Testvérek száma 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 39,00% 32,00% 15,00% 10,00% 18,00% 11,00% 5,00% 0,00% 0 1 Forrás: Saját kutatás 28 2 3 vagy több http://www.doksihu 1.3 Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőívemben Családi állapotuk szerint az általam

vizsgált mintában a házasok aránya 56% a nőtlen vagy hajadon egyedülállók aránya körülbelül a teljes minta negyedét teszi ki. Míg az özvegyek és elváltak teljes aránya 10%, addig csupán 7%-uk él kapcsolatban. 12. ábra Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőívemben Családi állapot szerinti megoszlás özvegy; 5% elvált; 5% kapcsolat ban él; 7% házas; 56% nőtlen/haja don; 27% nőtlen/hajadon házas kapcsolatban él elvált özvegy Forrás: Saját kutatás Ez a teljes lakosságot tekintve már nem tekinthető egészen reprezentatívnak, hiszen Magyarországon a KSH 2008-s legfrissebb adatai alapján a lakosság 31,1 %-a hajadon, 47,2%-a házas, 11,4%-a özvegy és 10,3%-a elvált.17 13. ábra Családi állapot szerinti megoszlás Magyarországon 2008-ban Családi állapot szerint megoszlás Magyarországon 2008-ban Elvált 10,3% Özvegy 11,4% Nőtlen, hajadon 31,1% Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Házas 47,2% Forrás: KSH 17

http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl1 03ibhtml 29 http://www.doksihu Azonban ha a kapcsolatban élőket nem vesszük figyelembe a saját kutatásomnál, akkor a hivatalos 2008-s KSH adat magyarországi teljes lakosság családi állapot szerinti összetétele már nem mutat jelentős eltérést a saját mintavételemtől. Figyelemre méltó, hogy míg a hajadonok és elváltak aránya évről évre nő, addig a házasok és özvegyek száma csökken. A hajadonok számának növekedése a házasodási hajlandóság csökkenésével indokolható, és egyre elfogadottabb hazánkban az élettársi kapcsolat, számuk rohamosan nő, de statisztikailag nehezen mérhető. Az elváltak arányának látványos növekedése a válások számának emelkedéséből és az új házasságok számának csökkenéséből következik. Az özvegyek arányának növekedése pedig a várható élettartammal egyenes arányban nő. A legújabb adatok szerint Magyarországon

születéskor a várható élettartam 73,3 éves kor. 1994 óta 4,3 évvel nőtt a születéskor várható élettartam. A magyar lakosság születéskor várható átlagos élettartama 15-20 év múlva elérheti a mostani uniós átlagot.18 A fent elemzett tendenciákat az alábbi táblázat is mutatja. 14. ábra A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint 19 (1980, 1990, 2001–2009) 1980 Családi állapot 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 össz. férfi nő Nőtlen, hajadon 17,7 20,3 27,1 27,8 28,2 28,8 29,4 30 30,5 31,1 31,7 37,7 26,3 Házas 67,4 61,2 52,4 51,6 50,9 50,1 49,4 48,7 48 47,2 46,5 49,5 43,9 Özvegy 10,2 11,2 11,6 11,6 11,6 11,6 11,5 11,5 11,4 11,4 11,3 3,7 18,1 4,7 7,4 8,8 9 9,3 9,5 9,7 9,9 10,1 10,3 10,5 9,1 11,7 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Elvált Összesen 18 In.:

http://hvghu/vilag/20090502 lakossag elettartamaspx Letöltés ideje: 2009 május 02 19 STADAT – 1.3 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, január 1 (1980, 1990, 2001–) In.: http://portalkshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl1 03ibhtml 30 http://www.doksihu 2. VÁGYAK ÉS TÉNYEK - Tervezett és valós gyermekszám A következő 5 kérdést a kérdőívben együtt vizsgáltam, a kérdések sorrendben így következtek ezen kívül válaszokat zárójelben jelöltem a továbbiakban részletesen is elemzem. o Hány gyermeke van? ( Átlag.: 1,95) o Hányat képzelt el kisgyerekként? Teljes átlag: 2,35 gyermek o Hány évesen vállalta első gyermekét? Átlagéletkor: 27,36 évesen o Ha még nincs gyermeke, hány évesen tervezi az elsőt? Átlagéletkor: 30,37 évesen. o Ön szerint ma hány éves kor a legideálisabb az első gyermek vállalására? 27,41 év. Nézzük meg részletesen, milyen következtetésekre jutottam saját

kérdőíves felmérésemnél az életkorok tekintetében. o Hány gyermeke van? ƒ 0 ƒ 1 ƒ 2 ƒ 3 ƒ 4 v. több A számok elemzését alapvetően két részre bontottam, a gyermekesek és a gyermekteleneket vizsgálva. A gyermekesek aránya az általam megkérdezettek körében 54 % volt. Náluk a gyermekek átlagos száma 1,9545. 31 http://www.doksihu 15.ábra Gyermekek száma Gyermeke száma 17% 46% 0 50% 27% 7% 1 2 3 3% 4 vagy 0% 0 1 2 3 4 vagy több Forrás: Saját kutatás A válaszolók 46%-a gyermektelen, 17%-uknak 1 gyermeke van. A két gyermekesek száma a válaszadók kicsit több mint negyedét tesz ki (27%), míg 10%-uknak van 3, 4 vagy annál is több gyermeke. Ha a gyermekteleneket nem nézzük, az átlagos gyermekszám: 1,95. Az elképzelt gyermekek számára is rákérdeztem, a kérdés pontosan így hangzott: o Hányat képzelt el kisgyerekként? A kisgyermekként elképzelt gyermekszám a gyerekeseknél pedig 2,2897. Ezt azt is jelenti, hogy

csupán 85,36% ban valósítjuk meg gyermekkori álmainkat. Azaz a gyermekvállalással párhuzamosan apad a gyermekvállalási kedv is. A teljes felmérés alapján a kisgyermekként elképzelt gyermekszám pedig 2,35. Tehát a most még gyermektelenek között még magasabb a tervezett gyermekszám, mint a már szülők körében. A gyerekesek már reálisabban látják a világot Vagy a valós gyermekszámukhoz közelebbi értéket mondanak. Ki emlékszik már 30 év távlatából, hogy annó kisgyermekként miről álmodott? A megkérdezettek teljes számát nézve pedig a megvalósult/tervezett adat VS vágyak/ tények meghatározása nem igényel komoly matematikai ismeretet: 83,17 %. 32 http://www.doksihu o Hány évesen vállalta első gyermekét? Az átlagos tényleges életkor, amikor első gyermekük megszületett 27,363 év. Ez nagyjából megfelel a jelenlegi magyarországi átlagnak (27 év). (Ld még később) o Ha még nincs gyermeke, hány évesen tervezi az

elsőt? Átlagéletkor: 30,37 évesen, de a válaszadók 12%-a bizonytalan volt. Ez jelentheti azt, hogy nincs pontos jövőképe illetve, hogy nem tervez gyermeket, csak erről még pontosan nem tud, vagy szeretne nyilatkozni. o Ön szerint ma hány éves kor a legideálisabb az első gyermek vállalására? Erre a kérdésre a válaszadók által képzett átlag 27,41 éves kor volt. Ami itt külön szeretnék kiemelni, hogy számos válaszban a 30 éves kor valamilyen formában megjelent. ( 30 éves kor felett, 30 éves kor alatt, 30 éves kor körül) Érezhető tehát, hogy a jelenlegi körülbelül 6 évvel kitolódott gyermekvállalási kornál a 30 éves kor az, ami vízválasztó. Ennek külön oka lehet kutatásomban a már korábban említett magasan reprezentált 28-32 éves korosztály is, de az általam megkérdezett idősebb generáció is több ízben említette ezt az életkort, tehát a társadalom nagy részében is él ez a szám. Számos tanulmányban is

vízválasztóként szerepel ez az életkor. Több helyen vizsgálják külön kategóriában a 30 éves kor alatti és feletti gyermekvállalási hajlandóságot. Ennek kapcsán az egészségügyi szempontokat is figyelembe véve, valóban több hátrányt említhető a késői gyermekvállalással kapcsolatban. A legfontosabb érv a gyermek egészsége, a 30 éves kor alatt gyermeket vállaló anyák között a rendellenesség nélküli születésszám jóval magasabb, amelyet az alábbi táblázat is mutat. Egy 24-26 éves anyuka sok szempontból egészségesebb gyermekkort biztosíthat gyermeke számára. 33 http://www.doksihu 16. ábra Élveszületések megoszlása az anya életkora szerint, 1980–2008 között Magyarországon 20 Élveszületések az anya korcsoportja szerint Korcsoport, éves Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés 1980 1990 2001 2007 2008 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 15–49 68,0 158,6 100,0 40,9 13,7 2,9 0,1 57,6

39,5 147,0 115,2 46,8 16,4 3,0 0,1 49,4 21,8 65,0 92,7 58,1 21,1 3,7 0,1 38,1 19,4 45,3 85,5 78,8 29,7 5,7 0,2 40,5 20,1 46,2 85,4 80,5 32,1 6,1 0,2 41,3 Forrás: KSH A megváltozott anyai kornak két fontos következménye van. Az egyik demográfiai vonatkozású: az első gyermek késői vállalása csökkenti a második, de még inkább a harmadik gyermek megszületésének valószínűségét. Hiszen, akinek későn születik meg az első gyermeke, már kevésbé vállal továbbiakat. A másik következmény a megszületett gyermekek egészségi-biológiai állapotának romlását eredményezi. Régóta köztudott ugyanis, hogy az anyák idősebb (35 éven fölüli) életkorában történő születések között magasabb veszélyeztetettségi esélyek mutatkoznak. 21 Ha pedig az emberi tényezőket soroljuk, a gyermek világrahozatala utáni időszakot fiatalabbként sokkal rugalmasabban tudjuk kezelni, könnyedebben képes reagálni egy anyuka bármilyen felmerülő

problémára, mint sok élettapasztalattal a háta mögött. Egy idősebb életkorban viszont a több élettapasztalattal talán higgadtabban oldunk meg konfliktusokat. ( pl: gyermek betegsége esetén) Az sem utolsó szempont, hogy míg korábban az átlagos szülői életkor a gyermek kamaszkora körül a korábbi körülbelüli 33 éves korról, mára 45 éves kort is elérheti, amikor minden bizonnyal még 20 http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/nepmozg/tablnep08 09html# 21 Klinger András: A késői gyermekvállalás problémái Az anyai kor változása Magyarországon 34 http://www.doksihu értetlenebbül szembesülnek a szülők gyermekük viselkedés változásaival és csökken az ebben az életkorban sűrűsödő konfliktusok megnyugtató megoldásának valószínűsége. Vagy említhetjük az érettségi időszakát is. Egy fiatalosabb szülő könnyebben kialakíthat gyermeke barátaival jó kapcsolatot, ugyanakkor egy tapasztaltabb anyukaapuka pedig a

gyermeke pályaválasztásakor rendelkezik nagyobb rálátással a világ dolgaira. Természetesen az általam felsorolt „emberi” szempontoknál (kamaszkor, érettségi – gyerek/szülő kapcsolat) sokkal összetettebb a szülő gyermek kapcsolat, de mindenképpen lehet az egyik tényező az életkor. Egészségügyileg egy fiatalabb szervezet kevésbé terhel meg egy gyermekvárás ez biztos, és a korábban említett szüléskor felmerülő komplikációk valószínűsége is sokkal alacsonyabb. Nagyon sok adatokkal alátámasztott tény szól tehát a korai/ mostani átlagnál korábbi gyermekvállalás mellett és ezzel együtt a „szingliség” ellen. o Ön szerint ma hány éves kor a legideálisabb az első gyermek vállalásra? Míg a gyermekvállalásra ideálisnak tartott kor a teljes mintán vizsgált átlagot tekintve 27,413 kor volt, jellemzően az idősebb korosztály alacsonyabb kort tekint ideálisnak (nagy többségük szerint 25 év az ideális életkor), míg

a fiatal korosztály esetében ugyancsak ez figyelhető meg. A velem egykorúak nagy többsége a 30 éves kor körüli időt említi. Tehát az ideálisnak tekintett első gyermek vállalásának életkora nem tér el jelentősen a valós értéktől. (Ideális kor – valós kor: 27,41 – 27,36 év) A tények: Magyarországon folyamatosan tolódik felfelé a gyermekvállaláskor betöltött életkor. Míg az első gyermek esetében ez az 1990-es 23 évről 2000-re 25, 2006-ra pedig 27 évre emelkedett, addig az összes gyermeket tekintve rendre 26, 27 és 29 év.22 Kapitány Balázs: A „GYED-hatás”Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása In.: Demográfia, 2008 51 évf 1 szám 51–78 22 35 http://www.doksihu Az okok: A gyermekvállalás feltételei és mérvadó normái, mintái erősen váltózóban vannak az utóbbi évtizedben; az iskoláztatottság időtartama általában is, de a nők esetében nagyobb mértékben

kitolódott. A későbbi diploma megszerzés pedig időben kitolta a munkába lépés jellemző idejét is. Mindezek mellett a megnövekedett foglalkoztatási bizonytalanságok, a női karrierminták változása újfajta magatartási mintákat tettek általánossá a gyermekvállalásban. A munkerőpiaci összefüggések a nőket a munkaerőpiacon sújtó hátrányok általánossá váló érzékelése és értelmezése a gyermekvállalási kedv és hajlandóság csökkenése irányába mutatnak. 3. EGY ÚJ FOGALOM - A SZINGLISÉG Az új jelenségek említése kapcsán nem mehetünk el említés nélkül egy új, egyelőre még kétes megítélésű fogalom mellett. A ’Bridget Jones naplója’ c regény és a regény adaptációjaként készült film tette ismertté, a szót, amit manapság már a társadalom legnagyobb része ismer Magyarországon A fogalom nagyon széles értelmezési lehetőségeket nyújt és egyelőre még csak „divatos” szó. Nyugat Európában már nőkre

és férfiakra is egyaránt használják A „hivatalos” meghatározás szerint olyan, jól kereső, 30-as éveiben járó nőkre használják, akik fő célközönségévé váltak a nagy divatházaknak. Tehát megengedhetnek maguknak bizonyos luxuskiadásokat, változatos szórakozási formákat és minőségi nyaralásokat. Külön gazdasági vállalkozásokra épülnek erre a korcsoportra ma. A legfontosabb gyűjtő jellemzőjük, hogy eszük ágában sincs férjhez menni, vagy tartós párkapcsolatot kialakítani. Ez korábban kizárólag a férfiaknál volt többé-kevésbé elfogadott életforma és attitűd. Ezek a nők tanulmányuk lezárása után szeretnék még kicsit élvezni a függetlenség adta előnyöket, és mielőtt családot alapítanak, kihasználják a fiatalságukból adódó lehetőségeket és élvezik a függetlenségüket. Külföldre utaznak akár hosszabb időre is; kulturális eseményeken vesznek részt, gyakran járnak szórakozni

barátokkal. 36 http://www.doksihu 3.1 Magyar vonatkozások Korábban, ha egy 25 éves nő még nem ment férjhez, ’vénlány’nak titulálták, megbélyegzettséget érezhetett. Az viszont tévhit a szinglikről, hogy ők nem terveznek családot. A szingliség ellen megfogalmazott érvek között hallhatunk olyat, hogy ezek a nők valójában magányosak, valamiért nem találták meg életük párját és egyszerűbb magukra akasztani a címkét: ők szinglik és boldogak így. Véleményem szerint külön kell választani ezt a két fogalmat. Bizonyára nem mindenki él olyan fényűző, boldog, és egyben gondtalan életet, mint ahogy azt a ’Szex és New York’ című sorozatban látjuk. A szingli életformában élő lányoknak is ugyanúgy adódnak és bizonyosan vannak nehezebb életperiódusaik, amikor természetesen magányosak. De ez nem specifikusan a szingli lét, hanem a mindennapi élet velejárója. A manapság divatos szó olykor negatív visszacsengését

főként az idősebb korosztály szájából hallani. Ők talán nem értik vagy nem is szeretnék megérteni mindezt Halkan jegyzem meg, hogy bizonyára az ő korukban is létezett egy ilyen réteg, csak nem feltétlenül ilyen széles társadalmi réteg. És ekkor még nem volt külön megnevezése, vagy a szóhasználat nagyon pejoratív volt, a vénlány vagy agglegény kifejezések ilyennek tekinthetők. Az ellenérzés másik magyarázata lehet, hogy ők még nem engedhették meg maguknak ezt az életformát az akkori társadalmi elvárások miatt, és nem utolsó sorban szeretnék már magukhoz ölelni unokájukat. Az Állítsátok meg Terézanyut! c. könyv a Bridget Jones magyar megfelelője, amely pontosabb képet adott a magyarországi szingli létről, buktatóiról és társadalmi megítéléséről igen humoros formában. És talán könnyebben érthető és szerethető formában írta le az akkor még csak bimbózó jelenséget. Ennek a könyvnek is nagyon gyorsan

megnézhettük a magyar mozikban a filmváltozatát. Ez azonban már hazánkban sokkal kisebb érdeklődésre tett szert, mint elődje, Bridget Jones. Nem is beszélve arról, hogy a Bridget Jones alkotói az első rész kasszasikere mentén elkészítették a folytatást is, ami azonban már nagyon sok tekintetben alulmúlta az 1. részt 37 http://www.doksihu 4. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG Figyelemre méltó a következő kérdés eredménye. A kérdés így hangzott: NŐK RÉSZÉRE KITÖLTENDŐ!!! Mit gondol, mindennapi munkája során könnyebben boldogulna, ha férfi lenne?  igen  nem A nők körében a válaszadók 30%-a gondolta, hogy mindennapi munkája során könnyebben boldogulna, ha férfi lenne, míg 70%-uk szerint nem. 17. ábra Mit gondol, mindennapi munkája során könnyebben boldogulna, ha férfi lenne? Mit gondol, mindennapi munkája során könnyebben boldogulna, ha férfi lenne? igen 30% nem 70% Forrás: Saját kutatás FÉRFIAK RÉSZÉRE KITÖLTENDŐ!!

Mit gondol, mindennapi munkája során könnyebben boldogulna, ha nő lenne?  igen  nem A férfi válaszadók 100%-a válaszolt nem-mel kérdésemre. Ez nagyon szépen mutatja az oly sok tanulmányban kifejtett nők és férfiak közötti esélyegyenlőségi különbséget. Minthogy diplomamunkámnak nem ez a fő vonala, ezért itt részletesebben nem térnék ki az ezzel a kérdéssel foglalkozó cikkekre. Egy friss felmérésből azonban kiderül, 38 http://www.doksihu hogy egy nő bruttó fizetése, az ugyanolyan pozícióban dolgozó férfi kollegájához képest 11%-kal alacsonyabb. Egy 1995 decemberében napvilágot látott tanulmány – amely 1986–1994 között vizsgálta a kereseti viszonyok és a foglalkoztatás összefüggéseit – szerint azonban ebben az időszakban a férfi és női keresetek közötti rés jelentősen, 15%-kal szűkült. A férfiak javára fennálló kereseti előny az 1986. évi 35%-ról 20%-ra mérséklődött A nők munkaerőpiaci

esélyeinek javulása megmutatkozott abban, hogy: a nők aránya a vezető posztokon 33%-ról 37%-ra nőtt 1990–93. között 23 A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül, hogy a női munkavállalók többségben vannak az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, az adminisztráció, az ügyfélszolgálat és a könyvvitel területén. A bérezés tekintetében az állami munkáltató talán jobb példát mutat, igaz ez a szigorú jogszabályoknak köszönhető. Itt ugyanis iskolai végzettségtől, képesítéstől, és az eltöltött időtől teszik függővé az előmenetelt és az illetmény mértékét. Így tehát a közszférában elvileg kizárt lenne a különbségtétel, a szakemberek azonban mégis feltételezik, hogy vannak bérkülönbségek, noha nem akkorák talán, mint a piaci szférában. A becsült bérkülönbség minimum 10 százalékos a tanulmány alapján, de területe válogatja: pénzügyi területen akár 50 százalékos is lehet. 23

Nők a munkaerőpiacon Frey Mária In: http://www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/a572pdf 39 http://www.doksihu 5. MUNKAKERESÉS - ANYAKÉNT A következő kérdések a gyermekvállalás konfliktusait próbálják meg körüljárni, ennek keretében vizsgáltam a munka és a gyermekvállalás közötti feszültségeket. A kérdőív soron következő kérdéseiben ezzel a problémával foglalkoztam részletesebben. Származott hátránya a munkája során, hogy van gyereke? • igen • nem • nem érint - nincs gyerekem A saját felmérésemből az a tanulság szűrhető le, hogy a munkakeresés során nagyobb hátrányt jelent, hogyha már szülőként, egy vagy két kisgyerekkel keresünk munkát, mint ha már gyerekesként megtaláltuk az ideális állást. (Munkája során 13,15%-nak származott hátrány, míg munkakeresés során már 18,91% ez az érték) 18. ábra Származott hátránya a munkája során, hogy van gyereke? Származott hátránya a munkája során, hogy

van gyereke? nem érint nincs gyerekem; 44,74% igen; 13,15% igen nem nem; 42,11% nem érint - nincs gyerekem Forrás: Saját kutatás Származott hátránya a munkakeresés során, hogy van gyereke? • igen • nem • nem érint - nincs gyerekem 40 http://www.doksihu 19. ábra Származott hátránya a munkakeresés során, hogy van gyereke? Származott e hátránya a munkakeresés során, hogy van gyereke? igen 18,91% nem érint nincs gyerekem 43,24% igen nem nem 37,83% nem érint - nincs gyerekem Forrás: Saját kutatás Ha a már gyermekkel rendelkezőket vizsgáljuk: A két kérdés a gyermekesek körében a következő százalékban okozott problémát (23,8%-ban munka során illetve 33,3%-ban a munkakeresés során), ami kutatásunk szempontjából jobban mutatja a tényeket, hiszen a gyermektelenek nem tudnak még erről hitelt érdemlően véleményt formálni. 20. ábra Származott hátránya a munkája során, hogy van gyereke? A gyerekesek körében igen

23,80% igen nem nem 76,20% Forrás: Saját kutatás Származott hátránya a munkakeresés során, hogy van gyereke? 21. ábra Gyerekesek körében igen 33,33% igen nem nem 66,67% Forrás: Saját kutatás 41 http://www.doksihu Elvileg törvényileg szabályozott, hogy állásinterjúnál nem lehet rákérdezni a családi állapotra, és hogy mikorra terveztük a családalapítást. A gyakorlati tapasztalatok azonban nem ezt mutatják. Az állásinterjúk 90%-nál rákérdeznek a munkáltatók erre Az ő oldalukat is vizsgálhatjuk, hiszen mondhatják, hogy a munkatervezés szempontjából nagyon releváns szempont. Egy ismerősöm személyes példája is azt mutatja, hogy amikor válaszként a törvényi előírásra hivatkozott - mely szerint nem köteles erre a kérdésre válaszolni, így hát akár meg is tagadhatja a választ - nagyon nagy eséllyel nem hívták vissza a következő fordulóra. És több tanulmány is megemlíti ezt a problémát több irányból

közelítve: o Kevesebbet keresnek, nehezebben jutnak álláshoz a nők; o Kisgyermekes édesanyaként továbbra sem kínálják tálcán a karrierlehetőségeket. o Még mindig nagyon kevés a rugalmas munkaidőt lehetővé tevő cég hazánkban. o A gyermeknevelés kihívásai mellett a bürokrácia és az önbizalomhiány miatt sem könnyű munkát találni. Másrészt - és ez a nagyobb probléma -, a hazai cégek többsége abban az esetben sem hajlandó kisgyermekeseket foglalkoztatni, ha tudásuk friss és az elvárásoknak megfelelő. A munkáltatók ugyanis úgy vélik, a kismamák a gyermek betegsége miatt gyakran lesznek távol, korábban távoznak, illetve nem tudnak kellően a munkára koncentrálni. A visszatérés nehézségeinek hátterében több tényező áll. Egyrészt a gondot az okozza, hogy a kisgyermekesek egy része az otthon töltött 3 év alatt egyáltalán nem fejleszti tudását, ami a karrier szempontjából végzetes lehet. Az elavult tudással

rendelkezőket pedig nem szívesen alkalmazzák a munkáltatók. Összességében megállapítható, hogy saját felmérésemben a megkérdezettek körében meglepően alacsony a munkahelyi megkülönböztetés a kisgyermekesekkel szemben. Ez igazolja hipotézisemet, mely szerint a hazai vállalati kultúra javulását megindult a gyermekvállalás kérdésében. 42 http://www.doksihu 6. A MÉLYINTERJÚK ÉS TANULSÁGAI Itt térek rá a bevezetőben említett interjúkra, mely szorosan kapcsolódik ehhez a kérdéshez is. 3 interjút készítettem két, velem körülbelül egyidős anyával és egy 58 éves nővel. I. számú interjúalanyom, nevezzük Rózsának, 30 éves, harmadik gyermekét várja, másfél éve dolgozik egy multinacionális, amerikai székhelyű vállalatnál. Majd négy évet töltött otthon két gyermekével. Elmondása szerint általa sem várt nehézségek adódtak ez alatt a négy év alatt. Az izoláltság érzése számára nagy terhet jelentett,

Budapest környéki településen élnek, így a dolgozatomban említett szocializációs problémák nála halmozottan jelentkeztek. Ugyanakkor szerencsére könnyen talált állást a szülés után otthon töltött négy év munkaerőpiacról való kimaradás ellenére. Nála nem érvényesült az a probléma, hogy tudása elavult, hiszen a gyes időszaka alatt szerezte meg második végzettségét korábbi egyetemi diplomája mellé közgazdasági kiegészítő szakon. A babavárás előtt vegyészként dolgozott, így terhessége első napjától otthon maradt, a munkaköre különösen veszélyeztetettnek számított, hiszen vegyi anyagokkal közvetlenül (is) dolgozott. Jelenleg tehát már közgazdászként dolgozik, mindaddig, amíg meg nem születik harmadik gyermeke. Elmondása szerint jelenlegi munkahelyén főnökei különösen anya/bababarát hozzáállást tanúsítanak. Törzsideje fél 10-től fél 3-ig tart, ekkor bent kell tartózkodnia a munkahelyén; 8

órás munkabeosztását úgy tudja megoldani, hogy férje korán reggel kezd a munkahelyén, és Rózsa viszi a gyerekeket az óvodába – melyről később még részletesen írok - majd délután a férje viszi haza a gyereket az óvodából. Náluk így valósul meg a „job sharing” Ilyen munkamegosztással mindketten 8 órás munkát tudnak vállalni. Kérdésemre, minthogy a gyerekek betegségére hogyan reagálnak a munkahelyén, elmondása szerint nagyon humánusak. Mivel munkája egy részét otthonról is tudja végezni, abban az esetben, ha otthon kell maradnia a gyerekek betegsége miatt, elvégzi a legszükségesebb munkahelyi feladatait otthon. Emailjeit otthonról is eléri A törzsidőn kívül pedig nem várják el, hogy bent dolgozzon. Főnökei ( 2 nő) közül az egyiknek vannak gyermekei, a másik egyedülálló, de ő is tolerálja, ha Rózsa nem tud bemenni a munkahelyére. 43 http://www.doksihu Könyvelési hónap lezárásakor, hónap végén pedig

mindig segít édesanyja, aki pedagógusként délutánonként úgy osztja be az idejét, hogy hónap végén az unokáira tudjon több időt szakítani. Rózsa már bejelentette harmadik gyermeke érkezését és a gyes után ígéretet kapott, hogy visszavárják munkahelyére. Távolabbi tervei között szerepel egy könyvvizsgálói képesítés megszerzése. Rózsa három nyelven beszél és 2 egyetemi diplomával rendelkezik, így „könnyebb” helyzetben van, mint egy átlagos anya, aki karriert is szeretne építeni egyben. Ha férje nem támogatná ennyire a napi időbeosztást is, nem tudná megvalósítani, hogy a gyermekek mellett teljes munkaidőben dolgozzon is. A második egyetemét úgy végezte, hogy nem kellett tandíjat fizetnie, akkoriban törölték el a gyeses kismamák tandíjmentességét, de ő még pont ki tudta használni ezt a lehetőséget. Ha nem lett volna ingyenes a képzés, nem biztos hogy vállalta volna, vagy legalábbis komolyan elgondolkodott

volna, hogy a hatalmas energia befektetésen ( 2 gyermek mellett egy közgazdasági másoddiploma) felül még a komoly anyagi megterhelést is vállalja e. Ismerős útján találta jelenlegi munkáját, előtte számos helyre elküldte önéletrajzát, ahol természetesen nem tagadta le, hogy 2 gyermek édesanyja. A cégek nagy részétől semmiféle visszajelzést nem kapott. Neki tehát a munkakeresés során származott hátránya, abból, hogy gyermeke van, a munkája során azonban szerencsére már kevésbé. A teljes saját kutatásom is ezt az eredményt mutatta Elmondása szerint jelenlegi munkája nem pontosan az, amiről kisgyermekként álmodott, de megbecsülik, középvezetői beosztásban dolgozhat, kollegáival jó a kapcsolata, kellemes munkakörnyezetben dolgozik és nem érzi a hátrányos megkülönböztetést, hogy egyben Anyuka is. A gyerekeket bölcsödébe nem sikerült beíratnia, annak ellenére, hogy már a terhessége alatt feliratkozott a várólistára.

Az első bölcsődei nap előtt 1 héttel jelezte a bölcsőde, hogy sajnos mégsem tudják biztosítani a megígért 2 helyet. A bölcsőde túlterheltségre hivatkozott, Rózsa szerint emellett az is szempont volt náluk minden bizonnyal, hogy tudták, a kisebbik gyermekével úgyis otthon van, nem létszükséglet a bölcsőde nekik. Így a tervezett bölcsőde teljesen kimaradt a gyerekek életéből, annak ellenére, hogy Rózsa nem bölcsőde ellenes anyuka, és úgy érezte, hogy nagyobbik gyerekének már szüksége van vele egykorú társaságra és jót tehet neki a korai szocializáció illetve a gyerek társaság. Ezen felül pedig úgy érezte, hogy nagyobbik gyermekének már kezd unalmassá válni az otthoni környezet is. 44 http://www.doksihu Mivel két gyermeke között körülbelül egy év a korkülönbség, az óvodába egyszerre tervezte beíratni őket. Előtte azonban elkezdtek egy úgynevezett játszóházban járni, amit mindkét gyermeke nagyon szeretett,

szívesen jártak oda. Itt hetente kétszer 2-3 órát játszottak a gyerekek szervezett foglalkozások voltak ( táncház, játékok) amelyeken a szülők is részt vettek. Rózsa ezzel párhuzamosan megszervezte a gyerekek állami óvodába való beíratását. Az állami óvodába 1 teljes hónapot jártak. Már a beszoktatás időszakban ellenérzései támadtak, nem maradhatott velük eleinte ott huzamosabb ideig amikor pedig a gyereknek még szüksége lett volna rá. „Természetesen” gyorsan megbetegedett a kisebbik gyermek. Az étel minősége és a 16 gyerek/óvónő sem volt ideális, illetve hogy reggel fél8-tól negyed 9-ig nem lehetett bevinni őket, akkor volt a reggeli az oviban, ekkor nem volt se ki, se bejárás. Ezidőtájt Rózsa rákérdezett az oly szeretett játszóház foglalkozás vezetőinél, hogy nem terveznek e esetleg a későbbiekben egész napos óvodai foglalkozást. A válasz mindkét fél részéről közös egymásra találás, és egyben nagy

megkönnyebbülést övezetett. Az óvónénik ugyanis pont akkor fontolgatták az egész napos foglalkoztatásra bevezetését, csak nem voltak benne biztosak, hogy van rá igény. Így most Rózsáék 10 másik, korábban a játszóházban megszeretett ismerős gyerekkel együtt egy új típusú „magánóvodába” járatják két gyermeküket. Rózsa minden nap főz és viszi be az ételt, ezt eszik a gyerekek napközben, de sajnos ez fizetős megoldás. Egy gyerek esetén havi 60 ezer. Ők a két gyerek után havi 105 ezer Ft-t fizetnek, ami komoly anyagi teher számukra. De biztonságban tudják gyermekeiket és ez mindennél fontosabb nekik 3 nő irányítja az egész szervezetet, egy volt óvónő egy közgazdász-pedagógus végzettségű ügyvezető illetve egy szakképzett gyermekgondozó nő. Az óvoda közel van lakhelyükhöz, tehát nem Budapesten hanem az egyik környéki kis faluban található. Rózsa az alábbiakat jelölte be a kérdőívemben a kérdésemre: Az

Ön szakmai élete szempontjából mi volt a legfontosabb, hogy elérte jelenlegi pozícióját? • az eszem • a felsőfokú tanulmányaim • családi hátterem felnőttként (feleségem/férjem támogatása) 45 http://www.doksihu II. számú interjúalanyom, nevezzük Emesének jogászként dolgozik, saját céget működtet. 35 éves, 2 gyermek édesanyja, férjével egyelőre nem terveznek harmadikat Mivel szerencsére munkaidejét saját maga határozza meg, jelenleg fél éves kisfia mellett annyi munkát vállal, amennyit most elbír. Első gyermeke érkezése után majdnem egy évet teljesen kihagyott saját jogi praxisában, de ebből érezhető hátránya származott, mivel a megrendelők és ügyfelek száma az idő múlásával rohamosan csökkent. Utána nagyon sok energiába került újra felépíteni az előtte jól működő ügyfélkört. Ezért második gyermek megszületése után erre külön figyelmet fordított, ami azonban most, immár kétgyermekes

anyukaként emberfeletti energiákat igényel. Ő is a szerencsés feleségek között tudhatja magát, hiszen férje maximálisan segíti a mindennapi munkamegosztásban. Reggel férje viszi a nagyobbik gyermeket bölcsődébe, délután változó, hogy ki hozza el, vagy ő megy érte, vagy a nagyszülők. Fontos az életük szervezésében, hogy a nagyszülők nyugdíjasok és rugalmasak. Így ha bármikor váratlan helyzet lép be, mindkét nagyszülő készséggel „beugrik” azonnal a gyermekfelügyeletet vállalva. Emese szereti a munkáját, érettségi után bölcsész szakra jelentkezett, majd az évek során ráébredt, hogy mi az, amivel igazán szeretne foglalkozni. Jogi karra jelentkezett, a két egyetemet párhuzamosan végezte, de ekkor még nem volt családja, sem állandó munkája, így a 2 egyetemet egyszerre könnyedén abszolválta. Az jogi egyetemet summa cum laude-vel zárta, elvégzése után úgy képelte, hogy saját ügyvédi irodát nyit majd egyszer.

Gyermekkori álma, sok buktató és nehézség után, de megvalósult Jelenleg egy belvárosi bérelt lakásban működteti ügyvédi irodáját, amit az utóbbi fél év takaréklángja után ismét kezd teljes üzemben működtetni. Fél évig a gyermeknevelés volt ismét az első helyen az életében. Nem tervez újabb gyermeket, de elmondása alapján származott hátránya a munka és a munkakeresés során is abból, hogy gyermeke van. Arra a kérdésemre, hogy mit tenne, ha választani kellene a gyermek, vagy a karrier között, azt válaszolta, hogy neki egyelőre úgy tűnik, hogy szerencsére nem kellett választania. Ebben komoly szerepet játszik a már korábban említett támogató családi háttér (férje emancipáltsága, kooperativitása, a nagyszülők, testvérek, nagynénik gyermekfelügyelete, megbízhatóságuk), illetve a pontosan eltervezett karrierút. A jogi egyetemi tanulmányai lezárásakor férjhez ment, de házastársával csak 5 évre rá vállalták

első gyermeküket. Ennek fő oka Emese szerint a saját karrierjének tervezését említette. Tisztában volt vele, hogy először fel kell építenie vagy legalábbis biztos 46 http://www.doksihu alapokat kell teremtenie ügyvédi útjának és csak ezután kezdhetnek bele a családalapításba. Férje már sokkal korábbra tervezte első gyermeküket, tehát ők ilyen szempontból is különleges pár. Férje vállalt volna előbb gyermeket és Emesének kellett bizonygatnia, hogy eljön annak is az ideje. Férje családcentrikussága azonban a gyermeke világra jövetele után még inkább bebizonyosodott. Amikor nagyobbik gyermekük tüdőgyulladással kórházba került, Emese épp akkor járt második terhessége 9. hónapjában Férje gondolkodás és kérés nélkül egy hétre beköltözött a nagyobbik gyermekkel a kórházba szabadságot vett ki, és ellátta a gyermeket, minden negatív apa/férfi hozzáállást meghazudtolva. Vagy említhetjük, hogy Emese és férje

felváltva kelnek fel éjszaka az újszülöttet megetetni, nehogy Emese teljesen kimerüljön a szülés utáni első néhány hét nehézségeiben. Emese az alábbiakat jelölte be a kérdőívemben a kérdésemre. Az Ön szakmai élete szempontjából mi volt a legfontosabb, hogy elérte jelenlegi pozícióját? • támogató családi háttér gyermekkorban • egyéni ambíciók • a felsőfokú tanulmányaim • családi hátterem felnőttként (feleségem/férjem támogatása) III. számú interjúalanyom 58 éves, 2 gyermek édesanyja, és vezető beosztásban dolgozik egy jó nevű vállalatnál. Őt leginkább a régmúlt gyermek - anya - munka kapcsolatáról kérdeztem. Elmondása szerint azokban az időkben „divatos” volt szülés után hamar visszatérni a munka világába. Így ő egyik gyermekével sem maradt otthon, nem volt gyesen csak a fél éves, akkori nevén gyermekágyi támogatást használta ki. Könnyen talált munkát közgazdasági egyetemi

végzettségével, a második gyermeke születése után a harisnyagyárban kezdett el dolgozni. Munkája során sem okozott gondot, hogy gyermekei vannak, sőt ebben az időben még volt olyan munkahely, ahol előnynek számított, hogy gyermekes, mert így rendszerszeretőbbnek és kiszámíthatóbbnak gondolták a munkáját. Mikor gyermekei óvodások és alsó tagozatos iskolások voltak, már egyetemi oktatóként a teljes nyári szabadság is nagyon előnyös volt, hiszen így a 47 http://www.doksihu kicsik egész nyári elhelyezése sem okozott semmiféle problémát. Ha gyermeki betegek voltak, egyetemi oktatóként könnyen szabadságra tudott menni, hiszen kötetlen munkaidőben dolgozott. Ez utólag visszatekintve is sok előnnyel járt a gyermekek nevelése kapcsán. Férje az akkori időkhöz képest különösen emancipáltnak tekinthető, hiszen a háztartásban maximális segítséget nyújtott, csakúgy, mint a gyerekek nevelésében, ellátásában. Kérdésemre,

miszerint ha újrakezdhetné, mit csinálna másként, azt a választ kaptam, hogy több ideig maradna otthon gyermekivel születésük után. De akkor épp más szelek fújtak. Akkoriban a nagyszülők áldozatos segítségével tudták megoldani a gyermekeik elhelyezését, hiszen amíg nem mentek bölcsődébe, a nagyszülők vigyáztak rájuk napi 6-8 órában, ami egyébként mindenkinek nagy örömére vált. Kérdésemre, hogy a bölcsőde és óvoda okozott e problémát, úgy mint ahogy első interjúalanyomnál leírtam, azt a választ kaptam, hogy akkoriban sokkal kiépítettebb volt a bölcsődei hálózat. Mindenki a saját lakóhelye alapján, alanyi jogon bölcsődei és óvodai ellátásra volt jogosult. Már akkoriban is lehetett olyan hangokat hallani, ismerőseik körében, hogy a gyermek utálja a bölcsődét és az óvodai beszoktatás számos nehézséget okozott. Interjúalanyom elmondása alapján azonban valamilyen oknál fogva nekik egyik napközbeni

intézmény sem jelentett problémát, inkább örömet okozott. Gyermekei imádták mind a bölcsődét, mind az óvodát, sőt a gondozó nénikkel még évek múltán is tartották a kapcsolatot, találkoztak velük szabadidős programokon. Ez bizonyára szerencse kérdése is volt, tette hozzá. Amikor már a gyermekek nagyobbak lettek, interjúalanyom 8 órás teljes állást vállalt, és az állami intézményből kilépve a versenyszférában helyezkedett el, ez tudatos karrierépítésének egyik állomása volt. Úgy gondolta, hogy eljött az ideje és már megengedheti magának, hogy erőteljesebben koncentráljon karrierjére. Elmondása szerint nagyon szerette az egyetemi oktatást, de a rendszerváltás időszakában ő is úgy érezte, itt az idő váltani. Családja nem fogadta egyértelmű örömmel elsőre a váltás hírét, hiszen mindenkinek ideális volt a kötetlen munkaidő. Ő azonban úgy gondolta, hogy gyermekei már elég nagyok, itt az ideje teljes

munkaidős állást vállalni. Döntését jókor hozta meg, azóta a versenyszférában elismert közgazdászként dolgozik, és immár nagymamaként készül az új családi feladatokra. 48 http://www.doksihu 7. A SPECIÁLIS KÉRDŐÍV - KUTATÁSI EREDMÉNYEK Mi szükséges ahhoz, hogy egy anya a munkahelyén is helyt álljon? Az interjúim során sok megállapításra jutottam ezzel kapcsolatban. A kérdést saját felmérésemben is több területről közelítettem meg. A kérdőív végen arra kértem a megkérdezetteket, hogy osztályozzák, az alábbi állításokkal, mennyire értenek egyet. 1 Teljesen egyetértek 2 Részben egyetértek 3 Nem tudom 4 Nem értek egyet 5 Egyáltalán nem értek egyet A VÉLEMÉNYEM SZERINT – A nők több gyermeket vállalnának, ha. Blokkban a következő állításokra a következő számokat kaptam mind az 50 kérdőív eredményeként. ha Magyarországon a gyermek 3 éves kor alatti napközbeni ellátása biztosabb alapokon lenne ha

lenne lehetőség távmukára ha az anya részmunkaidős foglalkoztatásának feltételei adottak lennének hitves társuk kooperatívabbnak bizonyulna a nő karriertervezésekor az első évben több pénzt kaphatnának anyasági támogatás címén ( akkor sokat utána keveset) a nagyszülők több (nem anyagi) segítséget tudnának nyújtani, mivel már nyugdíjasok 49 1,579 1,47 1,42 2,05 2,105 2,07 http://www.doksihu Nézzük az eredményeket és a leszűrt tanulságokat pontonként. Véleményem szerint a nők több gyermeket vállalnának, ha o Ha Magyarországon a gyermek 3 éves kor alatti napközbeni ellátása biztosabb alapokon lenne 1,579 Az 1,579-s válaszadói átlag azt mutatja, hogy a válaszadók nagy része teljesen vagy részben egyetért ezzel a kijelentéssel. Amint a mélyinterjúk bemutatása során leírtam, Rózsa kálváriája mutatja a téma fontosságát. Látható felmérésemből, hogy ha Magyarországon a bölcsődei és óvodai hálózatot nem

építették volna le az elmúlt 10 évben, az anyák ma talán könnyebben boldogulnának a munka világában, abban az esetben, ha mégis a 3 éves otthon maradás helyett a munkavállalás mellett döntenek. o Ha lenne lehetőség távmukára 1,47 o Ha az anya részmunkaidős foglalkoztatásának feltételei adottak lennének 1,42 Itt még nagyobb egyetértés volt a távmunka és részmunka kiterjesztésének fontosságát illetően, mint a bölcsődei ellátás kapcsán. o Ha hitves társuk kooperatívabbnak bizonyulna a nő karriertervezésekor: 2,05 A házastárs támogató hozzáállásának fontosságát az interjúkból kiderült információkon kívül saját specifikus kérdőíves felmérésem további eredményei is alátámasztják. o Ha az első évben több pénzt kaphatnának anyasági támogatás címén ( akkor sokat utána keveset) 2,105 Emese példáján keresztül láthattuk ennek a gondolatnak a lényegét. Ő, ha az első évben több pénzt kaphatna és utána

választhatna, hogy semmit, sokkal nyugodtabban alapított volna családot. Az ő esetében látható, hogy a szülés utáni első egy év a leglényegesebb 50 http://www.doksihu a pénz bevételi források tekintetében, hiszen azután saját vállalkozását kötetlen munkaidőben tudja folytatni. o A nagyszülők több (nem anyagi) segítséget tudnának nyújtani, mivel már nyugdíjasok 2,07 Ismét a mélyinterjúkra hivatkozva, mindhárom esetben a nagyszülőknek kiemelkedő szerepe van/volt a gyermekvállalás szempontjából. Talán harmadik interjúalanyom esetében a leginkább. Ő nem tudott volna fél év után ismét munkába állni a nagyszülők áldozatos segítsége nélkül. 51 http://www.doksihu 8. A MÚLT ÉS A JELEN - Az Ön szakmai élete szempontjából mi volt a legfontosabb, hogy elérte jelenlegi pozícióját? Kérdőíves felmérésemben egy újabb feladatot kaptak a válaszadók. A kérdést a címben jelöltem. Több válasz is megjelölhető

volt! A kiértékelés során összeszámoltam, hogy melyik kategóriára hány szavazat érkezett. támogató családi háttér gyermekkorban Szavazatok száma 31 egyéni ambíciók 30 az eszem 24 a barátok támogatása 8 az általános iskolai tanulmányaim 3 a középiskolai tanulmányaim 8 a felsőfokú tanulmányaim 21 családi hátterem felnőttként (feleségem/férjem támogatása) 18 Az összes szavazat arányában 21,68% 20,98% 16,78% 5,59% 2,10% 5,59% 14,69% 12,59% támogató családi háttér gyermekkorban 31 egyéni ambíciók 30 az eszem 24 a barátok támogatása 8 az általános iskolai tanulmányaim 3 a középiskolai tanulmányaim 8 a felsőfokú tanulmányaim 21 családi hátterem felnőttként (feleségem/férjem támogatása) 18 22. ábra Az Ön szakmai élete szempontjából mi volt a legfontosabb, hogy elérte jelenlegi pozícióját? 52 http://www.doksihu Az eredmény alapján leszögezhetjük, hogy leginkább a támogató

családi háttér gyerekkorban (31) számított, hogy elértük jelenlegi pozíciónkat, holtversenyben az egyéni ambíciókkal (30). Másodsorban az eszünk (24) és a felsőfokú tanulmányaink (21) számítanak a karrierépítésben. Harmadik a sorban életünk társának támogató attitűdje (18). Legkevésbé általános iskolai tanulmányaink alakítják életünket (3) illetve a barátok támogatása (8) és a középiskolai tanulmányaink (8) során szerzett ismereteink sem fontosak igazán. Egy kérdőív kitöltő kizárólag a barátok támogatását jelölte meg, ami figyelemre méltó volt számomra. A támogató családi háttér egy ember életében egyértelmű tényező, bizonyára gyermekpszichológusok sűrűn bólogatnának, nem kevésbé az analitikus pszichológia hívei, akik szerint egész későbbi életünket meghatározza a gyermekkorban megélt pozitív és negatív impulzusok. Az egyéni ambíciók kialakulásában viszont hatalmas szerepe van az imént

említett kategóriának, csak úgy mint az eszünknél. Itt azonban a genetikának is szerepe van. Jól látható, hogy általános iskolai tanulmányait nagyon kevesen tartják relevánsnak későbbi életük és karrierjük szempontjából, amihez két megjegyzést fűznék: 1. Az általános iskola szerepe véleményem szerint meghatározóbb, mint gondolnánk Itt tanuljuk meg az alapokat az olvasás szeretetünk itt alakul ki vagy adott esetben nem alakul ki. Ebben az életszakaszban a pedagógusok megteremtik a világhoz való viszonyulásunk, értékrendünk alapjait. 2. Lehetséges, hogy 25 év távlatából elhomályosul általános iskolai tanulmányaink jelentősége, ezért a kisszámú jelölés, pedig ha vissza szeretnénk emlékezni rá, s tudunk mire, nagyon sok embernek meghatározza egész későbbi életútját ez a 8 év. 53 http://www.doksihu 9. HA ÚJRAKEZDHETNÉM Az Általános kérdőív utolsó, lezáró kérdésére szabadon lehetett válaszolni. Egy-két

különleges választ szeretnék említeni közülük. A kérdés így hangzott pontosan: Mennyire elégedett eddigi pályafutásával? Van e valami, amit mai fejjel már másként tenne, vagy amiben másként döntene? o Elégedett vagyok. o Nem vagyok teljesen elégedett, ha újrakezdhetném, szabadon kitölthető A válaszadóim jelentős része (72%) elégedett eddigi pályafutásával, nagyon kevesen fogalmaztak meg önmagukkal szemben kritikát. Néhányan azonban már meg tudják fogalmazni, hogy mit tennének másként. Érdekes, hogy válaszadóim nemcsak az idősebb generációból kerültek ki. Már 30 éves kor alatt is van, aki tisztában van azzal, hogy mit tenne másképp, ha újrakezdhetné. Íme a különlegesebb válaszok, felsorolásszerűen: o Ha újrakezdhetném, több pénzt tennék félre, és gyermekvállalás előtt karriert építenék, hogy legyen hova visszatérnem. o Többet maradnék otthon gyermekeimmel, mielőtt újra munkát vállalok. o Bátrabban

nyitnék a szakmaválasztáskor. o Más szakmát választanék/ tanulnék. o Rugalmasabban kezelném a munkahelyváltást. o Más egyetemre mennék. o Korábban kezdeném tudatosan építeni karrierem. 54 http://www.doksihu 10. ATIPIKUS MUNKALEHETŐSÉGEK KITERJESZTÉSE MAGYARORSZÁGON 1997-ben a 15 EU tagállamban a foglalkoztatott nők átlagosan 32,4%-a dolgozott részmunkaidőben. (Employment in Europe, 1998) Ugyanakkor Magyarországon – a KSH munkaerő-felvételének 1997. évi adatai szerint – a keresőtevékenységet végző nők csupán 5,5%-a teljesített rendszeresen kevesebb óraszámot a heti törvényes munkaidőnél. 24 10.1 Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos válaszokról – Mai állapot és kilátások Minden részmunkaidővel foglalkozó tanulmány szerint is hatalmas az igény hogy legalább a kezdeti időszakban a szülő(k) részmunkaidőben, távmunkában dolgozhassanak. Nagy segítség és ugrás lenne az anyáknak, az első, nagyon

fontos lépcsőfoka a teljes munkaidős állásba való visszatérésnél. Ma a részmunkaidős munkának alacsony a presztízse és a munkahely elvesztésétől való félelem, a gazdasági kényszer illetve a karrierépítési vágy (ez a ritkább érv) egyvelege miatt jelenleg elenyésző a női munkavállalók között az ilyen atipikus foglalkoztatási forma, aránya a teljes munkavállalói körben 6%-t sem ér el. A részmunkaidőre, a Fióna Alapítvány25 tanulmánya Hollandiát említi mintaként. Itt 1973 és 1990 között a kezdeti 29%-ról duplájára nőtt a gyermekük születése után részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya. Külön említi a tanulmány, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák státusának ismertetése, munkafeltételeinek javítása, jogosultságainak, az elérhető kereseteknek a garanciái egyúttal a férfi munkavállalók számára is vonzóvá tették e munkalehetőséget Hollandiában. 2003-ban Magyarországon a 15-64 év közötti nők

6%-a dolgozott részmunkaidőben, az EU 15 mutatója ekkor 34% körül volt, míg Hollandiában 74%. 24 Nők a munkaerőpiacon Frey Mária In: http://www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/a572pdf 25 http://www.ahetro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed-a-fiona-alapitvanytanulmanya-1606-101html 55 http://www.doksihu Ez a szám azóta sem változott jelentősen, annak ellenére, hogy a munkáltatói terhein és egészségügyi hozzájárulás immár nem a teljes munkaidő alapján kellett volna fizetni. 9. A karrier és család összeegyeztetése megvalósítható a nők 2,4 esetében. 10. A karrier és család összeegyeztetése terén a részmunkaidő egy lehetséges megoldás. 11. 1,15 A karrier és család összeegyeztetése terén a távmunka egy lehetséges megoldás. 1,7 Kutatásomból is jól látható, hogy a részmunkaidő kérdésére 1,15-s átlagú eredményt kaptam. Vagyis a válasz közelít a teljesen egyetértek szám felé 10.2 A részmunkaidős

foglalkoztatása fő veszélyei A vállalatnál kétféle munkavállaló különül el egymástól: A teljes munkaidőben dolgozó az első osztályú munkaerő, valamint a részmunkaidőben dolgozó másodosztályú munkavállaló. A második csoport túlnyomórészt kisgyermekes nő, akkor fennáll a veszélye egy új típusú szegregációnak – és garantáltan újratermelné a most is meglévő különbségeket, ami a fizetéseket és szakmai előremenetelt illeti. Addig amíg mélyebb és jelentősebb átalakulás nem következik be, még az egyébként oly progresszív intézkedések mint a részmunkaidő vagy job sharing, addig a munkavállalók nemi alapú megkülönböztetésének egy új formában megjelenő veszélyét vetíti elő a rendszer reformja. 56 http://www.doksihu Strukturális változások nélkül tehát nagyon óvatosan kell a változást beindítani. Alapvető szemléletbeli változás pedig sok-sok év munkájának eredményével valósulhat meg

kizárólag. 10.3 Távmunka - Mai állapot és kilátások Egy cégek körében készült 2000-ben felmérés szerint a munkáltatók három nagy csoportba lehet sorolni: A cégek valamivel több mint egyharmada (37%) nem vagy csak a távoli jövőben tudja elképzelni távmunkások foglalkoztatását; velük ellentétben a cégek ugyancsak valamivel több, mint egyharmada nyitott, ők szívesen alkalmaznának távmunkásokat s öt éves távlatban el is tudják képzelni, hogy mindez meg is valósulhat, ezt 39%-uk állította. A többiek (24%) köztes helyet foglalnak el, sem nem annyira nyitott, sem nem annyira elzárkózó ők 5-10 év távlatában el tudják képzelni, hogy távmunkásokat foglalkoztassanak. 2004-ben az Országgyűlés kiegészítette a Munka Törvénykönyvét és módosított a jövedelemadóról szóló törvényen is. Az eredmény azonban nem túl bíztató: A valóban távmunkában dolgozók arány továbbra is szinte elenyésző: ez az érték Magyarországon

egy százalék körül mozog. Míg az EU 15 országaiban átlagosan 6% körüli a távmunkások aránya, Hollandia és Svédország az eminens példa – itt 15 illetve 18% ez a szám. Egy 2005-s felmérés már valamivel biztatóbb képet mutat: A megkérdezett cégek 15%a jelenleg is foglalkoztat már távmunkásokat, 7%-uk tervez és 53%-uk lehetségesnek tartja a közeljövőben a távmunka bevezetését. Ez a felmérés elsősorban attitűd vizsgálat volt – a válaszadók 79%-a tud róla, hogy a Munka Tv. Könyve szabályozza a távmunkát 60%-uk azonban nem ismeri a tartalmát. Ismereteik azonban hiányosak, nem jártasak a vállalatok (a zárójelben megjelent arányban) a távmunkával kapcsolatban felmerülő kérdésekben az alábbi területeken: adatbiztonság (70%), adóvonatkozás (66%), infrastukturális ismeretek ( 44%), HR vonatkozások (54%).26 26 http://www.ahetro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed-a-fiona-alapitvanytanulmanya-1606-101html 57

http://www.doksihu Összefoglalásként megállapíthatóak a távmunka mellett szóló érvek és ellenérvek, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. Érvek a távmunka mellett: • Olcsó rezsi, költséghatékonyabb • Nyugodtabb munkakörnyezet • Hatékonyabb munkavégzés • Technikai feltételek kialakítása szükséges mindenekelőtt, számítógép, internet, nyomtató stb. Amik ellene szólnak: • Nehezen ellenőrizető • A network védelme • Kevéssé szocializáló jellegű, az elszigeteltség vs. izoláltság érzését növeli, személyes találkozások kizárva • Csoportmunka, teammunka kizárva – bár konferenciabeszélgetés skype-on, internetes telefonon keresztül ugyanúgy megoldható A Szonda Ipsos felméréséből kiderül, hogy a közvélemény szerint is részmunkaidő lenne ideális a kisgyermekes anyáknak legalább a gyermek három éves koráig. A magyarok szerint az anyáknak hároméves korig a gyermek mellett a helyük, utána

is csak részmunkaidős munkavállalás lenne ideális. Szakemberek szerint egyéves korig nem tesz jót, ha az anya dolgozik, a gyermeknek hároméves korától viszont kortársi közösségben kell lennie. A magyarok szerint az anyáknak hároméves korig a gyermek mellett a helyük, utána is csak részmunkaidős munkavállalás lenne ideális. Szakemberek szerint egyéves korig nem tesz jót, ha az anya dolgozik, a gyermeknek hároméves korától viszont kortársi közösségben kell lennie. 58 http://www.doksihu A kutatás rámutat: az emberek döntő többsége szerint az a legjobb, ha az anya a gyermek három éves koráig otthon marad, majd hatéves koráig részmunkaidőben, azután pedig teljes munkaidőben dolgozik. A válaszadók negyede gondolja úgy, hogy óvodáskorban is a gyermek mellett az anya a helye, 60 százalék legfeljebb részmunkaidőt tartana jónak ebben az időszakban, teljes foglalkoztatást pedig alig több mint tíz százalék. Az iskoláskorú

gyerekeknél már csak kilenc százalék szerint kell még a folyamatos otthoni anyai felügyelet. A válaszadók nagy többsége egyetért azzal, hogy törvénynek kellene szavatolnia a kisgyermekes munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatását, nagy az igény a családbarát munkahelyekre is, itt is akár törvényileg kényszerítenék a munkáltatókat, hogy támogassák a gyerekvállalást, például extra szabadsággal. Az államtól is több segítséget várnak, a többség szerint a gyermekvállalás anyagi terheinek enyhítésében az államnak jobban részt kellene vennie, s az ellenérzésekkel együtt mégis a többség támogatja a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését, illetve az intézmények hosszabb nyitva tartását. A szakemberek szerint egyébként a gyereknek nem tesz jót, ha 3 és 6 éves kora között otthon marad. Árt viszont az is, ha egyéves kora előtt megy vissza az anya dolgozni. Hároméves kor után már kifejezetten baj,

ha nincs kortárs közösségben.27 A saját kérdőívem eredményeit ebben a témakörben a mellékletben helyeztem el. 27http://www.origohu/allas/aktualis/-reszmunkaido-lenne-idealis-a-kisgyermekeseknekhtml 59 http://www.doksihu V. Összegzés Elméleti összegzés 1. A fejlett országok közül Magyarország költi a legtöbbet a kisgyerekes szülők otthonlétének támogatására, a fejlett országok átlagának háromszorosát. A pénzbeli gyermektámogatások milyen hatással vannak a szülők – értelemszerűen a szülő nők – munkavállalására és életútjára. A támogatások célja elsősorban segítségnyújtás a kisgyerek értelmi – érzelmi fejlődéséhez, és a megfelelő körülmények megteremtésével növeljék a gyermektámogatási kedvet. Az viszont nagy kérdés, hogy ezeknek a céloknak megfelel e az évente átlagosan 250 ezer embert segélyező – negyven éve működő és megkövült – támogatási rendszer. Számos tanulmány

arra a következtetésre jutott, hogy a pénzbeli támogatások növelése nem növeli egyenes arányban a gyermekvállalási kedvet. Ha például megdupláznánk a pénzbeli támogatásokat, az a jelenlegi 1,3-ról, 1,6-ra vinné fel a családonkénti gyerekszámot – ami még messze van a 2,1-s reprodukciós szinttől. A termékenység növelésének ez az útja tehát a gyakorlatban nem járható. A kisgyerek értelmi fejlődésére érzelmi stabilitására valóban hatással van az első 18 hónapban a szülői jelenlét. 2. A nők túlnyomó többsége – végzettségtől függetlenül teljes időtartamra veszi igénybe a támogatásokat. A gyes-gyed idejének lejártával az anyák mintegy fele tér vissza a munkaerőpiacra, 48%-uk teljes munkaidős állásba. Mindösszesen a gyereket nevelő nők négytizede még álláskeresőként sincs ott a munkaerőpiacon. A munkahelyi karrier megszakításának pedig ára van. El kellene érni azt, hogy a szülés az anyaság ne

jelentsen behozhatatlan társadalmi hátrányt, és így jövedelmi és munkabiztonsági hátrányokat a munkaerőpiacon. Az átlagosan 3,7 év kihagyás vizsgálatok szerint nyolctíz százalékos bérhátrányt jelent A bölcsődék napközi otthonok fejlesztésével és az elhelyezkedés esélyeit javító programokkal lehetne csökkenteni az otthonlét idejét. A jelenlegi gyermektámogatási rendszer semmilyen módon nem támaszt álláskeresési követelményt és így ebben a formában a munkapiacról való távolmaradást ösztönző intézmények számát szaporítja. 60 http://www.doksihu 3. A család politikának sokkal inkább a gyermekellátási szolgáltatásokra kellene koncentrálnia. A magyarországi gyermektámogatási helyzet tanulmányozása után azt szűrhetjük le, hogy noha a kialakult rendszer tükrözi a magyar társadalom preferenciáit a család alapú gyermekellátásra, nemzetközi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy ez a rendszer

elősegítené az alacsony születési ráták növelését. Ugyanakkor kedvezőtlen gazdasági mellékhatásai vannak a nők foglalkoztatása terén. A munkaerőpiactól való hosszú távolmaradás károsítja a nők karrier perspektíváit. A kutatás összefoglalása - Tanulságok Az empirikus vizsgálatom fontos tanulságokkal szolgál a gyermekvállalási kedv alakulásával és a gyermektámogatási rendszer fejlesztési útjaival kapcsolatosan. Egyik fontos megállapítás az, hogy a kívánatos gyermekszám jóval nagyobb a családalapítási tervek idején, s később a tényleges gyermekvállalás ennél kisebb gyerekszámot eredményez, a gyerekvállalási kedv tehát a „valóság szorításában” csökken. A keletkező nehézségek és a lehetséges megoldások a következőképpen foglalhatók össze hipotéziseim mentén: o A jelenlegi atipikus munkaformák tekintetében Magyarország még gyermekcipőben jár, de a munkavállalói oldalról is megindult egy

pozitív folyamat • Nő (és gyermek)barát munkahely, mely oldhatja a nők konfliktusait, melyek a karrier és a család szorítása miatt adódnak. Ebben az esetben a munkahely részben a megszokottnál sokkal nagyobb tolerálással, részben a munkaviszony rugalmassá tételével könnyíthet (távmunka, részmunkaidő, rugalmas munkaidő) a nők és így a családok helyzetén, A mélyinterjúk hipotézisemet is igazolják, hogy ma már Magyarországon vannak ilyen munkahelyek, tehát valamilyen előrelépés megfigyelhető ezen a területen. o • A nők karrierépítése szempontjából nagyon fontos a férj támogató attitűdje Nő (és gyermek)barát család, mely nagyobb egyenlőséget biztosít a férfi – nő viszonyban a családon belül. Ez a korábbi családmodellhez képest jóval nagyobb 61 http://www.doksihu részvételt követel meg a férfiaktól a gyermeknevelésben és gyermekgondozásban, valamint a többi „házimunka” esetében is. A kulturális

hagyományok ugyanis lassítják a férfi-női szerep szükséges átalakulását. A vizsgálataimból azonban az is kiderült, hogy a mintában résztvevő férfiak álláspontja a kérdésben már jelentősen változott, s itt már sokkal nagyobb együttműködés, illetve együttműködési szándék figyelhető meg a gyermeknevelés területén. o A gyermektámogatási rendszer változtatása csak gyökeres szemléletváltoztatással indítható el • Nő (és gyermek)barát társadalom, mely a gyermeket komoly értéknek tekinti. Fontos, hogy ezt a szerepet megfelelően honorálja is, mely a gyermektámogatás pénzügyi és természetbeni formájában valósulhat meg. A pénzbeli juttatásoknál általában problémaként merült fel, hogy bár viszonylag hosszú ideig lehet igénybe venni a támogatást, túlságosan alacsony a juttatási összeg. Ez nagy jövedelembeli kiesést jelent a családnak, mely akadálya a gyermekvállalási kedvnek. Fontos alternatívát is

megjelöltek a megkérdezettek. A természetbeni juttatások fontos eleme a gyermekgondozási intézményhálózat megfelelő működtetése. Ebből a szempontból sok adóssága van a gazdaságpolitikának, ugyanis a bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztése elengedhetetlen a gyermekvállalási kedv fellendítése érdekében. Ez nélkülözhetetlen a női foglalkoztatás biztosítása érdekében is. Fontosnak ítélték meg a felmérésben résztvevők az alternatív gondozási technikák fejlesztését, terjesztését, ösztönzését. Így például említették a nyugdíjas nagyszülők tehermentesítő segítségét, a különféle gyermekgondozási kalákák kialakítását. Ebből a szempontból érdemleges problémát jelenthet a nyugdíjkorhatár újbóli emelkedése. A gyermektámogatás tehát egy nagyon komplex költségvetési, demográfiai, társadalompolitika terület, mely csak a maga összetettségében kezelhető. A gyermektámogatási juttatások

időtartamának csökkentése erre nagyon jó példa. Ugyanis lehet megszorításként a 3 éves juttatást 2 évre csökkenteni, ám a megszülető gyerekeket el kell valahova helyezni. Az továbbra is kérdéses, hogy amennyiben az anya hamarabb megy vissza dolgozni, akkor a gyermekkel mi lesz, ki fog rá vigyázni. A változtatások mellé tehát számos más kérdésre is konkrét választ kell adni. 62 http://www.doksihu ÁBRAJEGYZÉK 1. ÁBRA SZOCIÁLIS KIADÁSOK A GDP ARÁNYÁBAN A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN 15 2. ÁBRA CSALÁDI ÉS GYERMEKTÁMOGATÁSOK A GDP ARÁNYÁBAN 16 3. ÁBRA NÉPESEDÉSI ARÁNYSZÁMOK 18 4. ÁBRA A CSALÁD- ÉS GYERMEKTÁMOGATÁSOKRA FORDÍTOTT KIADÁSOK ÉS FŐBB KIADÁSI TÉTELEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 2000-2009-BEN (MILLIÁRD FT) . 20 5. ÁBRA ÁLLAMHÁZTARTÁSI DEFICIT ALAKULÁSA 21 6. ÁBRA ÉLVESZÜLETÉSEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON 24 7. ÁBRA NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁS 26 8. ÁBRA NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁS MAGYARORSZÁGON 26 9. ÁBRA KOR

SZERINTI MEGOSZLÁS 27 10. ÁBRA KOR SZERINTI MEGOSZLÁS MAGYARORSZÁGON 2008-BAN 27 11. ÁBRA TESTVÉREK SZÁMA KUTATÁSOMBAN 28 12. ÁBRA CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI MEGOSZLÁS A KÉRDŐÍVEMBEN 29 13. ÁBRA CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI MEGOSZLÁS MAGYARORSZÁGON 2008-BAN 29 14. ÁBRA A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINT 30 15.ÁBRA GYERMEKEK SZÁMA 32 16. ÁBRA ÉLVESZÜLETÉSEK MEGOSZLÁSA AZ ANYA ÉLETKORA SZERINT, 1980–2008 KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON . 34 17. ÁBRA MIT GONDOL, MINDENNAPI MUNKÁJA SORÁN KÖNNYEBBEN BOLDOGULNA, HA FÉRFI LENNE? . 38 18. ÁBRA SZÁRMAZOTT HÁTRÁNYA A MUNKÁJA SORÁN, HOGY VAN GYEREKE? 40 19. ÁBRA SZÁRMAZOTT HÁTRÁNYA A MUNKAKERESÉS SORÁN, HOGY VAN GYEREKE? 41 20. ÁBRA SZÁRMAZOTT HÁTRÁNYA A MUNKÁJA SORÁN, HOGY VAN GYEREKE? 41 21. ÁBRA SZÁRMAZOTT HÁTRÁNYA A MUNKAKERESÉS SORÁN, HOGY VAN GYEREKE? 41 22. ÁBRA AZ ÖN SZAKMAI ÉLETE SZEMPONTJÁBÓL MI VOLT A LEGFONTOSABB, HOGY ELÉRTE

JELENLEGI POZÍCIÓJÁT? . 52 23. ÁBRA A CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINTI NÉPESSÉG-MEGOSZLÁS MAGYARORSZÁGON (SZÁZALÉKBAN) 1980 – 2009 KÖZÖTT, . 67 24. ÁBRA AZ ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 68 63 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK • A jóléti állam. (Szerk: Ferge Zs, Lévai K) In: Szociálpolitika és társadalom TTwins, Budapest 1991 • Az első gyermek vállalásának társadalmi-demográfiai aspektusai Pongrácz Tiborné In.: http://wwwdemografiahu/ • Bálint M.-Köllő J: A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai In.:Munkaerő-piaci tükör MTA - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Budapest, 2007 • Benedek D, Firle R, Scharle Á: A jóléti újraelosztás mértéke és hatékonysága. In.: PM Füzetek Bp 2006július • Benedek D.: A szülés utáni munkába állás hatása a gyermek fejlődésére In.: Munkaerőpiaci Tükör MTA Bp 2007 • Családtámogatás és ezzel kapcsolatos megtakarítási

lehetőségek a magyar államháztartásban. Kopint Tárki Budapest, 2009 március • Frey Mária Nők a munkaerőpiacon http://www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf • Gábos A.: Családtámogatási rendszer és a családok helyzete In: Társadalmi riport TÁRKI Budapest, 2008. • Gábos András A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai In.: http://www.libunicorvinushu • Gábos, A. – R I Gál – G Kézdi: Fertility effects of the pension system and other intergenerational transfers R. I Gál – I Iwasaki – Zs Szeman eds: Assesing intergenerational equity. Budapest, Akadémia kiadó 2008 • Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. (Szerk: Bara Z-Szabó K) Aula kiadó. Bp 2000 • Kapitány Balázs: A „GYED-HATÁS” Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása In.: Demográfia, 2008 51 évf 1 szám 51–78. • KSH. Demográfiai Évkönyv, 2007 Központi Statisztikai Hivatal Bp 2008 •

Országos népesség-előreszámítási adatbázis (2001-2050), szakértő: Hablicsek László 64 http://www.doksihu • Összehasonlító közgazdaságtan. Bevezetés a gazdasági rendszerek elméletébe Szerk.: Bara Z-Szabó K Aula kiadó Budapest, 1996 • A gyermeknevelés költsége és a társadalmi kompenzáció - TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Budapest, 2007 február • Sapir, A.: Globalization and the Reform of Eurpoean Social Models,=Breugel Policy Brief, 2005/1. • http://econ.corehu/file/download/ktik10/ktik10 2 gyermekpdf • http://jegyes.freewebhu/demografia/demogrhtml • http://jegyes.freewebhu/demografia/demogrhtml • http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/nepmozg/tablnep08 04html# • http://tory.hu/2008/06/oriens-kritika-mi-gond-az-anyasgi-shtml • http://www.ahetro/ • http://www.ahetro/dossziek/no--es-gyermekjogok/ferfibeszed-a-fiona alapitvany-tanulmanya • http://www.cipphu/files •

http://www.conshu/indexphp?menu Consultation Magazin: Munka és család • http://www.corvinusembassycom/ep/indexphp • http://www.demografiahu/Korfak/korfa2008-1pdf • http://www.demografiahu/kutjhtml • http://www.eshu/printphp Ladányi János • http://www.icegechu/hun/ docs/velemeny/ICEGVelemeny 23pdf • http://www.kismamahu/kisgyerek/gyes vagy bolcsi/5327/ GYES vagy bölcsi? • http://www.magyarhirlaphu/cikkphp?cikk=88575 Egy sikerre ítélt generáció, 35ön innen • http://www.mancshu/indexphp?gcPage=/public/hirek/hir Magyar Narancs • http://www.nepszamlalashu/hun/kotetek/18/tablak1html • http://www.origohu/allas/tipp/20081017-allashoz-segitik-a-kisgyermekesanyakathtml • http://www.penzcentrumhu/cikk/ki fog itt szulni befagyasztott csaladi potlek gyes- es gyed-szigoritasok • http://www.tarkihu/adatbank-h/kutjel/pdf/a498pdf In: Klinger András Szerepváltozások A késői gyermekvállalás problémái •

http://www.tarsadalomkutatashu/hirphp?hir=196 65 http://www.doksihu • http://www.veveeqeeoldalhu/cikkek/szociologia/8 -fejezet-jegyzete- sajat --nepesseg -nepesedes -egeszsegugyi-ellatas • http://tory.hu/2008/06/oriens-kritika-mi-gond-az-anyasgi-shtml • http://tory.hu/2008/05/genercis-politikahtml • http://econ.corehu/file/download/ktik10 2 gyermekpdf • http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/nepmozg/tablnep08 09html • A készpénzes családtámogatás - http://nol.hu/belfold/lap-20090418 • http://www.euvonalhu/indexphp?op=mindennapok tagallamok • http://www.penzcentrumhu/cikk/ki fog itt szulni befagyasztott csaladi potlek gyes- es gyed-szigoritasok 66 http://www.doksihu MELLÉKLETEK 1. számú táblázat 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált 23. ábra A családi állapot szerinti népesség-megoszlás Magyarországon (százalékban) 1980 – 2009 között,

amely a trendet mutatja a 80-as évektől napjainkig. A házasok száma folyamatosan csökken, míg a nőtlen/hajadonoké nő. Forrás: STADAT – 1.3 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, január 1 (1980, 1990, 2001–) In.: http://portalkshhu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat eves/tabl1 03ibhtml 67 http://www.doksihu 2. számú táblázat Államadósság alakulása 100% 90% Államadósság/GDP Maastrichti kritérium 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 24. ábra Az államadósság alakulása Magyarországon Forrás: PM 68 2004 2005 2006 2007 2008