Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Bóha Szilvia - A Zala megyei önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálata 1998 és 2001 között

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZETE A Zala megyei önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálata 1998. és 2001 között Küls szakmai konzulens: Renácz Lászlóné Operatív konzulens: Dr. Doba László Bóha Szilvia Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2002. év http://www.doksihu Tartalom 1. 2. 3. 4. Bevezetés A Magyar államháztartás rendszere 1.1 Az államháztartási rendszer központi alrendszerei 1.2 Az államháztartási rendszer helyi alrendszere A helyi önkormányzatok, mint az államháztartási rendszer helyi szintjei 2.1 A helyi önkormányzatok feladatai 2.2 Gazdasági önállóságuk alapjai 2.3 Gazdálkodásuk szabályozása A Zala megyei önkormányzatok költségvetési beszámolóinak elemzése 3.1 Önkormányzatok és intézményeik tervezési és beszámolási kötelezettsége 3.2 A Területi Államháztartási Hivatalok feladatai és kapcsolatuk

az önkormányzatokkal 3.3 Zala megye önkormányzatainak bemutatása 3.4 Bevételek és kiadások alakulása 3.41 Bevételek alakulása 3.411 Költségvetési támogatások alakulása 3.4111 Normatív állami hozzájárulások, támogatások 3.4112 Fejlesztési célú támogatások 3.4113 M8ködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészít támogatása 3.4114 Egyéb állami támogatások 3.412 Átengedett központi adók alakulása 3.4121 Személyi jövedelemadó 3.4122 Gépjárm8adó 3.413 Saját bevételek alakulása 3.4131 Intézményi m8ködési bevételek alakulása 3.4132 Illetékek, helyi adóbevételek alakulása 3.4133 Kamatbevételek alakulása 3.4134 Felhalmozási és t ke jelleg8 bevételek alakulása 3.414 Egyéb bevételek alakulása 3.42 Kiadások alakulása 3.421 M8ködési kiadások 3.422 Felhalmozási kiadások 3.423 Egyéb kiadások 3.5 Önkormányzatok vagyongazdálkodása Összegzés 1 http://www.doksihu Bevezetés Magyarországon 1990-re egy

hosszú, több évig tartó reformfolyamat eredményeként épültek ki a jogállamiság alkotmányos keretei, és az 1990-es tavaszi választásokkal egy többpártrendszer8 parlamentáris demokrácia jött létre. Magyarországon az 1990. évi önkormányzati törvény teremtette meg az önkormányzatok m8ködésének jogi kereteit, melynek eredményeként a korábbi mintegy 1600 tanácsi-igazgatási egység helyébe közel 3200 önkormányzat lépett. Az önkormányzati alapjogok megnövekedett önállósághoz juttatták a helyi döntéshozókat azért, hogy a helyben felmerül szükségleteket minél jobban kielégítsék. Az Országgy8lés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény megalkotásával új alapokra helyezte a községek, városok, a megyei igazgatási szervek feladatait. A törvény meghonosította a modern önkormányzatiság egyetemes értékeit és lefektette az adottságainkhoz igazodó helyi igazgatási rendszer alapjait, melynek

lényeges eleme, hogy feler södött az önállóság és ezzel együtt a felel sség is. Dolgozatomban az önkormányzati gazdálkodás általános és legfontosabb törvényi kérdésköreit érintve szeretném bemutatni a Zala megyei önkormányzatok gazdálkodását, a Területi Államháztartási Hivatal (TÁH) adatai alapján. 2 http://www.doksihu 1. A magyar államháztartás rendszere Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII törvény az államháztartás fogalmát a következ képpen adja meg. Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzat állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Ebb l adódóan az államháztartásnak négy alrendszere létezik: • A központi kormányzat (központi költségvetés) • Az elkülönített állami pénzalapok • A társadalombiztosítás • A helyi önkormányzatok Szerkezeti felépítését

a következ ábra szemlélteti. Az államháztartás alrendszerei Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás Az államháztartás központi alrendszerei Helyi önkormányzatok Az államháztartás helyi alrendszere A helyi önkormányzatok gyakorlatban a támogatásokon keresztül kapcsolódnak a központi költségvetéshez. 3 http://www.doksihu 1.1 Az államháztartási rendszer központi alrendszerei Központi költségvetés A központi költségvetés az állami költségvetés egyik alrendszereként az államháztartás központi szintjét jelenti. Ez egy olyan pénzügyi terv, amely egy év alatt elvégzend feladat ellátásához teljesíthet jóváhagyott kiadásokat és a teljesítend , várható bevételeket el irányzatként illetve el irányzat teljesítésként tartalmazza. Tehát a központi költségvetésnek vannak kiadásai, amelyeket teljesítenie kell az adott év folyamán, és vannak várható bevételei,

amelyek bevételi el irányzatként jelennek meg a központi költségvetésben. Az el irányzatot nem feltétlenül kell felhasználni teljes egészében, így ez egy költségtakarékossági lehet séget is magába foglal. Az el irányzatokat fejezet, cím, alcím bontásban rendezik el, és az így kialakított rendszer képezi a pénzügyi tervezés szerkezetét. A központi költségvetés kialakításának szakaszai az államháztartási törvényben kerültek rögzítésre. Ez egy nagyon hosszú folyamat, ami a költségvetési irányelvek kialakításával kezd dik és legkés bb december 31-ig a költségvetési törvényjavaslat elfogadásával fejez dik be. A jelenlegi költségvetést a 2000 évi CXXXIII a Magyar Köztársaság 2001 és 2002. évi költségvetésér l szóló törvény tartalmazza Elkülönített állami pénzalapok Azokban az esetekben alakítottak ki ilyen pénzalapokat, amikor az államháztartáson belül az egyes feladatok ellátásához, illetve

egyes célok eléréséhez elkülönített finanszírozásra van szükség. Ebben az esetben az adott bevételeket közvetlenül a feladathoz rendelik. Az elkülönített pénzalapok alrendszert jelenleg, törvény által létrehozott két alap alkotja, mégpedig a • Munkaer – piaci Alap és a • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. A pénzalapok létrehozásának fontos feltétele, hogy a feladatok finanszírozására a központi források mellett egyéb, államháztartáson kívülr l származó bevételek (adójelleg8 befizetések, járulékok, hozzájárulások stb.) is bevonhatók legyenek 4 http://www.doksihu Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás a társadalom kötelez biztosítási rendszere, amely szolidaritási elvek alapján m8ködik és közös kockázatvállaláson alapul. Törvény szabályozza a társadalombiztosítás irányítását, m8ködését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeik és kiadásaik körét, gazdálkodását,

vagyonát és központi költségvetéssel való kapcsolatát. 1992-ben a Társadalombiztosítási Alap szétvált • Egészségbiztosítási Alapra és • Nyugdíjbiztosítási Alapra Így ma a két alap együtt alkotja az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét. Az államháztartási reform részeként a társadalombiztosítás is átszervezésre került. 1998. január 1-jét l a nyugdíjrendszer vegyes finanszírozású, azaz Felosztó-kirovó (Társadalombiztosítási nyugdíj) és T kefedezeti (Magánnyugdíj) elemb l tev dik össze. A magánnyugdíj bár kapcsolódik a nyugdíjrendszerhez, de nem eleme a társadalombiztosítási rendszernek. A t kefedezeti magánnyugdíj–pénztárak létrehozásának az volt a célja, hogy az állam újraelosztó szerepét csökkentse, a kötelez és önként vállalt el gondoskodást fokozatosan megteremtse, a felosztó-kirovó rendszer8 nyugdíjrendszerre háruló terheket hatékonyan, hosszú távon

csökkentse, és az egyéni érdekeltséget jobban figyelembe vegye. A változtatás egyidej8leg a t kepiac fejl déséhez is hozzájárult 1.2 Az államháztartási rendszer helyi alrendszere Helyi önkormányzatok A helyi önkormányzatokat a helyi közügyek intézésére hozták létre. A helyi önkormányzás joga a település választópolgárait illeti meg. Ennek érdekében a település lakossága képvisel testületet és polgármestert választ. A közösség közvetlenül csak akkor kapcsolódik be a folyamatba, amikor a helyi közügyet népszavazással döntik el. A helyi önkormányzatok tehát (beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is) az állami feladatok ellátásának helyi szintjét jelentik. (A következ fejezet részletesen foglalkozik a helyi önkormányzatokkal.) 5 http://www.doksihu 2. A helyi önkormányzatok, mint az államháztartási rendszer helyi szintje 2.1 A helyi önkormányzatok feladatai A helyi önkormányzatok között

munkamegosztás alakult ki a helyi feladatok ellátásában. Ezzel összefüggésben a helyi önkormányzatok két szintjét különböztethetjük meg. • Települési önkormányzatok Községi önkormányzatok Városi önkormányzatok Megyei jogú városi önkormányzatok F városi önkormányzat Kerületi önkormányzatok • Megyei önkormányzatok A helyi önkormányzatok feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint egyéb törvények írják el Így például a közoktatásról, a szociális igazgatásról, az egészségügyr l, stb. szóló törvények Az önkormányzatok feladatai és hatáskörei két részb l tev dnek össze. Kötelez en ellátandó illetve szabadon vállalt feladatokból. A kötelez feladatok finanszírozásáról az Alkotmány az önkormányzati alapjogok között rendelkezik. Azonban az önkormányzatok szabadon vállalt feladatokat is teljesíthetnek, ha ezekhez a pénzügyi források biztosítottak. Miután a

vizsgálat a Zala megyei önkormányzatokra irányul elegend a települési illetve a megyei önkormányzatok feladataival megismerkedni, a f városi, kerületi önkormányzatok kötelezettségeinek részletezése nem szükséges. A települési önkormányzatok kötelez feladatait a törvény a következ képpen fogalmazza meg. Gondoskodniuk kell: • Az egészséges ivóvízellátásról • Az óvodai nevelésr l • Az általános iskolai nevelésr l és oktatásról • Az egészségügyi és szociális alapellátásról 6 http://www.doksihu • A közvilágításról • A helyi közutak és köztemet fenntartásáról • A nemzeti és kisebbségi jogok érvénysülésér l Az önként vállalt feladatok esetében a helyi közügyek fogalmából kell kiindulni, tehát „Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.” Ezeknek a feladatoknak a köre természetesen függ a pénzügyi forrásoktól, illetve az

önkormányzat döntési hatáskörét l is. Ebb l adódóan feladata lehet: • Településfejlesztés, településrendezés • Az épített és természetes környezet védelme • A lakásgazdálkodás • Csatornázás • Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés • Közterület fenntartása • Helyi tömegközlekedés biztosítása • Köztisztaság és településtisztaság fenntartás • Helyi t8zvédelem • A közbiztonság helyi feladatai • Közrem8ködés a helyi energiaszolgáltatásban és foglalkoztatásban • Gondoskodás a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról • A közösségi tér biztosítása • Sport, m8vészet, tudomány, közm8vel dés támogatása • Egészséges életmód közösségi feltételeinek a megteremtése A helyi munkamegosztás során a megyei önkormányzatok feladatai közé f ként a körzeti jelleg8 közszolgáltatási teend k tartoznak. A jogszabály azt írja el , hogy a megyei önkormányzatok kötelesek

ellátni azokat a feladatokat, amelyek elvégzésére a települési önkormányzat nem kötelezhet . Ezek a feladatok a következ k lehetnek: • Középiskolai szakiskolai oktatás, kollégiumi ellátás biztosítása 7 http://www.doksihu • Történelmi iratok, kulturális javak gy8jtése, rzése, tudományos feldolgozása • Egészségügyi szakellátás biztosítása • Megyei idegenforgalmi értékek ápolása • Térségi foglalkoztatás összehangolása • Területfejlesztési feladatok ellátása • Megyei területre vagy térségre területfejlesztési terv készítése • Területileg összehangolja a kötelez en ellátandó oktatási, közm8vel dési, egészségügyi, szociális, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos, az idegenforgalmi illetve a közszolgáltatási feladatokat. Biztosítja e feladatok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal. • Gondoskodik a

településrendezési tervek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról. Mindezekb l megállapíthatjuk, hogy a helyi önkormányzatok feladatai meglehet sen sokrét8ek és a megyei önkormányzatok koordináló szerepet is betöltenek. 2.2 Gazdasági önállóságuk alapjai Az önkormányzatok a fejlett országokban számottev politikai önállóságot élveznek, gazdasági önállóságuk viszont nagyon eltér mérték8, és változatos formában valósul meg. A központi kormányzat és a helyi szintek viszonya minden országban az állam szervezeti és m8ködéi formáinak kulcskérdései közé tartozik. Nyugat-Európa demokratikus országaiban mind az önkormányzatiság felfogásában, mind az állami centralizáció mértékében jelent s eltérések vannak, amelyek különböz intézményi formában öltenek testet. Nyugat-Európa legtöbb országában önkormányzati reformot hajtottak végre, ahol az igazgatási racionalizálás mellett mindig szerepel

az önkormányzati autonómia fokozása. Nincs egységes önkormányzati modell Európában, de jól megkülönböztethet három államháztartási szerkezet. Az eltér formák ellenére az önkormányzati rendszer mindenütt többszint8, a nagy–, és kisrégiós, valamint a települések szintje között jelent s munkamegosztás van. 8 http://www.doksihu A mediterrán modell centralizált pénzügyi rendszer, az önkormányzatok jelent s állami ellen rzése, és az apró települési önkormányzatok sz8k feladatköre jellemzi. (Pl.: Franciaország) A skandináv modell nagy méret8 helyi önkormányzatok nagyfokú pénzügyi gazdasági önállósága és széleskör8 szolgáltatási felel ssége jellemzi. (Pl: Svédország) A germán modell a föderatív államigazgatáson alapuló, er sen hierarchizált rendszer, ahol a legalsó települési szintre csekély feladat hárul. (Pl: Németország, Svájc, Ausztria) A helyi önkormányzatok autonómiájának fontos

elemét jelenti gazdasági önállóságuk. A gazdasági önállóság jogi alapját a Magyar Köztársaság Alkotmánya fektette le: a tulajdonhoz f8z d tulajdoni jogok elismerésével, saját bevételekre, illetve állami támogatásra való jog biztosításával, a bevételekkel való önálló gazdálkodás kimondásával, a helyi adóztatási jog elismerésével, a saját felel sség melletti vállalkozási szabadság biztosításával. A magyar önkormányzati rendszer kiépítésénél egyik alapvet követelmény volt, hogy a felülr l vezérelt tervezést és döntést megszüntessék. Ehelyett egy forrásorientált tervezést, gazdálkodást alkalmaztak. Így az önkormányzatok jóval nagyobb önállósághoz jutottak, de a nagyobb önállósághoz sokkal nagyobb ellátandó feladatkör és felel sség tartozik. Az új rendszer normatív alapra helyezte a finanszírozást, tehát minden település azonos módon részesül támogatásban, függetlenül a közigazgatási

státusztól, társadalmi összetételt l. Vagyis az állami támogatás szétosztása objektív, az azonos feladat esetén önkormányzat semleges. Megsz8nt egyúttal a forráselosztás hierarchikus rendszere, ebb l adódóan a városok és a községek a megyék közbeiktatása nélkül, közvetlenül juthatnak hozzá a forrásaikhoz. Az egész rendszer forrásszabályozásra épül azzal a céllal, hogy a gazdálkodó önkormányzatokat a tervezett kiadásokhoz igazítottan saját bevételeik növelésében érdekeltté tegyék. A helyi adókról szóló 1990 évi C törvény elfogadása révén az önkormányzatok konkrét lehet séget is kaptak a saját forrásaik b vítésére. Megállapíthatjuk tehát, hogy Magyarországon az európai normáknak megfelel önkormányzati finanszírozási rendszer született, de ugyanakkor alapvet kimutathatók más európai országokhoz viszonyítva. 9 eltérések is http://www.doksihu Az egyik jelent s eltérés, hogy a magyar helyi

önkormányzatok részesedése a GDP-b l meglehet sen magas, közel 20%-nak felel meg. Ennél nagyobb arány Európában csak a skandináv országokban van. (Dániában, Svédországban, Finnországban) A norvég és a holland arány közel azonos a magyarral. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a skandináv önkormányzatok, amelyek a mieinkhez hasonló nagy jövedelemrészesedéssel és nagyszámú funkcióval rendelkeznek, átlagosan 20, 30, 60 ezer népességszámúak. Míg az olyan országban, ahol az önkormányzatok átlagos létszáma 3000 f , ott a GDP 2-7%-ával gazdálkodhatnak, természetesen a hazainál jóval kisebb feladat és hatáskör mellett. Magyarországon az önkormányzatok GDP-b l való magas részesedésének legf bb oka az, hogy az európai átlagnál jóval kisebb önkormányzatoknak az európai átlagnál jóval több funkciót kell ellátnia úgynevezett széles felel sség8 önkormányzatok , ami óriási próbatétel különösen a kistelepülési

önkormányzatok számára. A másik jelent s különbség a források összetételében van. Az elmúlt húsz évben a legtöbb nyugat-európai országban a központi támogatások aránya az önkormányzati bevételeken belül egyre csökken tendenciát mutat, addig Magyarországon a források mintegy 2/3-a a központi támogatásból származik. Ennek az az oka, hogy az új finanszírozási rendszer kialakításakor dönt szempont volt annak a figyelembevétele, hogy Magyarországon rendkívül egyenl tlen az eredeti jövedelmek elosztása. Így éppen a lakosság kiegyensúlyozott ellátása érdekében szükséges az önkormányzatok jövedelmi színvonalának kiegyenlítése. Ez úgy lehetséges, ha a jövedelmek egy részét centralizálják, majd az újraelosztás révén a jövedelmi különbségeket csökkentik. 2.3 Gazdálkodásuk szabályozása A helyi önkormányzatok gazdálkodása akkor kiegyensúlyozott, ha hosszabb id szak alatt is összhang van a

bevételek és a kiadások között. Az egyensúly kialakítása és megtartása a képvisel -testület feladata, feltétele pedig az, hogy az ehhez szükséges döntéseket meghozzák. A helyi képvisel testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, illetve a törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében saját bevételre jogosult, és feladataival arányosan állami támogatásban részesül. Bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felel sségére vállalkozhat. A gazdálkodás szabályszer8ségéért a polgármester felel s, a szabályszer8 gazdálkodást pedig a polgármesteri hivatal és a jegyz biztosítja. 10 http://www.doksihu Ebb l adódik, hogy a gazdálkodás következményeit az állam nem vállalja magára. Természetesen ez csak akkor igaz, ha az önkormányzat saját döntésein alapuló tevékenysége miatt válik m8ködésképtelenné

(például vállalkozás keretében gazdasági tevékenységet folytat). Amennyiben az önkormányzat gazdálkodása önhibáján kívül álló (például gazdasági, társadalmi okok miatt válik forráshiányossá), akkor terheit a központi költségvetés forráskiegészít támogatás nyújtásával átvállalja. Ezzel a témával kés bb részletesen foglalkozom a dolgozatban. A helyi önkormányzatok gazdálkodásuk során az intézményeiket támogatásban részesítik, de a kötelez térítési díjon kívül bevételeiket nem vonhatják el, és a támogatásba nem számíthatják be. Az önkormányzat azonban nem csak saját intézményeinek, hanem más önkormányzat által fenntartott intézményeknek is adhat támogatást. Az önkormányzati intézményeket a kis népességszámú önkormányzatok nem képesek jó színvonalon fenntartani, ezért intézményi társulásokat hoznak létre. Az intézményi társulások szükségszer8en jöttek létre a községi közös

tanácsok megsz8nését követ en. A közös tanácsok megsz8nésekor a közösen fenntartott intézmények természetben nem voltak megoszthatók, így azokat továbbra is közösen tartják fenn. Új önkormányzati társulások is létrejöttek f ként a közoktatási törvény és a szociális törvény új rendelkezései, valamint a költségvetési támogatások változása következtében, ugyanis kis településeken is nagy jelent sége van annak, hogy az alapszolgáltatások helyben rendelkezésre álljanak, és gazdasági okok miatt azokat ne szüntessék meg. 3. A Zala megyei önkormányzatok költségvetési beszámolóinak elemzése 3.1 Önkormányzatok és intézményeik tervezési és beszámolási kötelezettsége Az önkormányzatoknak a törvényben el írt feladataik ellátásához bevételekre van szükségük. Mint már az el bbiekben láttuk a magyar önkormányzatok bevételeikhez leginkább költségvetési támogatások, illetve átengedett központi adók

formájában jutnak hozzá, így bevételeiknek csak kisebb részét képezik a saját bevételek. A bevételeket és kiadásokat az önkormányzat költségvetése tartalmazza, ami az államháztartás részét képezi, és pénzforgalom kapcsolódik hozzá. 11 http://www.doksihu Az önkormányzatok költségvetése az állami költségvetést l elkülönül, ahhoz az állami támogatások és egyéb költségvetési kapcsolatok révén köt dik. A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell az önkormányzati hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában be kell építeni a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát is. A képvisel testület az önkormányzat költségvetését rendelettel fogadja el. A hivatali apparátus a rendelet alapján elemi költségvetést készít, és azt továbbítja az illetékes Területi Államháztartási Hivatalnak (TÁH-nak), amely a

szükséges ellen rzések lefolytatását és feldolgozását követ en az adatokat megküldi az Államháztartási Hivatalnak. A gazdálkodásról éves és féléves beszámolót kell készíteni. A beszámolóban számot kell adni a költésvetésben jóváhagyott feladtok végrehajtásáról, a gazdálkodás eredményér l, a vagyon gyarapodásáról. A feladatok végrehajtását év közben a testület megtárgyalja, év végén pedig a zárszámadásról rendeletet alkot. Az elemi beszámoló részletes tartalmi és formai követelményeit a 249/2000. (XII 24) Kormányrendelet határozza meg Az elemi szint8 beszámoló ugyanis a számviteli munkafolyamat része, a könyvelés meghatározott id pontban történ eseményeit kell, hogy tartalmazza. A beszámoló információt évente két alkalommal (félév, év vége) kötelez elkészíteni, és a TÁH-hoz leadni. Az önkormányzat éves költségvetési beszámolója tartalmazza a • Könyvviteli mérleget • Pénzforgalmi

jelentést • Pénzmaradvány-kimutatást Eredmény-kimutatást • Kiegészít mellékleteket Az elemi beszámoló számszaki adatainak valódiságáért, teljes kör8ségéért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyez ségért a költségvetési szerv vezet je és gazdasági vezet je felel s. 12 http://www.doksihu 3.2 A Területi Államháztartási Hivatalok feladatai és kapcsolatuk az önkormányzatokkal A Zala Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 1991. február 1-jén jött létre A Szolgálatot a belügyminiszter alapította, mint jogi személyiséggel rendelkez , önálló költségvetési szervet. A 1999 december 26-án történt felügyeleti szervi változást követ en a szolgálat általános irányítója a Pénzügyminisztérium lett. Feladatkörének megfelel en az intézmény szakmai irányítását a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium együttesen

látta el. A Szolgálat a rendszerváltás idején szükségszer8en jött létre, megalapozva az együttm8ködést az önkormányzatok, valamint a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a közszolgálatban érintett szakminisztériumok között. Ezt követ en a kormány a 259/2000. (XII 26) kormányrendelettel megalapította a területi államháztartási hivatalokat (TÁH-okat) a TÁKISZ jogutódjaként. Ez a rendelet 2001. január 1-jét l lépett hatályba. Azonban hamarosan megszületett a 322/2001. (XII 29) kormányrendelet, amely 2002 január 1-jei hatállyal a TÁH-okat az Államháztartási Hivatal (ÁHH) területi szerveivé szervezte át. A TÁH-ok az ÁHH részben önállóan gazdálkodó, részjogkör8 költségvetési szerve lett, amelyeknek együttes intézményi költségvetését az ÁHH költségvetése tartalmazza. A szervezeti változások következtében a TÁH-ok feladatköre azonban nem változott. A TÁH-ok feladatai a jelenlegi

törvény szerint a következ k: • A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatokat érint tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli, beszámolási feladatokhoz információk gy8jtése, feldolgozása, továbbítása, szükség szerint elemzések készítése. • Felülvizsgálja az önkormányzatok állami támogatásai, hozzájárulásai igénylésének, igénymódosításának és elszámolásának szabályszer8ségét. • Gondoskodik az önkormányzati adó-információk feldolgozásáról, nyilvántartásáról és az adatszolgáltatásról • Törzskönyvi nyilvántartást vezet az önkormányzati költségvetési szervekr l. • Ellátja a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtését, illetve az önkormányzatokét, ha arra az önkormányzat megállapodást köt. 13 http://www.doksihu • Közrem8ködik a költségvetési szervek munkaügyi statisztikai adatszolgáltatása teljesítésében, valamint a létszám- és

bérgazdálkodási információs rendszerének m8ködtetésében. • Ellátja az állami költségvetésb l finanszírozott egyes családtámogatási ellátások, valamint a megváltozott munkaképesség8eket és a fogyatékosokat megillet támogatások, továbbá a keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés megállapítását, folyósítását és a statisztikai adatszolgáltatási feladatokat. • Szakmai szempontból irányítja és ellen rzi a családtámogatási kifizet helyiek munkáját. • Ellátja a humánszolgáltatást nyújtó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásával kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellen rzési feladatokat. • Közrem8ködik az államháztartás pénzügyi információs rendszere és az országos informatikai hálózat m8ködtetésében • Alapfeladatainak körében szakmai tanácsadást végez, közrem8ködik a központi szakmai továbbképzésekben. • Informatikai szolgáltatást nyújt a

központi költségvetési szervek, valamint az önkormányzatok számára. Megállapíthatjuk, hogy a területi államháztartási hivatalok feladatköre meglehet sen szerteágazó és sokrét8. Amint azt a feladatokból is láthatjuk, a helyi illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokkal közvetlen kapcsolatot tart fenn, és számukra szakmai segítséget is nyújt, ugyanakkor a kormányzati szervek részére folyamatos információt szolgáltat az önkormányzati gazdálkodásról. 14 http://www.doksihu Zala megye önkormányzatainak bemutatása Zala megye népessége az országos tendenciával összhangban, az utóbbi évtizedekben folyamatos csökkenést mutat. (A részletes népességadatokat az 1 számú melléklet tartalmazza.) A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartása alapján 2001. január 1-jén 301001 f , amely az ország lakosságának 2,92%-át teszi ki A jellemz aprófalvas településszerkezet következtében a

megyében viszonylag nagyszámú önkormányzat m8ködik. A 258 önkormányzat az ország önkormányzatainak 8,1%-a és ezzel a megyék sorában Zala a harmadik legtöbb önkormányzattal rendelkez megye. Az önkormányzatok száma stabil, az elmúlt években szétválásra összevonásra nem került sor. A településszerkezetet tekintve is csak kisebb változás történt Zalalöv nagyközség várossá válása révén. Jelenleg 9 városi, 3 nagyközségi, 245 községi és a megyei önkormányzat m8ködik. (A településszerkezetet és a hozzá tartozó népesség /2002. évi/ adatait a 1. számú táblázat szemlélteti) 1. számú táblázat Önkormányzatok száma Lakosság (fA) 2002. 200 fA alatti község 66 6 821 200-499 község 89 29 389 500-999 község 56 42 897 1000-4999 község 34 47 242 nagyközség 3 6 770 város 4 14 555 5000-9999 város 2 16 644 10000-49999 város 1 21 409 Megyei jogú város 2 114 089 Megyei önkormányzat 1 Település kategóriák

Megye összesen 258 299 816 Az aprófalvas településszerkezetet mutatja, hogy a települési önkormányzatok 82%-a 1000 f alatti kistelepülés, továbbá, hogy a megye népességének csupán 44%-a található a 248 községben és 18%-a a 7 kisebb városban. A két megyei jogú városban él a lakosság 38%-a. Az egy községre jutó átlagos lakosságszám 537 f 15 http://www.doksihu A településszerkezet alapvet en meghatározza az önkormányzatok által alapított és m8ködtetett intézményi struktúrát is, az intézmények m8ködésének módját és költségkihatását. A TÁH által vezetett törzskönyvi nyilvántartás alapján 478 az önállóan és részben önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények száma. 1998 évhez viszonyítva számuk 25%-kal n tt. Növekedés f ként a szociális ágazatba tartozó intézmények (családsegít és gyermekjóléti szolgálatok) körében történt, n tt a körjegyz ségek, a kistérségi

területfejlesztési társulások száma is. Az intézmények számának jelent s növekedését azonban az is okozta, hogy sok önkormányzat kérte utólagosan a már korábbi években m8köd , de törzskönyvbe be nem jegyzett – f ként oktatási, szociális – intézményeinek bejegyzését. A megye intézményhálózata er sen tagolt, els sorban a községi intézmények jellemz en alacsony ellátotti létszámmal m8ködnek. Az elmúlt években az intézményrendszer racionalizálására való törekvés er södött, esetenként kiseb-nagyobb létszámleépítéssel is párosult. Ugyanakkor struktúráját tekintve alapvet en ma is változatlan módon m8ködik Az intézményrendszer változtatására vonatkozó törekvéseknek sokszor gátat szab a korábbi évtizedekben kialakult infrastruktúra, a közlekedési viszonyok, hagyományok és a települések nemzetiségi, kisebbségi feladatainak igénye. Mindezek többszörösen jelentkeznek az aprófalvas településszerkezet8

megyékben, így Zala megyében is. Egyes területeken azonban figyelemreméltó kezdeményezések is megvalósultak, pl.: az önkormányzati kiskincstári rendszer, közhasznú szervezetek létrehozása, szolgáltatások vállalkozási szférába történ kivétele. Az önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerének ösztönz hatása – pl. az iskolai társulások, körjegyz ségek támogatásának növelése – a hatékonyság irányába történ kedvez elmozdulást eredményezett az új társulások létrehozásával. A térségi feladatellátásban – országosan és megyénkben is – folyamatos tendencia a városok részér l a középfokú oktatási intézmények megyei önkormányzatnak történ átadása. Az igazgatási feladatokat 1998-ban 62 körjegyz ség, 1 közös képvisel testület hivatala és 59 polgármesteri hivatal látta el. A körjegyz ségek támogatására biztosított állami hozzájárulás jelent s növekedésének hatására jelenleg 72

körjegyz ség és 38 polgármesteri hivatal m8ködik. 16 http://www.doksihu A településszerkezetb l adódóan megyei sajátosság, hogy országos viszonylatban a megyében m8ködik a legtöbb, 12 önkormányzatot magába foglaló körjegyz ség (Rédics), továbbá, hogy a megyében van olyan 6 település által alapított körjegyz ség, ahol az együttes népességszám sem éri el az ezer f t (Kerkafalva). Az önkormányzatok által m8ködtetett intézményhálózat az elmúlt id szakban jelent sen nem változott. 2001-ben 151 óvoda és 120 általános iskola m8ködött A 2001 év folyamán az óvodákban 10264 gyermek, az általános iskolai képzésben 25092 tanuló ellátásáról gondoskodnak. 1998-hoz képest mindkét esetben létszámcsökkenés következett be A 248 községi önkormányzat 104 óvodát és 85 általános iskolát tart fenn. Az intézmények jelent s számban társulási formában m8ködnek, az óvodák 60%-a, az általános iskolák 76%-a közös

alapítású és/vagy közös fenntartású. A községi intézmények többségére alacsony ellátotti létszám és magas fajlagos kiadás jellemz . Mindez nagyon sok önkormányzatnál pénzügyi feszültséghez vezet, mivel a forrás az ellátottak számához, a költség pedig a csoportkategóriákhoz köt dik. Középfokú közoktatási intézményt megyénkben jellemz en a városok és a megyei önkormányzat, kivételként egy községi önkormányzat tart fenn. Számuk az elmúlt id szakban lényegében nem változott, több esetben viszont szervezeti integráció (pl. Nagykanizsán a Zsigmondy és Széchenyi Szakközépiskola és Szakmunkásképz összevonása) és profilb vülés (pl. Zalaegerszegen az Apácai ÁMK-ban gimnáziumi képzés) valósult meg. Több helyen indítottak úgynevezett akkreditált fels fokú szakképzést is, amely ugyan nem nyújt fels fokú szakképesítést, de segíti a fels fokú szakintézménybe való bejutást. A megyében jelenleg 23

középfokú oktatási intézmény m8ködik, a tanulószám a 2001-es évben 15582 f volt. Összességében a szakképzés visszaszorulása figyelhet meg az érettségit is biztosító ellátási formák javára. A szociális ágazatban els sorban falugondnoki, valamint családsegít és gyermekjóléti szolgálatok létesültek az elmúlt id szakban. A megye területén a bölcs dékben 791 gyermek ellátásáról gondoskodnak. Az ellátottak száma csökken tendenciát mutat A szociális otthoni fér helyek száma 1829, amely csaknem 100%-ban kihasznált. A fér helyek száma az elmúlt id szakban b vült. 17 http://www.doksihu Az id sek nappali ellátását 44 intézmény biztosítja, ahol mintegy 1243 f ellátásáról gondoskodnak. Ezen intézményeknél már az 1990-es évek elejét l folyamatos csökkenés tapasztalható. Ennek oka egyrészt, hogy az önkormányzatok a jóval kisebb költségigény8 szociális étkeztetés és házi szociális gondozás keretében

oldják meg a nappali ellátás biztosítását, de több esetben el fordul az is, hogy a községi intézményekben nem tudják biztosítani az ágazati jogszabályokban el írt szakmai követelményeket, és ezért nem kapnak m8ködési engedélyt. Az egészségügyi ellátás területén jellemz vé vált a háziorvosi szolgálat vállalkozásban történ ellátása, azzal, hogy az önkormányzatok a rendel k fenntartási költségeihez, vagy egyéb (pl. ügyleti költségekhez) rendszeresen hozzájárulnak Megyénkben a háziorvosi szolgálatok mindössze 20%-a önkormányzati fenntartású. A járóbeteg ellátást 8 rendel intézet, a fekv beteg ellátást 3 önkormányzati fenntartású kórház biztosítja. Az önkormányzatok 2001 évi beszámoló adatai alapján a fekv beteg ellátáshoz összesen 2223 kórházi ágy áll rendelkezésre. 18 http://www.doksihu 3.3 Bevételek és kiadások alakulása A gazdálkodást jellemz adatok bemutatása 1998-2001. évre

vonatkozóan az önkormányzatok és intézményeik által szolgáltatott költségvetési beszámolók adatain alapul. Az önkormányzatok bevételeinek és kiadásainak összegeit a 2 és a 11 számú mellékletek tartalmazzák. 3.31 Bevételek alakulása A megye önkormányzatai 2001. évben 67743 millió Ft bevétellel rendelkeztek, amely közel 49%-kal haladja meg az 1998. évben teljesített bevételeket Ezen belül a tárgyévi bevételek összege 63517 millió Ft volt, ami a vizsgált id szakban inflációt meghaladó mértékben 51%-kal emelkedett. (A bevételek alakulását az 1. számú ábra mutatja) 1. számú ábra (adatok ezer forintban) Tárgyévi bevételek alakulása 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 Bevételek 1998. 1999. 2000. 2001. 42 062 47 512 54 837 63 517 Az önkormányzatok közötti megoszlást tekintve megállapíthatjuk, hogy a bevételek 54,3%-ával a városok, 26,8%-ával a községek és 18,9%-val a megyei önkormányzat

rendelkezik. 19 http://www.doksihu 3.311 Költségvetési támogatások alakulása A központi költségvetésb l több csatornán érkezik támogatás a helyi önkormányzatokhoz. Ezek a következ k: • Normatív állami hozzájárulások és támogatások Normatív állami hozzájárulások Kötött felhasználású támogatások • Fejlesztési célú támogatások Címzett támogatás Céltámogatás Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás Céljelleg8 decentralizált támogatás • M8ködésképtelenné vált helyi önkormányzatok támogatása Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lév (forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása Tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok támogatása M8ködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása • Egyéb állami támogatás Központosított el irányzatok Helyi önkormányzatok színházi támogatása Egyéb központi támogatás A források megszerzésénél

els sorban a törvényi szabályozásra kell figyelnünk. A tárgyévi bevételeken belül a legnagyobb részarányt a központi költségvetést l származó pénzeszközök (átengedett bevételek, állami hozzájárulások, támogatások) teszik ki. Az elmúlt id szakban arányuk lassú csökkenést mutat. 1998-ban a bevételek 46,3%-át, 2001-ben 44,3%-át tették ki. A részarány csökkenés azonban nem jelenti e pénzeszközök relatív csökkenését, ugyanis az utóbbi években érvényesül fokozott saját bevételi érdekeltség miatt az önkormányzatok az átlagos növekedési mértéket jelent sen meghaladó saját bevételekkel rendelkeztek. 20 http://www.doksihu 3.3111 Normatív állami támogatások és hozzájárulások Az önkormányzati normatívákat a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésér l szóló CXXXIII. törvény 3 számú melléklete tartalmazza részletesen, amely szerint 27 jogcímen juthatnak az önkormányzatok normatív állami

hozzájáruláshoz. A normatívák általános és speciális normatívák lehetnek. Az általános normatívákat általában lakosságszám alapján határozzák meg, de léteznek egyéb módon meghatározott normatív támogatások is. (Pl: Az üdül helyi feladatokat ellátó önkormányzat az üdül vendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forintot kap.) A speciális normatívák feladatmutatókhoz kötöttek (Pl.: közoktatási, szociális, gyermekjóléti normatívák). A hozzájárulások a helyi önkormányzatot illetik meg nem a feladatot ellátó intézményt, mivel ez a támogatás a feladat ellátását csak részben fedezi, ezért azt az önkormányzatoknak egyéb forrásokkal ki kell egészítenie. Ezek a normatív hozzájárulások felhasználási kötöttség nélkül illetik meg az önkormányzatokat. Vannak azonban úgynevezett kötött felhasználású normatív támogatások is, amelyeket az

önkormányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célokhoz vehetik igénybe. (CXXXIII törvény 8 számú melléklet) Az állami támogatásokon és hozzájárulásokon belül a legnagyobb részarányt a normatív hozzájárulások képviselik. Jelenleg 59,1%-nak felelnek meg Ez az arány azonban csökken tendenciát mutat. 1998-ról 2001-re 7,8% pontos csökkenés figyelhet meg A csökken tendencia azonban nem jelenti a normatív támogatások összegének relatív csökkenését, mivel e támogatások központi forrása az utóbbi években jelent s mértékben a személyi jövedelemadó lett. A szabályozásváltozás következtében a hozzájárulások összege 1998-ról 2001-re 10,3%-os csökkenést mutat. A normatív, kötött felhasználású támogatások nagysága évr l-évre növekedést mutat, csak az utolsó évben észlelhet kis mérték8 csökkenés. 1998-óta 196%-os növekedés következett be. Ugyanakkor a központosított el irányzatok

összege csaknem az 1/3-ára csökkent. (A központosított el irányzatokkal a kés bbiekben foglalkozunk.) Az arányok átrendez dését szabályozásbeli változások okozták, amennyiben több jogcím a normatív állami hozzájárulások, illetve támogatások közé került átcsoportosításra. 21 http://www.doksihu Önkormányzattípusok tekintetében a négy év folyamán arányeltolódás következett be. A normatív hozzájárulások esetében 1998-hoz viszonyítva a városok nagyobb arányban, a községek és a megyei önkormányzat kisebb arányban részesedik a normatív hozzájárulásokból. Jelenleg a községi önkormányzatok 30,5%-os, a városi önkormányzatok 58,7%-os, a megyei önkormányzat 10,8%-os részarányt képvisel. A kötött normatív támogatások esetében azonban ez az eltolódás jóval nagyobb mérték8. A községek részesedése majdnem a háromszorosára, a megyei önkormányzat részesedése több mint a hétszeresére n

tt, míg a városoké majdnem a felére csökkent. Ennek az az oka, hogy az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása a központosított el irányzatok köréb l átkerült a kötött normatív támogatások körébe. Jelenleg a községi önkormányzatok 43,3%-ban, a városi önkormányzatok 45,8%-ban, a megyei önkormányzat 10,9%-ban részesedik a kötött normatív támogatásokból. (A részletes adatokat a 3. számú melléklet tartalmazza) 3.3112 Fejlesztési célú támogatások A fejlesztési célú támogatások az állam által preferált, költségigényes beruházások megvalósítását segítik. A törvény a támogatás négy fajtáját különbözteti meg • Céltámogatás • Címzett támogatás • Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás • Céljelleg8 decentralizált támogatás A támogatásokhoz az önkormányzatok pályázati úton

juthatnak hozzá, melyeket az egyes jogcímek esetében törvények, kormányrendeletek különféle módon szabályoznak. Az egyes támogatások országos szint8 el irányzatát a költségvetési törvény tartalmazza. A beruházási igénybejelentéseket a TÁH-ok felülvizsgálják. A címzett és céltámogatásokat a Belügyminisztériumhoz, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, illetve céljelleg8 decentralizált támogatás esetében a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz továbbítják. 22 http://www.doksihu Az egyes támogatásokra különféle feltételekkel és különféle célok elérése érdekében lehet pályázni. Céltámogatás csak meghatározott céloknak megfelel , beruházáshoz igényelhet . Mégpedig szennyvízelvezetésre és tisztításra, hulladékgazdálkodásra, egészségügyi gépm8szer beszerzésre, pincerendszerek és természetes partfalak veszély elhárítási munkálataira. Céltámogatás esetében az

igénybejelentést megel z en megvalósíthatósági tanulmányt kell az önkormányzatnak készíteni, amelyet a jogszabályban meghatározott szerv (pl. szennyvízelvezetés és tisztítás esetében a Területi Vízgazdálkodási Tanács) értékel. Címzett támogatást igényelhet az önkormányzat a céltámogatási körbe nem tatozó, kiemelt fontosságú, 200 millió Ft feletti beruházási összköltség8 önkormányzati beruházások megvalósítására. Igényelni lehet vízgazdálkodási célokra, regionális hulladékéget létesítésére, egészségügyi fekv beteg ellátási célú beruházás megvalósítására, önkormányzati feladatok térségi ellátására. Címzett támogatás esetében a megvalósíthatósági tanulmány a beruházási koncepció részét képezi. Ebben az esetben a benyújtott anyagot a kormány megvitatja, és csak ezután születik döntés az adott beruházás támogatásáról. Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési

célú támogatást nem igényelhet bármelyik önkormányzat, csak azok, amelyek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, illetve amelyek országos átlagot jelent sen meghaladó munkanélküliséggel sújtottak. Ezen települések listáját az ide vonatkozó 32/1998 (II 25) Kormány rendelet melléklete tartalmazza. A törvény meghatároz bizonyos célokat (kategóriákat), amelyekre a támogatási igény benyújtható. Ezek közül a leggyakoribbak a termel infrastruktúra kiépítése, meglév termel infrastrukturális hálózatok felújítása és az önkormányzati tulajdonú és alapfeladataihoz kapcsolódó intézmények beruházásai. A céljelleg8 decentralizált támogatások esetében hasonló pályázati 8rlappal találkozunk, de ebben az esetben nincs feltételhez kötve az, hogy ki pályázhat a támogatásra, és az el bbiekben említett kategorizálás sem létezik. 23 http://www.doksihu A céljelleg8 decentralizált

támogatások egyik speciális esete a Vis Maior támogatás, ami az önkormányzati tulajdont sújtó el re nem látható természeti vagy más károkból adódó többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására igényelhet (9/1998. (I 23) Kormány rendelet szabályozza). A céljelleg8 decentralizált támogatási keret 20%-át tartják fenn erre a célra, amennyiben ez a keret nem bizonyul elegend nek és a károk több településre kiterjednek, abban az esetben a további támogatásról a Belügyminisztérium dönt a Belügyminisztériumi tartalék terhére. Címzett és céltámogatások Az igénybevett címzett és céltámogatások összege 1998. évhez viszonyítva több mint a kétszeresére n tt. Míg 1998-ban az igényelt címzett támogatások nagyságrendje volt magasabb, 2001-ben az igénybevett céltámogatások összege növekedett meg jelent sen. A cél- és címzett támogatással megvalósuló beruházásnál gyakran el fordul, hogy a tárgyévre

jóváhagyott el irányzatok csak a következ évben kerülnek igénybevételre. A céltámogatások 2001.évi tényleges teljesítésének nagy arányú növekedése dönt en egy kiugróan magas költségigény8 13 községet érint szennyvízcsatorna beruházás megvalósulásának köszönhet . (A támogatások alakulását a 2 számú ábra szemlélteti) 2. számú ábra (adatok ezer forintban) Címzett és céltámogatások alakulása 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Címzett támogatás Céltámogatás Összesen 1998. 1999 2000 2001 24 http://www.doksihu Címzett támogatással a négy év során 9 beruházás fejez dött be, melyeknek összköltsége 4477 millió Ft volt. A beruházásokhoz összességében 4128 millió Ft címzett támogatásban részesültek az önkormányzatok, ami az összes költség 92%-át teszi ki. Ezekre a beruházásokra fordított összeg 2000-ben volt a legmagasabb (2853 millió Ft). Ebben az évben a Zala Megyei Kórház

rekonstrukciójának volt a legnagyobb költség8 (2115 millió Ft), ami az összes éves beruházási összköltség 74%-át képviseli. Címzett támogatás keretében jelenleg két beruházás van folyamatban 978 millió Ft tervezett kiadással, ehhez az önkormányzatok 668 millió Ft címzett támogatásban részesültek. Céltámogatás keretei között a négy év folyamán összesen 5906 millió Ft összköltséggel valósultak meg beruházások, ehhez 2298 millió Ft céltámogatást kaptak az önkormányzatok. A kapott céltámogatások összege az id szak alatt 204%-kal növekedett Jelenleg is 12484 millió Ft tervezett összköltséggel folynak beruházások, amihez 8228 millió Ft céltámogatásban részesültek az önkormányzatok. (A cél- és címzett támogatással megvalósult, illetve 2002-ben folyamatban lév beruházások adatait a 4. és az 5 számú melléklet tartalmazza) A táblázatoknál a céltámogatások esetében a saját forrás összege magába

foglalja a nem támogatott m8szaki tartalmat is, ami azt jelenti, hogy ha egy beruházás esetében a beruházási koncepcióban van olyan terület, amelyre nem lehet céltámogatást igényelni, és az önkormányzat azt saját er b l valósítja meg. (Pl. Szennyvízcsatorna építése esetében, ha az közm8vesítetlen területen halad át, a közm8vesítés finanszírozására nem lehet céltámogatást igényelni, de saját er b l meg kell valósítani a beruházás érdekében.) 2001-ben két önkormányzat (Becsehely, Keszthely) részesült egyszeri kiegészít támogatásban összesen több mint 90 millió Ft összegben, mivel a céltámogatás igénybevételéhez nem tudták a saját forrást hozzárendelni. Keszthely azonban utólag lemondott a támogatásról. Az egyes önkormányzattípusok közötti megoszlást tekintve megállapítható, hogy 2001-ben a címzett támogatások 99,9%-át a városi, 0,1%-át a megyei önkormányzatok vették igénybe. Ebben az évben a

községek már nem kaptak címzett támogatást A céltámogatások 63,1%-a községi, 36,8%-a városi és csupán 0,1%-a a megyei önkormányzatok bevételét képezi. (A részletes megoszlást a 6. számú melléklet tartalmazza) 25 http://www.doksihu Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, céljelleg decentralizált támogatás A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásoknak, valamint a céljelleg8 decentralizált támogatásoknak jelent s szerepük van az önkormányzati saját er biztosításában. A támogatások éves összegét figyelembe véve megállapítható, hogy ezeknél a támogatásoknál is gyakran el fordul a felhasználás következ évre történ áthúzódása. A területi kiegyenlít támogatások esetében, ha a településtípusonkénti megoszlását megfigyeljük az arány egyre inkább a községek, illetve a városok felé tolódik el. (1998-hoz hasonlóan) Jelenleg a támogatás 79,1 %-át

a községi, 20,1%-át a városi és 0,8%-át a megyei önkormányzatok vették igénybe. A céljelleg8 decentralizált támogatások esetében is hasonló tendencia figyelhet meg, de itt a 2001-es adatok szerint a megyei önkormányzat nem részesült ebb l a támogatásból. Jelenleg a községek 89,2%-ban, a városok 10,8%-ban részesülnek a támogatástípusból. (A részletes megoszlást a 6. számú melléklet tartalmazza) 3.3113 MIködésképtelené vált helyi önkormányzatok kiegészítA támogatása A m8ködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészít támogatásánál a költségvetési törvényben háromféle támogatási típus található. Ezek a következ k: • Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lév (m8ködési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása • Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes

kamattámogatásra, az adósságrendezés alatt m8ködési célra igényelhet támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára. (Zala megyében önkormányzatok megalakulása óta még egyetlen önkormányzat sem került fizetésképtelen helyzetbe, így ilyen jogcímen nem részesült támogatásban sem.) • M8ködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 26 http://www.doksihu Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lév# helyi önkormányzatok támogatása Ezt a támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatíva formájában kapott támogatásokon túl a saját forrásait maximálisan feltárták, valamint a kiadásokat a lehet legkisebbre csökkentették, és még ezen intézkedések után sem képesek arra, hogy kötelez önkormányzati feladataikat ellássák, illetve 1990. december 31-e el tti hitelkötelezettségeinek tárgyévi kamatait teljesítsék. Nem igényelhetnek ilyen támogatást például azok az önkormányzatok

• amelyek helyi adó bevezetésér l nem döntöttek, illetve ilyen bevételt nem terveztek, • amelyeknél a tervezett felhalmozási célú bevételeit meghaladják a felhalmozási célú kiadásai, • amelyeknek egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek kihasználtsága 3000 f vagy annál kisebb lakosságszám esetén 50%-ot, 3000 f feletti lakosságszámú önkormányzatok esetében 70%-ot nem éri el. • amelyik 3 hónapnál vagy ennél hosszabb id re lekötött, tartós bankbetéttel rendelkezik. Az önkormányzatok támogatási kérelmüket éven belül két alkalommal nyújthatják be. (április 20-áig, szeptember 30-áig) Mivel az elbírálásának meglehet sen hosszú az átfutási ideje, ezért az önkormányzatok az igényelt támogatásból el leget kérhetnek, ebb l adódóan a támogatás átutalása a nettó finanszírozás keretében az el leggel korrigálva havi ütemezésben történik. Zala megyében a 2001. éves adatok szerint az

önkormányzatok 45%-a hátrányos helyzet8 (115 önkormányzat). Ennek az az oka, hogy Zala megye sok kis önkormányzatból álló megye, és vannak olyan költségek, amelyek lakosságszámtól függetlenül felmerülnek. A kis önkormányzatoknak is teljesíteniük kell kötelez feladataikat. Forráshiányuk leggyakoribb oka az alacsony ellátotti létszám miatt jelentkez magas fajlagos kiadások. Ezen önkormányzatok száma a jöv ben is növekedni fog, valószín8leg 50% fölé fog kerülni, mivel a 2002. évi els ütemezés alkalmával már 131 önkormányzat kapott ilyen jogcímen támogatást. (50%) (Zala megye önkormányzatai által 1998. és 2001 között kapott támogatások összegét a 3. számú ábra mutatja) 27 http://www.doksihu 3. számú ábra (adatok ezer forintban) Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lév önkormányzatok támogatásának alakulása 666400 580153 733745 421969 1998. 1999. 2000. 2001. Az önhibájukon kívül hátrányos

helyzet8 önkormányzatok támogatása az id szak során 73,9%-kal növekedett. A növekedés a városoknál volt a legjelent sebb (291%-os), ezt követte a községek 134%-os növekedése. Jelenleg a községek kapják a támogatások 83,3%-át, a városok pedig a 16,5%-át. 2001-ben a megyei önkormányzat nem részesült ilyen jogcímen támogatásban. M ködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek m8ködésképessége az el z mellett sem biztosított, azoknak a belügyminiszter visszatérítend támogatás vagy vissza nem térítend támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. Ezen igényléseket egész év folyamán beadhatják az önkormányzatok a TÁH-nak. A pályázati anyagot véleményével együtt továbbítja a Belügyminisztériumnak, ahol az elbírálás megtörténik. Zala megyében 2000-ben és 2001-ben csak néhány önkormányzat kapott ilyen támogatást, 2000-ben 14, 2001-ben 20 önkormányzat

kapott közel 23 millió, illetve több mint 40 millió Ft-ot ezen a jogcímen. Ez az országos el irányzat 3,3%-át teszi ki Az ilyen támogatást igényl önkormányzatok száma azonban egyre n . 2002-ben november végéig már 30 önkormányzat adta be a kérelmét összesen 471 millió forint támogatásra és ebb l 14-en kaptak összesen 66 millió forintot. 28 http://www.doksihu 3.3114 Egyéb állami támogatások Az egyéb állami támogatások körébe sorolhatók a • Központosított el irányzatok • Helyi önkormányzatok színházi támogatása • Egyéb központi támogatások jogcímen kapott állami támogatásokat. Központosított el#irányzatok A központosított támogatások azokat a sajátos önkormányzati feladatok ellátását finanszírozzák, amelyekre más források nem állnak rendelkezésre. Ezek a támogatások jól szolgálnak olyan célokat is, amelyek esetleg ütköznek az önkormányzatok rövid távú érdekeivel. A 2001-2002 évi

költségvetési törvényben 15 jogcímen szerepelnek központi el irányzatok. Ilyen például: - lakossági közm8vesítés támogatása, - lakáscélú adósságkezelési támogatás, - helyi kisebbségi önkormányzatok m8ködésének általános támogatása, - könyvtári és közm8vel dési érdekeltséget növel támogatás, - önkormányzati kincstárak támogatása. (Részletesen a költségvetési törvény 5. számú melléklete tartalmazza) Zala megyében a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított el irányzatok elég eltér en alakultak. 1998-ról 1999-re az összeg hasonlóan alakult, csupán 4%-os növekedés következett be. Viszont 1999-r l 2000-re egy drasztikus (61%-os) csökkenés történt, amelyet szabályozásbeli változások okoztak. Ez az új szabályozás a normatív támogatások alakulását is érintette. A központosított támogatások közül a normatív támogatások körébe került a körjegyz ség m8ködésének

támogatása és az 1100 f nél kisebb településeknek az óvodai nevelés és az alsó tagozatos általános iskolai oktatás, valamint a normatív kötött felhasználású támogatások körébe kerültek a szociális feladatokhoz kapcsolódó pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység támogatása. 2001-ben a tendencia újabb fordulatot vett, ugyanis 44%-os növekedés figyelhet meg 2000-hez viszonyítva, ami a 2001. évi bérpolitikai intézkedéseknek köszönhet (A központosított el irányzatok alakulását a 2. számú táblázat szemlélteti) 29 http://www.doksihu 2. számú táblázat Központosított elAirányzatok alakulása Év Összeg (ezer Ft) Bázis (%) Lánc (%) 1998 1 520 544 100,0 1999 1 580 162 103,9 103,9 2000 596 708 39,2 37,8 2001 859 267 56,5 144,0 Helyi önkormányzatok színházi támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása, mint ahogy a nevéb l is kiderül, felhasználási kötelezettséggel jár. A költségvetési

törvény 7 számú mellékletében találhatók azok a jogcímek, amelyeken az egyes színházak támogatást kaphatnak, illetve igényelhetnek. Egyik ilyen jogcím az épületm8ködtetési hozzájárulás, amelyben a Hevesi Sándor Színház révén vagyunk érdekeltek. Ezen a jogcímen 2001-ben 104,7 millió Ft támogatásban részesült. Ez a támogatási összeg az ország színházait figyelembe véve kevéssel az átlag alatt van. Ugyancsak a Hevesi Színház kap megyénkben m8vészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulást. Ezt a támogatást a minisztériumtól kell igényelni, és általában háromhavonta kerül utalásra. A bábszínházak m8vészeti támogatásában Zala megye nem érdekelt, de az el z ekhez hasonlóan m8ködik. 2001. február 8-án megalakult a Keszthelyi Szabadtéri Színpad, és ebb l adódóan a színházak pályázati támogatásából is részesül. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán keresztül, pályázati úton juthatnak

hozzá azok a szabadtéri színházak, nemzetiségi színházak, színházi vállalkozások, alternatív színházi m8helyek, alternatív tánc és mozgásszínházi m8helyek, amelyek az épületm8ködtetési hozzájárulásban nem részesültek. Az elosztásról a kuratórium dönt, és természetesen ez a támogatási is a helyi önkormányzatot illeti meg. Megyei szinten az összes támogatási jogcímet együttvéve, ha az 1998-as évet figyelmen kívül hagyjuk a három évben szinte alig változott a színházi támogatás összege, csupán némi ingadozás figyelhet meg. 1998-ról 2001-re azonban 18%-os növekedés következett be. 30 http://www.doksihu Egyéb központi támogatások Egyéb központi támogatás jogcím alatt a beszámolóban csupán a 2000-res és a 2001-es évben szerepel összeg. 2000-ben ez az összeg negatív, azaz több mint -161 millió forint Ebben az évben a jelent s árvízi károk miatt normatíva elvonásra került sor, az elvonást negatív el

jellel az egyéb támogatások között kellett szerepeltetni. 2001-ben 221 millió forint szerepel a beszámolókban ezen a soron. Ez az összeg abból adódik, hogy 2001-ben a t8zoltóknak több évre visszamen leg kifizették a túlórákat és ezek pótlékait. 3.312 Átengedett központi adók alakulása A központi költségvetés és az önkormányzatok közötti munkamegosztást az átengedett források rendszere is szemlélteti. Három jogcímen történik az adók újraelosztása a központi költségvetésb l, ebb l a legnagyobb volumen8 az átengedett személyi jövedelemadó. Kisebb értéket képvisel a gépjárm8adó és a term föld bérbeadásából származó jövedelmek. Személyi jövedelemadó Az önkormányzatokat jelenleg a személyi jövedelemadóból átlagosan 40% illeti meg. Mértéke a vizsgált id szakban nem változott, csak a közvetlenül az önkormányzatoknak visszajuttatott rész csökkent 20%-ról 5%-ra. Az átengedett összeg a 2001-2002. évi

költségvetési törvény szerint három részb l tev dik össze. • A települési önkormányzatot megilleti a saját közigazgatási területén képz d személyi jövedelemadó 5%-a. • 28,05%-a normatívan illeti meg az önkormányzatokat, azaz a normatív és a kötött normatív támogatások egy részét finanszírozza. (Az arányok a kiegészít szabályozások között található a költségvetési törvényben.) • 6,95%-át az aránytalanság mérséklése érdekében adóer képesség számításával osztják el a települések között. (A számítási mechanizmust a költségvetési törvény 4. számú melléklete tartalmazza) 31 http://www.doksihu A 40% tehát ebb l a három alkotóelemb l tev dik össze, ami 2001-ben országos szinten 286.536 millió Ft-ot jelentett Zala megye ebb l 9687,4 millió forintot kapott, ami 3,4%-a az országos összegnek. A személyi jövedelemadó kiegészítésnek az évek során egyre inkább n a jelent sége, ugyanis ezzel

enyhíteni lehet a települések közötti jövedelemkülönbségeket. Az SZJA kiegészítés jelenleg Zala megye településeinek 95%-át megilleti (243 települést), viszont 2001-ben csupán csak 7 települést l került sor forráselvonásra. 1998-hoz viszonyítva 7 településsel kevesebb kapott személyi jövedelemadó kiegészítést. 2001. évben 7 településekt l került sor forráselvonásra Ilyen település például Tófej község, ahol a Zalakerámia Rt. folytat gazdasági tevékenységet, illetve Gellénháza, ahol az olajipari tevékenység következtében jelent sebb bevételekkel rendelkezik a község. (A vizsgált id szakban a személyi jövedelemadó kiegészítésben részesült, illetve forráscsökkentésben érintett önkormányzatok számát és pénzbeli nagyságrendjét a 3. számú táblázat szemlélteti) 3. számú táblázat 1998. 1999. 2000. 2001. Megnevezés Önk. ezer Önk ezer Önk. ezer Önk. ezer száma forint száma forint száma forint száma

forint SZJA kiegészítés 250 909866 245 1216432 246 1345148 243 1580417 Városok 6 171206 5 238118 5 222529 6 329437 Községek 244 738660 240 978314 241 1122619 237 1250980 Forrás elvonás Városok Községek Összesen 250 909866 2 -3573 2 -3573 247 1212859 5 -14158 5 -14158 251 1330990 7 -46471 1 -6276 6 -40195 250 1533946 Az átengedett személyi jövedelemadó az id szak során 99%-kal emelkedett. A három elem közül azonban csak kett nél figyelhet meg növekedés. A SZJA helyben maradó része a négy év során 61,6%-kal csökkent, ami az el bbiekben említett szabályozásbeli változásnak köszönhet . A SZJA kiegészítés 68,6%-kal, az egyéb szempontok szerinti SZJA pedig 352%-kal növekedett, ez abból adódik, az elemek között az id szak folyamán arányeltolódás következett be. (Az átengedett személyi jövedelemadó alakulását a 4. számú ábra szemlélteti) 32 http://www.doksihu 4. számú ábra Az átengedett személyi jövedelemadó

alakulása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% SZJA egyéb szempontok szerint SZJA kiegészítés SZJA helyben maradó része 1998. 1999. 2000. 2001. Az átengedett személyi jövedelemadó volt a központi költségvetést l származó utolsó bevételforrás, amivel a dolgozat keretében foglalkoztam, ebb l adódóan megállapítható, hogy a központi költségvetési kapcsolatokból származó források az id szak során 44,6%-kal növekedtek. (A központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokat részleteiben a 7. számú melléklet tartalmazza.) Az id szak folyamán a két f elem (átengedett személyi jövedelemadó, állami támogatások és hozzájárulások) között átrendez dés következett be. 1999-t l új elemmel gazdagodott a pénzügyi szabályozórendszer, ugyanis bevezették az önkormányzatok között er teljes differenciálódást okozó ipar8zési adóer képesség számítást. Erre azért volt szükség, hogy az önkormányzatok

közötti jövedelemkülönbség ne növekedjen tovább. A szabályozás változást követ en személyi jövedelemadó kiegészítésben a helyben maradó SZJA és az úgynevezett adóer képesség számított, egy f re jutó összege alapján részesülnek az önkormányzatok. 1999 évet követ en az SZJA helyben maradó része 20%-ról 5%-ra csökkentették. Amint azt a 7 számú melléklet táblázata mutatja, ebb l adódóan csökkent a SZJA helyben maradó része 61,6%-kal és növekedett a SZJA kiegészítés 68,6%-kal. Az egyéb szempontok szerinti SZJA 352%-kal növekedett a négy év során, ami annak a következménye, hogy a normatív támogatások egyre nagyobb százalékát finanszírozta az 33 http://www.doksihu átengedett személyi jövedelemadó. Ebb l adódik, hogy a m8ködési célú állami támogatások sokkal kisebb mértékben növekedtek, csupán 15,3%-kal. Gépjárm adó Az önkormányzatoknak bizonyos korlátok között szabad mozgásterük van a

gépjárm8adó mértékének meghatározásában. A törvényi mérték 1999 január 1-t l 600-1000 Ft/100 kg Ezt megel z en az önkormányzatok nem szólhattak bele ebbe a kérdésbe, egységesen 500 Ft/100 kg volt az adó mértéke. Megyénkben 2001-ben 233 önkormányzat az aló határon, 24 önkormányzat emelten állapította meg az adótételt. Ha az önkormányzat az alsó határon állapítja meg a gépjárm8adót, akkor az adóbevételének az 50%-a illeti meg, ha viszont nem a legkisebb adót veti ki, akkor a különbözet teljes egészében az önkormányzaté. (A Zala megyében kivetett gépjárm8 adótételek nagyság szerinti alakulását a 4. számú táblázat szemlélteti) 4. számú táblázat Zala megyében bevezetett gépjármIadótételek Ft/100 kg Alsó adótétel 601-700 701-800 801-900 901-1000 Összesen Önkormányzatok száma (db) 233 15 8 0 1 257 A gépjárm8adót fizet adózók száma 2001-ben 63958 f volt. 1998-hoz viszonyítva 1835 f vel csökkent. A

gépjárm8vek száma viszont növekedett, 2001-ben 81435 gépjárm8 után fizettek adót Zala megye területén. Ez abból adódik, hogy n tt a több gépjárm8vel rendelkez k száma. Term föld bérbeadásból származó jövedelem után a személyi jövedelemadó 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. 2001-ben a Zala megyei önkormányzatoknak ebb l 30 millió forint bevétele származott, ami 1998-hoz viszonyítva 50%-kal növekedett. 34 http://www.doksihu 3.313 Saját bevételek alakulása 3.3131 Intézményi mIködési bevételek alakulása A saját bevételek 36,8%-a az intézményi m8ködési bevételekb l származik. Ezen belül az intézményi ellátási díjak 34,7%-kal n ttek. A bevételek alakulását az élelmezési normák emelése valamint a gyermeklétszám csökkenése együttesen okozta. Az alaptevékenységgel összefügg egyéb bevételek 78%-kal, az egyéb sajátos bevételek (pl. bérleti díjak) 36,8%-kal növekedtek, együttesen 58,6%-os növekedés

következett be. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzatok igyekeznek a meglév kapacitásaikat kihasználni, a tulajdonukban lév ingatlanokat pedig hasznosítani. Érdemes megemlíteni olyan jelent s bevételi lehet ségeket, mint a piacok és vásárok m8ködtetésének helybiztosítási díjai, helypénzei, illetve ingatlan bérbeadása és autóparkolói díjak. Ebb l is látszik, hogy az önkormányzatok igyekszenek a piacosodó gazdasághoz igazodni, és az intézményeiket többféle célra hasznosítani. (A saját bevételek alakulását egyes fajtákra lebontva a 8. számú melléklet szemlélteti) Az intézményi bevételeken belül csak kis részarány képvisel a vállalkozási bevételek (1 %), mivel kevés önkormányzat folytat üzletszer8 gazdasági tevékenységet. Ezen belül is szinte 99%-át a szolgáltatási bevételek teszik ki. (Az intézményi bevételek alakulását részleteiben az 5. számú táblázat tartalmazza) 5. számú táblázat

Intézményi mIködési bevételek Megnevezés Alaptevékenység bevételei Alaptevékenységgel összefügg egyéb bevételek Intézményi egyéb sajátos bevételek Vállalkozási bevételek Összes intézményi mIködési bevétel 35 1998. 1392810 1307846 1165242 42768 3908666 1999. 1641490 1624746 1333007 34053 4633296 2000. 1735691 1580228 1399534 48717 4764170 ezer forint 2001. 1929697 2328664 1594573 59745 5912679 http://www.doksihu 3.3132 Illetékek, helyi adók alakulása Illetékek Az illetékbevételek elszámolása is törvényileg szabályozott. Illetékbevétellel nem rendelkezik minden önkormányzat, csupán a f városi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok kapják az illetékek (az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével) 50%-át. A másik 50%-a a költségvetést illeti meg Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték esetében 90% a központi költségvetésé, 10% pedig a f városi, megyei, megyei jogú városi

önkormányzatoké. Zala megyében a megyei önkormányzat és a két megyei jogú város (Nagykanizsa, Zalaegerszeg) rendelkezik illetékbevétellel. 1998-ról 2001-re ezek a bevételek majdnem kétszeresére növekedtek. Megyénkben jelenleg a bevételek 80%-ával a megyei önkormányzat 20%-ával a két megyei jogú város rendelkezik. Az illetékbevételek növekedése a megyei önkormányzatnál 119%-os volt, míg a két megyei jogú városnál csak 34%-os. Az illetékszabályozás változása miatt 2000-r l 2001-re a megyei önkormányzat illetékbevétele 68,6%-kal emelkedett, a megyei jogú városoké viszont 11,2%-kal visszaesett. Az összes illetékbevételb l való részesedés is 13% ponttal a megyei önkormányzat javára változott. (Az illetékbevételek alakulását az megyei önkormányzat és a megyei jogú városok között az 6. számú táblázat és a 5 számú ábra szemlélteti) 36 http://www.doksihu 6. számú táblázat Illetékbevételek megoszlása

Önkormányzat típusok Megyei önkormányzat Megyei jogú városok Összesen 1998. ezer Ft % 432911 70,1 184677 29,9 617588 100,0 1999. ezer Ft % 506497 70,1 216216 29,9 722713 100,0 2000. 2001. ezer Ft % ezer Ft % 561874 66,9 947118 79,3 278166 33,1 247150 20,7 840040 100,0 1194268 100,0 5. számú ábra (adatok ezer forintban) 1200000 1000000 800000 Megyei jogú városok Megyei önkormányzat 600000 400000 200000 0 1998. 1999 2000 2001 37 http://www.doksihu Helyi adók A saját bevételek közül szinte a legnagyobb részarányt (36,2%) képviselik a helyi adóbevételek. 2001-ben is csak néhány tized százalékkal maradt az intézményi bevételek mögött. 2001-ben 5815 millió forint volt a teljesített bevételek összege Ez az egyik legdinamikusabban növekv jogcím, 1998. évhez viszonyítva 87%-os növekedés valósult meg. A növekmény 1998 és 1999 között volt kiugróan magas, ami valószín8leg az ipar8zési adóer képesség mérés 1999. évi

bevezetésének köszönhet (A helyi adók alakulását a 9. számú melléklet tartalmazza) Megyénkben 245 önkormányzat, a települési önkormányzatok 95%-a vezetett be helyi adót 1998-hoz viszonyítva 49-cel n tt. (A helyi adót bevezet önkormányzatok számát adónemenként a 7. számú táblázat szemlélteti.) 7. számú táblázat Helyi adót bevezetA önkormányzatok száma adónemenként Adónemek Építményadó Telekadó Vállalkozók kommunális adója Magánszemélyek kommunális adója Idegenforgalmi adó tartózkodás után Idegenforgalmi adó építmény után Ipar8zési adó 1998. 26 17 51 126 14 4 80 1999. 38 18 47 132 17 3 118 2000. 46 17 37 150 19 4 153 db 2001. 60 17 34 163 23 3 171 A legtöbben a helyi ipar8zési adó bevezetésér l döntöttek, számuk az elmúlt id szakban több mint a duplájára emelkedett. Az összes adóbevételen belül is az ipar8zési adóbevétel aránya a legmagasabb 79%. Amellett, hogy a részaránya legmagasabb, a

növekedési üteme is a legdinamikusabb, 99%-kal haladja meg az 1998. évi teljesítést Az ipar8zési adót követ en a legnagyobb nagyságrendet az építményadó képviseli 8,8%-kal, ezt követi az idegenforgalmi adó 8,4 %-kal és a kommunális adó 3%-kal. A kommunális adók közül az önkormányzatok dönt en a magánszemélyek kommunális adóját vezették be. Az elmúlt id szakban ezen adónemet bevezet önkormányzatok száma 37–tel növekedett. 38 http://www.doksihu (1998-ban a kétféle kommunális adót még egy számlán tartották nyilván, ezért külön a 9. számú melléklet táblázata nem tartalmazza) Az idegenforgalmi adóbevétel 98%-át a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó teszi ki, az épületek utáni idegenforgalmi adó azonban dinamikusabban (72,6%-kal) növekedett az elmúlt id szakban. A helyi adók koncentrálódását mutatja, hogy 2001-ben a városok közül a két megyei jogú város szedte a helyi adóbevételek 56,4%-át, míg a

többi 7 város pedig 23,6%-át, így a városok rendelkeznek az adóbevételek 80%-ával. Ebb l adódóan a községek az adók 20%-ával rendelkeznek, ezen belül az 1000 f alatti községek az adóbevételnek csupán 8,9%-át tudhatják magukénak. 3.3133 Kamatbevételek alakulása A kamatbevételek összege 2001-ben közel 606 millió forint volt. A kamatbevételek folyamatos csökkenést mutatnak, 1998-tól 27,7%-os csökkenés következett be. Ezek a bevételek dönt en a számlapénz utáni kamatból és különböz pénzügyi m8veletekb l származnak. A beszámoló adatai alapján az elmúlt években csökkent az önkormányzatok által lekötött értékpapírok, betétek állománya, ami egyben kisebb kamatbevételt is eredményezett. 3.4134 Felhalmozási és tAke jellegI bevételek alakulása A felhalmozási és t ke jelleg8 bevételek teljesítése 2001-ben 6322 millió Ft volt, 1998-hoz viszonyítva 93,4%-kal növekedett. Egyes önkormányzatok közötti megoszlást

tekintve megállapítható, hogy a bevételek dönt részével 72,3%-ával a városok, 23,7%-ával a községek és csupán 4%-ával a megyei önkormányzat rendelkezik. A 4 év folyamán az egyes jogcímek felhalmozási és t kebevételekb l való részesedése átrendez dött. 1998-ban a legnagyobb részarányt a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékesítése képviselte, azonban 2001-re csupán 2%-kal az államháztartáson kívüli felhalmozási bevételek mögé szorult. A négy év alatt 87,6%-kal n tt, de különösen az ingatlanok és a földterületek eladásából származó bevétel volt magas. 39 http://www.doksihu Drasztikus visszaesés figyelhet meg a részvények értékesítésénél. 1998-ról 2001-re 81,6%-os csökkenés következett be, ebb l adódóan az összes bevételen belül való részesedése is jelent sen lecsökkent. (18,2%-ról 1,7%-ra) A vállalat értékesítésb l származó bevételek 87%-kal növekedtek, de 1998-ról 2000-re egy

kiugróan nagy mérték8 növekedés következett be (771%-os), ami a gázm8-vagyon privatizációjának köszönhet . Az államháztartáson belüli és kívüli felhalmozási bevételek egyaránt nagymértékben növekedtek. (+118%; +220%) Ezek dönt en a különböz pályázatokon elnyert támogatások nagyságrendjét mutatják. (A részletes adatokat a 10. számú melléklet tartalmazza) 3.414 Egyéb bevételek alakulása Az államháztartáson belülr l átvett pénzeszközök 34,9%-kal növekedtek az id szak folyamán. Ezen belül az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök képviselik a legnagyobb részarányt jelenleg 89,6%-kal, és a GFS rendszer8 bevételekb l is jelent sen részesedik (15,7%-kal). Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközöket az önkormányzatok egészségügyi intézményeik fenntartására fordítják. Természetesen ez nem elegend az intézmények m8ködtetéséhez, ahhoz további támogatásokat biztosítanak

számukra az önkormányzatok. A központi költségvetést l, illetve az alapoktól átvett pénzeszközöket pályázati úton igényelhetik az önkormányzatok az egyes fejezetekt l különféle célokra. Ilyen cél például az iskolák taneszköz pótlása, valamint iskolai felszerelés vásárlása. Jelent s forrásb vülésre 1999-ben következett be, közel háromszorosára emelkedett az el z évhez viszonyítva. Az id szak során 168,8%-os növekedés következett be Az államháztartáson kívülr l származó pénzeszközök 145,6%-kal növekedtek, a növekedés azonban közel sem volt egyenletes, ugyanis 30,3%-os csökkenést követ en 56,6%-kal, majd 124,9%-kal emelkedett az id szakban. 40 http://www.doksihu 3.42 Kiadások alakulása A megye önkormányzatai 2001-ben 62935 millió Ft-ot fordítottak kiadásaik teljesítésére, ami 48,9%-kal haladta meg az 1998.évi kiadásokat (A kiadásokat részletesen a 11. számú melléklet szemlélteti) A 2001. évi

teljesített kiadásokból a legnagyobb részarány az önkormányzatok és intézményeik fenntartására fordított kiadások képviselik 68,2%-kal. A felhalmozási és t ke jelleg8 kiadások részaránya 20,2%. Ezen felül az egyéb kiadások (Támogatások és egyéb folyó átutalások; Kölcsönnyújtás és törlesztés) összességében is csupán 7%-ot képviselnek. Az egyes kiadási csoportok aránya az id szak során viszonylag állandó volt, csupán 1999-ben volt a felhalmozási és t ke jelleg8 kiadásoknak alacsonyabb a részaránya (16,3%), ekkor a m8ködési kiadásokra fordítottak többet az önkormányzatok. (A részletes megoszlást a 12. számú melléklet mutatja) 3.421 Folyó (mIködési) kiadások alakulása A m8ködési kiadások három nagy csoportját különböztethetjük meg, amelyekkel a következ kben részletesen foglalkozom: • Személyi juttatások • Munkáltatókat terhel járulékok • Dologi és egyéb folyó kiadások. A m8ködési

kiadások 1998-ról 2001-re 45,7%-kal növekedtek. A költségvetési szféra él munka igénye magas. Ezt mutatja, hogy a m8ködési kiadások 60%-át a személyi juttatások és járulékaik teszik ki. (A m8ködési kiadások megoszlását az 6. számú ábra szemlélteti) 6. számú ábra 2001. é vi mIködé s i kiadás ok me gos zlás a S zem élyi juttatás ok 40% 44% Munkáltatókat terhel járulékok D ologi és egyéb folyó kiadás ok 16% 41 http://www.doksihu Személyi juttatások és a munkáltatókat terhel# járulékok alakulása A személyi juttatásokra fordított kiadások összege 2001-ben 18785 millió Ft-ot tett ki, a vizsgált id szakban 51,3%-kal növekedett. A megyei önkormányzatnál 49,6%-os, a városoknál 53,2%-os, a községeknél 48,7%-os volt a növekedés mértéke. A személyi juttatásokon belül a nem rendszeres személyi juttatások emelkedtek a legkisebb mértékben (40,5%-kal), a küls személyi juttatások növekedése 53%-os, a

rendszeres személyi juttatásoké pedig 54%-os volt. (A személyi juttatások alakulását a 13. számú melléklet mutatja) Ebb l adódóan az egyes foglalkoztatási formáknál is növekedés tapasztalható. Az önkormányzati képvisel k, a köztisztvisel k és a közalkalmazottak juttatási is emelkedtek. A személyi juttatások alakulását a foglalkoztatottak létszámának változása is befolyásolta. (Az önkormányzatoknál foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát a 8. számú táblázat szemlélteti) 8. számú táblázat Önkormányzatoknál foglalkoztatottak átalgos statisztika állományi létszáma f Megnevezés Közalkalmazott Köztisztvisel Egyéb bérrendszerbe tartozó Összesen 1998. 14 588 1 815 1 406 17 809 1999. 14 441 1 817 1 225 17 483 2000. 14 160 1 855 1 096 17 111 2001. 13 650 1 676 1 402 16 728 Az adatok szerint összességében 6,1%-os létszámfogyás tapasztalható. A közalkalmazotti körben egyrészt annak köszönhet ,

hogy a központi költségvetés több éve támogatja a létszámcsökkentést, másrészt a bértörvények betartása is létszámcsökkentésre, racionalizálásra ösztönzi az önkormányzatokat. 2001 évben a köztisztvisel k jelent s mérték8 létszámfogyását, illetve ezzel egyid ben az egyéb bérrendszerbe tartozók növekedését részben az okozta, hogy ebben az évben a fizikai és ügyviteli dolgozókat ki kellett szervezni a köztisztvisel i jogállásról szóló törvény hatálya alól. A 2000. évi köztisztvisel i létszámnövekedéshez feladatváltozások is hozzájárultak, ezek pedig építéshatóságok, gyámhivatalok, okmányirodák felállítását jelentette. 42 http://www.doksihu A munkáltatókat terhel járulékok (Társadalombiztosítási járulék; Munkaadói járulék Egészségügyi hozzájárulás; Táppénz hozzájárulás) a vizsgált id szakban bekövetkezett jogszabályi változások következtében csupán 27,5%-kal

növekedett, a ami a személyi juttatások 51,3%-os növekedéséhez viszonyítva csekély mérték8 volt. Dologi kiadások alakulása A dologi kiadásokra 2001-ben 17156 millió Ft-ot fordítottak az önkormányzatok. 1998-hoz viszonyítva 48,3%-os növekedés volt tapasztalható. 1999-r l 2000-re a növekedés csupán 7,4%-os volt, ekkor úgy t8nt, hogy a kiadásokat reálértéken sikerült szinten tartani, de 2000-r l 2001-re 14,5%-os volt a növekedés mértéke. A növekedési mérték a községeknél volt a legmagasabb 74,6%-os, a városoknál 63,5%, a megyei önkormányzatnál pedig 49,7% volt az emelkedés. Az el z évhez viszonyított változás tekintetében megállapítható, hogy 1998-ról 1999-re következett be nagyobb mérték8 növekedés, ami összességében 31,4%-os volt, a településtípusokat is figyelembe véve az id szakban a községeknél volt a legjelent sebb a növekedés mértéke (40,6%-os), a városoknál 3,6%-os, a megyei önkormányzatnál pedig

26,6%-os növekedés következett be a dologi kiadásokban. (A dologi kiadások településtípusonkénti alakulását a 14. számú melléklet szemlélteti) A m8ködési kiadásokat f bb ágazatonként vizsgálva megállapítható, hogy a kiadásokon belül a legnagyobb részarányt az oktatási ágazat kiadásai képviselik 36,5%-kal, ezt követi az egészségügy kiadásai 23,7%-kal, majd az igazgatás 15,4%-kal és a szociális ágazat 8%-kal. Azonos nagyságrendet képvisel a városgazdálkodási ágazat (4,8%), valamint a kulturális és sport tevékenység kiadásai (4,9%). (A helyi önkormányzatok ágazatonkénti folyó kiadásait a 15. számú melléklet, valamint az ágazatonkénti megoszlást a 16 számú melléklet szemlélteti.) Az oktatási ágazat kiadása 2001-ben 15674 millió Ft volt, 1998-hoz viszonyítva 38,7%-kal emelkedett. A közoktatási intézmények anyagi lehet ségeit jelent s összeg8 pályázati pénzeszközök segítették, els sorban ezekb l tudták a

szakmai eszközöket beszerezni, a felszereltséget javítani. Az ágazatban központi pénzeszközök segítették az új pedagógiai programok megvalósítását, a pedagógusok továbbképzését. 43 http://www.doksihu Az egészségügyi ágazat kiadásai 10160 millió Ft-ot tettek ki, a négy év folyamán 37,7%-kal növekedett. A mintegy 9561 millió Ft-os társadalombiztosítási támogatás mellett jelent s összeget (599 millió Ft-ot) kellett az önkormányzatoknak az egészségügyi feladatok ellátására fordítani annak érdekében, hogy feladataiknak eleget tudjanak tenni, mivel az ellátási felel sség az önkormányzatoké. A szociális intézményeik m8ködtetésére 3418 millió Ft-ot fordítottak az önkormányzatok. Ez az összeg a m8ködési kiadások átlagát is meghaladóan 46,9%-kal emelkedett az id szak során. Az elmúlt négy évben az id sek nappali ellátását biztosító intézmények száma csökkent, ezzel szemben azonban gyakorivá vált a

falugondnoki szolgálatok létrehozása, és ennek a rendszernek a kiépítése. A gyermekvédelmi törvény megalkotása és a szociális törvény módosítása révén gyermekjóléti és családsegít szolgálatok is létrejöttek. Mindezekb l következik, hogy a szociális ágazatban a központi szabályozás által nem létszámleépítés, hanem létszámb vítés valósult meg. Az alapellátás kiadásainak bemutatásakor fontos a fajlagos kiadások alakulásával is foglalkozni. A megyében az aprófalvas településszerkezet miatt f ként a községekben a feladatok ellátása sok kis létszámú intézményben történik, ezért érdemes összehasonlítani Zala megye községeinek, illetve az ország községeinek átlagos egy f re jutó kiadását fontosabb ágazatokra kivetítve. (Az egy f re (ellátottra) jutó kiadások alakulását a 9. számú táblázat mutatja) 9. számú táblázat Egy fAre (ellátottra) jutó kiadások Ft Ágazat Igazgatás Óvodai nevelés

Általános m8veltséget megalapozó oktatás Nappali szociális ellátás Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Zala megyei Országos átlag 20 663 17 346 201 120 187 318 178 661 155 595 160 818 78 170 62 889 134 150 78 488 25 466 A fenti adatokból egyértelm8en látszik, hogy a megye önkormányzatai az ellátásokat csak az országos községi átalagnál magasabb m8ködési költéséggel tudják biztosítani. 44 http://www.doksihu 3.422 Felhalmozási kiadások alakulása A felhalmozási kiadások 2001-ben 12691 millió Ft-ot tettek ki, amelyek az 1998-as évhez viszonyítva 50%-kal növekedtek. Az egyes önkormányzattípusok közötti megoszlást tekintve megállapítható, hogy jelenleg a beruházások 62%-át a városok, 34,4%-át a községek, 3,6%-át a megyei önkormányzat valósította meg. A négy évet tekintve a részesedéi arány eltolódása figyelhet meg a városok javára. A 2000 évig inkább a községek felé irányult az

arányeltolódás (1998-ban 31,4%; 2000-ben 43,6%), de 2000-r l 2001-re újból a városok javára billent vissza (2000-ben 50,2%; 2001-ben 62%). Ebb l adódóan a megyei önkormányzat részesedése majdnem a negyedére csökkent (1998-ban 14,1%; 2001-ben 3,6%). A felhalmozási kiadásokon belül a legnagyobb részarány a tárgyi eszközök és a immateriális javak vásárlására, létesítésére fordított kiadások képviselik 59%-kal. Az elmúlt id szakban ezek 47,8%-kal emelkedtek A nagy érték8 tárgyi eszközök felújítása 11,3%-ot képvisel az összes felhalmozási kiadásból, azonban 1998-ról 2001-re 60%-kal növekedett. A felújítások növekedését segítette 1998-tól a céljelleg8 decentralizált támogatási rendszer bevezetése, mivel ez a támogatás felújítási célokat is szolgál. Azonban ezen a területen tapasztalható sokéves elmaradás miatt még nagyon sok tennivalója van az önkormányzatoknak. Az új beruházások f ként központi (cél- és

címzett támogatások, területi kiegyenlít és céljelleg8 decentralizált) támogatásokkal, központi célel irányzatok igénybevételével indulnak, azonban a kiadások fedezetének jelent s részét továbbra is a saját források biztosítják. Az állami támogatások, valamint a fejlesztésre átvett központi pénzeszközök a beruházásokra és a felújításokra fordított kiadások növekv hányadát fedezték, de 2001-re némi visszaesés volt tapasztalható. (1998-ban 32,9%-át; 1999-ben 33,8%-át; 2000-ben 42,6%-át; 2001-ben 40,3%-át) A területi kiegyenlít és a céljelleg8 decentralizált támogatások els sorban a cél- és címzett támogatások körében nem támogatott beruházások megvalósításához biztosítottak fejlesztési forrásokat. Ilyen például a gázhálózat építés, úthálózat b vítés és rekonstrukció, járdaépítés, közvilágítás korszer8sítés, belterületi intézmény felújítás stb. 45 vízrendezés,

f8téskorszer8sítés, http://www.doksihu A fejlesztési kiadások ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzatok a vízgazdálkodási ágazatban valósították meg a legtöbb, illetve a legnagyobb költségigény8 beruházásokat. A vízgazdálkodásra fordított felhalmozási kiadások összege 2001-ben 3459 millió Ft-ot tett ki. (A helyi önkormányzatok fejlesztési kiadásait ágazatonként a 14. számú melléklet szemlélteti.) A megyében az elmúlt négy évben 235 km szennyvízcsatorna épült, a szennyvíztisztító telepek kapacitása pedig napi 1959 m3-rel b vült. Jelenleg is több településen van szennyvízcsatorna építés folyamatba (pl.: Nagykapornak, Lenti, Gellénháza, Zalalöv stb), ezek tervezett összköltsége meghaladja a 11 milliárd Ft-ot. A vizsgált id szakban szilárd hulladék lerakóhely létesítése fejez dött be Zalaegerszegen és van folyamatban Nagykanizsán. A két beruházás tervezett összköltsége 703

millió Ft volt, amelyhez a két önkormányzat 352 millió Ft céltámogatásban részesült. Az elmúlt id szakban az oktatási ágazatban is több beruházás fejez dött be. Iskolab vítésre, rekonstrukcióra került sor Nagykanizsán, Palinban, Tótszerdahelyen, Tótszentmártonban, Türjén, Garaboncon, Tófejen és Pusztamagyaródon, általános iskola és diákotthon b vítésére Csapiban. További iskolai beruházások vannak folyamatban Nagykanizsán és Muraszemenyén. Valamennyi beruházás cél, vagy címzett támogatás segítségével valósult illetve valósul meg. Az egészségügyi ágazatban két nagyberuházás fejez dött be, a Megyei Kórház és a Nagykanizsai Városi Kórház rekonstrukciójának összköltsége 2,7 milliárd Ft volt, amelyhez az önkormányzat 2,6 milliárd Ft címzett támogatásban részesült. Ezen túl céltámogatással közel 393 millió Ft összegben került sor egészségügyi m8szerek, gépek beszerzésére. 46

http://www.doksihu A kulturális ágazatban is több jelent s beruházás valósult meg, illetve van jelenleg is folyamatban. Az id szak során a befejezett beruházások a kulturális ágazatban a következ k voltak: • Göcsej Múzeum tet tér beépítése • Hevesi Sándor Színház rekonstrukciója és b vítése • Nagykanizsán Városi Könyvtár építése • Thúry György Múzeum rekonstrukciója A négy beruházás összköltsége közel 1228 millió Ft-ot tett ki, viszont közülük is a legnagyobb költségigény8 volt az új Városi Könyvtár megépítése Nagykanizsán, ugyanis csupán erre az egy beruházásra 918 millió Ft-ot fordítottak. Természetesen az önkormányzatok nem csupán saját er b l finanszírozták mindezt, ugyanis összességében 1083 millió Ft címzett támogatást kaptak hozzá. Jelenleg az ágazatban két nagy beruházás van folyamatban a megye területén, mégpedig • Befogadó színház b vítése és rekonstrukciója

Keszthelyen • Gönczi Ferenc Általános M8vel dési Központ rekonstrukciója A két beruházás tervezett összköltsége mintegy 978 millió Ft volt, ehhez összességében 668 millió Ft címzett támogatást kaptak. Jelenleg a Gönczi Ferenc Általános M8vel dési Központ rekonstrukciójához ebb l még semmit nem használt fel, de a színház rekonstrukcióhoz a kapott összegnek a felét már igénybe vették. 47 http://www.doksihu 3.423 Egyéb kiadások alakulása Támogatások és egyéb folyó átutalások alakulása A támogatások és egyéb folyó átutalások összege 2001-ben 4226 millió Ft-ot tett ki. A négy év folyamán az összegben 38,8%-os növekedés következett be. A növekedés dinamikája nem egyenletes, ugyanis a legnagyobb mérték8 növekedés 1999-r l 2000-re figyelhet meg (16,3%). 2000-r l 2001-re csupán csak 7,7%-os volt a növekedés A támogatások és egyéb folyó átutalások jogcím négy nagy részb l tev dik össze, ezek a

következ k • M8ködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre • M8ködési célú pénzeszközátadás államháztartáson belülre • Társadalom és szociálpolitikai juttatások • Ellátottak pénzbeli juttatásai Ezek közül a legnagyobb részarányt a társadalom és szociálpolitikai juttatások képviselik 51,2%-kal, de részarány az id szak során fokozatosan csökkent az államháztartáson kívülre történ m8ködési célú pénzeszközátadás javára. 1998-ban még 65,8%-os részesedést tudhatott magáénak, ami a 2001-es adatokhoz viszonyítva 14,6% pontos csökkenést jelent. Az önkormányzatok által folyósított szociális ellátások összege 2001-ben 2165 millió Ft volt. Az id szak folyamán közel azonos nagyságrendet képviselt, csupán 8%-os növekedés következett be. Az igencsak kismérték8 növekedést szabályozásbeli változások okozták (Az ellátások évenkénti alakulását a 10. számú táblázat

szemlélteti) 48 http://www.doksihu 10. számú táblázat Az önkormányzatok által folyósított ellátások alakulása Ellátások 1998. 1999. 2000. Gyermeknevelési támogatás 222697 82835 Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 526075 500716 431223 Tartósan munkanélküliek rendszeres szoc.seg 27146 47370 59520 Id skorúak járadéka 45245 54903 57985 Rendszeres szociális segély egyéb jogcímeken 74220 82618 93215 Lakásfenntartási támogatás 49351 64279 69367 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 599302 809443 858269 Kiegészít családi pótlék Egyéb rászorultságtól függ ellátás 250428 274474 309207 Természetben nyújtott egyéb állátások 211473 191390 185750 Összesen 2005937 2108028 2064536 ezer Ft 2001. 183534 186219 61736 120505 66239 969864 385209 191599 2164905 Amint azt a táblázat is mutatja 2000. évben szabályozásbeli változás történt a társadalom és szociálpolitikai juttatások körében. 1999-ben a gyermeknevelési

támogatás biztosítása a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz került, 2001-re a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elnevezése kiegészít családi pótlékra változott. 2001 évben a kiegészít családi pótlék képviseli a legnagyobb arányt a társadalom és szociálpolitikai juttatások körében (44,8%). 1998. és 2000 között a munkanélküliek jövedelempótló támogatására fizettek ki még jelent sebb összeget az önkormányzatok. (2000-ben 431 millión Ft-ot) A kifizetésre kerül összeg csökken tendenciát mutat. A jövedelempótló támogatások kifutásának oka az, hogy új ellátások már nem kerültek megállapításra. A jövedelempótló támogatások összege emiatt drasztikusan csökkent, 2001-ben csupán184 millió Ft-ot tesz ki, ami 8,5%-os részesedést jelent az ellátások összegéb l. 2001-re szabályozásbeli változások következtében, miszerint a munkanélküliek támogatásából kikerültek, közhasznú, illetve a

közcélú foglalkoztatottakká váltak, így kiadásaik nem szociális ellátásként, hanem személyi juttatásként jelenik meg az önkormányzatok beszámolóiban. 49 http://www.doksihu A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül k számának csökkenése mellett folyamatosan emelkedik a munkanélküli személyek rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg, ebb l adódóan az ellátások köréb l való részesedése is n tt. 1998-ban csupán 1,4%-ot képviselt, ezzel szemben 2001-ben már 8,6%-os arányt tudhatott magáénak. Az id skorúak járadékára és az egyéb rászorultságtól függ ellátásra is egyre többet kell költeni az önkormányzatoknak, a két jogcímben a négy év során 51%-os növekedés következett be. A támogatások és egyéb folyó átutalások körében ezt követ en a legnagyobb részarányt az államháztartáson kívülre történ mködési pénzeszközátadások képviselik 46,7%-kal. a négy év folyamán

100%-os növekedés figyelhet meg. Államháztartáson kívülre a városok adják át a m8ködési célú pénzeszközök 70,4%-át. A városi önkormányzatok olyan kötelez és önként vállalt feladatok ellátását teljesítették, melyeket saját intézményeivel és gazdasági társaságaival nem tudott biztosítani. Zalaegerszeg város e támogatások révén a városban m8köd önálló kulturális egyesületek, m8vészeti csoportok, a verseny- és élsportban az utánpótlás nevelésében élen járó sportegyesületek, a nem városi fenntartású egészségügyi és szociális intézmények, karitatív szervezetek sikeres m8ködéséhez járult hozzá. Nagykanizsa város e pénzeszközökb l oktatási, kulturális, népjóléti, sport és egyéb feladatokat ellátó egyesületeket, szervezeteket, intézményeket, alapítványokat és egyéb szervez déseket támogatott. Keszthely város esetében államháztartáson kívüli pénzeszközök átadására az

önkormányzat területén, illetve a vonzáskörzetben m8köd kulturális alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek vonatkozásában került sor. Az államháztartáson belülre történ mködési célú pénzeszközátadások csupán 0,4%-os részesedési képviselnek. Ezen jogcímen a központi és önkormányzati költségvetési szerveknek, társadalombiztosítási alapoknak és az elkülönített állami pénzalapoknak véglegesen átadott pénzeszközök jelennek meg. Az átadott pénzeszközök részarány azért ilyen alacsony, mert az önkormányzatok a társadalombiztosítástól inkább pénzeszközöket kapnak, mint számukra átadnak. Az id szak során 60%-os növekedés következett be 50 http://www.doksihu Az ellátottak pénzbeli juttatásai is csekély részarányt képviselnek (1,6%-ot) és ugyancsak 60%-kal növekedtek. Ezen belül is az egyéb pénzbeli juttatásoké a legnagyobb részarány (61,7%). A feln ttoktatásban résztvev k juttatásai bár

csak 0,9%-os részesedést tudhatnak magukénak, ezzel szemben az id szak során 840,8%-kal növekedett. Kölcsönnyújtás és törlesztés alakulása A kölcsönnyújtás és törlesztés 2001-ben 180 millió Ft-ot tett ki, a négy év folyamán 144%-kal növekedett. Legjelent sebb növekedés a megyei önkormányzatnál figyelhet meg, ugyanakkor az összeg a városoknál a legmagasabb (91 millió Ft), a községekben 79 millió Ft-ot, a megyei önkormányzatnál 10 millió Ft-ot tesz ki. 51 http://www.doksihu 3.5 Az önkormányzatok vagyongazdálkodása A vagyoni helyzet elemzésekor az 1998. 1999 2000 és a 2001 évek mérlegadatai kerületek összehasonlításra. Az elemzés elvégzésekor szükséges, hogy az 1998 évi nyitó állományt, valamint a számviteli törvény változását figyelembe vegyük, azért, hogy a változásokra vonatkozóan reális képet kaphassunk. (A négy év mérlegét a 17. számú melléklet tartalmazza) Zala megyében a vagyon évr l-évre

növekszik. Amíg 1998 elején csupán 45383 millió Ftot tett ki, addig 2001 év végére 79850 millió Ft-ra emelkedett, ami összességében 75,9%-os gyarapodást jelent. A vagyongyarapodás évek közötti eltérésének vizsgálatakor megállapítható, hogy míg 1998. és 2000 évek folyamán a növekedés dinamikája hasonló mérték8 volt, addig 1999. évben ett l kisebb, 2001 évben pedig ett l nagyobb növekedés volt jellemz Az 1999. évi kisebb mérték8 növekedést megyei szinten a befektetett eszközök gyarapodásának lassulása, a 2001. évi nagyobb mérték8 növekedést pedig ugyancsak ezeknek az eszközöknek az ugrásszer8 gyorsulása okozta. A vizsgált id szakban az önkormányzati vagyon több mint fele a városok tulajdona (2001-ben 56%-a), a községek 32,2%-kal, a megyei önkormányzat 11,8%-kal részesedik bel le. A községek vagyongyarapodása nagyobb mérték8 volt, mint a megyei önkormányzaté (községek 76,2%, megyei önkormányzat 20,2%), ez

eredményezte azt is, hogy a községek önkormányzati vagyonból való részesedése az 1998. évi 28,3%-ról 2001-re 32,2%-ra emelkedett. Az önkormányzati vagyonon belül magas részarányt képviselnek a befektetett eszközök, melyeknek növekedése 1998-tól folyamatos, nagysága 2001-ben elérte a 64482 millió Ft-ot. Az önkormányzati vagyonnak 1998-ban 78,2%-a, 1999-ben 78,9%-a, 2000-ben 79,8%-a, 2001-ben pedig 80,1%-a a befektetett eszközökben testesül meg. A vizsgált évek mindegyikében a befektetett eszközök túlnyomó többségével a városok rendelkeznek, 2001-ben a városok 55,5%-ban, a községek 35%-ban, megyei önkormányzat pedig 9,5%-ban részesedik a befektetett eszközökb l. 52 http://www.doksihu 1998. és 2000 között az immateriális javak gyarapodása a legszembet8n bb 145%, illetve a nyitó id szakhoz viszonyítva 249%, ugyanakkor a befektetett eszközökön belüli arányuk nagyon alacsony, az arányszám 1998-ben 0,2%, 2001-ben

pedig 0,4% volt. A tárgyi eszközök képviseli a befektetett eszközök 72%-át, állománya 1998. év folyamán 22,8%-kal n tt. Növekedési üteme a további években lassult, 1998-ról 2001-re azonban összességében így is 93,5%-kal emelkedett. A befektetett pénzügyi eszközök állománya az id szak során eltér en változott. 1998-ban és 2000-ben 1-2%-os csökkenés volt tapasztalható az el z évhez képest, azonban 1999-ben 13,3%-os, 2001-ben pedig 29,5%-os növekedés figyelhet meg. Összességében a négy év során 41,2%-os növekedés következett be. A forgóeszközök állománya 1998. év végét l folyamatosan növekedett, összege 2001-ben 15369 millió Ft volt, növekedési üteme azonban mérsékeltebb a teljes eszközállomány növekedésénél, emiatt a vagyonon belüli részaránya évr l-évre csökkent. 1998. év elejét l a végéig a forgóeszközök állománya megyei szinten 2,4%-kal csökkent, mindössze a pénzeszközöknél figyelhet meg

13,7%-os növekedés. A településtípusok közül a megyei önkormányzatnál és a városoknál is csökkent a forgóeszközök állománya, a községeknél azonban ett l eltér en 22,8%-kal 427 millió Ft-tal n tt. Összességében a négy év folyamán 33,4%-os emelkedést okozott 2001-ben a forgóeszközök 57,9%-ával a városok, 20,4%-ával a községek és 21,7%-ával a megyei önkormányzat rendelkezik. A forgóeszköz állomány több mint felével tehát a városok rendelkeznek, ugyanakkor 1998-tól 2000-ig az aránya csökkent, a községeké és a megyei önkormányzatoké pedig egyre növekedett. 2000-r l 2001-re egy kis mérték8 ellentétes mozgás figyelhet meg. A forgóeszközökön belül az 1998. évi nyitó adatokban még az értékpapírok képviselték a legnagyobb részarányt 3997 millió Ft-tal (34,7%), az 1998.,1999,2000 évek záró mérlegadataiban viszont a pénzeszközök állománya volt a nagyobb. 2001-ben azonban 0,2% ponttal újból az

értékpapírok javára billent el az arány. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzatoknál nagy a t keigényesség, a tartós befektetések lekötik a t két, kicsi a finanszírozásba azonnal, rövid id n belül bevonható forgóeszközök állománya. A forgóeszközök lekötöttsége –vagyis a készletként lekötött forgóeszközök aránya alacsony, a vizsgált évek mindegyikében 3% körüli. Ez likviditás szempontjából kedvez , mivel az alacsony forgóeszköz állományon belül nagyobb a szabad, könnyen hozzáférhet , a finanszírozásba azonnal vagy rövid id n belül bevonható pénzeszközök nagysága. 53 http://www.doksihu A forrás oldalt vizsgálva megállapítható hogy a saját t ke állománya folyamatosan emelkedett a vizsgált id szakban, 1998. év elejét l 2001 év végéig 78,5%-os (30236 millió Ft-os) növekedés tapasztalható. Az összes forráson belül a saját források magas részarányt képviselnek (2001-ben 72555

millió Ft). A saját források aránya mutató 1998 év végén 88,9%, 1999-ben 90,4%, 2000-ben 90,7%, 2001-ben 90,9% volt. A tartalékképzés aránya a saját források záró állományán belül minden évben hasonló mérték8 volt, mindössze 5% körüli nagyságrendet képviselt, összege 1998. év végét l kismértékben de folyamatosan emelkedett. Zala megyében a vizsgált évek mindegyikére jellemz az idegen-, és saját forrás egymáshoz való arányának kedvez alakulása, az eszközök finanszírozásában a saját t ke a meghatározó, ami a biztonságos gazdálkodás egyik fontos eleme. A befektetett eszközök és a tárgyi eszközök fedezettsége is jó (1998-ban 107,8, 147,6%; 1999-ben 108,3, 150,0%; 2000-ben 107,8, 147,3%; 2001-ben 106,6, 148,1%), bár megfigyelhet , hogy a befektetett eszközök és a tárgyi eszközök nagyobb mértékben növekednek, mint a saját t ke. A kötelezettségek állománya 2001-ben 72958 millió Ft volt, 1998. év

elejét l 3136 millió Ft-tal (75,4%-kal) emelkedett. Legjelent sebb növekedés 1998 év folyamán tapasztalható, ekkor 37%-kal, 2001-ben 19,3%-kal n tt a kötelezettségek összege a nyitó állományhoz viszonyítva. 1999-ben ett l eltér en, megyei szinten a kötelezettségek összegének 3,7%-os csökkenése figyelhet meg. Ezt a városok állományának 17,3%-os csökkenése okozta, ami egyrészt a rövid lejáratú kötelezettségek, másrészt az egyéb passzív pénzügyi elszámolások összegének csökkenéséb l adódott. A megyei önkormányzat és a községek kötelezettségei azonban emelkedtek. Likviditási szempontból kedvez , hogy az idegen forrásokon belül a rövid lejáratú kötelezettségek n ttek a legnagyobb mértékben a négy év folyamán (58%-kal). A növekedés dinamikája azonban eltér a vizsgált id szakban, 1998-ban 38,1%-os, 1999-ben 0,9%-os, 2000-ben 19,9%-os, 2001-ben pedig 30,7%-os. 54 http://www.doksihu Az általános likviditási

mutató alapján meghatározott fizet képesség a négy év vonatkozásában kedvez en alakult. (1998-ban 197%, 1999-ben 220%, 2000-ben 217%, 2001-ben 211%) A forgóeszközök állománya a négy évben a kötelezettségek összegének körülbelül a kétszerese, a forgóeszközök állománya tehát fedezetet biztosít a kötelezettségek teljesítésére. A hitelfedezettség mutatója is jónak mondható, (1998-ban 121,4%, 1999-ben 136,4%, 2000-ben 130,9%, 2001-ben 98,7%) a követelések összege szinte minden vizsgált évben meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. A 2001-es év a kivételes id szak, ugyanis törvényi változások miatt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek körébe került a társadalombiztosítási és adó túlfizetések állományának összege. Mivel ez az összeg meglehet sen nagy nagyságrendet képvisel, ezért ez nagymértékben megnövelte a rövid lejáratú kötelezettségek állományát. Egymáshoz való arányuk tehát

kedvez , a követelések rövid id n belül fedezetet nyújtanak a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítésére. Értékpapír és hitelm veletek A befektetett pénzügyi eszközök nagysága 2001-ben 5850 millió Ft volt, amelyb l a városok 86%-kal, a községek 10%-kal, a megyei önkormányzat 4%-kal részesedett, az id szak során 1708 millió Ft-tal (41,2%-kal) növekedett. A városoknál magasabb növekedési tendencia figyelhet meg (52%-os), a községeknél viszont sokkal alacsonyabb (25%-os), ezzel ellentétben pedig a megyei önkormányzatnál csökkenés figyelhet meg, mégpedig 21%-os. A befektetett pénzügyi eszközökb l a részesedések képviselik a legnagyobb részarányt 81,3%-kal, megyei szinten az 4758 millió Ft-ot tesz ki, a négy év során pedig 51,1%-kal emelkedett. Ezt a növekedést a városoknál jelentkez 81,2%-os növekedés okozta, ugyanis a községek és a megyei önkormányzat részesedései csökkentek 12,8%-kal valamint 21,8%-kal. (A

befektetett pénzügyi eszközök változásait a 18. számú melléklet szemlélteti) A hosszú lejáratú értékpapírok állománya 2001-ben sokkal alacsonyabb, mindössze 410 millió Ft volt. 1998-tól 2000-ig állománya folyamatosan csökkent, ekkor már csak 129 millió Ft-ot tett ki, majd egy év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Hosszú lejáratú bankbetét már nincs a megyében, ugyanis 1999-ben megszüntetésre került. 55 http://www.doksihu A rövid lejáratú értékpapírokba a 2001. év során 5262 millió Ft-ot fektettek az önkormányzatok. Ezek többségével a városok rendelkeznek (89%-ával) A növekedés mértéke megyei szinten 31,7%-os, azonban ehhez a növekedéshez az egyes településtípusok nagyon eltér módon járultak hozzá, ugyanis a városoknál 60,2%-kal, növekedett az önkormányzatok értékpapír állománya, a községek esetében azonban 2,2%-os csökkenés következett be. A megyei önkormányzat nem rendelkezik rövid

lejáratú értékpapírokkal. A m8ködési hitelek állománya 386 millió Ft, a négy év során 137 millió Ft-tal, 55%-kal emelkedett. Ez a növekedés azonban egyáltalán nem mondható egyenletesnek, ugyanis 1998-ban és 1999-ben ugrásszer8en 244 illetve 242 millió Ft-tal emelkedett a rövid lejáratú hitelek állománya, de 2000-ben már 148 millió Ft-tal csökkent, majd 2001-ben újból 43 millió Ft-os növekedés következett be. A hitelállomány jelent s növekedése a megyei önkormányzatnál és a községeknél következett be összesen 160 millió Ft, a városoknál viszont csökkenés volt tapasztalható (23 millió Ft). Ezzel szemben azonban a m8ködési hiteleknek az 55%-ával így is a városok rendelkeznek, a községek 42%-os, a megyei önkormányzat 3%-os részesedést tudhat magáénak. A fejlesztési hitelek nagysága 2001-ben 1669 millió Ft, amelyb l 432 millió Ft a 2002. évi visszafizetési kötelezettség összege. A fejlesztési tartozások nagy

része, (71,2%-a) a városokat terheli, a községek 19%-ot, a megyei önkormányzat 9,8%-ot képvisel. 56 http://www.doksihu Összegzés Amint az a dolgozatból is kiderül az önkormányzatok költségvetése nem a kiadási szükségleten alapul, hanem a bevételi lehet ségeik határozzák meg a kiadásaik összegét. Az Ötv. és az Áht a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat és kötelezettségeket, ezen belül az önkormányzati költségvetésre vonatkozó, hosszabb távon érvényes szabályokat tartalmazzák. A rövid távú szabályozást pedig az adott évi költségvetési törvény foglalja magába. A Zala megye önkormányzatainak bevételei és kiadásai az id szak során 49%-kal növekedtek, bevételeik nagy részét a központi költségvetési kapcsolatokból származó pénzeszközök teszik ki, de egyre inkább eltolódás figyelhet meg a saját bevételek javára, ugyanis az önkormányzatok által beszedett helyi adók az id szak folyamán 87%-kal

növekedtek. A megnövekedett bevételekhez azonban megnövekedett feladatkörök is kapcsolódnak. Zala megyében sok kis önkormányzat m8ködik, amelyeknek lakosságszámtól függetlenül el kell látniuk kötelez feladataikat. Ezért a megyében a 258 önkormányzatból 131 részesül önhibájukon kívül hátrányos helyzet8 önkormányzatok támogatásából (50%), ami magasabb, mint az országos átlag, ugyanis országos viszonylatban az önkormányzatok 37,5%-a részesül bel le. Az önkormányzatok feladatai tehát sokrét8ek és bonyolultak, intézményeiket csak magas fajlagos költségekkel tudják m8ködtetni. A költségvetési törvényb l is látható, hogy normatív támogatásokhoz is közel 50 jogcímen juthatnak hozzá, ami nagy terheket ró az apró önkormányzatok vállára, ezért munkájuk segítése érdekében egyszer8sítésre kellene törekedni. A kis létszámú települések nem minden esetben képesek megfelel en biztosítani a

közszolgáltatásokat, ezért egyre inkább felértékel dik a térségi feladatellátás szerepe. Az államháztartási reform keretében fontos törekvés, hogy az önkormányzati feladatok és hatáskörök telepítésének újragondolásával a kistelepülési önkormányzatok mentesüljenek túlzott terheik alól. A nagyobb volumen8 feladatokat a nagyobb teljesít képesség8 önkormányzatokhoz kellene telepíteni, vagy kistérségi szinten több önkormányzat együttm8ködésével megoldani. 57 http://www.doksihu Mellékletek http://www.doksihu Felhasznált irodalom 1. Dr Csanádi Ágnes, Dr Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei 2. Gubányi Lászlóné, Szabó Mária: Az államháztartás szervezeteinek számvitelére vonatkozó jogszabályi el írások 3. Koháriné dr Papp Edit: Államháztartási ismeretek 4. Kusztorné Nyitrai Edit: A helyi önkormányzatok és pénzügyeik 5. Az önkormányzatok f bb pénzügyi-, ellátottsági mutatói és ingatlan –

kataszter adatai Zala megye (1998., 1999, 2000, 2001) 6. Tájékoztató a költségvetési szervek részletes költségvetési el irányzatainak összeállítására szolgáló intézményi költségvetés, önkormányzati költségvetés és önkormányzati intézményi költségvetés elnevezés8 nyomtatványok kitöltéséhez 7. Költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása http://www.doksihu Felhasznált törvények 1. 2000 év CXXXIII törvény A Magyar Köztársaság 2001 és 2002 évi költségvetésér l 2. 1990 évi LXV törvény A helyi önkormányzatokról 3. 1992évi XXXVIII törvény Az államháztartásról 4. 217/1998 XII 30 Korm rend Az államháztartás m8ködési rendjér l 5. 249/2000 XII 26 Korm rend Az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai. 6. 259/2000 XII 26 Korm rend A területi államháztartási hivatalokról 7. 322/2001 (XII 29) Korm rend Az Államháztartási Hivatal és a területi

államháztartási hivatalok átszervezésér l 8. 1992 évi LXXXIX törvény A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerér l 9. 9/1998 (I. 23.) Korm. rend. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának, a céljelleg8 decentralizált támogatásának igénybejelentési, döntésel készítési és elszámolási rendjér l, valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási, elszámolási és ellen rzési feladatairól, továbbá a területi államháztartási hivatalok feladatairól. 10. 104/1998 (V 22) Korm rend A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjér l. 11. 32/1998 (II 25) Korm rend A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól. 12. 1993 évi III törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásról http://www.doksihu 1.

számú melléklet Zala megye népességének alakulása 1998. és 2002 között 1998. 1999. Megye összesen 7 016 31 091 42 168 48 629 6 408 14 306 17 114 22 144 116 767 305 643 Ország összesen 10 399 200 Népesség kategóriák 200 f alatti község 200-499 község 500-999 község 1000-4999 5000-9999 város 10000-49999 város Megyei jogú város község nagyközség város 2001. 2002. 6 906 30 721 41 889 48 438 6 433 14 279 16 986 21 912 116 250 303 814 2000. f 6 790 30 458 41 623 48 179 6 505 14 357 16 872 21 798 115 520 302 102 6 722 30 253 41 466 48 214 6 587 14 493 16 792 21 664 114 810 301 001 6 821 29 389 42 897 47 242 6 770 14 555 16 644 21 409 114 089 299 816 10 362 514 10 328 959 10 303 982 10 269 493 http://www.doksihu 2. számú melléklet A helyi önkormányzatok bevételeinek alakulása 1998-2001. között Megnevezés Saját folyó bevételek -intézményi tevékenység bevételei -kamatbevételek -illetékek -helyi adók -osztalékok,

koncessziós díjak -egyéb sajátos bevételek,bírságok Átengedett bevételek -személyi jövedelemadó -gépjárm)adó Felhalmozási és t ke jelleg1 bevételek -tárgyi eszk. és immat javak értékesítése -részvények értékesítése -vállalat értékesítéséb+l származó bev. -államháztartáson belüli felhalmozási bev. -államháztartáson kívüli felhalmozási bev. Állami hozzájárulások és támogatások -normatív támogatások -normatív, kötött felhasználású támogatások -központosított el+irányzatok -helyi önkormányzatok színházi támogatása -önhibán kívül hátr. helyz lév+ helyi önktám -m)ködésképtelen önk. egyéb támogatása -címzett támogatás -céltámogatás -területi kiegyenlítést szolg. fejl célú tám -céljellegü decentralizált támogatás -egyéb központi támogatás Államháztartáson belüli átutalások -Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszk. -Kp-i költségvetésb+l, alapoktól átv.pézeszk

Államháztartáson kív. szárm pénzeszk Korábban nyújtott kölcs.visszatér,igényb GFS rendszer1 bevételek összesen Hitel bevételek Értékpapír értékesítés, vásárlás nettó egyenl. Önkormányzatok közötti pénzeszköz átvétel Tárgyévi bevételek összesen Kiegyenlít+, függ+, átfutó bevételek Pénzmaradvány igénybevétel Rendelkezésre álló források összesen ezer Ft 1998. évi 1999 évi 2000 évi 2001 évi 9933047 12463948 13523121 16082824 3908666 4633296 4764170 5912679 838547 784472 715041 605659 617588 722713 840040 1194268 3027671 4823038 5170190 5815444 383361 276558 266623 410963 64478 93655 239979 504324 5094175 5805070 8474679 10126798 4862195 5499176 8073958 9687438 227245 284672 370126 409236 3269154 3375771 5887801 6321980 1225260 1419004 2132513 2298559 594386 129426 265728 109169 60463 50385 526898 113064 631601 724879 1669886 1376717 757444 1052077 1292776 2424471 13469758

14276133 14453202 16815901 9013483 9456047 8764770 9939878 585522 935813 1805373 1737513 1520544 1580162 596708 859267 140000 165605 163515 165691 421969 580153 666400 733745 22655 40250 - - 985334 552660 637048 738349 297297 531462 1464585 1898925 282626 284405 250321 282829 222983 189826 - - 242918 198224 -161091 221230 7907074 9159668 9758569 10666272 6981989 8139865 8677997 9560818 353181 955727 974684 949333 255312 178017 278773 626960 244967 176494 123509 123353 40134509 45435101 52499654 60764088 680877 586240 566654 710847 299023 402254 488471 676941 947859 1088862 1282302 1310621 42062268 47512457 54837081 63517390 496151 334523 84450 276283 2919916 2593246 2891778 3949653 45478335 50440226 57813309 67743326 http://www.doksihu 3. számú melléklet Normatív támogatások és hozzájárulások alakulása önkormányzat típusok szerint ezer Ft Megnevezés Normatív

hozzájárulás Kötött felh.normtám Községek 1998. 2 990 828 87 728 1999. 2 663 931 142 389 2000. 2 665 191 540 333 2001. 3 031 015 752 534 ezer Ft Megnevezés Normatív hozzájárulás Kötött felh.normtám Városok 1998. 4 821 488 488 893 1999. 5 401 637 712 018 2000. 5 308 463 1 078 983 2001. 5 833 679 795 603 ezer Ft Megnevezés Normatív hozzájárulás Kötött felh.normtám 1998. 1 201 167 8 901 Megyei önkormányzat 1999. 2000. 1 390 479 791 116 81 406 186 057 2001. 1 075 184 189 376 % Megnevezés Normatív hozzájárulás Kötött felh.normtám Községek 1998. 33,2 15,0 1999. 28,2 15,2 2000. 30,4 29,9 2001. 30,5 43,3 % Megnevezés Normatív hozzájárulás Kötött felh.normtám Városok 1998. 53,5 83,5 1999. 57,1 76,1 2000. 60,6 59,8 2001. 58,7 45,8 % Megnevezés Normatív hozzájárulás Kötött felh.normtám 1998. 13,3 1,5 Megyei önkormányzat 1999. 2000. 14,7 9,0 8,7 10,3 2001. 10,8 10,9 http://www.doksihu 4. számú melléklet

Befejezett beruházások 1998-2001. években Címzett támogatás ezer Ft 1998. 1999. 2000. 2001. Összes Összes Összes Ebb+l Összes Ebb+l Ebb+l Ebb+l Megnevezés kiadás Címzett Saját kiadás Címzett Saját kiadás Címzett Saját kiadás Címzett Saját támogatás forrás támogatás forrás támogatás forrás támogatás forrás Göcsej Múz.tet+tér beép 34152 22662 11490 Ált.iskés diákob+vCsapi 75000 65000 10000 Thúry M.rekonstrNk 30752 23000 7752 ZM.Kórház rekonstr 2114688 2100000 14688 Városi Kórh.Nkrekonstr 589890 530901 58989 Ált.iskés óv b+vZkomár 148480 59873 88607 Palini ált.isk rekonstr 321327 289172 32155 Nk. új városi könyvtár 917840 826056 91784 Színház rekonstr. Zm-i önk 244854 211000 33837 Összesen 34152 22662 11490 105752 88000 17752 2853058 2690774 162284 1484021 1326228 157776 http://www.doksihu 4. számú melléklet Befejezett beruházások 1998-2001. években Céltámogatás ezer Ft Megnevezés Összes kiadás

Szennyvízcsat, építés b+v. 525979 Általános isk. tornat építés 30454 Egészséges ivóvízbázis ép. 41838 Egészséges ivóvíz hál. ép 23885 M)k. eü gép, m)szer besz 106540 Szennyvíztisztító telep b+v. 87850 Életvesz. ált isk tant kiv 74566 Szilárd hull. lerakó építés Összesen 891112 1998. év Ebb+l CélSaját támogatás forrás 194176 331803 12611 17843 22735 19103 13615 10270 34418 72122 46118 41732 27000 47566 1999.év 2000. év 2001. év Összes Ebb+l Összes Ebb+l Összes Ebb+l kiadás CélSaját kiadás CélSaját kiadás CélSaját támogatás forrás támogatás forrás támogatás forrás 530652 176470 354182 1112589 429912 682677 1863579 726384 1136968 18000 240599 99719 350673 540439 888970 5400 12600 128770 111829 47281 52438 116180 114679 357921 531049 1343448 37792 56123 78388 58556 152639 61742 90897 195282 107646 60464 571221 170048 401173 523827 819621 2782721 1065820 1689502 http://www.doksihu 5. számú melléklet

Folyamatban lév beruházások 2002. évben Címzett támogatás ezer Ft Megnevezés Színház rekonstrukció Keszthely Gönczi F. Ált M)v Kprekonstr Összesen Tervezett összes kiadás 688 000 290 424 978 424 Ebb l Címzett támogatás 445 000 222 924 667 924 Saját forrás 243 000 67 500 310 500 Igénybevett összes kiadás 361 456 361 456 Ebb l Címzett támogatás 232 953 2 318 304 Saját forrás 128 503 128 503 Céltámogatás ezer Ft Megnevezés Szennyvízcsatorna építés, b+vítés M)köd+ eü. gép, m)szer besz Életveszélyes ált. isk tant kiv Szilárd hulladéklerakóhley létesít. Pincer.term partfal veszély elh Összesen Tervezett összes kiadás 11 568 893 322 575 152 396 362 758 77 743 12 484 365 Ebb l Céltámogatás 7 774 190 129 030 80 734 181 379 62 195 8 227 528 Saját forrás 3 794 703 193 545 71 662 181 379 15 548 4 256 837 Igénybevett összes kiadás 3 336 212 46 499 950 3 383 661 Ebb l Céltámogatás 2 362 802 5 580 2 368 382 Saját forrás

973 410 40 919 950 1 015 279 http://www.doksihu 6. számú melléklet Fejlesztési célú támogatások alakulása település típusonként Címzett támogatások alakulása településtípusonként Település 1998. típusok ezer Ft % Községek 12853 1,3 Városok 385337 39,1 Megyei önk. 587144 59,6 Összesen 985334 100,0 1999. 2000. 2001. ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % 102559 18,6 9461 1,5 0 0,00 242277 43,8 487818 76,6 738209 99,98 207824 37,6 139769 21,9 140 0,02 552660 100,0 637048 100,0 738349 100,00 Céltámogatások alakulása településtípusonként Település 1998. típusok ezer Ft % Községek 175029 58,9 Városok 100888 33,9 Megyei önk. 21380 7,2 Összesen 297297 100,0 1999. 2000. 2001. ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % 198210 37,3 1148769 78,4 1198300 63,1 305468 57,5 315816 21,6 699225 36,8 27784 5,2 0 0,0 1400 0,1 531462 100,0 1464585 100,0 1898925 100,0 Területi kiegy.szolgfejl célú támogatások alakulása település típusonként 1998. Település

típusok ezer Ft % Községek 237592 84,1 Városok 45034 15,9 Megyei önk. 0 0,0 Összesen 282626 100,0 1999. 2000. 2001. ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % 205949 72,4 185322 74,0 223821 79,1 32341 11,4 33568 13,4 56839 20,1 46115 16,2 31431 12,6 2169 0,8 284405 100,0 250321 100,0 282829 100,0 Céljelleg1 decentralizált támogatások alakulása telülés típusonként Település 1998. típusok ezer Ft % Községek 198856 89,2 Városok 13630 6,1 Megyei önk. 10497 4,7 Összesen 222983 100,0 1999. 2000. 2001. ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % 165678 87,3 216315 89,0 176772 89,2 9895 5,2 10956 4,5 21452 10,8 14253 7,5 15647 6,4 0 0,0 189826 100,0 242918 100,0 198224 100,0 http://www.doksihu 7. számú melléklet Központi költségvetési kapcsolatokból származó források alakulása Megnevezés Átengedett személyi jövedelemadó Ebb+l: -SZJA helyben maradó része -SZJA kiegészítés -SZJA egyéb szempontok szerint Állami hozzájárulások és támogatások Ebb+l: -M)ködési

célú támogatások -Fejlesztési célú támogatások -Egyéb támotatások Központi költségvetési kapcsolatokból származó források összesen ezer Ft 2001. 9 687 438 1998. 4 862 195 1999. 5 499 176 2000. 8 073 958 2 348 665 909 866 1 603 664 13 469 758 1 712 846 1 212 859 2 573 471 14 276 133 757 640 1 330 990 5 985 328 14 453 202 902 586 1 533 946 7 250 906 16 812 901 11 681 518 1 788 240 0 12 717 780 1 558 353 0 12 019 421 2 594 872 161 091 13 473 344 3 118 327 221 230 18 331 953 19 775 309 22 527 160 26 500 339 http://www.doksihu 8. számú melléklet Saját bevételek megoszlása fajtánként Saját bevételek fajtái Intézményi tevékenység bevételei Kamatbevételek Illetékek Helyi adók Osztalékok és koncessziós díjak Egyéb sajátos bevételek, bírságok Összesen 1998. ezer Ft 3 908 666 835 547 617 588 2 027 671 383 361 64 478 9 933 047 % 39,35 8,41 6,22 20,41 3,86 0,65 - 1999. ezer Ft 4 633 296 784 472 722 713 4 823 038 276 558 93

655 12 463 948 % 37,17 6,29 5,80 38,70 2,22 0,75 - 2000. ezer Ft 4 764 982 715 041 840 040 5 216 125 266 623 194 044 13 523 933 % 35,23 5,29 6,21 38,57 1,97 1,43 - 2001. ezer Ft 5 912 679 605 659 1 194 268 5 815 444 401 963 504 324 16 082 824 (Mivel a táblázat nem tartalmazza az ÁFA bevételeket, ezért összesen a megoszlás nem adja ki a 100 %-ot) % 36,76 3,77 7,43 36,16 2,50 3,14 - http://www.doksihu 9. számú melléklet Helyi adók Megnevezés 1998. Építményadó 290 915 Telekadó 6 728 Vállalkozók kommunális adója Magánszemélyek kommunális adója Kommunális adó összesen 109 138 Idegenforgalmi adó tartózkodás után 302 480 Idegenforgalmi adó épület után 4 720 Ipar)zési adó 2 309 907 Egyéb helyi adó 3 783 Összesen 3 027 671 1999. 319 571 15 248 17 986 121 296 139 282 330 953 5 333 4 011 038 1 613 4 962 320 2000. 449 590 32 335 8 876 148 452 157 328 430 033 7 837 4 093 067 5 327 518 ezer Ft 2001. 510 096 41 641 9 198 166 657 175 855 485 837 8

145 4 593 870 5 991 299 http://www.doksihu 10. számú melléklet Felhalmozási és t ke jelleg1 bevételek alakulása 1998. 1999. 2000. 2001. Változás % % ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft 1998-ról 2001-re Tárgyi eszk. és immat javak értékesítése 37,5 1225260 42,0 1419004 36,2 2132513 36,4 2298559 87,6 Részvények értékesítése 18,2 594386 3,8 129426 4,5 265728 1,7 109169 81,6 Vállalat értékesítéséb+l származó bev. 1,8 60463 1,5 50385 8,9 526898 1,8 113064 87,0 Államháztartáson belüli felhalmozási bev 19,3 631601 21,5 724879 28,4 1669886 21,8 1376717 118,0 Államháztartáson kívüli felhalmozási bev 23,2 757444 31,2 1052077 22,0 1292776 38,3 2424471 220,1 Összesen 100,0 3269154 100,0 3375771 100,0 5887801 100,0 6321980 93,4 Megnevezés http://www.doksihu 11. számú melléklet A helyi önkormányzatok kiadásainak alakulása 1998-2001. között ezer Ft 1998. évi 1999 évi 2000 évi 2001 évi Megnevezés Személyi juttatások 12416416

-rendszeres személyi juttatások 9487037 -nem rendszeres személyi juttatások 2480669 -küls+ személyi juttatások 448710 Társadalombizt. és munkaad jár eü hj 5473191 -TB járulék és munkaadói járulék 5026533 -egészségügyi hozzájárulás 446658 Dologi és egyéb folyó kiadások 11564438 -dologi kiadások 9549928 -m)ködési célú ÁFA 1580959 -egyéb folyó kiadások 287837 -kamat kiadások 145712 Folyó (m1ködési) kiadások összesen 29454045 Felhalmozási és t ke jelleg1 kiadások 8433118 -tárgyi eszk. és immat javak felhalm 5071350 -részesedések vásárlása 116385 -államháztartáson belüli felhalm.célú átutalás 10167 -államháztartáson kívüli felhalm.célú átutalás 1074951 -nagy érték) tárgyi eszközök felújítása 898901 -felhalmozási ÁFA 1261364 Támogatások és egyéb folyó átutalások 3044812 -m)k.célú pénzeszkátadállamh-on kívülre 985247 -m)k.célú pénzeszkátadállamh-on belülre 11121 -társadalom és

szociálpolitikai juttatások 2005937 -ellátottak pénzbeli juttatása 42507 Kölcsönnyújtás és törlesztés 74034 GFS rendszer1 kiadások összesen 41006009 Hitel visszafizetés 465116 Értékpapír ért. vás nettó egyenlege 16106 Önkormányzatok közötti pénzeszköz átad. 906665 Beruházással kapcsoltos ÁFA befizetés 11987 Tárgyévi kiadások összesen 42405883 Kiegyenlít+, függ+, átfutó kiadások -152106 Mindösszesen 42253777 14307099 15868078 18785028 10843559 11979786 14613991 2969957 3318325 3484403 493583 569967 686634 5751172 6237061 6979283 4991323 5427721 6113564 759849 809340 865719 13952073 14983877 17155798 11516295 12479105 14106104 1996659 2062908 2416705 285931 294965 469739 153188 146899 163250 34010344 37089016 42920109 7709152 11140846 12690990 4684533 7011183 7496483 407650 70333 885242 8847 28652 3768 827684 1041207 1157012 1003367 1392939 1437020 1047071 1596532 1711465 3373109

3923943 4225865 1193932 1783556 1975152 15690 15390 17803 2108028 2064536 2164905 55459 60461 68005 211121 135527 180459 45303726 52285105 60017423 249769 527037 463305 529244 574965 1010967 1005837 1179889 1304214 469 1841 983 47089045 54568837 62796892 231262 20721 137780 47320307 54589558 62934672 http://www.doksihu 12. számú melléklet A helyi önkormányzatok kiadásainak megoszlása fajtánként Megnevezés Folyó (m)ködési) kiadások összesen Felhalmozási és t+ke jelleg) kiadások Támogatások és egyéb folyó átutalások Kölcsönnyújtás és törlesztés Kiadások összesen 1998. évi ezer Ft 29 454 045 8 433 118 3 044 812 74 034 42 253 777 % 69,7 20,0 7,2 0,2 - 1999. évi ezer Ft 34 010 344 7 709 152 3 373 109 211 121 47 320 307 % 71,9 16,3 7,1 0,4 - 2000. évi ezer Ft 37 089 016 11 140 846 3 919 716 135 527 54 589 558 % 67,9 20,4 7,2 0,2 - 2001. évi ezer Ft 42 920 109 12 690 990 4 225 865 180 459 62 934 672 %

68,2 20,2 6,7 0,3 - http://www.doksihu 13. számú melléklet Személyi juttatások alakulása 1998. évi ezer Ft % Rendszeres személyi juttatások 9 487 037 76,4 Nem rendszeres személyi juttatások 2 480 669 20,0 Küls+ személyi juttatások 448 710 3,6 Személyi juttatások összesen 12 416 416 100,0 Megnevezés 1999. évi ezer Ft % 10 843 559 75,8 2 969 957 20,8 493 583 3,4 14 307 099 100,0 2000. évi ezer Ft % 11 979 786 75,5 3 318 325 20,9 569 967 3,6 15 868 078 100,0 2001. évi Változás ezer Ft % % 14 613 991 77,8 154,0 3 484 403 18,5 140,5 686 634 3,7 153,0 18 785 028 100,0 151,3 http://www.doksihu 14. számú melléklet Dologi kiadások alakulása település típusonként Évek 1998. 1999. 2000. 2001. Megyei önkormányzat Változás Változás ezer Ft 1998-hoz el z évhez % % 3200407 100,0 4050864 126,6 126,6 4308854 134,6 106,4 4790991 149,7 111,2 ezer Ft 5312283 6938914 7466004 8684878 Városok Változás Változás 1998-hoz el z évhez % % 100,0 130,6

130,6 140,5 107,6 163,5 116,3 ezer Ft 2107330 2962295 3209019 3679929 Községek Változás Változás 1998-hoz el z évhez % % 100,0 140,6 140,6 152,3 108,3 174,6 114,7 ezer Ft 10620020 13952073 14983877 17155798 Összesen Változás Változás 1998-hoz el z évhez % % 100,0 131,4 131,4 141,1 107,4 161,5 114,5 http://www.doksihu 15. számú melléklet A helyi önkormányzatok kiadásai 1998-2001. között ágazatonként Megnevezés 1998. 1999. Oktatás 11299915 12766018 Kultúra, Sport 1325863 1583648 Egészségügy 7377709 8483365 Szociális 2327566 2697025 Igazgatás 3797105 4522763 T)zvédelem, katasztróf. elh, polg véd 419382 537549 Ingatlanhasznosítás és kezelés 319875 311480 Városgazdálkodás 1571225 1786843 Közlekedés, Távközlés 322229 520239 Vízgazdálkodás 119591 156343 Magasépít+ipar, Mélyépít+ipar, 274969 256755 Mez+gazdasági szolgáltatás Egyéb 298616 388316 FOLYÓ KIADÁSOK ÖSSZESEN 29454045 34010344 Oktatás 972231 1304369 Kultúra,

Sport 378369 452301 Egészségügy 1479223 743207 Szociális 157323 197510 Igazgatás 1057339 925797 T)zvédelem, katasztróf. elh, polg véd 17757 46683 Ingatlanhasznosítás és kezelés 415783 259414 Városgazdálkodás 1020949 839914 Közlekedés, Távközlés 25263 22611 Vízgazdálkodás 1079488 1721550 Magasépít+ipar, Mélyépít+ipar, 1314521 1146169 Mez+gazdasági szolgáltatás Egyéb 514872 49627 FEJLESZTÉSI KIADÁSOK 8433118 7709152 ÖSSZESEN FOLYÓ ÉS FEJLESZTÉSI 37887163 41719496 KIADÁSOK ÖSSZESEN 2000. 13914213 1853942 8967882 3096932 5279771 592661 469644 1793743 384382 158055 ezer Ft 2001. 15674401 2124786 10159664 3418080 6591992 874336 702520 2061455 376152 222586 241569 321855 336222 392282 37089016 42920109 1143598 1352577 1034254 1396228 488607 403340 501404 340734 741972 1371612 28225 17592 782378 212022 1043347 1533628 23058 31901 3141971 3459182 2089794 2050175 122238 521999 11140846 12690990 48229862 55611099 http://www.doksihu 16. számú

melléklet A m1ködési kiadások megoszlása ágazatonként 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Oktatás Igazgatás Kultúra, Sport T)zvédelem, katasztróf. elh, polg véd Egyéb Magasép.ip,Mélyépip, Mg Egészségügy Szociális Városgazdálkodás Ingatlanhasznosítás és kezelés Közlekedés, Távközlés Vízgazdálkodás http://www.doksihu 17. számú melléklet Mérleg ezer Ft Eszközök Immateriális javak Ingatlanok, kapcsolódó vagyoni érék) jogok Gépek, berendezések, felszerelések Járm)vek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott el+legek Tárgyi eszközök Egyéb tartós részesedés Tartós hitelviszony megtestesít+ értékpapír Egyéb tartósan adott kölcsön Hosszú lejáratú bankbetétek Befektetett pénzügyi eszközök összesen Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Készletek összesen Követelések összesen Értékpapírok összesen Pénzeszközök

összesen Egyéb aktív pénzügyi elszámolások összesen FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1998. Záró 1999. Záró 2000. Záró 2001. Záró 67703 18776960 2549011 290713 2356428 8159 23981271 3141342 303034 692299 5928 4142603 5667214 96411 22896255 2766036 336308 3404957 54546 29458102 2937336 511798 627968 1328 4078430 6674442 103162 26269545 2775103 361417 3283533 31708 32721306 3636926 425972 558978 0 4621876 7882504 154896 30818747 3126743 441356 4121693 32816 38541355 3866315 128522 523240 0 4518077 9434214 236181 37329902 3488240 430694 3359 5130573 14241 46397009 4758034 409943 682403 0 5850380 11998046 33858791 40307385 45328848 52648542 64481616 408386 2475507 3996974 3563700 1079718 295924 2464990 3514640 4051433 917153 369688 2793892 3779814 3978126 1133701 376131 3213269 4191008 4401402 1124509 429450 3165289 5261741 5225770 1286415 11524285 11244140 12055221 13306319 15368665 45383076 51551525 57384069 65954861 79850281

Nyitó http://www.doksihu 17. számú melléklet Mérleg ezer Ft Nyitó 38498139 Záró 43470863 1999. Záró 49091630 Költségvetési tartalékok összesen Vállalkozási tartalék összesen 2705991 19350 2497853 -117086 2806969 -6270 3065909 3034 3798127 22625 TARTALÉKOK ÖSSZESEN 2725341 2380767 2800699 3068943 3820752 623375 255735 879110 718204 4178 936126 328294 1264420 616997 490798 939960 2047755 2179565 878323 446584 1324907 789862 342860 1321983 2454705 2337652 1237616 217906 1455522 1017139 385595 9513 1795263 3207510 2632734 Források SAJÁT TMKE ÖSSZESEN 1998. 2000. Záró 56768654 2001. Záró 68733763 Beruházási fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú köt. Hosszú lejátarú kötelezettségek Kötelezettségek (szállító) Rövid lejáratú hitel Rövid lejáratú kölcsön Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 746964 1469346 1811140 792819

408341 1201160 742498 248543 1038608 2029649 2469086 KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN 4159596 5699895 5491740 6117264 7295766 45383076 51551525 57384069 65954861 79850281 FORRÁSOK ÖSSZESEN - Megjegyzés: A számviteli törvény változásából adódóan csak a 2001. év mérlegében szerepel rövid lejáratú kölcsön sor ezt megel+z+en az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között található az ide vonatkozó összeg. http://www.doksihu 18. számú melléklet Befektetett pénzügyi eszközök alakulása Megnevezés Községek ezer Ft % 1998 Városok Megyei önk Összesen ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % Egyéb tartós részesedés 278115 61,3 2364819 71,5 294402 72,0 249404 79,6 281777 Tart. hit visz megt ép 82457 18,2 429326 13,0 15 0,0 511798 12,5 83263 19,9 342694 8,8 15 0,0 425972 9,2 Egyéb tart. ad kölcsön 91651 20,2 514287 15,5 22030 7,0 627968 15,4 84729 20,3 453877 11,6 20372 6,7 558978 12,1 1328 0,3

0 0,0 0 0,0 1328 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Hosszú lej. bankbetét Összesen Megnevezés 453551 100,0 3308432 100,0 Községek ezer Ft % 93,0 2937336 Községek ezer Ft % 1999. Városok Megyei önk Összesen ezer Ft % ezer Ft % ezer Ft % 316447 100,0 4078430 100,0 2000. Városok Megyei önk ezer Ft % 247333 56,5 3340205 Tart. hit visz megt ép 103772 23,7 24735 0,7 15 0,0 Egyéb tart. ad kölcsön 86315 19,7 420311 11,1 16614 5,6 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Összesen 437420 100,0 3785251 100,0 278777 % Egyéb tartós részesedés Hosszú lej. bankbetét 88,2 ezer Ft Összesen ezer Ft % 94,4 3866315 59,8 3105745 417396 100,0 3902316 100,0 Községek ezer Ft % 93,3 3636926 302164 100,0 4621876 100,0 2001. Városok Megyei önk ezer Ft % ezer Ft ezer Ft % 242430 42,7 4285437 128522 2,8 180324 31,8 229604 4,6 15 0,0 409943 7,0 523240 11,6 144458 25,5 518087 10,3 19658 7,9 682203 11,7 0 0,0 0 0,0 0 0,0

0 0,0 0 0,0 567212 100,0 5033128 100,0 230167 % Összesen 85,6 295406 100,0 4518077 100,0 85,1 78,7 92,1 4758034 81,3 249840 100,0 5850180 100,0 http://www.doksihu 18. számú melléklet A befektetett pénzügyi eszközök változása 1998-hoz viszonyítva Megnevezés Egyéb tartós részesedések Tartós hitelviszonyt megtestesít+ értékpapírok Egyéb tartósan adott kölcsön Hosszú lejáratú bankbetétek Összesen Községek 87,17 218,69 157,62 125,06 Városok % 181,22 53,48 100,74 152,13 Megyei önk. 78,18 100,00 89,23 78,95 Összesen 161,98 80,10 108,64 143,44