Gépészet | Felsőoktatás » Tűzvédelem

http://www.doksihu Tűzvédelem http://www.doksihu TŰZVÉDELEM A tűzvédelemben tűznek azt az égési folyamatot nevezzük, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. A tűz felismeréséhez, érzékeléséhez ismerni kell az adott égési folyamat főbb jellemzőit. http://www.doksihu Az égés főbb jellemzői - A tűzvédelem szempontjából alapvetően gyors lefolyású oxidációs folyamat, amely során az éghető anyag egyesül az oxigénnel. - A folyamat közben anyagváltozás történik, melynek eredményeként égéstermékek keletkeznek. - Az energiaváltozás révén hő és fény keletkezik illetve szabadul fel. http://www.doksihu Az égés feltétele - az éghető anyag - az oxigén megfelelő koncentrációban - gyújtóforrás (gyulladási hőmérséklet) jelenlétében - térben és időben egy helyen legyen jelen. http://www.doksihu Az égés osztályozása 1) sebesség

alapján: - lassú égés – izzás - normál égés – általában a szilárd éghető anyagok lángoló tüze - gyors égés – pl. éghető folyadékok tüze - robbanás – pl. éghető porok és gázok, gőzök, ködök robbanása http://www.doksihu 2) égéstermék minősége alapján: Az égéstermék összetétele függ az éghető anyag összetételétől és az égés körülményeitől. - tökéletes égéstermékek (pl. CO2, SO2, PO5, stb) – további reakcióra, oxidációra nem képesek - tökéletlen égéstermékek (pl. CO, SO, H, stb) – oxigén jelenlétében további reakcióra képesek, oxidálódhatnak, rendszerint foko-zottan tűz- és robbanásveszélyes elegyet képezve http://www.doksihu 3) az éghető anyag és az oxigén eloszlása alapján: - kinetikus (kevert) égés (az éghető anyag és az oxigén, a gyújtóhatás megjelenése előtt összekeveredik) – a reakció indulását követően igen gyorsan kialakul a láncreakció ⇒

robbanás - diffúz égés (az éghető anyagot körülveszi az oxigén) – az égés a találkozási felületen zajlik http://www.doksihu 4) a folyamat alatt tapasztaltak alapján: - lánggal égés (azoknál az anyagoknál, amelyek gyulladási hőmérsékletük elérése előtt termikus bomlást szenvedve éghető gázokat, gőzöket fejlesztenek) – A láng mennyisége a korom-tartalomtól és a diffúziós lángban lévő oxigén mennyiségétől függ. - parázzsal égés – Itt az oxidáció a szilárd anyag felületén zajlik, és a felhevült felületi anyagrészek sugározzák ki a kapott energia egy részét hő- és fénysugárzás formájában. - lánggal és parázzsal égés http://www.doksihu Tűzjellemzők Ezeket a jellemzőket érzékelhetik a tűzjelzők, a lehető legkorábban, ugyanakkor elkerülve riasztást. - energiaváltozás - égéstermék, bomlástermék jelenléte a téves, zavaró http://www.doksihu 1) energiaváltozás: - hangenergia –

ezzel nem foglalkoznak - hőenergia (mértékegysége J/m3, vagy J/kg) A keletkező hő mennyisége függ: - az éghető anyag égéshőjétől - az oxigén ellátásától - az éghető anyag eloszlásától - a tömegkiégési sebességtől - a helyiség méretétől, stb. http://www.doksihu A hőenergia további jellemzője a hőterjedés: - hővezetés (pl. éghető folyadékot tároló tartályok falánál) - hőáramlás (pl. füstgázok ill a felmelegedett levegő felfelé száll, majd szétterül a mennyezet, födél alatt) - hősugárzás (elektromágneses hullámok formájában infravörös és látható tartományban, sőt akár ultra-ibolya tartományban is) http://www.doksihu 2) égéstermékek, bomlástermékek: - szilárd (salak) – ott marad - folyadék (olvadék) – ott marad - égési gáz – eltávozik és szétoszlik a környezetben - diszperz füst – eltávozik és szétoszlik a környezetben http://www.doksihu Füst A tüzek során keletkező füst

részecskéire kizárólag a hőáramok és a szélsebesség van hatással, a nehézségi erő hatása elhanyagolható. ⇒ nem ülepedik le A tűzjelzéstechnikában ezért a füstérzékelők beltéri alkalmazását részesítik előnyben, de léteznek hő- és lángérzékelők is (pl. gázok égésénél) http://www.doksihu Füst A tűz fejlődő szakaszában az égéstermékek (gázok, füstök) felemelkednek, a felszálló oszlop folyamatosan szélesedik, majd a mennyezetet elérve szétterül a mennyezet (födém, tető, átmennyezet) alatt. http://www.doksihu Megfigyelhető, hogy az égéstermékek terjedését nagyban befolyásolja a födém dőlése. A dőlt mennyezetű helyiségben a födém hajlása „vezeti” a felfelé áramló füstöt és hőt. Ennek figyelembevételével a dőlt födémsíkú helyiségekben az érzékelőre nagyobb terület bízható, illetve az érzékelők közötti távolság növelhető. http://www.doksihu A helyiség falai felé

áramló füst „visszaszáll”, vagyis rétegvastagsága ugyan megnő, de a mennyezethez csatlakozó függőleges lezárások találkozásánál alacsony füstkoncentrációjú térrészek alakulnak ki. http://www.doksihu A mennyezeti mezőben lévő légmozgás szintén de-terminálja a füst terjedését, áramlását. A mennyezet-közeli légbefúvás képes a felszálló füstöt eltéríteni és felhígítani olyannyira, hogy az érzékelés jelentős késedelmet szenvedhet. http://www.doksihu A felső befúvás és alsó elszívás hatására a mennyezeti mezőben nem képes megjelenni a detektáláshoz szükséges koncentrációban a füst. http://www.doksihu A mennyezethez csatlakozó függőleges térelhatárolások, illetve a mennyezetet jelentős mértékben megközelítő polcok, berendezések, tárolt anyagok szintén kedvezőtlenül érintik a füstáramlás folyamatát. http://www.doksihu Kérdések a témakörből • Mit nevezünk tűznek tűzvédelmi

szempontból? • Az égés főbb jellemzői! • Az égés feltétele! • Milyen szempontok alapján osztályozhatjuk az égéseket? • Az égés osztályozása sebesség alapján! • Az égés osztályozása az égéstermék minősége alapján! • Az égés osztályozása az éghető anyag és az oxigén eloszlása alapján! http://www.doksihu Kérdések a témakörből • Az égés osztályozása a folyamat alatt tapasztaltak alapján! • Milyen tűzjellemzőket lehet felhasználni a tűz érzékeléséhez? • Mitől függ a tűz során keletkező hő mennyisége? • Milyen égéstermékek, bomlástermékek keletkeznek az égés során?