Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Fuvarozók, bankok, válság

Fuvarozók, bankok, válság A pénzintézetek óvatosabbak, de elkötelezettek az alágazat finanszírozásában Ipartestületünk tavaly december 10-én a tagvállalkozások számára is nyitott szakmai fórumot rendezett a közúti közlekedési szolgáltatók finanszírozásáról, a hazai pénzintézetek által nyújtott pénzügyi és hitellehetőségekről. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy ma valóban kockázatosabb szektor a közúti fuvarozás, mint a válság előtt, a pénzintézetek ugyanakkor nem akarnak kivonulni a szakma finanszírozásából. A legtöbb magyar közúti fuvarozó vállalkozás egyik legfőbb problémája a tőkehiány, ezért ma rá vannak szorulva a pénz- és hitelintézetekre, sőt, erőteljesen függnek a bankok szolgáltatásaitól. Ezt a tényt tagvállalkozásaink nap mint nap megélik, s tapasztalataikat – melyek többnyire egyáltalán nem kedvezőek – gyakran szervezetünk tudomására is hozzák. A tagságtól érkező

információkat alaposan mérlegelve és értékelve, a NiT Hungary elnöksége arra az álláspontra jutott, hogy a hazai pénzintézetek az elmúlt időszakban jelentősen módosítottak eddigi hitelkihelyezési gyakorlatukon, rendkívül megszigorították a hitelhez jutás feltételeit, illetve egyoldalú szerződésmódosítással és nehezen teljesíthető, bizonyos esetekben vállalhatatlan szerződési feltételekkel nehezítik, hogy az ügyfeleik megtarthassák meglévő hiteleiket. A további károk megelőzése, valamint a tisztán látás érdekében ipartestületünk úttörő kezdeményezésként szakmai konferenciát szervezett tavaly decemberben. A fórumon részt vevő elnökségi tagok és jó néhány tagvállalkozásunk képviselője egyértelmű választ várt a közúti fuvarozók finanszírozásában eddig is szerepet vállaló pénz- és hitelintézetek képviselőitől arra a kérdésre, hogy a hazai hitelintézetek valóban komolyan foglalkoznak-e a közúti

fuvarozás finanszírozásából való kivonulás gondolatával. Szakítópróba? A konferencia megrendezését szervezetünk tagjainak észrevételei, lassan mindennapossá váló kritikai megjegyzései tették szükségessé, olyan, a fuvarozóktól érkező húsba vágó felvetések, mint például: miért nőttek jelentős mértékben a hitelkamatok? Miért csökkentették a vállalkozások hitelkereteit? Miért vonnak be a bankok plusz fedezeteket? Nagyon törékeny szektor a közúti fuvarozás, a válság az építőipar mellett talán ezt a szakmát sújtotta és sújtja leginkább. A tagság információi alapján a bankok ebben a helyzetben mintha kihátrálnának az alágazat finanszírozásából, mintha már nem lenne jövedelmező a fuvarozók finanszírozása. A bankok hozzáállása persze változó, hol támogatásukról biztosítják a fuvarozókat, hol pedig a „válás” merül föl. A fórum célja annak tisztázása volt, hogy a pénzintézetek miként

gondolkodnak az iménti kérdésekről, látnak-e további perspektívát a szektorral való együttműködésben. Vagy tényleg a „szakítás” felé tartunk? Szó sincs kivonulásról A tulajdonosok által diktált előírások alapján keményen behúztuk a féket az új finanszírozásoknál, viszont a meglévőknél olyan fizetési könnyítéseket tettünk a partnereinknek, amilyenekre a válságot megelőző időszakban nem volt példa – mutatott rá Varga Zsolt, a Budapest Lízing Hungary Zrt. termékmenedzsere (A NiT Hungary-tagvállalkozások közel 10 százaléka vezeti folyószámláját a Budapest Banknál.) Az átütemezések, a fix havi díjas konstrukciók biztosításakor természetesen mindig megvizsgálják, hogy az adott könnyítés segít-e a vállalkozáson. Szó sincs arról, hogy nemkívánatos ágazat lenne számukra a fuvarozás, ugyanakkor elismerte, a válság begyűrűzésekor keményebb finanszírozási feltételeket szabtak. Ma már azonban

enyhíteni igyekeznek a finanszírozások feltételein, s mindent igyekeznek megtenni, hogy ügyfeleik elkerülhessék a csődhelyzeteket, bízva abban, hogy egyszer elindul felfelé a gazdaság, és akkor még zökkenőmentesebb együttműködés alakulhat ki a partnereikkel. Varga Zsolt szerint bár a cég most valóban kevésbé intenzíven tevékenykedik a piacon, a Budapest Bank, illetve a lízingcége nem akar kivonulni a haszonjármű-finanszírozásból, és a meglévő portfóliót sem kívánják leépíteni. Az ajtó nyitva áll A CIB Lízing Zrt. (több mint száz NiT Hungary-tagvállalkozás vezeti folyószámláját a CIB Banknál) truck-üzletág vezetője, Hunyadi Gábor megerősítette, továbbra is elkötelezettek a haszonjármű-finanszírozás folytatásában. Az alágazatra üzletként tekintenek, s mivel a jól működő (fuvarozó) vállalkozások biztosítják számukra a profitot, kifejezett érdekük, hogy a válságot is közösen vészeljék át. A

szakember szerint keresleti oldalon is komoly visszaesés van a piacon, elég, ha megnézzük az új nyerges vontatók és félpótkocsik értékesítési darabszámait. Az alágazat általános romló kockázati mutatói mellett ez is szerepet játszik abban, hogy lényegesen kevesebb pénzt helyeznek ki idén a szektorban. Hunyadi Gábor úgy vélte, azok a cégek, amelyek eddig túlélték a válságot, és megtartották a munkájukat, amelyek jövedelmezősége bár csökkent, de nem veszteség-felhalmozással töltik az idejüket, azok bármelyik lízingcégnél kopogtathatnak hitelért. „Kívánatos” fuvarozók Gyengülő fizetési morál (bedőlések), romló pénzügyi mutatók a cégeknél, kedvezőtlen tapasztalatok az eszközök visszabirtoklásakor, jelentős eltérés a finanszírozott összeg (aktuális tőke) és az eszköz piaci értéke között – sorolta Zs. Nagy István, a K&H Pannonlízing Zrt truck-üzletág vezetője (közel 400 NiT

Hungary-tagvállalkozás vezeti folyószámláját a K&H Banknál) azokat az okokat, amelyek miatt a pénzintézet óvatosabban közelít a közúti fuvarozási alágazathoz. A K&H Lízingcsoport mindazonáltal elkötelezett a szállítmányozással foglalkozó cégek finanszírozásában. A cég a finanszírozási kérelmekről elsősorban az ügyfél pénzügyi struktúrájának, cash-flow-jának, adósságszolgálatának és hitelvisszafizetési képességének vizsgálata fényében dönt, és csupán 30 százalékban számít az, hogy milyen eszköz finanszírozásáról van szó. A pénzintézet szemszögéből azok a fuvarozó vállalkozások élveznek előnyt, amelyek ellen nem folyik csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás, nincs sem köztartozásuk (APEH végrehajtás alatt nem állnak), sem KHR/BAR alapján aktív tartozásuk, amelyek nyereségesen gazdálkodnak: a két utolsó évi adózott eredmény közül legalább az egyik

pozitív vagy nulla. Előnyt jelent továbbá, ha a cég „egészséges” mérlegszerkezettel rendelkezik, előtérbe helyezi a bevétel azonos devizában történő finanszírozást, valamint figyelembe veszi, hogy a bank szempontjából az a kívánatos, ha nem törekszik feltétlenül erőltetett törlesztésre. Szigorúbb feltételek Az alágazatot semmiféle megkülönböztetésben nem részesíti a bank, az ügyfeleket egyedileg vizsgálják és minősítik – tette hozzá a fentiekhez a szintén a K&H Bankcsoportot képviselő Hegedűs Attila. A bankcsoport KKV üzleti vezetője szerint a válság miatt a banki forrásköltségek emelkedtek, a források beszűkültek, a kockázatok megnövekedtek banki oldalról is, ezért drágábban, egyszersmind kevesebb pénzt tudnak kihelyezni. A fuvarozók árbevétele csökken, a megrendelőik hosszabb átfutási határidővel fizetnek, romlik a mérlegszerkezetük. Összességében ez azt jelenti, hogy a rövid, éven belüli

finanszírozási lehetőségek megújításánál a fuvarozó azt érzi, a bank szigorúbb feltétellel nyújtja mindezen lehetőségeket. A pénzintézet szempontjából nincsenek kívánatos, illetve nem kívánatos pénzügyi konstrukciók. Az a lényeg, hogy az ügyfelek konkrét céllal vegyék igénybe a finanszírozási lehetőségeket. Korábban jellemző volt, hogy jelzálog alapon, vagy a különböző kártyaprogramok kapcsán az ügyfelek szabad felhasználású forrásokat vehettek igénybe, amiket nem feltétlenül likviditási problémáik áthidalására, fizetési nehézségeik leküzdésére fordítottak, így sokan egyfajta adósságcsapdába kerültek. Sajnos az uniós előírások miatt a más szektorok számára elérhető de minimis jellegű támogatott hitelkonstrukciókat nem minden esetben érhetik el a fuvarozók. Például a 4941-es TEÁOR kód (közúti teherszállítás) alatt dolgozó cégek teherautót nem vásárolhatnak de minimis hitelekből,

ugyanakkor egyebek mellett telephely vásárlásához már igényelhetik a támogatott hitelkonstrukciókat. Egyedi döntések Kollégáihoz hasonlóan Szabó Péter, a Magyarországi Volksbank Zrt. (mintegy 30 NiT Hungarytagvállalkozás vezeti folyószámláját a Volksbanknál) kiemelt vállalati ügyfelek területének képviselője is megerősítette: a közúti fuvarozásban érdekelt vállalkozások náluk sincsenek indexen, ugyanakkor ők is látják a szektorban a kockázatokat. Kiemelte az árfolyam- és üzemanyagár-érzékenységet (ezek érvényesíthetőségének esélyeit a fuvardíjakban), a koncentrált vevőkört és az ebből fakadó esetleges szezonalitást, a kapacitáskihasználtság buktatóit, a magas fix költséghányadot, a jelentős idegentőke arányát, illetve azt a tényt, hogy a fuvarozó cégek megrendelői többnyire érintettek a válságban. Nincs iparági restrikció, a döntés ügyfelenként történik, az előző kockázatok kezelése

azonban mindenképpen szükséges a bank részéről. Komoly pozitívum, ha egy fuvarozó vállalkozás stabil vevőportfólióval, középtávon belátható kapacitáskihasználtsággal (vevői keretszerződések), kezelhető idegentőke aránnyal rendelkezik, „több lábon áll” (szállítmányozás, logisztika, egyéb kiegészítő tevékenységek), és adottak a feltételei a folyamatos bővülési lehetőségnek, illetve, ha a cég naprakész adatszolgáltatást képes nyújtani a finanszírozó bank számára. Szabó Péter a forgóeszköz/működőtőke-finanszírozással kapcsolatos főbb szemléletváltásokra is felhívta a figyelmet. A forgóeszköz-finanszírozásban erős banki elvárás a szabad felhasználású, évente egyszer megújított, egyébként soha nem változó összegű hitelek visszaszorítása, az úgynevezett „evergreen” típusú finanszírozás mértékének csökkentése, vagy nagyon erős biztosítéki alapra helyezése, továbbá az ún.

„feltételhez kötött” forgóeszköz/likviditási hitelek térnyerése A bank szempontjából fontos a hitelkeretek „tényleges rulírozásának” megvalósulása: ha az ügyfél vevőállománya vagy a készletszintje csökken, akkor a hitel is csökkenjen. Viharoktól védve A NiT Hungary legtöbb tagvállalkozása (mintegy 1200) a takarékszövetkezeteknél vezeti folyószámláját. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója hozzászólásában elmondta, a takarékszövetkezetek, mint tisztán magyar tulajdonú pénzintézetek, az országban a legjelentősebb területi lefedettséget biztosítják. Ezen túl előnyük a gazdasági mikrokörnyezet ismerete, az ebből fakadó gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatal, az ügyfélbarát mentalitás. „Oda menjenek a fuvarozók, ahol névvel szólítják őket, nem sorszámmal” – jelentette ki Varga Antal, hozzátéve, a takarékszövetkezetek védve vannak a pénzügyi

viharoktól, s ebben a „védett burokban” nem csupán kiszolgálják a kis- és középvállalkozásokat, egyéni vállalkozókat, önkormányzatokat, magánszemélyeket banki alaptermékekkel, de pénzügyi tanácsadással is az ügyfeleik rendelkezésére állnak. Az ügyvezető igazgató a szakma megnyugtatására aláhúzta, a gazdasági-pénzügyi válság egyáltalán nem befolyásolta a fuvarozói alágazat szereplőihez való hozzáállásukat, a megszokott módon, az eddigi aktivitással vesznek részt a jövőben is a közúti közlekedési szolgáltató vállalkozások finanszírozásában. Persze, mindenkor szem előtt tartva azt a tényt, hogy mivel a válság az építőipart érintette a legérzékenyebben, az oda szállító fuvarozók közül sokan belekerültek egy nemfizetési spirálba. Emiatt olyan kockázat lépett fel egyik percről a másikra, amit ezen cégek finanszírozásakor a takarékszövetkezeteknek természetszerűleg mérlegelniük kell – mondta

az OTSZ képviselője. Az érem két oldala A válság két alapvető problémát hozott a pénzintézeteknek és rajtuk keresztül a fuvarozóknak: az egyik a források szűkössége, a másik, hogy megnövekedtek a hitelezési kockázatok – jelentette ki Farkas Péter. Az Unicredit Leasing Hungary Zrt. üzletágvezetője (körülbelül hatvan NiT Hungary-tagvállalkozás vezeti folyószámláját az Unicreditnél) szerint a közúti fuvarozás ma válságban van, ennek ellenére nincs deklarálva, hogy tilos pénzt adni a szektor szereplőinek. A pénzintézetek passzívabbak, mint eddig, szükség van arra, hogy újra ők keressék az ügyfeleket, ők pörgessék fel a finanszírozási piacot. A bankoknak ez a félelme, negatív hozzáállása ma jórészt már a múlté, ismét fellendülőben van a finanszírozási kedv. Ez azonban csak az érem egyik oldala, a vállalkozóknak is oda kell figyelniük, ha ki akarják használni a pénzintézetek növekvő finanszírozási

aktivitását. Farkas Péter felhívta a figyelmet, hogy a finanszírozók nagyra értékelik, ha egy fuvarozó részletes, alapos üzleti tervvel, világos koncepció és jövőkép mentén, konkrét számokkal alátámasztva nyújt be egy hitelvagy lízingkérelmet. Ha egy finanszírozó cég azt látja, hogy a vállalkozás tisztában van a jövőjével, tudja, mit akar, és mi módon igyekszik túlélni a válságot, akkor ez nagyban megnöveli a kérelem pozitív elbírálásának esélyét. A költségek visszavágása Nem annyira fontos maga az alágazat, inkább az számít, hogy az adott cég az alágazaton belül képvisel-e valamilyen versenyelőnyt, mennyire költséghatékonyan üzemelteti a céget a menedzsment, s a vállalkozásnak mekkora a hozzáadott értéke – kezdte hozzászólását Balássy László. A Citibank Europe PLC. (38 NiT Hungary-tagvállalkozás folyószámláját vezetik) vállalati bank-vezérigazgatója elmondta, a bankok, lízingcégek a

válság tükrében azt mérlegelik továbbá a hozzájuk forduló vállalkozásoknál, hogy melyiknek van olyan rendszere, amely engedi, hogy a költségszint mozogjon az árbevétel szintjével. A túlélés lehetséges útja éppen az operatív költségszintek visszavágása. Amely fuvarozó 2008-ban és tavaly az első fél évben meg merte ezt lépni, az szinte biztosan a piacon maradt. A szakember megerősítette, náluk sincs stratégiai döntés, hogy a közúti fuvarozókkal nem foglalkoznak, a kockázatokat, például a piaci szereplők közötti markáns különbségeket azonban mérlegelniük kell. A bank a cégeket egyedileg ítéli meg, elsősorban azok költséghatékonyságát és versenyképességét szem előtt tartva. Tartós gazdasági növekedés kell ahhoz, hogy a fuvarozás elinduljon felfelé – vélte Balássy László azzal kapcsolatban, hogyan látják a lízingcégek a jelenlegi helyzet normalizálása felé vezető utat. Szerinte hazánkban 2010 második

felében normalizálódhat a gazdasági helyzet, a nemzetközi fuvarozás szempontjából azonban sokat számít az európai környezet is. Jó hír lehet a fuvarozóknak, hogy Németország két százalék fölötti gazdasági növekedéssel számol idén, ami nagy húzóerőt jelenthet az alágazat számára. Fuvarozók mondják Sági Mihály (Sági Farm Kft.): A bankok képviselői elbeszéltek a valós problémák mellett Annak a kollégának volt igaza, aki azt mondta, ameddig az „ügyfél” csak egy számot takar, addig nem beszélhetünk arról, hogy a fuvarozók kedves ügyfelei lennének a bankoknak. A mostani körülmények között is két-három bankot versenyeztetek, ha hitelre kívánok vásárolni. Nem rossz a pénzintézetek hozzáállása, képviselőik azonban nem tudtak megnyugtatni a tájékoztatójukkal. A bankok többsége visszaél a kisvállalkozók tőkeszegénységével a nagyobbak javára. Például egy nagyvállalkozás egy többdarabos

járműbeszerzésnél akár 25 százalékos kedvezményt is elérhet. Ha azt a 20 járművet öt-hat vállalkozó vásárolhatná meg, mindenki jobban járna. Fuvarozók mondják Rakita Zsuzsanna (Contimax Kft.): A bankok hozzáállása a közúti fuvarozói szektorhoz valóban hagy kívánnivalót maga után. A hitelhez jutás meglehetősen bonyolult, márpedig a mostani nehéz időszak túléléséhez, a cég likviditásának növeléséhez hitelforrásokra lenne szükségünk. A pályázati lehetőségekkel mi is megpróbálunk élni, volt olyan pályázatunk, amit befogadtak, aztán érdemi válasz nélkül elutasítottak. Úgy vélem, jelen pillanatban a fuvarozó ügyfelek nem feltétlenül kellenek a bankoknak. A pénzintézetek láthatóvá teszik ugyan az alagút végét, a kérdés csak az, hogy „miért dudál”? Vagyis valami jön szembe Fuvarozók mondják Kovács István (Kovács Sped Kft.): Nekünk is van elég problémánk a bankokkal, sajnos Sok kollégához

hasonlóan, a mi folyószámlahitelünket is visszavonták, különféle plusz fedezeteket kértek, és végül így sem adták meg a hitelt. Mivel nem tudtuk finanszírozni, egy időre le is kellett állnunk a fuvarozással, a járműveinket kivontuk a forgalomból. Aztán újra tudtunk indulni, de megfogadva a mondást, addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér. Öszszességében nem rózsás a helyzet, egyelőre nem is szándékozok felvenni semmilyen hitelt. Fuvarozók mondják Kapusi Péter (Trans-Pack Kft.): Húsz éve fuvarozok, s mindig úgy tapasztaltam, hogy a bankok, lízingcégek igyekeznek nagyon pozitívan, segítőkészen hozzáállni a vállalkozásomhoz. Ehhez nyilván az is kell, hogy mindig hajszálpontosan fizessek. Emellett a kollégáktól én is hallok panaszokat a bankokra, ugyanakkor, ha egy fuvaros minden kötelezettségét időben teljesíti, akkor elejét lehet venni a problémáknak. Szerintem a pénzintézetek nem akarnak kivonulni a szakma

finanszírozásából, csupán arról van szó, hogy ők is a megbízható, pontosan fizető ügyfeleket próbálják magukhoz vonzani. Fuvarozók mondják Tóth István (Totyatrans Kft.): A bank csökkentette a folyószámlahitelemet, ami nagy problémát okozott Belegondolt a pénzintézet abba, hogy mit jelenthet ez a kisvállalkozásoknak, illetve az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak és családjaiknak? Fontos lenne, ha a bankok ezen a szemüvegen keresztül is megvizsgálnák üzletpolitikájuk következményeit, hiszen a kisvállalkozók esetleges „bedőlését” az alkalmazottak is megéreznék, növekedne a munkanélküliség. Fuvarozók mondják Kis Ernő (Horváth Rudolf Intertransport Kft.): A válság hatására a bankok igenis ráléptek a fékre, nem differenciáltak a vállalkozók között. Nem az alágazatot kell nézni, hanem az egyes fuvarozókat, a konkrét cégek teljesítménye alapján kellene dönteni. Nem homogén a bankok hozzáállása, van

olyan, amelyiknél a többéves együttműködés ellenére sem kívánatos ma már egy fuvarozó cég, a másik bank pedig tárt karokkal várja. További anomália, hogy a döntéseket nem mindig helyben hozzák, hanem „fenn”, a központban, ahol a konkrét ügy már más optikában látszik. Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest azért van változás a bankok hozzáállásában, csak nagyon lassú. Az együttműködés kezdete A több mint 800 NiT Hungary-tagvállalkozás számlavezetését végző OTP Bank a meghívásunk ellenére nem képviselte magát a fórumon. Levelükben kifejtették, eddigi üzletpolitikájuk változatlan, tehát egyelőre nem vesznek részt a közúti fuvarozás finanszírozásában. A Magyar Külkereskedelmi Bank – amely majdnem száz tagvállalkozásunk számláját vezeti – szintén levélben reagált az invitálásunkra, melyben arról tájékoztatták ipartestületünket, hogy megfontolják a fórumon történő részvételüket. A bank

részéről végül senki nem volt jelen a konzultáción, ebből arra lehet következtetni, hogy ők is úgy érzik, még nincs itt az ideje beszállni a fuvarozói alágazat finanszírozásába. A körülbelül 120-120 tagvállalkozásunk folyószámláját vezető Erste Bank és Raiffeissen Bank nem tisztelte meg a NiT Hungary-t, hogy válaszoljon a megkeresésünkre. Mindennek ellenére ipartestületünk határozott véleménye, hogy szorosabbra kell fűzni a szakmai érdekképviselet és a bankok kapcsolatait – a fórum ennek az együttműködésnek lehet a kezdete –, hiszen sokkal több információra lesz szüksége a tagságnak ahhoz, hogy piacon maradhasson, és a bankoknak is, hogy jobban értsék a fuvarozók problémáit