Középiskola > Műelemzések > Móricz Zsigmond: Rokonok

Rövid tartalom
Kopjáss István telefonbeszélgetés hallatára ébred, a felesége az egyik barátnőjével komonikál, és pácolt nyúl receptet kér. Előző napon a zsarátnoki közgyűlés, Kopjáss Istvánt, a helyi kultúrtanácsnokot főügyésszé választotta. Makróczy, az elődjét megbuktatták, és egy jelentéktelen embert választottak helyére. Kopjáss István körül minden és mindenki megváltozott. A felesége, Lina is metamorfózison megy keresztül. A férjének ágyba viszi a reggelit, és még azt is megengedi, hogy rágyújtson, pedig az asszony utálja, ha valaki a lakásban dohányzik. Még Lajos bácsi is írt, a faluról, akivel már tíz éve nem leveleztek. Először is gratulált a kinevezéshez, és kért egy régi ruhadarabot, amelyet már nem használ, ugyanis van a városban egy kis elintéznivaló dolga és, akkor személyesen is kifejezné jókívánságait. Továbbá azt is megemlítette, hogy a fia, Elemér befejezte a zeneakadémiát, azonban állás nélkül van, talán most, hogy ilyen nagyhatalmú ember lett biztosan be tudná tenni valamilyen Zenedébe. Hosszas keresgélés után talált egy régi, kihízott ruhát, amire már nincs szüksége. Oda is adta egy embernek, aki már várt rá.

A városházára menet rádöbbent, hogy milyen szegényes körülmények között él; az utcán folyik a szennyvíz, nincsenek szennyvízelvezető csatornák, hanem a járdán keresztül távozik a háztartásokból. Felvillan az ötlet a fejében, hogy venni kéne valahol egy házat. Találkozik a takarékpénztár igazgatójával, aki rájött, hogy valamilyen úton-módon nagyon távoli rokonok, és meghívja a csütörtökönként esedékes fogadóestélyre. Karon fogva mennek az utcán. A polgármester is hivatja, megbeszélésre, és még egy riporter is tájékoztatót kér a programjáról. Először a polgármesterhez megy, a váróban hosszadalmas időt tölt el. Nem örül a megváratatásnak, de legalább a folyosón lévők azt hiszik, hogy nagyon fontos dolgokról beszélget vele. Később behívja, a megbeszélés fő témája, hogy meg kell szerettetni az emberekkel az adófizetést. Kopjáss István egyszerűséggel azt mondja: „Az a fő, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon”. A polgármesternek nagyon tetszett ez az egyszerű, ám frappáns állásfoglalás. Emlékezteti, hogy ne felejtsen el megjelenni a csütörtöki fogadáson, mert jóformán itt dőlnek el a pénteki közgyűlés dolgai. Badai Isti az osztály legfiatalabb tagja elmondja, hogy valóságos legendák keringenek arról, hogy ha Kardics valakinek nem nyújt kezet, akkor az halott ember. Vajon ő mi lehet, ha karonfogva sétáltak, talán újjászületett? A riporternek is a kecske és a káposzta esetét mondja el.

Este, hazaérkezéskor virágot lát az asztalon, ami szokatlan dolog, mert a felesége eddig úgy tartotta, hogy nincs pénz az ilyesfajta kiadásokra. Berci, a fiuk is különösen büszke volt apjára az iskolában, nagy dolognak érezte, hogy az apja főügyész. A feleségével közölte, hogy meg vannak hívva a csütörtökre, a fogadásra. Lina arra hivatkozott, hogy nincs semmilyen ruhája. A férje utasította, hogy menjen el a varrónőhöz, és varason egy új ruhát.

Másnap a lapokban megjelent a programtervezet, amelyet valaki cenzúrázott. Kopjásst megkérte a polgármester, hogy cenzúrázza, de azt elfelejtette megtenni. A polgármester tette meg helyette.

Linának szerdára elkészült a ruhája, nagyon jól állt neki. Lina valósággal megfiatalodott. A gyerekek Berci és Kálmuska körberajongták, csak Linának nem tetszett a ruha. Kifogásokat keresett, helyenként szorította, néhol pedig bőnek találta. Az asszony érezte, hogy nem tartozik abba a társaságba, ahova készülnek. Lina mindig takarékoskodott, nem szerette a költekezést. Két fiuk volt Kálmuska elsős gimnazista, és Berci, aki negyedikes gimnazista. Lina nem akart több gyereket, mert kettőt fel tudnak nevelni rendesen, jó nevelésbe részesítették őket, még egy német nevelőnőt is fogadtak melléjük, ma már nem tartózkodik velük. Lina okosabb volt az uránál. Ezt mindketten tudták, sőt a férj néha a feleségétől kért tanácsot. Az asszony nagyon örült, hogy ilyen beosztást kapott a férje, de kételkedett benne, hogy nem fogja megállni a helyét, ebben a véletlenül hozzájutott pozícióban. Lina sokat gondolt Magdalénára, az unokanővérére. Egészen kisgyerek volt, amikor utoljára látta. Magdaléna ugyanis Pesten végezte az intézetet. Az apja a háború alatt meggazdagodott. Azt is beszélik a városban, hogy nem szereti a férjét, és meddő is. A terméketlen asszonyokat a gyerekesek lenézik és megbélyegzik.

Berci bácsi is megjelent, István nagybátyja. Egy szénbányát vásárolt, és arra akarta rávenni, a főügyészt, hogy a közintézményeket az ő szenével fűtsék, még egy újságpapírba csomagolt szenet is átadott az unokaöccsének, hogy vizsgáltassa meg. István vonakodott a dologtól, elmondta, hogy az ilyesmibe nincs beleszólása.

Csütörtökön nagy kalamajka volt, ugyanis Kálmuska torokgyulladást kapott és belázasodott, és Lajos bácsi is ezen a napon látogatta meg őket. Lina nagyon mérges volt egyrészt magára haragudott, mert a betegen fekvő fiát jóformán egyedül hagyják, másrészt Lajos bácsira, aki unalmas történetekkel untatja majd Bercit, és nem hagyja tanulni. A fogadásra taxival mentek, habár a ház nem volt messze tőlük, a taxi mégis elegánsabb megjelenést kölcsönöz. A fogadáson ott volt minden fontos tisztséget betöltő ember. Kardics felajánlott a főügyésznek megvételre egy házat a villanegyedben. Azt is mondta neki, hogy jobb inkább most megvenni, mint egy, vagy két év múlva. Ha most megvenné, mondhatná azt, hogy a családi örökségből futott rá, azonban, ha két év múlva tenné, akkor mindenki azt mondhatná, hogy már ez is megszedte magát. Hazaérkezéskor mindent rendben találnak, Kálmuska állapota is stabilizálódott, és Lina is megnyugodott. Kopjáss egy levelet kapott, Adélka a húga írta, aki Pesten lakott, gyermekkorukba Adélka volt a család kedvence, édes és bűbájos teremtés, akiért készek lettek volna a testvérek meghalni. Hozzáment egy léhűtőhöz, mindenki látta a baljós jövőt, de Adélka nem hallgatott a testvérekre. A férje előző házasságából két gyermeket hozott az új családba. Most a férje a szoknyák után szaladgál, és iszik. István nem tudott mit tenni. Adélkának egyébként tanítói diplomája van, talán betudná tenni valahová, azonban hosszadalmas folyamat lenne, még álláshoz jutatná. Kiállított egy utalvány ötven pengőről, amelyet szándékosan az íróasztalra rakott, és lefeküdt a díványra szundítani. Lina bejött a szobába, meglátta a papírt, ledobta és nem szólt egy szót sem.

. Bercit küldte a postára a levéllel, mert csak benne bízott. Lina nagyon mérges volt, amiért minden rokon rajtuk akar megélni. Összerúgták a port, a felesége poloskafajnak nevezte a Koppjássokat, erre István azzal rágalmazta Lina apját, hogy rothadt almát küld a kishegyesi birtokáról. A főügyész elment otthonról sétálni, mert már feszült volt a hangulat otthon. Arra gondolt, hogy talán a felesége nem megfelelő asszony a számára. Egészen a villasorig jutott. Találkozott Magdalénával. A nő nagy hatással volt rá, valósággal elbűvölte. Az asszony egy villa kapuján csengetett, István nem tudta, hogy mint tegyen, ha megáll feltűnést kelt, ha továbbhalad, utoléri, és nem tudja mi fog történni. A férfi tovább ment, a villa kapuja már nyílt az asszony előtt. A főügyész kalapot emelt. Magdaléna elfogadta a köszönését és mosolygott. Találkozik Hollaky Janival, aki egy évvel fiatalabb tőle, még iskoláskorukból ismeri, régen jól eljátszottak az iskolakertben. Ellátogattak egy kaszinóba, ahol elszegényedett gazdák tivornyáznak. Tudomást szerez róla, hogy Kardics, Boroknayék villáját szándékozik eladni neki. Boroknay a sertéstenyésztő hulladékaiból építette a fel a villát. Hazament, már sötét volt. Linát a konyhában találta, és csókjaival köszöntötte. Az asszony közölte vele, hogy újabb rokon érkezett. Kati néni jött látogatóba, nagyon dicséri Linát, és felajánlja, hogy segít a háztartási munkákban, erre azonban nincs szükség. Cseverésznek, és nosztalgiáznak. Munkát kér a férje, Lajos számára, mert Rimavölgyön nincs semmilyen lehetőség, és a gyerekek is csak lélegezni tanulnak. Továbbá István anyjának, Zsuzsának keserves sorsáról beszélnek, ugyani a férfi apja titokban még egy nőt szeretett, de soha nem létesített vele testi kapcsolatot.

Másnap a hivatalban a Sertéstenyésztő aktáit vizsgálta, és jobban megismerte minden piszkos részletét.

A polgármester hivatja és közli vele, hogy az éjjeli vonattal Pestre kell utaznia, az alispán társágában, ahol a miniszterrel találkozik. Az egész találkozónak az a lényege, hogy meggyőzzék a városi kölcsön fontosságáról.

Találkozik Menyhért öccsével, aki Ferencvárosban lakik. Megreggelizett, és aztán gyalog mentek be a városba. Szerette volna Adélkát is megkeresni, de Menyus leintette, mert a húguk épp olyan felelős a sorsáért, mint a férje. Pistának jólesett, hogy végre valakinek elmondhatja a minden bánatát. István csak Menyusban bízott. Azt is megbeszélik, hogy a ha lehetőség nyílik rá az Alföldi Múzeumba megy igazgatónak, így közel lesznek egymáshoz, és minden pillanatban elpanaszolhatja gondját, baját. A vonaton gondolkodva rádöbben, hogy a vezető pozíciókban állók közül senki se ért semmihez, mindenki olyan helyen áll, ahova egyáltalán nem készült.

Lina és Kati néni még fenn voltak. A felesége örült jöttének, mert a nagynéni untatta a történeteivel. Nem tudtak felszabadultan beszélni, mert Kati néni is csatlakozott a beszélgetéshez. Lina már betuszkolta a cselédszobába aludni az asszonyságot.

Reggel a polgármester faggatta a Pesti kiruccanással kapcsolatban. Kardiccsal elmentek megnézni a megvételre kínált villát. Magdaléna és az anyja fogadta őket. Gyönyörű volt a ház, és az árát is nevetségesen alacsonynak találta, már-már szégyellte magát, hogy ilyen csekély árat kell fizetnie. A ház ár kb. egy telepi köztisztviselői ház árának felel meg. Kötöttek egy ideiglenes szerződést, amely csak akkor lép életbe, ha mindketten aláírják.
Albert egy másik testvére írt segélykérő levelet, mert tönkrement. Négy gyereke van neki és nincstelenségben élnek, ha nem kapnak segítséget valószínű, hogy éhen halnak. Albert tőzsdézett, most pedig rossz számításai miatt elvesztette a pénzét. Nem tehetett mást rajta, minthogy pénz küldött ennek a rokonnak is. Lina is kapott egy levelet. Róza néni írt Nagykárolyról. Leírja, hogy a románok nem fizetnek nyugdíjat, és foltozásból tartja el magát. Ö pénz helyett ruhát kér Linától. Most, hogy ilyen úri nő lett biztosan akad neki a szekrénybe pár régi ruhadarabja. Lina nem tudott mit küldeni, mert attól, hogy a főügyész felesége még nem újította fel a ruhatárát, ha pedig elhasznált rongyokat küld neki, akkor nem tud eldicsekedni lakóhelyén a barátnőinek, hogy ezt, meg ezt kapta a főügyész feleségétől. Linával a villaügyről is beszélgettek. A felesége kioktatta, hogy tisztességes munkával senki sem gazdagodhat meg egyik napról a másikra, villámcsapásszerűen. Azok, akik meggazdagszanak, van a hátuk mögött valami, de Pistának csak a szegény rokonai vannak, azok bizony nem a gazdagság felé vezető ösvény részei. Elszánja magát, hogy megszabadul az élősködő, parazita rokonoktól, mert azok nem hoznak számára felemelkedést. Nem bánja, ha éhen is halnak, de többé nem segít senki. Azokat, akik hasznára vannak, megtartja.

Ellátogatott a Sertéstenyésztő telephelyére. Meg akarja ismerni a helyszínt. A Sertéstenyésztő tönkrement, a disznók ára alacsony volt, a tápláléké, pedig drága. Járványok is pusztítottak. Most csak néhány disznó van a hizlaldában. Kardics újra akarja indítani és ebbe a vállalkozásba a főügyészt is be, akarja venni. A telepen járva talál egy női zsebkendőt a kabátja zsebében, nem érti, hogy került oda, abban biztos, hogy nem Lináé, mert ő más parfümöt használ, mint ennek az illata. Még otthon is feltűnést kelt a felesége előtt, amikor a kabátja felső zsebéhez kap idegesen. Lina gyanakodni kezd. István, amokor egyedül merad kivesz kabátjából a zsebkendőt, és a nadrágjába helyezi. A felesége elkéri a kabátot, mondván, hogy egy gombot megigazít rajta, mert majdnem leesik. Pista örült, hogy ilyen jó kicselezte a feleségét. A kaszinóban találkozik Martiny doktorral, ő az ellenzék vezetője. Beszélgetnek, és kiderül, hogy rokonok. Igaz, nagyon messziről. Martiny azzal győzködi Kopjásst, hogy eljárást kéne indítani Boroknay Ferenc ellen, aki Magdaléna férje, és még figyelmezteti, hogy vigyázzon a villával, mert abban minden lopott.

Kopjáss elhatározta, hogy megmenti a Sertésztenyésztőt a város számára. Kopjáss, már nem tudja elviselni a rá nehezedő terheket, meg kell, hogy ossza valakivel, a feleségével nem tudja, ezért sürgönyt küld Menyhértnek, hogy jöjjön el Pestről, és találkozzanak az éjj leple alatt. Egy kávézóban beszélgetnek, Menyhért visszamegy a reggeli vonattal, a testvére pénzt kaart neki adni, hogy kifizesse a jegyet, de nem volt nála elegendő összeg.

A városban Magdalénáék rendeznek egy utolsó összejövetelt a házukban. Kopjáss elmondja, hogy szerelmes belé, de a nőt nem érdekli. Mindenki rideg vele. A polgármester és Kardics a fejükbe veszik, hogy megbuktatják a főugyészt, tervük sikerül is, mert kiderül, hogy a szélhámos Berci bácsi vett két vagon elsőosztályú szenet és ezt adta nekik. Ez a főügyészt is rossz fényben tüntetné fel, mert ő ajánlotta Berci bácsit szénszállítónak.

Péterfi dr. megzavarja Kardics és a polgármester társalgását, azzal, hogy Kopjáss István öngyilkos lett, fejbe lőtte magát Makróczy revolverével. A polgármesterék aggódtak, és segítséget kértek, hogy mentsék meg.

Zsarátnok világának bemutatása
Zsarátnok (jelentése: parázs) egy szegényes nagyváros, ahol nincs megfelelő szennyvízelvezető hálózat. Egyes háztartásokból közvetlenül az utcára folyik a piszok, és a járdán keresztül az árokba. Nagy a munkanélküliek és az éhezők száma. Mindent a korrupció hálóz be. A városházán mindenki rokonságban van mindenkivel. „Itt senki sem ért alapjában semmihez. Itt az a baj, hogy mindenki olyan helyen áll, ahová nem készült. S aki ért valamihez, az sehol sincs”.

Kopjáss bemutatása
Kopjáss István Zsarátnok városnak a kúltúrtanácsnoka, jelentéktelen, semmibevett ember. Mokróczy meg buktatásával minden megváltozik körülötte. A felesége kedvesebb és engedékenyebb lesz vele, olyan rokonok bukkannak fel életében, akikkel már több mint öt éve nem tarja a kapcsolatot. Ezek a rokonok, mind segítséget, anyagi támogatást, protekciót várnak tőlle. A főszereplő naiv, jószívű és könnyen kihasználható. Nem tud ellenállni a segítségkérésnek, pénz, ruhákat küld a rokonoknak. Az új pozíciójában megpróbál a tisztességre törekedni („a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon” elvet használva), azonban ezt a tisztességes konfessziót nem tudja betartani. A környezetében mindenki korrupt, így ő is azzá kell, hogy váljon. Elsőként Lajos bácsi kér ruhát az újonnan kinevezett főügyésztől. Valamivel később megjelenik a szélhámos Berci bácsi, aki az ő protekcióját kihasználva kívánj eladni a hitvány szenét. Megjelennek a tönkrement, elszegényedett testvérek is, akik pénz kunyerálnak, és kezdetét veszi egy ördögi kör, amelybő már nem lehet kiszállni. Lina a felesége, aki hűséges, szorgalmas és takarékos családanya. Okos asszony, jól látja a dolgokat, sőt még olykor férjének is ad tanácsot. A háztartási munkák nagyon kimerítik, nem tudja követni a divatot, és könyvet sem tud olvasni teendői miatt. Berci bácsi egy szélhámos ember, aki Kopjáss István ismeretségét kihasználva akar meggazdagodni. Kopjássnak van egy húga Adélka, akinek rosszul sikerült a házassága, ugyanis egy léhűtő férje van , aki megcsalja és iszik. A nőnek tanítói diplomájja van, de nem dolgozik. Menyus Kopjáss testvére, aki egyben a legjobb barátja is, ő nem a pénzére hajt, és nem is az ő ismeretségét akarja kihasználni. Elmondhatja neki minden gondját, bánatát, azonban tanácsokra nem lel nála.

Kopjáss bukásának oka
Kopjáss István tisztességre törekvő ember, ellenben a hivatalban dolgozó társairól ez nem mondható el. Megeléglte a korrupciót, de ebből már nem szállhatott ki. Nem tudott visszatérni régi pozíciójába, és még az egyik rokona is alaposan átverte. Már nem tudott mit tenni, ezért menekülő út gyanánt a halált választotta.