Földrajz | Középiskola » Ciklon és anticiklon kialakulása, hazánk településhálózata és a folyóvíz hordalékszállítása

http://www.doksihu Ciklon és anticiklon kialakulása, hazánk településhálózata és a folyóvíz hordalékszállítása A folyóvíz hordalékszállítása és felszínformálása Egy folyó esése a domborzattól, illetve a lejtéstől függ. A nagy esésű folyó vize sebesebben mozog. A sebesség (m/s) áradáskor is nőhet, mivel ilyenkor a folyó esése megnövekszik. Ha a folyómederben levő megtört tereplépcsőn, kemény kőzeten a víz alázúdul, vízesés keletkezik. A folyó legnagyobb sebességű helye a sodorvonal A sodorvonal a kanyargó folyón jobban kanyarog, mint maga a folyó. A folyó munkavégző képessége a víz tömegétől és sebességétől függ. A felsőszakasz jellegű folyó több hordalékot tud szállítani, mint amennyi a felső szakaszáról (hegyvidéki terület) érkezik. Jellegzetes V alakú völgyet mélyít. A folyó esésének csökkenése a munkavégző képesség csökkenésével jár együtt. Ilyenkor a bevágódás megszűnik,

törmelékét, hordalékát lerakja. A hordalékot meanderezéssel (kanyargással) kerülgeti. A folyó középszakasz jellegű lesz, a kanyarok homorú oldalain pusztítja a medrét, a domború oldalakon parti zátonyokat épít. Ha a kanyarulat leválik az élő folyóról, holt meder (morotva) alakul ki. A folyó alsó szakaszán a hordalékot továbbszállítani nem tudja, emiatt a mederben, illetve az ártéren zátonyokat, szigeteket, hordalékkúpot épít. Hordalékkúp ott is kialakul, ahol a folyó hegyek közül a síkságra ér és emiatt szállítóképessége rohamosan csökken, (Csallóköz, Szigetköz, stb.) Az alsószakasz jelleg igazán a folyó tengeri torkolati szakaszán alakulhat ki, ahol deltát épít (Duna, Mississippi, Nílus stb.) A hordalék nagy részét a folyó állítja elő mechanikus erejével, más része az alámosott leszakadt folyópartról, a lejtőn húzódó törmelékből, gleccserekből származik (görgeteg, kavics, homok, iszap). A lebegő

iszap gyakran megfesti a vizet. Az agyag, a lösz sárgára, a laterit vörösre, a humusz feketére, a kék agyag kékre színezi a folyó vizét. A szennyeződés milyenségét mutatja több folyó neve is: Sárga-folyó, Kék-folyó, Rio Negro (fekete folyó), “szőke Tisza”, Vörös-folyó stb. A folyó felszínalakító munkájának egyik legszembetűnőbb formája a terasz, amely munkavégző képességének (szakaszjellegének) változásait mutatja ugyanazon a helyen is. A folyó munkavégző képességét megváltoztathatja a vízgyűjtő terület süllyedése vagy emelkedése, az éghajlat módosulása is. A változásokat jól mutatják (a pleisztocén időszak kezdete óta) a Kárpát-medence folyói, különösen a Duna és a Vág. Völgyeikben a bevágódás és a völgyszélesítés megismétlődésével több terasz alakult ki. A folyóteraszok gazdaságilag is értékesek, mivel utak, vasutak vezetnek rajtuk. Fontos telepítő tényezők (Bécs, Pozsony, Budapest

stb.), ivóvíznyerő helyek (csápos kutak) Mezőgazdaságilag is hasznosíthatók Hazánk településhálózata 1. A településhálózat történeti fejlődése A 16. századig hazánkat sűrű, aprófalvas településhálózat jellemezte A török dúlás következtében a hódoltság falvainak többsége megsemmisült, a lakókat meggyilkolták vagy rabságba hurcolták. A török kiűzése után az Alföldön mezővárosi-tanyás településrendszer http://www.doksihu alakult ki. Mivel a nagyra duzzadt népességű városok lakóinak otthona és földje között nagy volt a távolság, a tulajdonosok, amikor a földjeiken dolgoztak, kiköltöztek. Így alakultak ki a tanyák. A 19 Században az iparosodás és a vasútépítés a városiasodás meggyorsulását okozta A trianoni béke után több nagyváros elvesztette a vonzásterületét. A II Világháború után felerősödött a városiasodás újra. Az egyik ok az iparosodás volt, mivel ennek következtében megnőtt

az új munkahelyek száma. A másik ok az volt, hogy a rossz körülmények között élő falusiak a városba költözéstől várták a jobb életkörülményeket. A települések növekedése összefüggő településövezetet, agglomerációt hoz létre (Budapest). 2. A települések csoportosítása Az állandó településeket nagyságuk, gazdasági szerepük, alaprajzuk szerint csoportosíthatjuk. A tanyák száma az 1930-as években volt a legnagyobb, az 50-es években számuk csökkent, különösen Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben. Jelentős mértékben csak a szőlő- és gyümölcstermesztő vidékeken tudtak megmaradni (JászKiskun, Csongrád). Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be. A falvak száma is csökken. A falvakat lélekszámuk alapján csoportosíthatjuk: Törpefalvak: < 500 fő (Baranya, Alpokalja, Borsod) Kis falvak: < 1500 fő (Nógrád megye, Szatmár-Beregi-síkság)

Közepes falvak: < 5000 fő (Alföld) Nagyfalvak: > 5000 fő Óriásfalvak: > 10000 fő A városok közül kiemelkednek a közigazgatási funkciókat is betöltő megyeközpontok, amelyek gazdasági központok is. A A főváros, Budapest hazánk gazdasági, politikai, oktatási és kulturális központja. A főváros után regionális jelentőségű városaink következnek. Ezek több megyére kiterjedő gazdasági és egyéb szerepet töltenek be, például Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr). Ezek után a megyeközpontok következnek. Őket követik a nem megyeszékhely középvárosok, majd az utolsók a sorban a kisvárosok. A városi népesség folyamatosan növekszik Ennek oka a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező falvakból való elvándorlás és a városok számának növekedése. Falvak típusai http://www.doksihu Tanyák típusai A mozgó települések a hidegebb területeken léteznek, ahol a hőmérséklet és a szárazság miatt a legelők után kell

vinni az állatokat. Ciklon és anticiklon kialakulása, szerepük hazánk időjárásában A ciklonok: -a légkörben az azonos nyomású pontokat összekötő, ún. izobár vonalak koncentrikus köröket alkotnak -a légnyomás a ciklon belsejében a legalacsonyabb, kifelé haladva növekszik -benne a levegő vízszintes irányban, az É-i félgömbön az óramutató járásával ellenkező irányban áramlik -kialakulása légköri frontokkal (hideg és meleg levegő választófelülete) kapcsolatos =a légköri frontok mentén hullámmozgás jön létre és megkezdődik a felhőzet kialakulása =a hullám mélyül és kialakul egy fiatal ciklon, a felhősáv szélesedik =a ciklon egyre erősödik és záródik, a meleg levegő összeszűkül, a hideg levegő előrenyomul Az anticiklonok: -az izobár vonalak itt is körkörösen helyezkednek el -de az anticiklon belsejében a nyomás a legmagasabb, kifelé haladva csökken -benne a levegő vízszintes irányban, az É-i félgömbön

az óramutató járásával megegyező irányban áramlik -az anticiklonban leszálló légmozgás uralkodik, ezért felhőzet nem alakul ki benne, így az anticiklon derült, száraz időjárást okoz Hogyan befolyásolják hazánk időjárását ? -mérsékelt övi ciklonok érintik Magyarország területét -egyik részük Izland, másik részük a Genovai öbölben keletkezik -Magyarország térségét elérve, hozhatnak hideg vagy meleg levegőt és csapadékot