Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Hagymásiné Kormos Rita - Vállalkozzunk II.

A SIKER RÖGÖS ÚTJAIN – VÁLLALKOZZUNK EURÓPÁBAN VÁLLALKOZZUNK II. A 13.-14 ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Írta: Hagymásiné Kormos Rita Hegede Eszter Tolmayerné Borbély Zsuzsanna Váradi Attila 2003. A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Hagymásiné Kormos Rita – Hegede Eszter – Tolmayerné Borbély Zsuzsanna – Váradi Attila: Vállalkozzunk II. Lektorálta: Kolman Miklós Neumann János Középiskola és Kollégium Kiadásért felelős: dr. Sipos Mihály igazgató Megjelent a Neumann János Középiskola és Kollégium gondozásában. Készült: Molnár és Társa "2001" Nyomda és Kiadó Kft Igazgató: Molnár György Szaktanácsadó: Szabó Alpár A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság VÁLLALKOZZUNK! II. TARTALOM 1. 2. BEVEZETÉS .7 A VÁLLALKOZÁS JOGI KÖRNYEZETE .9 2.1 Általános jogi környezet . 9 2.11 Jogforrások 9 2.12 A jogrendszer tagozódása 10 2.2 A munkajog szabályai

11 2.21 A munkaviszony létesítése 12 2.22 A munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek 12 2.23 A szabadság 13 2.24 A kollektív szerződés 14 2.25 A munkaviszony megszűnése 16 2.3 A szerződésekre vonatkozó szabályok 16 2.4 Vállalkozási formák 18 2.41 Egyéni vállalkozás 19 2.42 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok 20 2.43 Jogi személyiségű gazdasági társaságok 23 3. A VÁLLALKOZÁS BEINDÍTÁSA ELŐTTI SZAKASZ.30 3.1 3.2 3.3 3.4 4. A VÁLLALKOZÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE, A VÁLLALKOZÁS BEINDÍTÁSA .39 4.1 4.2 4.3 5. Vállalkozói képességek elemzése: ti is lehettek vállalkozók? . 30 Az ötlet megszületése, ötletbörze, tapasztalatgyűjtés . 35 Az ötlet elemzése: az ötlet kivitelezhető? . 36 Piackutatás: a vállalkozás terméke, szolgáltatása eladható? . 37 A vállalkozás megtervezése: üzleti terv elkészítése. 39 Személyi feltételek kialakítása - az emberierőforrás-gazdálkodás. 51

Cégalapítás lépései . 54 4.31 A vállalkozás bejegyeztetése 54 4.32 Folyószámlanyitás 55 4.33 Adó és társadalombiztosítási bejelentkezések 56 4.34 Bejelentkezés az egészségbiztosítási pénztárhoz 67 A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDTETÉSE .67 5.1 A termelés 67 5.11 Gyártmány- és gyártástervezés 68 5.12 Gyártási ütemezés, logisztika 71 5.13 Minőségbiztosítás 74 5.14 Ötletvédelem 75 5.2 Gazdasági események és könyvelésük 79 5.21 Könyvvezetési formák 80 5 VÁLLALKOZZUNK! II. 5.22 Könyvvizsgálat 81 5.23 Nyilvánosságra hozatal 81 5.24 Mérleg 81 5.25 A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége 84 5.3 Üzleti kapcsolatok és az etikus magatartás 86 6. A VÁLLALKOZÁS BEFEJEZÉSE .90 6.1 6.2 6.3 7. 6 Csődeljárás . 91 Felszámolás . 91 Végelszámolás. 92 IRODALOMJEGYZÉK .93 VÁLLALKOZZUNK! II. 1. BEVEZETÉS A vállalkozói nevelés célja Mit szeretnél csinálni az után, hogy megszerezted a

szakképesítést a középiskolában? Szeretnél egy saját vállalkozásba fogni, vagy talán munkát vállalsz valahol? Szívesen hozol kockázatos döntéseket, melyektől anyagi előnyt remélsz? Szívesen kerülsz kapcsolatba emberekkel, vagy jobban érzed magad egyedül egy műszaki probléma megoldásán gondolkodva? Bármelyik csoportba tartozónak érzed is magad, előbb-utóbb meg kell keresned a megélhetésedet biztosító jövedelmet. Hogy ezt munkáltatóként (vállalkozóként) vagy munkavállalóként teszed-e, neked kell eldöntened E tananyag célja, hogy megszerezd azokat az alapvető ismereteket, melyeknek segítségével jobb döntést hozhatsz. Mindannyiunk előtt ismerősen cseng Bill Gates és a Microsoft neve. A világ vezető szoftvergyártó cégének létrejötte egy ma már mindenki számára természetesnek tűnő alapötletnek köszönhető A ’70-es években jött rá az akkor még egyetemi tanulmányait folytató Gates arra, hogy a számítógép

sikerét az határozza meg, hogy mennyire egyszerűen alkalmazható, „felhasználóbarát” a hozzá írt szoftver. Ennek az alapötletnek a megvalósítására hozta létre 1975-ben a Microsoft Corporation-t és vált a világ egyik legsikeresebb vállalkozójává Kit nevezünk vállalkozónak? Az olyan személyt, aki a fogyasztók fizetőképes keresletére alapozva pénzügyi kockázattal járó tevékenységet folytat. Nyereség elérése céljából egyedül vagy társakkal gazdálkodó egységet hoz létre, szervezi és irányítja a vállalkozást Miért lehet vonzó a vállalkozói munka? A függetlenség, a saját számlára kerülő profit, a saját ötletek megvalósítása és a kockázatvállalás szólhat amellett, hogy valaki saját vállalkozást alapítson. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy a jó ötlet még nem garancia a sikerre. A vállalkozói nevelés célja, hogy segítsen azokat az alapismereteket elsajátítani, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az

ötletből működő és profitot termelő vállalkozás legyen. Segítséget kíván nyújtani abban is, hogy a pályátok elején valódi alternatívát jelentsen számotokra a választás az alkalmazotti munka és a vállalkozás megalapítása között. A tananyag elsajátítása során azok is hasznos ismeretekhez juthatnak, akik végül a munkavállalói oldalon jelennek majd meg a munkaerőpiacon, hiszen például a munkajogi és adózási ismeretek számukra is fontosak lesznek. Állandóan változó világunkban megfelelni környezetünk elvárásainak nem könnyű feladat. A vállalkozói életforma bemutatása, előnyeinek és hátrányainak feltárása segítséget nyújthat annak érdekében, hogy a pályáját kezdő fiatal számba vegye, mint választási alternatívát. Azonban mint ahogy a szakképzésben sem, úgy a vállalkozói ismeretek elsajátításában sem lehet gyakorlati foglalkozások hiányában maradék nélkül elsajátítani az arra vonatkozó

ismereteket. A vál7 VÁLLALKOZZUNK! II. lalkozói életforma megismertetésének, megszerettetésének igen érdekes és hasznos eszközei lehetnek a különféle szerepjátékok. Ha az elméletben elsajátított ismereteiket a gyakorlatban is kipróbálhatják a tanulók, tudásuk életszerűvé válik, gyakorlatias ismereteik magabiztosságot adnak a valóságos élethelyzetekben, ami vállalkozásuk sikerességének fontos alapeszköze lehet. A tananyaghoz kapcsolható gyakorlatok például egy szimulált vállalkozás keretében valósulnak meg, különféle életszerű, valóságos helyzetek modellezésével, ahol a szerepjátékok segítséget nyújtanak a vállalkozói ismeretek elsajátítása mellett a vállalkozói képességek, készségek kifejlődésében is, mint például a kreativitás, a problémamegoldó képesség, a kommunikációs képesség, a céltudatosság, a kockázatvállalás stb. Bár a különféle szakterületeken a vállalkozások beindításához,

üzemeltetéséhez hasonló ismeretekre van szükség, mégis vannak szakmától, szakterülettől függő vállalkozói feladatok. Ezek különösen a gyakorlati alkalmazások tekintetében mutatnak eltéréseket Tehát a következő fejezetek az elsajátított vállalkozó ismeretek gyakorlati alkalmazásainak kipróbálásában is segítséget nyújtanak, szakmaspecifikus ismeretek bemutatásával, különösen a műszaki szakképzésben résztvevők számára. A tanulók az alapvető vállalkozói ismereteket tanórák keretében, tanári segítséggel dolgozzák fel. A tananyag elsajátításának gyakorlati módja lehet például, ha a tanulók szakmai ismereteiknek megfelelő témában (pl egy elektronikai termék ötletének kidolgozása és gyártása) tanári felügyelet mellett, de önállóan, a már elsajátított különféle vállalkozói ismeretek birtokában egy vállalkozást indítanak. A megfelelő termék, vagy szolgáltatás kiválasztására ötletbörzét

tarthatnak. A termék vagy szolgáltatás kiválasztására, a vállalkozás körülményeinek tisztázására vitafórumok keretében kerülhet sor. A feladatok és szerepek elosztása is ennek megfelelően valósulhat meg a feltárt egyéni tulajdonságok figyelembe vételével. Lehetőség szerint a gyakorlatok folyamán a szerepkörök a csapat tagjai között cserélődjenek, hogy mindenki kipróbálhassa és fejleszthesse képességeit a különféle feladatok elvégzése közben. A tankönyv kérdések feltevésével, feladatok felvázolásával próbál segítséget nyújtani a tanulók számára a vállalkozás megalapítása, működtetése közben fellépő feladatok kiválasztásában, ütemezésében. A vállalkozás tagjainak azonban önállóan, problémamegoldó képességükre, kreativitásukra, szervezőkészségükre alapozva kell dönteniük a vállalkozás működtetését befolyásoló kérdésekben. Természetesen a gyakorlatot vezető pedagógus(ok) folyamatosan

segítségül hívható(k) a vállalkozás tagjai számára megoldhatatlannak tűnő problémák kezelésére. A csapat munkájának folyamatát (a vállalkozás beindításának, üzemeltetésének körülményeit, a lefolyatatott értekezletek jegyzőkönyveit, az egyéni feladatokhoz köthető előadások emlékeztető kivonatait, az elért eredmények, illetve kudarcok dokumentációit) a gyakorlatok közben, folyamatosan vezetett vállalko8 VÁLLALKOZZUNK! II. zói napló támaszthatja alá. A napló részét képezhetik mellékletként egyéni feladatnaplók és önértékelések is " Mit nevezünk vállalkozásnak? " Milyen sikeres vállalkozásokat ismertek környezetünkben? " Szerintetek régiónkban milyen vállalkozások lehetnek még sikeresek? Miért? " Mi motivál benneteket abban, hogy vállalkozást indítsatok? 2. A VÁLLALKOZÁS JOGI KÖRNYEZETE Magánemberként és gazdasági szereplőként egyaránt érzékeljük, hogy az életünket

szabályok határolják. A bennünket körülvevő világot ezek az egységes rendszert alkotó szabályok teszik mindenki számára áttekinthetővé és biztonságossá. A rendszer megalkotása az állam feladata: az erre a célra létrehozott szervek tudatos, szervezett jogfejlesztő tevékenysége során jön létre Az Alkotmány pontosan szabályozza hazánkban, mely állami szervek jogosultak jogalkotásra: • az Országgyűlés • a Kormány (Minisztertanács) • a Miniszterelnök • a miniszterek. Azokat a magatartási szabályokat, amelyek a jogalkotás során születnek, és bizonyos cselekvést parancsolnak, megengednek vagy tiltanak, jogszabályoknak nevezzük. 2.1 ÁLTALÁNOS JOGI KÖRNYEZET 2.11 Jogforrások Jogforrásoknak nevezzük a meghatározott módon és formában létrehozott jogszabályokat, melyeknek különböző szintjei vannak aszerint, hogy milyen jellegűek azok a társadalmi viszonyok, amelyeknek szabályozására hivatottak. Ezek a szintek a

következők: a) Alkotmány: az 1949. évi XX törvény, amely az államszervezet felépítésére és működésére, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó, alapvető jogi normákat tartalmazó alaptörvény. A jogszabályi hierarchia csúcsán áll. b) Törvény: a legfőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés által hozott, az egész társadalmat érintő kérdéseket szabályozó jogforrás. Megjelölése 9 VÁLLALKOZZUNK! II. mindig évszámmal, római számmal és a tv. rövidítéssel történik Például a gazdasági társaságokról szóló törvény megjelölése: 1997. évi CXLIV tv c) Kormányrendelet: a kormányzati hatáskörbe tartozó szabályozás eszköze. Megjelölése: sorszámmal, évszámmal és Korm. rövidítéssel, például: 180/2002.(VIII23) Korm rendelet d) Miniszteri és miniszterelnöki rendelet: az adott minisztérium illetve a miniszterelnök hatáskörébe tartozó kérdésekben kiadott jogforrás. Megjelölése: sorszám,

évszám, a kibocsátó minisztérium (vagy minisztériumok) nevének rövidítése, például: 1/1990. (VIII28) ME rendelet A jogszabályok kihirdetésük napján lépnek életbe, azon a napon, amikor a jogszabályt kihirdető Magyar Közlöny megjelenik, amennyiben a jogalkotó a jogszabályban másképp nem rendelkezik. 2.12 A jogrendszer tagozódása Jogrendszer: az államnak a különböző, egymástól elkülönülő, az eltérő minőségű társadalmi viszonyok szabályozására született jogágak által alkotott jogi rendszere. Jogág: azonos típusú, azonos módszerrel szabályozott társadalmi viszonyok öszszessége. A legfontosabb jogágak a) Államjog: a jogrendszer alapvető, a legfontosabb társadalmi viszonyokat szabályozó ága, mely szabályozza a társadalmi berendezkedésre, a gazdasági rendszerre és az állampolgári jogokra és kötelezettségekre vonatkozó alapvető kérdéseket. Alapvető jogszabálya az Alkotmány b) Államigazgatási jog: az állam

kormányzati és végrehajtó szerveinek (kormány, minisztériumok stb.) szervezetét, hatásköreit, működését szabályozza c) Polgári jog: a vagyoni, és a gazdasági kihatású személyi viszonyokat (pl. öröklés) szabályozza a felek közötti egyenjogúság és mellérendeltség alapján. Részterületei: • általános rész (a polgári jog alapelvei) • az ember, az állam, s a jogi személyiségek, mint a polgári jog alanyai (cselekvőképesség, jogképesség) • személyhez fűződő jogok • tulajdonjog • kötelmi jog (a szerződésekre vonatkozó szabályok) • öröklési jog • szellemi alkotások joga. Alapvető jogszabálya a Polgári Törvénykönyv. 10 VÁLLALKOZZUNK! II. d) Büntető jog: azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az állam, a gazdasági, társadalmi rend és az állampolgárok személyének és jogainak védelme érdekében pontosan meghatározzák a büntetendő cselekményeket és az elkövetésük esetén

alkalmazható büntetéseket. Alapvető jogszabálya a Büntető Törvénykönyv. e) Pénzügyi jog: az állam pénzügyi tevékenységével és a pénzügyi rendszer szervezeti formáival kapcsolatos jogszabályok összessége. f) Munkajog: a munkaviszonyra (munkaszerződés, munkavégzés, munkaidő, bér, felelősség stb.) a szolgálati jogviszonyra és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok összessége. Alapvető jogszabálya a Munka Törvénykönyve g) Családjog: a házasság és a család intézményét védő jogszabályok összessége. Szabályozási körébe tartoznak a házasság, a rokonság, apasági védelmek, örökbefogadás, szülői felügyelet, a gyámság és a gondnokság kérdései Alapvető jogszabálya a Családjogi Törvény h) Nemzetközi magánjog: olyan döntési elveket tartalmazó szabályok összessége, melyek nem a jogviták tartalmi megoldását adják, hanem a döntés alapjául szolgáló jogrendszer kiválasztásának módját

írják elő azokban a vitás esetekben, ahol az egyik fél külföldi. (Az eltérő állampolgárságú vitás felek közül melyikük jogrendje alapján ítélkezzenek.) " Melyek a jogforrások szintjei? " Mit nevezünk jogrendszernek? " Melyik jogág szabályozza a vagyoni és a gazdasági kihatású személyi viszonyokat? " Hogyan jelöljük a törvényeket? " Mi a munkajog? 2.2 A MUNKAJOG SZABÁLYAI A gazdasági szereplők működését az előzőekben megismert jogrendszer szabályozza. Ezek közül a következőkben a munkajoggal ismerkedünk meg közelebbről, hiszen ennek ismerete alapvető fontosságú, akár munkáltatóként (vállalkozóként), akár munkavállalóként jelenik meg valaki a munkaerőpiacon A munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatot a Munka Törvénykönyve, azaz az 1992. évi XXII tv szabályozza Magyarországon 15 éven aluliaknak még alkalmi munkát végezni is tilos, 15-16 éves korban, ha a szülő

engedélyezi, olyan munkát már végezhet a fiatal, ami figyelembe veszi a fizikai adottságait. Aki a 16 életévét betöltötte, már szülői beleegyezés nélkül vállalhat munkát. 11 VÁLLALKOZZUNK! II. 2.21 A munkaviszony létesítése A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével jön létre, melyet kötelező írásba foglalni, ha a munkaviszony 5 napnál hosszabb időre létesül. A munkaszerződés tartalma: − a munkavállaló személyi alapbére − a betöltendő munkakör − a munkavégzés pontos helye − a munkaviszony időtartama (ha a munkaszerződés erről nem rendelkezik, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre). A munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben próbaidőt is ki lehet kötni, melynek időtartama harminc nap. Ettől az időtartamtól a felek eltérhetnek, de a törvény legfeljebb három hónapot engedélyez. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a jogviszonyt. A munkáltató

köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a jogszabályok előírásainak megfelelően foglalkoztatni, ugyanakkor joga van a munkavégzés során a munkavállalót irányítani, utasítani 2.22 A munkavégzéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek A munkavégzéssel kapcsolatosan mind a munkáltatót, mind a munkavállalót további jogok és kötelezettségek érintik: A munkáltató köteles − a munkát megfelelően megszervezni − a munkavállalót a munka sikeres elvégzéséhez szükséges tájékoztatással és utasítással ellátni − a munka elvégzéséhez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani − az elvégzett munkáért járó munkabért pontosan fizetni. A munkavállaló köteles • az előírt időben és helyen munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és munkaidejét munkával tölteni • munkáját a szabályoknak megfelelően, a munkavédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően végezni • munkáját személyesen ellátni •

megőrizni azon információkat, üzleti titkokat, melyekről munkája során tudomást szerzett • a munkáltató által előírt képzésen részt venni és az előírt vizsgákat eredményesen letenni. 12 VÁLLALKOZZUNK! II. A munkavállaló a munkáltató utasításai szerint köteles eljárni, kivéve, ha az utasítás végrehajtása − kárt idézhet elő: erre a lehetőségre a munkáltató figyelmét köteles felhívni, ám a munkavégzést nem tagadhatja meg. − jogszabályba vagy más, a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik: az utasítás végrehajtását megtagadhatja. − mások testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti: az utasítás végrehajtását meg kell tagadni. A munkáltatónak indokolt esetben joga van a munkavállalót olyan munkavégzésre utasítani, amely • munkakörébe nem tartozó feladat ellátását jelenti • nem az állandó munkahelyén történik. (Ez adott esetben akár más munkáltatónál történő

munkavégzést is jelenthet, ezt kirendelésnek nevezik, de erre csak írásbeli utasítás alapján kerülhet sor.) A fenti esetekben azonban a munkáltató köteles a munkavégzés várható időtartamáról tájékoztatni a dolgozót. A munkavállaló törvény szerint a következő esetekben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól: − állampolgári kötelezettség teljesítése esetén (választások alkalmával, peres eljárásban tanúként való kihallgatás esetén stb.) − közeli hozzátartozója halálakor (két munkanapra) − keresőképtelenséggel járó betegség esetén − kötelező orvosi vizsgálat és véradás időtartama alatt − tűzoltási és mentési munka ellátásakor (amennyiben ez nem munkaköri kötelessége) − ha valamilyen elháríthatatlan ok gátolja abban, hogy a munkahelyén megjelenjen (például természeti csapás esetén) − ha a munkáltató számára ezt engedélyezi. " " " " " Mit kell tartalmaznia

a munkaszerződésnek? Mi a munkaszerződés szerepe? Milyen kötelezettségei vannak a munkavállalónak? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Milyen esetekben mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól? 2.23 A szabadság A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely az alapszabadságból és a pótszabadságokból áll. 13 VÁLLALKOZZUNK! II. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Ez a mérték a munkavállaló életkorának emelkedésével nő. A munka Törvénykönyve 10 életkori kategóriát állapít meg és ehhez igazodva az alapszabadság mértékét a következőképpen határozza meg: 25. életévtől 21 munkanap 28. életévtől 22 munkanap 31. életévtől 23 munkanap 33. életévtől 24 munkanap 35. életévtől 25 munkanap 37. életévtől 26 munkanap 39. életévtől 27 munkanap 41. életévtől 28 munkanap 43. életévtől 29 munkanap 45. életévtől 30 munkanap A

pótszabadság az alapszabadságon felül meghatározott esetekben jár a munkavállalónak, és a többféle jogcímen alapuló pótszabadság egymás mellett is megilleti őt. Pótszabadság jár: • a fiatalkorú munkavállalónak (évenként 5 munkanap, utoljára abban az évben, amikor betölti 18. életévét) • az egyik szülőnek a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után (egy gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek után évente 7 munkanap) • a vak munkavállalónak (évente 5 munkanap). A Kollektív szerződésben a munkáltatói körülményekhez igazodóan mód van a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően pótszabadságok megállapítására, ugyanez lehetséges szerződéses kikötésként a munkaszerződésben is. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, miután a munkavállalót ebben a kérdésben meghallgatta. Ugyanakkor köteles a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a

szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni. Az alapszabadság egynegyedét azonban a munkáltató a munkavállaló által kért időpontban köteles kiadni, és a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A betegszabadság A munkavállalót naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg. Erre az időre az átlagkeresetének 80%-át kell megkapnia. Azt, hogy a munkavállaló keresőképtelen, a kezelőorvos igazolja. " Milyen szabadság fajták vannak a munkajogban? " Mi a pótszabadság lényege? " Mennyi betegszabadság illeti meg a munkavállalót egy évben? " Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására? 2.24 A kollektív szerződés A vállalkozás szereplőinek személyes érdekei jelentősen eltérnek egymástól. A tulajdonosok érdeke a vagyon növelése, a nyereséges működés, a mene14 VÁLLALKOZZUNK! II. dzserek érdeke a vállalkozás növekedésének biztosítása, míg az

alkalmazottak alapvető érdeke a minél magasabb jövedelem megszerzése. Az érdekek különbözősége konfliktushelyzetek forrása lehet, amely akár a vállalkozás megfelelő működését is akadályozhatja Az ilyen helyzetek kivédésére alkalmas a kollektív szerződés. Kollektív szerződés: olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató, másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet kötnek meg. A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza. A kollektív szerződés a Munka Törvénykönyve és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseivel ellentétes nem lehet. A kollektív szerződések legfontosabb célja a munkabéke fenntartása oly módon, hogy a szerződést

kötő felek egyrészt egyetértésben szabályozzák az egymás közötti viszonyukat és kapcsolatrendszerüket, másrészt rögzítik azokat a törvényi szabályozásánál kedvezőbb feltételeket, amelyek a munkavállalókat megilletik. Fontos szabály, hogy a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a kollektív szerződés megkötésére, vagy módosítására irányuló tárgyalási ajánlatát a munkáltató nem utasíthatja vissza. A tárgyalást akkor is le kell folytatni, ha a kollektív szerződés megállapodás híján nem születik meg A kollektív szerződésben szabályozható például: − a próbaidő tartama − a munkaidőkeret, a munkarend, a munkaközi szünet mértéke − a pihenőidő kiadási rendje − a tanulmányi munkaidő-kedvezmény − a munkabér kifizetésének napja − a túlmunka felső határa − a különböző pótlékok mértéke − a kártérítés nagysága − a hátrányos jogkövetkezmények − a végkielégítés mértéke.

15 VÁLLALKOZZUNK! II. 2.25 A munkaviszony megszűnése A munkaviszony a következő esetekben szűnik meg: • a munkavállaló halálával • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével • határozott idejű munkaviszony esetén a szerződésben meghatározott idő lejártával. A munkaviszony megszüntethető: − a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével − a munkáltató rendes felmondásával (a felmondás indokául csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával illetve a munkáltató működésével összefüggő ok szolgálhat) − a munkáltató rendkívüli felmondásával ( a normális körülményektől eltérő okok bekövetkezte esetén, pl. szándékos vagy súlyos gondatlanság, kötelességszegés stb) − a próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal megszüntetheti. " Mi a kollektív szerződés szerepe? " Mit szabályozhat a kollektív szerződés? " Hogyan szüntethető

meg a munkaviszony? 2.3 A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A gazdaság szereplőinek külső kapcsolatait a szerződések egész sora határozza meg. Az adásvétel, a bérlet, a hitelfelvétel stb mind szerződéskötés segítségével történik A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata A szerződésekkel kapcsolatos szabályokat nagyrészt a polgári törvénykönyv szabályozza. Általános szabályok: • szerződést minimum két fél köthet • szerződésben megnyilvánul egy akaratnyilatkozat, mely a szerződő felek közös akaratát fejezi ki • bármilyen tényről, dologról tájékoztatni kell a másikat, amely befolyásolhatja a szerződéssel kapcsolatos szándékát • az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél elfogadhatja • tartalmi elemek: szolgáltatás (vagyoni jellegű, dologi, magatartás tevékenység), ellenszolgáltatás (ár). A szerződések érvényességének alapvető feltétele, hogy a

felek mindegyike cselekvőképes legyen. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az illető személy 16 VÁLLALKOZZUNK! II. képes saját nevében, saját szándékainak megfelelően jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. A cselekvőképesség nem azonos a jogképességgel Cselekvőképes az a személy, aki: − nagykorú − nem áll cselekvőképességét érintő gondnokság hatálya alatt − rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. A szerződés megkötésének módjai: • szóban (döntő többségét elegendő szóban kötni) • ráutaló magatartás (tevékenységgel utal rá) • írásbeli forma: egyszerű forma (kézzel vagy géppel), minősített írásbeli forma (ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie), teljes bizonyító erejű magánokirati formula (közjegyző hitelesíti), közirati forma (hatóság állítja ki) pl. házassági szerződés Szerződések fajtái − szolgáltatás ellenében nincs

ellenszolgáltatás (pl. ajándékozási szerződés) − visszterhes szolgáltatások: a szolgáltatásért jár ellenszolgáltatás − egyszeri szerződések (adás-vétel) − tartós szerződések (tartási szerződés) Szerződés módosítása: • közös akarattal, a két fél beleegyezésével • az egyik fél megtámadja a szerződést, ha pl. a szolgáltatás nem áll arányban az ellenszolgáltatással • a szerződéssel kapcsolatos lényeges tényt elhallgattak (megtévesztés) • erőszakkal kényszerítették aláírásra az egyik felet. Semmisnek minősül a szerződés, ha: − valamilyen lényeges tartalmi eleme kimarad − törvénybe ütközik − jó erkölcsbe ütközik − valamelyik fél a másik fél szorult helyzetét kihasználva előnyben részesíti magát (uzsorás szerződés) − formai hiba esetén (írásban vagy szóban). Szerződés megszűnése: • ha betölti a rendeltetését • ha ugyanaz lesz a jogosult, mint a kötelezett • ha a felek

közös megegyezéssel döntenek a szerződés megszűnéséről: 1. A szerződés a jövőre nézve szűnik meg. 2 Visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel bontják fel a szerződést. • valamelyik fél is külön megszüntetheti a szerződést: 1. valamelyik fél eláll a szerződéstől (visszamenőleges hatályú) 2. Valamelyik fél felmondja a szerződést (a jövőre nézve) • a kötelezett vagy a jogosult elhalálozik 17 VÁLLALKOZZUNK! II. • elévülési idő általában 5 év. A speciális esetek a szerződésjogban: − engedményezés: a jogosult a követeléseit átruházza másra − tartozás átvállalása: csak a jogosult beleegyezésével lehetséges − többen vannak mindkét oldalon. " " " " " Mi a szerződés? Melyek a cselekvőképesség feltételei? Hogyan jöhet létre a szerződés? Mondj példát szóbeli szerződésre! Melyek azok a lényeges hibák, amelyek egy szerződést semmissé tesznek? 2.4

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK A vállalkozási formákról az 1997. évi CXLIV törvény (Gt) rendelkezik, melynek célja a jogalkotók szerint, hogy a gazdasági társaságok működése ne korlátozza a versenyt, ne teremtsen monopóliumokat, ne sértse a hitelezők méltányos érdekeit és a közérdekkel is összhangban álljon. Ennek értelmében: a gazdasági társaságok jogképesek, saját cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek (vállalhatnak), így például tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, perelhetnek és perelhetők. A társulási szabadság elve alapján gazdasági társaságot lényegében bárki alapíthat. A törvény hatféle gazdasági társaság alapításának és működésének szabályait rögzíti. A gazdasági társaságok formái • Egyéni vállalkozási forma • Jogi személyiség nélküli társaságok: • Közkereseti társaság (Kkt.) • Betéti társaság (Bt.) • Jogi személyiséggel rendelkező társaságok: •

Közös vállalat (Kv.) • Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) • Részvénytársaság (Rt.) A gazdasági társaságokat összefoglalóan vállalkozásoknak is nevezzük A vállalkozó egy olyan innovatív személy, aki valami változást hoz létre az életében, erre időt és fáradságot szentelve, vállalja az ezzel járó pénzügyi kockázatot és elfogadja a létrejött jutalmat vagy büntetést. 18 VÁLLALKOZZUNK! II. A gazdasági társaságok könnyen megszervezhetők, a tagok közösen döntenek, közösen vállalják a kockázatot, egyesítik a szakismereteiket, így lehetőség van nagyobb tőkebevonásra. A gazdasági társaságok bizonyos formáiban a felelősség korlátlan, az élettartam korlátolt, a tagok megosztoznak a hatalmon, ezért nagy az egyet nem értés veszélye és nehéz a bővítés. Döntés az új vállalakozás jogi szervezeti formájáról Amikor egy vállalkozás megalapításáról döntünk, alaposan mérlegelnünk kell, hogy

milyen jogi formát válasszunk. A döntésnél figyelembe kell venni a tulajdonlás módját és a tulajdonosok anyagi felelősségét, a tőkeszükségletet, a tulajdonosok tapasztalatait, az üzlet irányításának költségeit és a nyereség/veszteség felosztását. Az értékelő folyamat során minden egyes tényezőt figyelembe kell venni, még az adózási tényezőket is. 2.41 Egyéni vállalkozás A gazdasági tevékenységet folytatók körében továbbra is az egyik legnagyobb arányt az egyéni vállalkozók képviselik. Az 1991-es törvény szerint az egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki belföldön saját nevében, saját kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytat gazdasági tevékenységet, és rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét a törvény vállalati tevékenységnek minősíti, mely alanyi jogon gyakorolható. . Előnyei: • az irányítás egy kézben van • a

szervezet egyszerű • nincs kötött tőkeszükséglet • rövid távon előnyösen adózik • a könyvelést nem kell felülvizsgáltatni • könnyen felszámolható. Hátrányai: − teljes és korlátlan a felelősség. − a tőke növelése nehézkes − a vállalat élettartama korlátozott − a részleges eladás nem egyszerű Az egyéni vállalakozó saját közreműködése mellett korlátlan számú alkalmazottat (segítő családtagot, bedolgozót és középfokú szakoktatási intézményi 19 VÁLLALKOZZUNK! II. tanulót) foglalkoztathat. Cégjegyzékbe cégként bejegyezhető, ami nem jogi személy A vállalkozói igazolvány kiadásához szükséges iratok: • 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány • szakképesítést igazoló okirat • személyi igazolvány • adó kártya • ha a vállalkozói tevékenységét nem főállásban folytatja, akkor munkahelyi igazolás • tb. kártya • 5.000 Ft illeték Ki nem kaphat vállalakozói

igazolványt? − akinek bevonták a korábbi vállalkozói igazolványát − aki minimum 1 évet töltött börtönben − aki ellen foglalkozási tilalom van érvényben − akinek köztartozása van (tb, adó, vám) − aki más gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (vagy ha a Bt. beltagja) A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni: • tevékenységi kör megnevezését • a vállalkozás székhelyét, telephelyét és fióktelephelyét • név, lakhely. A vállalkozás megszűnése: − a vállalkozó visszaadja az egyéni vállalkozói igazolványát − VPOP, ÁNTSZ vagy valamilyen szakhatóság vonja vissza − az egyéni vállalkozó meghal, és az özvegy vagy az örökösök nem kívánják folytatni a tevékenységet (ha mégis, azt 3 hónapon belül be kell jelenteni). A vállalkozói igazolvány megszüntetéséhez szükséges iratok: • a vállalkozói igazolvány eredeti példánya • a vállalkozás adószáma • személyi igazolvány •

az eljárás illetékmentes. 2.42 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok A gazdasági társaságokról szóló törvény két csoportra osztja a társaságokat, ezek közül az egyik a jogi személyiség nélküli társaságok (a közkereseti társaság, a betéti társaság), akiknek jogképessége korlátozott. Ezek a társaságok nem rendelkeznek önálló szervezettel és jogi értelemben elkülönült vagyonnal sem. A társaság által vállalt kötelezettségeknek, illetve a megszerzett jogosultságoknak valódi alanyaik a vállalkozás tagjai, nem maga a gazdasági társaság. 20 VÁLLALKOZZUNK! II. 1. Közkereseti társaság Korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak a tagok és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság képviseletére mindegyik tag jogosult A társaság cégnevében a közkereseti társaság elnevezést vagy annak „kkt” rövidítését

kötelezően fel kell tüntetni. A létrehozáshoz szükséges tanúsítványok, engedélyek: • ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett társasági szerződés • a szerződésben feltüntetett vagyon meglétéről és tanúsítvány a társaság rendelkezésére bocsátásáról (pénz esetében – banki bizonylat; ingatlan esetében – hiteles tulajdonilap-másolat) • tevékenységtől függően hatósági engedély vagy szakmai képesítés • közjegyző által hitelesített címpéldány. A közkereseti társaság vegyes összetételű, egyszerű szervezet, amely nem jogi személy. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges, az induló tőke nincs meghatározva. A kkt tagja lehet bel- és külföldi jogi személy, természetes személy A kkt társasági szerződéssel jön létre Társasági szerződés elemei: − a társaság cégneve, székhelye − a tagok neve, lakcíme − a társaság tevékenységi köre − a társaság vagyoni mértéke,

rendelkezésre bocsátásának módja és ideje − a tagok vagyoni hozzájárulásának formája és értéke − a tagok személyes közreműködésének módja. A tagok személyes közreműködése kötelező. Közreműködésükért díjazás jár. A közkereseti társaság induló vagyonának kötelező mértéke nincs A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság a vagyonával felel, ha ez nem elegendő, a tagok saját vagyonnal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek a nyereségből, illetőleg viselik a veszteséget. Egyetlen tagot sem lehet kizárni a nyereségből és a veszteségből sem A társaság tagja a többi tag hozzájárulása nélkül nem lehet más gazdasági társaság tagja (kivéve Rt.) Döntéseiket szótöbbséggel hozzák Mérleget és vagyonkimutatást készítenek, melyet a tagok gyűlése fogad el Egyhangú szavazat kell a társasági szerződés módosításához, a társaság

átalakuláshoz és a társaság jogutód nélküli megszűnéséhez. A tagsági viszony megszűnik: 21 VÁLLALKOZZUNK! II. • • • • • közös megegyezéssel felmondással a tag halálával ha a tag ellen jogerős ítélet születik ha a tagok száma 1 főre csökken (3 hónapon belül újabb tagot vehetnek fel, amit a cégbíróságon be kell jelenteni) • jogszabályi okból. 2. Betéti társaság A betéti társaság vegyes összetételű, egyszerű szervezet, amely nem jogi személy. Minimum 2 taggal rendelkezik, tagjai eltérő felelősségűek A tagok közül minimum 1 beltag, aki korlátlan felelősséggel rendelkezik; minimum 1 kültag, aki csak tőkét biztosít, de az irányításban nem vesz részt, és a társaság kötelezettségeiért korlátolt felelősséggel tartozik. A kültag a beltaggal azonos mértékben felel, ha neve a társaság cégnevében szerepel. A társaság képviseletére a beltag jogosult. Az induló vagyonnak nincs kötelező

mértéke. A társaság cégnevében a betéti társaság elnevezést vagy annak „bt” rövidítését kötelezően fel kell tüntetni A bt. társasági szerződéssel jön létre A létrehozáshoz szükséges tanúsítványok, engedélyek: • ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett társasági szerződés • a szerződésben feltüntetett vagyon meglétéről és tanúsítvány a társaság rendelkezésére bocsátásáról (pénz esetében – banki bizonylat; ingatlan esetében – hiteles tulajdonilap-másolat) • tevékenységtől függően hatósági engedély vagy szakmai képesítés • közjegyző által hitelesített címpéldány. Társasági szerződés elemei: − a társaság cégneve, székhelye − a tagok neve, lakcíme − a társaság tevékenységi köre − a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje − a tagok vagyoni betétjének formája és értéke − a személyes közreműködés módja − a cégjegyzés

módja − a vezető tisztségviselők neve, lakhelye − a gazdasági társaság időtartama, ha a társaságot határozott időre alapítják. Nem lehet betéti társaság beltagja: • akit gazdasági vagyon elleni bűncselekmény miatt elítéltek • akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek 22 VÁLLALKOZZUNK! II. • ha valakit az adott foglalkozástól eltiltottak • aki egyéb gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja vagy egyéni vállalkozó • akinek adó-, vám- vagy tb. tartozása van A betéti társaság megszűnik, ha: − a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt − elhatározza jogutód nélküli megszűnését − elhatározza jogutódlással történő megszűnését, átalakulását − a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja − a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését − a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti − tagjainak száma 1 főre

csökken • ha a társaságból valamennyi beltag, vagy kültag kiválik: • a társaság megszűnik • az utolsó beltag/kültag kiválásától számított 3 hónapon belül új beltag belépését bejelentik a cégbírósághoz • a megmaradt kültagok/beltagok 3 hónapon belül elhatározzák, hogy a társaságot Kkt. formában folytatják tovább, ezért a módosított társasági szerződést a cégbírósághoz be kell nyújtani. 2.43 Jogi személyiségű gazdasági társaságok Jogi személyiséggel rendelkező társaságok (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű vállalat, részvénytársaság), akiknek jogképessége teljes. Egyetlen korlátjuk, hogy olyan jogviszonyt nem létesíthetnek, ami természetéből adódóan természetes személyhez kötődik. 1. Közös vállalat Olyan együttműködésen alapuló üzleti tevékenység, amelyet két vagy több különálló tag vagy szervezet stratégiai célból hoz létre, és amely önálló vállalati

egységet alkot; meghatározza a társak tulajdonosi részesedését, a tevékenységi körökért való felelősségüket, pénzügyi kockázatukat és nyereségüket. Csak jogi személyek által alapítható. A tagok a társaság tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában –, kezesként felelnek. Társasági szerződéssel jön létre A társaság cégnevében a közös vállalat elnevezést vagy annak „kv.” rövidítését kötelezően fel kell tüntetni. 2. Korlátolt felelősségű társaság Kft. olyan gazdasági társaság, mely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezett23 VÁLLALKOZZUNK! II. sége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tagok korlátolt felelősséggel tartoznak. A társaság

jogi személy, elhatárolt vállalakozói vagyonnal rendelkezik. Viszonylag rugalmas működési lehetőségei vannak. Induló vagyona minimum 3 millió Ft, aminek 30%-a pénzbeli hozzájárulás kell hogy legyen (minimum 1 millió Ft). A A korlátolt felelősségű társaság meghatározatlan élettartamú. Tagjainak korlátozott a felelőssége, a tulajdonosi jogok átruházhatók és könnyű a tőke biztosítása. A társaság hátránya a sűrűn változó törvényi szabályozás Többtagú Kft. társasági szerződéssel, egyszemélyes Kft alapító okirattal jön létre. Jellemzője a zártkörűség, mert a tagokat nyilvános felhívás alapján toborozni nem lehet Társasági szerződés kötelező elemei: • cégnév, székhely • tagok neve, lakcíme • társaság tevékenységi köre • társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje • a törzstőke és a tagok törzsbetéteinek nagysága • a be nem fizetett pénzbetétek

befizetésének módja és ideje • az első ügyvezető és a cégjegyzés módja • szavazategyenlőség esetén követendő eljárás • az első felügyelő bizottság tagjai • az első könyvvizsgáló • tisztségviselők megbízásának időtartama (maximum 5 év lehet). Kiegészítő elemei: − pótbefizetés − jogutódlás kérdése − elsőbbségi jogok kérdése − határozatképesség kérdése − székhelyen kívüli összehívásra is lehetőség van − döntéssel kapcsolatos kérdések (törzstőke felemelése és leszállítása). A Kft.-hez kapcsolódó legfontosabb fogalmak: Szindikátusi szerződés: a társaságot alapító tagok üzleti érdekeiket, egyéb olyan szempontjaikat, amelyeket nem kívánnak szigorú formakényszerrel szabályozott cégbírósági eljárásban feltárni, illetve rögzíteni, az úgynevezett szindikátusi szerződésben szokták rendezni. Törzstőke: a társaság működéséhez szükséges vagyon, amely nem lehet kevesebb

3 millió forintnál. A pénzbetétek összege nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-ánál, 1 millió Ft-nál 24 VÁLLALKOZZUNK! II. Törzsbetét: a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, mely lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli betét. A törzsbetétek nagysága nem lehet kevesebb 100.000 Ft-nál Minden tagnak egy törzsbetéte van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa is lehet Üzletrész: az üzletrész testesíti meg a tagot megillető jogokat, valamint a vagyonból őt megillető hányadot. Az üzletrész forgalomképes, kiválni csak az üzletrész átruházásával lehet. Minden tagnak egy üzletrésze van, egy üzletrésznek azonban több tulajdonosa is lehet. A társaságnak vannak vagyoni kötelezettségei tagjaival szemben: Osztalékjog: a tagok igényt tarthatnak a társaság mérleg szerinti adózott nyereségének felosztható részére, amit osztaléknak nevezünk. Osztalékelőleg: akkor van erre lehetőség, ha a közbenső mérleg

alapján valószínűsíthető, hogy a társaság eredménye éves osztalék fizetését fogja lehetővé tenni. Alapításhoz szükséges iratok: • tevékenységi kör meghatározása • a tagok azonosító adatai (név, lakcím, személyi igazolvány szám) • a törzstőke mértéke, összetétele • pénzbetét befizetésének meghatározása • nem pénzbeli betét meghatározása • társasági szerződés • címpéldány • tagjegyzék • pénzbetét meglétét tanúsító igazolás • cégeljárási illeték befizetése, tanúsítása • közzétételi díj befizetése, tanúsítása • cégbejegyzési kérelem. A társaság alapítása: a) A cégeljárás illetéke: • a cégbejegyzés illetéke a megállapított vagyon értéke után 1%, de legalább 80.000 Ft, legfeljebb 600000 Ft • cégkivonat illetéke 3.000 Ft • a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 2.000 Ft • a cégmásolat elkészítésének illetéke 5.000 Ft • változás bejelentés

illetéke 6.000 Ft • a cég vagyonának növelése esetében az illeték mértéke legalább 15.000 Ft, legfeljebb 600.000 Ft b) Közzétételi díj: 10.000 Ft, változás esetén 5000 Ft 25 VÁLLALKOZZUNK! II. c) Ügyvédi munkadíj, ellenjegyzés díja, az ügyvéddel kötött megállapodás függvénye. d) Cégbejegyzés: a társasági szerződés megkötésétől, alapító okirat aláírásától számított legfeljebb 30 napon belül kell a cégbíróságnak jelenteni. • A cégjegyzék tartalmazza: • a cég cégjegyzékszámát • az érintett állam betűjelét • a cég nevét • a cég székhelyét • a társasági szerződés (alapító okirat) keltét • a tevékenységi kört • a cég jegyzett tőkéjét, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét • a cégjegyzés módját • a cégjegyzésre jogosultak nevét, lakóhelyét és tisztségét • a cégbejegyzés időpontját • a cég adószámát • a cég társadalombiztosítási

folyószámlaszámát • a cég statisztikai számjelét. (Az utolsó hármat a cégbíróság hivatalból szerzi be.) • Bankszámlaszerződés: a pénzforgalomról és a bankhitelekről szóló 39/1984. MT rendelet előírja, hogy pénzeszközeiket bankszámlán kötelesek tartani és pénzforgalmukat számlán keresztül kötelesek lebonyolítani. A Kft. szervezetei: a) Taggyűlés: ez a legfőbb szerve a Kft.-nek, amelynek feladatai: • a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása • a tag kizárása • a törzstőke felemelése és leszállítása • üzletrész felosztása és bevonása • az ügyvezetők és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása • a társaság nevében kötött szerződések jóváhagyása • megszűnés és átalakulás elhatározása. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést, ha a társaság érdeke ezt megkívánja, ha valamilyen okból a saját tőke felére, a

jegyzett tőke minimuma alá csökkent. Az ügyvezető hívja össze. Akkor határozatképes, ha a törzstőke fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. b) Ügyvezető, akinek feladatait képezi: • a társaság ügyeinek intézése 26 VÁLLALKOZZUNK! II. • • • • a társaság képviselete a tagjegyzék vezetése határozatok könyvének vezetése a társaság mérlegének, vagyonkimutatásának elkészítése és taggyűlés elé terjesztése. c) Felügyelő bizottság: a társaság valamennyi fontos jelentését, mérlegét, eredmény-kimutatását megvizsgálja. Kötelező létrehozni, ha: • a törzstőke meghaladja az 50 millió Ft-ot • a munkavállalók száma éves átlagban a 200 főt meghaladja • a törvény előírja. d) Könyvvizsgáló: betekinthet a Kft. könyveibe, nyilvántartásaiba Megvizsgálhatja a pénztárat, értékpapír-állományt, szerződéseket és a bankszámlát. Kötelező az egyszemélyes Kft-nél A Kft.

megszűnése: • a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt • jogutód nélkül megszűnik • a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja • a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 3. Részvénytársaság Meghatározott arányú és összegű részvényekből álló alaptőkére alapuló gazdasági társaság. Csak a tőkeerős társaságokra jellemző A részvénytársaság nagy létszámú olyan tőkeegyesítő társaság, ahol a részvényesek által képzett alaptőke, illetve az ezzel összefüggésben keletkezett társasági vagyon a hitelezők kizárólagos fedezete, és amelyben a részvényesek képezik a társaságban vagyonilag résztvevő tagok tagsági jogainak illetve társasági jogviszonyának megtestesítését. A részvénytársaság meghatározatlan élettartamú, a részvényeseknek korlátozott a felelőssége és a tulajdonosi jogok könnyen átruházhatók. A részvénytársaság megszervezése költséges Az Rt a

cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. Az alaptőke legkisebb mértéke 20 millió Ft, a pénzbeli az alaptőke legalább 30%-a, de legalább 10 millió Ft. Az alapítás történhet: − zártkörű részvényjegyzéssel − nyilvános részvényjegyzéssel. Zártkörű alapítás: az alapítóknak az Rt. alaptőkéjét biztosító összes részvényt át kell vennie. 27 VÁLLALKOZZUNK! II. Az alapító okirat tartalmazza: • az alaptőke összegét • a tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét, lakcímét • a kibocsátandó részvények számát, a részvények típusát • a cégjegyzés módját • a közgyűlés összehívásának rendjét • az alapítás várható költségeit. Nyilvános alapítás: a részvénytársaság működési módja nyilvános lesz. Az alapításhoz alapítási tervezet szükséges Az alapítási tervezet (alapszabály) elemei: − alapítók neve, lakcíme − tevékenységi kör,

időtartam − alaptőke nagysága − részvények száma, névértéke − az alakuló közgyűlés összehívásának módja. Az alapítás szakaszai: • meghirdetés • részvényjegyzés • alakuló közgyűlés • bejegyzés. A társaság szervezeti felépítése: a) Közgyűlés: a részvényesek összessége alkotja, az Rt. legfontosabb döntéshozó szerve Feladatai: • alapszabály megállapítása és módosítása • alaptőke felemelése és leszállítása • működési forma megváltoztatása • igazgatósági tagok, könyvvizsgálók és felügyelő bizottsági tagok választása • nyereség felosztásáról hozott döntés. b) Igazgatóság: az Rt. operatív irányító szerve, 3-11 fő alkotja Feladatai: • jövedelmi helyzet értékelése • gondoskodik a közgyűlés szabályszerű összehívásáról • javaslatot tesz az osztalékra. c) Felügyelő bizottság: a részvényesek jogainak biztosításáért felelős. Tagja nem lehet az Rt. alkalmazottja

Létrehozása kötelező d) Könyvvizsgáló: a tulajdonos érdekeinek képviseletét végzi. 28 VÁLLALKOZZUNK! II. A részvénytársaság megszűnik: − ha, a közgyűlés ¾-es szótöbbséggel megszünteti − vagyonfelosztással − végelszámolással. társas társas vállalegyéni vállalakozá vállalkozás kozás s kettő kettő A vállalkozás egy minimális tagjainak száma társas vállalkozás Korlátolt Részvénytá r-saság felelősségű társaság társas vál- társas lalkozás vállalkozás kettő kettő* kettő* A társaság ala- nincs pító dokumentuma A vállalkozás nincs legfőbb szerve Egyéni Közkereseti Betéti társavállalkozás társaság ság Vállalkozási forma Közös vállalat társasági szerződés társasági szerződés társasági szerződés társasági szerződés alapszabály tagok gyűlése tagok gyűlése igazgatótanács taggyűlés közgyűlés A tagok jogál- természetes természetes természetes vagy jogi

lása személy vagy jogi személy személy jogi személy természetes természetes vagy jogi vagy jogi személy személy A tagok felelőssége korlátlan korlátlan és Beltag: kor- korlátolt egyetemleg látlan és egyetemleges es Kültag: korlátozott korlátolt korlátozott Kötelező minimális alaptőke nincs nincs 3 millió Ft 20 millió Ft nincs nincs 1. táblázat: gazdasági társaságok legfontosabb jellemzői * Kivétel az egyszemélyes Kft.-nél és Rt-nél, mert ott a vállalkozás minimális tagjainak száma 1 fő. " " " " Milyen vállalkozási formákat ismertek? Ki alakíthat vállalkozást? Mik a különféle vállalkozások alapításának feltételei? Milyen jogi körülmények szabályozzák a vállalkozások alapításának feltételeit? 29 VÁLLALKOZZUNK! II. 3. A VÁLLALKOZÁS BEINDÍTÁSA ELŐTTI SZAKASZ Mielőtt elindítjuk vállalkozásunkat, kell egy olyan ötlet vagy koncepció, amire a jövőben alapozhatjuk a

vállalkozás működését és eredményességét, amiből majd termékünk, vagy szolgáltatásunk származtatható. Az ötletnél is fontosabb azonban az önismeret, saját képességeinknek és korlátainknak lehető legalaposabb megismerése, hiszen ezen ismeret megléte vagy hiánya vállalkozásunk sikerességét döntően befolyásolhatja. A rendszerváltást követően megugró munkanélküliség sok olyan embert is vállalkozásra kényszerített, akik nem rendelkeztek azokkal a belső tulajdonságokkal, amelyek nélkül nehéz sikeres vállalkozóvá válni. Ez is magyarázza, hogy a kényszervállalkozások nagy része nem bizonyult tartósan életképesnek, és nagyon hamar bezárta kapuit Milyen a jó vállalkozó? „A vállalkozó – kockázatvállaló. Hajlandó pénzét és jó hírét feltenni egy jó ötletre vagy egy vállalkozásra. Örül a sikernek, de vállalja a kudarc felelősségét is Tőle indul ki minden, ami felelős hozzáállást igényel A

vállalkozó – újító Nem követi a divatot, hanem maga diktálja, és ha az alkalom kopogtat, a vállalkozó mindig otthon van.” (Victor Kiam) 3.1 VÁLLALKOZÓI KÉPESSÉGEK ELEMZÉSE: TI IS LEHETTEK VÁLLALKOZÓK? Nem lehet eléggé hangsúlyozni az indulás előtti vívódás fontosságát. Őszintén kell látni, hogy amikor valaki úgy dönt: vállalkozó lesz, a saját maga főnöke, és egyedül aratja le erőfeszítéseinek gyümölcsét, az egy nagyon bátor és jelentős lépés. Egy olyan döntés, amely feltételezi saját személyiségének ismeretét és képességeiben való bizalmát, hiszen az eredmény nem mindig pozitív, így tudni kell tűrni a kudarcokat. Számolnia kell azzal, hogy függetlensége felé haladva egész életstílusa megváltozik. Könnyen meglehet, hogy átmenetileg alacsonyabb lesz életszínvonala (kevesebb lesz elkölthető készpénze), az azonban biztos, hogy csökkenő szabadidővel kell gazdálkodnia Valószínű, hogy

pihenés nélküli hosszú munkanapok következnek, esetleg az otthon átváltozik munkahellyé Egy szó, mint száz, mielőtt a „hogyan”-ok szóba kerülnek az indulásnál, tisztában kell lennie saját képességeivel és családjának teherbírásával, tűrőképességével. Feltétlenül határozott választ kell adnia az alábbi kérdésekre: − Olyan személyiség vagyok, aki alkalmas a függetlenségre? − Képes vagyok-e a szakmai és üzleti ismereteim következetes alkalmazására? − Képes leszek-e a szakemberek tanácsainak feldolgozására és elfogadására? 30 VÁLLALKOZZUNK! II. Amennyiben az őszinte válasz mindhárom kérdésre „igen”, valószínűleg nem túl nagy ár az az áldozat, mely a személyes és családi életvitel megváltozása miatt szükséges. Ha azt fontolgatod, hogy vállalkozó légy-e vagy sem, először azt kérdezd meg magadtól, miért akarsz vállalkozó lenni: • talán úgy érzed kitűnő ötleted van, amely gazdaggá

tehet? • esetleg munkanélküli vagy, és úgy gondolod, hogy a vállalkozás az egyetlen módja a jövedelemszerzésnek? • talán már meguntad, hogy mindig valaki másnak dolgozol, és végre a magad ura kívánsz lenni? Mielőtt végső elhatározásra jutnál, alaposan gondold át a következő kérdéseket: − Képes vagy gyors döntéseket hozni? − Rendelkezel-e megfelelő belső ösztönzéssel? − Meg tudsz birkózni a kudarccal és a kiábrándultsággal? − Nyitott vagy az új gondolatokra és kihívásokra? − Képes vagy együttműködni szakértőkkel és tanácsadókkal? − Tisztában vagy azzal, hogy az összes pénzedet és mindenedet elveszítheted, ha a vállalkozása megbukik? − Hajlandó vagy jelentős ideig naponta akár 15 órát vagy még több időt szentelni munkádnak, szabadság nélkül, és úgy, hogy barátaidat csak nagyon ritkán láthatod? − A családod teljes szívvel támogatja-e a vállalkozással kapcsolatos terveidet? − Meg tudod

osztani munkádat másokkal? − Alapos és naprakész ismereteid vannak vállalkozásod gazdasági feltételeiről? A sikeres önálló vállalkozáshoz ugyanis - tetszik, nem tetszik - adottságok kellenek. • Először is speciális szemlélet- és gondolkodásmód. Ebbe beleérthető az önállóságra való törekvés, az üzleti lehetőségek felismerésének képessége • Kell hozzá jó adag személyi adottság, kapcsolatteremtő képesség, meggyőző erő, kompromisszumkészség, tárgyalási kultúra, kitartás és még sok más. • És ne tagadjuk, kell hozzá egy jó adag kíméletlenség is. Kíméletlenség önmagáddal szemben, a lemondás képessége, az üzleti érdekeket barátságtól és emberi kapcsolatoktól függetleníteni tudó hideg számítás Egy vállalkozás létrehozásához ugyanis mindenekelőtt gondolkodni kell. Felmérni a valós igényeket, reálisan számba venni a piaci tényezőket, valamint el is kell tudni adni. A vállalkozás ki van téve

az állandóan változó környezet hatásainak. Egyetlen biztos pont az állandó változás. 31 VÁLLALKOZZUNK! II. Te nyilván általában azzal foglalkozol szívesen, ami az erősséged. Egy magáncég vezetőjeként azonban olyan feladatokra is rákényszerülsz majd, amelyek kevésbé élvezetesek. Nagyon fontos, hogy tisztában legyél erős és gyenge oldalaiddal, ne becsüld túl a saját képességeit, mert az egyetlen, akit ezzel becsapsz, az önmagad! " Milyen személyes képességekkel kell rendelkeznie egy vállalkozónak? " Ti milyen tulajdonságokkal rendelkeztek? Ezek a vállalkozói képességekkel összhangban vannak? " Rendelkeztek megfelelő szakmai ismerettel a beindítandó vállalkozás szakterületén? " Meg tudtok nézni hasonló vállalkozás(oka)t tapasztalatszerzés céljából? Gyakorlati feladat: Töltsd ki a következő pályaválasztási tesztet! 32 VÁLLALKOZZUNK! II. Pályaválasztási tanácsadó Forrás: Junior

Achievement Magyarország: Alkalmazott közgazdaságtan Munkafüzet 193.o Karikázd be annak a válasznak a betűjelét, amely leginkább vonatkozik rád! Bekarikázhatsz annyit, amennyit akarsz, de ha lehet, korlátozd a választást arra az állításra, amelyet a legmegfelelőbbnek tartasz! a) b) c) d) e) f) Szeretem a csapatsportokat Szeretek keresztrejtvényt fejteni Szívesen adok tanácsot, ha másoknak szüksége van rá Szeretek telefonálni Jegyzetfüzetemben össze-vissza firkálgatok Mindenre kíváncsi vagyok a) b) c) d) e) f) Szeretek a kezemmel dolgozni Mindig minden tennivalót felírok Szívesebben keresnék önállóan pénzt, minthogy valaki másnak dolgozzak Örömet okoz, ha másoknak segíthetek Szeretem a képzelőerőmet használni A természettudományos tárgyakból jó vagyok a) b) c) d) e) f) Ügyesen bánok a szerszámokkal A szobámat rendben tartom Szívesebben dolgozom csoportban, mint egyedül Mindig bátran megmondom a véleményemet Szeretek a

legújabb divat szerint öltözködni Szeretem a lexikonokat lapozgatni a) b) c) d) e) f) Szívesebben vagyok a szabadban, mint a lakásban Kedvencem a matematika Szívesebben játszom magam, minthogy másokat nézegessek A problémák megoldásához mások tanácsát kérem Mindig saját magam döntök Érdekel a természet a) b) c) d) e) f) Szeretem a kisállatokat Kézírásom tiszta és szép Szeretnék politikai karriert csinálni Naplót vezetek Szeretek önállóan dolgozni Kiválasztok dolgokat és megfigyelem, hogyan működnek Írd be, hány A-t, B-t, C-t (stb.) karikáztál be 33 VÁLLALKOZZUNK! II. A ., B , C , D , E , F Ha valamelyik betűből 4-et vagy annál többet karikáztál be, akkor érdemes a következő oldalon felsorolt foglalkozásokhoz közel álló pályát választanod. Ha az eredményed nem éri el a négy pontot az egyik kategóriában sem, az azt jelenti, hogy az érdeklődésed még kialakulóban van. A csoport. Minden bizonnyal ügyesen bánsz

a szerszámokkal Lehet, hogy szeretsz kertészkedni. Lehet, hogy éppen most barkácsoltál egy könyvespolcot, és már megtervezeted a bútort a sztereo-berendezésedhez. Lehet, hogy éppen csipketerítőt készítesz Ha ilyen dolgokhoz van tehetséged, sokféle foglalkozást érdemes fontolóra venned Érdemes részletesebben megvizsgálnod az alábbiakhoz hasonló foglalkozásokat, amelyeknél használni tudod kézügyességedet: mérnök, farmer, építészmérnök, kertépítő oktató, állatorvos, építési vállalkozó, pilóta, ács, parkőr stb. B csoport. Te biztos meg tudod mondani, hol hagyták a kulcsot vagy a szemüvegüket. Lehet, hogy a matematikai problémákat inkább kihívásnak fogod fel és nem nyűgnek. Lehet, hogy barátaid gyakran segítséget kérnek tőled a természettudományi tárgyakhoz, vagy kölcsönkérik a jegyzeteidet, hogy felkészüljenek a dolgozatra Talán szívesen figyelemmel kíséred a sportstatisztikákat, szeretsz kártyázni, sakkozni

vagy dámajátékot játszani Ha ez az érdeklődési köröd, érdemes tanulmányoznod a következő pályaválasztási lehetőségeket, amelyekhez szervezési készségre és a részletek jó megfigyelésére van szükség: számítógépprogramozó, űrhajózási mérnök, pénzügyi ellenőr, könyvelő, könyvtáros, bankár, orvosi műszerész stb. C csoport. Talán te is tisztában vagy vele, hogy jól tudod ösztönözni az embereket, ez az egyik erősséged. Talán az osztályodban is van valamilyen megbízásod Biztos mindig azok közé tartozol, akikre valamilyen csoportprogramot rábíznak. Lehet, hogy te vagy az az ember, aki a bizottsági vitákban másokat is meg tud győzni, hogy vállaljanak igazságos részt a munkából. Ha ilyen képességeid és tulajdonságaid vannak, jól el tudsz látni olyan munkákat, amelyekhez meggyőző erőre, utasítások adására, vezetésre, vagy irányításra van szükség: vállalkozó, eladó, iskolaigazgató, katonatiszt,

szállodaigazgató, személyzeti tanácsadó, jogász, politikus stb. D csoport. Talán észrevetted már, hogy gyakran jelentkezel önként és vállalod az osztály programjainak segítését Talán tagja vagy valamilyen másokat segítő klubnak az iskolában vagy az egyháznál. Hosszú telefonbeszélgetéseket folytatsz a barátaiddal. Talán szívesen vigyázol gyerekekre, hogy pénzt keressél és szereted a csapatsportokat. Ha ezek a dolgok érdekelnek, érdemes megvizsgálnod az olyan munkákat, ahol másokkal dolgozhatsz együtt: tanár, tv34 VÁLLALKOZZUNK! II. /rádióriporter, újságíró, orvos, szociális munkás, pszichológus, reklámszakember, irodavezető stb. E csoport. Talán szeretsz vicceket és történeteket mesélni Lehet, hogy naplót vezetsz azokról az eseményekről, amelyek veled történtek, és leírod azt is, hogy mit gondolsz róluk. Talán szeretsz olvasni és gondolataid időnként elkalandoznak Lehet, hogy barátaid megkérnek, hogy segítsd

ruhájukat kiválasztani, vagy hogy tervezzél nekik egy eredeti születésnapi üdvözlőlapot. Ha ilyen képességeid és érdeklődési köröd van, érdemes megvizsgálnod az olyan pályákat, ahol fontos a kreativitás és az önálló gondolkodás: színész, író, fényképész, művész, tervező, koreográfus, zenész, építész stb. F csoport. Lehet, hogy már észrevetted, hogy jól rögzíteni tudod a dolgokat, vagy kiragadni és megfigyelni, hogyan működnek Talán szereted a növénytant vagy a biológiát Kíváncsiságod arra ösztönözhet, hogy keressed a problémák megoldásának kulcsát. Bizonyára szeretsz új helyeket felkeresni és új dolgokat kipróbálni. Ha érdeklődési köröd ilyen, érdemes megvizsgálnod az olyan pályákat, ahol jó elemzőképességre van szükség: tudományos kutató, pszichiáter, piackutató, nyomozó, egyetemi tanár, jogász, kutató orvos, mechanikai v villamosmérnök stb 3.2 AZ ÖTLET MEGSZÜLETÉSE, ÖTLETBÖRZE,

TAPASZTALATGYŰJTÉS Egy jó ötlet számos módon megszülethet. Például egyszer csak bevillan valami, vagy mások gondolatainak elemzése útján, esetleg egy megszervezett ötletroham (vagy más néven Brainstorming) keretében jutunk egy jó ötlethez. Az ötletroham lényege, hogy minden ötletet összegyűjtünk, ami csak eszünkbe jut, majd szelektálunk. Ha csapatban végezzük az ötletgyűjtést, kreativitásunk kibontakoztatására még kitűnőbb lehetőségünk van, hiszen ötleteink más ötletek megszületését is eredményezhetik Lehetőség szerint 3-10 fős csapatokat válasszunk és igyekezzünk elkerülni, hogy bármilyen körülmény elterelje figyelmünket a feladatmegoldásról. Javasolt menete az ötletbörzének: • kell egy vitát levezénylő személy (feltéve, hogy csapatmunkáról van szó) • vegyetek elő papírt és ceruzát, vagy használjatok táblát • eresszétek szabadjára a fantáziátokat, és írjatok le minél több, az új

vállalkozásotokkal kapcsolatos ötletet (amennyi csak eszetekbe jut) • ne vessetek el semmilyen ötletet! • ezt követően válogassátok ki azokat az ötleteket, amelyek megvalósíthatónak tűnnek (max. 4-8 db) • vita a kiválasztott ötletekről 35 VÁLLALKOZZUNK! II. • a vállalkozás alapjául szolgáló ötlet(ek) kiválasztása. Az is lehet, hogy nem új ötletre van szükségetek, hanem más hasznos ötletét aknázhatjátok ki sikerrel. Természetesen ekkor figyelembe kell venni a szerzői jogokat (lásd 5.14 fejezet: Ötletvédelem) Az ötlet önmagában kevés ahhoz, hogy sikereket érjünk el vele. Ha van is egy jó (és kivitelezhető) ötletünk, azt is tudni kell, hogy hogyan lehet azt kiaknázni. Az ötletünket eladhatjuk, vagy magunk láthatunk hozzá annak kiaknázásához, akkor azonban valószínű, hogy egy vállalkozás beindítására lesz szükségünk Gyakorlati feladat: szervezzetek ötletbörzét! Lehetőség szerint 3-10 fős csapatokat

válasszatok! 3.3 AZ ÖTLET ELEMZÉSE: AZ ÖTLET KIVITELEZHETŐ? Az ötlet megszületett. De kivitelezhető? Azt a működést adja vissza, amit elképzeltünk? Még számos ilyen és hasonló kérdést tehetünk fel magunknak, s tesznek fel nekünk majd mások, amikor pl. termékünk gyártásának beindításához kérünk segítséget. A műszaki világban a termék működőképességéről alapvetően úgy győződhetünk meg – különösen, ha új dologról van szó -, hogy megépítjük az ötletünk alapjául szolgáló prototípust (az az első – általában nagy szakértelemmel, egyedileg, kézzel elkészített – gyártmány, amelyen igazolhatjuk elméletünk helyességét, illetve feltárhatjuk tervezési problémáinkat), s a maga valóságában bizonyítjuk elméletünk helyességét. A prototípus lesz a későbbi gyártásunk mintadarabja Ha a prototípus megépítése túl drága, vagy túl sok időbe telik döntésünk meghozatalához, akkor először talán

célravezetőbb egy un. számítógépes szimulációs program segítségével modelleznünk termékünket, amellyel a fontosabb paraméterek feltárhatók. Ha már mérési adataink megfelelők, akkor nekiláthatunk az előbbiekben említett prototípus megépítésének. A számítógépes szimuláció szerepe napról-napra növekszik a műszaki- és természettudományokban, a közgazdaságtanban és a biológiában is. A számítástechnika eszközeinek rohamos fejlődése mellett az utóbbi néhány évtized az újabb és újabb szimulációs módszerek és programrendszerek megjelenését is magával hozta. A szimulációs programok eszközeivel leképezhetők akár bonyolult hardver/szoftver rendszerek, amelyeket tehát nem kell a gyakorlatban megépítenünk ahhoz, hogy kipróbálhassuk, működőképes-e az elgondolásunk. Ilyen program pl. az elektronikában használatos „Tina” nevezetű szimulációs program, vagy pl. szoftverfejlesztés területén az internetes VRML

(Virtual Reality Modeling Language) környezet. A szimulációs programok lehetővé teszik, hogy olyan folyamatok vizsgálatát is elvégezhessük, amelyek a valóságban csak nehezen vagy egyáltalán nem reprodukálhatóak. 36 VÁLLALKOZZUNK! II. " Egy, vagy több ötlettel foglalkozzunk egyszerre? (Pl. kockázatok csökkentése miatt) " Hogyan dönthetjük el, hogy az ötletbörzén kiválasztott ötlet(ek) technikailag megvalósítható(k)? " Az elképzelt termék működni fog? (Pl. egy új elektronikai termék esetén) Gyakorlati feladat: derítsétek ki, hogy a kiválasztott ötlet(ek) működ(ik/nek)-e! 3.4 PIACKUTATÁS: ELADHATÓ? A VÁLLALKOZÁS TERMÉKE, SZOLGÁLTATÁSA Ha az ötlet technikailag megvalósíthatónak bizonyult, fel kell mérnünk, hogy a piacon mekkora sikerre számíthat. Csak arra a termékre alapozhatjuk vállalkozásunk jövőjét, amelyik iránt a piacon fizetőképes kereslet jelentkezik, méghozzá olyan nagyságú, amely

biztosítani tudja cégünk nyereséges működését A fizetőképes kereslet azt jelenti, hogy a fogyasztók (vásárlók) hajlandóak és képesek az adott terméket az adott áron megvásárolni. Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, mekkora kereslet várható termékünk iránt, és milyen árat hajlandók fizetni érte a fogyasztók, meg kell ismernünk a piacot. A piac megismerése – piackutatás Célja: kideríteni az adott vállalattípus számára a lehetséges piaci szegmensekben értékesíthető mennyiség várható nagyságát. Meg kell határozni a tervezett áru, szolgáltatás szóba jöhető vevőinek számát az adott piacon, és azt, hogy milyen valószínűséggel lesznek tényleges fogyasztók. A piackutatás lépései 1. Termékpiac elemzése: Meg kell határozni a termékre, szolgáltatásra vonatkozó igény mértékét, illetve azt, hogy hogyan változik a kereslet. A legtöbb terméknek életciklusa van, a különböző fázisokban keresletnövekedés,

érettség, hanyatlás tapasztalható. A termékpiac elemzése felkészíti a vállalkozót a változásokra és eszközöket ad a változások kezelésére. A változások egyedi intézkedéseket igényelnek a termék/szolgáltatás, az értékesítési forma, az ár vagy az eladásösztönzés kialakításában 2. A célpiac elemzése: 37 VÁLLALKOZZUNK! II. A piac jól elkülöníthető részekre, szegmensekre osztható. Ha a cég a konkurenciánál jobban ki tudja elégíteni az egyes szegmensek egyedi igényeit, megnövelheti piaci részesedését és hasznát Minél szélesebb a vállalakozás tevékenységi köre, termékválasztéka, annál nehezebb meghatározni a célcsoportokat Ha a vállalkozás pontosan ismeri, hogy kiket akar a piacon megcélozni, akkor: • egy szegmensre összpontosíthatja akcióit • megbízhatóbb prognózist tud készíteni a forgalomról • alaposabban megismerheti igényeiket, magatartásukat • a vevőcsoport igényeihez tudja igazítani

az egész marketing-programot • feltáratlan piaci réseket találhat. Piactagolási, szegmentálási szempontok: • demográfiai tényezők (kor, nem, családi állapot) • földrajzi tényezők (megye, város, kerület) • társadalmi, gazdasági tényezők (jövedelem, képzettség, személyiségjegyek). 3. A piaci részesedés elemzése: Ki kell deríteni, hogy a vállalkozás várható piaca mekkora részét teszi ki a célpiacnak és ki tudják-e elégíteni az igényeket. Fel kell mérni, hogy az összes vállalkozás kielégíti-e a teljes piaci igényt, vagy hogy van-e többletkereslet az iparágon belül. Ha van többletkereslet, akkor növeljük a kibocsátást A piactelítettség befolyásoló erővel bír Telített piacon erős a verseny a szereplők között, új belépők megjelenésére kicsi az esély. A szereplők vagy egymástól hódítanak el részesedést, vagy növelik a piaci igényt. Tágabb piac esetén a cég függése a fogyasztóktól csökken,

lehetővé teszi a piac és a verseny jobb megértését 4. A versenyhelyzet elemzése: A túl nagy verseny olyan piacot hoz létre, ahol túl sok a hasonló termék. Ez ár- és bevételcsökkenéshez vezet, ami csődöt eredményezhet. A versenyhelyzet tanulmányozásának szempontjai: • termék, szolgáltatás összehasonlítása a piacon lévőkkel (minőség, ár) • a vállalkozás erősségei és gyengeségei • konkurensek erősségei és gyengeségei. A versenytársak erőforrásainak ismerete segít a helyes stratégia kialakításában. " Mire való a piackutatás és melyek a lépései? " Hogyan válasszunk célpiacot? " Ki a leendő vevői ügyfélkör? 38 VÁLLALKOZZUNK! II. Gyakorlati feladat: készítsétek el az általatok kiválasztott ötlet (termék vagy szolgáltatás) piackutatási tervét! Lesz-e reális piaca a terméketeknek vagy szolgáltatásotoknak? 4. A VÁLLALKOZÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE, A VÁLLALKOZÁS BEINDÍTÁSA Ha a

fenti ismereteket elsajátítottátok, akkor már körvonalazódott is, hogy mit, hogyan, kikkel stb. fogtok csinálni a vállalkozás keretein belül A következő lépés a vállalkozás megtervezése, beindítása lesz, ahol tulajdonképpen a megvitatott kérdésekben kell dönteni és természetesen dokumentálni is kell azokat. Megfelelő tervezés nélkül a vállalkozás irányvonala, célkitűzései, eszközei nem lesznek kellőképpen meghatározottak, és ezek a hiányosságok mind a vállalkozás szervezettségére, mind a termék(ek), illetve szolgáltatás(ok) minőségére és természetesen a vállalkozás eredményességére is rányomják bélyegüket. Az alábbi ismeretek segítenek eldönteni, hogy mi is az az üzleti terv és hogy üzleti terveitek tartalmaznak-e majd minden lényeges momentumot. 4.1 A VÁLLALKOZÁS MEGTERVEZÉSE: ÜZLETI TERV ELKÉSZÍTÉSE Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása

kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető legyen. A tervet bizonyos esetekben újra kell gondolni, módosítani kell. Az üzleti terv elkészítésekor legalább olyan fontos a tervezés folyamata, mint maga az elkészült terv, hiszen ekkor minden fontosabb kérdést, amely a vállalkozás sikerességéhez vezethet, átgondoltok, megbeszéltek, megvitattok. Ezért a tervezés folyamatát megfelelő aprólékossággal dokumentálnotok is illik, amely a vállalkozási naplótok részét képezheti. A következő ismeretekkel és az azt követő gondolatébresztő kérdések feltevésével - és általatok történő megválaszolásával - segítséget próbálunk nyújtani abban, hogy az elkészítendő üzleti tervetek minden fontosabb részt tartalmazzon. Az üzleti terv olyan alapdokumentum, amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait megvalósítani. Az üzleti tervnek 3 funkciója van: 39

VÁLLALKOZZUNK! II. • a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és logikus keretet biztosít egy vállalati stratégia megtervezéséhez • alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz • összehasonlítási alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez. Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok: − ötletek gyűjtése, alternatívák kidolgozása • ötletforrások • információgyűjtés − előzetes elemzés − célpiac meghatározása • ki igényli a terméket/szolgáltatást • piac-szegmentáció − források, tőkeszükséglet meghatározása − támogatási formák számbavétele. A vállalkozásokról általában elmondható, hogy minimum 5-7 év szükséges a befektetett tőke megtérüléséhez, többségük 2-3 év múlva lesz csak nyereséges, 3 vállalakozásból 1 tönkremegy az első évben, és 5 vállalkozásból 1 tönkremegy az első 5 évben. Ezek a statisztikai adatok is az üzleti terv

fontosságát bizonyítják Egy körültekintően, megfontoltan elkészített üzleti terv megakadályozhatja, hogy vállalkozásunk a tönkrement vállalkozások statisztikai számát növelje. Az üzleti terv tartalma: 1. Bevezetés: • a vállalkozás, a vállalkozók neve és címe • a vállalkozás jellege, működési köre • finanszírozási források. 2. Összefoglaló rész A bevezetés után az üzleti terv egy rövid, 3-4 oldalas összefoglaló fejezettel folytatódik. A belső használatra, saját magunknak készülő üzleti tervből ez a rész akár ki is maradhat, hiszen ennek célja, hogy tömören áttekintse az üzleti terv minden további pontját, néhány mondatban elmondja az adott pontok tartalmát. Legfőbb feladata, hogy az olvasó számára azt sugallja, hogy ez a vállalkozás, ez a tervezett üzlet sikeres lesz. Mivel a külső olvasók sok esetben nem szívesen olvassák el a teljes, esetenként 40-50 oldalas üzleti tervet, ebben a fejezetben kell

meggyőznünk őket (a bankárt, a hitelezőt, a potenciális befektetőt) arról, hogy megfelelő partnerek vagyunk számára. Nagyon fontos tehát az összefoglaló rész minden szava Arra is ügyelnünk kell, hogy törekedjünk a tömörségre, ne legyen túl hosszú ez a rész. A részletek kifejtése maradjon a további fejezetek feladata. 40 VÁLLALKOZZUNK! II. 3. Iparágelemzés Az iparágelemzésben az iparági előrejelzést, az adott tevékenység előtt álló növekedési lehetőségeket és a piaci részesedést vizsgáljuk. Választani kell, hogy milyen a piac mérete, növekszik-e, esetleg stagnál vagy csökken, és mekkora a vállalkozás piaci részesedése. Felmérjük, milyen, más típusú termékeket vagy szolgáltatásokat termelő cégek lehetnek versenytársak? Az iparágelemzés során ezeket a versenytársakat vizsgáljuk meg, valamint felmérjük a potenciális vevők körét. Piacelemzés, konkurencia elemzés: − közvetett / másodlagos / szekunder

− közvetlen / elsődleges / primer Kérdés, hogy a vevő miért pont a mi üzletünket, termékünket, szolgáltatásunkat fogja választani. Sikerül-e elcsábítani és vásárlásra bírni a vevőket. A tervezés során éppen ezért meg kell vizsgálnunk, kik a versenytársaink. Azokat a vállalakozásokat tekintjük valódi versenytársnak, akik ugyanolyan jellegű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak, mint mi, vagy úgynevezett helyettesítő termékkel jelentkeznek. Ha tudjuk, kik a versenytársak, meg kell nézni, hogy mekkora részt foglalnak el a piacon, és hogyan reagálnak az őket ért hatásokra. Piacbehatárolás / célpiacok kiválasztása: A célpiacok csoportjait kell megvizsgálni, hogy a végén választani tudjunk. A választáshoz értékelni kell a csoportokat, méghozzá a szegmentum mérete és növekedési lehetőségei szerint, a versenytársak száma szerint, és hogy vannak-e helyettesítő termékek. Területei: • versenytárselemzés •

piacbehatárolás • jövőbeli trendek, múltbeli eredmények. Tipikus kérdések: Mennyi volt az iparág összforgalma az elmúlt 5 évben? Hány új cég alakult az elmúlt 3 évben az iparágban? Kik a közvetlen versenytársak? 4. A vállalkozás leírása A fejezet célja, hogy bemutassa, mivel foglalkozik a cégünk, illetve mire vonatkozik az adott projekt. A külső olvasók számára fontos, hogy megismerjék a 41 VÁLLALKOZZUNK! II. cég mögött álló vállalkozókat. Az üzleti terv alapvető célja, hogy meggyőzze a partnereinket illetve leendő partnereinket. A befektetők általában a sikeres vállalkozás alapvető feltételének tartják, hogy jó képességű vállalkozó álljon a cég élén Ebben a fejezetben ezt is igazolnunk kell. A fejezet feladata: • bemutatni a vállalkozás méretét, helyét • a tulajdonostársakat (ha vannak) • a társasági szerződés tartalmát • hányan és milyen végzettséggel dolgoznak a vállalatnál. 5.

Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv Ez a fejezet elsősorban műszaki, termelési oldalról mutatja be a vállalkozást. Ennek a résznek a tartalmát alapvetően az alvállalkozók, az értékesítők, a technológia és a fontosabb beszállítók bemutatása adja. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. Itt kell bemutatni, hogy milyen technológiával, azaz műszaki megoldásokkal működik az adott termelési folyamat, milyen gépek szükségesek hozzá, milyen berendezések. − − termelési terv: • termelési folyamat • telephelyi gépelrendezés részletezése • beszállítók köre üzemeltetési terv: • árukészlet beszerzési forrása • raktárkészlet • készletgazdálkodási folyamat. 6. Marketingterv A marketing alapvetően két dolgot jelent, szemléletmódot és eszközrendszert. Azt a szemléletmódot

jelenti, ahogyan napjainkban az egész termelési és értékesítési folyamat középpontjába a fogyasztói igényeket helyezik, azt a nézőpontot, amely a fogyasztó felől szemlél minden, a vállalkozásban zajló folyamatot. Valamint azt az eszközrendszert, amelynek segítségével a fogyasztói igények felderíthetők, illetve befolyásolhatók: „ A marketing szerepe annyira alapvető, hogy nem tekinthető elkülönült funkciónak. A marketing nem több és nem kevesebb, mint a piaci műveletek értékelése a végső eredmény, vagyis a fogyasztó szempontjából.” (Peter Drucker) A vállalkozás alapításakor, illetve azt megelőzően célszerű átgondolni, hogy cégünk milyen módszerekkel akarja felvenni a kapcsolatot fogyasztóival, milyen utakon kívánja elérni őket, milyen stratégiát választ a kereslet kielégíté42 VÁLLALKOZZUNK! II. sére, felkeltésére és megtartására. A jó marketingtevékenység a nyereséges működés egyik záloga Ennek

alapja pedig egy átgondolt marketingterv összeállítása lehet. A marketingterv összefoglalja azt, hogy a vállalkozás az árbevétel szerzése érdekében milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni. Marketingterv részei: • potenciális vevők köre • árazás • értékesítési csatornák • kommunikációs csatornák. A marketingterv négy változó kölcsönhatása a marketing-rendszerben. A marketingmix azon marketingeszközök összessége, amelyeket a vállalat a célpiacon céljai elérésére használ. A marketingmix elemeit többféle formában lehet rendszerezni, ezek közül széles körben elterjedt a négytényezős osztályozási rendszer, ami „4P” néven ismert, mivel mindegyik elem angol megfelelője p betűvel kezdődik. Marketingmix Termék Product Ár Értékesítési hely Price Place 1. ábra: a marketingmix elemei Ajánlás Promotion A marketingmix elemei közül a vállalkozás rövidtávon az árakat, a munkás létszámot és a

reklámot tudja változtatni. Hosszútávon új termékek fejlesztésére képes. A termék A piacon a cég kínálatát testesíti meg. Az árut csak akkor veszik meg, ha a vevő megtalálja benne azokat az előnyöket, amiket keres. A termék életképessége számos módon meghatározható. Pl: kategorizálással, életgörbe-modellel A termék fő kategóriái a termékvonal, a termék életciklus, a márka, a márkanév, a csomagolás és a címkézés. A terméktervezés egyik változata azt vizsgálja, hogy a termék mennyivel járul hozzá a cég készpénzbevételéhez, mit ígér a jövőben: • pénztermelő termékek: a vállalkozásnak pénzt termel. • reménybeli pénztermelők: a cég pénzt fektetett beléjük, abban a reményben, hogy majd pénzt hoznak. • kevés pénzt hozók: több éve forgalomban vannak, a jelek szerint már nem lesznek jövedelmezők. • nagy befektetést igénylők: csak viszik a pénzt. 43 VÁLLALKOZZUNK! II. A termékszerkezet

tervezésekor meg kell vizsgálni a verseny, az ár, és a fogyasztók számának várható alakulását. Az ár Azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevő a termékért fizet. Az ár megfelelő kialakításakor figyelembe veendő szempontok: • mit nyújt a cég, a termék a vevőnek • a konkurencia árai • a termék újdonságfoka • a termék kielégíti-e az igényeket • költségek • az árral elérendő célok (nyereség, piaci részesedés növelése). Az új termék árának megállapítása nagy körültekintést igényel. Pontosan ismerni kell hozzá nem csupán az előállítás költségeit, de a piac helyzetét, a várható keresletet és a vállalkozás céljait is. Eltérő ármegállapítási taktikát követel, ha a pillanatnyilag bezsebelhető legnagyobb nyereség elérésére törekszik, vagy ha célja a lehető legnagyobb forgalom biztosítása. Az ármeghatározás szabályai nem merevek. Alapszabály, hogy az előállítás költségeit és az elvárt

hasznot kell alapul venni. Az ár meghatározásában a legfontosabbak: • nyereség / forgalom viszony: milyen következménnyel jár az áruforgalom növekedése? A nagyobb értékesítés nem feltétlenül eredményez nagyobb nyereséget. • ár / mennyiség viszony: bizonyos esetekben (pl. monopol helyzetben) a kibocsátott mennyiség növelése csak az ár csökkentésével lehetséges. • ár / minőség viszony: a minőség kihat az árra. A legjövedelmezőbb megoldás valamivel jobb terméket kínálni, mint a konkurencia, kicsivel magasabb áron. • Árengedmények: a sorozatos árengedmények ronthatják a cég alkupozícióját, később a fogyasztók alacsony árat követelhetnek. Az értékesítési hely A gyártók számára fontos döntés, hogy hogyan jut el az áru a fogyasztóhoz? Dönthetnek úgy, hogy közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a terméket, vagy választhatják az akár több szintű értékesítési csatornák közbeiktatását is. a)

Közvetlen értékesítés (pl.: csomagküldő kereskedelem, TV marketing, virtuális kereskedelem): előnye, hogy a cég ellenőrizni tudja a terméket és árát, de csökken az elérhető piac kiterjedése, magasak lehetnek a szállítási költségek. 44 VÁLLALKOZZUNK! II. b) Közvetett értékesítés (a vevők és az eladók közé közvetítők, pl.: kereskedők, bizományosok, ügynökök lépnek): költségben és hatékonyságban különbözik az előzőtől • Nagykereskedők: az árak kicsúszhatnak az ellenőrzés alól. • Jutalékért dolgozó ügynökök: magas haszonkulccsal termelt fogyasztási javak esetén előnyös, ha az értékesítési lehetőségek korlátozottak. • Franchise: olyan engedély, amellyel egy nagykereskedelmi lánc tagjaként üzemeltetni lehet egy saját tulajdonú vállalkozást. A franchise a szolgáltató szektorban terjedőben van. • Képviseletek: a cég területenként kizárólagos eladási joggal ruház fel egy szakkereskedőt.

Ajánlás Kedvező képet kell mutatni a cégről és termékeiről a vevőnek. Módszerek: a) Reklám: az eladás növelését hivatott elősegíteni, feladata a célfogyasztók tájékoztatása, meggyőzése. Problémát jelenthet megtalálni a megfelelő reklámhordozót. Meg kell szabni az összköltséget és a befektetés várható megtérülését. Ki kell választani a ráfordításhoz mérten leghatékonyabb médiumot. Reklámhordozók: • TV: költséghatékonysága 100%. Előnye: maximális hatókör, maximális ellenőrzés, gyors hatás. Hátránya: drága, nehéz adott célra irányítani, nehéz értékelni és tervezni. • Sajtó: költséghatékonysága 65%. Előnye: széles hatókör, gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető. Hátránya: korlátozott hatás, technikai információ nehezen adható. • Rádió: költséghatékonysága 60%. Előnye: gyorsan kiépíthető, könnyen tervezhető, nem drága. Hátránya: korlátozott hatókör, haszon nehezen

vizsgálható. • Közvetlen postázás: költséghatékonysága nem mérhető. Előnye: speciális célra irányítható. Hátránya: nehezen ellenőrizhető, drága, lassan építhető ki. b) PR (Public Relations): elsődlegesen nem eladási célokat szolgál. Célja a vállalat iránti bizalom megteremtése, erősítése és a vállalatról kedvező kép kialakítása a közvélemény előtt. Az értékesítés ösztönzésének legolcsóbb eszköze. c) Személyes eladás: az eladó és a vevő között személyes kapcsolat alakul ki, lehetőséget ad a vevővel a közvetlen kommunikációra. Gyorsan ad piaci információt, a problémák azonnal kezelhetők Különösen nagy értékű gépek eladásánál, szolgáltatásánál van kulcsszerepe. 45 VÁLLALKOZZUNK! II. d) Eladásösztönzés: különleges árkedvezmények, árcsökkentő kuponok, ingyenes minták, ajándék. Az eladásösztönző tevékenységek bevétel növekedést eredményezhetnek Az eredményességét

döntően befolyásolhatja, hogy a megfelelő piachoz a megfelelő eladásösztönző módszert találjuk-e meg. " " " " Mi az a marketing? Milyen elemei vannak a marketingmixnek? Mi módon tudják meg a vásárlók, hogy kitől érdemes vásárolni? Milyen reklámozási módszerek vannak? Gyakorlati feladat: készítsétek el vállalkozásotok marketingtervét! 7. Szervezeti terv Az a rendeltetése, hogy a vállalkozás szervezeti felépítését és a munkavállalók beosztását bemutassa. Fontos szerepe van a munka- és feladatkörök végiggondolásában, és a szükséges munkaerő, dolgozói létszám meghatározásában Itt találhatók meg azok az alapadatok, amelyek később a bérezés alapjául is szolgálnak, például ki tekinthető főnöknek, beosztottnak. Itt alapozódik meg a várható létszám, a felelősök rendszere, és hogy várható-e a tényleges működés során jelentős létszámbővülés. A szervezeti felépítést célszerű

ábrával is bemutatni 46 VÁLLALKOZZUNK! II. A szervezeti terv 3 fő részből áll: − a működés jogi formája − nagyvonalú szervezeti terv: fontosabb szervezeti egységek leírása, döntési hatáskörük ismertetése − vezetők, tisztségviselők és más fontos személyek bemutatása. ügyvezető igazgató titkárság jogász kereskedelmi ig. beszerzési ov. árfelelős értékesítési ov. gazdasági ig. számvitel pénzügy munkaügy 2. ábra: egy egyszerű szervezeti felépítés Gyakorlati feladat: készítsétek el vállalkozásotok szervezeti tervét! 8. Kockázatbecslés A vállalkozás kockázatos tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a kockázat: érdemes vállalni, vagy túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk Alapvető kérdés, amelyre már a tervezés idején választ kell adnunk, vajon a vevő miért pont a mi üzletünket, termékünket, szolgáltatásunkat fogja választani? Miért éppen nálunk akarja majd elkölteni a

pénzét, amikor annyi más lehetősége van? Sikerül-e elcsábítani, vásárlásra bírni a vevőt? Éppen e miatt kell megvizsgálnunk, hogy kik a versenytársaink. Általában azokat tekintjük versenytársainknak, akik ugyanolyan jellegű terméket vagy szolgáltatást nyújtanak, mint mi Ha tudjuk kik a versenytársaink, akkor fel kell mérnünk: Mekkora részt foglalnak el a piacon? Melyek a versenytársak erős és gyenge pontjai? Hogyan reagálnak az őket ért hatásokra? Ezen kérdésekre adott válaszok értékelésénél használjuk a SWOT-analízist, a vállalkozás erős és gyenge pontjainak feltárását és a külső lehetőségek vizsgálatát teszi lehetővé. Az elnevezés, az angol kifejezések kezdőbetűiből áll: Strengths = erősség Weaknesses = gyengeség Opportunities = lehetőség Threats = fenyegetettség 47 VÁLLALKOZZUNK! II. A kockázatbecslés részei: − erős és gyenge pontok értékelése − felkészülés a váratlan eseményekre. "

Milyen kockázati tényezők befolyásolhatják a vállalkozás működését? " Ha több ötletet is kidolgoztatok, hogyan méritek le és hasonlítjátok össze kockázataikat? 9. Pénzügyi terv A pénzügyi tervben kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges tőke, befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos költségek összetevői, azok nagysága, a tervezhető bevétel. Segítségével becsülni lehet, hogy a tevékenység gazdaságosan megvalósítható-e Az első vizsgálandó kérdéskör a tervezett értékesítéseket és az ezekhez tartozó költségeket öleli fel, általában három évre vonatkozóan. A bevételt a piackutatás során előre jelzett értékesítési adatok alapján célszerű tervezni. A költségek vizsgálatakor a termék illetve szolgáltatás előállításával kapcsolatos közvetlen költségeken kívül részletesen ki kell térni: • az általános költségekre • az értékesítéssel kapcsolatos

költségekre • a termék bevezetésére szolgáló reklámköltségekre • a licensz- és know-how-díjakra • a biztosításokra • az adókra • a felvett hitelek kamataira. A nyereségadó ismeretében ezek után számítható a tervezett nettó eredmény. A számításokkal meghatározható a vállalkozás fedezeti pontja is A második vizsgálandó kör a vállalkozás pénzforgalmi adatainak előrejelzése. A pénzforgalom egyenlegét a tényleges pénzbevételek és kiadások különbsége adja, ami nem mindig azonos az értékesítési árbevétel és költségek különbözetével, azaz a nyereséggel. A pénzforgalom havi bontású tervezése a készpénz mennyiségének előrejelzéséhez elengedhetetlen. A pénzforgalmi tervet a jövedelmi terv alapján kell elkészíteni, a készpénzváltozások várható alakulásával (likviditás). Így a vállalkozás irányítói időben felkészülhetnek olyan esetekre, amikor a vállalkozás kiadásai hosszabb ideig

meghaladják bevételeit. Ilyen esetben vagy a vállalkozás számláján kell nagyobb összegnek lennie, vagy rövidlejáratú hitelt kell felvennie A pénzforgalom becslése természetesen csak kellő óvatossággal végezhető. 48 VÁLLALKOZZUNK! II. A harmadik pénzügyi részterület, amit vizsgálni szoktak, a tervezett, előzetes mérleg. Feltünteti az eszközöket (forgó- és befektetett eszközök), a tartozásokat, a kötelezettségeket (rövid és hosszú lejáratúak), a vállalkozás nettó vagyonát: megmutatja a vállalkozás pénzügyi helyzetét egy adott időpontra vonatkoztatva A pénzügyi tervezés szakaszai: − fedezeti pont elemzés: megkeresi azt a legyártandó mennyiséget, amely mellett a bevételek és a költségek egyenlők − pénzforgalmi becslés (cash-flow): a bevételek és kiadások ütemezésére szolgáló táblázat, melyet általában havi bontásban készítenek. − előzetes mérleg készítése − szükséges és rendelkezésre

álló pénzforrások felmérése − előzetes jövedelemterv összeállítása. A pénzügyi tervezés a befektetési és a finanszírozási döntések együttes hatásának végiggondolása. Feladata a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának biztosítása A pénzügyi tervezés határozza meg a vállalkozás stratégiája alapján a vállalkozás egészének, illetve egyes részterületeinek finanszírozási igényét A pénzügyi tervezés alapvető célja tehát a vállalkozás pénzügyi szükségleteinek felmérése és az ehhez szükséges források biztosítása. A pénzügyi tervezés középpontjában a következők állnak: • az áruforgalom növelése • a költségek csökkentése • az erőforrások hatékonyságának növelése • a befektetések jövedelmezősége • a finanszírozás tervezett módja • az osztalékpolitika. A pénzügyi tervezés lépései: • információgyűjtés • bázisvizsgálat • tervvariánsok összeállítása • végleges terv

elkészítése • a terv előrehaladásának figyelemmel kisérése. A pénzügyi terv összeállítása két irányból történhet: • alulról felfelé „építkezve”. Ekkor először a vállalkozás egységei állítják össze a tervüket, majd ezeket a javaslatokat összegyűjtik, összesítik. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy az alacsonyabb szintű szervezeti egységek jobban fel tudják mérni a lehetőségeket és a versenytársaktól való fe49 VÁLLALKOZZUNK! II. nyegetettséget, mivel közelebb vannak a piachoz, egyéb környezeti tényezőkhöz. • felülről lefelé „lebontva”. Ekkor a tervezők a vállalkozás egészére elkészítik a pénzügyi tervet, majd azt lebontják a vállalkozás egységeire, részlegeire Ekkor az a cél, hogy az erőforrásoknak a tervben meghatározott átcsoportosításával alapvető stratégiai elmozdulásokat kényszerítsenek ki a szervezetből. A pénzügyi tervezés segédeszközei A pénzügyi tervezés az

értékmutatókat állítja a középpontba. Segédeszközei az elemzések eredményeként nyert pénzügyi mutatószámok Közülük főként a jövedelmezőségi, a hatékonysági és a hozammutatók alkalmasak a tervezésre. A jövedelmezőségi mutatók a vállalkozás működésének eredményességét fejezik ki; az eredmény létrehozásában közreműködő tényezők hozamát szemléltetik. Egy vállalkozás gazdálkodása akkor jövedelmező, ha egy bizonyos időtartamot (pl. év) vizsgálva értékesítési árbevétele, valamint pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit és ráfordításait, így az adózás előtti eredmény nyereséges. A jövedelmezőségi mutatók a vállalkozás eredményének erőforrásaihoz, vagyonához, tőkéjéhez történő viszonyításával számíthatók ki A jövedelmezőség kifejezése lehet %-ban vagy Ft-ban. A mutatószám %-os formája azt jelenti, hogy a vállalkozás erőforrásaival,

lekötött eszközeivel vagy tőkéjével hány %-os hasznot realizált eredmény formájában. A Ft-ban kifejezett mutatószám jelentése, hogy a vállalkozás 1 Ft lekötött eszközével, a rendelkezésre álló tőkével, 1 fő foglalkoztatottjával hány Ft eredményt hozott létre. A hatékonysági mutatók azt jelzik, hogy a vállalkozás az erőforrásait milyen hatékonysággal használja fel. Az erőforrások mellett vizsgálják még a vállalkozások a költségfelhasználás hatékonyságát is. A hatékonyságot az erőforrásoknak vagy a költségtényezőknek az árbevételhez, termelési értékhez történő viszonyítása fejezi ki. Ez a viszonyítás háromféle mutatóval lehetséges: • rugalmassági mutatóval • forgási sebességgel • hatékonysági mutatóval. A hozam mutatók egy része nevezhető befektetés-megtérülési mutatóknak is. Arról adnak információt, hogy a befektetők hogyan értékelik a vállalkozást Ilyen mutatók pl.: •

osztalékhozam • eredményhozam • osztalék-nyereség arány • egy részvényre jutó nyereség 50 VÁLLALKOZZUNK! II. • • • egy részvényre jutó osztalék részvényekből várt hozam árfolyam/nyereség ráta. A rövid távú pénzügyi tervezés szükségessége, főbb jellemzői A tervek fajtáit elsősorban időtartamuk alapján különböztetik meg. Ez vonatkozik a pénzügyi tervekre A pénzügyi tervezésnek célszerű a számviteli törvényben foglalt elvekhez igazodnia, amely általánosan a hosszú lejáratot és a rövid lejáratot különbözteti meg több összefüggésben. A pénzügyi tervek időtartamát a vállalkozónak kell eldöntenie Ehhez támpontot a terv alapjául szolgáló eseményhez vagy tevékenységhez szükséges természetes időtartam nyújthat. Természetesen a vállalkozás sajátosságai is befolyásolják a terv választandó időtartamát. Az tény viszont, hogy minél rövidebb a terv időtartama, annál pontosabban lehet

előre jelezni a jövőbeli vagyoni, pénzügyi helyzetet A rövidebb távú pénzügyi terveket célszerű a mérleg és az eredmény kimutatás időtartamához igazítani, de az időtartamot meghatározhatják a befektetők, hitelezők is. A rövid távú pénzügyi tervezés arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú pénzügyi tervek legfeljebb egy éves időtartamra készülnek. " " " " " Mi a feladata a pénzforgalmi tervnek? Milyen elemekkel kell rendelkeznie? Mi a pénzügyi tervezés célja? Melyek a pénzügyi tervezés lépései és szakaszai? Melyek a pénzügyi tervezés segédeszközei? Gyakorlati feladat: készítsétek el a vállalkozásotok pénzügyi tervét (lehetőség szerint kockázatbecsléssel együtt)! Gyakorlati feladat: állítsátok össze

vállalkozásotok teljes üzleti tervét! 4.2 SZEMÉLYI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSA - AZ EMBERIERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és feladatköreinek pontos meghatározása. A vezetés fontos feladata, hogy a munkaerő megszerzése, foglalkoztatása során felmerülő költségek és a munkaképesség megújításából és továbbfejlesztéséből eredő ráfordítások megtérüljenek A vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatott munkaerő-állo51 VÁLLALKOZZUNK! II. mány munkavégző képessége a vállalat profittermelő-képességét kedvezően befolyásolja. Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai: • a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása • a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába állítás • a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése • munkaerő-szelekció,

elbocsátás • megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételek biztosítása • bér- és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása • érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között. A vállalkozás munkaerő-szükséglete A vállalkozásoknak eltérő számú fizikai és szellemi dolgozóra van szüksége. A fizikai foglalkozásúak létszám-szükséglete alapvetően a termelés méretétől és színvonalától függ Kiszámítására leggyakrabban a normaóra-szükségleten alapuló módszert alkalmazzák, melyhez ismerni kell a termék normaóra-szükségletét, a termelés volumenét, az átlagos teljesítmény-százalékot és az egy fő által teljesítendő órák számát. A munkaerő-szükséglet meghatározását szolgálja a munkakörök megtervezése és szabályozása. Munkakör: a vállalati feladatoknak egy munkavállalóra lebontott része, melynek követelményeit azok az ismeretek határozzák meg,

melyek az adott munkaterületen szükségesek. A munkakör-tervezés leginkább a szellemi foglalkozású alkalmazotti létszám megtervezésében használatos a vállalkozások gyakorlatában. Toborzás Azt a folyamatot, amikor a vállalkozás a felmerült munkaerő-szükségletét a munkaerőpiacról veszi fel, munkaerő-toborzásnak nevezzük. A munkaerő-piac helyzete alapvetően meghatározza a vállalat lehetőségeit a toborzás során. Ha az adott területen munkanélküliség van, a vállalkozás számíthat arra, hogy az álláskeresők közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül (pl. Munkaügyi Központok) jelentkeznek. Ekkor a vállalkozás több jelölt közül választhatja ki a számára megfelelő munkaerőt Ha azonban munkaerőhiány van, a vállalatnak erőfeszítéseket kell tennie a szükséges munkaerő megszerzése érdekében. A toborzás leggyakrabban alkalmazott módszerei: − hirdetés országos vagy helyi lapokban, Interneten stb. − pályázat

kiírása és szaklapokban, közlönyben történő megjelentetése. 52 VÁLLALKOZZUNK! II. − − különböző állásbörzéken való megjelenés (állásbörze: olyan fórum, ahol a munkavállalók egy időben és egy helyen több munkáltató aktuális ajánlatával ismerkedhetnek meg). fejvadász cégek segítségével (általában vezető beosztású, kiemelkedő szaktudású munkaerő toborzására). Kiválasztás – a jelöltek értékelése A leggyakrabban alkalmazott módszerek: • személyes elbeszélgetés (interjú) • különböző tesztek, felmérések • referenciák szerzése. A kiválasztás során azt a módszert célszerű alkalmazni, amely alkalmas az adott munkakör betöltésére legmegfelelőbb személy megtalálására. A kiválasztás végén az alkalmas személy felvételéről az illetékes vezető dönt. A munkaerő elbocsátása, létszámleépítés Előfordul, hogy a vállalkozás kénytelen egyes munkavállalóktól, vagy ezek kisebb

csoportjától megválni. Az elbocsátás jellemző okai: − téves kiválasztás (a felvett dolgozó alkalmatlan a munkakör betöltésére) − csökkenő munkaerő-szükséglet (műszaki fejlesztés következtében, termékszerkezet-váltás miatt, szűkülő piac, vagy túl magas költségek miatt stb.) Nagyobb elbocsátások előtt célszerű megvizsgálni, nincs-e mód ennek elkerülésére, hiszen az elbocsátások költségei és a kihasználatlanul maradó gépek a vállalkozást terhelik. A munkajogi szabályok tartalmazzák azokat a kötelezettségeket, melyeknek az elbocsátások alkalmával a munkáltató köteles eleget tenni " " " " " " Mi az az állásbörze? Miért hasznos állásbörzét csinálni, illetve látogatni? Milyen kérdésekre kaphatsz választ egy állásbörzén? Miért jó felvételi elbeszélgetéseket tartani? Hogyan kell egy felvételi elbeszélgetésre felkészülni, illetve viselkedni? Hogyan dönthető el, hogy

megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik-e a kiválasztott személy a feladatkörben jelentkező feladok ellátásához? Gyakorlati feladat: tervezzétek munkaköröket, és töltsétek be azokat! meg vállalkozásotokon belül a 53 VÁLLALKOZZUNK! II. 4.3 CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI Ha a vállalkozás megalapításának feltételei adottak, a körülmények megfelelőek, nem marad más hátra, mint a vállalkozás létrehozása. Igen ám, de hogyan kell? Ez a fejezet ebben próbál segítséget nyújtani Amennyiben a Vállalkozási formák című fejezetben bemutatott lehetőségek közül sikerült kiválasztani a számunkra megfelelőt, akkor a vállalkozásunk bejegyeztetésére nyílik mód. Amíg egyéni vállalkozásoknál nem kötelező a cégbírósági bejelentkezés, addig a többi vállalkozási formánál kötelező azt megtenni 4.31 A vállalkozás bejegyeztetése Az alapító okirat elkészültét és ellenjegyzését követően a jogszabály szerinti kötelező

mellékletekkel együtt kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz, kérve, hogy a céget a nyilvántartásba jegyezze be. Addig valójában nem jön létre a gazdasági társaság, amíg a cégbíróság jogerős végzése alapján azt a cégjegyzékbe nem jegyezték be. A bejegyzési kérelmet az alapítandó cég székhelye szerinti megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz kell benyújtani Így pl egy gyöngyösi székhelyű cég kérelmét a Heves Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz nyújtja be. A cég bejegyzéséről - amennyiben hiánypótlásra nem kell utasítania a céget - közkereseti és betéti társaság esetén 30 napon belül, egyéb gazdasági társaságok esetén pedig 60 napon belül dönt a cégbíróság. A gazdasági életben a társaság tagjai számára méltánytalan lenne, ha a cégbejegyzésig semmiféle tevékenységet nem folytathatnának. Ezért a cég bejegyzéséig a társaság ún előtársaságként működik: ha a gazdasági

társaság tagjai a létesítő okiratot elfogadták, aláírták, azt ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyezte, akkor ez a társaság már előtársaságnak tekinthető, és ezt a társaság iratain és megkötött jogügyletein mindig jelezni kell. Az ellenjegyzéstől a bejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásáig a vezető tisztségviselők már a létrehozni kívánt társaság nevében járnak el, szerződéseket is köthetnek, de még üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathatnak. Ha benyújtották kérelmüket a cégbírósághoz, már arra is lehetőségük van, hogy megkezdjék üzletszerű gazdasági tevékenységüket (kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket). A kérelmet a cégbírósághoz 30 napon belül be kell nyújtani. E határidő az ellenjegyzés napjától indul. Az ellenjegyzés kötelező, a cégeljárásban vagy ügyvédi, vagy jogtanácsosi képviselettel lehet csak eljárni A cégbíróság pénzbírsággal sújthatja

a benyújtási kérelmet késedelmesen benyújtó vezető tisztségviselőt. Ez fontos szabály, mert így nem a cégnek kell a bírságot kifizetni, hanem annak, aki valójában mulasztott. A vezető tisztségviselő kötelezettsége, hogy az alapító okirat elfogadását, aláírását és ellenjegyzését követően gondoskodjon a kérelem és a mellékletek benyújtásáról. 54 VÁLLALKOZZUNK! II. A cégiratok benyújtásával egyidejűleg kell a közzétételi költségtérítést megfizetni, valamint az illetéket bélyegben leróni. A cég bejegyzését közzé kell tenni a Cégközlönyben. Ennek a költsége a céget terheli " Mondjátok el egy általatok kiválasztott vállalkozás megalapításának lépéseit! " Hová kell bejelentkezni, hol kell bejegyeztetni stb. vállalkozásotokat? " Mennyibe kerül és mennyi ideig tart egy cég bejegyzése? " Mikortól lehet megkezdeni a vállalkozási tevékenységet? 4.32 Folyószámlanyitás Egy

vállalkozásnak a működéséhez elengedhetetlen, hogy valamelyik bankban folyószámlát nyisson. A vállalkozó szabadon választhatja meg a számlavezető pénzintézetet Ha a vállalkozó megbízást ad a banknak, az kezeli a pénzét A kifizetésekről, befizetésekről, átutalásokról nyilvántartást vezet. Ezekért a szolgáltatásokért a bank díjat számít fel A számlatulajdonos lehet jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy természetes személy. A folyószámla lényege a készpénzkímélés. Ha a számlatulajdonos gazdasági társaság, a pénzintézetnél pontosan meg kell határozni, kinek van joga utasítást adni a számlával kapcsolatos tranzakciók lebonyolítására. A bank által térítés ellenében vállalt szolgáltatások: • pénzkezelés • megbízások teljesítése • folyamatos értesítés a tranzakciókról • kamatfizetés a betétek után A számlatulajdonos jogai: • számla feletti rendelkezés •

megbízások adása, módosítása A számlatulajdonos kötelességei: • pénzfedezet biztosítása • pénzforgalom bankszámlán bonyolítása • adatszolgáltatás • számlavezetés költségeit megfizetni Pénzforgalmi jelzőszám: a számlatulajdonosok megkülönböztetésére szolgáló számsor. Segítségével a pénzintézetet és a fiókot, az ügyfelet és bankszámláját, az ügyfél esetleges alszámláját tudják azonosítani " Mi az a folyószámla? " Miért kell folyószámlát nyitni egy vállalkozás számára? 55 VÁLLALKOZZUNK! II. " Mely bankot részesítenétek előnyben és miért? 4.33 Adó és társadalombiztosítási bejelentkezések Az állam feladata, hogy polgárai részére biztosítsa azokat a javakat és szolgáltatásokat, amelyeket mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni ingyen, vagy jelképes összeg fejében. Ehhez az államnak bevételekre van szüksége, melyek közül a legfontosabb az adó Az adó

beszedéséért az adóhivatal (APEH) felel. Az adó olyan- jellemzően- pénzbeli szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló kiadásainak teljesítéséhez, a maga által megállapított mérték szerint az adókötelezett • természetes személyektől • jogi személyiségű gazdasági társaságoktól • jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá • egyéb szervezetektől közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. Ezért a vállalkozásnak a területileg illetékes APEH-hez is be kell jelentenie működési szándékát. Ekkor kap egy adószámot, amit azután minden hivatalos levélen, bevalláson, igazoláson fel kell tüntetnie. Ez a 11 jegyű, kötőjelekkel elválasztott szám lesz ezek után az azonosítója, mely azt is jelenti, hogy adóalannyá vált. A különféle adótípusok és adóterhek tárgyalása során az ott leírt adók mértéke a 2003-as évet veszi

alapul. Azonban az adóterhek mértékét az állam adóévenként megváltoztathatja, ezért az ott szereplő százalékban és/vagy forintban kifejezett terhek tájékoztató jellegűek, a tényleges adóviszonyokról minden évben tájékozódni kell! 56 VÁLLALKOZZUNK! II. Adózási alapfogalmak Adóalap: az adótárgynak a pénzzel, vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható. Adótárgy: az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul. Adómentesség: az adótárgyban, vagy az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség. Adókedvezmény: az adóalany tényleges adófizetési kötelezettsége valamilyen adótörvényben meghatározott ok miatt mérsékeltebb összegű, mint az általános szabályok szerint lenne. Adómérték: azt fejezi ki, hogy az adóalap, vagy annak egysége után mennyi adót

kell fizetni. Fogyasztási adó Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó ADÓTÍPUSOK VÁM Társasági adó Egyéb adók 3. ábra: főbb adótípusok Személyi Jövedelem Adó (SZJA) Jellemzői: − közvetlen adó: az adóalany és az adó teherviselője egybeesik. − progresszív és lineáris adó: az összevontan adózó jövedelmeket sávosan progresszív adó terheli, míg az összevonásra nem kerülő, külön adózó jövedelmeket általában lineáris adó terheli. A SZJA alanya: − magánszemély − kifizető − társasház. Az SZJA tárgya: − jövedelem − bevétel. 57 VÁLLALKOZZUNK! II. Adóköteles bevételek: − összevontan adózó jövedelmek: • önálló tevékenységből származó jövedelem • nem önálló tevékenységből származó jövedelem • egyéb jövedelem. − különadózó jövedelmek: • egyéni vállalkozásból származó jövedelem • tőkejövedelem • természetbeni juttatás • vegyes jövedelmek. Adómentes

bevételek: • kapott hitelek • a visszatérített adó • bűncselekmény révén szerzett vagyoni érték • szociális és más ellátások • lakáshoz kapcsolódó adómentes bevételek • közcélú juttatások • természetbeni juttatások. Bérnek minősülő jövedelmek: • munkanélküli járadék • álláskeresést ösztönző juttatás • keresetpótló juttatás • munkaviszonyból származó jövedelem • az adóköteles társadalombiztosítási eljárás • a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye. A számított adó: A számított adó megállapítása az adótábla alapján 2003-ban a 2. sz táblázatban követhetjük nyomon: 58 VÁLLALKOZZUNK! II. a jövedelem összege 0 650 000 Ft 650 001 1 350 000 Ft az adó mértéke 20% 130 000 Ft és a 650 000 Ft-on felüli rész 30%-a 1 350 001 340 000 Ft és az 1 350 000 Ft-on felüli rész 40%-a 2. táblázat: a számított adó megállapítása az

adótábla alapján 2003ban Az adójóváírás: Az adójóváírás havi összege a megszerzett bér 18%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 000 Ft. Az adójóváírás teljes összegében (éves szinten 108 000 Ft) akkor érvényesíthető, ha a magánszemély általi adóbevallásban, vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban bevallott jövedelem nem haladja meg az 1 350 000 Ft-ot. E fölött az érvényesíthető jóváírást csökkenti az 1 350 000 Ftot meghaladó jövedelem 18%-a Az 1 950 000 Ft-os éves jövedelem fölött nincs adójóváírás. Összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények: − a TB, a magán nyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések kedvezményei: a TB kedvezmény mértéke a befizetett összeg 25%-a. − tandíjkedvezmények: alapja a felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíja vagy költségtérítése, a kedvezmény mértéke a befizetett tandíj 30%-a. A kedvezmény

felső határa hallgatónként az adóévben 60000 Ft, tanulmányi hónaponként 6000 Ft. A kedvezményt az veheti igénybe, akit a hallgató az igazoláson feltüntet. − Lakáscélú kedvezmények: lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény. Alapja az a pénzintézettel megkötött szerződés, amely 1993 december 31-e után köttetett Az adóévben törlesztésre fordított összeg a kedvezmény alapja Mértéke ennek az összegnek a 40%-a Felső határa szerződésenként 240 000 Ft (2003-as évre vonatkozó adat) − Tevékenységi kedvezmények: szerződés szerint foglalkoztatott szakmunkás tanulók után jogosultsági hónaponként 6000 Ft/fő a kedvezmény. Korábban munkanélküli személy foglakoztatása esetén jogosultsági hónaponként 4200Ft/fő + munkabérének 31%-a. − Szellemi tevékenységet folytató magánszemély kedvezménye: alapja a szellemi tevékenységből származó jövedelem. Mértéke, ennek a jövedelemnek a 25%-a, de maximum

50 000 Ft. − Személyi és családi kedvezmény: a személyi kedvezmény jogosultja a súlyosan fogyatékos magánszemély. Mértéke jogosultsági hónaponként 2000 Ft A családi kedvezmény alapja az eltartottak száma, amelynek mértéke: ha egy eltartott személy van, akkor jogosultsági hónaponként 3000 Ft, ha két eltar59 VÁLLALKOZZUNK! II. − − − tott személy van, akkor jogosultsági hónaponként 4000 Ft/fő, ha három eltartott személy van, akkor jogosultsági hónaponként 10 000 Ft/fő. Közcélú adományok kedvezménye: alapja a közhasznú-, kiemelten közhasznú szervezetnek és egyháznak adományozott pénzösszeg. Mértéke a befizetett összeg 30%-a, kivéve tartós adományozás esetén A kedvezmény felső határa kiemelkedően közhasznú társaság esetén évi 100 000 Ft, közhasznú szervezet és egyház esetében évi 50 000 Ft. Biztosítási kedvezmények: alapja az élet és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díja. Mértéke a

befizetett díj 20%-a, maximum évi 100 000 Ft Befektetési adóhitel: alapja a magánszemély befektetés állományának növekménye. Mértéke a növekmény 20%-a, maximum évi 200 000 Ft A Társasági adó (TA) Jellemzői: − közvetlen adó: az adóalany és az adó teherviselője egybeesik, az adó csak közvetetten hárítható át. − semleges adó: • azonos, kedvező mértékű (18%-os) adókulcsot állapít meg a jövedelemre a társasági adótörvény és a szja-törvény • a vállalkozási szférában maradó jövedelem adóterhét mérséklő megoldásokat fogalmaz meg • jelentős mértékű adókedvezményt biztosít a beruházásokra • a vállalkozási szférában maradó jövedelmet az osztalékadó alól mentesíti. A TA alanya: − belföldi illetőségű adózó: • gazdasági társaság • egyesülés • szövetkezet • állami vállalat • ügyvédi iroda. − külföldi illetőségű adózó • külföldi vállalkozó • külföldi szervezet. A

társasági adó mértéke: A társaság nyereségéből kell fizetni. A pozitív adóalap 18%-a Külföldön tevékenységet végző esetében a pozitív adóalap 3%-a. Általános Forgalmi Adó (ÁFA) 60 VÁLLALKOZZUNK! II. Jellemzői: − Közvetett adó: az adófizetésre kötelezett és az adóteher viselője elválik egymástól. Az adófizetésre kötelezett az adó összegét továbbháríthatja, tehát annak terhét nem viseli Az adóteher viselője a végső fogyasztó, aki viszont nem háríthatja tovább az adó összegét. − Hozzáadottérték-adó: az adóhalmozódás elkerülése érdekében az előző fázisban felszámított adó mindig levonható a fizetendő adó összegéből. − Összfázisú adó: az adó a termelés és a forgalmazás minden fázisában felszámításra kerül. − Nettó alapú adó: az adó nem halmozódik, mert az előző fázisban felszámított adó levonható a fizetendő adó összegéből. − Semleges adó: az általános forgalmi

adó semleges a külkereskedelmi forgalomra nézve, ugyanis az exportot nem terheli adó, az importra pedig ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a belföldi eredetű árukra és szolgáltatásokra. Az Áfa alanya: • gazdasági tevékenységet folytató személyek, szervezetek • tulajdonostársak közössége • külföldi székhelyű vállalkozás telephelye. Az adó tárgya: Az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, vagy termékimport. Adómentességek: − Alanyi mentesség: nem a tevékenység tárgya, hanem az adó alanya mentes. Az alanyi mentesség választható. − Tárgyi mentesség: értékesítéseket, szolgáltatásokat mentesítenek az adófizetési kötelezettség alól. Az adófizetési kötelezettség keletkezése: az adófizetési kötelezettség napja mindig a teljesítés napja, − termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál: • azon a napon, amit a számlában a teljesítés napjaként

feltüntettek • ha a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás folyamatos, akkor az egyes részkifizetések napja. − termékimportnál: a vámkezelésre vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának napja. Az adó alapja: − termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésért járó ellenérték 61 VÁLLALKOZZUNK! II. − termékimportnál a termék vámértéke (vám + vámkezelési díj + adók, kivéve az áfa + illetékek + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek). Az adó mértéke: − a felszámított adó mértéke főszabály szerint az adóalap 25%-a − főszabálytól eltérően az adóalap 0%-a vagy 12%-a − 25%-os minden olyan termék és szolgáltatás nyújtás esetében, amikor az áfáról szóló törvény ettől eltérő adókulcs alkalmazását nem teszi lehetővé − 12%-os minden olyan termék és szolgáltatás nyújtás esetében, amikor az áfáról szóló törvény ezt

megengedi (húsipar, textilipar, energia, könyvek, napilapok) − 0%-os exportált termékek és egyes gyógyszerkészítmények esetében. Megnevezé s Alapanyaggyártó Félkésztermékgyártó Késztermék -gyártó Nagykereskedelem Kiskereskedelem Beszerzési ár (Áfával) Nettó eladási ár Áfa 25% Bruttó eladási ár - 1 000 250 1 250 1 250 1 600 400 2 000 250 400 150 2 000 2 400 600 3 000 400 600 200 3 000 3 200 800 4 000 600 800 200 4 000 4 100 1 025 5 125 800 1 025 225 2 050 3 075 1 025 Elszámolás az adóhatósággal LevonFelszámí- Befizeten ható tott -dő 250 250 3. táblázat: az ÁFA működési mechanizmusa Fogyasztási adó Jellemzői: − forgalmi típusú: a végső felhasználót, fogyasztót terheli − nem általános: luxuscikkekhez vagy az egészségre ártalmas termékekhez kapcsolódik − közvetett: az adóalany és a teherviselője nem ugyan az a személy. Az adó tárgya: − fogyasztásiadó-köteles termék

belföldön történő értékesítése − fogyasztásiadó-köteles termék importálása Az adó alapja: − saját előállítású termék értékesítésénél: a termékadót ás áfát nem tartalmazó értéke 62 VÁLLALKOZZUNK! II. − − nem adóalanytól továbbértékesítésre beszerzett terméknél: a vételár termékimportnál: a vámérték. Az adó mértéke eltérő lehet. Pl: − nem ezüst nemesfémből készült termékek, nemes kőből készült ékszerek esetében 35% − pörkölt kávé, valódi kávékivonat esetében 12%. Jövedéki adó Az adó tárgya és alanya: − jövedéki termékek belföldi előállítása esetén a terméke előállító személy − jövedéki termékek importálása esetén az importáló. Jövedéki termékek: − alkoholtermék − dohánygyártmány − ásványolaj. Helyi adók Az adó alanya: − magánszemély − jogi személy − jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az adó tárgya: − munkaerő

foglalkoztatása − nem állandó lakosként való tartózkodás − ingatlantulajdon és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. A helyi adók rendszere: − vagyoni típusú adó: • építményadó: tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület és üzletrész. Alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa Alapja a négyzetméterenként számított hasznos alapterület, mértéke 900 Ft/m2. • telekadó: tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrész. Alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa Alapja a m2-ben számított terület, mértéke 200 Ft/m2. − kommunális jellegű adó: • kommunális adó: 63 VÁLLALKOZZUNK! II. • magánszemélyek kommunális adója: az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények, beépítetlen belterületi

földrészlet, nem magánszemélyek tulajdonában álló lakásra vonatkozó lakásbérleti jog. Alanya az, aki ezeknek a tulajdonosa a naptári év első napján Mértékének felső határa 12 000 Ft/adótárgy. • vállalkozók kommunális adója: alanya a vállalkozó. Alapja, az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke 2000 Ft/fő • idegenforgalmi adó: alanya az, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, maximum 300 Ft/fő/éj Az adó alól mentes az a személy, aki 18 év alatti, vagy 70 év fölötti, vagy egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély. − helyi iparűzési adó: tárgya az önkormányzat illetékességi területén állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Alanya a vállalkozó Alapja az

értékesített termék illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel. Mértéke maximum 2% Egyéni vállalkozók adózása Az egyéni vállalkozó a költségeit tételesen számolja el. Az erre vonatkozó törvény alkalmazásában egyéni vállalkozónak az a magánszemély minősül, aki − egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez − az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytat − egyéni ügyvéd − közjegyző − önálló bírósági végrehajtó Az egyéni vállalkozó kétféle adózási mód közül választhat aszerint, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet miképpen állapítja meg: − jövedelem szerinti adózás − átalányadózás. Ha az átalányadózás mellett dönt, akkor választásáról előzetesen

nyilatkoznia kell. A jövedelem szerinti adózás esetén az adó kiszámításánál a bevételek és a költségek különbségéből kell kiindulni. Bevételnek minősül: • a vállalkozói tevékenységgel összefüggő bevételek • a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök 64 VÁLLALKOZZUNK! II. • része a bevételnek a kapott kamat, a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg • az adó, a társadalombiztosítási járulék különbözetének a visszatérítése címén kapott összeg • a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés. Költségnek minősül: csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás, például − a vállalkozói kivét − a bevétel megszerzésével összefüggésben adott előleg − a tárgyi eszközök és a

nem anyagi javak értékcsökkenési leírása − az anyag, áru és göngyöleg beszerzésére fordított kiadás − kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan és biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákra fordított kiadások − az egyéni vállalkozó alkalmazottjának kifizetett bér és az utána fizetendő közterhek − a vállalkozás érdekében pénzintézettől felvett hitel után fizetett kamat − az állami költségvetésbe, központi alapokba a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték − a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése esetén az értékesítés időpontjáig a beszerzési árnak még el nem számolt része − a köztestület számára tagdíj − a tevékenységgel összefüggő vagyon-, felelősség-, kockázati- és balesetbiztosítás díja − kizárólag üzemi

célt szolgáló haszonjármű beszerzési költsége − a járművek bérleti díja − a járművek üzemanyagköltsége. EVA (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) A 2003. január elsejétől bevezetett EVA olyan új adónem, amely egyszerűbb eljárási lehetőséget kínál az adó megállapítása, kezelése, illetve a tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén Az egyszerűsített vállalkozói adó az egyéni vállalkozók esetében kiváltja: − a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói kivétet terhelő progresszív adót, és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót − a cégautó adót 65 VÁLLALKOZZUNK! II. − az általános forgalmi adót. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében az EVA kiváltja: − a társasági adót − a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót − a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót − a cégautó adót

− az általános forgalmi adót. Az EVA-s adóalanyiság akkor tartható fenn: − ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 15 millió forintot nem haladja meg − az EVA-s adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet − az EVA-s adóévben nem folytat a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet − az EVA-s adóévben nem folytat olyan tevékenységet (ide nem értve a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti ajándéksorsolást), amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges. Az EVA alapja az adóévben megszerzett összes bevétel.

Az adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka, amellyel szemben adókedvezmény nem érvényesíthető. Az EVA-t adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő év február 15-e, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt (150 napon belüli) határidő azzal, hogy a számviteli törvény szerinti egyéb szervezeteknek is ekkor kell a bevallást benyújtani. 66 VÁLLALKOZZUNK! II. 4.34 Bejelentkezés az egészségbiztosítási pénztárhoz A vállalkozások a megalakulásuktól, létrejöttüktől számított 15 napon belül kötelesek a székhelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz (MEP) nyilvántartásba vétel céljából bejelentkezni. Ekkor be

kell jelenteni a cég elnevezését, rövid cégnevét, címét, székhelyét, telephelyét, létrejöttének napját, az alapító okirat keltét, képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét, jogelődjének nevét, az általa foglalkoztatottak számát, adóazonosító számát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét, cégjegyzék számát és tevékenységi körét. A nyomtatvány benyújtása személyesen a MEP ügyfélszolgálatán, vagy postai úton történhet. Az egészségbiztosítási nyilvántartási számot, a bejelentést követő 30 napon belül a bejelentett adatok alapján a MEP adja, melyről az ügyfelet kiértesíti. Az egészségbiztosítási ellátásokhoz benyújtott igényléseken, bejelentéseken ezt a nyilvántartási számot kell feltüntetni, például: pénzbeli ellátás igénylése (táppénz, gyermekgondozási díj stb.) esetén, vagy a foglalkoztatottak, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak kötelező bejelentésére szolgáló

nyomtatványokon A bejelentett adatokban történő változást, a megszűnést, a változás bekövetkezését követő 15 napon belül szintén be kell jelenteni. " " " " " Milyen adókat ismertek? Melyiket mikor kell megfizetni? Mi az EVA célja és kik választhatják? Mely adókat váltja ki az EVA? Miért fontos, hogy a vállalkozásnak legyen egészségbiztosítási nyilvántartási száma? 5. A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDTETÉSE A vállalkozás beindítása után a vállalkozás működtetésére kell koncentrálni figyelmünket. A működtetés hosszú távra szóló, igen nagy odafigyelést igénylő tevékenység. Tananyagunk részét képezi – a műszaki szakképzés sajátosságait figyelembe véve – néhány, a működtetéssel kapcsolatos fontos feladat, amely elengedhetetlen egy sikeres vállalkozás életében. 5.1 A TERMELÉS Mielőtt elkezdünk egy terméket gyártani, számos feladatot kell előtte elvégezni. Ezeket a feladatokat a

gyártmánytervezés, a gyártástervezés és előkészítés folyamata foglalja össze. 67 VÁLLALKOZZUNK! II. 5.11 Gyártmány- és gyártástervezés Ipari méretű munkamegosztás és gyártás miatt kétféle tervezői munka vált szükségessé: • gyártmány tervezési (konstruktőri) és • gyártás tervezési (technológusi) munka. A gyártmánytervezés feladatát képezi egy új termék bevezetéséhez a konstrukció megtervezése, az új termék megvalósíthatóságának vizsgálata (prototípus, megvalósíthatósági vizsgálatok stb.), továbbá a megfelelő dokumentációk és utasítások kidolgozása a gyártástervezés számára. A gyártmány működőképességét, piacra dobhatóságát leginkább egy prototípus előállításával támaszthatjuk alá, amit megelőzhet egy számítógépes elemzés valamilyen szimulációs szoftverrel. Gyártástervezés feladata: a gyártási folyamatok részletes és egyértelmű megtervezése, a tervek írásba és

rajzba való rögzítése a gyártás végrehajtásának műszaki irányítása céljából, ahol bevezeti az új technológiai eljárásokat, továbbá részletes és egyértelmű utasításokat ad a gyártásra vonatkozóan. A gyártási folyamat feladata tehát – technikai és gazdasági elvek segítségével, a dolgozók adottságainak figyelembe vételével – a gyártás megvalósítása. A gyártástervezés eltérő jellegű az új és a visszatérő termékek esetében. Gyártástervezési alapfogalmak: Termelési (gyártási) folyamat: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek eredményeként a gyártásba érkező anyagok félkész, ill. készterméké alakulnak Termelési ciklus: az az időszak, amíg a munka tárgya (a gyártás kezdetétől a végéig) a termelésben van, vagyis a késztermék előállításához szükséges idő. Technológiai folyamat: a gyártmány előállításának folyamatát, amely közvetlen kapcsolatban áll az anyag méretének,

ill. fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltozásával a nyersanyag munkába vételétől kezdve az egész gyártmány összeszereléséig Művelet: a technológiai folyamatoknak az a része, amelyet egy dolgozó, egy munkagéppel, egy munkadarabon végez mindaddig, amíg a következő munkadarab megmunkálására át nem lép. Műveletelem: a technológiai művelet azon része, amely a technológiai adatok (befogás, felület, szerszám) nem változnak. Műveletterv: a technológus készíti annak érdekében, hogy a gyártás megvalósuljon. Lehet egyszerűbb (pl csak szöveges), vagy részletesebb (szöveg + ábra), a műveletek leírását és sorrendjét tartalmazza (a műveletelőzési sorrend dokumentációja különleges esetekben ettől eltérő sorrendet írhat elő). Műveleti utasítás: részletes terv egy adott művelet elvégzésére, amely a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi utasítást tartalmazza. A műveletterv alapján készül. 68

VÁLLALKOZZUNK! II. A gyártási folyamat biztosításához szükséges teendők: • gyártási menet rögzítése • munkahelyek elrendezése (ergonómiai szempontok) • gyártó eszközök biztosítása • dolgozók beállítása és betanítása • munkadarabok előkészítése • gyártási folyamatok összehangolása • technológiai előkészítés. A tervezést befolyásoló tényezők: • módszerek • berendezések, készülékek kiválasztása • szerszámok • anyagok • művelet előírása (sorrendiség, műveletre, művelet elemre bontás) • darabidő, előkészületi és befejezési idő előírása • minőségi előírások. Ahhoz, hogy a gyártást kellőképpen előkészíthessük, a megfelelő dokumentumokat elő kell állítanunk, amelyek alátámasztják tervezésünk helyességét, továbbá a gyártás során is segítségünkre lesznek. A dokumentációk előállításában konstruktőri és technológusi feladatokat is el kell látni.

Különféle dokumentációkra van szükségünk a termék előállítása során: gyártás-előkészítési, gyártási, üzemeltetési és szervízelési dokumentációkra stb. A dokumentumok elkészítése során mindvégig figyelemmel kell lenni a következő szempontokra: − pontos megnevezés − paraméterek meghatározása − szabványos rajzjelek használata − áttekinthető legyen − egyértelmű legyen − esztétikus legyen − a rajzterület egyenletesen legyen kitöltve − jelölésrendszer szabványos legyen − jelölések irányai egységesek legyenek − méretarányos legyen a rajz (arány feltüntetésével rendelkezzen) stb. Néhány példa a gyakoribb műszaki dokumentumokra, amely a termék előállítását végigkísérik: • üzemi helyszínrajz • gépkártyák, amelyek a gépek paramétereit tartalmazzák 69 VÁLLALKOZZUNK! II. • • • • • • • • • • " " " " gyártóeszközök listája szabványok, amelyek

a gyártással összefüggésbe kerülhetnek anyagszükségleti jegyzék anyagnormák gyártmánycsaládfa (szerelési csoportjegyzék) összeállítási és részletrajzok darabjegyzék szerelési műveletterv műveleti utasítások átvételi és ellenőrzési feltételek (minőségbiztosítás). Mit nevezünk termelési folyamatnak és termelési ciklusnak? Mi az a prototípus? Milyen dokumentációkat kell elkészíteni a gyártás megtervezéséhez? Milyen műszaki rajzokra van szükség egy termék előállításához? Gyakorlati feladat: készítsétek el az ötletbörzén kiválasztott termék műszaki rajzait, amelyek a gyártáshoz elengedhetetlenül szükségesek! Készítsétek el a műszaki rajzokat alátámasztó műszaki dokumentációkat! Készítsétek el a gyártási folyamat tervét az alkalmazandó szabványok figyelembe vételével! Készítsetek elemzéseket a termékről szimulációs program segítségével! Készítsétek el a gyártandó termék

prototípusát (amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő alapanyagok és eszközök)! Készítsetek a termékhez üzemeltetési és karbantartási dokumentációkat! 70 VÁLLALKOZZUNK! II. 5.12 Gyártási ütemezés, logisztika A logisztika lényegét sokféleképpen határozták meg, kiemelve és hangsúlyozva különböző jellemzőit. A definíciókat egymás mellé rakva teljes képet kaphatunk a logisztikáról, összegyűjtve céljait, feladatait és eszköztárát • A logisztika a vállalkozás anyagi és információáramlási folyamataival foglalkozik. • A logisztika az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az áru, termék vagy szolgáltatás a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, összességében optimális költséggel jusson el a rendeltetési helyére. • A logisztika az anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása. • A logisztika nem más, mint a rendszerelmélet alkalmazása az

anyagáramlás területén. A logisztika szerepe egyre erősödik a mai vállalatoknál, vállalkozásoknál, mert napjainkban a termékek gyártásának, szállításának, raktározásának, elosztásának tényezői, mint átfutási idő, pontosság, minőség és kihasználtság egyre jelentősebbek a vállalkozás piacképességének meghatározásában. Tehát a logisztika céljai egyre inkább összefüggéseket mutatnak a vállalat céljaival, mint például: − a szállítási határidők rövidítése, a szállítási pontosság fokozása − a termék átfutási idejének minimalizálása − a termelési kapacitások maximalizálása − a termék minőségének javítása − a termelés rugalmasságának fokozása − raktározási, szállítási és elosztási optimalizálások − a keletkezett hulladékok környezetbarát elhelyezése, ill. újrafelhasználása stb Néhány fontosabb terület a termelésben, ahol a rendelkezésre álló logisztikai elvekre épülő

módszerekkel azonnali eredményeket érhetünk el: • nyersanyagok, félkész termékek beszállítása, rakodása, raktározása • üzemrészek, telephelyek közötti szállítás, rakodás, tárolás • késztermékek csomagolása, egységrakomány-képzése, tárolása, rakodása, szállítása, elosztása a felhasználók felé • elhasznált termékek összegyűjtése, osztályozása, beszállítása, újrafelhasználása. Természetesen ahhoz, hogy egy logisztikai feladatokat is ellátó vállalkozás irányítása optimális legyen, fejleszteni kell a vállalkozás információ gyűjtő és feldolgozó mechanizmusát, és megfelelő ellenőrzési feladatokat is el kell látnia. A logisztika egy integrált tudomány, számos tudományterület elveit magába foglalja és integrálja azokat, mint pl. a marketing, vállalat-gazdaságtan, menedzsment, informatika, közlekedéstechnika, gyártástechnika és technológia, matematika, 71 VÁLLALKOZZUNK! II. rendszertechnika

stb. A logisztikai feladatokat ezért gyakran egy arra szakosodott vállalkozás segítségével alakíthatjuk ki vállalkozásunkban. Beszerzési logisztikai stratégiák A beszerzés jelentősége nem egyforma a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatok számára. Minél nagyobb hányadot képvisel az anyagköltség egy cég költségstruktúrájában, annál fontosabb számára a beszerzés. Amikor a beszerzés helyét szeretnénk meghatározni egy szervezetben, akkor két esetet kell elkülönítenünk. • Az egyik eset az, amikor a vállalkozás szervezetében nincs külön logisztikai egység. Ennek többek között oka lehet az, hogy az anyagi folyamatok nem játszanak jelentős szerepet a cég működésében, vagy a szervezet nagysága nem engedi meg külön logisztikai csoport létrehozását. • A másik esetben a vállalkozás rendelkezik logisztikai szervezeti egységgel. Ekkor a beszerzés általában a logisztikai egység alatt helyezkedik el. „Venni vagy

gyártani (make or buy)” Vagyis a stratégia szerint azokat az alkatrészeket szabad csak gyártani, amelyeket a gyártórendszerben kedvező körülmények között, kis ráfordítással lehet elkészíteni, míg a speciális, más gyártási struktúrát igénylő alkatrészeket inkább venni kell. „Venni vagy gyártani” döntésnél több tényezőt is figyelembe kell venni. Nézzük, milyen érvek szólnak a gyártás, és milyenek a vásárlás mellett Érvek a gyártás mellett: • kevesebb költséggel jár az alkatrészek gyártása • szoros együttműködés a kutatás-fejlesztés és a gyártás között • kapacitások kihasználása • munkaerő megtartásának igénye • minőség feletti közvetlen irányítás igénye • nem megbízható szállítók • gyors reakció • a vállalati önállóság erősödése • az adóköteles nyereség csökkentése. Érvek a vásárlás mellett: − kevesebb költséggel jár az alkatrészek vásárlása − alacsony

volumenszükséglet − korlátozott termelési lehetőségek − stabil munkaerő fenntartásának igénye − nem jelent tőkelekötést 72 VÁLLALKOZZUNK! II. − készletezési szempontok. Beszállítás után azonnali gyártás (just in time - JIT) A stratégia elve szerint igen kedvező a vállalkozás számára a minimális raktározás és készletezés, mert ekkor kicsi a vállalkozás lekötött tőkeszükséglete, így növekszik a likviditása. Természetesen ahhoz igen összehangolt beszállításra van szükség, hogy a megfelelő anyag vagy alkatrész pont akkor és pontosan ott legyen, ahol a termelésben szükség van rá. Termelési logisztikai stratégiák A termelés tevékenységeinek logisztikai szempontok szerinti szabályozásával is hatékonyabbakká, így természetesen piacképesebbekké válhatunk: • fel kell vállalni a vállalkozás termékstruktúrájának rugalmas megváltoztatását a piac igényeinek megfelelően (pl. rugalmas

gyártó-rendszerek alkalmazása) • növelni kell a számítógépes és automatizált rendszereket a gyártásban • elemezni kell a JIT elvek alkalmazhatóságát stb. Elosztási logisztikai stratégiák „A gyártó és vevő teljes integrációja” (home-order and receive-market - HORM) Törekedni kell a közeli vevők körének kialakítására, hiszen így szállítási és elosztási költségeink is csökkenhetnek. Ha a vevői kör messzebb helyezkedik el, akkor pedig a szállítási költségek csökkentésének egyik módja lehet a kiszállítások összevonása (például a virtuális központok ebben igen nagy segítséget nyújthatnak). A koncepció szerint elő kell segíteni a vásárlók kívánságára való gyors reagálást. „Pontonkénti (családonkénti) eladás” (pont of sale - POS) A stratégia arra ösztönzi a vállalkozást, hogy minél közelebb kerüljön a felhasználóhoz, hiszen igényeit, kívánalmait így közvetlen módon tudja visszacsatolni

a termelésébe. További előnye a stratégiának, hogy ily módon akár több kereskedelmi szintet is kiiktathat, ami vagy kedvezőbb árat, vagy több bevételt jelenthet számára. Természetesen ahhoz, hogy a stratégia bevezethető legyen, számos követelménynek kell megfelelnie a vállalkozásnak. Hulladékkezelési stratégiák Napjainkban az újrafelhasználás, a környezetet károsító folyamatok kizárása a versenyképesség szempontjából is igen jelentős feladatok. Ahhoz, hogy 73 VÁLLALKOZZUNK! II. minél optimálisabban valósuljanak meg ezen feladatok végrehajtása, tekintsük át, milyen tennivalókat javasolnak a logisztikai szakemberek: • meg kell határozni, hogy a rendszer mely pontján, milyen hulladékok keletkeznek, hogyan gyűjthetők, osztályozhatók ezek és hogyan szállíthatók el az újrafelhasználás helyszínére. • milyen technikákat, milyen gépeket használhatunk az újrahasznosításhoz? • hol tároljuk a hulladékot és hogyan

kezeljük azokat környezetbarát módon? A logisztikai feladatokat is ellátó vállalkozás tehát hatékonyabb működésre számíthat. Gyártásában könnyebben érvényesítheti a „szállítás után azonnali gyártás (just in time - JIT)” elveit, amelyek minimális raktárkészlettel, így minimális tőkelekötéssel és költségekkel segítenek a piacon versenyképesek maradni. Folyamatos fejlődésével, versenyképességének növekedésével lehetővé válhat számára pl. „a gyártó és vevő teljes integrációja (home-order and receive-market - HORM)” koncepció, vagy a „pontonkénti (családonkénti) eladás (pont of sale - POS)” koncepciójának bevezetése is, amelyekkel még sikeresebbé válhat vállalkozása. " " " " " Hogyan lehet optimalizálni egy gyártás folyamatát? Mi az a logisztika és mi a szerepe? Mi a feladata egy anyagbeszerzőnek? Mekkora raktárkészletre van szükség? Mi a kedvezőbb a vállalkozás

számára: a nagy, vagy a kis raktárkészlet? 5.13 Minőségbiztosítás A minőség fogalma A minőség az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. A vevői elvárások kielégítése érdekében felhasznált technikai, szervezési és gazdasági eszközpark a tevékenység és a termék jellegétől, a piac sajátosságaitól és a megvalósítás pillanatától más és más lehet. A minőség létrehozása és javítása érdekében alkalmazott alapműveletek tekintetében azonban sok hasonlóságot találhatunk. A minőségteremtés logikája közös elemeket használ. Ezeket az alábbi kulcsszavak jellemzik: • a tevékenység tudatos elhelyezése a környezetében, célmeghatározás, tervezés. • a szükséges erőforrások biztosítása a tevékenységhez. • megfelelő eljárások és struktúrák alkalmazása a létrehozáshoz. • információszerzés a tervek

megvalósulásának mértékéről. • az információk alapján történő beavatkozás megfelelő stratégiával. 74 VÁLLALKOZZUNK! II. A minőségügyi tevékenységek szabványosítása Az ISO 9000 szabványcsalád elemei A minőség létrehozásának - a vevői elvárások piackutatással történő összegyűjtését a termék tervezésén, gyártásán keresztül a termék felhasználási folyamatának végéig, a megsemmisítésig terjedő - folyamataihoz kapcsolódóan az ISO 9000-es rendszerek szabványba foglalt követelményeket támasztanak a gyártó szervezet menedzsmentjével szemben. A minőségbiztosítási rendszermodellek értéke között objektív különbség nincs, csupán azt mutatják be, hogy a gyártó cég milyen tevékenységeire vezette be a minőségbiztosítási rendszerét. A legteljesebb kört, a termék teljes életciklusát átfogó rendszert az ISO 9001-es modell szabályozza. Ezek a rendszerek a gyártó szervezet egészére, vagy csupán

egy termékcsaládjára vezethetők be. Az ISO 9002-es szerinti rendszerek a termék életciklusának gyártási és ellenőrzési szakaszában kívánják meg a minőségteremtés képességének igazolását. Ez a rendszermodell is alkalmazható az egész szervezetre, vagy csak egy termékcsaládra. Az ISO 9003-as rendszerek a gyártó és átvevője közötti átadás/átvételi tevékenységek szabályozását tűzik ki célul. A három rendszermodell közös vonása, hogy nem a gyártott termék megfelelőségét tanúsítják, hanem a gyártó szervezet minőségteremtő képességét igazolják. Az ISO 9000-es minőségbiztosítási rendszerek a tevékenységek szabványosításán alapuló minőségügyi rendszerek. A szabvány a minőség megvalósításának folyamatában 20 ponton kívánja meg a tevékenységekkel szemben támasztott követelmények rögzítését. " Mit jelent a minőség, mint fogalom? " Hogyan tudnátok termékeitek/szolgáltatásaitok

minőségét megfelelő szinten " " " " tartani, esetleg javítani? Mi a szabvány? Milyen szabványokat ismersz és mik a feladataik? Mit jelent a minőségbiztosítás fogalma? Milyen minőségbiztosítási rendszereket ismersz? 5.14 Ötletvédelem Ha van egy jó ötletünk, akkor nem árt, ha az az ötlet megmarad nekünk, és nekünk dolgozik majd, a mi vállalkozásunknak hoz hasznot. A következő néhány fogalomkör találmányunk megóvásával foglalkozik: Szabadalom 75 VÁLLALKOZZUNK! II. A szabadalmi oltalom (szabadalom) olyan kizárólagos jogot biztosít a műszaki megoldás (találmány) feltalálójának (bejelentőjének, tulajdonosának), amely alapján találmánya csak az ő engedélyével hasznosítható, az engedély nélküli gyártó, alkalmazó pedig perbe fogható, kártérítésre kötelezhető. A szabadalmi oltalom egyrészről tehát megvédi a találmányhoz kapcsolódó érdekeket, másrészről pedig a találmány

nyilvánosságra hozatalával ismertté teszi azt. A szabadalmi oltalom megszerezhető minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányra, azonban megszerzése, fenntartása pénzbe kerül. Ezért érdemes megvizsgálni a bejelentés előtt, hogy megtérül-e az a befektetés nekünk (pl. piackutatással) A kérelmet benyújthatja bármely természetes személy (gazdálkodó szervezet a kérelmet nem nyújthatja be, a szabadalom tulajdonosaként jöhet szóba) a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSzH). A Magyarországon megszerzett szabadalmi oltalom csak Magyarország területére érvényes, ha több országba is szeretnénk érvényesíteni találmányunkat, akkor a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT – Patent Cooperation Treaty) alapján kell azt megtennünk, amelyet szintén a MSzH-nál kell bejelenteni. A szabadalmazott találmányt gyárthatja és forgalmazhatja a feltaláló (vagy jogutódja), vagy akár a gyártás és

forgalmazás jogát meghatározott díj ellenében átadhatja valakinek un. hasznosítási szerződés (licencia szerződés) keretében A szabadalom tulajdonjoga el is adható. Valamely védett ötlet jogosulatlan használatát bitorlásnak nevezzük A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart (feltéve, hogy a fenntartási díjazás minden évben rendben megtörténik). A szabadalmi oltalomról le is lehet mondani, vagy akár meg is semmisíthető, ha bizonyíthatóan a szabadalom nem felel meg az oltalmazás jogi feltételeinek. Licenciaadás és –vétel A licencia (licentia) latinul engedélyt jelent. Mint már a szabadalmi oltalomnál láttuk, a védelem alatt álló találmány, ötlet eladható, ilyenkor a szabadalmas szerződés alapján engedélyt ad a szerződő félnek, hogy díj ellenében használhassa szabadalmát Ily módon a szabadalmas többletbevételhez juthat, a hasznosító pedig megtakaríthatja a kutatás-fejlesztés idejét,

költségeit, kockázatát. A védjegylicencia-szerződés alapján a védjegyoltalom jogosultja ad engedélyt a védjegy használatára, aki ennek fejében díjat fizet. A licencia-szerződések lényeges elemei: • szerződő felek: név, székhely, üzletviteli hely • a szerződés célja • a szerződés tárgya: a licenciaátadás/vétel tárgyának, szolgáltatásának megnevezése, szerződési meghatározások magyarázata stb. • a jogok átadása, átvétele: a hasznosítás megkezdésének időpontja, körülményei (pl. betanítás), az átadott jogosultság hogyan hasznosítható (pl forgalomba hozatalra, kizárólagossággal), fizetendő díjak stb 76 VÁLLALKOZZUNK! II. • A szerződés területi hatálya: a szerződés jogi körülményeinek tisztázása (pl. az illetékes bíróság kijelölése), a szerződés időtartama, felmondási okok stb. Létezik még használati mintaoltalom licencia, formatervezési mintaoltalmi hasznosítási szerződés, szoftver

licencia, mikroelektronikai félvezető elemekre kötött licencia és egyéb típusszerződések is. Védjegy A védjegy olyan hivatalos nyilvántartásba vett árujelző, amely egyértelműen megkülönbözteti a vállalkozás áruját vagy szolgáltatását másokétól (amely természetesen oltalom alá helyezhető és védjegylicencia-szerződés alapján használata másnak engedélyezhető, akár el is adható). A védjegyoltalom is a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kérhető meghatározott díj ellenében. Védjegyoltalomban részesülhet bármely megkülönböztetésre alkalmas, grafikailag ábrázolható megjelölés: pl. kép, szöveg, hologram, hang, színösszetétel stb. Az a megjelölés azonban nem kaphat védjegyoltalmat, amely nem alkalmas megkülönböztetésre, vagy ha az üzleti kapcsolatokban általánosan alkalmazott, vagy a megjelölés jellege, formája csak az áru értékének lényegét hordozza. Természetesen a már korábban oltalom alá helyezett

védjegyeket sem lehet csak bizonyos feltételekkel használatba venni (pl. a védjegy tulajdonosa engedélyt ad erre). Amely termékeket/szolgáltatásokat védjegyoltalomban kívánunk részesíteni, azokat un. árujegyzékbe kell foglalni Az árujegyzék később nem bővíthető, ezért alaposan meg kell gondolni, hogy minden felkerüljön erre a listára, amit oltalom alá kívánunk helyezni (szakértői segítség is megfontolandó!). A védjegyoltalmat 10 évenként meg kell újítani, folyamatosan használni kell, és természetesen figyelni kell, hogy más nem használja-e azt. Ugyanis ha valaki 5 éven keresztül használja a védjegyet oly módon, hogy a védjegy tulajdonosa azt eltűri, akkor már a tulajdonos sem léphet fel ellene az oltalom megsértése miatt. A védjegyet tulajdonosa un. védjegylicencia szerződés keretében, díjfizetés ellenében átadhatja másnak használatra. Nemzetközi védjegyoltalom is szerezhető az adott országban hatályos szabályoknak

megfelelően. Az Európai Unióban egyetlen bejelentéssel is megszerezhető a védjegyoltalom az összes tagállamra vonatkozóan Használati mintaoltalom Használati mintaoltalom alá helyezhető az olyan ötlet, megoldás, amely – bár nem éri el a szabadalmi oltalom ötleteinek újdonságát, színvonalát, de – iparilag jól alkalmazható és megfelelő szintű újdonságtartalommal rendelkezik. Az eljárás egyszerűbb a szabadalmi eljárásnál, de rövidebb a védelmi idő is. A használati mintaoltalom bejelentése a MSzH-nál kezdeményezhető, csak Magyarországra érvényes (alapja lehet egy nemzetközi iparjogvédelmi bejelentés 77 VÁLLALKOZZUNK! II. megindításának) és csak új megoldáson alapuló, iparilag alkalmazható tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére kérhető (így pl. nem kérhető számítógépes programra, állat- és növényfajtákra, esztétikai kialakításra stb.) Akkor érdemes szabadalom helyett használati

mintaoltalmat megszerezni termékünkre/szolgáltatásunkra, ha pl. megoldásunk műszaki elavulásának várható ideje 10 évnél kevesebb, vagy kisebb költségekkel szeretnénk termékünkre oltalmat biztosítani. Akkor is a használati mintaoltalom bevezetése mellett célszerű dönteni, ha gyors piaci bevezetése várható termékünknek. Ugyanis később a használati mintaoltalomból egyaránt származtatható szabadalmi és ipari minta bejelentés is. Előfordulhat az is, hogy szabadalmi bejelentésünket elutasítják (pl. az ötlet/találmány színvonala nem éri el a meghatározott szintet), ilyenkor célszerű a szabadalmi bejelentésből használati mintaoltalmat származtatni. A használati mintaoltalom érvényessége 10 évig áll fenn a bejelentéstől számítva (természetesen a fenntartási költségeket rendesen meg kell fizetni). A használati mintaoltalom szerződés alapján másnak is megengedhető, akár teljesen át is ruházható. Újítás (know-how) Egy

gazdasági tevékenységet folytató szervezet munkavállalói (és szerzőtársaik) kidolgozhatnak olyan műszaki, illetve szervezési jellegű új megoldást, amely a szervezeten belül újdonság erejével hat és a termékben, termelésben megtakarítást, vagy minőségjavulást eredményez. Ily módon az újítás tárgya bizonyos feltételek megtartása mellett akár szoftver is lehet Az újító – ha a szervezet újítását elfogadja és igényt tart rá - díjazásban részesülhet Az újító (aki az újítást kidolgozza és a szervezethez elsőként benyújtja) a szervezettel munkaviszonyban áll, de lehet külsős szerzőtársa is. Szabadalmi oltalom alatt álló megoldás is lehet újítás tárgya, ha a szabadalom tulajdonosa engedélyezi annak használatát és az újítás tartalmaz megfelelő többletújdonságot a helyi alkalmazásához és megvalósításhoz. " Mit nevezünk szabadalomnak? Mik a szabadalmi oltalom megszerzésének " " "

" 78 körülményei? Mikor érdemes találmányunk védelmét szabadalmi oltalom alá helyezni? Mit nevezünk licencia-szerződésnek? Milyen lényeges elemei vannak? Mi a védjegy? Mikor alkalmazzák? Milyen körülményei vannak használatának? Mit nevezünk használati mintaoltalomnak, és mikor érdemes kérelmezni? Milyen termékekre kérhető a használati mintaoltalom? Mikor beszélünk újításról? Szabadalmi oltalom alá helyezett termék/szolgáltatás is lehet újítás tárgya? VÁLLALKOZZUNK! II. 5.2 GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ÉS KÖNYVELÉSÜK A vállalkozás működtetésében fontos szerepe van az információknak. Az egyik nélkülözhetetlen információ, hogy a termelési, szolgáltatási tevékenység során bekövetkező gazdasági események milyen hatást gyakorolnak a cégünk anyagi helyzetére, stabilitására. Ezeknek az információknak a pontos és hiánytalan rögzítése a könyvvitel feladata Gazdasági események: olyan beavatkozások, amelyek

hatására megváltozik a vállalkozó vagyoni és jövedelmi helyzete. A gazdasági eseményeket a társadalmi élet történéseitől, folyamataitól az alapján különíthetjük el, hogy azoknak van-e gazdasági kihatásuk. Számunkra a gazdasági esemény olyan változást jelent, amely hatást gyakorol a vállalkozás vagyoni körülményeire, befolyásolja a vállalkozás jövedelemviszonyait. Egy vállalkozás működése során történhetnek olyan fontos események, amelyek nem gazdasági természetűek. Ilyenek lehetnek: egy ünnepség, egy tárgyalás stb. Ezek azonban csak akkor válnak gazdasági eseménnyé, ha a felsorolt események történése során vagyonváltozások is bekövetkeznek A gazdasági eseményeket gyakran nevezzük gazdasági műveleteknek is. A továbbiakban a két fogalmat szinonimaként használjuk. A gazdasági eseményekhez hozzátartoznak fontos gazdasági alapfogalmak Tekintsünk át a legfontosabbakat! A külső informálást szolgáló

számvitelt pénzügyi számvitelnek, azt a többlet számviteli munkát, dokumentációt, nyilvántartási rendszert pedig, amely a külső informálás mellett a vállalkozás vezetőjének tájékoztatását szolgálja, vezetői számvitelnek nevezzük. A számviteli szabályozás alapján kötelezően összeállított beszámolókból és a nem kötelező jelleggel vezetett kimutatásokból megbízható és valós képet nyerhetünk a vállalkozás vagyonának alakulásáról, jövedelmezőségéről és pénzügyi helyzetéről. A számvitel, mint információs rendszer által biztosított legfontosabb adatbázis a naptári év könyveinek lezárását követően kötelezően készítendő beszámoló. A legrészletesebb beszámolási követelményt az éves beszámoló támasztja, mely négy részből áll: • mérlegből • eredmény kimutatásból • kiegészítő mellékletből • üzleti jelentésből. A vagyoni helyzetről a mérleg, a pénzügyi helyzetről a mérleg

és az eredmény kimutatás, a jövedelmi helyzetről az eredmény kimutatás informál. A kiegészítő mellékletek azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmazza, amelyek a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének teljes körű megítéléséhez, a mérlegen és az eredmény kimutatáson túlmenően. 79 VÁLLALKOZZUNK! II. Az üzleti jelentés fő célja, hogy az éves beszámoló más részeiben nem érintett, de a vállalkozás megítélése szempontjából még fontos további tényezőket bemutassa. Előrejelzést ad a várható fejlődésre, ugyanis az üzleti jelentésben be kell mutatni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett, a tárgyévet érintő lényeges eseményeket. 5.21 Könyvvezetési formák A könyvvezetés fogalma: a könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét

alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végén lezárja. A könyvvezetés fogalmának értelmezésekor szükséges utalni arra is, hogy a számvitelt és a könyvvitelt gyakran azonos tartalmi kategóriaként használják. A könyvvezetés módjai: − egyszeres könyvvitel − kettős könyvvitel. Egyszeres könyvvitel A vállalkozás pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági műveletekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben mutatja. Megjelenési formája: pénztárkönyv és naplófőkönyv Lényeges jellemzői: • pénzforgalmi szemléletű (csak a pénzmozgásokat rögzíti) • nem használ főkönyvi számlát • a beszámoló alátámasztásában betöltött szerepe jóval kisebb, mint a kettős könyvvitelé. Kettős könyvvitel A vállalkozó

vagyonáról, a vagyonának összetételét alakító gazdasági műveletekről készített olyan nyilvántartás, amely a vagyonban beállt változásokat a főkönyvi számlákon a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, felidézhetően, zárt rendszerben tükrözi. A kettős és az egyszeres könyvvezetésben meglévő különbség: a) terjedelmében: • kettős könyvvitel teljes körű, vagyis minden gazdasági műveletet regisztrál • egyszeres könyvvitel csak a pénzmozgásokat jegyzi fel. b) formájában: 80 VÁLLALKOZZUNK! II. • • a kettős könyvvitel fontos eszköztára a főkönyvi számla egyszeres könyvvitel nem használ főkönyvi számlát. A könyvvezetés minden mozzanatát – minden egyes gazdasági műveletet – bizonylattal kell alátámasztani. A bizonylat a könyvek valódiságát hivatott biztosítani 5.22 Könyvvizsgálat Célja: a beszámoló, könyvvezetés valódiságának, teljességének, világosságának ellenőrzése.

Garanciális elem arra, hogy a beszámoló valós, megbízható összképet tükröz. E tevékenységet csak szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező természetes személy (könyvvizsgáló, könyvszakértő) végezheti. Megbízás esetén feladata annak megállapítása és hitelesítése (auditálása), hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről tényleg a valóságnak megfelelő, hű képet mutatja vagy sem. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkozni kell. Egyrészt az ellenőrzés, a vizsgálat megállapításairól könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a megbízójának átadni, másrészt a beszámolót hitelesített záradékkal köteles ellátni. A hitelesítő záradék lehet: elfogadó, elutasító és korlátozott A könyvvizsgálatot végezheti: • választott könyvvizsgáló (belső) • megbízott könyvvizsgáló (külső). A könyvvizsgáló megállapításaiért felelősséggel

tartozik. 5.23 Nyilvánosságra hozatal A Számviteli törvény alapgondolata, hogy a piac szereplői részére szükséges és hasznos információk nyilvánosságra kerüljenek. Ezzel az üzleti élet tisztaságát kívánja megteremteni A nyilvánosságra hozatalt kétféle módon biztosítja a Szt.: • letétbe helyezéssel (cégbíróságon való elhelyezéssel) • közzététellel (hozzáférhető hivatalos vagy napilapban való megjelentetéssel). 5.24 Mérleg Fogalma: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. Még tömörebben: egyfajta vagyonkimutatás. Az egyfajta jelzőt azért kell hozzá81 VÁLLALKOZZUNK! II. tenni, mivel létezik a vagyonkimutatásnak egy másik változata is, ez pedig a leltár. A kétféle vagyonkimutatás szétválasztása, megkülönböztetése miatt szükséges mindkettőnek a sajátos vonásait, jellemző tulajdonságait is megadni. Nézzük ezeket a jellemzőket külön-külön. A mérleg főbb jellemzői − A vagyoni

helyzetet adott időpontban mutatja. − A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben fejezi ki: • egyrészt: vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában. • másrészt: a vagyon eredete, származása alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. − Az eszközök és a források forint összegének egyeznie kell. Az eszközök együttes összegét – amely megegyezik a források együttes összegével – mérleg főösszegnek nevezzük. − A mérlegnek teljes körűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie. − A mérleg összevontan, a Szt.-ben előírt, kötött sorrendben mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. − A mérleg mérésmódja az érték. Ezer forintban kerekítve tartalmazza az egyes eszköz és forrás összetevőket. − Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés. A

hitelességét a vállalkozás vezetőjének és a könyvszakértőnek is igazolnia kell. − Formáját tekintve két változatba készíthető: • lépcsős és • kétoldalas változatban. Leltár A leltár főbb ismérvei − A mérleggel megegyező ismérvek: • adott időpontra vonatkozik • teljes körű, mindenre kiterjedő • felelős személyeknek aláírással kell igazolni a valódiságot. − A mérlegtől megkülönböztető ismérvei: • mérésmód: a leltár mennyiségben és értékben is mér • felépítés: kötetlen sorrendben, teljes részletességgel tartalmazza a vagyont. Összefoglalva a mérleg, mint a beszámoló része – a tájékoztatás eszköze, a leltár pedig a beszámoló alátámasztására szolgáló számviteli okmány. 82 VÁLLALKOZZUNK! II. A mérleg formája A mérleg különböző formákban állítható össze. Egyik forma a kétoldalas változat. E változatnál egyik oldalon az eszközöket, a másik oldalon a forrásokat

vesszük számba. A másik forma a lépcsős szerkezet A lépcsős szerkezetet a Szt rögzíti. Ezek szerint az első blokkban az eszközöket, utána a második blokkban a forrásokat kell kimutatni. A vállalkozás választhat a két változat közül A mérleg tagolása: a mérlegben az egyes eszközök és források különböző elvek alapján állíthatók sorrendbe. Ilyen elvek: likviditási, fontossági stb sorrend A kötelezően előírt mérlegséma három fokozatú tagolást követ, éspedig megkülönböztet: • mérlegfőcsoportot. Ezt az átfogó kategóriát a mérleg nagybetűvel jelzi és összesen hét ilyen kategóriát használ. Hármat az eszközök, négyet a források kötnek le • mérlegcsoportokat. A mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort magába foglaló kategória. Ezeket a kategóriákat római számmal kell jelölni. • mérlegsorokat. Ezek a mérlegcsoportokon belüli szűkebb tartalmú kategóriák, amelyeknek további

tagolása nem kötelező, de nem is tilos A mérlegsorok jelölése arab számokkal történik 83 VÁLLALKOZZUNK! II. ESZKÖZÖK FORRÁSOK A.I Immateriális javak D.I Jegyzett tőke A.II Tárgyi eszközök D.III Tőketartalék A.III Befekt Pénzügyi eszk D.IV Eredménytartalék D.VI Mérleg szerinti eredmény A. Befektetett eszközök B.I Anyagok D. Saját tőke B.II Követelések E. Céltartalék B.III Értékpapírok F.I Hosszú lejáratú kötelezetts B.IV Pénzeszközök F.II rövid lejáratú kötelezetts B. Forgóeszközök F. Kötelezettségek C. Aktív időbeli elhatárolás G. Passzív időbeni elhatárolás Eszközök összesen Források összesen 4. táblázat: egyszerűsített mérlegséma bemutatása 5.25 A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége Bevétel Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük: − az árbevételt − az egyéb bevételt − a pénzügyi műveletek bevételeit − a rendkívüli bevételeket. Árbevétel:

egy időszak során értékesített készletek és idegennek végzett szolgáltatások számlázott értéke. Egyéb bevétel: olyan bevételek, amelyek ugyan az üzletmenetből következnek, de a törvényi szabályozás értelmében nem lehetnek részei az árbevételnek. Ilyenek jellemzően a szokásos mértéket meg nem haladóan kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. Pénzügyi műveletek bevételei: itt kell elszámolni a kapott kamatot, osztalékot, értékpapírok árfolyamnyereségét stb. Rendkívüli bevétel: többek között a működés során eseti jelleggel kapott bevétel (pl. biztosító kártérítése) vagy a szokásos mértéket meghaladóan kapott bírság, kötbér késedelmi kamat stb. 84 VÁLLALKOZZUNK! II. Ráfordítás Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük: • a költségeket • az egyéb ráfordítást • a pénzügyi műveletek ráfordításait • a rendkívüli ráfordítást. Költség: az

üzletmenetben 1 év alatt felmerült élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. A költség az árbevétel ellenpárja A költség az árbevétel elérése érdekében hozott áldozat. Azt mondhatjuk, hogy a költség az a pénzösszeg, amibe az árbevétel került. Azt már tudjuk, hogy a ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség, és azt is, hogy a költség része a ráfordításnak. A két fogalmat gyakran összekeverik, jóllehet köztük tartalmi eltérés van. A ráfordítás a költségen túl egyéb tételt is magába foglal, a költség ezzel szemben csak a termelés érdekében történő felhasználásokat tartalmazza. A két fogalom estében az időbeni egybeesés okoz zavarokat, és emiatt a két fogalmat gyakran szinonimaként használják. Kiadás: pénztári és banki pénzmozgást, illetve raktárból történő kivételezést jelent. Egyéb ráfordítás: olyan ráfordítások, amelyek ugyan az üzletmenethez kapcsolódnak, de a számviteli törvény

előírásai szerint nem tekinthetők költségnek. Ilyenek a szokásos mértéket meg nem haladóan kifizetett bírság, kötbér stb • Pénzügyi műveletek ráfordításai: a fizetett kamat, az értékpapírok árfolyamnyeresége stb. • Rendkívüli ráfordítások: a szokásos mértéket meghaladóan fizetett bírság, kötbér, késedelmi kamat stb. A vállalkozás nyeresége illetve vesztesége Kétféle eredmény megállapítási módszer lehetséges, mégpedig: • a vagyon összehasonlításon alapuló módszer • az eredmény kimutatáson alapuló módszer. A vagyon összehasonlításon alapuló módszer lényege, hogy az eredményt a vállalkozás év végi és az év eleji saját tőkéjének különbözete alapján határozza meg. Képletben: E = St1-St2 Ahol: E: a vállalkozás éves eredménye St1: év eleji saját tőke St2: év végi saját tőke Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa bocsát a vállalkozás rendelkezésére, és/vagy

amelyet a tulajdonos az éves (adózott) ered85 VÁLLALKOZZUNK! II. ményből hagy a vállalkozásban. Ha az eredmény pozitív, akkor azt nyereségnek hívjuk, ha negatív, akkor veszteségnek nevezzük. Az eredmény kimutatáson alapuló módszer lényege: az eredményt az éves bevételek és az éves ráfordítások különbözeteként állapítja meg. Képletben: E = B –R Ahol: E: eredmény B: bevétel R: ráfordítás Az eredmény itt is lehet nyereség és veszteség is. " " " " " " Mik a gazdasági események? Mi a különbség az egyszeres és a kettős könyvvitel között? Mi a könyvvizsgálat szerepe? Melyek az éves beszámoló részei? Mik a mérleg főbb jellemzői? Hogyan állapítható meg a vállalkozás nyeresége, illetve vesztesége? 5.3 ÜZLETI KAPCSOLATOK ÉS AZ ETIKUS MAGATARTÁS Üzleti kapcsolatok a vállalkozásban Vállalkozásunk sikerességének egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy milyen módon (pl. mennyire

tájékozottan, mennyire etikusan) és milyen gyorsan tudunk kommunikálni, kapcsolatot kiépíteni és fenntartani a vállalkozásunkat érintő személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és intézményekkel. A vállalkozás működtetése közben a következő fontosabb területekkel kell folyamatos kapcsolatot fenntartani és velük minél optimálisabb módon kommunikálni: • a vállalkozás és a szállítók között • a vállalkozás és a fogyasztók között • a vállalkozás és a versenytársak között • a vállalkozás irányítói, a tulajdonosok, a befektetők és az alkalmazottak között • a vállalkozás és a vállalkozást befolyásoló intézmények (pl. kormányzat) között. Természetesen a hagyományos területei a kommunikációnak, mint pl. a levelezés, telefon, fax, üzleti tárgyalások stb nem kopnak ki az üzleti kapcsolatok világából, azonban korunk technikai fejlődése újabb és újabb kommunikációs csatornákkal és

módszerekkel ajándékozza meg társadalmunkat. Ma már pl az Internet kiemelkedő jelentőséggel bír mind a vállalkozás beszerzési, mind a ke86 VÁLLALKOZZUNK! II. reskedelmi és marketing területeinek információt begyűjtő és elosztó funkcióiban (Pl. elektronikus kereskedelem – E-kereskedelem, E-business) A vállalkozáson belüli információ elosztása is nagymértékben támaszkodik ma már Internetes eszközökre, mint pl. az elektronikus levelezés (E-mail) Elektronikus kereskedelem A beszerzés-termelés-értékesítés kapcsolatrendszer, illetve ezek együttes átfutási ideje a termékek életciklusának csökkenése következtében egyre meghatározóbb lett a piaci igényekhez való alkalmazkodás, a piaci verseny területén. Ezen átfutási idő csökkenthető a hagyományosan kialakult készletek mennyiségének csökkentésével (lásd gyártási ütemezés, logisztika), az információs vérkeringés felgyorsításával stb. Az elektronikus piacok -

az Internet-alapú technológiák elterjedésének köszönhetően – például gyors és költséghatékony lehetőséget biztosítanak a vállalkozás bármely áruszükségletének kielégítésére a kívánt időpontban a legkedvezőbb áron. Az E-kereskedelem eszközeire támaszkodó beszerzés pl alkalmas vállalkozásunkban „percre kész” (just in time - JIT) beszállításon alapuló gyártást kialakítani, ahol jellemző a vásárlók igényeihez való azonnali alkalmazkodás. Természetesen az ilyen gyártás csak akkor valósítható meg, ha minél előbb fel tudjuk deríteni, mit kívánnak a vásárlók, gyártó rendszereink rugalmasak és természetesen beszerzésünkre jellemző az azonnali rendelkezésre állás és a kis raktárkészlet. Mivel az alkatrészek és anyagok rendelkezésre állásának problémája az esetek nagy részében az aktuális információk hiányára vezethető vissza, a beszerzés ütemezése és a készletek csökkentése egy

megfelelően kialakított kommunikációs/információs rendszer segítségével optimálisan megvalósítható. Az Ekereskedelem számítógépes és Internetes eszközei tehát segítséget nyújthatnak mind a vásárlók igényeinek, mind a beszerzési piac (ajánlatkérések, elemzések) feltárásában, továbbá ma már lehetőségünk van az Interneten az áruk megrendelésére, fuvarozok kiválasztására és a számláink kiegyenlítésére is (E-bank). Igen nagy segítséget nyújthatnak korunk korszerű számítógépes technológiái mind a vállalkozás, mind a termelés irányításában is. Hiszen az optimális irányításhoz megfelelő mennyiségű és minőségű információra és esetleg információ-feldolgozó és döntést támogató rendszerekre is szükségünk lehet. Ma már a piacok feltárására, marketinges eszközök használatára, elektronikus kereskedelemre (pl. reklámozás, információnyújtás az ügyfelek, vásárlók számára, kereskedelmi

portál indítása vállalkozásunk Internetes honlapján) is találunk korszerű eszközöket, amelyek növelik cégünk hatékonyságát, így sikerességét is. A virtuális vállalatok korunk nagy vívmányai. Ha vállalkozásunk egy virtuális vállalat tagjává válik, akkor számos előnyben részesülhet, amely jelentősen kihathat a vállalkozás eredményességére. Vállalkozásunk számára különösen előnyössé válhat a bekapcsolódás egy virtuális vállalat vérkeringésébe a következő feladatoknál: 87 VÁLLALKOZZUNK! II. • bizonyos anyagok, alkatrészek, áruk közös beszerzése, megrendelése (pl. a virtuális logisztikai központ összesíti a virtuális vállalat irodai eszközökre történő igényeit, majd, mint a nagyvásárlók általában, sokkal kedvezőbb feltételekkel (nagyobb engedmény, szállítási költségek csökkenése) tudja a megrendelést érvényesíteni). • bizonyos anyagok, áruk elosztása (ha több kisvállalkozás azonos

időben és útvonalon veszi igénybe a szállítást, jelentősen csökkenhetnek szállítási költségeik). • raktározás (bizonyos árukat és anyagokat közösen is tárolhatnak a kisvállalkozások, így a raktározási költségek megoszlanak). Természetesen mindezen feladatok diszponálásához, irányításához szükség van egy központra, ahová az összes információ befut, ahol az igények összesítésre kerülnek, és ahol az információk és az anyagok áramlási útvonalai meghatározásra kerülnek (mindez számítógépes eszközökkel és az Internet segítségével történik). Ezek a központok az un Virtuális Logisztikai Központok A virtuális vállalat központja és a többi résztvevő, vállalkozás között csak az információ áramlik. A virtuális vállalat - a vállalkozásoktól beérkező megrendelések összesítésével tehát – kijelöli az anyagáramlás optimális útját és idejét a beszállítóktól a megrendelők felé, amellyel

lehetőséget ad a kis- és középvállalatoknak feladataikat a nagyobb vállalkozásokkal versenyképesen ellátni. Üzleti etika Az írásba foglalt állami szabályozás, a mindenki számára egyértelműen adott jogi környezet mellett a vállalkozások életét az íratlan viselkedési normák, az erkölcsi alapokon nyugvó elvárások is korlátozzák. Ezekkel a keretekkel foglakozik az üzleti etika Üzleti etika: a tisztességes és igazságos üzleti tevékenység elvárásaival foglalkozó, a gazdasági szereplőknek, a vállalkozásoknak az erkölcsi normákhoz való viszonyát vizsgáló tudományág. A mai modern gazdasági élet számos erkölcsi buktatót rejt magában, és ezt a problémát az teszi nehezen kezelhetővé, hogy gyakran érzik úgy a gazdasági élet szereplői, hogy igazán nagy profitot éppen a nem etikus eszközökkel lehet (és lehetett korábban is) elérni. Jusson eszünkbe például, hogy a kapitalizmus kezdeti időszakában a magas profit

részben a munkások végletekig történő kizsákmányolásából származott: a munkaidő 14-16 óra volt naponta, gyakori volt a gyermekmunka, s a munkabérből csak az alapélelemzésre futotta. A rövidtávon elérhető gazdasági profit nemcsak régen, hanem napjainkban is lehet az etikátlan üzleti magatartás eredménye. Erre könnyen találhatunk példát Magyarországon is. A korrupció, a megvesztegetés gyakran témája a sajtóban a híreknek, a mások kiszolgáltatott helyzetének, jóhiszeműségének kihasználása gyakori kísérőjelensége gazdasági életünknek. 88 VÁLLALKOZZUNK! II. Amikor a biztosítási ügynök pontatlanul, a biztosítás előnyeit felnagyítva, esetleges hátrányait elhallgatva tájékoztatja az ügyfelet, akkor etikátlanul kihasználja, hogy hallgatói nem rendelkeznek elegendő információval. Egyértelmű célja a haszonszerzés: a biztosító a megkötött biztosításokért jutalékot fizet. Gyakran etikátlan a

biztosítótársaságok viselkedése is, hiszen erőfölényükkel visszaélve sokszor mondvacsinált indokokra hivatkozva tagadják meg a kár kifizetését. De etikátlanul viselkedik az a szerelő is, aki a megbeszélt időpontnál jóval később érkezik, ezt nem jelzi előre, ezzel valós anyagi kárt okoz annak, aki a munkahelyéről kénytelen távol maradni arra az időre, míg a szükséges javítást el nem végzik otthonában. Etikátlan magatartást nem kizárólag szervezetek, intézmények, hanem egy-egy vállalkozás dolgozói is tanúsíthatnak, akár a cég általános filozófiájával szemben is. Melyek azok a területek, ahol egy vállalkozás életében a leggyakrabban merülhetnek fel etikai kérdések? Melyek az elvárható, etikus tevékenység jellemzői az adott területen? Ezekre a kérdésekre az etikai térkép ad választ, melynek legfontosabb területei a következők: 1. A vállalkozás és a fogyasztók közötti kapcsolat a) A vállalatnak megfelelő

minőségű és biztonságos terméket kell a piacra vinnie. Ez a termékfelelősség b) Tilos a fogyasztó megtévesztése a reklámokban alkalmazott hamis vagy túlzó állításokkal, valamint tilos a termékkel vagy a vállalattal kapcsolatos lényeges információk eltitkolása. c) A vállalat a tudomására jutott, a fogyasztókkal kapcsolatos információkat köteles bizalmasan kezelni. 2. A vállalkozás irányítói és a tulajdonosok, befektetők közötti kapcsolat a) A menedzsment mindig naprakész és korrekt információkkal köteles ellátni a tulajdonosokat, a mérlegnek és az eredménykimutatásnak korrektnek kell lennie. b) A vezetésnek mindig szem előtt kell tartani a tulajdonosi és befektetői érdekeket, törekednie kell a megfelelő tőkemegtérülésre. 3. A vállalkozás irányítói és az alkalmazottak közötti kapcsolat a) Az alkalmazottakkal való kapcsolatnak a személyiségi jogok betartásán és az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásán

kell alapulnia. b) Az alkalmazottak munkabérének és az egyéb juttatásoknak összhangban kell állnia az elvégzett munkával és a többi hasonló cégnél átlagosan elérhető bérekkel. c) A vállalkozás köteles tiszta, biztonságos és egészséges munkahelyi környezetet biztosítani dolgozói számára. d) A vállalat foglalkoztatási politikája semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmazhat: faji, vallási, nemi vagy életkori sajátságok alapján senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést. 4. A vállalkozás és a szállítók közötti kapcsolat 89 VÁLLALKOZZUNK! II. a) A szállítótól vásárolt áru ellenértékét időben és a szerződésnek megfelelően kell kifizetni. b) A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy partnereivel hosszú távú, kölcsönösen előnyös, bizalmon alapuló kapcsolatot építsen ki. 5. A vállalkozás és a versenytársak közötti kapcsolat a) A vállalatnak törekednie kell a tisztességes verseny

szabályainak betartására: nem rontja versenytársa hírnevét, nem próbál meg nem engedett eszközökkel információt szerezni versenytársairól stb. 6. A vállalkozás kapcsolata a természeti környezettel a) A vállalatnak fel kell ismernie, hogy felelősséggel tartozik környezetéért. Ennek megfelelően kell megszerveznie a természeti erőforrások felhasználását, minimálisra kell szorítania a káros anyagok kibocsátását, körültekintőnek kell lennie a környezet megváltoztatása esetén. b) Csak akkor végeznek állatkísérleteket, ha az elkerülhetetlen, de akkor is csak az állatvédelmi előírások teljes betartása mellett. 7. A vállalkozás és a kormányzat közötti kapcsolat a) A vállalat nem akar az adó eltitkolásával „extraprofitra” szert tenni, nem követ el adócsalást. Ne feledjük: „a vállalkozó számára semmi sem lehet fontosabb, mint a jó híre. Enélkül, bármilyen keményen dolgozz, nehéz lesz tartósan az üzletben

maradnod A jó híred – ez a te fizetőeszközöd az üzleti életben! A jó hír ajtókat nyithat meg, a hiánya viszont ajtókat zár be előtted.” (Victor Kiam) " Milyen kommunikációs útvonalak jöhetnek létre egy vállalkozás életében? " Milyen információs módszereket használhatunk vállalkozásunk ügyvitel" " " " " ében? Mit a virtuális vállalatok lényege? Mi az üzleti etika? Mi a termékfelelősség? Hogyan védik a vevők/fogyasztók jogait? Hogyan lehet jó kapcsolatokat kiépíteni a vevőkkel? 6. A VÁLLALKOZÁS BEFEJEZÉSE Sajnos a piac farkastörvényei miatt a vállalkozók közül sokan kényszerülnek a nagy reményekkel alapított vállalkozásuk befejezésére. A vállalkozás befejezésének három fő módja van 90 VÁLLALKOZZUNK! II. 6.1 CSŐDELJÁRÁS Ha a vállalkozás nehéz helyzetbe kerül, nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, csődeljárást kérhet maga ellen. Ez olyan eljárás,

melynek során az adós csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Nem peres eljárás Az adós indítja el (önkéntes vagy kötelező jelleggel). Akkor lehet benyújtani, ha 2 évvel előtte nem kért csődeljárást. A csődeljárás megindításának lépései: 1. A cégbíróság a cégbírósági közlönyben felhívást tesz közzé az ismeretlen hitelezők felkutatására 2. Tárgyalás a hitelezői egyetértésre (hozzájárulnak vagy nem) 15 napon belül. 3. A kérelem bírósági (telephely szerinti megyei bíróságon) vizsgálata; a cégbíróság megnézi, hogy hitelesek-e az adatok (hiányosság esetén visszaadja). Fizetési haladék adásával valósul meg általában, ami szokásosan 60 nap. A vállalkozáshoz vagyonfelügyelőt (csődgondnokot) neveznek ki, aki a haladék alatti üzleti terv (reorganizációs program) kidolgozását nyomon követi. Tárgyalás: 1. Létrejön az

egyezség és megadják a haladékot: a moratórium lejárta után megkezdik visszafizetni a hiteleket. 2. Nem egyeznek meg: megszűntetik az eljárást és felszámolják a vállalatot 6.2 FELSZÁMOLÁS A tarozást felhalmozó vállalkozás ellen a hitelezők is felléphetnek, kérhetik a cég felszámolását. Az eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Nem peres eljárás Az eljárás megindulásakor a cégbíróság ellenőrzi a formai megfelelőséget, vizsgálja a vállalat fizetésképtelenségét. A vállalat fizetésképtelen, ha: 1. az adós a tartozását a határidő után 60 nappal nem elégíti ki 2. a csődeljárási végrehajtás eredménytelen 3. nem teljesíti a csődegyezségi kötelezettségeket A fizetésképtelenség megállapítása után felszámolót jelölnek ki. A felszámoló kérelme alapján egyszerűsített megegyezés születhet,

ekkor a bíróság bevo- 91 VÁLLALKOZZUNK! II. nása nélkül osztják fel a vagyont. Ha ez a megegyezés nem jön létre, akkor a bíróság beavatkozik A felszámolás során értékesítik a vállalati üdülőket, licencet, know-how-t; a vállalatot törlik a cégjegyzékből. A tartozások kifizetésének sorrendje: felszámolás költségei; zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések; különféle gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, járadék; TB tartozások, köztartozás; késedelmi pótlékok, kamatok. 6.3 VÉGELSZÁMOLÁS A vállalkozások egy része még az adósságaik kezelhetetlenné válása előtt végelszámolást kérhetnek. Ilyen eljárás során a nem fizetésképtelen adós – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti Ebben az esetben a bíróságnak csak törvényességi feladata van. A vállalat nem megy el a teljes krízishelyzetig, hanem kivonja a tőkéjét, és új vállalakozásba kezd. A

végelszámolót az adós választja ki, nem pedig a cégbíróság. A végelszámolás alatt lévő gazdálkodó szerv feladatai: 1. Határozathozatal: határozatot kell hozni a leányvállalatok megszűnéséről; fel kell kérni a végelszámolót; határozatot kell hozni a szervezetnél működő önálló egységekről. 2. A határozat megküldése a cégbíróságra 3. A végelszámolási határozat közzététele a cégközlönyben A közzététel tartalmazza: a végelszámolás alatt álló adós adatait; a végelszámolást végző szerv nevét, adatait; hitelezőknek szóló felhívást, hogy jelentsék be követeléseiket; egyéb lényeges körülményeket. Végelszámoló feladatai: 1. A határozatok jogerőre emelkedése előtt kielégíteni a hitelezőket 2. A vagyon csak végső esetben értékesíthető, csak akkor, ha a kielégítés nélkül nem valósulhat meg. 3. Döntés a végelszámolásról " Mi a különbség a csődeljárás, a felszámolás és a

végelszámolás között? " Milyen sorrendben kell a tartozásokat kiegyenlíteni? 92 VÁLLALKOZZUNK! II. 7. IRODALOMJEGYZÉK Janet Cook: Bevezetés az üzlet világába Novotrade Kiadó, 1991 Joachim Woerner: Marketing mindenkinek Közgazdasági és jogi könyvkiadó, 1991 Szügyi György: Út a sikeres vállalkozáshoz http://www.euromenedzserhu, 2003 Dr. Varga Sándor, dr Bedő Gyula, dr Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt, 1997 Dr. Bedő Gyula: Feladattár a Vállalkozások gazdaságtanához Perfekt, 1998 Csécsy György: Jogi ismeretek; polgári jog közgazdász hallgatók számára Novotni Kiadó, 1996 Gecse Istvánné: Jogi ismeretek; munkajog és társadalombiztosítási jog közgazdász hallgatók számára Novotni Kiadó, 1998 Dr. Vargha Jenő: Oktatási segédlet a vállalatgazdaságtan I tantárgyhoz Miskolc, 1998 Philip Kotler: Marketing management Műszaki Könyvkiadó, 1999 Matiscsákné dr. Lizák Marianna: Magatartás és

viselkedésformák című alternatív tantárgy oktatási segédlete Miskolc, 1998 Dr. Horváth Zsuzsanna: Pénzügy I Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Dr. Horváth Zsuzsanna: Pénzügy II vállalkozói szakirány Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Dr. Horváth Zsuzsanna: Pénzügyi Számítások Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Fülöp Gyula: Kisvállalati gazdálkodás Aula Kiadó, 1998 1997. évi CXLIV tv a gazdasági társaságokról (Gt) 1990. évi V tv az egyéni vállalkozásról 1957. évi IV tv a Polgári jogról (Ptk) 1992. évi XXII tv a Munka törvénykönyvéről Dr. Konczor Zoltán: Bevezetés a minőségügybe Műszaki Könyvkiadó Halmos Ede: Logisztikai alapismeretek Budapesti Műszaki Főiskola Bp., 2001 Dr. Rácz Ildikó: Adóismeretek Perfekt nyomda, 2001 93 VÁLLALKOZZUNK! II. Számviteli alapismeretek Saldo Rt. Jász nyomda-és kiadó kft.1998 Dr. Lemák Ella: Gazdasági jog Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Üzleti etika Saldo, Budapest 1994. Heti Világgazdaság, 1994.

márc 12 Aforizmák könyve, Bagolyvár könyvkiadó, 1998. 94 VÁLLALKOZZUNK! II. 95 VÁLLALKOZZUNK! II. 96