Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Kis- és középvállalkozások külső finanszírozási forrásai

Kis- és középvállalkozások külső finanszírozási forrásai Magyarországon nagy problémát okoz a kkv-k Uniós belépésünk utáni versenyképességének megőrzése. Azért is hárul nagy felelősség az országra ebben az ügyben, mert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) adatai szerint, a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók 52,7%-át. A tervek szerint a parlament májusig elfogadja a kkv-król, fejlődésük támogatásáról szóló új törvényt, ugyanis csatlakozó országként kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a kisvállalkozások európai chartájának 2002. áprilisi aláírásával összhangban alakítja ki a kkv fejlesztési politikáját Az eredeti kisebb módosítások helyett teljesen új jogszabály megalkotására volt szükség. Általánosságban kkv külső fin. forrásai lehetnek: Egyik legkönnyebben rendelkezésre álló külső pénzforrást a vállalat szállítói jelentik a szállítói hitelfeltételeikkel. – gyakran

árengedményt adnak az eladási árból, ha a fizetés egy adott időn belül megtörténik (sztornó) Pl-ul: ha 30 napos fizetési határidőt jelölnek meg és 10 napon belüli fizetés esetén az eladási árból 20% árengedményt adnak. Tipikusan kevésbé költséges forrás a bankkölcsön. Egy hitelképes vállalat szokásos kölcsönmegállapodása, a bankkal kötött hitelkeret-szerződés Ahol egy meghatározott összeget egy meghatározott időszakon keresztül biztosít a bank. Néhány vállalat kinnlevőségeit eladja egy pénzintézetnek, ezt az eljárást nevezzük faktoringnak. Előnye hogy a vállalat így azonnal pénzhez jut Másik ilyen módszer az értékpapír kibocsátás. Külső fin forrás még egyebek között pl-ul az állami támogatások, fejlesztési programok. Mivel hazánk versenyképessége az európai uniós tagállamokhoz képest gyenge, ennek javítása érdekében a kormány létrehozta az úgynevezett Széchenyi Vállalkozásfejlesztési

Programot, aminek 3 vezérlő elve a támogatásokhoz való egyenlő hozzáférés, emellett az átláthatóság és a tisztességes verseny, azaz, hogy a finansz. források mindenki számára, mindenhol elérhetők legyenek A hátrányos helyzetű megyék kiemelt támogatást kapnak. További célként tűzték ki a pályázati célok átláthatóvá tételét. A harmadik alapkövetelmény, hogy a vállalkozások a pénzügyi-szolgáltató szektor ügyfeleivé váljanak. Hogy fölvegyük az uniós léptéket, megfelelő támogatási csatornák kellenek: kedvező vállalkozói hitelkonstrukciókra, külső forrásokhoz jutás segítésére és a kkv-k integrációs felkészítésére van szükség. Támogatások: A kkv-k fejlesztésére 2004 és 2006 között az Eu-s forrásokkal együtt összesen 43 milliárd Ft állami támogatás áll rendelkezésre. Az új törvény elfogadását követően bővül a támogatható programok sora. Így a kkv-k minősítésére, konferenciák

megszervezésére is felhasználható lesz a támogatás A következő támogatás az EU strukturális alapjainak társfinanszírozása: jövőre már összességében közel 10,5 Mrd Ft támogatásra pályázhatnak a kkv-k. 14-15 ezer közepes cég számára nyílik meg a lehetőség az eredményes EU csatlakozásra való felkészülésre. Mikrohitel program: 2003 október 28-ig 762 vállalkozás kapott kölcsönt 2,9 Mrd Ft összegben. Széchenyi kártyaprogram: 6500 kkv cég igényelt kártyát eddig, a folyósított hitelösszeg mintegy 11 Mrd Ft-ot tesz ki. Az igényelhető hitelkeret 5 M Ft Midihitel program: tavaly szeptember ében indították el, 17 bank és 127 takarékszövetkezett jelentkezett a kiközvetítés bonyolítására, így várhatóan 300-400 kkv tud a GKM kamattámogatása mellett e programban, 3,5-4 Mrd Ft fejlesztési hitelhez jutni. Európa hitel: 80 Mrd Ft-os kerete van és eddig az engedélyezett hitelek száma 245, a hitelösszeg pedig 22,4 Mrd Ft-ot

tesz ki. Európai befektetési alap: (EIF) 2,7 Mrd eurót fordít a jelölt országokban kölcsönökre ill. kockázati tőkegaranciára. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) szintén nyújt segítséget a kicsiknek Az Európai Bizottság Kutatási Igazgatóságának 2003-tól 2006-ig tartó programjának is figyelemre méltó 17,5 Mrd eurós ktgvetése van, amelyből szintén részesedhetnek a kisvállalkozások. Az egyik cél pedig, hogy olyan kicsi vállalkozások is bekapcsolódhassanak a kutatásba és innovációba, amelynek nincsenek meg saját kutatási lehetőségük. Problémák: A legnagyobb gond azonban, hogy a vállalkozóknak nincsenek információik a rendelkezésükre álló lehetőségekről. A cseh kereskedelmi ügynökség által készített felmérés szerint 18%-uknak vannak számottevő ismereteik, 65%-uk nem, vagy alig hallott a lehetőségekről. Az Unióba való belépés sok előnye közül az egyik, hogy a magyar kkv-k külső finanszírozási

forrásainak száma gyarapszik. Jelenleg 16 millió Ft éves nettó árbevételig minősül közepesnek, azaz támogathatónak egy cég. Az új kkv-törvény elfogadása esetén ez az értékhatár az Unióban jelenleg érvényes összegre, 40 M forint, jövő januártól pedig 50 M-ra emelkedne, következésképpen gyarapodna az uniós forrásokból is támogatható vállalkozások száma. Viszont ennek hátrányos következményei is vannak, mert az eddigi nagyvállalkozások az Uniós mértékek szerint középvállalkozásoknak fognak minősülni, így kibővül a támogatható cégek száma. Nekik lehetőségük van egy egész osztályt ráállítani a különböző pályázatokra, és a valóban rászoruló kisebb vállalkozások lecsúsznak ezekről a lehetőségekről. Az ilyen pénzügyi mankók hiánya a későbbiekben foglalkoztatási gondokhoz vezethet, amely még jobban megnehezítené a munkavállalók helyzetét. Némely cégek kizáródhatnak azonban a támogatható

vállalkozások köréből jövő januártól amiatt, mert tulajdonosaik ugyanazok a személyek. 2005-től ugyanis egybe kell számítani a partner- és kapcsolódó vállalkozások árbevételét, vagyis lehet hogy az egyes konszolidált cégek azért nem kapnak támogatást, mert az összárbevétel meghaladja a 40, ill. 50 milliós limitet Egyéb felzárkózási lehetőség az exportvezérelt növekedés, de ehhez hosszabb távon nem elég a tőke beáramlása, mert a kkv-k külső finanszírozás nélkül maradnak. Ennek oka, hogy a régió bankjai nem veszik ki részüket a kisebb cégek finanszírozásaiból. Kihelyezéseik a régióban a GDP 40%-a körül van miközben az EU tagállamokban eléri a 120%-ot. A közép és kelet európai bankok inkább exportálják a tőkéjüket. Mint láthatjuk elég sok féle támogatási lehetőség közül választhatnak a kkv-k, de a vezetőség nem megfelelő képzetsége miatt és a napra kész információk hiánya miatt nem ismerik az

aktuális pályázatokat. Az állam és a vállalati szféra között lenne a legnagyobb szükség a hatékonyabb információcserére. Tehát a kormánynak törekednie kell arra, hogy sikerüljön a kommunikációs csatornák fejlesztése és újak létrehozása, amivel elérhetővé válnak a kkv-k