Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vagyoni, pénzügyi helyzet, előadás vázlat

2004 szeptember 26. GIVG Vagyoni, pénzügyi helyzet ( előadás vázlat) Pénzfolyamatok BESZERZÉS TERMELÉS Készletek ÉRTÉKESÍTÉS készletek Információs folyamatok A vállalati működéshez megfelelő nagyságú vagyonra van szükség. A vagyon: anyagi és nem anyagi erőforrások összessége A vagyon nagyága és összetétele a vállalati beszámoló részeként készülő MÉRLEGből ismerhető meg. A Mérleg: Az üzleti év fordulónapjára vonatkoztatott vállalati dokumentum, amely előírt tagolásban, megfelelően értékelve, összevontan, értékben kifejezve mutatja be a vállalat vagyonát. Mérleg, 200X. december 31 A Befektetett eszközök I Immateriális javak II Tárgyi eszközök III Befektetett pénzügyi eszközök B Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök A 60 B 40 C 50 20 10 10 20 10 15 10 30 25 100 100 100 C Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 1 D Saját tőke

Jegyzett tőke Tőketartalék . Mérleg szerinti eredmény 30 40 50 F Hosszú lejáratú kötelezettségek 40 40 25 G Rövid lejáratú kötelezettségek 30 20 25 100 100 100 E Céltartalékok H Passzív időbeli elhatárolások Források összesen. Árbevétel Üzemi (üzleti) eredmény 120 240 150 6 12 15 Hasonlítsuk össze a három, ugyanakkora nagyságú vagyonnal rendelkező vállalat vagyoni és pénzügyi helyzetét! 2 A likviditás Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek, ha működési bevételeiből képes folyamatosan fedezni működési kiadásait, azaz rövid távú kötelezettségei kifizetésére likvid, vagy likviddé tehető forgóeszközökkel rendelkezik A likviditás mérésére használatos mutatók Likviditási ráta: Forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek 40/30 Likviditási gyorsráta: Forgóeszközök – készletek/ rövidlejáratú kötelezettségek 20/30 Dinamikus likviditási mutató: Működésből

származó pénzeszközök(pénzeszk., likvid értékpapírok, vevők/ röv.lejköt 20/30 A „lazább” mutató alapján az „A” cég likvid, jó helyzetben van, a készletek nélküli forgóeszköz állomány azonban csak a kötelezettségek mintegy 2/-ára elegendő. Az eszközgazdálkodás ésszerűsége Adott üzleti forgalom lebonyolításához meghatározott nagyságrendű és összetételű eszközállományra van szükség. Az eszközöket finanszírozni kell, nem mindegy, hogy azok milyen mértékben és mennyi idő alatt hasznosulnak. Az eszközgazdálkodás hatékonyságának megítélésére használatos mutatók Vevőkövetelések átlagos forgási sebessége= vevőállomány x 365 / éves árbevétel 3 81,5 x 365 / 900 = 33,05 nap 10 x 365/120 = 30,41 Forgóeszköz forgás = árbevétel/ átlagos forgóeszköz-állomány 120/40= 3 fordulat 120/20 = 6 900/444,25 =2,0258 /fordulat/ árbevétel/készlet = 900/267,5 = 3,364 Befektetett eszközök forgása =

árbevétel/ befektetett eszközök = 900/295 = 3,05 120/60 = 2 Eszközhatékonyság = árbevétel/összes eszköz 120/ 100 = 1,2 900/720,4 Az adósságkezelés mutatói A folyamatos fizetőképesség fenntartása mellett fontos, hogy a cég önfinanszírozási foka elég magas legyen, ne legyen eladósodva, megőrizve ezáltal is a stabilitást Egy cég akkor stabil, ha a befektetett eszközeit és a nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban saját forrásaival fedezi. Stabilitási mutató = saját tőke/befektetett eszközök + készletek 30/60 + 20 = 37, 5 % 401,5 /607,5 = 66,09 % Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg a saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. Eladósodottsági mérték = Saját tőke/hosszúlejáratú köt.= 406,25/45 = 9,02 /Tőkeellátottsági mutató/ 30/40 A hitelezők a saját tőke 35 %-áig hajlandók hosszúlejáratú hitelt nyújtani. A bank szempontjából

kockázatosnak számít az a cég, amelyik magas eladósodottsági rátával és a fix költségek magas arányával jellemezhető Adósságvállalásnál ügyelni kell arra, hogy 4 - egy cég mindaddig felvehet hosszúlejáratú hiteleket beruházás és tárgyieszköz lízing céljára, ameddig az így megnövelt tőkének nagyobb a hozama, mint amennyibe az adósság került - ha egy cég finanszírozási forrásainak túl nagy hányadát teszik ki az adósságok, akkor a hitelezők bizalma és biztonságérzete megrendülhet Vizsgálandó: a cég milyen mértékben adósodott el, valamint a nyereségből milyen mértékben tudja fizetni az adóssággal kapcsolatos fix kiadásait (kamatfizetés, esedékes törlesztőrészletek, kötvény-visszavásárlás – összefoglaló elnevezéssel: adósság-visszafizetés -, lízingdíjak) Az eladósodottság elfogadható mértéke részben a saját tőkéhez viszonyítható, részben ahhoz, hogy a kamatköltséget a kamat- és adózás

előtti nyereségből (EBIT – nálunk: üzemi eredmény) hányszor lenne képes kifizetni. Az adósság-kezelés racionalitásának megítélésére alkalmas mutatók: Adósság és összes eszköz aránya: a saját eszközökkel arányos adósságvállalás mértéke: Összes adósság / összes eszköz = 55,5/749,8 = 0,074 A hitelezők szemszögéből előnyös, ha minél alacsonyabb ez az arány, mert ez számukra kisebb kockázattal jár. Adósság és saját vagyon aránya = hosszú lej. köt/ saját tőke = 45/401,5 = 0,112 Kamatfedezettség mutató = Üzleti eredmény/kamatköltség Saját vagyon megtérülési mutató = Adózott eredmény/saját tőke A hitelezők számára fontos még a hitelek és a működő tőke aránya : Közép- és hosszú lejáratú hitelek/működő töke Jövedelem- és hozamtermelő képesség elemzése A jövedelmezőséget sokféle vállalati döntés befolyásolja A jövedelmezőség tükrözi az eszközgazdálkodás hatékonyságát, az

adósságkezelés racionalitását és a vállalati működés egyéb területeinek eredményességét 5 A jövedelmezőségi mutatók összesített képet mutatnak a cégről, s mint ilyenek alkalmasak más vállalatokkal való összehasonlításra. Nyereséghányad = Adózott eredmény/Árbevétel = 32 – (32 x 0,18) / 900 = 0,029 Saját tőke hozama = Adózott eredmény/saját tőke átl. Állománya = 26,24/401,5 Alapjövedelmezőségi mutató = üzleti eredmény/saját tőke =32/401,5 =0,079. Semlegesíti az adózás hatását, kiküszöböli a tőkestruktúra hatását A tulajdonosok számára érdekes még a részvényvagyon hozama: ROE = Általános részvények tulajdonosi rendelkezésű hozama/ált. részvények Eredmény kategóriák: Üzemi eredmény - üzleti tevékenység bevételei és ráfordításai Pénzügyi eredmény – pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Rendkívüli eredmény – rendkívüli bevételek és ráfordítások Adózás

előtti eredmény Adófizetési kötelezettség /pozitív adóalap l8 %-a/ Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék - mérleg szerinti eredmény 6 A tőkelekötés hatékonysága A vállalati gazdálkodás alapfeltétele, hogy rendelkezzen a szükséges méretű és összetételű vagyonnal. Fontos, hogy a valóban szükséges mértékű vagyont kössék le, a befektetett vagyon ne álljon kihasználatlanul, a felszabaduló tőke kerüljön más befektetési lehetőségbe. A tőkelekötés hatékonyságának mérésére használják a ROI mutatót (Return on Investment), mely a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. Képletben: Üzemi eredmény ROI = ----------------------Átlagos tőkelekötés A mutató alkalmas adott tőketömeg alternatív befektetési lehetőségeinek összehasonlítására, amennyiben a befektető számára fontos szempont a tőkelekötés hatékonysága. A ROI mutató több részmutató szorzataként

is kifejezhető, amelyek további fontos információkkal szolgálnak a cég működéséről. Árbevétel Eszközforgás hatékonysága = ---------------------Átlagos tőkelekötés Üzemi eredmény Jövedelmezőség = --------------------------Árbevétel Árbevétel Üzemi eredmény ROI = -------------------------------- x ----------------------------------Átlagos tőkelekötés Árbevétel Példánkban: 900 m Ft/440,5 m Ft = 2,04 (fordulat) A befektetett tőke évente kb. kétszer fordul meg 7 32 m Ft/900 m Ft = 0,0355 A 3,5 %-os jövedelemtermelő képesség alacsonynak mondható. ROI = 2,04 x 0,0355 = 0,0726, 32/440,5 = 0,0726 Költséggazdálkodási fogalmak . Költség: A termelés, tevékenység érdekében történő ráfordítások pénzben kifejezett értéke. Időszakra és szervezeti egységre vonatkozik. (Ft/év/szervezeti egység) Ártényezö, jövedelmezőség meghatározója, lényeges szerepet játszik a gazdasági döntéseknél Ráfordítás:

Meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és értékben kifejezett összege. Tágabb fogalom, mint a költség, olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolhatók el költségként. A ráfordítás lehet: - egyidejűleg költség is (pl. anyag-, bérfelhasználás) - átmenetileg nem költség (pl. aktív időbeli elhatárolás) - nem költség, mert eredményt terhel Általában a költség teljesítményhez (árbevételhez), a ráfordítás hozamhoz (eredmény) kapcsolódó fogalom Önköltség: Termékegységre : (tevékenység egységére) jutó költség Rétegköltség: A rétegtermelés (termelésváltozás) költsége Határköltség: A rétegtermelés egységére jutó rétegköltség ( rétegtermelés önköltsége ) Maradványköltség: (költségremanencia) Csökkenő felhasználás mellett sem csökken a felhasználás-csökkenésnek megfelelő mértékben, lényegében fix és degresszív költségek Költségszint: Az árbevétel

és az összes költség viszonya : Összes költség/árbevétel 8 Költséghányad: valamely költségfajta aránya az összes költségen belül: költségnem/összes költség Költségnemek: Az eszközfelhasználások elsődleges megjelenési formái A termelési költségek költségfajták szerinti csoportosítása Kimutatásuk az SZT szerint kötelező : - anyagi jellegű ráfordítások - személyi jellegű ráfordítás - értékcsökkenési leírás (amortizáció) Költségviselők: Adott termék vagy szolgáltatás, aminek érdekében a költség felmerült, A költségről a felmerülés pillanatában pontosan ismert, hogy mely terméket és milyen mértékben terhel - közvetlen költség Költséghely: Szervezeti egység, ahol a költség felmerül. Általában közvetett költségek, amelyekről a felmerülés időpontjában nem dönthető el egyértelműen, mely terméket, milyen mértékben terhel. Ezeket a költségeket költséghelyeken gyűjtik, innen

osztják fel vagy vezetik át a költséghely szolgáltatásait igénybevevő termékre, illetve a fel nem osztott költségek csoportjaiba. Állandó vagy fix költségek: A termelés volumenváltozására adott kapacitás-határon belül nem reagálnak Változó költségek: A termelés volumenváltozására reagálnak: - arányosan (proporcionális költségek) - a termelés-változásnál kisebb mértékben változnak ( degresszív költségek) - a termelés-változásnál nagyobb mértékben változnak (progresszív költségek) Az általános költségeket a szervezeti egységre jellemző vetítési alap szerint képzett pótlékkulcs segítségével osztják fel. Felosztandó összeg Pótlékkulcs = ---------------------------Vetítési alap Kalkulációs eljárások Pótlékoló kalkuláció Közvetlen költségek * közvetlen anyagköltség * közvetlen bérköltség 9 * bérjárulékok (TB) * gyártási különköltség * értékesítési különköltség Közvetlen

költségek (önköltség) összesen • üzemi általános költségek • selejt a szűkített önköltség %-ában) Szűkített önköltség • központi irányítás általános költségei Elkülönített költségek (műszaki felj., garancia) Teljes önköltség • nyereség ( az ár százalékában) Termelői ár Egyszerű osztókalkuláció Egyféle termék előállítása vagy forgalmazása esetén alkalmazható Pl. fuvarozás, szállítás, malomipar, ivóvízdíj, bányászat Önköltség = összes költség/mennyiség Egyenértékszámos osztókalkuláció A vezértípus önköltségét számolják ki, majd az egyenértékszám (bonyolultsági szorzó) segítségével határozzák meg a többi termék önköltségét. Előkalkuláció Ajánlatkérésre, fejlesztési elképzelésre készített előzetes ár. Mivel a termék még nincs kész, a már gyártott termék adataiból indulnak ki, a változtatások adatait számolják, becsülik. Utókalkuláció Elkészült

termékek árának meghatározása 10 A költségszámításban érvényesülő fejlődési tendenciák A termelés jellegéből, az elszámolások technikai és egyéb sajátosságaiból adódóan először az utólagos költségelszámolás rendszere alakult ki. Ennek az a lényege, hogy a költségeket mind a termelési folyamat időszakára, mind teljesítményegységekre, mind a költséghelyekre csak utólagosan állapította meg. A költségtervezés bevezetésével előzetesen végzett számításokkal, megalapozottan lehetett gazdasági döntéseket előkészíteni illetve meghozni: a tervhez való viszonyítással folyamatos ellenőrzést lehetett biztosítani a költségalakulás felett. A normatív költséggazdálkodás esetén a vállalat valamennyi tevékenységének eszközfelhasználását normák, normatívák alapján irányozzák elő és az előirányzatokhoz folyamatosan mérik, hasonlítják a tényleges felhasználásokat. A költségek normalizálása

egyrészt a költségek értékelésénél alkalmazott árakra, bérekre, tarifákra, másrészt a felhasználási mennyiségekre vonatkozik. Veszteségforrás: azon termelési tényezők, amelyek nem megfelelő felhasználásából, illetve kihasználásából a vállalatnak többletköltségei, veszteségei keletkeznek. Veszteségforrás minden olyan tevékenység is, amelynek hiányos szervezése, illetve nem megfelelő végrehajtása indokolatlan többletköltséget okoz. Ilyenek lehetnek pl. a tárgyi eszközök nem megfelelő kihasználása, a készletek magas szintje, célszerűtlen munkaerő-felhasználás, munka- és üzemszervezés hiányosságai, nem megfelelő marketing munka stb Példa: Egy adott üzletág termékeinek egyszerűsített pótlékoló kalkulációja, illetve ezek összesítése a következő: A Közvetlen anyag Közvetlen bér Üzemi ált. költs. 400% Gyári ált. költs. 200% Nyereség B C D ∑ E 200 100 200 150 250 900 100 200 200 150

150 800 (400) (800) (800) (600) (600) 3200 (200) (400) (400) (300) (300) 1600 200 -300 300 300 200 700 11 Árbevétel 1100 1200 1900 1500 1500 7200 A cégünk végül is jól áll. Több, mint 10% a nyereség Szemet szúr viszont a B jelű termék. Gyártásának abbahagyása esetén elmaradnak a közvetlen költségek, az árbevétel. Az általános költségek viszont maradnak Ezeket a többi terméknek kell viselni. Következmény: A Közvetlen anyag Közvetlen bér Üzemi ált. költs. 400% Gyári ált. költs 200% Nyereség Árbevétel B C D ∑ E 200 200 150 250 800 100 200 150 150 600 (400) (800) (800) (600) (600) 3200 (200) (400) (400) (300) (300) 1600 200 300 300 200 -200 1100 1900 1500 1500 6000 Mivel az általános költségek maradnak, a cégünk nyeresége elszállt. Egy termék önköltségének kalkulációs adatai a következők: Közvetlen anyagköltség: 200 Ft/db Közvetlen bérköltség: 200 Ft/db

Üzemi általános költség: 1000 % Vállalati általános költség: 200 % Nyereség: 800 Ft/db Egységár: (a e ) 4000 Ft/db A vállalat 20 %-os béremeléssel szeretné a munkaerőt megőrizni. Emellett az energia költségek is 20 %-kal emelkednek. (Az energiaköltségek az általános költségek 20 %-át teszik ki). Kérdés: Milyen mértékű áremeléssel tudja a vállalat a termék 800 Ft/db nyereségét megőrizni? Megoldás: „teljes” kalkuláció: 12 Közvetlen anyagköltség: Közvetlen bérköltség: Üzemi általános költség: Vállalati általános költség: Nyereség: Egységár: Ellenőrzés: 200 Ft/db 200 Ft/db 2000 Ft/db 800 Ft/db 800 Ft/db 4000 Ft/db a e = 4000 Ft/db k ö = 3200 Ft/db n = 800 Ft/db Az energiaköltség változás hatása az általános költségekre: - Üzemi általános költségben: Energiaköltség: 400 + 80 = 480 Ft/db Egyéb költség: 1600 Ft/db Összesen: 2080 Ft/db - Vállalati általános költségben: Energiaköltség: 160

+ 32 = 192 Ft/db Egyéb költség: 640 Ft/db Összesen: 832 Ft/db „Új” kalkuláció: Közvetlen anyagköltség: Közvetlen bérköltség: Üzemi általános költség: Vállalati általános költség: Összes költség: Nyereség: Egységár: 200 Ft/db 240 Ft/db (+20%) 2080 Ft/db 832 Ft/db 3352 Ft/db 800 Ft/db 4152 Ft/db 13 Befektetés-gazdaságossági számítások A beruházások gazdaságossága A beruházás a befektetések egyik válfaja, tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszakigazdasági tevékenység. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez használatos statikus és dinamikus módszerek az időpreferencia kérdésében térnek el. /Statikus mutató: M/E=i, / Időpreferencia: a mai pénz többet ér a holnapinál (Az idő pénz!, Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!) Időtényezők: 1. kamatfaktor Kt = (1+i)t Jelenlegi értéket (PV) a kamattényezővel megszorozva jövőbeni értékhez (FV) jutunk, kamatos kamat 2. diszkontfaktor

Dt = 1/(1+i)t Egy jövőben esedékes összeg mennyit ér ma? A t év múlva esedékes összeget elosztva a diszkont tényezővel megkapjuk annak jelenértékét i(1+i)n 3. törlesztő faktor qt = (1+i)n - 1 1/ΣDt - A törlesztőfaktorral való szorzás adott összeget évi átlagossá alakít, miközben kamatot számít fel ( a kamatos kamat számítás módszerével) Több évre érvényes, egyszer felmerülő összeget szorozhatunk vele 1000 egység egyszeri befektetésnek 4 éves időtartam és 15 %os időpreferencia mellett évenként 1000 x 0,35 = 35o egység újra befektethető pénzeszközt kell eredményeznie (0,35 a törlesztőfaktor táblázat 4 év, 15 % sorában található) - A törlesztőfaktor segítségével egyetlen osztás révén ugyanazt a számot kapjuk, mintha ezt az értéket a vonatkozó évek száma szerint a diszkonttényezőkkel megszoroztuk volna, majd a diszkontált összegeket összegeztük volna. Több évre jellemző évenkénti azonos

összegeket oszthatunk vele, az osztás révén ezek diszkontált összegét kapjuk. A 4 éven át 350 egység hozamot eredményező lehetőségért 15 % időpreferencia mellett max. 350/0,35 = 1000 egység adható Ennél magasabb összeg már nem térülne meg, alacsonyabb összegért vásárolva 15 %-nál magasabb hozamot eredményezne 14 - A törlesztőfaktor alkalmazható az időben egyenlőtlenül jelentkező összegek évi egyenletessé alakításának segédeszközeként is Egy befektetési akció során az 1. évben 100, a 2-ban 200, a 3-ban 300 egység kiadás merül fel. Határozzuk meg a kiadások éves gazdasági átlagát, ha a kalkulatív kamatláb 15 % ! 0,43798 x (100 x 0,86957 + 200 x 0,75614 + 300 x 0,65752) = 190,7 A dinamikus vizsgálatok alapján gazdaságosnak mondható egy beruházás, ha a hozamok diszkontált összege pozitív, ha a belső kamatláb nagyobb a piaci (vagy a kalkulatív, elvárható) kamatlábnál, ha az éves nettó hozam nem kisebb az évi

átlagos tőkeköltségnél. /Hozam: bevétel- összes kiadás: Ht = Pt - (Kt + Et). Nettó hozam: bevétel-nem befektetés jellegű kiadás: ht = Pt - kt Egyszerű számpélda. Egy 23 000 egység beruházással szemben 5 éven át évi 7000 egység nettó hozam keletkezik. 10 % kalkulatív kamatláb mellett határozzuk meg az akció gazdaságosságát! /Nettó hozam: bevétel-nem befektetés jellegű kiadás: h = P-K/ 1. DH szerint: -23000 +7000/2638 = 3535 egység, pozitív összeg 2. belső kamatláb keresés alapján: 7000/23000 = 0,304, ez 5év, 15 % >10 % 3. annuitás szerint:23000 x 0,2638 = 6067 egység átlagos tőkeköltség < 7000 Egy beruházással kapcsolatban az alábbi kiadási és bevételi összegek merülnek fel: Évek 1 2 3 4 kiadás 2283,2 - bevétel 1ooo 1000 1000 hozadék - 2283,2 1000 1000 1000 összesen hozadék diszkontált összege -2283,2 869,6 756,1 657,5 0 A bevételek névértéken számított összege meghaladja a kiadás összegét, tehát

nyereség keletkezett. A diszkontált hozadékösszeg 0, ez azt jelenti, hogy éppen a 15 %-os jövedelmezőségi követelmény teljesül. Ha ezt az összeget bankba tennénk: 2283,2 x 0,43798 = 1000, a három éven át keletkező 1000 egység bevétel éppen az egyösszegű kiadás névértéken való visszatérülésének és a mindenkori befektetési értékre felszámított 15 % -os nyereségkövetelménynek felel meg. Ha a kalkulatív kamatláb 15-nél nagyobb lenne, negatív, ha kisebb pozitív értékű diszkontált hozadékösszeget kapnánk. 15 Anyagszükséglet és gyártási erőforrás tervezés - Az anyagszükséglet tervezés (MRP) valamely termék gyártásához szükséges anyagok, alkatrészek és részegységek mennyiségének és időbeli ütemezésének kiszámítási módját jelenti - A gyártási erőforrás tervezés (MRPII) szisztematikus kapcsolatot teremt a termelési rendszer beszerzési, finanszírozási és marketing funkciója, valamint az egyéb

vállalati funkciók között - Az anyagjegyzék meghatározza egy termék elemeit és az egyes elemekből felhasznált mennyiségeket - A technológiai adatbázis tartalmazza a termék elkészítésének lépéseit és kapacitásigényét Az MRP rendeltetése, célja A készletszintek szabályozása, műveleti prioritások meghatározása és a termelési terv kialakítása a termelési rendszer kapacitásaira Az MRP rendszer struktúrája Vezérprogram – anyagjegyzék- készletnyilvántartás (10.1) Javítási és tartalék alkatrészek kereslete nem része a vezérprogramnak, azt még hozzá kell adni Elsősorban műhelyrendszerű, sorozatgyártásra berendezkedett vállalatoknál vezették be. Szerelési műveletek esetén előnyös A termelés ütemezése és irányítása - A műhelyrendszerű gyártási folyamat ütemezése nem lehet hatékony a prioritások meghatározása, a kapacitás tervezés és az üzemszintű irányítás nélkül - Az üzemszintű

irányításra (programozásra) irányuló vizsgálatok legtöbbje azokra a prioritási szabályokra összpontosítja figyelmét, amelyek alapján az egyes feladatok elvégzésének sorrendjét meghatározzuk - A szükségletfedezeti módszer és a Johnson módszer két egyszerű technika, amelyek felhasználhatók az egy- ill. kétgépes munkafeladatok végrehajtásának ütemezésére 16 Példák a termelésmenedzsment témaköréből. 1. Példa Egy papírárukat gyártó cég napi 10 tonna papírt használ fel. Kalkulációjuk szerint az optimális készletszintjük 100 tonnás maximális és 40 tonnás minimális készlethatárok között helyezkedik el. A felhasználás egyenletes, és évi 230 napot dolgoznak. A szállítók mindig pontosan teljesítenek mennyiségben és minőségben. Feladatok: 1. Hány naponta kell az új szállítmánynak beérkeznie? 2. Mennyi a folyókészlet? 3. Mennyi az átlagkészlet? 4. Mennyi a készlet átlagos forgási sebessége? Megoldás:

1. Feladat: n = f Folyókészlet napifelhaszn, = 100 − 40 10 = 6 naponta 2. Feladat: F = K -K k max min = 100 –40 = 60 to. 3. Feladat: K = á K max + K min 2 = 100 + 40 2 4. Feladat: 17 = 70 to. n= napifelh. * napokszáma átlagkészlet = 10 * 230 70 = 32,8 nap 2. Feladat Egy adott vállalat termelésének és termelő berendezéseinek adatai (egy napra nézve) a következők: 1. A termelés mennyisége: 2. A termelő berendezések száma: 3. Mindegyik időalapja: 4. A kapacitás időnorma: A kapacitás időnormát minden gép teljesíti. q g sz Ia Cn Feladatok: határozza meg 1. A termelő berendezések kapacitását 2. A tényleges kapacitás kihasználást 3. A berendezéseken teljesített napi óraszámot Megoldás: 1 feladat: C= I a * g sz q = 10 * 24 0,5 = 480 db. 2. Feladat: C = % q C = 200 480 = 42% 3. Feladat t = q*C = 100 óra. n 18 = 200 db. = 10 db. = 24 óra = 0,5 óra/db. 3. Feladat Egy termelési időszak kiinduló

anyagkészlete 6500 to. A tárgyidőszak munkanapjainak száma havonként, valamint a havi anyagszükségletek a következők: 1 hó 2 hó 3 hó 4 hó 5 hó 6 nap 20 nap 22 nap 21 nap 21 nap A minimális készletmennyiség A rendelés feldolgozás ideje A gyártási idő Az átvételi idő A szállítási idő A beraktározás ideje 250 to. 1700 to. 1900 to. 1900 to. 1800 to. 700 to. 3 nap 28 nap 2 nap 5 nap 3 nap Feladatok: Határozza meg: 1. 2. 3. 4. 5. az utánpótlási időt a fedezeti időt a minimális készlet időt A termelési időszak hányadik napján kell az új rendelést feladni? 1 to anyag ára 1200 Ft. Mennyi az átlagos készlet lekötés értéke Tegyen javaslatot a csökkentésére. 6. Mennyi a fordulatok száma? A megoldás kulcs a napi felhasználás meghatározása. n f számítása: 1 hó 2 hó 3 hó 4 hó 5 hó 6 nap 20 nap 22 nap 21 nap 21 nap nf = 250 to. 1700 to. 1900 to. 1900 to. 1800 to. Összesmennyiségfelh. 7550 = = 84 to/nap

összesnapokszáma 90 19 t min számítása. t min = K min 700 = = 8,3 nap tf 84 t u számítása: tu = K max − K min 6500 − 700 = = 69 nap nf 8,3 t f számítása: t f = t u + t min = 69 + 8,3 = 77,3 nap t rf számítása: t rf = t rfel + t gy + t sz + t átv + t ber = 3+28+2+5+3 = 41 nap A rendelés feladás ideje: t fel = t u - t rf = 69 – 41 = 28 nap A készletlekötés értéke: 6500 + 700 = 4.320000 Ft 2 Csökkentéséhez a maximum készletet igazítani kell a rendelés feldolgozás idejéhez. K l = á e * K átl = 1200 A fordulatok száma: (az éves munkanapok száma 230 nap) n= napokszáma * napifelhaszn átagkészlet K átl = K max + K min = 3600 t 2 n= 230 * 84 = 5,36 3600 20 7 A termelésmenedzsment. 4. 7 1 Piac és piaci viszonyok A piac fogalmát sokféle módon lehet meghatározni. Pl piac valamilyen termék, termékcsoport gyártóiból, értékesítőiből és vevőiből tevődik össze. Ezek egy gyártói, értékesítői, felhasználói

lánc tagjai, akik a folyamat különböző pontjain csere céljából kerülnek kapcsolatba egymással. Egy adott vállalkozás céljainak meghatározásakor már azokat a piacokat is kijelöli, ahol tevékenykedni kíván. Eldönti, milyen termékekkel, szolgáltatásokkal jelenik meg, ehhez milyen erőforrások kellenek, milyen vevőkört céloz meg. Mindezek vizsgálatakor figyelembe veszi, milyen versenytársakkal áll szemben. A piacra történő be és kilépés. A vállalkozás alapvető érdeke, hogy helyesen határozza meg az ún. releváns piacot Minél pontosabban fogalmazza meg a kielégítendő igényeket, határolja be térben és időben a vevőkört. Ez határozza meg ugyanis a piac érintettjeit Döntésünket az egyes piacok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A mérlegelés tárgya mindig a hosszú távú jövedelmezőség kell, hogy legyen. A piacra lépés során az alábbi korlátokkal kell számolnunk: - állami szabályozás - méretgazdaságosság -

termékdifferenciálás - tőkekorlátok - az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége - a partnerváltás költségei - stb. A kilépés indokai lehetnek többek között: - új, gazdaságosabb környezetbe való település - elképzeléseink nem váltak valóra - ízlésváltozás, eszközeink nem konvertálhatóak - erős konkurencia megjelenése. A piacról való kilépésnek jogi szabályai vannak. Lehetőleg kultúrált körülmények között, gazdaságosan kell végbemennie. Árupiac, erőforráspiac. Egy adott cég különböző piacokon jelenhet meg. Árupiac számára az, ahol termékeit értékesíti, erőforráspiac pedig az, ahol a működéséhez szükséges tényezőket beszerzi. A piac az áruk és szolgáltatások cseréje mellett az erőforrások elosztását és cseréjét is szabályozza. 21 A piaci szerkezetek: A kínálati oldal A keresleti oldal szereplői Sok Kevés szereplői Sok Szabad verseny (1) Korlátozott kereslet (2) Kevés

Korlátozott kínálat Kétoldalú (4) oligopólium (5) Egyetlen Monopol (7) kínálat Korlátozott kínálati monopólium (8) Egyetlen Monopol kereslet (3) Korlátozott keresleti monopólium (6) Kétoldalú monopólium (9) Jellemzők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Tökéletes verseny. Erős verseny a vevők kegyeiért. Verseny a vevők kegyeiért. Erős törekvés az eladók megegyezésére. Piacmegosztás, versenykorlátozás. Vevő versenyeztetheti a szállítókat. A megszerveződés lehetőségének korlátozása. Az erőfölény kihasználásának korlátozása. Partnerverseny, vagy árkartell. A piacok földrajzi kiterjedése. Helyi piacok: a kisvállalkozások jellemző területei. A piac szereplői közül a helyi közösségek jelennek meg, mint fogyasztók. A vállalkozások élénkítésének alapvető feladata az erős helyi piac. Számukra problémát jelentenek a nagy cégek (pl bevásárlóközpontok) megjelenése. Körzeti piacok: gazdaságfejlesztési

szempontból alapvetők. Kialakulhatnak spontán, vagy különböző szándékok alapján. Sok helyen átveszik a helyi piacok szerepét Nemzeti piac: itt találkozik legjellemzőbben a piac és az állam gazdasági szabályozó szerepe. Pénzpiac szempontjából ez minden gazdaságban döntő szereppel bír A nemzeti piacok védelmét különböző gazdasági szabályozó eszközökkel biztosítják. Regionális piacok: jelentőségük a gazdasági integráció elterjedésével megnőtt. A nemzeti piacok bizonyos funkciói is ide kerülnek. (lásd: EK) Világpiac: oka a globalizáció. Következményei csak később kerülnek felszínre Közvetett hatása már érzékelhető: lásd távközlés. A folyamat gyorsuló ütemű 4. 7 2 A termelés menedzsment 22 A termelés folyamatosan ismétlődő és egyben fejlődő tevékenység. Ehhez folyamatosan biztosítani kell a szükséges feltételeket és tényezőket, gondoskodni kell a felügyeletről és irányításról, valamint a

zavaró tényezők kiküszöböléséről. A termelési feladatok tervezése, előkészítése, programozása, a végrehajtás előírása és ellenőrzése a termelésmenedzsment feladata. A gyártástervezés feladatai: Olyan tevékenységek, amelyek a termékek gyártáshelyes és gazdaságos előállítását biztosítják. - darabjegyzékek készítése - anyagtervezés - gyártási folyamattervezés - gyártóeszközök tervezése - időadatok meghatározása - CAD/CAM adatok - költségtervezés - új gyártási eljárások tervezése. A gyártásirányítás feladatai. Olyan tevékenységek, amelyek biztosítják a rendelések átfutását, a termelési terveknek megfelelően. - beszerzések biztosítása - nettó szükségletek meghatározása - saját gyártás programozása - anyagdiszpozíció - terhelésvizsgálat - finomprogramozás 23 A gyártástervezés feladatai. 1. terület Új módszerek és gyártási eljárások tervezése és kidolgozása. (pl. új

technológiák, gyártási eljárások, stb. ) 2. terület 3. terület 4. terület 5. terület Gyártmánycsa Egységenkénti Beruházások Anyagok anyag-költség, tervezése. kiválasztása, ládfa egységenkénti gyártáshelyes egységenkénti (termelőhelye gyártóeszköz- k, gépek, kialakítása, berendezések, anyagfelhaszn . költség . szerszámok, álás tervezése, . . gyártó(nyersméret, Gyártási sorrendtervek, Előkalkuláció, eszközök, alak, súly) stb.) . művelettervek közbe-eső kalkuláció, , műveleti Ezek lehetnek . utó-kalkuláció : Anyagraktár utasítások, kiegészítő CNC, CADtervezé-se, beruházások, cikkcsoportosí CAM fejlesztés programok. ( tás, vagy készletszintek, utasok a rekonstrukció, tároló-helyek, munka termediszpozíció, végzéséhez ) . lékenység 24 6. terület Új gyártóeszközö k tervezése és fejlesz-tése. ( pl. különleges gépek, berendezések, mérőeszközök ,stb.) Gyártóeszköz ök készletezése,

ellenőrzése, karbantartása. stb.) Gyártási módszer, gyártási rendszer fejlesztés. növelő beruházások, új beru-házás. . Művelet, mozdulatelemzések, munkahelyek kialakítása . . . Normaidők kialakítása. Költségelemz ések. Anyagtervezé Gyártási Költségtervez Beruházások Gyártóeszköz s. folyamat, idő és. tervezése. ök tervezése. és határidő tervezés. 25 26 4. 7 3 A termelés tervezése 4. 7 3 1 A termelési terv összeállítása Gyártási rendszerek : -műhely -zárt term. csoport -folyamatos gyártás Gyártási típusok : -egyedi -sorozat -tömeg Ez nem sokat mond. - késztermékre, vagy alkatrészre vonatkozik - egyszerű gyártmányok esetén nem jó (pl. kötőelem ) - többnyire több rendszer fut egymás mellett. További ismérvek: mi alapján dolgozik a gyár. 1. Rendelésre való gyártás (hengerművek, mozdonygyárak) jellemző a műhelyrendszerű gyártás. - a gyártás a vevő igénye szerint folyik. - a vállalat

ajánlatkérés szerint dolgozik. - a piac közvetett hatást gyakorol a vállalatra. 2. Raktárra történő gyártás (tömegcikkek) Prognosztizált termelési terv alapján dolgoznak, konkrét termelési terv nélkül termelési tervet készítenek, ajánlattételt tesznek. a piac igényei szabják meg a termelési feladatot. a várható igények alapján értékesítési terv készül, amit egyeztetni kell a határidőtervezéssel és az anyagellátással. 4. 7 3 2 Az ajánlattétel Első feladat: az ajánlathoz szükséges adatok feldolgozása. Ezek alapján dönt a vezető. Biztosítani kell a következőket: (közelítő számítással) - a megbízást én kapjam - a költségeim megtérüljenek, nyereség is legyen - átlagos munkafeltételek mellett lehessen dolgozni. Kétféle formája van : 1. A rendelő kívánságára 2. Katalógus alapján Raktárra történő gyártásra jellemző a (2). Itt az ajánlat tartalmazza : - műszaki leírás - ajánlati ár - szállítási

határidő - jogi feltételek. 26 27 Különleges esete: a vevő igényei szerint kidolgozott ajánlat. Készítik: - műszaki osztály - programozók - kereskedelmi részleg - jogi osztály. A műszaki ajánlat feladata: - műszaki megoldás - előkalkuláció - határidőzés. A készítés nehézségei: - a vevő bizonytalan, általánosságokban fogalmaz - az eladó nem rendelkezik kellő adatokkal az ajánlattételhez. Árajánlat (előkalkuláció) : Rendelésre történő gyártásnál problémás. Ugyanis nincs készen a megoldás, nem is érdemes megcsinálni, hátha nem lesz rendelés. Ajánlati határidő: Becsléssel állapítják meg, ami hiba. Nem egyeztetnek a termelési programmal Tartalmaznia kell: - szállítási határidő - a rendelés feladásának legkésőbbi időpontját - az egyes részlegek tevékenységének tájékoztató időpontjait. Itt sok bizonytalanság tapasztalható. A meghiúsult ajánlatok az összes ajánlat 5 20 % között mozognak

Minimális biztonság kell a cég számára a kapacitások lekötése érdekében. A bizonytalanság okai: - a végleges rendelés eltérhet az ajánlattól - a tervezéskor figyelemmel kell lenni a konkurencia helyzetére - nagy munkaráfordítás sokszor nem éri meg (nem lesz rendelés) - korlátozott a tervezési idő, ez a pontosságot befolyásolja - a már lekötött kapacitások terhelését nehéz módosítani. Határidők betartásánál nem szabad csúszni, ez rontja a cég hírnevét. 4. 7 3 3 A gyártás programozása raktárra való gyártás esetén: Követelmény: max. szállítási készség biztosítása, biztonságos raktárkészlet alapján. A termelés a várható rendelések alapján történik, ehhez jó prognosztika kell.(ismerve a konkurensek helyzetét is) Cél: készárú- alapanyagraktár. Ütemes termelés, a szállítók pontosan, rövid határidőre szállítsanak, hogy ne legyen nagy raktárkészlet. A gépek terhelését ismerjük, módosításra csak

jelentős eltérés esetén van szükség. 27 28 4. 7 3 4 Kivitelezési határidő tervezése rendelésre való gyártás esetén: Elsősorban rövidtávú tervezésről van szó. Fontos a határidők betartása, ez új piac esetén fontos, ill. megbízhatóságot jelent régi partnerekkel szemben Átfutási idő: I = n∗ m∗ i ∗ g a h sz (1 − v ) 100 % teb + td s Tátf= ∑ +tszáll+tmeo+. p% Az átfutási idő 20-30% - át lehet a gyártással befolyásolni. A normál termelésirányítás mellett célszerű egy termelésirányító központot is bizonyos esetekben létrehozni. Előnyei: Már a tervezés stádiumában felismerhetők a problémák. - kapacitás-kihasználatlanság - átfutási idő problémák. Nekik lehet teljes áttekintésük az egyes részlegek állapotáról. A kapacitásnorma számítása: Ni Tmax % Kn= A kapacitásnorma tömeggyártás esetén: teb + td Kn= s .100 idő/db Tmax % A gyártási kapacitás: C= Ia Kn Á= I ax Knx Az

átbocsátó képesség: Itt a tényleges adatokkal számolunk. Ahol: 28 29 I a = időalap n = napok száma m = műszakok száma i h = a műszak hossza g sz = a gépek száma T átf = a technikai átfutási idő t eb = előkészületi és befejezési idők t d = darabidő s = sorozatnagyság p % = a teljesítmény mértéke t száll = szállítási idő t meo = az ellenőrzés ideje K n = a kapacitás norma T max % = a teljesítmény százaléka C = a gyártási kapacitás Á = átbocsátó képesség. 29 30 4. 8 Anyaggazdálkodás 4. 8 1 Az anyaggazdálkodás feladatai Önmagában zárt folyamatról van szó. Az anyaggazdálkodással foglalkozó szakemberek rendkívül összetett tevékenységeket végeznek. Munkájuk során sok tényezőre kell figyelmet fordítaniuk. Többek között a szállítók szállítási készsége, a tervezők igénye, az egyes igényekből adódó tételek összevonása egyszerre feladott tételek miatt, (felárak) az egyes raktárak

készletszintje, a készletlekötés értéke, a termelésprogramozás információi, stb. A gyártás programozás a után lehet az alkatrészekkel, alapanyagokkal kapcsolatos utasításokat kiadni, utána lehet indítani a beszerzéseket. Összefüggés a gyártás programozása és a beszerzési határidők között: - néha előre kell beszerezni nagy mennyiségeket a felárak miatt a programváltozások zavarják a beszerzést pénzűnk fekszik a készletekben. Beszerzés: 1. Nem saját gyártású tételek: Beszerzés 2. Saját gyártású tételek: Belső kooperáció Feladatok - darabjegyzék lebontás határidő tervezés diszpozició sorozatnagyságok rendelések kiírása További feladatok: - rendelési időpont kiírása /csatlakozva a termeléshez / szállítók kiválasztása árajánlatok bekérése mintadarabok bekérése szerszámok előkészítése minőségvizsgálatok nullszériákhoz anyagrendelés Célszerűen: szabványos alkatrészek: rövidtávú

beszerzés 30 31 szerkezeti elemek : elemek: középtávú beszerzés hosszútávu beszerzés Diszpozíció: a rendelésfeladás időpontját kell kiszámítani A szállítók kiválasztása: - szállítási nyilvántartólap alapján Tartalmazza: - szóba jöhető szállítókat - távolsági adatokat - megbízhatóságukat - fizetőképességüket - forgalmat - árakat - minőséget - határidők betartását A beszerzés különleges feladatai: - beruházási tételek, segédanyagok beszerzése max / min készletek figyelése ki és beszállítások figyelése reklamációk, visszárú intézése göngyölegek kezelése / drága anyagok esetén / A beszerzés kapcsolatai. a. Műszaki fejlesztés (információ szolgáltatás) Milyen anyagok állnak rendelkezésre, milyen áron. - gyártmányfejlesztési ismeretekkel rendelkező beszerzők alkalmazása. - fejlesztők ideiglenes áthelyezése a beszerzésre. - beszerzők alkalmazása a fejlesztésen. - anyag, alkatrész

jegyzék készítése a beszerzőknek. b. Értékesítés Vevői igények kielégítése. Ne legyenek fölösleges készletek Ez elsősorban rendelésre történő gyártás esetében áll fenn. c. Termelés . 31 32 Folyamatos anyag és alkatrészellátás. Áthidalni a termelés és a készletezés ciklikussága közötti ellentmondást. Beszerzési típusok: 1. Piaci típusú, ad hoc beszerzés (szabadpiaci beszerzés) 2. Szerződéses típusú, a programozott termeléshez igazodó 3. JIT (just in time) órára történő szállítás d. Pénzügy Ellentétes irányú érdekeltség. a beszerzés túlbiztosít a pénzügy igyekszik visszafogni. e. Minőségszabályozás ISO 9000-9003 szabványok. Olyan vállalatot kell keresni, ahol van folyamatos minőség biztosítási rendszer. f. Piackutatás Termelőeszközök -hazai - külföldi Itt ajánlatkérés, ajánlat feldolgozás. Alapanyagok -keretszerződések -tőzsdei beszerzések. g. Anyaggazdálkodás Készletszintek

meghatározása cikkszámonként. Raktárkészletek figyelése Fontos a készletállomány gazdálkodás törzsadatainak folyamatos karbantartása, ezek a következők: - Cikkszám Mennyiségi egység Egységár Maximum, minimum készlet Változás 32 33 4. 8 2 Az anyaggazdálkodás menete: A következő részben az anyaggazdálkodás belső és külső funkcionális kapcsolati rendszerével foglalkozunk. Fontos felismerni hogy valójában több, önmagában zárt munkafolyamatról van szó, amelyeken belül funkcionális szempontból csak meghatározott sorrendben végezhetők el az egyes tevékenységek. Ami például azt jelenti, hogy a gyártás programozása után lehet csak az alkatrészekkel és alapanyagokkal kapcsolatos utasításokat kiadni, majd ezt követően indulhat a beszerzés. Sajnos gyakran előfordul, hogy már akkor be kell szerezni az anyagokat, amikor még nincs összeállítva a gyártás programja. Ez sokszor fölösleges programváltozásokat

eredményez, nagy anyagkészletekhez és a termelési költségek növekedéséhez vezet. A készletszintek növekedését eredményezi az is, ha beszállítói vagyunk például egy autógyárnak, ő csak napi szállításokat fogad, nekünk viszont pl. 5000 darabot gazdaságos gyártásba adni. Magyarul a rendelő ránk terheli a készletlekötés értékét. A készletszintek számítását periódusonként el kell végezni. A határidők az új programok kiadásának gyakoriságától, vagy a szállítási feltételek változásától függnek. A rendelési készlet gyors feldolgozására használnak egy egyszerűsített eljárást, csak azt vizsgálják, hogy egy adott tervidőszakra van e elegendő készlet. Ilyenkor beszámítják a minimális készletet is, hogy a váratlan többletigényt ki tudják elégíteni. Ez viszont többletkészletet eredményez Érdekes a gazdaságos sorozatnagyság kérdése is. Túl nagy sorozatok nagy raktárkészletet eredményeznek, a kis

sorozatok viszont a rendelések gyakorisága miatt kedvezőtlenül befolyásolják a költségeinket. (lásd: JIT beszerzési típus, mit csináljak, ha tőlem csak napi mennyiséget fogadnak) 33 34 Az anyaggazdálkodás menete, funkcionális kapcsolatai: Tervezés Fejlesztés Gyártmánytervezés Kísérletek Rajzok és darabjegyzékek Technológia és gyártáselőkészítés Gyártási folyamat tervezése Művelettervezés Időnormák meghatározása. Kapacitáselemzés, egyeztetés a termelés programozással. Elosztás. Raktárkészlet szabályozása. Forgalom elemzés. Program kidolgozása. Beszerzés. Ármeghatározás. Rendelés. Kapcsolat a szállítókkal. 34 35 Raktár. Áruátvétel. Ellenőrzés. Raktározás. Á Diszpozició Program kidolgozása Készletszámítás. Sorozatnagyság meghatározása 35 36 4. 8 3 Forgóeszközök, forgóeszköz lekötés, forgási sebesség Forgóeszköz lekötés a termelés miatt van. Előnyös az olyan forgóeszköz

lekötés, amely a vállalat valós szükségletét fejezi ki. Problémák a helyes készletszintek meghatározásánál: - lekötés , (túlbiztosítás ) , pénzünk fekszik benne. - kismennyiségek, felárakat kell fizetni. Forgóeszköz szintek meghatározása: 1. Mérleg módszer: Nyitóállomány +állománynövekedés = állománycsökkenés +záró állomány Eszközféleségenként kell készíteni. 2. Forgási mutatókkal: A forgóeszköz állomány az adott időszakban hányszor fordult meg. f = É K ahol f = a fordulatok száma É = éves anyagfelhasználás (napi átlagos felhasználás ∗ napok száma) K = a forgóeszköz lekötés átlagos értéke. Azt mutatja meg, hogy a forgalom hányszor nagyobb, mint a termelésben lekötött állomány. 36 37 Az emberi erőforrás gazdálkodási kérdései I. Jellemzői: - tudattal, érzelmekkel, akarattal rendelkező, gondolkodó, munkaképességet hordozó erőforrás, termelési tényező - önálló célokkal,

érdekekkel rendelkezik - cselekedeteit és teljesítményét szabályozni képes - a termelőfolyamatban kettős szerepet játszik: a vállalat egyik fő költségelemét a bérköltséget (szándékosan ) növelni igyekszik, ugyanakkor hozzájárul a vállalkozás jövedelmező működéséhez II. Az emberi erőforrás gazdálkodásának fő tevékenység-csoportjai: 1. Elsődleges tevékenységek: - a munkaerő-szükséglet és kereslet meghatározása - a munkaerőforrás feltárása és összehangolása a szükséglettel - a szükséges létszám megszerzése (toborzás, kiválasztás, felvétel, munkába állítás) - képzés, továbbképzés, átképzés - átcsoportosítás, elbocsátás 2. Hatékony foglalkoztatás: (célszerű munkaszervezés és munkaerő munkafeltételek biztosítása mellett) gazdálkodás, 3. Bér- és jövedelem-gazdálkodás - Bérformák - Ösztönző rendszerek - Teljesítmény-normák és mérőrendszerek működtetése 4. Munkaügyi kapcsolatok

gondozása - Munkaadók és munkavállalók szerveivel való érdekegyeztetés - szociális kérdések kezelése (kihalóban van) 37 humánus 38 III. A munkaerő-gazdálkodás (EE) stratégiája Funkcionális részstratégia Kiindulás az összvállalati stratégiából, külső környezeti tényezők (prognosztizált nemzetgazdasági növekedés, foglalkoztatás, földrajzi helyzet, jogi szabályozás, érdekképviseleti szervek szerepe) - munkaerő-állományra vonatkozó koncepció (szakmai összetétel, volumen forrás, képzés távlati elképzelése) - bérezésre, jövedelemre, ösztönzésre vonatkozó koncepciók, főbb mutatók - a munkaerő hasznosításának, a hatékonyság fokozásának távlati koncepciói IV. Vállalati ill üzletági munkaerő-szükséglet meghatározása 1. A termelés normaóra szükségletén alapuló módszer: (fizikai állományúaknál) 2. a termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer (sajátos fizikai állományúak,

pl. gépkezelők) 3. munkakör-tervezésen alapuló módszer ( szellemi foglalkozásúaknál) 4. szervezeti felépítésből, meghatározott munkakörből kiindulva (szellemi foglalkozásúaknál) 1.egysterű példa a számításhoz: termelés volumene: V = 600 e t/év normaóra szükséglet: N = 18 ó/ t 1 fő által teljesítendő munkaórák száma I = 1820 ó/év évi átlagos teljesítmény százalék T = 112 % Az átlagos fizikai állományú létszámszükséglet: Ln = V x N/ L x T = 600 e x 18 / 1820 x 112 = 5300 fő 38 39 V. 1 évben 1 fő által teljesítendő munkaórák száma Naptári napok száma 365 - munkaszüneti napok - 114 52 szombat, 52 vasárnap és 10 állami ünnepnap ----------------------------------------------------------------------Törvényes munkanapok száma 251 - egész napos kiesések (fizetett szabadság) - 21 -----------------------------------------------------------------------Ledolgozandó 230 X munkanap hossza órában x 8

-----------------------------------------------------------------------Ledolgozandó munkaórák száma 1840 - törtnapi kiesések - 20 -----------------------------------------------------------------------1 fő által ledolgozandó órák 1820 VI. Bérformák, bértételek, költségek 1. Fix havidíj (szellemi foglalkozásúaknál) 2. Időbér ledolgozott idő alapján (órabér) 3. teljesítménybér (darabbér) Alapbér: munkakör, besorolás szerint Bérpótlék: különleges munkakörülmények alapján (pl. műszakpórlék) Prémium, jutalom: teljesítmény elérése esetén (pl. költség megtakarítás) Kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre (pl szabadság) A személyi jellegű ráfordítások legnagyobb tétele a bérköltség és a bérek járulékai A munkáltató (foglalkoztató) bérekhez kapcsolódó költségei. Járulékok: nyugdíjjárulék (18 %) Egészségbiztosítási járulék (11 %) Egészségügyi hozzájárulás (EHO) - tételes (3450) - %-os (11 %)

Munkaadói járulék . (3 % ) A munkáltató (foglalkoztató) köteles a munkavállaló bruttó keresetéből levonni és az illetékes szerveknek, személyeknek átutalni : - SZJA előleget - egyéni járulékokat ( 8,5 % nyugdíj-, /8 magán, 0,5 TB/, 3 % egésszégbiztosítási járulék, 1 % munkavállalói járulék, - egyéb levonások (pl. bírói letiltás, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj) 39