Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Véghné Dr. Vörös Mária - A természeti erőforrások piaca

Véghné dr. Vörös Mária A természeti erőforrások piaca Természeti erőforrás nem termelt input Pl. – föld (termőföld, telek) – ásványi kincsek (kőolaj, kőszén, ) – nap-, víz- és szélenergia A természeti tényezők többsége korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre kínálat i sajátosság • • Újratermelhető (kimeríthetetlen) erőforrások. Pl napenergia, szélenergia a tényező köre egyre szűkül, felhasználásuk átmenetileg ingyenes (a gazdaság számára költségcsökkentő hatásúak) Nem újratermelhető (kimerülő) erőforrások. Pl vasérc, kőolaj) Felhasználásuk közvetlenül, vagy közvetve ráfordításokat igényel. Kínálatuk adott időpontban, meghatározott nagyság.   Megújuló természeti erőforrások. –– Kínálatuk fenntartható ill növelhető, ha a ráfordítások növekednek (Pl. az erdőállomány, a föld termőképessége megőrizhető) Nem megújítható természeti erőforrások. ––

Kínálatuk nem növelhető akkor sem, ha piaci áruk megemelkedik. (Pl kőolaj) Nem teszünk különbséget az ismert és a még fel nem tárt készletek között! A föld piacának elemzése 1. A föld kínálata A földállomány adott, összkínálatát megváltoztatni nem lehet. Adott körzetben lévő, meghatározott típusú földterület kínálata (Pl. a Rózsadombon lévő földterület nagysága) rugalmatlan. Bérleti díj SF QF Az egyének tulajdonában lévő földterület mennyisége növelhető. Pl vásárlás, öröklés útján a vállalkozások is változtathatják a tulajdonukban ill. használatukban lévő termőföld mennyiségét. A vállalkozások a földpiac jelentős részén rugalmas földkínálatot tapasztalnak. Minden vállalkozás találhat igényeinek megfelelő területet, megfelelő bérleti díj ellenében. Először a legjobb minőségű földeket kezdik megművelni, majd haladnak a rosszabb minőségűek felé. Határföld: az a legrosszabb

minőségű föld, amelyet még az adott piaci viszonyok között igénybe vesznek. Véghné dr. Vörös Mária A határföldön való gazdálkodás még lehetővé teszi a fedezeti pontban való termelést és biztosítja a normálprofit megszerzését. Az output termék piaca dönti el, hogy melyik minőségű föld lesz a határföld. Pl Ha túl sok földön folyik termelés, akkor a kínálat bőséges, az output termék ára alacsony lesz. Az alacsony nem biztosítja a normálprofitot a rosszabb minőségű földeken, így azokat nem művelik meg, ill. nem veszik bérbe Bérleti díj = földjáradék + kamat jellegű jövedelem Földjáradék: a föld használatáért, a föld tulajdonosának fizetendő összeg (a föld hozama a tulajdonos számára) Kamat jellegű jövedelem: a földön, korábban elvégzett beruházások után fizetendő díj. (amortizáció + az éves amortizációra jutó normálprofit) Pl. öntöző-csatornák, utak, épületek használatáért

fizetendő összeg A bérleti díj a kölcsönvett inputtényező valamely időegységre (év, hónap, .) eső díja A bérleti díj az inputtényező ára. A bérleti díj a bérbeadó számára bevétel (jövedelem), a bérbevevő számára költség (explicit költség). Ha a földet tulajdonosa használja, akkor a bérleti díj implicit költségként jelenik meg. A bérleti díj nagysága A földpiac általában versenypiac. –– A föld bérlői árelfogadók Az output termék piaci árának ill. az árbevételnek fedezetet kell nyújtania: • a határföldön, határminőségben való gazdálkodás költségeire • a normálprofitra (amely a bérlő vállalkozó jövedelme lesz) • a bérleti díjra (amely a föld tulajdonosának jövedelme lesz) A bérleti díj a piacon alakul ki. A földpiac erősen szegmentált piac az egyes földterületeken elérhető határtermék-bevétel (MRPF = MPF* p output) különböző a bérleti díj nagysága eltérő. Pl. A jobb

minőségű és/vagy a piachoz közel fekvő termőföldet intenzívebb mezőgazdasági termékek előállításával jobban ki lehet használni (primőr zöldségek termesztése). A belvárosban felhőkarcolót lehet építeni, és az egyes szinteket irodák céljára bérbe lehet adni. Adott termőföld bérleti díjának nagyságát az adott földön termelhető termékek határbevétele határozza meg. A jobb minőségű termőföldeken keletkező gazdasági profitot a föld tulajdonosa különbözeti járadék formájában elvonja a bérlőtől. A földjáradék elemei: • abszolút járadék: alap bérleti díj, amelyet bérleti rendszer esetén , a szűkös erőforrás minőségétől függetlenül fizetnie kell a bérlőnek Minél kevesebb tulajdonos kezében van a föld, annál nagyobb az abszolút járadék. Véghné dr. Vörös Mária különbözeti járadék: a föld minőségének különbözőségeiből adódó járadék. A határminőségnél jobb minőségű

földeken tartós gazdasági profit keletkezik, amelyet a föld tulajdonosa elvon a bérlőtől. 2. A föld kereslete A bérleti díj a bérlő számára termelési költség. A bérleti díj racionálisan nem haladhatja meg a bérletből származó jövedelmet. • A bérlet akkor kifizetődő, ha az adott földterületen elérhető határtermék bevétel ≥ bérleti díj MRPF = MC A bérleti díj nagysága: adott föld bérleti díját a legmagasabb határterméket lehetővé tevő termék határtermék bevétele határozza meg. Adott földterületen többféle, eltérő határtermék bevételt eredményező termék állítható elő. Pl a hegyoldalban termelhető gabona is, amelynek terméseredménye alacsony, és szőlő is, amelynek terméseredménye magas. Ebben az esetben a föld bérleti díját a szőlő termesztése révén elérhető határtermék bevétele határozza meg. 3. A földpiac egyensúlya Bérleti díj SF E P’ DF Q’ QF A földből származó jövedelem

P0OQ0E Részei: • gazdasági járadék a bérleti díj azon része, amely meghaladja azt a minimális bérleti díjat, amelyért a tulajdonos a termelési tényező használatát átengedi (minimális bérleti díj = haszonáldozat) • átruházási járadék az a minimális bérleti díj, amely a tényező tulajdonosát arra ösztönzi, hogy az erőforrás kínálatával a piacon megjelenjen A két járadék mindegyik termelési tényező piacán megtalálható! A bérleti díj megoszlása gazdasági és átruházási járadékra, az erőforrás kínálatának rugalmasságától függ. A föld ára A termőföld ára a földjáradék tőkésített értéke (A földön végzett befektetések értékét külön határozzuk meg!)