Történelem | Középiskola » Az alkotmányos monarchia és felvilágosodás

Az alkotmányos monarchia és felvilágosodás Alkotmányos monarchia: olyan államforma, ahol a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon alapszik: a hadsereg, a pénzügyek, a kormány ellenőrzésének joga a parlamentnek felelős kormány kezében van. Népszuverenitás (népfelség elve): a társadalmi szerződés értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére, vagyis a jogok forrása a nép, a polgárok. Locke és Montesquieu szerint a képviseleti rendszer révén az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn ( cenzus) Rousseau a nép minden tagja számára megadta volna ezt a jogot, s a képviselés helyett a közvetlen néphatalmat tartotta követendőnek. Hatalommegosztás: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválásának elve. A hatalmi ágak egymástól függetlenül működve, egymást ellenőrizve megakadályozzák a hatalommal való visszaélést.

A hatalommegosztás elvét a felvilágosodás gondolkodói: Locke majd Montesquieu fejtették ki s az alkotmányos rendszerekben a XVIII. sz végétől valósult meg. Az angol alkotmányos monarchia kialakulása − A XVII. sz-ban az angol gazdaság gyorsan fejlődött, a városi népesség növekedett − II. Erzsébet halála után a Stuartok (I Jakab, I Károly) a parlament mellőzésére törekedtek − Károly a monopóliumok eladásába kezdett – az ez ellen lázadó polgárok a kálvinizmus tanait követték (angol kálvinisták = puritánok) − Két irányzat (királlyal szembeforduló csoportok): presbiteriánus (mérsékelt), independens (radikális) − Károly üldözné a tömeget (lázadó), de ehhez pénz kell. − 1640. összehívja a parlamentet, 2 hét múlva feloszlatja (rövid parlament) − A skótok támadnak, Károly megint összehívja a parlamentet (1640-1653, hosszú parlament) − Legfontosabb eredmény: parlament ellenőrizte a kormányt és a

minisztereket − A király (anglikán) és a puritánok (ref. hívei) közti különbség marad − A király hívei a „kerekfejűek”, a puritánoké a „gavallérok” − 1642-49 polgárháború tör ki, közben a skótokkal is harc folyik. − A király meghal, a puritánok közt megbomlik az egység: − a presbiteriánusok megegyeznének − az independensek radikálisok, vezérük Oliver Cromwell hadserege a vasbordájúak − egy még radikálisabb csoport: a levellerek. − 1648. a király Cromwell foglya (ezzel a presb kiestek, nincs kivel egyezkedni) − 1649. csonka parlament, a királyt kivégzik, Anglia köztársaság lesz! − Cromwell egységbe tömöríti Angliát, Skóciát, Írországot. − Cromwell tovább lép egy erősebb hatalom felé, egyre inkább egyszemélyes (katonai diktatúra, protektorátus) − 1660. Cromwell meghal, újra Stuart király, újra abszolutizmus, restauráció − 1688. dicsőséges forradalom, Orániai Vilmos a trónon − 1689.

jognyilatkozat A király uralkodik, de nem kormányoz Államforma királyság, de alkotmányos berendezkedéssel, ez az alkotmányos monarchia A rendszer mitől alkotmányos? − A hatalmi ágak szétváltak: törvényhozás-parlament, bíráskodás-bíróság, végrehajtáskormányzat − A kormány a parlamentnek alárendelt, nem a királynak. A kormány gondoskodik a parlament által hozott törvények végrehajtásáról, betartásáról, köteles az eredményekről a parlamentnek beszámolni − A parlament jellege nem változik. alsóház (képviseleti), felsőház (lordok háza, származás alapján) − A kormány tagjai a miniszterek (különböző feladatkörök ellátásával megbízott tisztségviselők, szakemberek) − Kiemelt ügyek: belügy, külügy, hadügy, pénzügy − A kormány élén a kormányfő áll (miniszterelnök) − Angliában a kormányt a király nevezi ki. − A király nem kormányfő, mert a király nem kormányoz! − A legfontosabb alap az

alkotmány. − Az alkotmány szellemében a parlament hozza a törvényeket, betartásukról a kormány gondoskodik, és ha valami nem jó, jön a bíróság. − Angliában a X VII. századtól politikai pártok vannak (liberális = whig-ek, konzervativ = tory-k) − A XX. sz-ban megjelenik a munkáspárt − A mai napig ez a rendszer, nem változott. − Választók: magas vagyoni cenzus, csak férfiak. A korány vásárolt szavazatokat Nagy-Britannia politikája − 1707-ben Anglia és Skócia uniójából létrejön Nagy-Britannia, majd bekebelezik Írországot is. − Külpolitika: gyarmatpolitika (hogy ezt nyugodtan csinálhassák, Európában a hatalmi egyensúly fenntartására törekedtek.) − Fő ellenfél Franciaország, a század végére a britek Amerikában és Indiában is a franciák fölé kerekedtek. − Dicsőséges forradalom után nyugodt évtizedek (uralkodók váltják egymást), a század első felében alakult ki a miniszterelnök szerepköre.

Franciaország − Kialakulás oka: pénzügyi válság, alapvető feszültség − 1789. július 14 Párizs, Bastille ostroma, kitör a forradalom − 1789.aug26 Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának kihirdetése − Minta: USA alkotmánya, Függetlenségi Nyilatkozat − Elvi alapjaiban: Rousseau Köztársaságpárti + f elvilágosodás elvei +Montesquieu, Locke (hatalommegosztás elve) alkotmányos monarchia, társadalmi szerződés − Minden ember szabadnak születik (szabadsága addig tart, amíg máséval nem ütközik, míg másnak nem árt) − Minden ember jogaiban egyenlő − Népfelség elve − A törvény előtti egyenlőség − Tulajdon, vallás stb. szabadsága − A király minden határozat szentesítését megtagadja. − 1791. szept polgári liberális alkotmány elfogadása − Franciaország alkotmányos monarchia lesz, hatalmi ágak szétválnak (kezdet: júl. 14) − Alkotmányos nemzetgyűlés feloszlik, választások, megalakul a törvényhozó gyűlés

− 750 tag: alkotmányos monarchia hívei (260), köztársaságiak (jakobinus + girondista 140) függetlenek (350) − 1792. ápr 20 a király girondista kormányt nevez ki, köztársaság lesz (alkotmányos monarchia bukása) − A rendszer megbukott, mert nem tudták rendezni az addig kialakult rossz helyzetet. Az eszmék szépek voltak, de pénz nem volt hozzá. A nép csalódott az alkotmányos monarchiában Felvilágosodás − A XVII. – XVIII századig tart − A természettudomány fejlődésén alapul, a feltörekvő polgárság eszmerendszere, térképészeti fejlődése, heliocentrikus világkép, Newton fizikai kísérletei. − A gondolkodás előtérbe kerül. − Szerintük fontos a józan ész, a haladás, a tolerancia és a szabadság. − Angliából indul (pl. Locke) majd Franciaországban terebélyesedik ki − Mindvégig a művelt világ keretein belül marad. − Istenhez való viszony: − teizmus =Istenhit (lényegtelenek a felfedezések) − deizmus

=Isten megteremti a világot, de aztán magára hagyta − ateizmus=nincs Isten, a világ természeti törvényekkel keletkezett, az ember dolga ezeknek a még alaposabb megismerése (az egyház fél ennek az elterjedésétől) − Montesquieu szerint az alkotmányos monarchia a megfelelő (angol rendszer) − Megfogalmazta a h atalmi ágak felosztásának elméletét: a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. − Rousseau sok kortársával nem értett egyet. − Elveti Locke és Montesquieu társadalmi szerződését (társ.szerz: az emberek és az állam közt szerződés jön létre, a nép bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.) − A nép közvetlen hatalmát hirdeti (népszuverenitás elve) − Nem tartotta szükségesnek a h atalmi ágak szétválását, mert szerinte ha mindenki rész vesz a döntéshozásban, így a többségi döntés

maga a közjó, tehát nincs szükség ellenőrzésre. − Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak. − Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. − Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost” − a Nagy Francia Enciklopédia (a bővülő könyvkiadás lehetőséget teremtett a felvilágosodás eszméinek összefoglalására) − a 33 kötetes mű a felvilágosodás egyik legfőbb terjesztője volt. Címszavai megalkotásában a felvilágosodás szinte minden jelentős képviselője részt vett Szerkesztői Diderot, D’Alambert, Helvetius (enciklopédisták) − Szabadkőművesek jelszavai: szabadság, egyenlőség, testvériség (idealista célok) − Titkos társaság, célja: az egész emberiség erkölcsi, és szellemi felemelkedése és a rászorulók támogatása. − Páholyokba tömörültek − 1717. London: Ekkor alakult az első nagypáholy − Csak a beszervező

és a beszervezett ismeri egymást