Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei

A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei A kereskedelmi bankok (KB) feladata: a pénzügyi közvetítés lebonyolítása, a megtakarítók és a megtakarítások felhasználói között. A pénzváltókból, letéti intézményekből fejlődtek ki A fejlődés szakaszai: 1. Reguláris betét: a megőrzött pénzt valamennyi év után visszaadják (UGYANAZT a pénzt)  100%-os tartalékképzés  Fizetni kell a tartalékolásért 2. Irreguláris betét: egybe rakják az összes pénzt, ha vissza kell adni valakinek, akkor UGYANANNYIT adnak vissza.  Részletek elvén alapuló működés  Ekkor alakul ki a hitelnyújtás  A tartalékképzés függ: ügyfélkör összetételétől, finanszírozási stratégiától (agresszív, konzervatív, szolid) 3. Betétek gyűjtése: a bank kamatot fizet azért, mert berakják az ügyfelek pénzeiket Természetesen hitelt is nyújt ami után viszont kamatot számít fel. A KB-ok szerepe:  Pénzteremtés: a bank ügyfélkörén

belüli fizetésre alkalmas kereskedelmi banki pénz  Közvetett tőkeközvetítés szereplője: a megtakarítók rájuk bízzák forrásaikat, s ezt a bankok kihelyezik  Klasszikus szerep, betét és hitel: betétgyűjtés és hitelezés (a betéti és hitelkamatláb különbsége a kamatmarzs, jutalékos ügyletekből származó összegek a bankok bevételei  Transzmissziós szerep (közvetítés): összhang teremtése a rövid és hosszú futamidejű igények között, kapcsolatot teremtenek a különböző devizanemekben megjelenő igények között is (külföldi forrás szerzése és ebből hitelezés)  Banki kockázatok: 1. Likviditás 2. Jövedelmezőség 3. Biztonság Ezeknek a feltételeknek egyszerre nem lehet megfelelni, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. Ezeknek megfelelően kockázatok alakulnak ki: 1. Likviditási kockázat: A KB a pénzeit a következőképpen használhatja fel: - Hitelezés - Bankközi piacon való kihelyezés - Állampapír

vásárlás A likviditási kockázat azt jelenti, hogy hirtelen betét-visszahívási kockázattal kell számolni. 2. Piaci kockázat: Azt takarja, hogy a bank eszközeinek piaci értéke megváltozhat, ez kedvezőtlenül hathat. Két tényező változása fontos: - Kamatlábak - Devizaárfolyamok változása Hogyan lehet ezeket kezelni: - Teljesen összehangolni a mérleg eszköz és forrás oldalát - (de inkább) határidős ügyletek a kockázat menedzselésére 3. Hitelkockázat: Az adós esetleg nem fizeti vissza a felvett hitelt. Elkerülésére alapos vizsgálat, hitelbírálat A hitelkockázat kezelésére diverzifikálnak: egy-egy iparág, egy-egy ügyfél esetében csak adott mértéken lehetséges a kihelyezés. 1 A KB-ok ügyletei:  Passzív bankügyletek: (ugyanezt a témát lsd. még 5 Tétel) A banki betétgyűjtéseket nevezzük így. A bankok saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó forrásokat gyűjtenek be. Fajtái: 1. Betétek gyűjtése Fajtái: 

Látra szóló (bármikor elviheti a pénzt)  Lekötött betét (előre meghatározott időre mond le a pénzéről)  (esetleg még) befektetési alapok (magasabb hozamot biztosítanak, bármikor hozzáférhetőek) 2. Banki értékpapír kibocsátás (pl: bankkötvény, letéti jegy) 3. Bankközi piacon szerzett pénzek (hitel felvétel jegybanktól, más kereskedelmi banktól)  Aktív bankügyletek: (ugyanezt a témát lsd. Még 4 Tétel) Kialakulása az ipari forradalom hatására fellépő hatalmas tőke igénynek köszönhető. Hitelezés, a rendelkezésre álló pénzösszegek kihelyezését jelentik. Cél a forrás költségeknél magasabb hozamot elérve profitra szert tenni. Fajtái: 1. Hitelnyújtás 2. Betételhelyezés (más bankoknál, pl JB-i kötelező tartalék) 3. Követelést megtestesítő értékpapír vásárlás (pl: államkötvény) 4. Tőkeérdekeltségek szerzése (ez nem a KB fő tevékenysége) Aktív és passzív bankügyletek összehasonlításai: A

passzív (betét) és aktív (hitel) bankügyletek elnevezése a bankmérlegre gyakorolt hatásuk alapján alakult ki. A mérleg jobb oldalán a források (passzívák), azaz a betétek állnak A követelések a mérleg bal oldalán szerepelnek, mint aktívák, ezek közé tartoznak a később teljesítésre kerülő hitelek. Mérleg: Aktívák Passzívák HITELEK BETÉTEK  Fizetési forgalom lebonyolítása: (Ugyanezt a témát lsd. Még 5 Tétel) A forgalomban lévő pénzek két fő technikai formája: számlapénz és készpénz. Ennek megfelelően a fizetési forgalom lehet: - Számlapénzforgalom: a számla lényege, hogy arról naponta átutalásokat (kifizetéseket) lehet teljesíteni, illetve jóváírásokat (pénz befolyásokat) lehet fogadni - Készpénzforgalom: a modern gazdaságokban aránya egyre csökken. (Befizetni lehet: bankokban, átutalási postautalványon. Kifizetés lehetséges: postautalvánnyal, csekkel történő fizetés nyomán, készpénzfelvételi

utalvánnyal) A fizetési forgalom irányát tekintve lehet: - Belföldi (nemzeti): 1. Átutalás: a kötelezett kezdeményezi a számla vezetőjénél 2. Inkasszó: a jogosult kezdeményezi azzal, hogy a beszédes folyamatát elindítja a bankjának adott ilyen irányú megbízással. Fajtái: határidő, és azonnali inkaszó - Külföldi (nemzetközi): 1. Átutalás 2 2. Inkasszó 3. Akkreditív v okmányos meghitelezés: az egyik legbiztonságosabb fizetési mód. A bank kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére harmadik személy, a kedvezményezett javára fizetést teljesít előre meghatározott összegben. Kockázat csökkentési lehetőség az eladónak és a vevőnek is (Az eladó a bank fizetési ígéretét tartja kézben, biztosabb lehet abban, hogy fizetnek neki, kockázata csökken. A vevő fizetőképességét erősíti a tárgyalási pozíciókban ez a lehetőség)  Banki szolgáltatások: növekvő aránya jellemző a bankoknál,

ennek oka, hogy a hitelezésnél felhalmozott tudás kamatoztatható ezen a területen. A bank a nyújtott szolgáltatásokért cserében juttatásokban részesül. - Nyílt-, zártletét - Értékpapír kereskedés: tőzsdén kívüli papírok (OTC) adásvétele, határidős értékpapírügyletek kötése, értékpapírok letéti kezelése. - Információszolgáltatás - Vagyonkezelés - Valuta és devizákkal kapcsolatos ügyletek: adás, vétel, váltás. - Biztosítás - Bankügynöki tevékenység - Befektetés és pénzügyi tanácsok 3