Szociológia | Szociálpolitika » Strukturális alapok, kohéziós alapok és célok, jóléti hatások és célok

Strukturális alapok, kohéziós alapok és célok, jóléti hatások és célok A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentse, és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékelje. Strukturális Alapok (átfogó programokat támogatnak): • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • Európai Szociális Alap (ESZA) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) Közösségi Kezdeményezések (a strukturális alapok 5%-át finanszírozásukra fordítják): • INTERREG Program: határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése. • URBAN Program: a válságban lévő városok és a városi agglomerációk gazdasági és szociális regenerációja, a tartós városi fejlődés

előmozdítására való tekintettel. • LEADER Program: vidékfejlesztés támogatása egy nemzetközi hálózat létrehozásával. • EQUAL Program: transznacionális együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerő-piacon előforduló diszkrimináció és az egyenlőtlenség minden fajtája ellen vívott harcban. 2000-2006 közötti célkitűzések: 1. célkitűzés: A fejlődésben elmaradott területek strukturális alkalmazkodásának ösztönzése Ezek a régiók komoly problémákkal küzdenek a foglalkoztatás, a termelési rendszer, a jövedelmezőség vagy az infrastruktúra terén. Az ide tartozó régiókban az 1 főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75 %-át. 2. célkitűzés: A gazdasági és szociális átmenet támogatása a strukturális nehézségekkel, a gazdasági és szociális átalakulás problémáival küszködő térségekben. Hanyatló iparágak átalakítása, vidéki területek korszerűsítése, városi körzetek

modernizálása, magas 1 munkanélküliség leküzdése. Támogatást kell nyújtani a kis- és középvállalatoknak, növelni kell a fejlesztések ösztönzését, enyhíteni kell a szociális, és környezetvédelmi gondokat. 3. célkitűzés: Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak modernizálása. Nem regionális, hanem horizontális elven működik, vagyis egy ország teljes területén felhasználható a támogatás. Oktatás, képzés rendszerének, infrastruktúrájának fejlesztése, új munkahelyek teremtése, tartós munkanélküliség csökkentése. 1 tagállam 1 évben a strukturális és a kohéziós alapokból összesen legfeljebb GDP-jének 4 %-a nagyságú támogatásban részesülhet. A Strukturális Alapokból csak kidolgozott, beterjesztett programokra lehet forrásokat kapni. Ezek a programok valamely tagállam nemzeti vagy regionális hatóságainak kezdeményezésére születnek és végül az Európai Bizottság hagyja

azokat jóvá. A Bizottság által kezdeményezett programokat közösségi kezdeményezésnek nevezik. A támogatásokhoz tartozik még a működési programok-, nemzeti segélyprogram-, projektek részfinanszírozása, technikai segítségnyújtás. Regionális politika: A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló és ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai okok következtében, amikor különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket alakítanak ki, gazdasági okok, és kulturális okok is hozzájárulhatnak. A fejlesztés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik (elmaradottság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet) miatt, egységes megújításra szorulnak. A Római Szerződésben már megfogalmazódik, hogy a nyugat-európai

integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását. A területi különbségek a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban jelentős regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni, amelyek mérséklése szükségessé vált. 1975ben létrehozták az ERFA-t, a fejlesztések 80%-át infrastrukturális beruházások tették ki Az Egységes Európai Okmány új politikaként nevesíti a közösségi politikák között a regionális politikát, és kiegészíti a Római Szerződést a gazdasági és szociális összefogás fejezettel. A regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg, a különböző régiók közötti különbségek és a

kedvezőtlen adottságú területek 2 elmaradottságának csökkentésével, a Közösségnek mint egésznek harmonikus fejlődése érdekében. Erősítették a többi alapok közti koordinációt Regionális politika alapelvei: Szubszidiaritás és decentralizáció: A szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. A magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést az alacsonyabb szinten is el lehet érni. Partnerség: Együttműködést jelent a tagországok és az Európai Bizottság között a prioritások meghatározásától a programok végrehajtásának megfigyeléséig és értékeléséig. Programozás: A fejlesztési stratégiák kidolgozása, célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése. Koncentráció és addicionalitás: A

koncentráció azt jelenti, hogy a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság. Azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át. Az addicionalitás azt jelenti, hogy a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához. A koncentráció és az addicionalitás célja kettős: egyrészt az adottságok felismerése és erősítése, Másrészt olyan területi egységek kialakítására szolgál, ahol azonos vagy nagyon hasonló problémákkal küszködnek. ERFA: A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, projektfinanszírozás folyt, jelenleg az alap feladata a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, a

regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztése. Finanszírozza az infrastruktúrát, munkahelyteremtést, helyi fejlesztéseket. ESZA: A legkorábban felállított alap, célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt, a munkavállalók mobilitását, a fiatal munkavállalók esélyeinek növelését támogatta. Legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása. Az ESZA által támogatott tevékenységeket személyek, illetve szervezetek vehetik igénybe. Támogatási rendszerének céljai közt szerepel az oktatási rendszer hatékonyságának növelése, az információs gazdaság 3 és társadalom igényeit kielégítő szaktudással rendelkező munkaerő képzése. Elősegíti a munkanélküliek és hátrányos helyzetűek visszatérését a foglalkoztatásba. EMOGA: Azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének

növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. Az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta Mára szorosan kapcsolódik mind a mezőgazdasághoz, mind a vidékfejlesztéshez. Finanszírozza ezen intézkedéseket, segítséget nyújt a gazdálkodóknak, fejlődésben elmaradt régióknak. HOPE: Létrehozását a Közösség vizeinek túlhalászata indokolta. A Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította, így amikor a 80-as évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány jelentős csökkenésével, problémát okozott, hogy nem létezett halászatot korlátozó rendelet. Az alap célja a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése, halászati ipar modernizálása. Kohéziós Alap: Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az Alap a Közösség legszegényebb tagállamai felzárkóztatását támogatja a monetáris unióra való

felkészülés időszakában. Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. A környezetvédelemmel kapcsolatos és a nagy kiterjedésű közlekedési beruházásokat támogatja. A támogatott országokban a bruttó nemzeti termék kevesebb, mint az uniós átlag 90%-a. Az EU regionális politikájának nagy korszaka 1999-el véget ért, miután kidolgozták és alkalmazták az egységes belső piac kialakításában komoly szerepet játszó, a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását szorgalmazó regionális politika elveit, eszközés intézményrendszerét. Európai Beruházási Bank: Hozzájárul az unió belső piacának kiegyensúlyozott fejlődéséhez, a strukturális alapokkal kapcsolatos beruházási programok finanszírozását könnyíti meg, hitelek biztosításával járul hozzá a gazdasági és társadalmi kohézióhoz.

4 EU Szolidaritási Alapja: Pénzügyi elsősegélyszerű támogatást nyújt nagyobb katasztrófa esetén, célja a megelőzés. 2007-től a korábbi négy Strukturális Alap, a Közösségi Kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. Létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, valamint az Európai Halászati Alap. 2007-2013 közötti célkitűzések: 1. Konvergencia célkitűzés: Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: A célkitűzés a közös helyi és regionális

kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. Regionális Operatív Program: Fejlesztési feladatok csoportjai: gazdasági versenyképesség, humánerőforrás fejlesztés, agrárés vidékfejlesztés, környezetvédelem és infrastruktúra, regionális fejlesztés. A Nemzeti Fejlesztési Terv regionális fejezetének kiindulópontjául a területfejlesztési politika átfogó céljai és a régiók által kidolgozott stratégiák szolgáltak. Fejlesztési területek: • Regionális gazdasági környezet: térségi és települési elérhetőség javítása, társadalmi és területi különbségek mérséklése, turisztikai ágazat fejlesztése. • Integrált térség- és településfejlesztés: térségi és települési életminőség javítása, környezet minőségének javítása, környezetbarát közlekedés, szennyvíz-elhelyezési módok fejlesztése, megújuló energiaforrások. • Társadalom megújuló képességének

javítása: lakosság képzése, civil szervezetek működési hatékonysága, vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása. 5 • Technikai segítségnyújtás a programok végrehajtásának támogatására. Magyarország és a régiók: Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún NUTS rendszert alkalmaz Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége, a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók. • NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) • NUTS II :

tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) • NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20) A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. NUTS II. szintű régiók: • Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala • Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém • Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna • Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye • Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád • Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg • Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Nemzeti Fejlesztési Terv: A Nemzeti Fejlesztési Terv az a stratégiai dokumentum, amely hazánk Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból való részesedésének alapjául szolgál. Nemzeti

Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Eszköz arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját és Unióval megismertesse, és elfogadtassa. 6 2007 és 2013 között Magyarország 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, amely közel 8000 milliárd forintot tesz ki. A második nemzeti fejlesztési terv azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. 2004-2006 közötti operatív programok: • Humánerőforrás-fejlesztési OP: növelni kívánja a foglalkoztatási szintet, a megfelelő képzettség révén javítja a munkaerő versenyképességét, és biztosítja a társadalom összetartozás-érzését. • Gazdasági versenyképesség OP: célja a gazdaság növekedési bázisának ágazatok, szektorok és régiók szerinti kiszélesítése, a gazdaság magas, az EU

átlagát meghaladó növekedési ütemének fenntartása, a termelékenység növelése. • Környezetvédelem és infrastruktúra OP: az egészséges, innovatív, képzett és szolidáris társadalom kialakulását, a gazdasági versenyképesség növelését és a környezetminőség javítását, a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egyaránt szolgálja. • Agrár- és vidékfejlesztési OP: célja a mezőgazdasági versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés feltételeinek megalapozása a mezőgazdaságban, a vidéki foglalkoztatás és a vidék népességmegtartó erejének javítása. • Regionális OP: feladata a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, felelős az ország hét régiójának egyenrangú fejlődéséért, a különbségek megszüntetéséért. Új Magyarország Fejlesztési Terv: 2007-2013 Legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Megfogalmazza a

foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát; kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét; olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság változásaihoz; célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást. Átfogó célok: • Foglalkoztatás bővítése: munkaerő-kínálat növelése (foglalkoztathatóság javítása), munkaerő-kereslet bővítése (munkahelyteremtés), kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása 7 • Tartós növekedés elősegítése: versenyképesség növelése, gazdaság bázisának szélesítése, üzleti környezet fejlesztése Prioritások: 1. A gazdaság fejlesztése: • Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése: piacorientált

K+F- tevékenységek támogatása • A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása: technológiai korszerűsítés, a kkv-k közötti együttműködések bátorítása • Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: ipari parkok fejlesztése, szélessávú IT-hálózatok kiépítése 2. A közlekedés fejlesztése: • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása: a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, a vasúti fővonalak korszerűsítése, a folyami infrastruktúra bővítése • A térségi elérhetőség javítása • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése • Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 3. A társadalom megújulása: • A foglalkoztathatóság javítása: a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a

hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások • Az alkalmazkodóképesség javítása: felnőttképzés, rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon • A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek: pedagógiai fejlesztési programok, hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása • A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése: regionális tudásközpontok kialakítása, tehetséggondozás 8 • Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel: egészséges életmódra ösztönzés, szociális szolgáltatások fejlesztése, hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja, iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések, diszkrimináció elleni küzdelem, szolgáltatások fejlesztése, szervezetek megerősítése • A humán infrastruktúra fejlesztése: fizikai, környezeti és kommunikációs

akadálymentesítés, gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése 4. Környezeti és energetikai fejlesztés: • Környezetjavító fejlesztések: hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, árvizek és belvizek elleni védekezés • Környezetbarát energetikai fejlesztések 5. Területfejlesztés: • Együttműködő és versenyképes városhálózat: fejlesztési pólusok kialakítása • Megújuló vidék: falusias térségek fejlesztése • Az elmaradott térségek felzárkóztatása • A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése 6. Államreform: • A közigazgatás megújítása: szolgáltatások korszerűsítése,

elektronikus közigazgatás 9