Földrajz | Középiskola » Földrajzi övezetek

Földrajzi övezetek Forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Mérsékelt övezet Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg övezet Hideg mérsékelt öv Mediterrán területek Óceáni területek Szubtrópusi monszun területek Mérsékelten szárazföldi területek Szárazföldi területek Szélsőségesen szárazföldi területek Sarkköri öv Sarkvidéki öv Forró övezet Általános jellemzők:  az északi és déli szélesség 30o-a között fekszik  passzát szélrendszer uralma alatt áll  évi középhőmérséklet 20 oC fölött  az övezeten belül a csapadékeloszlás alapján három öv, és egy vidék különíthető el. Öv Területei Évszakok Természetes Csapadékeloszlása, Hőmérséklet növénytakaró, évi mennyisége állatvilág Amazonas-med. (D-Am) 1 állandóan forró esős egyenlítői Kongó-med. (Afr) Indonéz-szigetvil.(Ázs) öv 25 – 27 oC „minden nap”

2000 – 3000 mm Guayanai- felf. (D-Am) 1 meleg, esős Brazil- felf. (D-Am) 2. forró, száraz átmeneti Szudán (Afr.) Ausztrália északi területei öv 23 – 27 oC nyári esők Szahara (Afr.) 1. igen forró, Kalahári (Afr.) száraz („nyár”) térítői öv Arab-sivatag (Ázsia) Ausztrália belső sivatagjai 2. hűvös, száraz („tél”) 25 oC Guineai-öböl északi 1. száraz, napsütéses („tél”) trópusi partja (Afr.) monszun Elő- és Hátsó-India (Ázs.) 2 rövid forró („tavasz”) vidék 3. esős („nyár”) nagy napi hőingás (25-30 oC) esőerdő majmok, gazdag madár és rovarvilág szavanna:  nedves 300 – 1500 mm  száraz Az Egyenlítőtől  tüskés távolodva csökken. nagytestű állatok 100 – 250 mm Előfordul, hogy évekig nem hull. nyári esők sok csapadék (több ezer mm is lehet) Talaj Felszínformálás trópusi mállás, vörösföld lejtőlemosás, talajerózió, csuszamlások szavannai mállás vörösföld

aprózódás növényzet gyér gyenge aprózódás, (kaktuszok), váztalajok szél kígyók, rágcsálók monszunerdő (dzsungel) elefánt, tigris, fekete párduc laterit talaj mállás, lejtőlemosás, talajerózió, csuszamlások Mérsékelt övezet Általános jellemzők: Öv  nyugati szelek uralma jellemzi  évi középhőmérséklet 0 - 20 oC között  az övezeten belül három öv különíthető el. Éghajlati területek Területei Éghajlat mediterrán területek szárazföldek NY-i oldalán: nyár: a passzát által uralt, Földközi-t. melléke meleg száraz Kalifornia (É-Am.) Chile középső része (D-Am.) tél: nyugati szelek által uralt, Ausztrália déli félszigetei enyhe csapadékos szubtrópusi monszun területek szárazföldek K-i oldalán: Kínai – alföld (Ázs.) Koreai-félsziget (Ázs.) Japán délebbi szigetei (Ázs.) Florida (É-Am.) La Plata környéke (D-Am.) Dél-Afrika keleti sávja Kelet-Ausztrália meleg mérsékelt öv

(30o - 45o) Vízjárás Természetes növénytakaró Talaj Felszínformálás ingadozó keménylombú erdő, macchia (örökzöld cserje) fahéjszínű talajok folyóvízi erózió, talajerózió babérlombú erdő vörös- és sárgaföld télen: aprózódás nyáron: mállás nyár: nyári monszun az óceán felől fúj, csapadékos tél: téli monszun a szárazföld felől fúj, szárazság évi csapadék: 1000 – 1500 mm ingadozó Öv Éghajlati területek Területei óceáni területek USA ÉK-i partvidéke (ÉAm.) D-Chile partvidéke (D-Am.) Brit-szigetek (Eu.) Európa nyugati szegélye Mississippi-alföld északi mérsékelten része szárazföldi (É-Am.) valódi Európa középső sávja területek mérsékelt Mandzsúria (K-Ázsia) öv szárazföldi területek - hűvös nyár enyhe tél évi höingás kicsi (7-8 oC) évi csapadék: 800 – 2000 mm nyugaton: nedves kontinentális, keleten: kontinentális monszun éghajlatnak nevezik a kontinens

belseje felé haladva: az évi hőingás nő 10 oC  20 oC, a csapadék csökken 800  500 mm/év Préri (É-Am.) az éghajlat száraz kontinentális Pampák (D-Am.) az évi hőingás 25 oC  45 oC, Kelet-Európában a sztyeppék az évi csapadék 300  500 mm Szárazföldek belsejében szélsőségesen fekvő félsivatagok, sivataszárazföldi gok. területek Belső-Ázsia zárt medencéi hideg mérsékelt öv Éghajlat Kanada déli része (É-Am.) Öt-tó vidéke (É-Am.) Eurázsia széles sávja forró nyár zord tél az évi hőingás 40 oC  50 oC, az évi csapadék 100  200 mm hosszú (6-9 hónap), zord tél rövid, meleg, csapadékos nyár nagyon nagy évi hőingás kevés csapadék Vízjárás Természetes növénytakaró Talaj Felszínformálás egyenletes lombhullató erdő (nyír, tölgy, bükk) fenyérek tözegmohalápok barna erdőtalaj mállás, folyóvízi erózió ingadozó lombhullató erdő (tölgy, bükk, juhar, hárs) erdős puszta barna

erdőtalaj folyóvízi erózió ingadozó füves puszta feketeföld aprózódás, (sztyepp, préri, pampa) (csernozjom) szél erősen ingadozó gyér növényzet (cserjék) sivatagi váztalaj szél egyenletes tajga (fenyőerdő) nincs aljnövényzet podzoltalaj (szürke, tápanyagban szegény) fagy aprózó hatása Hideg övezet Általános jellemzők:  zord sarki szelek uralma alatt áll  évi középhőmérséklet 0 oC alatt van  az övezeten belül két öv különíthető el. Öv sarkköri öv Területei Éghajlat hosszú (9-10 hónap) zord tél Észak Amerika rövid „nyár” Eurázsia északi part menti sávja évi csapadék: 200mm sarkvidéki Grönland belső vidékei Antarktisz öv zord gyér csapadékú tél évi középhőmérséklet: -10 oC – -55 oC az évi csapadék (hó) 100 – 400 mm Természetes növénytakaró Talaj Felszínformálás tundra tundratalaj fagy okozta aprózódás (moha, zúzmó) nincs (jégtakaró) nincs

(jégtakaró) -