Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » PSZF Vállalkozás finanszírozás elméleti jegyzet, 2005

II. A vállalkozás, vagyona A vállalkozás tőkéje 1. Vállalkozás vagyona Vagyon rugalmassága= Forgóeszközvagyon / Tartós befektetések körébe tartozó vagyon Likviditás: eszközöket a szerint osztályozzuk, hogy milyen közel állnak a pénzzé tétel állapotához. • Produktív vagyon (vállalat céljainak eléréséhez szükséges vagyon) • Biztosítékul szolgáló vagyon (rendkívüli helyzet áthidalására szolgál, hideg vagy meleg tartalék) • Fölösleges vagyon (használaton kívül helyezett, ingatlanok, gépek, szükségtelen anyagok stb.) keletkezhet tudatosan vagy kényszerűen, minél előbb meg kell szabadulni tőlük. 2. Tőke fogalma, formái annak forrásai szerint • Önfinanszírozás (saját tőke), létre jöhet anonim társaság és nem anonim társaság. alapítói tőke átadása történhet pénzformában és nem pénzformában (apport) • Külső finanszírozás (idegen tőke harmadik személytől pénzpiaci közvetítéssel) 2.1

Alapítói tőke Vállalkozásban való részesedés ismérvei: • Az alaptőkéhez való hozzájárulás mértéke (kvóta) • A felelősség terjedelme a vállalkozás kötelezettségeiért • A személyes részvétel, valamint a vállalkozás üzleti, pénzügyi tevékenységére gyakorolt befolyás módja és mértéke • A nyereségből, veszteségből való részesedés módja és foka Egyéni vállalkozás: vállalkozó saját megtakarításait viszi a cégbe Közkereseti társaság: szükséges induló tőke vagyoni hozzájárulásként Betéti társaság: induló tőkét vagyoni betétként bocsátják rendelkezésre Kft: törzsbetét formájában Rt: az alaptőkét részvényjegyzéssel biztosítják. 2.2 Alapítói tőkét kiegészítő idegen tőke Az idegen tőke származhat tisztán pénzügyi, és/vagy teljesítmény kapcsolatokból. Az idegen tőke csoportosítása Tiszta pénztartozások (hosszúlejáratú): bankkölcsönök, kölcsönkötvények, egyéb hosszú

lejáratú kölcsönök. Tiszta pénztartozások (rövidlejáratú): különféle bankhitelek, folyószámlahitel, váltóhitel, diszkont-hitel, egyéb rövid lejáratú kölcsönök. Teljesítmény kapcsolatokból származó adósságok, kötelezettségek (hosszúlejáratú): a tartós befektetések tárgyát képező eszközök termelői, szállítói által nyújtott hitelek. Teljesítmény kapcsolatokból származó adósságok, kötelezettségek (rövidlejáratú): a forgóeszközök körébe tartozó eszközök szállítók által történő megfinanszírozása, az átvevők előre fizetései, és más tartós passzívák. A saját és az idegen tőke összehasonlítása Saját tőke Az alapító okiratban meghatározott mennyiségi rész Idegen tőke Az össztőkén belül nominális rész. Az adózott nyereségből történő visszaforgatás, amely a saját tőkét A nyereségtől, veszteségtől független növeli, a veszteség, amely a saját tőkét csökkenti

kamatigény. Felelősség legalább a saját tőkerész erejéig Nincs felelősség az üzletvitel eredményességet illetően. Kevés kivétellel részvételt biztosít a határozathozatalban Nincs határozathozatali jog az üzleti döntések tekintetében. Általában határidő (lejárat) nélküli Határidős Lehetőséget biztosít – néhány kivételtől eltekintve – a személyes közreműködésre A személyes közreműködésre a jog nem biztosított Személytelen hitelek kínálata és kereslete a tőkepiacon és pénzpiacon valósul meg. 2.3 A tőke szerkezete Saját tőke Jegyzett tőke (alapítói tőke) Tőketartalék Eredménytartalék Tárgyévi eredmény Előző évek el nem számolt vesztesége Idegen tőke Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök (hosszú lejáratú kötelezettségek) Rövidlejáratú hitelek és egyéb tartozások (rövidlejáratú kötelezettségek) 2.4 Nettó forgótőke A nettó forgótőkét (nevezik működő tőkének is) a

forgóeszközök összegének és a folyó finanszírozási források összegének különbözete. (working capital) (Pénzeszközök+Követelések+Készletek – Rövid lejáratú kötelezettségek – Hosszú lejáratú kötelezettségek közül a tárgyidőszakra eső rész • A forgóeszközök összegének a folyó finanszírozási források feletti összege • A hosszúlejáratú idegen forrásokkal finanszírozott forgóeszközök összege • A hosszúlejáratú idegen források (idegen tőke) azon része, amely a tartós befektetések finanszírozásához már nem szükséges. 3. A vagyon és tőke összetételének egyeztetése a tőke lejárat szerint A vagyon struktúráját és a tőke struktúráját lejárat szempontjából egyeztetni kell: A tartósan lekötött vagyonrészeket lejárat nélküli saját tőkével és hosszú lejáratú idegen tőkével finanszírozzuk. A forgóeszközöket (átmeneti eszközök) idegen tőkének minősülő folyó finanszírozási

forrásokkal, azaz rövidlejáratú tőkével finanszírozzuk. 3.1 A fedezet foka, mint a hosszúlejáratú likviditási követelmény kifejezője Arról, hogy tőkemegfeleléssel kapcsolatos finanszírozási szabálynak mennyire tesz eleget a vállalat, a fedezet foka mutatószám tájékoztat. Fedezet foka= (Saját tőke + Hosszúlejáratú idegen tőke) / Tartós befektetések Ha a mutató 1 vagy nagyobb megfelel a hosszúlejáratú likviditás követelményének, ha viszont kevesebb, mint 1 akkor a vállalat tartós befektetéseinek egy részét rövidlejáratú idegen forrással finanszírozza, és vét a hosszú távú likviditással szemben. Pénzügyi tőkeáttétel foka Tőkeáttétel1= Hosszú lejáratú idegen tőke / (Saját tőke + Hosszúlejáratú idegen tőke) A mutató nagysága a vállalat eladósodottságának fokát jelzi. Tőkeáttétel2= Hosszú lejáratú idegen tőke / Saját tőke A mutató 1 feletti része arra hívja fel a figyelmet, hogy a tőkeszerkezeten

belül az idegen tőke összege meghaladja a saját tőke összegét. A mutató 1 alatti értéke esetén a tőke szerkezetében nagyobb a saját tőke és kisebb az idegen tőke összege. 3.2 A vagyonstruktúra és a tőkestruktúra lejárat szerinti egyezőségének vizsgálata a forgóeszközök körében A vállalkozás fizetőképességét egy hitelező vagy kölcsönt nyújtó bank szempontjából a következő likviditási mutatók fejezik ki: Készpénz likviditás= (Pénz + Bankjóváírások) / Esedékes kötelezettségek Elsőfokú likviditás= (Pénzeszközök mérleg szerint + Vevőállomány) / Rövid lejáratú kötelezettségek Másodfokú likviditás= (Pénzeszközök mérleg szerint + Vevőállomány + Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek Harmadfokú likviditás (relatív likviditás, alanyi likviditási mutató)= Forgóeszközök / Rövidlejáratú kötelezettségek Arra a kérdésre, hogy a forgóeszközök körében fennáll-e a vagyonstruktúra

és a tőkestruktúra lejárat szerinti egyezősége a harmadfokú likviditási mutató alapján válaszolhatunk. Ha a mutató értéke 1, az egyezőségi követelménynek eleget tettünk. Ellenvetés a viszonyszámmal szemben, hogy az egyes kötelezettségek nincsenek időben ütemezve, továbbá a kötelezettségek együttes fedezetét vizsgáltuk. Arra a kérdésre, hogy a vállalat időben ütemezett kötelezettségeinek teljesítéséhez rendelkezik-e a szükséges eszközökkel, a vállalat tárgyi likviditási mérlege (abszolút likviditás) adhat feletet. Csak a jogilag, pénzügyileg már rögzített forgóeszközöket és kötelezettségeket veszi figyelembe. A tartozások (kötelezettségek) likviditási fokozatai: • Az I. fokon likvid eszközökkel szemben elhelyezhető kötelezettség (I fokú passzívák) Itt a lejárt határidejű és azonnal esedékes kötelezettségeket kell szerepeltetni. • A II. fokon likvid eszközökkel szemben elhelyezhető kötelezettség

(II fokú passzívák) Ide tartozónak tekintjük a 90 napon belül esedékes kötelezettségeket. • A III. fokon likvid eszközökkel szemben elhelyezhető kötelezettség (III fokú passzívák) Ide tartozónak tekintjük a 91-180 napon belül esedékes kötelezettségeket. • A IV. fokon likvid eszközökkel szemben elhelyezhető kötelezettség (IV fokú passzívák) Ide tartozónak tekintjük a 181 napot meghaladó, de 365 napon belül esedékes kötelezettségeket. • Az V. fokon likvid eszközökkel szemben elhelyezhető kötelezettség (V fokú passzívák) Ide soroljuk be a saját tőkét, amelyet nem kell visszafizetni, továbbá a visszafizetési kötelezettség nélkül átvett pénzeszközöket, a végleges fejlesztési juttatásokat stb. Az eszközök likviditás fokozatai Az eszközöket is likviditási rangsor szerint rendezni kell, a tevékenység során megvizsgáljuk, hogy a vállalat rendelkezésére álló eszközeit, azok közül melyeket lehet arra az időre

pénzzé tenni, amely időben a tartozásokat teljesíteni kell. I. fokon likvid eszközök Ide tartoznak a készpénz, az esedékes követelések a bank(ok)tól, a látra szóló betétek, a csekk és pénzutalvány követelések, a bemutatóra szóló értékpapírok, azok az értékpapírok, amelyekkel azonnali fizetések teljesíthetők. Ezeket az eszközöket teljesen mobil eszközöknek tekinthetjük II. fokon likvid eszközök Ezek az eszközök rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy rövid időn belül mobil eszközzé tehetők. Ide tartozónak tekinthetjük többek között azokat a váltókat, amelyek lejárati ideje nem hosszabb három hónapnál (első osztályú váltó), azokat a belföldi, külföldi vevőket, amelyek (akik) rendszeresen a szerződésben foglalt határidőn belül teljesítik fizetési kötelezettségeiket, elszámolás a munkavállalókkal, a visszajáró adó, az igényelt, de még nem teljesített állami támogatás, könnyen értékesíthető

értékpapírok (a vezetőszerepet játszó pénzpiaci és állampapírok, záloglevelek, a nem hivatalos piac részvényei), valamely árutőzsdén tőzsdeszerűen kezelt áruk. IIL fokon likvid eszközök Azok a vásárolt készletek, amelyek a megrendelésen alapuló termékek gyártásához, szolgáltatások nyújtásához kerülnek felhasználásra, a megrendelésre készült saját termelésű félkésztermékek és késztermékek, azok az anyagok, áruk, amelyek iránt a piacon kereslet van, azok az adósok, akik (amelyek) a jó adósok kategóriájába tartoznak, de időnként késedelmesen teljesítik fizetési kötelezettségeiket, a három hónapnál hosszabb lejáratú értékpapírok. IV. fokon likvid eszközök Az ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek és azok az egyéb berendezések és felszerelések, amelyek piacon rendeltetésük és műszaki színvonaluk alapján értékesíthetők. A befektetett pénzügyi eszközök közül a részesedések, a

hosszúlejáratú értékpapírok és bankbetétek, a vagyoni értékű jogok sorolhatók ide. V. fokon likvid eszközök Ide tartoznak az illikvid eszközök, mint például a kétes követelések, elfekvő, inkurrens készletek, rendeltetésük vagy műszaki állapotuk miatt nem értékesíthető tárgyi eszközök, továbbá a tartós befektetések. Abszolút likviditás= Eszközök likviditási fokozatonként / Kötelezettségek (passzívák) likviditási fokozatonként A mutató által kifejezett érték, akkor nem felel meg a követelményeknek, ha annak nagyságrendje eléri az 1-et. A mutató 1 feletti értékéből következtethetünk arra, hogy mennyi tartalékkal rendelkezik a vállalat a következő likviditási fokozatba sorolt kötelezettségeinek teljesítéséhez. Ha a mutató értéke 1 alatt van, intézkedéseket kell tenni az egyensúlyi állapot megteremtésére: • likviditási mérleg eszköz oldalán javítjuk az eszközök likviditási fokozatok szerinti

elhelyezhetőségét, növeljük az eszközök likviditási fokozatát (szorgalmazzuk a követelések behajtását, később esedékes váltót leszámítoltatunk, követelést eladunk (faktorálás), tárgyi eszközt értékesítünk. • likviditási mérleg forrás oldalának javítása érdekében, olyan döntéseket kell tenni, hogy a kötelezettségek alacsonyabb likviditási fokozatba sorolódjanak át (esedékes hiteltörlesztéseket/szállítói tartozások elhalasztása (prolongálása), bankhitel felvétele) 4. Likviditás és rentabilitás összefüggése Likviditás (fizetőképesség), rentabilitás (jövedelmezőség). A vállalkozás nem azért visz be vásárlóerőt a vállalkozásába, hogy a vállalkozás likvid legyen, hanem azért, hogy a befektetett tőkével profitot érjen el, azaz a vállalat rentábilis (jövedelmező legyen). Csak az a vállalat lehet életképes, amelyik a két követelményt egyidejűleg érvényesíteni tudja. Egy vállalkozásnak

mindig arra kell törekednie, hogy a két véglet (jövedelmező, de nem likvid, vagy likvid, de nem jövedelmező) között megtalálja annak a lehetőségeit, hogy úgy legyen tevékenysége jövedelmező, hogy egyidejűleg fizetőképességét is fenn tudja tartani. 5. A tőkeszerkezet és a saját tőkére jutó hozam összefüggése A vállalat tőkeszerkezete arról tájékoztat, hogy honnan származik az a vásárlóerő, amely lehetővé teszi a vállalkozási tevékenységhez szükséges vagyontárgyak megvásárlását az árupiacon. A tulajdonosok számára előnyt jelent, ha a tőkepiacon szerzett idegen tőke tőkeköltsége kisebb az össztőke hozadékánál, azonban a pénzügyi tőkeáttételt nem lehet korlátlanul növelni. • az idegen tőke tőkeköltsége (kamata) kisebb az össztőke hozadékánál, akkor a saját tőkére jutó hozadék nagyobb az össztőke hozadékánál • az idegen tőke tőkeköltsége (kamata) nagyobb az össztőke hozadékánál, akkor

a saját tőkére jutó hozadék kisebb lesz az össztőke hozadékánál. A pénzügyi tőkeáttétel ellen ható tényezők: • hitelezők a kockázatuk csökkentése érdekében megkövetelik, hogy az össztőkén belül a saját tőke érjen el egy meghatározott arányt. • idegen tőke után az adózás előtti nyereség terhére kell megfizetni a tőkeköltséget (kamatot), ez odáig is vezethet, hogy a vállalkozásnak nem lesz adózott eredménye, amelyből osztalékot részesedést fizethet Mekkorának kell lennie az össztőke hozadékának (vállalati tőkeköltségnek), ha előre ismert a befektetők által a befektetésük után megkövetelt (elvárt) hozam. Össztőkétől elvárt hozadék= (az össztőkén belül az idegen tőke összege / az össztőke összege)*az idegen tőke után a hitelezők által elvárt hozam + (az össztőkén belül a saját tőke összege / az össztőke összege)*a saját tőke után a befektetők által elvárt hozam • Változatlan

átlagos vállalati tőkeköltség mellett, ha változatlan össztőkén belül csökken a tőkeáttétel, az a saját tőkére jutó hozadék csökkenését eredményezi. • Kisebb lesz a saját tőkére jutó hozadék, ha a hitelezői kockázat csökkenése a hitelkamatok mérséklését eredményezi. 6. A tőkeszerkezet és a kockázat alakulásának összefüggése A tulajdonosok és hitelezők egyaránt kockázatot vállalnak, amikor pénzüket, mint vásárlóerőt a vállalatnak átengedik. A tulajdonosi tőke (saját tőke) kockázata a nagyobb az idegen tőke kockázatánál: • hitelezők akkor is igényt tartanak a hitel visszafizetésére és a kamatok megfizetésére, ha a vállalat fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez nem rendelkezik elegendő eszközzel. • fizetésképtelenség, csődhelyzet esetén a mobilizálható vagyonelemekből származó bevételekből először a hiteltartozásokat rendezik. • ha a tőke szerkezetében nincs idegen tőke, akkor

a kockázat teljes egészében a befektetők vállalják. Vállalkozás működő tőke kockázatának súlyozott átlaga= (az össztőkén belül az idegen tőke összege / az össztőke összege)*az idegen tőke kockázatát kifejező jelzőszám + (az össztőkén belül a saját tőke összege / az össztőke összege)*a saját tőke kockázatát kifejező jelzőszám A tőkeszerkezet, a várható hozamok és az eszközök kockázatának összefüggése • az össztőkén belül növekedett a saját tőke részaránya, csökkent a tőkeáttétel, az össztőke összegen nem változott • a tőkeáttétel csökkenése következtében mind a saját tőke, mind az idegen tőke kockázata csökkent, miközben a saját tőke és az idegen tőke kockázatának súlyozott átlag nem változott. • a saját tőke és az idegen tőke kockázatának csökkenése következtében a befektetők alacsonyabb hozammal is megelégszenek, a saját és idegen tőke súlyozott átlagos hozama

azonban változatlan maradt. III. A beruházási tevékenység értelmezése, rendszerezése A beruházási szükségletek felismerése 1. A beruházási tevékenység értelmezése Beruházás: azt a tevékenységet, amellyel a vállalkozó a pénztőkét a beszerzési piacokon az értéktermelő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezésekre, anyagokra, árukra stb.) váltja át beruházásnak nevezzük. A termékek pénzzé történő átalakulását likviditásként jelöljük A vállalkozási tevékenység tehát a beruházási és likviditási folyamatok egymást követő láncolata. A beruházási döntések tőkegazdálkodási döntések, a beruházásokhoz szükséges tőke megszerzése a finanszírozási döntések körébe tartozik. A beruházás a rendelkezésre álló (megszerzett) tőke hosszúlejáratú lekötése a vállalkozás eszköz jellegű vagyonában. reálberuházás: a tárgyi eszközökben, a tartósan lekötött forgó eszközökben

történő tőkelekötés. fináncberuházás: azokat a tőkebefektetéseket értjük alatta, amelynek célja, hogy a befektető más vállalkozásnál tartós jövedelemre tegyen szert, likviditási tartalékot hozzon létre, vagy az adózási előnyöket kihasználja. koncesszió: olyan jogügylet, amelynek keretében az állam, illetőleg az önkormányzat meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak időlegesen monopóliumot biztosít. 2. A beruházás fajtái Az különbözteti meg a beruházásokat, hogy milyen okok vagy célok teszik szükségessé a tőkebefektetést. létesítő beruházás: szigorúan egyszer fordul elő a vállalkozás életében. fenntartó beruházás: a tudomány és technika gyors ütemű fejlődése és ennek hatására a piaci körülmények permanens változása kényszeríti ki, a megmaradásért, a fejlődésért folyó küzdelem. hozzáigazító beruházás: amikor

a vállalkozás passzív módon reagál a megváltozott piaci körülményekre. pótlási beruházás: olyan tőkebefektetés, amelynek célja a fizikailag elhasználódott illetve technikailag elavult berendezéseknek új berendezésekre való cseréje. Tőkeveszteség: amennyiben a használati idő meghatározásakor a műszaki fejlődéssel együtt járó gazdasági avulást nem veszik figyelembe, vagy azzal számolnak, de a bekövetkezés időpontját rosszul prognosztizálták, ez azzal a következménnyel jár, hogy a magasabb színvonalú termelő berendezések megjelenésének időpontjában a befektetett tőke nem térül vissza. racionalizálási beruházás: termelő-berendezés cseréje esetén az azzal kapcsolatos tőkebefektetés (tőkelekötés) valamint az olyan tőkebefektetés, amelynek célja, hogy azokat a termelő berendezéseket, amelyek túlzott igénybevétel következtében progresszív költséggel üzemeltethetők, a gyártási mennyiség újraelosztásával

tehermentesítsék. bővítés jellegű beruházás: korábban is gyártott termékekre vonatkozóan a gyártási kapacitások növelése, célja a szűk keresztmetszetek megszűntetésével a termelési volumen növelése. átszervezési átállítási beruházás: olyan tőkebefektetés, amelynek célja a termelés technikai, technológiai, gyártástechnikai eredményeinek folyamatos alkalmazása a meglévő termelő berendezések átalakításával, másra való kicserélésével annak érdekében, hogy • termékszerkezetben lévő termékek időről időre kicserélődjenek • vállalkozás olyan időben jelenhessen meg a korábbihoz viszonyított korszerűbb vagy új termékkel, mielőtt a konkurencia azt megtenné • a vállalkozás szervezete és a szervezte irányítása feleljen meg a korszerű infrastrukturális követelményeknek, használja ki az abból származtatható előnyöket. diverzifikációs beruházás: olyan tőkebefektetés, amelyet azért határoznak

el, hogy a vállalkozás az addigi tevékenységi körből kilépjen, más szakmai területen is részesedést szerezzen. 3. Beruházások rendszerezése a) Nemzetgazdasági üzemgazdasági beruházások Nemzetgazdasági beruházás:azok a tőkebefektetések, amelyek eredményeként nyert kapacitások nem csak a gazdálkodó szervezetnél, hanem nemzetgazdasági szempontból is jövedelem termelő képesség növekedést eredményeznek. Üzemgazdasági beruházás: a beruházó eszköz állományát növeli, de nemzetgazdasági szempontból nem jelent kapacitás bővülést, pl. apport b) Termelő, nem termelő jellegű beruházás termelő: termelő szférát alkotó nemzetgazdasági ágak korszerűsítését és fejlesztését eredményezi nem termelő: közvetlenül a termelés célját nem szolgálja, állampolgárok egészségügyi, szociális, kulturális, sport és lakás szükségleteit elégíti ki. c) Alap beruházás, kapcsolódó beruházás, közös beruházás alap:

beruházási cél megvalósítását elsődlegesen és közvetlenül szolgálja, önálló beruházási egység kapcsolódó: önállóan üzemeltethető, de rendeltetése folytán összefügg az alapberuházással, vagy elősegíti, biztosítja annak működését pl. elektromos, víz, gáz hálózat építése a beruházási objektum arra történő rácsatlakoztatása közös: ha a fejlesztés két vagy több gazdasági szervezet együttes érdekét szolgálja és a fejlesztés, valamint az üzemeltetés költségeit közösen biztosítják. d) Infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások meghatározott javak, teljesítmények (elérése) biztosítása céljából eszközölt beruházás, hogy ezáltal közérdekű szükségleteket elégítsenek ki pl. villamos energia rendszer, közlekedés, távközlés, vasutak, közutak, oktatás, sport céljait szolgáló intézmények, emberi tőke. 4. Beruházási szükségletek felismerése szükségleteket kiváltó okok milyen

jeleivel találkozhatunk: a) A beszerzés területén • a tudományos közleményekben, szakfolyóiratokban megjelenő cikkek értékelése, szakmai kiállításokon, vásárokon szerzett tapasztalatok összegzése új termék és új technológiai folyamatok, valamint ezek alkalmazási lehetőségei szempontjából, • ajánlatok és prospektusok a berendezések előállítóinak új konstrukciókról • dokumentációk, ismertetések újfajta nyersanyagokról, félgyártmányokról, különös tekintettel az egymást helyettesítő lehetőségekre • az árak változásának tendenciái és az azokat kiváltó okok. b) A termelés területén • a gyártási és értékesítési program összetételének, volumenének változása • jelentések hibás gyártmányokról selejtszázalékról és a javítható selejtes termékekkel kapcsolatos többletköltségek, • a termelő-berendezések (gyártóeszközök) meghibásodásának gyakoriságáról, a meghibásodás okairól,

és a felmerülő költségekről vezetett nyilvántartások, • a termelési folyamatban a szűk keresztmetszetek, ezek okai, • a gépi berendezések termelőképességének kihasználására vonatkozó mérések, a berendezések extenzív, intenzív kihasználása, az azokra vonatkozó jelentések, • teljesítési késedelmek és ezek okai, • a növekvő energia felhasználás, növekvő pótalkatrész felhasználás, az ezekről vezetett nyilvántartások, • a közbenső raktározási költségek növekedése. c) Az értékesítés területén • a termékek életgörbéjének alakulása, • a forgalom változására vonatkozó nyilvántartások, részletezve értékesítési területek, vevőcsoportok és termékcsoportok szerint, volumenben és árösszegben kifejezve, • a fogyasztási szokások változásának figyelemmel kísérése, annak tapasztalatai, • a termékek gyenge minőségéből eredő visszáruk és árengedmények • a garanciális és a

szavatossági igények alakulása, azokkal kapcsol többletmunkák, az azokat kiváltó okok, • a piac telítettségére, a kínálat szerkezetére, a piaci részesedés alakulására vonatkozó szakmai elemzések, • a változó alkalmazási módozatok és lehetőségek a saját és a versenytársak termékeire vonatkozóan. d) Az innováció területén • a termelő-berendezések, a gyártási eljárások, a termelés szervezésének és irányításának területén bekövetkezett, várhatóan bekövetkező fejlesztési eredmények, tudományos dokumentációk és azok értékelése, • új termékek és gyártási eljárások kifejlesztésének vagy meglévő termékek, alkalmazott gyártási eljárások továbbfejlesztésének eredményei a vállalkozáson belül, • alkalmazástechnikai kutatások és kipróbálások útján szerzett tapasztalatok, • szabadalmi bejelentések figyelemmel kísérése. e) Szociális és személyzeti területen • a balesetek oka,

gyakorisága, • panaszok a munkafeltételekre, a munkára való igénybevétellel kapcsolatban, • a megbetegedések okai és gyakorisága, • a munkaerő hullámzás, annak okai, különös tekintettel a munkavállalók részéről felmerülő felmondási okokra, • a bérek, fizetések alakulása. f) Pénzügyi területen • az eszközstruktúra alakulása, különös tekintettel az eszközök likviditási fokozatára és technikai színvonalára, • a vagyonváltozások, a vagyon struktúrájának alakulása, • a pénzügyi eredménymutatók alakulása, • a tőkeszerzési és a likviditási lehetőségek, azok kihasználása, • pénzügyi preferenciák és azok kihasználásának lehetőségei, • a termelés (szolgáltatás) eszköz és élőmunka igényének alakulása • a kalkulált és ténylegesen elért árak alakulása, • a kihasználatlan, illetve túlfoglalkoztatott kapacitások pénzügyi eredményre gyakorolt hatása, • a vagyonvesztés, annak okai. g)

A vezetés, igazgatás területein • az adtok, információk megszerzésének körülményei, megszerezhető és kihasználatlan előnyök, dokumentációk feldolgozása, • az adatfeldolgozás idő- és élőmunkaszükséglete, • a döntések előkészítésének idő- és élőmunkaszükséglete, • a döntések realizálásának technikai feltételei, az "előbb odaérés" lehetőségei, a visszacsatolás technikai feltételei. IV. A beruházási döntések megalapozása gazdaságossági számításokkal előzetes számítás: a tevékenységet elindító döntéskor alkalmazott gazdaságossági számítás folyó gazdaságossági számítás: az előzetes számítás helyességét ellenőrző számítás 1. A jövedelmezőség és a gazdaságosság értelmezése a tőkebefektetésekkel kapcsolatban beruházásokkal kapcsolatos tőkefelhasználási lehetőségek: • választás a beruházás és nem beruházás jellegű befektetések között • választás

azonnali és későbbi időpontban eszközölt beruházás között, • választás azonos beruházási koncepció (azonos beruházási cél) egymástól eltérő megvalósítási változatai között, • választás különböző beruházási koncepciók között. jövedelmezőség= A tőkebefektetéssel elérhető eredmény / az egyszeri befektetetés összege arra ad feleletet, hogy egységnyi tőkebefektetéssel milyen nagyságú eredményt lehet elérni gazdaságossági vizsgálat (elemzés): különböző beruházási koncepció vagy azonos beruházási koncepció különböző megvalósítási változatainak a jövedelmezőségük alapján való összehasonlítása. 2. A ráfordítás számbavétele a beruházás gazdaságossági számításokban A beruházással kapcsolatos ráfordítások funkciójuk szerint lehetnek egyszeri (beruházási, fejlesztési), továbbá folyamatos (üzemeltetési) ráfordítások. 2.1 Egyszeri ráfordítások beruházás: amikor nem szükséges,

hogy a cél elérése érdekében, a tőke egy részét tartós forgóeszköz (biztonsági készlet) lekötésre használják fel. fejlesztés: amennyiben a tőke egy részét a beruházással kapcsolatosan tartós forgóeszközökben is lekötni szükséges. A reálfolyamatokban történő tőkebefektetés nagyságát meghatározó tényezők együtt a fejlesztés anyagi műszaki összetételét alkotják. 2.2 Folyamatos ráfordítások A termelés és szolgáltatás nyújtás során folyamatosan merülnek fel holt- és élőmunka ráfordítások, amelyek együttesen a termelés, a szolgáltatás költségét alkotják és jelentik a termelés, a szolgáltatás folyamatos ráfordításait. A folyamatos ráfordításokat költségnemek szerint, a költségek könyvviteli elszámolására vonatkozó előírásokkal összhangban célszerű tervezni. A költségek tervezésénél a következőkre kell figyelni: • a beruházás milyen mértékben változtatja meg a potenciális

termelőképességet, beruházó képes e azokat a feltételeket biztosítani • számításba kell venni a megrendelés állományt, annak jövőbeni alakulását • munkaerő szakképzettségi színvonala, átlagos teljesítmény százaléka • költségalakulás előzetes számítása 2.3 Egyszeri és folyamatos ráfordítások egybevezetése 2.4 A ráfordítások árazása A beruházás egyszeri, valamint folyamatos ráfordításainak árazása attól függően történik, hogy a tőkebefektetés megtérülésének vizsgálata, illetve a beruházási project kiválasztása kizárólagosan pénzügyi megtérülési ráta, vagy nemzetgazdasági (ha állami pénzt vagy világbanki hitelt vesznek igénybe) és pénzügyi megtérülési ráta együttes alkalmazásával történik. 3. Az eredmény meghatározása a beruházás gazdaságossági számításokban Az adózás előtti eredmény teszi lehetővé a beruházás hasznosságának a nemzetközi piacon történő egybevetését

más hasonló tőkebefektetéssel. Az adózás előtti eredmény e befektetés bruttó hozadéka. Adózás utáni eredmény a befektetés nettó hozadéka. A vállalkozó ha jól mérte fel lehetőségeit, a nettó nyereség mellett visszakapja a befektetett tőkét is azáltal, hogy azt értékcsökkenésként a működési költségek között rendre elszámolta. A nettó devizahozam számításának módja: a beruházással elérhető deviza árbevételből (többlet deviza árbevételből) levonják a közvetlen produktív – devizakiadást eredményező – import értékét. Nettó devizabevétel Devizabevétel (exportból származó árbevétel többlet) – Devizabevételt (árbevételt) csökkentő ráfordítások • energiaköltség belföldi áron • importból származó alkatrész, • importból származó gépek amortizációja, • egyéb, devizában felmerülő költség. =Nettó devizabevétel Devizakitermelési mutató: Export értékesítés tervezett

önköltsége Ft-ban / valutában várható bruttó bevétel szintetikus eredménymutatók: alkalmasak arra, hogy különbséget tegyünk gazdaságos és kevésbé gazdaságos beruházási döntések között, de nem informálnak arról, hogy a beruházás milyen technikai színvonalon valósul meg. A beruházás várható technikai színvonalának vizsgálata során arra keressük a választ, hogy miként alakul a termelés (szolgáltatás) gépesítésének foka, gépesítésének színvonala, automatizálásának színvonal. Azokat a mutatókat, amelyek ezekre választ adnak a beruházás analitikus mutatóinak nevezzük. Gépesítés foka: gépi munkaidő / összes munkaídő a teljes munkaráfordításból mennyit végeznek gépi berendezéssel A gépesítés foka nem fejezi ki azt a technikai színvonalváltozást, amelyre a kapacitásnorma változásokból következtethetünk. 4. A gazdaságossági számítások módszerei két csoportba sorolhatók: statikus vagy dinamikus

számítások. 4.1 statikus szemléletű tőkebefektetési számítások A statikus számítások közel állnak az üzemgazdasági szemlélethez, lényegüket tekintve gazdasági összehasonlítások és rentabilitási számítások (költségek összehasonlítása, nyereség összehasonlítása, egyéb tényezők összehasonlítása). A beruházás rentabilitása (nyereségráta) = beruházással elérhető évi nyereség / a beruházás egyszeri forgóeszköz és tárgyi eszköz befektetése A befektetés megtérülési ideje= fejlesztés megvalósításához szükséges pénzbefektetés / vele elérhető évi nyereség = 1 / nyereségráta Nyereségráta= átlagos évi nyereség / egyszeri befektetés alkalmas azonos megtérülési idejű beruházások rangsorolására, az egyszeri befektetés nagyságrendjének és az évi átlagos nyereség összegének meghatározásakor nem számolnak az időtányezővel. 4.2 a pénz időértéke A jövőben esedékes pénz mai értéke,

jelenértéke kisebb annak jövőbeli értékénél. A pénz időérték számítás lehetővé teszi a különböző időpontokban kiáramló, valamint visszaáramló pénzek összeadhatóságát. jelenérték: általános értelmezés szerint n év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt az összeget értjük, ami ha ma rendelkezésünkre áll n év alatt olyan összegre növekedne, mint a jövőben ugyanezen idő alatt esedékes összeg. A diszkontrátát haszonáldozatnak vagy a tőke alternatíva költségének is nevezzük. 4.3 dinamikus tőkebefektetési számítások A beruházás befejezésének időpontjához minél távolabb esik az egyszeri befektetés időpontja és minél nagyobb a befektetés összege annál nagyobb a pénz időértékkel növelt összeg. Befektetés megtérülése= Nyereség jelenértéke / Befektetés jelenértéke Beruházás időtartama: kivitelezési idő, üzemeltetési idő. A befektetett tőke visszatérülését a költségek között

elszámolt amortizáció biztosítja. Amennyiben a beruházás teljes időtartama (kivitelezés + üzemeltetési idő) alatt a befektetett tőke nagyságával azonos tőkehozadékot lehet, elérni akkor azt mondjuk, hogy a tőke megtérült. A beruházás teljes élettartamán belül minél rövidebb idő szükséges a tőke egyszeri megtérüléséhez, annál eredményesebb a tőkebefektetés. 4.31 a kamatláb feladata kalkulatív kamatláb (külső kamatláb, tőke-haszonáldozat): az a kamatláb, amellyel a ráfordításokat illetve az eredményeket a jelen időpontra átszámítják, olyan százalékos értéket vesznek figyelembe, amely azt fejezi ki, hogy ha a tőkét más célra fektették volna be, az évente milyen hasznot (eredményt) hozna (tőke helyettesítési költsége, marginális haszna). Az indokolatlanul magas kamatláb a befektetést drágítja, az indokolatlanul alacsony kamatláb az előnytelen befektetést is jónak minősíti. külső kamatláb: a

befektetőnek azt közvetíti, hogy mekkora minimális tőkehozadékot érne el, ha pénzét nem az adott beruházás finanszírozására fordítja, hanem más módon gyümölcsözteti. belső kamatláb: (egyedi kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségeinek, és a bevételnek valamely időpontra vonatkoztatott értéke zérus. 4.321 Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege alapján 4.322 Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása diszkontált hozadékszámítással 4.323 Nettó jelenérték NPV NPV= bevétel jelen értéke PV(R)– egyszeri ráfordítások jelen értéke PV(I) – folyamatos ráfordítások jelenértéke PV(C) 4.324 Azonos célú és kockázatú beruházási tervek ellenőrzése hozam – költség arány mutató alkalmazásával BCR1= PV(R) / (PV(I) + PV(C)) azt fejezi ki, hogy a beruházás

teljes élettartama alatt keletkező bevételek (bevételek + maradványérték) diszkontált összegéből a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségeinek diszkontált összege megtérül-e, illetve hányszor térül meg. a beruházás elfogadásának minimum feltétele BCR1≥1 BCR2= (PV(R) – PV(C)) / PV(I) azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt a képződő eredmény (nyereség) jelenidőpontra diszkontált összegéből a beruházás diszkontált egyszeri ráfordítása megtérül-e, illetve, hogy hányszor térül meg, a beruházást akkor érdemes elfogadni, ha BCR2≥1 A BCR mutatók nem használhatók az egymást kölcsönösen kizáró beruházási tervek rangsorolására. BCR1≥1 és BCR2≥1 csak akkor teljesülhet, ha a beruházás nettó jelenértéke pozitív. 4.325 Beruházási projektek kiválasztása belső megtérülési ráta számításával IRR: Egy beruházás belső kamatlába, belső megtérülési rátája az a

diszkont kamatláb, amelynek alkalmazásával az egyszeri és a folyamatos ráfordítások, valamint a bevételek nettó jelen értéke kiegyenlíti egymást, azaz a ráfordítások a velük elérhető bevételekből éppen egyszer térülnek meg. A beruházási befektetésekre vonatkozó döntéseknél követendő szabály: azokat a beruházásokat fogadjuk el, amelyek belső megtérülési rátája egyenlő a tőke alternatív költségével, azaz a kalkulatív kamatlábbal. A belső megtérülési ráta minimálisan megkövetelt szintjét általában a betéti és a hitelkamatláb közötti sávban határozzák meg. FRR pénzügyi megtérülési ráta: A beruházási terv vállalkozás szintű hatékonyságának (életképességének) vizsgálatát, elemzését segíti elő. 6. A beruházás kockázatának elemzési módszerei Minden beruházási döntés célja a jövőbeni helyzetek meghatározása. A jövőbeni helyzetek, állapotok meghatározása történhet biztonsággal,

kockázattal, vagy bizonytalansággal. A kockázat nem azonosítható a bizonytalansággal. Kockázat: tudatos magatartás, amely azon a felismerésen alapszik, hogy a tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok birtokában, azok bővülésével az elhatározások, a döntések jövőbeni kihatásait egyre nagyobb biztonsággal lehet megállapítani. Beruházási döntéseknél pár tényező, amely befolyásolja az események bekövetkezésének várt valószínűségét: • a gyártásra tervezett termék műszaki színvonalánál a világszínvonalú termékhez hasonlították e a saját terméket • helyesen mértéke e fel a reális szükségleteket • jól határozták-e meg a termék életgörbéjét, a várható eladási volument, árbevételt, nyereséget • a pénz időértékét és egyben a jövedelmezőségi követelményt kifejező kamatláb nagyságát jól választották-e meg stb. 6.1 Érzékenységi elemzés Az érzékenységi elemzés (érzékenységi

számítás) a beruházó arra irányuló tevékenysége, hogy a tőkebefektetéssel kapcsolatos kockázati tényezőket megismerje és azokat döntésénél figyelembe vegye. Első feladat: azoknak a változásoknak a meghatározása, amelyekre a tőkebefektetéstől elvárt eredmény a legérzékenyebben reagál. • a fejlesztés egyszeri ráfordítása, • a kivitelezési idő meghosszabbodása, • az üzemeltetési idő lerövidülése, • a folyamatos ráfordítások növekedése, • az eladási mennyiségek és árak jövőbeni alakulása, • a kamatlábak változása. Második feladat: kritikus tényezőkre becsléssel meghatározzák a várható kedvező (optimista), a várható átlag (becsült várható), és a kedvezőtlen (pesszimista) értékeket. Cél: figyelem ráirányítása az esetleges alternatívákra annak bizonyításával, hogy a befektetés a vele elérhető eredményből legalább egyszer megtérül, azaz a nettó jelenérték pozitív. Érzékenységi

elemzés definíció: az érzékenységi elemzés a beruházónak arra irányuló tevékenysége, hogy feltárja a beruházás pénzáramlásait (egyszeri befektetés összege, az értékesítés volumene, az eladási egységár, a változó és fix költségek, az amortizáció, az adó) befolyásoló tényezőket, prognosztizálja a tényezők értékeinek várható (lehetséges) módosulásait, és azok alapján számszerűsítse az egyes változók nettó jelenértékére gyakorolt hatását. Helyesen cselekszik a beruházó, ha a pénzáramlást befolyásoló változók értékeinek kombinációjában gondolkodik, és arra keres feleletet, hogy az egymástól függő változók módosulása hogyan befolyásolja a nettó jelenértéket. 6.2 A beruházás kockázatának elemzése a beruházás még megengedhető legmagasabb összege alapján Elsőként meghatározzák a beruházás célját, abból levezetik a beruházással elérhető többlet eredményt, vagy

költségmegtakarítást, és annak függvényében döntenek a beruházás még megengedhető összegéről. A beruházás megengedhető összege (B)= Áb⋅[(Ny/Áb0)+(Écs/Áb0)]/q MFt Ny – adózott nyereség a beruházás előtt Áb0 – évi nettó árbevétel a beruházás előtt Écs – értékcsökkenés évi összege a beruházás előtt Áb – beruházás után nettó árbevétel növekedése q – annuitási tényező Működési pénzáram követelmény évenként = B⋅q 6.3 A beruházás kockázatának vizsgálata nyereségküszöb elemzéssel A nyereségküszöb meghatározása a beruházónak arra irányuló tevékenysége, amellyel különböző feltételezett helyzetekben keresi a beruházás által elérhető nyereségnek azt az összegét, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke pozitív. Nyereségküszöb számítása= 1. Eladási ár Ft/db 2. Változó költségek Ft/db 3. Fix költségek Ft/db 4. Adózás előtti eredmény (1-2-3) Ft 5. Adó x %

6. Adózott nyereség Ft (4-5) = Nyereségküszöb A nyereségküszöböt értelmezhetjük úgy • mint minimális adózott tőkehozadékot ahhoz, hogy a nettó jelenérték zérus legyen, azaz a beruházás legalább egyszer megtérüljön • mint minimális adózott tőkehozadékot ahhoz, hogy a beruházó által elvárt nettó jelenérték elérhető legyen. 6.4 A beruházás kockázatának vizsgálata fedezeti pont számítással Amikor a beruházás kockázatát a fedezeti pont számítással vizsgáljuk, arra keressünk feletet, hogy a beruházónak a számított változó, valamint fix költségek figyelembevételével hány darab terméket kell értékesítenie a piac által elfogadott áron ahhoz, hogy az árbevétel fedezze a költségeket, és a nyereségből a befektetés, a beruházó által meghatározott időn belül, legalább egyszer megtérüljön, azaz a nettó jelenérték zérus legyen. V. Beruházások finanszírozása 1. A finanszírozás mint a tőkeszerzés

folyamata A vállalkozás alapításához és a már működő vállalkozás életképességének fenntartásához szükséges beruházások végrehajtásához a tőke megszerzését finanszírozásként, a finanszírozáshoz kapcsolódó a vállalkozás által figyelembe vett elvek összességét és az azokon alapuló elhatározásokat finanszírozási politikaként értelmezzük. A belső finanszírozás történhet forgalmi bevételből és a vagyon átrendezése révén: Forgalmi bevétel, ha a leírásokból, továbbá a nyereség visszatartása révén, és/vagy tartalékolásból történik. Vagyon átrendezése, ha az üzemvitelhez szükséges vagyont csökkentik és ezáltal lekötött tőkét szabadítanak fel, vagy az üzemeltetéshez nem szükséges vagyonrészt értékesítik vagy a készletek forgási sebességének növelésével (a készletek megtérülési idejének csökkentésével), a követelések beszedési idejének rövidítésével. Külső finanszírozás a

tőkepiacon keresztül • részesedés finanszírozás (saját tőke megszerzése) • idegen finanszírozás (idegen tőke megszerzése) Ha arról van szó, hogy választani kell a részesedéssel vagy kölcsönnel történő finanszírozás között, elsősorban a tőkét igénybe vevő viszonyait kell mérlegelés tárgyává tenni. A tőke átvevőjének legalább a következőket kell átgondolnia: • kölcsönnel történő finanszírozás esetén tudja-e a tőketerheket viselni, • részesedéssel történő finanszírozás esetén akar-e és, ha igen milyen mértékben osztozni a tőketársakkal az üzletvitelben, továbbá a nyereségben. 2. Finanszírozási elvek a) rentabilitás elve mekkora a rendelkezésre álló vagy pótloglagosan megszerezhető tőke költsége, minél alacsonyabb annál előnyösebb részben idegen tőkével finanszírozás esetén, hogyan alakul a saját tőke hozama b) biztonság elve azt a követelményt tartalmazza, hogy a beruházás

gazdaságilag hasznos üzemideje és a kölcsöntőke visszafizetési ideje, továbbá az össztőke jövedelmezősége és az idegen tőkével kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettség között az összhang biztosított legyen. c) rugalmasság elve abból a tényből adódik, hogy a tőkeszükségeltet többek között a konjunkturális és a szezonális ingadozások erősen befolyásolhatják, ügyelni kell, hogy a szükségtelen kamatköltségeket elkerüljék. d) normativitás elve valamely vállalkozó hitelképességének megítélésekor a tőke szerkezetét meghatározó normákból és szabályokból indul ki. Ilyen norma pl a befektetett eszközök és a forgóeszközök aránya, saját tőke és idegen tőke aránya, hosszú és rövid lejáratú hitel aránya. e) likviditás elve beruházási projekt szemléletű döntés esetén meg kell követelni, hogy a beruházó a tőkebefektetéssel kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettségét a beruházás nettó

hozadékából teljesíteni tudja. vállalati szemlélet esetén a vállalkozás összes likvid eszközeinek és kötelezettségeinek figyelembevételével dönthető el, hogy az adósságszolgálati kötelezettség teljesítésének feltételei biztosítottak-e. 3. Belső finanszírozás A belső finanszírozás esetén a kiegészítő pénztőke a vállalkozás forgalmi folyamatából illetve az üzemvitelhez nem szükséges (feleslegessé vált) vagyonrészekben lekötött pénztőke felszabadításából származik. 3.1 finanszírozás leírási bevételből A vállalkozásba befektetett tárgyi eszközök a termelési folyamatban fokozatosan értékcsökkenési leírás arányában megy át az új termék értékébe. 3.11 tárgyi eszköz értékének meghatározása Beszerzési ár (beszerzési költség). Felújítás is növeli a beruházás értékét lásd számvitel  3.12 tárgyi eszköz használati idejének meghatározása Az eszközök használati idejének

meghatározásánál tekintettel kell lenni a műszaki fejlődés által befolyásolt gazdasági avulásra ás az eszközök leterhelésével egyenes arányban változó fizikai elhasználódásra, továbbá a piaci viszonyok változására. Műszaki fejlődés által befolyásolt gazdasági avulás figyelmen kívül hagyása esetén a hatékonyabb termelőberendezések időpontjára nem térül vissza a befektetett tőke. Tőkevesztés: a csere időpontjában a termelő folyamatokból kiiktatásra kerülő eszközzel kapcsolatos befektetésnek a leírással törlesztésre nem került hányadával egyenlő. Nem célszerű a tőke visszanyerésének időtartamát az elhasználódási idő lerövidítésével lecsökkenteni, mert ennek következménye, hogy a termelési költségek között elszámolt leírás összegének nagysága veszélyeztetheti a termék gyártásának jövedelmezőségét és ezáltal a piaci értékesíthetőségét. 3.13 a befektetett tőke törlesztésének

(visszanyerésének) módszerei • lineáris (egyenletes) ütemű, akkor célszerű választani, ha a termelőeszközt gyártó termelési ágban a technikai fejlődés kiegyensúlyozott ütemű valamint tartósan jelentkező szükségletet kielégítő termék gyártása esetén visszanyert tőke az amortizációs idő egyes éveiben (Vt)= n⋅Bé/M Bé – az eszköz könyv szerinti bruttó értéke M – használati idő (év) n – a használati idő egyes éve. Évenként egyenletesen növekvő bruttó érték és meghatározott átlagos visszatérülési idő mellett a visszanyert tőke az amortizációs idő egyes éveiben (Vt)= [Bé⋅(1+N)n-1] / M⋅N N – a bruttó (nettó) érték növekedése (%) eszközök dinamikus szinten tartása: a működő termelőeszközök technikai színvonalának hozzáigazítása a mindenkori korszerűségi követelményekhez. • gyorsított (az idő függvényében degresszív) ütemű és olyan eszközök esetében indokolt, amely

eszközöket gyártó termelő ágazatokban a technikai fejlődés gyorsütemű, ahol a termékek piaca előre nehezen prognosztizálhatóan változik, ez a leírási módszer a veszéllyel fenyegető technikai színvonal változás miatti tőkevesztés elkerülését biztosítja. o degresszív leírás csökkenő maradványérték módszerével visszatérülő tőke a leírási idő egyes éveiben= Bé⋅[1-(1-am)n] visszatérülő tőke a leírási idő végén = Bé⋅ [1-(1-am)M] Bé – bruttó érték a leírási idő egyes éveiben, ha változatlan am – a leírás mértéke (%) a leírási idő egyes éveiben M – a leírási idő teljes hossza o degresszív leírás kumulatív módszerével leírás %-a= [(M+1)–n)] / [(M⋅(M+1) / 2] n – az évek száma • lassított (az idő függvényében progresszív) törlesztési módszerrel történhet. olyan esetben indokolt, amikor a termelő-berendezések bizonyos felfutási idő után képesek dolgozni azzal a

termelőképességgel, amelyet a gyártó szállító cégek garantálnak. A számviteli törvény nem engedi meg történhet o pótlási ciklus meghosszabbításával o tőke visszatérülésének szabályozásával 3.14 Az értékcsökkenés elszámolásának módosítása Écs-t az eszköz aktiválásakor kell meghatározni. Bekövetkezhetnek olyan módosulások, amelyek szükségessé tehetik az écs (tőketörlesztés) választott módozatának megváltoztatását. pl a termelőeszközt gyártó iparágban korábban nem prognosztizált technikai színvonalváltozás várható. 3.15 Az amortizáció kapcsolata a társasági adóval Az elszámolt értékcsökkenés növeli a költségeket, egyidejűleg csökkenti az adózás előtti eredményt. A számviteli törvény alapján előfordulhatna, hogy a vállalkozás olyan összegű amortizációt számol el, amellyel elkerüli az adófizetési kötelezettséget. Az adófizetés elkerülésének ezt a lehetőségét a társasági

adóról szóló törvény kizárja 3.2 finanszírozás a visszatartott nyereségből A beruházásának a visszatartott nyereségéből történő finanszírozása a pénzügyi menedzser számára a valós önfinanszírozást jelenti. Az önfinanszírozás lehetősége és mértéke függ: • a gazdálkodó szervezet (a vállalkozó) mindenkori nyereségétől, • a nyereség adóztatásának módjától • azoktól az adókedvezményektől amelyekkel az adótörvényben foglalt feltételek esetén a nyereség után számított adót az adózó csökkentheti és azáltal önfinanszírozó képességét növelheti, • az osztalék (részesedés) politikáról, egyéni vállalkozások esetén attól, hogy a vállalkozó 3.21 nyereségági cash flow számítása a belföldi illetőségű, kettős könyvviteli nyilvántartást vezető vállalkozás esetében Nyereségági cash flow-n a mérlegszerinti eredményt értjük, tehát azt a pénzáramlást, amely növekedés céljára a

vállalkozás rendelkezésére áll a működése során megszolgált nyereségből. MSZE meghatározása összköltség vagy forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatással. lásd számvitel  3.216 Az újra befektetett nyereség kapcsolata az osztalékkal Az adózott nyereségből önfinanszírozásra rendelkezésre álló nyereség nagysága attól függ, hogy a gazdasági társaság mennyi osztalékot (részesedést) fizet a tulajdonosoknak. Kérdés milyen árat fizetnek a tulajdonosok a vállalkozás önfinanszírozó képességének növekedéséért. A vállalat részvényeinek jelenértéke, árfolyama= Első évi osztalék / (tőkésítési ráta – növekedési ráta) Osztalékfizetési ráta= Első évi osztalék / Egy részvényre jutó nyereség (%) 1 – osztalékfizetési ráta = vállalat beruházásra fordítja az egy részvényre jutó nyereségből. Növekedési ráta= újra-befektetési hányad ⋅saját tőkearányos nyereség Egy részvényre jutó

nyereség tőkésített értéke= Egy részvényre jutó nyereség / tőkésítési ráta árfolyamérték – Egy részvényre jutó nyereség tőkésített értéke megmutatja, hogy a részvények mennyivel járulnak hozzá a vállalat önfinanszírozó képességének növeléséhez. ígért nyereségnövekedés jelenértéke= a befektetés nettó jelenértéke / (tőkésítési ráta – növekedési ráta) 3.22 A nyereségi cash flow számítása a belföldi illetőségű, pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozásánál 1. Árbevétel és egyéb bevételek 2. – Termelési és kezelési költségek 3. – Egyéb ráfordítások I. ± Számított eredmény 4. – Értékcsökkenési leírás 5. ± Vásárolt készletek állományváltozása II. Adózás előtti eredmény 6. – Adóalapot csökkentő tételek 7. + Adóalapot növelő tételek 8. Adóalap 9. Számított adó (8 sor x adókulcs) 10. – Adókedvezmények 11. Fizetendő adó III. Adózott eredmény (II

– 11 sor) 12. – Adózott eredményből részesedés IV. Befektetésre fordítható cash flow (III sor – 12 sor) 3.23 A nyereségági cash flow számítása külföldi illetőségű vállalkozásnál 1. Belföldről származó adóköteles bevételek 2. – Adóköteles bevételekkel szemben elszámolható költségek “ráfordíások” I. Adózás előtti eredmény 3. Számított adó (I sor * adókulcs) II. Adózott eredmény (I sor – 3 sor) külföldi vállalkozás az adózás előtti eredményét nem korrigálhatja, továbbá adókedvezményt nem vehet számításba 4. A KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS MÓDOZATAI Külső fin.: tőkepiacon keresztül történő fin Két forma: hitellel részesedés-finanszírozással 4.1 Finanszírozás hitellel A bank piacképes, jövedelmező, megalapozott így kevésbé kockázatos fejlesztésekre nyújt hitelt. A beruházási hitel lehet: a) közép- és hosszú lejáratú beruházási célhitel − csak meghat. célokra használható fel −

pl.: világbanki hitel, exportfejlesztő hitel b) fejlesztési pénzeszközök képződését megelőlegező, nem céljellegű hitel − belső források kiegészítésére − források megelőlegezésére − egyösszegben bocsájtják rendelkezésre − nem vizsg. hogy mire használták fel 4.11 A hitelnyújtás általános feltételei a) Saját forrás részaránya − a fejlesztés/beruházás meghat. részét belső forrásokkal kell fin − a saját forrást el kell különíteni b) Lejárati idő − hitel futamideje − első igénybevétel napjától számítják − befolyásolja: egyszeri térülési idő − államközi, bankközi megállapodások − a futamidő és a visszafizetési idő ált. nem esik egybe − türelmi idő: kamatokat fizetni kell, de a visszafizetési idő csak ez után kezdődik c) Kamatfizetési követelmény Kamat mértékét meghat.: − jegybanki refin. kamatláb − üzleti bank kamatrése Csak a jegybanki kamatlábnál magasabb kamatot

állapíthat meg a bank. Kamat kalkulálásának módja: − az év 365 vagy 360 nap − hónap tényleges hossza vagy 30 nap − milyen gyakorisággal kell fizetni a kamatot A bank számára a szerz.-ben meghat kamatláb és a tényleges hozam nem ua d) Költségtérítési kötelezettség rendelkezésre tartási jutalék, biztosítási díj, közvetítői jutalék e) Biztosítékok Biztosíték: a kockázatcsökkentés eszköze járulékos jellegű kötelem A jó biztosíték: könnyen kiköthető, könnyen értékelhető, piacképes, értékálló, tartós, könnyen ellenőrizhető A biztosíték lehet: személyi tárgyi Személyi biztosítékok Kezesség Egyszerű kezesség A kezes csak akkor köteles fizetni, ha a jogosult az egyenes adóstól megkísérelte behajtani a köv., de nem sikerült. Hitelt érdemlően bizonyítani kell A bankok nem fogadják el. Készfizető kezesség A köv. lejártakor a hitelező fordulhat a kezeshez, az adóshoz v mindkettőhöz Lehet, hogy

rögtön neki kell fizetnie, függetlenül, hogy az adós tud-e. Váltókezesség A kezes a váltó vmelyik szereplőjéért vállal kezességet. Feltétele, hogy a kezességvállalás magán a váltón szerepeljen. Bankgarancia Ha a bank adja: más javára nyújt biztosítékot ( olyan mint a készfizető kezesség ) áttételesen hitelt nyújt a vállalkozónak Ha a bank kapja: csökken a kockázata Tárgyi biztosítékok Zálog: vagyontárgyak lekötése a hitelező javára zálogszerződés járulékos jellegű jog nem teljesítés esetén bírósági végrehajtással szerezhető meg a tulajdonjog Jelzálog: a zálog tárgya ingatlan csak pénzkövetelés biztosítható vele Kézizálog: a zálog tárgya ingóság a tárgy a zálogtartó birtokába kerül megszűnéskor vissza kell szolgáltatni a jogosult nem használhatja a ztárgyat ha esedékességkor nem fizet a tulaj, el lehet idegeníteni hasznot hajtó ztárgy esetén a zjog a haszonra is kiterjed Bankhitelt biztosító

zálogjog: tárgya lehet: anyag, beftlen termék, fkt, árukészlet, tárgyi eszköz ( kiv. ingatlan ), jövőbeli termelés a zjog nem a ztárgy átadásával hanem hitelszerződéssel keletkezik a ztárgy a fizetésre kötelezett birtokában marad Óvadék: dologi jellegű biztosíték tárgya csak kp., értékpapír, lekötött deviza- és forintbetét lehet fontos hogy mennyire forgalomképes(teljesen vagy korlátozottan) át kell adni a hitelezőnek Követelések engedményezése: a köv. a jogosult egy harmadik személyre átruházza engedményezési szerződés alapján nem kell a köv. kötelezettjének hozzájárulása de értesítik figyelni kell a kettős fizetés veszélyére f)Hitelgarancia alapok Kisvállalkozói Garancia Alap: − elkülönített állami pénzalap − kis- és középvállalkozásoknak nyújt hitelt − különösen privatizációs és beruházási célú hitelek garantálása − a kezesség összege max. 100 mFt − futamidő max. 15 év − teljes

munkaidőben foglalkoztatottak száma max.300 fő Agrárvállalkozási hitelgarancia alapítvány: − mg.-i kis- és középvállalkozásoknal − 1991-ben hozta létre a Földművelésügyim Minisztérium Phare támogatásból − csak fejlesztési célra felvett hitelekhez nyújt garanciát 4.12 A hitelezés tárgyát képező beruházási terv megítélése A beruházási terv finanaszírozására vonatkozó döntés lehet: a) Project szemléletű − új váll. létesítésekor − működő váll.-nál jelentős rekonstrukció esetén − ha a tőkebef. jelentősen megváltoztatja a váll vagyonának nagyságát, szerkezetét b) Vállalkozás szemléletű − ha a beruházó adósságszolgálati kötelezettségét a tőkebefektetéstől függetlenül képződő jövedelemből is teljesíteni tudja A beruházási terv életképességét a bank a megtérülési ráták alapján vizsgálja(NPV, IRR, hozam-ktg mutató) mennyi idő alatt térül meg a tőke hányszor térül meg

a beruházás élettartama alatt 4.13 A vállalkozás hitelképességének megítélése Egy váll. hitelképes, ha adósságszolgálati kötelezettségét úgy tudja teljesíteni, hogy az nem okoz fennakadást a termelési tevékenységben, jövedelmtermelésben és nem okoz likviditási gondokat. A váll. hitelképességét nem lehet statikusan kezelni 4.131 A vállalkozás jövedelemtermelő képességének vizsgálata A váll. jövtermelő képességét jellemző mutatók: − üzemi(üzleti) tevékenység árbevétel arányos jövedelmezősége(haszonrés): ad.eredm/(értnettó árbev+egyéb bev) − az összes tev. árbevétel arányos jövedelmezősége: ad eredm/(értnárbev+egyéb bev+püművbev+rendkbev) − eszközjövedelmezőség: ad.eredm/összes eszk − saját tőkearányos nyereség: ad. eredm/saját tőke − bérarányos jövedelmezőség: ad. eredm/összes bérktg − belső növekedési ráta: (1-fizetett részesedés/ad.eredm)*saját tőkearányos nyereség −

adóráta: adófizetési kötelezettség/ad.eredm Megfelel az üzemgazdasági követelményeknek, ha: bérarányos jövedelmezőség > saját tőkearányos nyereség > eszk. arányos nyereség > árbev. arányos nyereség Követelmény, hogy: nyereség növekedése > árbev. növ > befektetett eszközérték változása > bérköltség növ A váll. jövedelmtermelő képessége jelentős mértékben függ attól, hogy mennyire tudja ellenőrzése alatt atartani a közvetlen és közvetett ktg.-ek és a készletek nagyságrendjének alakulását, mennyire eredményes a köv behajtása Erről tájékoztatnak a hatékonysági mutatók. 4.132 A vállalkozás likviditásának elemzése Túl alacsony likviditás esetén a teendők: − készpénz ellenében történő értékesítés fokozása − előleg és/vagy előrefizetés elfogadása, kikötése − intézkedések a kinnlévőségek behajtására − értékpapírok, részesedések eladása − a tevékenységhez

nem szükséges tárgyi eszk., készletek értékesítése − beruházások visszafogása − a tőke növelése − hitelek, kölcsönök felvétele Túl magas likviditás esetén a teendők: − árengedmény ellenében a készpénzzel történő vásárlás fokozása − magas kamatozású hitelek visszafizetése − részesedés vásárlás − innovációs és beruházási tevékenység fokozása − átmeneti kamatozó pénzbefektetések pénzpiaci papírokba − áttérés új, esetleg a kockázatot növelő gyártmányokra, technológiákra 4.133 A vállalkozás adósság viselő képességének vizsgálata a) Adósság-vagyon mutató a gazdálkodó szerv mennyire adósodott el Az adósság és saját tőke aránya mutató(1): hosszú lejáratú adósság*100/hosszú lejáratú adósság +saját tőke Azt fejezi ki, hogy a teljes tőkelekötésben hány %-ot képvisel a hosszú lejáratú adósság. Az adósság és saját tőke aránya mutató(2): saját tőke*100/hosszú

lejáratú adósság +saját tőke Azt fejezi ki, hogy a teljes tőkelekötés összegében hány % a saját tőke. b) Tárgyi eszköz fedezeti mutató Fedezetet nyújt-e a tárgyi eszk. értéke azokra a hiteltartozásokra, melyekre zálogként lekötötték T.eszk fedezeti mutató: a tárgyi eszk nettó értéke/hosszú lejáratú adósság A t.eszk értéke hányszor haladja meg a kapcsolódó hitelek összegét c) Adósságszolgálati fedezet mutatója A váll., a beruházás hitelképességét legátfogóbban kifejező mutató Adósságszolg. fedezet mutatója: (adózott nyereség+elszámolt écs+hosszúlej kölcsönök kamata)/hosszúlej kölcsönök kamata+hosszúlej. kölcsönök éves esedékes törlesztése A bankok a mutató 1 értékét még nem tekintik elfogadhatónak. Ált 1,5-öt fogadják el Érzékenységi vizsgálattal kiszámítják a mutatót a legkedvezőbb és leghátrányosabb helyzetre is. 4.134 A tőkeérték és a likviditási követelmény összefüggései

A beruházás akkor felel meg egyidejűleg a jövedelmezőségi és likviditási követelményeknek, ha: − a tőkehozadék minden évben pozitív előjelű és nagyságrendje minden évben meghaladja a fizetendő kamat és hiteltörlesztés együttes összegét − a hitelkamatláb nem haladja meg a kalkulatív kamatláb nagyságát A beruházás tőkeértéke független attól, hogy miként kerül visszfizetésre az igénybe vett kölcsöntőke és az egyes években jelentkező pénzügyi felesleget hogyan fektetik be. 4.14 Hitelkérelem, hitelszerződés A hitelkérelmet írásban, cégszerű aláírással kell benyújtani. A hitelszükségletet a hiteligénylőnek bizonyítani kell. A hitelkérelemnek tartalmaznia kell(általános követelmények): − a hitel összegét − a hitel célját − az igénybevétel és a visszafizetés ütemezését − a hitel mobil fedezetét − azokat a számítási anyagokat, amik alapján a hitel nagysága, visszafizetése ellenőrizhető −

azon adatokat, infókat, melyek a hitel időtartamára vonatkozóan megfelelően tájékoztatják a bankot a hitel gazdasági, pü.-i indokoltságáról, a váll jövedelemtermelő- és hitelképességéről Speciális követelmények: − hogyan kell eleget tenni az ált. követelményeknek − speciális számítások 4.2 Részesedés-finanszírozás − a tőkét átadó részesedik a folyó nyereségből − kártalanításra, likvidációs bevételre tarthat igényt A részesedési viszonyt sok esetben nehéz a hitelviszonytól elválasztani. Részesedési jogviszony keletkezik, ha: a) vmely természetes v. jogi személy a vállakozás egészében részesedik bizonyos mértékig b) a váll. tagjainak azonos jogaik vannak és a tagok közötti társasági jogviszony megszüntetése szükségessé teszi a társaság végelszámolással történő megszüntetését c) a társaság tagjai abban egyeztek meg, hogy vmelyik tag kiválása esetén a részére járó térítés mértékét

a váll. jövedelmezősége v. likvidációs értéke alapján határozzák meg 4.21 Részesedés működő vállalkozásban Megkülönböztetünk: a) részesedést a váll. értékelése nélkül b) részesedést a váll. értékelésével a) ha vki bt.-be kültagként fektet be vizsgálni kell a váll. életképességét, de nem kell értékelni b) ha vki bt.-be beltagként fektet be mikor részesedést eszközölnek az elvárható nyereség reményében, olyan esetekben, mikor a finanszírozási koncepció a váll. tevékenységének bővítéséhez, átalakításához, fuzionálásához, eladásához kapcsolódik mindig értékelni kell, ha többségi részesedést akarunk szerezni a váll.-ban 4.22 A vállalat értékelés módszerei Összes eszköz – összes kötelezettség A tőkét adót csak az érdekli, hogy a váll. milyen jövedelmet hozhat a jövőben A várható hozam alapján az értékelés történhet annak feltételezésével, hogy a hasznosítás módja: a) a

váll. meghatározott ideig történő üzemeltetése A váll. értékét a jövedelemérték, az üzemletetéshez nem szükséges vagyontárgyak eladásából származó bev és a váll. megszüntetésekor elérhető bev határozza meg b) a váll. meghatározatlan ideig történő üzemeltetése A váll. értékét a jövedelemérték, az üzemletetéshez nem szükséges vagyontárgyak eladásából származó bev határozza meg. A jövedelemérték a jövőbeni jövedelmek tőkésített értéke. 4.23 A hozamszámításon alapuló értékelés A nettó pénzjövedelem nagyságát a jövőben, az üzemeltetés egyes évében elérhető pénzbevételek és pénzkiadások különbözetének a megválasztott jelenidőpontra számított értéke határozza meg. a) Jövőbeni eredmény becslése A múltban elért eredmény segítségével számítják. A múlt eredményének meghatározása átlagszámítással: − az utolsó 3 üzletév átlagát veszik − ha erős a konjunkturális

ingadozás, akkor az utolsó 5 évet nézik, de kizárják a legjobbat és a legrosszabbat ( tulajdonképpen 3 évet vesznek ) − ha a váll. felemelkedésben vagy hanyatlásban van, akkor nem lehet egyszerű átlagszámítást használni − nem alkalmazható az egyszerű átlagszámítás, ha az évenkénti nyereség változása összefügg a befektetett tőke nagyságának évenkénti alakulásával( ilyenkor relatív átlagszámítást haszn.) − lehet olyan eset, mikor teljesen mellőzni kell az átlagszámítással történő meghatározást A múltra vonatkozó eredmény helyesbítése jövőbeni eredménnyé: a múltra vonatkozóan megállapított eredményt korrigálni kell a befolyásoló tényezőkkel b) A tőkésítési kamatláb megválasztása Függ: − tőkepiaci viszonyoktól − a váll. formájától ( milyen az üzleti rész mobilizálásának lehetősége ) − a váll. nagyságától ( nagyváll-nál a közel azonos tevékenységet folytató, azonos

nagyságrendű vállalatok által elérhető tőkehozadékot veszik alapul, kicsiknél nincs szabály ) − a váll. tevékenységétől ( nagyobb kockázat esetén nagyobb tőkehozadékot várnak el ) A betéti kamatlábak kiindulópontot jelenthetnek. Számolni kell az inflációval is. Két megoldás: az infláció mértékétől függően magasabb kockázati tényezővel számolnak, és megemelik a kamatlábat az árbevételt és a költségeket változatlan áron számítják, kiszűrik az infláció hatását c) Jövedelemérték számítása A hozamszámításon alapuló vállalati értékhez hozzá kell adni azoknak a vagyontárgyaknak az értékét, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a jövedelemtermelésben. Tervezett pénzjövedelem: tartalmazza az árbevételben realizált adózás utáni nyereséget, és az értékesítési árbevételben visszatérült leírásnak a pótló beruházások finanszírozásához szükséges hányaddal csökkentett összegét.

Likvidációs érték: azt az értéket fejezi ki, amely a vállalatért élettartamának eltelte után még kapható. Függ attól, hogyan lehet a vállalatot értékelni. VI. A forgalom finanszírozása (üzletfinanszírozás) 1. Statikus és dinamikus finanszírozási tervezés 1.1 Az állományi és forgalmi szemléletű tervezés alapvető jellemzői 1.11 A finanszírozási terv időhorizontja és a gördülő tervezési technika A hatékony vállalkozás folyó gazdálkodásának finanszírozása hosszabb távon nem alapulhat a gazdasági események utólagos követésén. A gondok elkerülésére nélkülözhetetlen a pénzügyi folyamatok bizonyos mértékű előrelátása és tudatos vezérlése. A finanszírozási terv a vállalati pénzügyi terv része, a pü-i terv gerincét alkotja. A fin. terv különböző időtávokra készülhet A fin tevékenység alapjául az éves terv szolgál A folyó gazdálkodás vitelét operatív tervre szokás alapozni. Nagyobb cégek fin

tervet is össze szoktak állítani Gördülési tervezési technikának nevezzük, hogy egy-egy részidőszak elteltével el kell készíteni a következő időszak azonos részidőszakának tervét. 1.12 Az éves tervezés főbb sajátosságai Az éves finanszírozási terv állományai és forgalmi szemléletben egyaránt összeállítható. Az állományi adatok egyegy időontra értelmezhetők Az állományi szemléletű terv a vállalkozás eszközeit és forrásait állítja szembe egymással kiválasztott időpontokra. A likvidítási terv a forgalmi szemléletű fin-i előirányzat hagyományos formája. Lényegében a várható bevételek és kiadások szembeállítására szolgál, ezért bevétel-kiadási tervnek is szokták nevezni. A terv a kiválasztott időszakot jellemző ún. forgalmi adatokból épül fel A forgalmi és az állományi adatok közötti összefüggést a közismert mérlegegyenlőség írja le, melynek általános alakja: Nyitó állomány+növelő

forgalom=Csökkentő forg+záró áll. A kétféle szemléletű terv nemcsak szoros összefüggést mutat, de egymás kontrolljaként is felhasználható. Az éves terv szerkezete általában hasonlít a számviteli beszámolóéhoz. 1.2 Az éves státusz összeállítása A státusz az állományi szemléletű finanszírozási terv hagyományos formája. A státuszban előirányozható az a legkisebb eszközszükséglet, mely az üzleti terv megvalósításához elegendő, ugyanakkor csak annyi forrás lekötését igényli, hogy a tőkeköltségek a szükséges szintet ne haladják meg. 1.21 Az eszköz oldal tervezése 1.211 A befektetett eszközök A befektetett eszközöket a mérlegegyenlőség felhasználásával célszerű megtervezni. Az immateriális javak előirányozható forgalmai: növelő forg-vásárlás, saját előállítás, apport; csökkentő forg-terv szerinti és felüli écs., értékesítés Látható, hogy az immat. jószágok növekedése kizárólag a

vállalkozás vezetésének döntéseitől függ A csökkentő forgalom egyik összetevője a terv szerinti és a terven felüli écs leírás. Az utóbbi csak kivételes esetekben prognosztizálható, ha valamely immat jószág feleslegessé, használhatatlanná válása valószínűsíthető. A forgalomképes immat jav tervezett eladása a vezetés kompetenciájába tartozik. A tárgyi eszközök jellemző forgalmi adatai: Megnevezés: Ingatlanok, berendezések, felszerelések, gépek Beruházások Növelő forgalom: beruházások aktíválása Csökkentő forgalom: terv szerinti és felüli écs értékesítés, apportba adás Beruházási szállítók teljesítménye saját előállítás, értéknövelő felújítás, apport Beruházások aktíválása Terven felüli écs. A tárgyi eszközök bővítésével, a beruházások alakulásával kapcsolatos előirányzatok nagyobb végeknél külön beruházási tervben kapnak helyet. A tervkészítéskor meglévő vásárolt

tárgyi eszközök amortizációval csökkentett beszerzési költségen, a saját előállítású t.e pedig nettó közvetlen önköltségen szerepeltethetők a tervben Az újonnan beszerzendő eszközöket várható beszerzési áron, a saját előállításúakat pedig kalkulált önköltségen értékelhetjük. A befektetett pénzügyi eszközök forgalmi adatai: Megnevezés: Növelő forgalom: Részesedések vásárlás Értékpapírok vásárlás Adott kölcsönök kölcsön nyújtás H.l bankbetétek lekötés Valamennyi befektetett pénzügyi eszköznél Csökkentő forgalom: dáelas, apportálás törlesztés, apportálás törlesztés lekötés megszüntetése értékvesztés A befektetett pü-i eszközök majd minden változása vezetői döntést igényel. Kivételt csak az értékpapírok és adott kölcsönök törlesztése és az esetleges értékvesztés jelent. Míg a törlesztések időpontjai a vállalat számára előre ismertek, addig a várható értékvesztés

többnyire csak becsülhető, főként az előző évek tényadatai alapján. 1.212 A készletek A készletek tervezése legegyszerűbben mérlegmódszerrel történhet, az alábbi forgalmi adatok figyelembevételével: Megnevezés: Növelő forgalom: Csökkentő forgalom: Anyagok beszerzés anyagfelhasználás, ért. értékesítés Áruk beszerzés pénzügyi rendezés Készletekre adott előleg előleg fizetés értékesítés Állatok Beflen termelés és félkész Késztermékek saját előáll, vásárlás termelés közvetlen költségei elkészült term-ek klen ktgei elkészült termékek klen ktgei értékesítés klen ktgei értékvesztés Valamennyi készletféleségnél A készletek körében különösen gyakoriak az olyan mozgások, melyek egyáltalán nem, vagy csak tapasztalati alapon, igen nagy pontatlansággal tervezhetők. Ezekkel a tervkészítés során csak akor érdemes foglalkozni, ha a korábbi évek idevonatkozó adatai nem mutatnak jelentős

ingadozást. A készletek tervezéséhez szükséges alapinformációk a vállalkozás üzleti tervéből származnak, amely jellemzően az értékesítési tervnek alárendelve tartalmazza a többi alapvető forgalom előirányzatait. 1.213 A követelések A követelések legjelentősebb részét az áruszállítással és szolgáltatással kapcsolatos követelések alkotják. A követelések ellenértéke kiegyenlíthető a szállítói teljesítést megelőzően, azzal egy időben és utólag. Az utólag rendezendő összeg a vevőknek nyújtott kereskedelmi hitel, melyet befolyásig kintlévőségként tart nyilván az eladó. A vevőállomány tervezése a hazai gyakorlatban többnyire a cég által elfogadott forgási idő segítségével történik. A forgási idő az az átlagos időtartam, amely a kiszámlázás és az árbevétel befolyása között eltelik. Átlagos beszedési időnek is nevezik. Kiszámítására az alábbi képlet szolgál: iv=kv: É/n, ahol i=a

vevőállomány forgási ideje, k=az átlagos vevőkövetelés, É=az időszak árbevétle, n=az időszak napjainak száma Amennyiben ismert az előző időszak forgási ideje(iv0) és a tervidőszak forgalma(É1), akkor tervezhető vevőkövetelés a képlet átrendezésével: kv1= iv0* É1/n A vevőállomány tervezéséhez több megjegyzés is kívánkozik. Először is lehetséges, hogy a bázisból számított forgási időt a vállalat indokolatlanul hosszúnak ítéli, s a tervezésnél mesterséges korrekciót alkalmaz. Másodszor a nagyobb cégek a kintlevőséget relációnként (belföld, export), s azon belül fizetési módonként szokták tervezni. A váltókövetelés a kintlévőséghez hasonlóan a forgási idő felhasználásával tervezhető: a bázis időszak átlagos befolyási ideje és a tervezett váltóforgalom alapján. Számos cég a váltókövetelést a vevőállománnyal összevontan tervezi. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke tervezésére csak

kivételesen kerülhet sor, főként újonnan alakuló cégeknél, ha előre ismert a jegyzett tőke befizetésének ütemterve. Az egyéb követelések tervezése rendkívül nehéz. A gyakorlatban nem ritkán egyszerű becslést alkalmaznak 1.214 Értékpapírok A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok tervezésénél a forgalmi adatok: Megnevezés: Növelő forgalom: Eladásra vás. részv vásárlás Saját részv., üzletrészek Egyéb papírok visszavásárlás vásárlás Csökkentő forgalom: érték, törlesztés, értékvesztés újra értékesítés, bevonás érték, törlesztés, értékvesztés Az értékpapírok állományalakulása teljes egészében a vállalkozás vezetésének döntéseitől függ. A tervkészítésnél a meglévő értékpapírokat vételáron ajánlatos szerepeltetni, módosítva a korábban érvényesített értékvesztés összegével. A jövőben vásárolandó értékpapíroknál a feltételezett vételárat kell alapul venni 1.215

Pénzeszközök A pénzeszközök a bevételek és kiadások esetleges átmeneti összhang hiányait hivatottak áthidalni. Különösen vonatkozik ez a megállapítás az elszámolási számla követelésre, melynek tervezésekor óvakodni kell a túlságosan alacsony állománytól. Tapasztalatok alapján általában 3 napos bruttó árbevételnek megfelelő elszámolási számla egyenleg tervezése indokolt, de a terv összeállításánál az adott terület sajátosságaira és a vállalkozás ez irányú tapasztalataira is tekintettel kell lenni. Az elkülönített betétszámlák tervezése a nyitóállományból kiindulva, és az elkülönítés céljához ill. várható időtartamához igazodva történhet A mérleg mindkét oldalát az időbeli elhatárolások zárják. A státusz, mint speciális mérlegterv összeállításánál azonban az aktív ill passzív elhatárolásokat ritkán szerepeltetik. 1.22 A meglévő források tervezése 1.221 Saját tőke Megnevezés:

Jegyzett tőke Tőketartalék Növelő forgalom: tőkeemelés szövetkezeti részjegyek jegyzése, vagyonjegy kibocsátás pénzeszk. végleges átvétele az előző év MSZE (+/-) pénzeszk. végleges átvétele Csökkentő forgalom: tőkeleszállítás szövetkezeti részjegyek bevonása, vagyonjegy bevonása pénzeszk. végleges átadása Eredménytartalék veszteség elhatárolás osztalék, fizetéshez felhasználás, pénzeszk. végleges átadása, jegyzett tőke emelésére felhaszn. korábban elhat. veszt leírása átvezetés az eredménytartalékba Előző évek áthozott veszt. MSZE A saját tőke legfontosabb eleme a jegyzett tőke, értéke csak az esetleges tőkeemelés vagy tőkecsökkentés tervbe vett összegével módosulhat. A tőketartalék változásai a jegyzett tőkéhez hasonlóan ritkák. A MSZE megállapítását követően bekerül az eredménytartalékba és előjelétől függően növeli vagy csökkenti azt. Az előző évek áthozott vesztesége az

eredménytartalékkal szemben képezhető ill. írható le Az eredménytartalék egyéb változásai ugyancsak a vezetés idevonatkozó szándékai alapján építhetők be a tervbe. 1.222 Céltartalékok A céltartalékok összege év közben nem változik, a tervezésnél csak a nyitó és záróállomány szükséges mértékére kell választ keresni az előző évek tényszámai és a tervidőszak szándékolt változásai ill. várható tendenciái alapján 1.223 Hosszú lejáratú kötelezettségek A státuszban a h.lk két helyen szerepelnek A tervkészítés időpontjában már fennálló vagy szerződéssel rögzített kötelezettségeket a ’meglévő források’ között tervezzük. Az újonnan induló fejlesztésekhez, ill a tartós forgóeszköz bővítéshez szükséges pótlólagos kölcsönforrást viszont az új hitelek között irányozzuk elő. A hlk-t az érvényes szerződések alapján mérlegmódszerrel tervezhetjük. 1.224 Rövid lejáratú kötelezettségek

Mérlegmódszerrel tervezhetők a tervezett értékesítési forgalom és az előleg bázis időszaki vagy a tervidőszakra elfogadott hányada alapján. Finanszírozási szempontból az előlegnél többnyire sokkal nagyobb a jelentősége a szállítóállománynak. A szállítóállomány tervezésére a vevőállománynál leírtak vonatkoztathatók A tervezés leggyakrabban forgási idő mutatóval történik a következő képlet szerint: ksz1=isz0*É1/n ahol ksz1=a tervezhető szállítóállomány, isz0=a szállítóállomány tényleges forgási ideje az előző időszakban vagy a vezetés által elfogadott tervezett forgási idő, É1=a tervidőszak beszerzési előirányzata, n=az időszak napjainak száma. A szállítóállományra is igaz, hogy a nagyobb vállalkozások relációnként, s azon belül fizetési módonként szokták tervezni. A pénzforgalmi szemléletű prognózis összeállításának megkönnyítésére érdemes a szállítóállományon belül

elkülönítve tervezni a beruházási szállítókat. A váltótartozások a váltókövetelések analógiájára, a forgási idő felhasználásával tervezhetők, a bázis időszak átlagos kiegyenlítési ideje és a tervezett vátóforgalom alapján. A r.lh és kölcsönök ’megkettőzödnek’ a státuszban A tervezéskor a ’meglévő források’ között csak a már megkötött szerződéseken alapuló kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha a vállalkozás finanszírozása pótlólagos átmeneti kölcsönforrás bevonását teszi szükségessé, akkor annak összegét az új hitelek között tervezzük. Az egyéb r.lk legalább két alcsoportra ajánlatos bontani: tartós passzívákra és ki nem emelt rlk-ekre A tartós passzívák közé azok a kötelezettségek tartoznak, amelyek nem áruszállításból vagy szolgáltatásból erednek. A legjelentősebb tartós passzíva a bértartozás, az adótartozás, TB-köt. és a pénzintézetekkel szembeni

kötelezettség E kötelezettségek együttes összege a gazdálkodási folyamatokhoz, ill. esedékességük időpontjához igazodóan gyakorlatilag napról napra változik, ingadozik, így tervezésük meglehetősen összetett feladat. Különösen az adótartozások tervezése problematikus, hiszen annyiféle tartós passzíva van, ahányféle adót fizet a vállalkozás. A munkavállalókkal szembeni kötelezettségek előirányzatánál az időbér és a teljesítménybér tartozást külön szokás tervezni. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségeket azok várható negyedévi értéke alapján állíthat-juk be a tartós passzívák közé, feltéve, hogy rendezésükre a negyedévet követően kerül sor. Az egyéb r.lk tervezése a bázis adataira építve oldhatü meg, a jelentősebb összetevők vérható vátozásaival fordulónaponként korrigálva a rendelkezésre álló tényszémokat. 1.225 A finanszírozásba vonható adózott eredmény A fin-ba vonható adózott

eredmény szoros rokonságban áll a MSZE-nyel. Amennyiben a terv teljesül, a dec 31-re előirányzott finanszírozásba vonható AE válik MSZE-é. A fin-ba vonható adózott eredmény tervezése gyakorlatilag a vállalkozás által választott eljárás szerinti eredménykimutatás tervszintű, negyedéves bontású összeállítását jelenti, egyetlen sor kiegészítéssel. E sor a részterv aljára kerül, és a tervezett osztalékkal csökkentett, eredménytartalékkal növelt AE kumulására szolgál. 1.23 A pótlólagos hitelszükséglet felmérése Az eszközök és a ’meglévő’ források előirányzatnak elkészítése után az egyes időpontokra össze kell hasonlítani e kétféle értékét. Annak esélye, hogy az eszközök és források tervszáma ’elsőre’ egybeesen, elenyésző Ritkán bár, de előfordulhat forrás felesleg. Ilyenkor érdemes a forgalmi szemléletű finanszírozási terv összeállításával kontrollálni a kapott eredményeket, s ha az új

számítások is alátámasztják a forrásbőségre vonatkozó prognózist, akkor el kell dönteni a felesleg megszüntetésnek leghatékonyabb módját. Az esetek döntő többségében azonban a státusz forráshiányt mutat. Ilyenkor vizsgálni szükséges, hogy mely eszközcsoport relatív bősége, vagy éppen mely forrásféleség szűkössége okozza az eltérést, s ennek ismeretében a vállalkozás finanszírozási stratégiájának megfelelő döntést kell hozni a jövőbeni egyensúly megteremtése érdekében. 1.231 Finanszírozási stratégiák Lehet konzervatív, szolíd, agresszív. A stratégiák osztályozása a tartós és az átmeneti eszközlekötés eltérő finanszírozási szerkezetén alapul. A vállalkozások eszközei az újratermelésben elfoglalt szerepük szerint tartósak vagy átmenetiek lehetnek. A befektetett eszközök teljes egészében a tartós eszközök közé számíthatók Nagyobb gondot okoz a gyakorlatban a forgóeszköz állomány

megbontása. A fe értéknagysága ugyanis mindennap más és más. A tartósan lekötött fe állomány azon része, amelyre a folyamatos termelés biztosításához adott gazdasági és technikai feltételek mellett szükség van. A szolíd stratégia lényege, hogy valamennyi tartós eszközt tartós forrásokkal, azaz saját tőkével és h.lk-kel finanszírozni. A konzervatív fin. stratégiát a fokozott óvatosság jellemzi: még az átmeneti eszközök egy részéhez is tartós forrásokat rendel hozzá. Előnye a biztonság és a rövid távra hitelezőktől való minimális függőség Hátránya a költségesebb fin. szerkezet Az aggresszív fin. stratégia ellentéte a konzervatívnak Lényege, hogy a rl kölcsönforrások-kal finanszírozott sáv nemcsak az átmeneti eszközök egészét finanszírozza, hanem a tartós eszközök egy részét is. Előnye az olcsóbb finanszírozási szerkezet. Negatívuma, hogy az átmeneti kölcsönforrások hirtelen megvonása az

egyszerű újratermelést is lehetetlenné teszi. Ez a stratégia csak addig követhető, míg a lejáró rl hiteleket rendszeresen újakkal sikerül pótolni., vagy a hitelező a korábbi hiteleket meghosszabbítja 1.232 Az új hiteligény kimunkálása hitelfajtánként H.l hitelt befektetett eszközei és tartós forgóeszközei növekményekének finanszírozására kérhet a vállalkozás A tárgyi eszközök bővítését finanszírozó banki kölcsönforrás a beruházási hitel. A tartós forgóeszköz-lekötés növekményének finanszírozására közép lejáratú forgóeszközhitel igényelhető. Ha a hl hiteleket sikerült a szükségeshez igazodóan megtervezni, akkor már csak az éven belüli forgóeszköz hitel igény megállapítása marad hátra. A rl hitelek megtervezése rendkívül egyszerű feladat: az adott időpontra előirányzott összes forrás értékéből kivonjuk a ’meglévő’ forrásokat és a h.l hiteleket 1.3 A pénzforgalmi (dinamikus

likviditási) mérleg 1.31 Az éves státusz és a pénzforgalmi mérleg összefüggései A mérlegterv egyensúlyának vizsgálatának eszközei a statikus és a dinamikus likviditási mérlegek, melyek a mérlegterv bizonyos rendezőelvek szerinti átalakításával hozhatók létre. A statikus likviditási mérleg az eszközöket mobilitásuk, a forrásokat esedékességük szerinti csoportosításban tartalmazza. 1.32 A dinamikus likviditási mérleg összeállítása és szerepe a pü-i egyensúly megőrzésében A statikus likv. mérleg a pü-i egyensúly megőrzését csak igen korlátozottan szolgálja Ennek oka éppen a mérleg statikus jellege. A mérlegben szereplő fordulónapot követő napon azonban jelentkezhet egy nagyobb összegű fizetési kötelezettség, mely a likviditási helyzetet gyökeresen megváltoztatja. ’ A likviditás a statikus mérlegben mint helyzetkép tükröződik. Ezzel szemben a vállalati gyakorlatban mint folyamat jelentkezik’ Az

ellentmondás a likviditási mérleg dinamizálásával oldható meg. Ennek lényege, hogy a statikus likv mérleg adatait mint nyitó állományi adatokat kezeljük, és módosítjuk azokkal a változásokkal, melyeket az üzleti tervben szereplő gazdasági események fognak kiváltani. A dinamikus likv. mérlegben fokozatról fokozatra végig kell görgetni a tervezett gazdálkodási folyamatot A din likv. mérleg nyitó adatai tehát megegyeznek a vizsgált időszak első napjára vonatkozó statikus likv mérleg adataival A növekedések és csökkenések oszlopa tartalmazza a tervezett gazd-i eseményeknek a különféle eszközök és források állományára gyakorolt hatását. A tervidőszak állományváltozásaival korrigált nyitó adatokat a várható záróegyenleget adják, melyek tulajdonképpen a választott időszak utolsó napjára vonatkozó statikus likv. mérleg adatainak felelnek meg. A dinamikus likv mérleg kifejezi, hogy az üzleti terv megvalósításához

kapcsolódó tervezett gazdasági események hogyan befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét a vizsgált időszakban. A terv összeállításával a cég vezetése időben jelzést kaphat az esetleges pü-i feszültségekről, s megfelelő intézkedéseket tehet a pénzügyi egyensúly megőrzésére. 1.4 Az éves likviditási terv része A forgalmi szemléletű előirányzat: a likviditási terv a várható bevételeket és kiadásokat összeveti a kiválasztott időszakokra. számolni kell a pénzügyi teljesítés közti időeltéréssel, aktíva passzíva változása mutatja 1.411 bevételek tervezése: értékesítésből származó bruttó árbevétel negyedévenként • készpénzben befolyó: előző időszak tapasztalatai alapján terevzik • nem kp-s: nyitó vevők + kiszámlázott értékesítés – záró vevők = befolyó árvbev • vevőktől származó előleg: előző időszak tapasztalatai alapján terevzik • utólagos kiegyenlítés pü. bevételei:

várható kamatok, kapott osztalék, részesedés rendkívüli bevételek: nem tervezhető egyéb bevételek: lehet eredményt érintő, eredményt nem érintő 1.42folyó működéssel kapcsolatos kiadások terv számai: osztályozási szempontok: áruszállításból és szolgáltatásból eredő kötelezettségek kiegyenlítése beszerzési kiadás bruttó, vagy nettó; tervezéskor fel kell osztani: • kp-ben teljesítendő • kp nélküli: • szállítónak adott előleg • kötelezettségek utólagos kiegyenlítése: nyitó száll-k + beszerzés – záró száll-k = beszerzési kiadás személy jellegű ráfordítások pénzforgalma: • bérkifizetés = nyitó bértart. + tervezett bérktg – záró bértart • TB köt. = nyitó Tbtart + tervezett TB ktg – záró Tb tart fizetendő adók tervezése nincs szükség levezetésre, ha nincs lezárva, egyébként ha tárgyidőszak után esedékes akkor: nyitó adótart. + elszámolandó adó – záró adótart =

adóbefizetés pü. ráfordításai: fizetendő kamatok rendkívüli ráfordítások: mint bevétel. egyéb folyó kiadások: folyó működéshez kapcsolódó kiáramlások előzőeken kívül.; korrekciós tételként növelendők a nyitó, és csökkenteni kell a záró bankktg tartozás összegével. 1.43egyéb kiadások tervezése: • beruházás kifizetés: • utólagos rendezés: nyitó beruh.-i áll + utólag rendezendő beruh teljesítmény – záró beruh sz- i áll • adott előleg: • Hiteltörlesztés: csak a terv készítés időpontjáig megvalósult törlesztést kell figyelembe venni • kölcsön nyújtás • kifizetés az adózott eredmény EredTart, TőkeTart terhére.(osztalék) • pénz eszközök ÁV: korrekciós tétel (pozitv = kiadás; negatív = bevétel) 1.44Forrás hiány felmérése: A negyedév pénzfogalmi egyenlegét a bevételekés a kiadások különbözete Ebből adódik, új hitel szükséglet a negyedév végén; negatív akkor

pótlólagos hiteligény, pozitív törlesztési lehetőséget mutat. a negyedik negyedév hitelszükséglete = pénzforgalmi egyenleg éves összege 1.45 Pü-i és szv-i adózott eredmény(AUE) összehasonlítása pü-i= + befolyó árbev és eredményt alakító bevételek - folyó müködéssel kapcsolatos ráfordítások - écs és egyéb korrekciók PÜ-i AUE ha pü-i AUE > szv-i AUE a cég pénzügyi pozíciója kedvezőbb, mint a mérlegből következtethető ha pü-i AUE < szv-i AUE a cég pénzügyi pozíciója rosszabb, likviditási zavarok vannak Ha apü-i és szv-i AUE eltérése jelentős a finanszírozási tervet át kell dolgozni, ha ezek megvalósíthatóak. 1.46Éves cash flow (CF) A vállalkozás pénzjövedelmének áramlását mutatják. Finanszírozási terv előzetes értékelésére használhatjuk A kiinduló adat a bruttó CF = AUE + écs leírás; 3 célja: • forgóeszköz (FE) bővítése • befektetett eszközök (BE) bővítése • tulajdonosoknak

kifizetése (osztalék részesedés) séma: bruttó Cash Flow -működéssel kapcsolatos felhasználások (FE tervezett éves változása) +működésből származó források (rövid lejáratú kötelezettségek kivéve bankhitelek nyitója – zárója) Nettó Cash Flow (célja a BE növelése és a tulajdonosi kifizetések, felhasználva a hitel áll. csökken =>működéssel kapcsolatos felhasználások) - nem a működéssel kapcsolatos felhasználások + nem a működésből származó források pénzeszközök állomány változása a jól összeállított CF egyenlege = pénzeszközök ÁV 1.5 Egyensúly megteremtése az éves finanszírozási terv alapján: 1.51 intézkedések a vállalkozásokon belül: Ezek intézkedések célja az egyensúly hiány feloldása és gazdaságosabb terv létrehozása. A kiegyensúlyozatlanság: eszközök relatív többlete és vagy források viszonylagos hiánya. forgalmi szemléletben: kiadások többlete, bevételek hiánya Beavatkozási

lehetőségek az eszközök körében: Eszköz oldalon: • feleslegek leépítése • befektetett pü-i eszközök és FE közti értékpapírok (ÉP) eladása • tervezett beruházások felülvizsgálata • készlet szint leszorítása illetve készletforgási sebesség fokozása • vevők csökkentése kintlevőség forgási sebesség csökkentése Forrás oldalon: új források megválasztása: kívánt tőkeszerkezet és elérhető források fajlahos ktg-nek függvénye 1.52 Bankhitel igénybevétele 1.521 hitelkérelem összeállíása, részei: • hiteligény szöveges indoklással ( hitel összege, időpont, törlesztés ideje, biztosítékok) • hitelszükséglet és a gazdálkodásra vonatkozó számítási adatok 1.522 Hitelelőterjesztés és cenzúradöntés adósminősítés: adós kategóriánkénti osztályozása cenzúra előterjesztés: javaslattétel a teljesítésre vagy elutasításra. cenzúra bizottság: elé kerül a javaslat 1.53 Kereskedelmi hitel,

váltó ker. hitel: a vevő késöbbi időpontban egyenlít, időtartama szerződésben rögzített, kamat jár utána váltó:(ép) tv. által meghatározott forma, tartalom Lehet saját és idegen 1.54 Egyéb kölső források bevonása a finanszírozásba: ép kibocsátás bérbrvétel, lízing (csak TE körében alkalmazható) faktoring (vételár követelések finanszírozására) forfetírozás 1.55 Pü-i feszültségek kezelése: A finanszírozási terv szerepe: • korai fázisban prevenció: • kései fázisban pü-i reorganizáció: ennek eszköze az éves finansz. terv 1.6 Operatív finansz terv: Az éves fin. tervezés hátrányai, hogy nem biztosítja a folyamatos likviditást, ezt a havi likviditási tervre kell alapozni: ez a munkanapok várható bevételeiből és kiadásaiból áll. A havi és éves likviditási terv különbsége: szerkezetileg a havi munkanapokrabontva készül • a bevételek és kiadások felépítésénél is eltérések vannak • a

bevételeket és kiadásokat is fizetési módoként ossztja fel nyers szla egyenleg: nyitó pénzállomány + váható napi bevétel – napi tervezett kiadás Ha a szla egyenleg pozitív akkor túlzott pénzbőség van => meg lehet tervezni a kötelezettség rendezését. Ha negatív akkor alacsony => a bevétel előrehozással vagy kiadás halasztásával lehet kompenzálni 1.7 Dinamikus likviditás tervezés 1.71 dinamikus tervezés főbb vonásai: Minden fin. terv algoritmizálható A dinamikus tervezés formájának meg kell felelnie a felhasználó által megszabott peremfeltételek kezelésére: • termelés kapacitás maximuma • megengedhető legkisebb készletszint • elfogadható legmagasabb adósság arány • pü-i szv-i AUE közti kívánatos arány • bruttó CF felhasználásának szerkezete 1.72 A terv számítógépes értékelése, optimalizálás lehetőségei érzékenység vizsgálat az előzetes értékelésre szolgál, választ kaphatunk, hogy a fin.

helyzetet meghatározó tényező milyen terv eltéréssel viselhető el. Meg kell vizsgálni • bevételi előirányzat visszaesésének mértékét • kiadási előirányzat túllépésének mértékét • készletek szintjének túlzott növekedése • kölcsön források értékének drágulása • üzemi tevékenység ktg-inek növekedése • adókötelezettség mértékének növekedése Optimalizálás: kiinduló pontja a peremfeltételek. 2. Az eszközlekötés elemzése 2.1 Az elemzés célja: evvel arra keresünk választ, hogy hogyan alakul a vállalkozás eszközszükséglete összességében és részleteiben, milyen az eszközgazdálkodás hatékonysága és színvonala. Az elemzést végezhetjük: 1. Eszközök egészére 2. A forgóeszközök egészére, vagy tetszőleges részére 3. A befektetett eszközök összességére, vagy csak a tárgyi eszközökre Az elemzés alá vont eszközadatok lehetnek tényleges időponti értékek és áltagok (ált.

kronologikus átlag) 2.2 FORGÓESZKÖZLEKÖTÉS (FE) ELEMZÉSE A FE-lekötés abszolút vizsgálata: két időpont állományértékének a különbsége (egyszerű kivonás) A FE-lekötés viszonylagos (relatív) változása (el is kell őket osztani) A forgási mutatók: 1. Fordulatok száma: forgalom forgóeszközök f = 2. Eszközigényesség mutató: forgóeszközök 1 = forgalom f m= Forgási idő napokban: 3. idődőszaknapjainakszáma = idődőszakattmegtettfordulatokszáma forgóeszközök * idődősazzaapjainakszáma = forgalom i= Forgási sebesség változása (elemzés a forgási mutatókkal) 1. A fordulatok száma alapján kifejezett: vf = f1 − f 0 * 100 f1 2. A forgóeszköz –igényesség alapján kifejezett vm = 3. vi = i0 − i1 * 100 i0 4. A forgási idő alapján számított: m0 − m1 * 100 m0 A forgóeszközök részeleges megtérülése: ij = k j * n É ij= a j-edik forgóeszközfajta forgási ideje kj= a j-edk forgóeszközfajta éves

átlagos állománya É = éves forgalom N = időszak napjainak száma 5. A reagálási fok (elaszticitás): megmutatja, hogy valamely változó egységnyi változása egy másik változó hány egységnyi változását vonja maga után. r= ktárgy −1 kbázis Étárgy −1 Ébázis 2.3 A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ELEMZÉSE: Befektetett eszközök összevont értékelése (befektetett pénzügyi eszközök jövedelmezősége) A tárgyi eszközök elemzése: J= hozam befektetetteszközök Leírtság (elhasználódás) foka  NO  L = 1 − O  * 100 B   Megújítás átlagos mértéke: V= beruházások BO VIII. Fúzió A vonatkozó magyar jogszabályok szerint fúzióra egymással - csak azonos formájú gazdasági társaságok léphetnek - közkereseti társaság bt.-vel - kft. rt-vel Beolvadás esetén a beolvadó gazdasági társaság jogilag megszűnik, és annak vagyona, mint egész az átvevő társaságra száll át. Az átvevő (a befogadó) gazdasági

társaság a beolvadó gazdasági társaság általános jogutódja Összeolvadás esetén az egyesülő gazdasági társaságok mindegyike jogilag megszűnik, és egy új gazdasági társaság jön létre. A fúzióra irányuló törekvés céljai: - a vállalat nagyságának növelés azzal a céllal, hogy a vállalkozás jövedelmezősége növekedjék - a beszerzés, termelés, értékesítés folyamataiban egymással kapcsolatban álló vállalatok gazdasági egyesítése azzal a céllal, hogy közülük egy a több felett meghatározó vagy döntő befolyásra tegyen szert. - az egymástól függetlenül tevékenykedő vállalatok egymást kiegészítő, komplementer erőforrásainak egyesítése - a vállalat felhalmozott pénzeszközeinek befektetése - a kihasználatlan lehetőségek elbirtoklása, a vezetés színvonalának növelése Két vállalat fúziójának fő szabályként pénzben több hasznot kell eredményeznie, mint amennyit a vállalatok különkülön az

egyesülés megelőzően elértek. példa: Vállalatok Egyesülő „A” vállalat Egyesülő „B” vállalat Egyesüléssel létrejött „AB” vállalatok A vállalat jelenértéke 150 000 80 000 230 000 Az egyesüléssel elérhető haszon jelenértéke Az egyesüléssel létrejött vállalat, jelenértéke 50 000 50 000 „AB” vállalat értéke: 280 000 > „A”+”B” vállalat értéke 230 000 Ha „A” vállalat „B” vállalatért 100 000 ezer forintot fizetett: - „B” vállalat tulajdonosai a fúzióval elérhető haszonból 20 000 ezer forinttal részesülnek - „A” vállalat haszna a fúzióból 30 000 ezer forint 3.1 Pénzzel finanszírozott fúzió költésgének elemzése: Megnevezés Részvények piaci árfolyama Részvények darabszáma A cég piaci értéke „A” cég 5 000 120 000 600 000 000 „B” cég 2 000 100 000 200 000 000 „A” cég ajánlatot tesz „B”-nek és 250 000 000 forintot szándékozik fizetni. A fúzió

költsége: 250 – 200 = 50 millió forint Ha a bejelentés hatására felmegy az árfolyama „B”-nek (tegyük fel, hogy előzőleg 1750 forint volt) A fúzió költsége: (250-200) + (200-175) = 75 millió forint 3.2 Részvényekkel finanszírozott fúzió költségének elemzése Ha „A” vállalat „B” vállalatért készpénz helyett részvényt ajánl fel. A részvények darabszáma 50 000, a részvények piaci árfolyam 5 000 forint. A „B” vállalat piaci értéke 200 millió forint A fúzió költsége: (50 000 db *5 000 Ft) – 200 MFt = 50 MFt Ha az egyesülésből 84 Ft jelenértékű haszon keletkezik: „AB” vállalat jelenértéke: 200 MFt + 600 MFt + 84 MFt = 884 MFt A fúzió haszna: 884 MFt – (800 MFt + 200 MFt) = 84 MFt Új részvényárfolyam = 884 MFt / (120 000 db + 50 000 db) = 5200 Ft/db A fúzió költsége = 50 000 * 5200 –200 000 000 = 60 000 000 forint „B” vállalat részvényeseinek haszna a fúzió után = 884 MFt * (50 000 db /

120 000 db) = 60 MFt 4. A FÚZIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI ELŐÍRÁSOK Beolvadás esetén a fúzióban részt vevő gazdasági társaságok számviteli beszámolót és adóbevallást készítenek. Ezt követően állítják össze vagyonmérlegüket melynek elkészítése során átértékelhetik eszközeiket és kötelezettségeiket. A beolvadó és a befogadó társaságnál is szükséges vagyonértékelés vagy részben tulajdonosa a másiknak, függetlenül a tulajdoni részarány nagyságától. Amennyiben a befogadó társaságnál nem tartják szükségesnek a vagyonértékelést, vagy a befogadó és a beolvadó társaság között semmiféle tulajdonosi viszony nem áll fenn, akkor csak a beolvadó társaságnál kell számviteli beszámolót adóbevallás és vagyonmérleget készíteni. 5. FÚZIÓS TAKTIKÁK Cápák: azon nagyvállalatok melyek jól meglapozott érdekeiket szem előtt tartva igyekeznek a kisebb vállalatokat megvásárolni (felfalni).

 Felvásárló cég részéről: 1. Felek egyező akaratának kinyilvánításával 2. Szavazatvadászattal: kísérletet tesz arra, hogy a részvényesek közvetlen a fúzió mellet szavazzanak 3. Átvételi ajánlat: a felvásárló a részvényeseknek közvetlen ajánlatot tesz részvényük átvéltére Felvásárlás ellen védekező taktikák, még az ajánlattétel előtt (cápariasztó taktikák), ezek az úgynevezett méregpirulák: az alapító okiratban lefektetett kikötések (pl: a vállalat részvényesei előnyös vételi opcióval rendelkeznek a vállalat részvényeire): 1. Arany ejtőernyő (ez is méregpirula csak külön neve van): nagy összegű végkielégítések a menedzsment részére, ekkor amennyiben az új tulajdonos a régi menedzsmentet elbocsátja, súlyos árat kell fizetnie. 2. Szupertöbbség: az alapítói okiratban kikötik, hogy a fúziós ajánlat elfogadásához 80%-os többség kell 3. Kettős újratőkésítés: szavazatelsőbbségi

részvények kibocsátása, így meggátolható a fúzió 4. Méltányos ár: a forgalomba lévő részvények meghatározott százalékánál nagyobb részesdéssel rendelkező részvényesekkel csak úgynevezett méltányos áron lehet fúziós megállapodást kötni. A méltányos árat a cég alakítja ki. Az ajánlattétel utáni védekező módszerek: 1. Eszközök átszervezése: A célba vett vállalat olyan eszközöket vásárol, amelyeket a felvásárló vállalat nem kíván megszerezni, de a vállalat értékét növelik. Vagy a vállalat eladja a koronaékszereket (azok a vállalatrészek melyek a vállalat legértékesebb részei, nélkülük a vállalat jövedelemtermelő képessége lényegesen kisebb). 2. Források átszervezése: a vállalat új részvényeket bocsáthat ki egy harmadik fél részére, vagy részvényeket vásárolhat vissza növelvén a piaci árat és a tőkeáttételt 3. Peres eljárás kezdeményezése: az értékpapírok forgalmazására

vonatkozó, vagy monopol ellenes jogszabályok megsértése miatti per kezdeményezése 4. Ellenajánlat a felvásárló cég részvényeire (Pacman stratégia)