Történelem | Középiskola » A nagy földrajzi felfedezésekről és azok következményeiről

A nagy földrajzi felfedezésekről és azok következményeiről Előzmények o A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémekből vert pénzérméket. A keletről érkező árucikkek fogyasztása nőtt, és mivel ezek ellentétele többnyire a pénz volt, a Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket. o A levantei kereskedelem költségeit tovább növelték a térséget uraló oszmán-törökök által megemelt adók. Nehezítette a helyzetet, hogy a korszakban kezdtek kimerülni a magyarországi és csehországi nemesfémbányák. o A gondokkal egy a problémák megoldására nyitottabb Nyugat-Európa nézett szembe. A levantei térség és a Hanza közötti tengeri összeköttetés olyan technikai újításokat tett szükségessé, amelyek megteremtették az óceáni hajózás előfeltételeit. Ilyenek például a jól kormányozható, magas oldalfalú, nagy vitorlafelületű hajók, a karavellák. A nyílt

vizeken szükséges volt az iránytű, illetve különböző műszerek (asztrolánium, gromon, Jákob-pálca), amelyek lehetővé tették a pontos helymeghatározást. Új térképeket készítettek (pl Toscanelli világtérképe), melyek Ptolemaiosz a korban elterjedt elképzelése alapján készültek, miszerint a Föld gömb alakú. Felfedezések  A portugál hajósok kedvező földrajzi helyzetüket kihasználva már a XV. század közepétől felfedezőutakat indítottak Afrika partjai mentén az arany és a fűszerek megszerzésének reményében. 1471-ben átlépték az Egyenlítőt, 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte a Jóreménység fokát, majd 1498-ban Vasco da Gama Afrika megkerülésével eljutott az indiai Kalikutba. A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre Indiában, majd Kínában is Nagyobb területeket nem vehettek birtokba, mert az európaiak még hosszú ideig nem tudták alávetni Ázsia országait. Nagy jövedelemre tettek szert azonban a levantei

kereskedelem megkerülésével, mivel így az araboktól magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem hasznát.  Kasztíliai Izabella spanyol királynő támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolumbusz Kristóf három hajója. 1492 október 12-én kötöttek ki az amerikai kontinens előterében fekvő Bahama-szigetek egyikén, San Salvadoron. Kolumbusz 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott. Útjai során elérte Kubát, Hispaniola szigetét, Puerto Ricót, Panamát és Jamaicát. Abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott Honfitársa, a kontinensnek nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel.  A Föld megkerülésére 1519-ben a spanyol Magellán vállalkozott. Célja a fűszertermő szigetek és Európa közti út megteremtése volt. Magellán a Fülöp-szigeteken életét vesztette a bennszülöttekkel folytatott

küzdelemben, de egy hajója 1522-ben visszatért Spanyolországba. o Amerika felfedezése óriási jelentőséggel bírt: itt bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen természetes állapotban és tömegesen fordultak elő a nemesfémek. Hatalmas ültetvények kialakítására alkalmas földek álltak rendelkezésre, melyek az európaiak számára birtokba vehetők voltak. Az itt található kultúrák technikai és társadalmi szempontból sokkal alacsonyabb szinten álltak, mint az európaiak (a legfejlettebb indián civilizációk is csak az egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak). o A kontinenst elsőként birtokba vevő spanyol hódítók (konkvisztádorok) elsöprő katonai fölény birtokában (az indiánok nem ismerték a fémeket, a puskaport, sőt a lovat sem) kis csapatokkal is gyorsan elfoglalták az őslakók hatalmas birodalmait.  Mexikó területén éltek az aztékok. Fejlett földművelési technikák birtokában voltak, babot, dohányt,

kukoricát, tököt, paradicsomot, kakaót és gyapotot termesztettek. Megtervezett városokban éltek, kiemelkedő volt építészetük és kereskedelmük. Cortez 500 emberrel döntötte meg birodalmukat 1521-ben.  Közép-Amerika területén éltek a maják, akik kiemelkedő művészeti értékek birtokában voltak és fejlett matematikai és csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. A maja birodalmat Alvarado hódította meg 1523-ban. Az Andok hegyeiben éltek az inkák. Teraszos, öntözéses földművelést folytattak Fejlett építészeti, matematikai, orvosi és földművelési ismeretekkel rendelkeztek. Megosztottságukat kihasználva Pizarro 185 emberrel hódította meg birodalmukat 1531ben.  A kegyetlen bánásmód és az európaiak által behurcolt betegségek az indián népesség tömeges pusztulásához vezettek, számuk két évszázad alatt a tizedére csökkent. o A spanyolok és Brazíliában a portugálok bányákat és ültetvényeket létesítettek. Az

ültetvényeken kezdetben indiánokat, később Afrikából behurcolt, erősebb fekete rabszolgákat dolgoztattak, és cukornádat, gyapotot, kukoricát, dohányt és indigót termeltek. o Az 1494-ben, a pápa közvetítésével megkötött tordesillasi szerződés értelmében a spanyolok és a portugálok a felfedezett világot egy, majd az ezt kiegészítő, 1529-ben megkötött zaragozai szerződés alapján még egy hosszúsági kör mentén felosztották egymás között. Következmények: o A korban az Atlanti-óceán szerepe nagymértékben megnőtt. Az Amerikából Európába beáramló nagy mennyiségű nemesfém, az arany és az ezüst leértékelődéséhez vezetett, ennek hatására emelkedtek a mezőgazdasági és ipari termékek árai (árforradalom). A piacok bővülése és az árak emelkedése ugyanakkor ösztönözte a termelést és a kereskedelmet. o Amerikából nemesfémet és gyarmatárut (gyapot, cukor, dohány) szállítottak Európába, ahonnan főleg

iparcikkeket szállítottak vissza. Európából alkoholt és iparcikkeket exportáltak Afrikába, ahol ezekért rabszolgákat vásároltak. A rabszolgákat az amerikai ültetvényekre szállították dolgozni. Ez a gazdasági körforgás vált a kibontakozó világkereskedelem alapjává o Az Ázsiával folytatott kereskedelem és a Hanza Kelet-Európa élelmiszer, nyersanyagNyugat-Európa Nyugat-EurópaiparcikkekKelet-Európa forgalma fellendült, ezzel szemben a levantei kereskedelem lassú hanyatlásnak indult és fokozatosan átalakult. A XVII századtól a távol-keleti fűszerek helyett már a Közel-Kelet nyersanyagai vándoroltak Európába iparcikkekért cserébe. o Nyugat-Európában a beáramló nemesfém következtében az áruk értéke nőtt, a befektetett pénz a mezőgazdaságba és az iparba vándorolt. A közösen használt területeket, a megműveletlen földeket, legelőket a birtokosok juhlegelővé alakították és bekerítették, a földeket bérlő

parasztokat elűzték földjeikről, és a területet összefüggő birtokká szervezték. o A felhalmozódó tőke és az értékesítési lehetőségek bővülése új termelési formát hozott létre, ez volt a manufaktúra. A tulajdonosok bérmunkásokat alkalmaztak műhelyeikben, a munkafolyamatokat részekre bontották, így az egyes feladatokat más-más munkás végezte. A manufaktúrában tömegtermelés folyt, olcsó, szakképzetlen munkaerő dolgozott a műhelyekben, így az előállított termékek minősége rosszabb volt, mint a céhes termékeké, de az alacsony árak miatt könnyebben el tudták adni őket