Történelem | Középiskola » Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc

Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc - Melyek az 1848-as magyar forradalom vívmányai? - Foglalja össze az 1848-49-es magyar szabadságharc hadtörténetét! Az 1848-as magyar forradalom legfőbb vívmányai 1848 tavasza felrázta szinte egész Európát. Forradalmi hullám söpört végig a feudális birtokokon is. Ez a forradalmi hatás eljutott Magyarországra is Három helyszín hatott egymásra: Pest, Pozsony és Bécs. Az 1848 februári párizsi forradalom hatására Kossuth Pozsonyban március 3-án az országgyűlésen elmondta felirati javaslatát. - azonnali jobbágyfelszabadítást - közteherviselést - független, az országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt követelt. Március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, Metternich megbukott. Március 14-én Pozsonyban az országgyűlés elfogadta a "felirati javaslatot". A pozsonyi nép fáklyás felvonulást rendezett. Március 15-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom. Reggel a

"márciusi ifjak" a Pilvax kávéházból indulva először az egyetemeket járták végig majd a Nemzeti Múzeum előtt nagyülést tartottak. A nép nevében lefoglalták a "Landerer és Heckenas" nyomdát és kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Majd a pesti Városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot. Így a petíció, mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba, majd Bécsbe. Március 17-én az uralkodó kinevezte gróf Batthyány Lajost Mo. felelős miniszterelnökének. Április 7-én megalapította kormányát, amelyben a tárcák többsége az Ellenzéki Párt kezében volt. A kormány a "Rend és Béke" jelszavát követte Szinte azonnal a elkezdte törvényelőkészítő és alkotó munkálatait. 1. Törvényelőkészítő munkálatok: Március 23-án Batthyány miniszterelnöki körlevelében elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással. Március 28-ai királyi leirat

átdolgozásra javasolta az önálló magyar had és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot. Asz eseményeket ismét a pesti tömegek gyorsították fel. 1948 április 11-én V Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. 2. 1848-as áprilisi törvények: a) Társadalmi átrendeződést rögzítők: - jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással - az ősiség eltörlése - közteherviselés - politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése b) Új politikai berendezkedést rögzítők: - törvényhozó hatalom – országgyűlés – népképviseleti alapon - választójog - az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik. - a képviselőket három évre választották - a végrehajtóhatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztériuma lett - az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes - sajtószabadság - Erdély uniója c) Magyarország

önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül: - a király távollétében jogköre a nádorra száll - a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak 3. Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést Komoly problémákat jelentett a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyűléseiken azonban már többet követeltek, mint anyanyelvi közigazgatást. Az áprilisi törvények folytán parasztmozgalmak jönnek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt. Nemzetiségi mozgalmak nehezítették a kormány munkáját, minél a nemzetiségek is jogokat követeltek. Önálló nyelvhasználatot – nyelvi autonómiát, belső ügyeik önálló intézését – belső autonómiát. Kialakultak a magyarellenes törekvések. Az udvar ezt kihasználva támogatta a nemzetiségek törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét. 1848 június vége első

népképviseleti választás – győznek a liberálisok, a radikálisok visszavonulnak. 1848 július 5. Népképviseleti országgyűlés fő feladata - a honvédelem megszervezése, - a forradalom megvédése Az udvar ellenlépései: követelték az önálló hadügy- és pénzügyminiszter lemondását, és a minisztériumok beolvasztását az osztrák minisztériumokba. Batthyány és Deák tárgyalásai kísérlete nem sikerült, így szeptember elején lemondott a kormány, ettől kezdve a forradalom balra tolódott. Szeptember közepén megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány ami október elejétől a kormány szerepét vette át. A 6 tagú végrehajtó hatalom vezetője Kossuth Lajos volt. Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete Az európai forradalmi hullámoknak, a magyar forradalom jelentős állomása volt. Külső okok a párizsi és a bécsi forradalmak, belső okok a magyar reformkor, a reformkori küzdelmek voltak. Az 1848-as februári párizsi forradalom

hatására Kossuth március 3-án a pozsonyi országgyűlésen az alsótábla ellenvetése nélkül felirati javaslatában azonnali jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, és független az országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt követelt. A bécsi forradalom hatására március 14-én a továbbfejlesztett változatot a főrendi tábla is elfogadta. Március 15-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom. A kezdeményező illetve fő szerepet a márciusi ifjak vállalták magukra. Jellemzőjük a radikális politikai felfogás volt, széles tömegbázissal nem rendelkeztek. A forradalmi mozgalmaktól, a birodalom széthullásától tartó udvar mindenben engedett. Az országgyűlés megkapta a felhatalmazást arra, hogy a politikai átalakulás alaptörvényeit megfogalmazza. Március 17-én az uralkodó kinevezte gróf Batthyány Lajost Magyarország felelős miniszterelnökének. Április 7-én megalapította kormányát. A kormány bázisát képző liberális

nemesség a forradalmat befejezetnek tekintette, míg a jobbágyság és a nemzetiségek viszont csak a kezdetnek. Az áprilisi törvények három részre oszthatóak 1. A társadalmi átrendeződést ígérők: - Jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, az ősiség eltörlése, közteherviselés, politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése 2. Új politikai berendezkedést ígérők: - A törvényhozó hatalom, az országgyűlés népképviseletei alapon épül fel. A választójogot vagyoni cenzushoz kötötték. Az országgyűlés kétkamarás maradt, székhelye Pest volt és évenként kellet üléseznie. A képviselőket három évre választották A végrehajtó hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett. Az uralkodó bármely rendelete csak minisztérium ellenjegyzéssel volt érvényes. Törvény született a sajtószabadságról, valamint Erdély uniójáról. 3. Magyarország önállóságát ígérő a Habsburg

Birodalmon belül: - A király távollétében jogköre az udvarra szállt. A külügyek terén nem történt változás, továbbra is uralkodói felségjogok közé tartoztak. A törvények nemzeti intézkedéseket nem tartalmaztak, pedig ez súlyos kérdés volt. A magyarországi nemzetiségek paraszti tömegei hasonló követelésekkel léptek fel, mint a magyar parasztság, így 1848 egyik legsúlyosabb megoldhatatlan konfliktusa alakult ki. A június végén megtartott népképviseleti választásokon a liberálisok elsöprő győzelmet arattak. A június 5-én összeülő népképviseleti országgyűlés legfontosabb feladata a forradalom megvédése volt. A bécsi udvar nem lépett fel még nyíltan, de titokban támogatta az egyre nagyobb mértéket öltő nemzetiségi mozgalmakat, felkeléseket. Az ellenforradalom 1848 nyarán bekövetkezett térhódítása elszigetelte a magyar forradalmat, s megnövelte a Habsburg udvar politikai és katonai mozgásszabadságát. Augusztus

végén a bécsi udvar azt követelte, hogy mondjon le Mo. az önálló hadügy- és pénzügyminisztériumáról Mivel Batthyány és Deák tárgyalási kísérlete sikertelen maradt, a miniszterelnök, illetve a kormány lemondott. Közben Bécs katonai támadást indította a magyar főváros ellen. Ettől kezdve a forradalom balra tolódott. Mo választás elé került: vagy vállalja az önvédelmi harcot, vagy tűri, hogy eltapossák. A nemzet a fegyveres ellenállást választotta Kossuth szervezte és lelkesítette a honvédelmet. Szeptember közepén megkezdődött az újoncozás, a szabadcsapatok felállítása, a császári ezred katonáinak átvétele, a szőlődézsma megszűntetése, a Kossuth bankók kibocsátása. A kormány megindított hatalmának támogatására egy új, 6 tagú forradalmi végrehajtó hatalom jött létre Kossuth elnökletével, az Országos Honvédelmi Bizottmány ami október elejétől a kormány szerepét vette át. Kossuth összefogott a

radikálisokkal, és magához ragadta a vezetést. Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között sikerült Jellasics kétszeres túlerőben lévő seregét megállítani, sőt Bécsbe visszakergetni. A szeptemberi fordulat nyomán a forradalom szabadságharcba fojtódott. A magyar forradalmat a külső támadás fenyegette. December közepén Windischgratz vezetésével megindult a koncentrált katonai támadás. Vele szemben Görgey Artúr felmérte az erőviszonyokat és feladva Pestet, s a Dunántúlt a bányavárosok felé visszavonult. December 31-én a kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány áthelyezte székhelyét Debrecenbe. 1849 elejére válságos helyzet alakult ki. Ebben a helyzetben igen nagy jelentősége volt, hogy Bem József tábornok Erdélyből kiszorította a császári erőket és a cári segéderőket. Ezzel párhuzamosan Felső Magyarországon is javult a helyzet. Görgey és Bem sikerei megváltoztatták a katonai helyzetet. Lehetőség kínálkozott

az ellentámadásra Az új fővezér Dembinski viszont február 26-án Kápolnánál vereséget szenvedett, így újra a Tisza vonala mögé kellet visszavonulnia. Erre a hírre a bécsi udvar március 4-én kiadta az olmützi alkotmányt mely megszüntette Mo. függetlenségét és a központosított birodalomnak rendelte alá. A másik következmény a tisztikar Dembinski elleni lázadása volt Tiszafüreden. Kossuth Görgeyt bízta meg ismét a parancsnoksággal, akinek vezetésével Klapka György tervei szerint megindulhatott a sikereket hozó tavaszi hadjárat. Március végétől május közepéig 1-2 vár kivételével egész Mo. területe felszabadult A főváros magyar kézre került, de elmaradt az ellenség üldözése Az olmützi alkotmányra válaszul 1849 április 14-én a debreceni Nagytemplomban mondták ki a nyílt ülésen Kossuth javaslatára a Habsburg-ház trónfosztását és a függetlenséget, a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Függetlenségi Nyilatkozat

felsorolta a trónfosztáshoz vezető okokat, megállapította az ország kormányzati rendszerét. Az Országos Honvédelmi Bizottmányt felváltó Szemere-kormány a rendkívüli intézkedések felszámolásával a békepártnak kedvezett. A nyilatkozat nem váltotta be Kossuth reményeit Szemere és a békepártiak korlátozni akarták Kossuth hatalmát. A Habsburg-udvar I Miklós orosz cárhoz fordult segítségért. A magyar forradalom leverésével a lengyel forradalom bázisát is meg akarta semmisíteni. Június közepén megindult a császári és cári seregek együttes támadása Az 1849 június 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint a két ellenfél közül a közelebbit – Ausztriát kell megtámadni, ugyanakkor a cári seregek előrenyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth is Bem is jónak tartotta, mégsem ez valósult meg Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amibe szerepe volt ellenlábasainak,

Dembinskinek és Perczelnek is. Az új terv rosszabb és veszélyesebb is volt Délkelet felé jelölte ki a visszavonulási irányt, ezzel az ország nagy részét feladta, és megkönnyítette az orosz és osztrák haderők egyesülését. Görgey július 13-án Komáromból észak-keletnek fordult nagy ívben, kerülő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és lefékezte Paszkievics seregét. Augusztus 9-én Aradra érkezett, hogy a fősereggel egyesüljön A fősereg Dembinski vezetésével azonban Arad helyett Temesvár alá hátrált, de vereséget szenvedett és teljesen feloszlott. Így a haditanács Görgey vezetése alatt elhatározta, a fegyverletételt, kizárólag az oroszok előtt, számítva Haynau és Paszkievics ellentétére. A cári hadvezetés a fegyverletétel után amnesztiát javasolt, a hatalom viszont Haynau kezében volt, aki megtorlásra készült. Október 6-én Aradon kivégeztette a tizenhárom honvédtábornokot, és Pesten Batthyányi Lajost