Történelem | Középiskola » Magyarország a XIX. században, a Reformkor

Magyarország a XIX. században, a Reformkor Magyarország gazdasága: Nyugat-Európához képest elmaradott. (sőt, a Habsburg birodalmon belül is a legfejletlenebb Magyarország), Ipar nincs (céhes formák működnek), Az export 95%-a mezőgazdasági termék. A technika alacsony színvonalú (2 és 3 nyomásos gazdálkodás van, nincs vetésforgó), Nincs kereslet a mezőgazdasági termékekre (dohos áru, rágós hús), Elmaradott a közlekedés, az utakat sár borítja, Fejletlen a kereskedelem (gátolják a vámok, infrastruktúra, írástudatlanság, a céhrendszer) Gyökeres reformokra van szükség. Magyarország társadalma: Arisztokrácia: (200-300 család) Nem törődnek az országgal, az ország problémáival. Bécsben élnek Többségük alig tud magyarul, németül beszélnek. Középnemesség: (20-30 ezer család) Az öröklések miatt földjük elaprózódik. Egy részük elszegényedik Nincs miből fejleszteniük Nem kapnak hitelt, mert él az ŐSISÉG TÖRVÉNYE.

Politikailag a legaktívabbak A bocskoros nemesség: Elszegényedett nemesség. Csak a kutyabőr különbözteti meg a paraszttól Nem adózik Jobbágyok: Telkes jobbágyok és zsellérek: a század 40-es éveire a zsellérek száma már 60%. Sokan JOBBÁGYFELSZABADÍTÁST szeretnének. NYELVKÉRDÉS: a német a hivatalos nyelv, főleg a hivatalokban. A XVIII század végétől szeretnék a német helyett a magyart államnyelvvé tenni. Ehhez hozzájárul Kazinczy nyelvújítása, 1802. a Széchenyi Könyvtár megalakítása, 1808. a Magyar Nemzeti Múzeum megnyitása Politikai helyzet: Magyarország a Habsburg birodalmon belül egy független országrész (saját törvénye és alkotmánya van). Gyakorlatilag a Bécsi Kormányhivatalokon keresztül a kormányszékek irányítanak. (kamara, kancellária, helytartótanács) I. Ferenc: Ausztria császára, magyar király, 1792-1835-ig uralkodott. Konzervatív, abszolutista uralkodó. Politikáját Metternich kancellár valósítja meg Ő

irányítja az országot (kizárják az országgyűlést  abszolutista uralkodás). 1825-1848 közötti időszakot a magyar történelem reformkorszakának nevezzük. Országgyűlések: I. 1825-27 Első országgyűlés: összehívásának oka: a spanyol és itáliai felkelések Adóemelésre és katonákra van szükség. A nacionalizmus és a liberális eszmék terjedése Eseményei: a nemesség megosztott, a reformerek a feudális viszonyok teljes megváltoztatását akarják. A konzervatívak előjogaikat még inkább körülbástyázni A beszédek hatására egy arisztokrata felajánlja éves jövedelmét egy Tudós Társaság (MTA) megalapítására. Ő volt Gróf Széchenyi István. 1 Széchenyi István: Apja Széchenyi Ferenc (Nemzeti Múzeum, Széchenyi Könyvtár alapítása), anyja Festetics Julianna. (testvére Festetics György a Keszthelyi Georgikon  az első magyar mezőgazdasági főiskola megalapítója). Bécsben nevelkedik Az osztrák hadsereg huszártisztje

Utazásai során (főleg Anglia) megismerkedett az ipari forradalom vívmányaival és rádöbben Magyarország elmaradottságára. Célja: Magyarország modernizációja. Hogyan? Az arisztokráciának kell a változás élére állnia (Béccsel összhangban). Támogatói: a reformer (szabadelvű) köznemesség: - Deák Ferenc, - Wesselényi Miklós, - Kölcsey Ferenc. Ellenfelei: a konzervatív arisztokrácia és a maradi köznemesség. Művei, elméleti alkotásai: 1) Hitel: a mezőgazdaság tőkés átalakításáról szól. Legfontosabb a pénz, ezért el kell törölni az ősiség törvényét. Ebből következik a jobbágyok felszabadítása és a nemesek adóztatása. 2) Világ: válasz a Hitelt ért támadásokra. 3) Stádium: (állapot) Pontjai: - eltörölni az ősiséget, - a kincstár jogát a birtokokra vagyis a föld visszaszáll az államra, - törvény előtti egyenlőség, - eltörölni a céheket, monopóliumokat (biztosítani a szabad versenyt), - részleges

közteherviselés. Gyakorlati alkotásai: Lánchíd építése 1842-49 között. Clark Ádám tervezte Mindenki hídvámot fizet A dunai és a balatoni gőzhajózás megteremtése. Tisza szabályozása. Vaskapu hajózhatóvá tétele. Az Óbudai Hajógyár és a Pesti Hengermalom. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Pesti Magyar Színház. Nemzeti Kaszinó. Az első magyar lótenyésztő egyesület, selyemhernyó tenyésztés. Széchenyi a 48-as forradalom alatt közlekedésügyi miniszter. (48 őszén idegösszeomlást kap) A Bécs melletti Döblingi Elmegyógyintézetbe szállították. Itt lett öngyilkos 1860-ban Kossuth Lajos: Kisnemesi evangélikus családból származik Zemplén megyéből (Monok). 1832-36-os országgyűlésekről tudósít Országgyűlési Tudósítások címmel. Megteremtette a politikai újságírás műfaját – döntő szerepe van a nyilvánosság és az országos közvélemény megteremtésében. 1835-ben börtönbe kerül Szabadulása után a Pesti Hírlap

(1841) szerkesztője. Landerer nyomdájában készül a hírlap Kezdetben 60 példányban jelent meg, aztán nagyon népszerű lett ez a lap. Az aktuális gazdasági és társadalmi problémákról szólt Politikai programja: - független nemzeti állam létrehozása a birodalmon belül, 2 - kötelező örökváltság, közteherviselés, népképviselet, a reformok vezető rétege a középnemesség legyen. Részt vesz: A Magyar Kereskedelmi Társaság alapításában (látja, hogy a cseh és az osztrák ipar fejlettebb, ezért meg kell szüntetni a kettős vámrendszert és be kell vezetni a védővámokat a hazai ipar érdekében. Védegylet megalakítása: az ipar védelmében történik. Aki belép, az 6 évig csak hazai terméket vásárol. 1848-ban pénzügyminiszter, 1849-ben kormányzó. A szabadságharc veresége után Torinóban telepedett le Széchenyi és Kossuth vitája: Széchenyi - arisztokrata volt, - nem akart Béccsel ujjat húzni, - hitt a felülről jövő

(arisztokrácia vezetésével) modernizációban, - a Kelet Népe című újságban támadja Kossuthot. A 40-es években elszigetelődik. Barátai is (Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc) Kossuthot támogatják. Kossuth - az arisztokraták érdekeit figyelmen kívül hagyja. - Hisz az alulról építkezésben, azaz a középnemesség a polgári átalakulás motorja. - Tömegpolitikát folytat (be kell vonni a városi értelmiségi réteget is). - A Felelet című újságban válaszolgat Széchenyinek. - A 40-es években az ország első számú politikusa. 3 II. Az 1832-36-os országgyűlés: témája: a jobbágykérdés A reformerek (szabadelvűek) az örökváltság bevezetésével akarták megoldani a jobbágykérdést. Az örökváltság két típusa: - önkéntes örökváltság: a jobbágy megegyezik a földesúrral és pénzzel megváltja magát, szabadságot és földet kap, - kötelező örökváltság: ha nincs pénze, a paraszt helyett köteles

kárpótolni a földesurat. Az országgyűlés nem fogadta el az örökváltságot. Kossuthnak is köszönhetően a reformeszmék az egész országban elterjednek. A bécsi udvar válasza: 1835-ben meghal I. Ferenc Helyette V Ferdinánd uralkodik Az udvar megtorló intézkedéseket hoz. Börtönbe zárják Kossuthot, Wesselényit és Lovassy Lászlót Ez a nemességet egységbe tömöríti. Az udvar taktikát vált: megbízza Dessewffy Aurél grófot, hogy politikailag ossza meg a nemességet. Létrehozza a konzervatív pártot (fontolva haladók) III. 1839-40-es országgyűlés: Eredmények: megszületik az önkéntes örökváltság. Bárki alapíthat ipari üzemeket A politikai elítéltek amnesztiát kapnak. (kiszabadul Kossuth és a Pesti Hírlap szerkesztője lesz) Pesti Hírlap: Kossuth egyre inkább radikalizálódik. - Hirdeti a népképviseletet. - Hirdette a kötelező örökváltságot és a nemesség megadóztatását. - Közteherviselés. IV. 1843-44-es országgyűlés: -

A magyar nyelv államnyelv lesz. - Metternich újabb eszközökhöz nyúl. - Nem az országgyűlést, hanem a megyéket támadja. (ez a nemesség fellegvára) - Új főispánokat nevez ki (adminisztrátorok) - A megfélemlítés helyett megvesztegetéssel próbálkozik. - Mérsékelt reformokat hirdet (pl. pénzt ad a közlekedésfejlesztésre) - A megyekérdésben az ellenzék is megosztott, - Egy radikálisabb részük a centralisták tisztán polgári államot akarnak, illetve véget vetni a megyerendszernek. Tagjai: Eötvös József, Trefort Ágoston, Szalay László Egyéb pártok: Ellenzéki párt: legerősebb. Vezetője Batthyány Lajos Tagja még Deák, Kossuth Programjukat az ellenzéki nyilatkozatban foglalják össze (közteherviselés, ősiség eltörlése, kötelező örökváltság, választójog kiszélesítése). Pesti Demokraták vagy radikálisok vagy Márciusi ifjak: központjuk a Pilvax kávéház. nincsenek a nagy politikában, inkább az irodalmi életben. Tagjai:

Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Vasvári Pál. A francia forradalomért lelkesednek 4