Építészet | Építőanyagok » Új anyagok és technológiák

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR ÉPÍTŐANYAGOK ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK Dr. Józsa Zsuzsanna – Dr Balázs L György ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK c. választható tantárgy 2005 őszi előadásainak vázlata Feldolgozta: Mester Csaba Átdolgozta: Fenyvesi Olivér Budapest, 2005-2006 I. félév ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK TARTALOM TARTALOM . 1 1. A BETON JÖVŐJE 2 1.1 ALAPFOGALMAK 2 1.2 A BETON ÉS A VASBETON JÖVŐJE 2 1.3 A VASBETON 2 1.4 FRC 4 1.4 KÖNNYŰBETON 5 5. SZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE SZÁLERŐSÍTÉSŰ POLIMERREL 6 5.1 LEHETSÉGES MEGERŐSÍTÉSI MÓDOK, ANYAGOK 6 5.2 DEFINÍCIÓK 6 5.3 A MEGERŐSÍTÉS OKAI 7 5.4 PÉLDÁK FRP-VEL VALÓ MEGERŐSÍTÉSEKRE 7 5.5 TERVEZÉSI ELVEK 9 7. SZÁLERŐSÍTÉSŰ POLIMEREK (FRP) BETONSZERKEZETEKHEZ 10 7.1 ACÉL KORRÓZIÓJA 10 7.2 FRP GYÁRTÁS PULTRUZIÓVAL (71ÁBRA): 10 7.3 KOMPOZIT ANYAG: 11 7.4 ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK 13 7.5 MEGFONTOLANDÓ KÉRDÉSEK 13 9. SZÁLERŐSÍTÉSŰ

BETON 15 9.1 BEVEZETÉS 15 9.2 ACÉLSZÁL ERŐSÍTÉS HATÁSA A BETON TULAJDONSÁGAIRA 15 9.3 ALAPFOGALMAK 17 9.4 BETONOK KEVERÉSE, BEDOLGOZÁSA, TULAJDONSÁGAI 17 9.5 SZÁLTÍPUSOK, TULAJDONSÁGAIK 19 9.6 ÖSSZEFOGLALÁS – SZÁLAK HATÁSA A BETON TULAJDONSÁGAIRA 22 -1- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 1. A beton jövője /Dr. Balázs LGyörgy/ 1.1 Alapfogalmak • SRC (Steel Reinforced Concrete) = vasbeton • FRP (Fibre Reinforced Polymer) = szálerősítésű műanyag, a megerősítő szál anyaga lehet szén; aramid; üveg. • Aramid = aromás poliamid A szénszálas megerősítés nagy előnye az acélszállal szemben, hogy kicsi a térfogatsúlya, körülbelül az acél térfogatsúlyának (78,5 kN/m3) a negyede (17÷18 kN/m3) • HPC (High Performance Concrete) = nagy teljesítőképességű beton. Azokat a betonokat tekintjük HPC-nek, amelyek valamilyen tulajdonsága nagymértékben eltér a normál betonokétól. Pl: nagy szilárdság (~ C 50-es szilárdsági

jelnél nagyobb, jele: HSC /High strength concrete/ vagy UHSC /Ultra High Strength Concrete/). Illetve pl nagy alakváltozó képesség, nagy húzószilárdság, jó tűzállóság, alacsony ár, nagy energiaelnyelő képesség. • RPC (Reactiv Powder Concrete) = reaktív por beton. 1.2 A beton és a vasbeton jövője A szerkezetek, műtárgyak kb. 2/3-a betonból vagy vasbetonból épül, köszönhetően az alkalmazási előnyeinek, mint pl. a könnyű alakíthatóság, alacsony ár, jó tűzállóság, stb A betonban melegítés hatására az átkristályosodás 560 °C-on kezdődik meg. A WTC katasztrófa esetén például a repülőgépből kifolyó kerozin felgyújtotta az épületet, és emiatt omlott le az acélszerkezet, tehát nem az oldalirányú teher miatt ment tönkre az épület, hanem a fejlődő hő hatására, ami meglágyította az acélt. A vasbetonbeton magasabb hőmérsékleten olvad meg, mint az acél. Meglévő szerkezeteink jövője leginkább az új és

hatékony javító anyagoktól valamint az új javítási technológiáktól függ. Hogyan építsünk a jövőben? A beton alternatívái lehetnek: az acél; az építőfa; az alumínium; az üveg; és a polimerek is adott esetben. A betonnak ezekkel az anyagokkal szemben sok előnye van, de természetesen nem minden esetben a beton a legjobb választás szerkezeteink építéséhez. Nagy előnye a betonnak az alakíthatósága, céljainknak megfelelően „célorientáltan” tudjuk alkalmazni a betont, így juthatunk el a HPC-hez. 1.3 A vasbeton A vasbeton két fő alkotóelemből áll: Betétek: a szálak lehetnek fémből vagy más anyagból is. Ma már léteznek nem acél anyagú betétek is (ld. fennt) Beton: A betonnal szemben támasztott követelmények általában: • Jó tömöríthetőség (1 V% levegőtöbblet kb. 4÷5%-os szilárdságcsökkenést eredményez) -2- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK • • • • • • • Szétosztályozódás mentesség Kis

porozitás (a nagyobb porozitás is lehet előnyös, pl. fagyállósági szempontból) Kis áteresztőképesség (víz,gáz) Nagy kezdőszilárdság Térfogatállandóság (kis zsugorodás) Tartósság Esztétika. Az 1.1-es ábrán a nyomószilárdság és a víz-cement tényező összefüggés van feltüntetve, figyelembe véve az évtizedek során tapasztalt fejlődéshez tartozó megnevezéseket. Nyomószilárdság, N/mm2 300 250 UHSC 1990’s 200 150 HSC 1990’s 100 50 NSC NSC 1970’s 1950 ’ 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 v/c tényező 1.1 ábra Az adalékanyag a beton vázát adja, egy szemcsehalmaz, melynek elsősorban térkitöltő szerepe van a betonban. (Az adalékszer viszont olyan szer vagy anyag, amellyel a beton egyes paramétereit befolyásoljuk, mint pl. konzisztencia, kötésidő, pórusképződés Az 12-es ábrán a normálbetonok és az RPC (ld. fent) szemeloszlási görbéje látható közös koordináta rendszerben. -3- Percentage (%) ÚJ

ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 100 Normal concrete 80 C RPC 800 60 B 40 RPC 200 A 20 0 0.00001 0.0001 0.001 0.01 0.1 1 10 100 Particle diameter (mm) 1.2 ábra 1.4 FRC Itt egy FRC feszültség-alakváltozási összefüggését bemutató ábra került bemutatásra, de ez részletesen szerepel a szálerősített betonok c. fejezetben Az 1.3-as ábrán az FRC szerkezeti alkalmazásai láthatók No fibers Fu=21.6kN 50 No stirrups B1 0.5 V% Fu=33.6kN B3 F [k N] B2 B2 60 Fu=44.7kN B3 Fu=27.5kN 0 0.5 V% Fu=45.7kN 20 30 40 50 B6 F [k N] 40 B5 30 ∅4/240 B5 1 V% 10 50 ∅4/240 B4 Fu=44.3kN 1V% a [m m ] 0 No fibers 60 0V% 0.5V% 10 No stirrups 60 20 B1 1 V% F a 30 No stirrups F 40 B4 20 0V% 0.5V% 10 ∅4/240 1V% a [m m ] B6 0 0 10 20 30 40 50 1.3 ábra Miért van szükség nem acél anyagú betétekre a betonban? A válasz erre az acél korróziójában keresendő, olyan betétre is szükség lehet, amely egyáltalán nem

érzékeny korróziós szempontból. Az 1.4-es ábrán FRP betétek feszültség-alakváltozás diagramjai láthatók -4- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK CFRP (Carbon-Stress®) 2 3000 σ, N/mm CFRP (Leadline®) 2000 prestressing steel AFRP (Fibra®) 1000 GFRP (C-Bar®) 0 0 1 2 3 1.4 ábra 1.4 Könnyűbeton A könnyűbetonok jele: LC. Legfőbb előnye, hogy a szerkezet önsúlya csökken Az előadáson egy üveghulladékból előállított könnyű adalékanyag került bemutatásra, melynek nagy előnye, hogy a gyártástechnológia megválasztásával a vízfelvétel is befolyásolható. Ezután egy ábrasorozat lett bemutatva, melyen a könnyűbeton tönkremeneteli módjait lehet látni: • Adalékanyag törése • Vegyes tönkremenetel • Tapadás megszűnése az adalékanyag szem és a cementpép közt. Erről az anyagról is lesz szó bővebben a könnyűbetonok c. előadásban -5- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 5. Szerkezetek megerősítése

szálerősítésű polimerrel /Dr. Balázs L György/ 5.1 Lehetséges megerősítési módok, anyagok - Lövellt beton alkalmazása (kezdetben kis teherbírásnövelés mellett nagy önsúlynövekedés) külső utófeszítés (min. C 20-as beton és hely is kell hozzá) acélszalagos megerősítés nagy szilárdságú, szálerősítésű polimer alkalmazása. A polimerrel való megerősítés előnye, hogy nagyon könnyű, az elektrolitikus korróziónak ellenáll. Hátránya, hogy tízszer annyiba kerül, mint az acél A polimer szálerősítés (FRP) fajtái: - Szénszál erősítésű polimer (CFRP) - Aramid szálerősítésű polimer (AFRP) - Üvegszál erősítésű polimer (GFRP) Legfontosabb jellemzői: - Ágyazó anyag (mátrix) fajtája - feszültség-alakváltozás összefüggés - rugalmassági modulus - tönkremeneteli feszültségállapot - duktilitás (alakváltozó képesség) - biztonsági tényezők - alkáli állóság - hőmérséklet hatása. 5.2 Definíciók EBR:

külső megerősítés, ragasztással rögzítve. Kikeményített szalag (strip): pultrúziós eljárással előre gyártott elem, a szálakat áthúzzák egy bevonó anyagon. Átitatott (prepreg): előre bevonják kis mennyiségű műgyantával a szálakat. Szövet (wrap): egymással szöget bezáró szálakat tartalmaz az anyag. Szál (fibre (GB)=fiber (USA)) Mátrix: ágyazó anyag Delamináció: szalagok elválása, emiatt csökken az erőátadó képessége az anyagnak. Leválás (debonding): tapadás megszűnése. Hőre lágyuló anyag (thermoplastic): melegítés hatására lágyul, hűtés esetén keményedik. Hőre keményedő anyag (thermoset) Üvegesedési pont (glass transition point): az a hőmérséklet, ami felett az anyag lágyulni kezd. Fazékidő (pot life): az az időtartam, ami után megkezdődik a térhálósodás a műanyagban. Viszkozitás: folyással szembeni ellenállás (belső súrlódás), függ a hőmérséklettől. Af az FRP keresztmetszeti területe -6-

ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK Ef Efib Nf ff ffib bf tf γf εf εfu σf az FRP rugalmassági modulusa a szál rugalmassági modulusa erő az FRP-ben húzó feszültség az FRP-ben húzó feszültség a szálban az FRP szélessége az FRP vastagsága az FRP (anyag oldali) biztonsági tényezője az FRP megnyúlása az FRP egyezményes megnyúlása feszültség az FRP-ben 5.3 A megerősítés okai 1. Lecsökken az szerkezet teherbíró képessége - szilárdság csökkenés - túlzott repedések kialakulása - túl nagy alakváltozások (lehajlások) - földrengés (Akashi-Kaikio híd, Japán) - korrózió túlzott mértéke (körmendi híd) 2. Megnő a terhelés - változik a szerkezet funkciója, vagy nő a terhe. - új szabvány előírások szigorodnak. 3. Megváltozik a szerkezet statikai váza - egy oszlopot el kell távolítani funkcionális okokból. - túlzott süllyedéskülönbségek alakulnak ki az épületen. Ezt a megerősítési módszert alkalmazták már

középületeken, silón, kéményen, hidakon, folyadéktárolókon is. Megerősíthetők beton, vasbeton, feszített vasbeton, kő, tégla, fa, acél anyagú szerkezetek FRP-vel. Miért éppen FRP-vel erősítsük meg a szerkezetet? - nagy (húzó)szilárdságú anyag (3000 N/mm2) - nagy a fáradási szilárdsága - a szilárdság/önsúly arány nagyon jó 17÷18 kN/m3 (az acél 78,5 kN/m3 súlyú) - könnyű alkalmazni, mozgatni - tartós anyag - esztétikus megoldás (vékony, könnyen festhető, vakolható) - általában gazdaságos megoldást nyújt - több irányban is alkalmazható. 5.4 Példák FRP-vel való megerősítésekre 1. Sins közelében, Svájcban keresztirányban erősítettek meg egy fahidat Itt fontos volt, hogy a híd történelmi jellege miatt ne zavarja a megerősítés a szerkezet esztétikai megjelenését. 2. T-keresztmetszetű vasbeton tartón végzett kísérlet 51 ábra Az 52 ábrán a kísérlet erő-elmozdulás ábrái láthatók. Látható, hogy a

megerősített gerendának nőtt a teherbírása, de veszített duktilitásából. Feszített szalag esetén ugyanez a hatás fokozottabban -7- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK jelentkezett. A rugalmassági modulus nagyobb lett az eredeti tartóhoz képest, de a feszítéssel nem nőtt. 5.1 ábra 5.2 ábra A lehetséges tönkremeneteli módokat az 5.3 ábrán foglaltuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. a megerősítő anyag szakadása nyomott betonöv morzsolódása húzott acélbetét folyása betonfedés leválása ragasztóanyag szakadása a ragasztás és a megerősítő anyag elválása a beton és a ragasztó anyag elválása. -8- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 5.3 ábra 5.5 Tervezési elvek A megerősítés tervezéséhez ismerni kell a megerősítés pillanatában tapasztalható feszültségi és alakváltozási állapotot. Az együttes megerősített elem csak a felette lévő terheket viseli. Gerenda, ill födém esetén a hosszirányú megerősítő szalag

mennyisége ugyanúgy csökkenthető a támaszok felé közeledve, mint a hosszirányú vasalás, a nyomatéki ábra függvényében. Nyírási igénybevétellel szemben is megerősíthető a gerenda, ekkor függőlegesen (teher irányában) ragasztunk fel szalagokat, amik akár körbe is érhetik a szerkezet keresztmetszetét. T keresztmetszetű gerendánál át kell fúrni a fejlemezt ilyen esetben. Oszlopok, silók megerősítésére kiválóan alkalmas, úgy hogy spirális alakban körbetekerve erősítik meg a szerkezetet. A keresztirányú alakváltozást gátolva növeli meg a szerkezet normál irányú teherbírását a megerősítés. Alkalmazási feltételek: - a beton tapadó-húzó szilárdsága min. 1,5 N/mm2 legyen (min C 16 ) - max. 4 m% víz lehet a betonban (esőben nem lehet alkalmazni) - min. 5 °C legyen a beton hőmérséklete A megerősítés készítésének lépései: - méretre szabás - felület előkészítése (portalanítás) - A és B komponens

összekeverése (ragasztóanyag készítése) - ragasztóanyag felhordása a felületre, és a szalagra - ragasztás - UV-álló réteg felhordása, amennyiben szükséges - festés, burkolás. -9- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 7. Szálerősítésű polimerek (FRP) betonszerkezetekhez /Dr. Borosnyói Adorján/ Miért működik jól a vasbeton? Az acél jól tapad a betonhoz. A két anyag lineáris hőtágulási együtthatója azonos. A beton kémhatása lúgos, az acél pedig lúgos környezetben nem korrodál. 7.1 Acél korróziója Az acél korróziójának feltételei: 1. Korrózióra hajlamos anyag (Fe) 2. Oxigén (O2) 3. Víz (H2O) 4. Beton pH < 9-10 – karbonátosodás pH 7 (ld. 3 fejezet) – klorid-ionok katalizátor (ld. 3 fejezet) – NOx, SOx ionok (ld. 3 fejezet) Hogyan kerülhető el a korrózió? 1. Kis permeabilitású betonok (HPC, UHPC) nagy tömörségű betonok 2. Nagyobb betonfedés egy bizonyos vastagság után megrepedhet a betonfedés 3. Katódos

védelem eltérő elektropotenciálú fémek kapcsolata, fogyó katód kell hozzá 4. Korróziós inhibitorok lassítják a kémiai folyamatot 5. Epoxi bevonatos acélbetétek az epoxi bevonat sérülhet, helyi korrózió kialakulhat 6. Rozsdamentes acélbetétek nehéz beszerezni, drága 7. Szálerősítésű polimer (FRP) betétek alkalmazásával FRP = Fiber Reinforced Polymer = szálerősítésű polimer GFRP = Glass Fiber Reinforced Polymer = üveg szálerősítésű polimer (szürke) AFRP = Aramid Fiber Reinforced Polymer = aramid szálerősítésű polimer (sárga) CFRP = Carbon Fiber Reinforced Polymer = szénszál erősítésű polimer (fekete) Autokláv 7.2 FRP gyártás pultruzióval (71ábra): Húzó hengerek Végtermék Szálköteg Száltípus és orientáció Ágyazóanyag fürdő Ágyazóanyag Kikeményítés 7.1ábra (Rostásy, 1996) Darabolás és felületkezelések -10- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK A betétek felületi kialakítása: Pultrúzió

utáni sima felületű 7 eres pászma spirálisan feltekert szálköteg homokszórt felületű fonott betét ragasztott kerámia bordázatú, stb. Cél: a tapadás javítása. 7.3 Kompozit anyag: Szálak Ágyazóanyag·5 - 20 m átmérő ·szálak védelme ·erőátadódás a szálak között ·kis szilárdság (szálhoz képest) ·üvegszerű állapot ·lineárisan rugalmas (statikus terhek) ·viszkoelasztikus (tartós terhek) ·vízfelvevő képesség ·nagy húzószilárdság ·lineárisan rugalmas ·rideg ·60 - 70 V% Anyagjellemzői: Lineárisan rugalmas viselkedés 7.2 ábra Magas fáradási szilárdság (acélhoz képest) 7.3 ábra Kismértékű relaxáció, sokkal kisebb a hagyományos feszítőpászmákénál.74ábra Magas tartós szilárdság 7.5 ábra Nem mágnesezhetőség Kis önsúly Teljes mértékű korrózióállóság σ, N/mm2 3000 Carbon-Stress® Leadline® 2000 Feszítőacél FiBRA® 1000 C-BAR® ε, % 0 0 1 2 3 7.2ábra -11- ÚJ ANYAGOK ÉS

TECHNOLÓGIÁK steel 7.3ábra [Machida (1997)] 7.4ábra [Ando et al (1997)] 7.5ábra [Yamaguchi et al (1997)] A technológia alkalmazásához szükség van speciális segédszerkezetekre, mint például lehorgonyzó elemekre. Ezeket csak egyszer lehet felhasználni -12- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 7.4 Alkalmazási lehetőségek Feszítőbetétként Nem feszített betétként Keresztmetszeten belül Külsőleg vezetve •beton és feszítettbeton hidak • ferdekábeles hidak kábelei • talaj- és kőzethorgonyok • lövellt beton • hálók téglafalazathoz és betonhoz • együttdolgoztató csapok (öszvérszerkezetnél) • feszített födémek • feszítettbeton távvezetékoszlopok • faszerkezetek megerősítése • tengeri létesítmények • stb. Mivel testsűrűsége kisebb a betonénál, le kell rögzíteni az FRP betéteket. A helyszínen, azonban az acéllal ellentétben, nem lehet hajlítani. Speciális szerkezetek: hosszú szalaghidak nagyobb

fesztáv érhető el. Mágnesvasút szerkezetei a mágneses ellenállás acélbetétes, az FRP nem mágnesezhető. Ferdekábeles hidak Talaj és kőzethorgonyok Alagútépítés Szerkezetek megerősítése Vasúti keresztaljak 7.5 Megfontolandó kérdések Lokális tapadás, lehorgonyzási hossz, toldási hossz, húzott beton merevítő hatása, betonfedés Globális használhatóság (repedések, lehajlás), teherbírás (tönkremeneteli mód) Szerkesztési szabályok: Minimális betonfedés o Felhasadás ellen, annál nagyobb, minél nagyobb a felületi egyenlőtlenség. o Hőtágulás, nem azonos a betonéval a hőtágulási együtthatója. o Tűzhatás 100 °C körül elég az ágyazó anyag. o Tartósság miatt nem indokolt. Toldási hossz Lehorgonyzási hossz Erőátadási hossz Teherbírási határállapotok: -13- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK Hajlítási teherbírás o Méretezési filozófia o Biztonsági tényezők o Keresztmetszeti méretezés Nyírási &

csavarási teherbírás o Biztonsági tényezők o Méretezési módszerek Használhatósági határállapotok Lehajlás o Megengedett érték o Számítási módszerek Repedéstágasság o Megengedett érték o Számítási módszerek Egyéb kérdések Ismételt terhelés o Határfelületi jelenségek o Tartószerkezet Tartós terhelés o FRP kúszása o Lehajlások és repedéstágasságok Relaxáció Szabványok ACI 440 (American Concrete Institute) CSCE, ISIS (Canadian Society of Civil Engineers) fib TG 9.3 (Nemzetközi beton szövetség) JSCE, JCI (Japan Society of Civil Engineers, Japan Concrete Institute) -14- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9. Szálerősítésű beton (Fiber reinforced concrete) /Dr. Balázs L György/ 9.1 Bevezetés Anyagok szálakkal történő megerősítése már nagyon régen ismert eljárás, pl. a vályogtéglák esetében is növényi szálakkal javítják az agyag tartósságát, szívósságát. A betonhoz acélszálakat első alkalommal 1960-as

évek elején kevertek Romuladi, Batson és Mandel (USA). Napjainkban már nem csak acél, hanem üveg-, szén- és műanyagszálakat is kevernek a betonba, az így előállított betonok pedig nagyon gyors mértékben teret hódítanak. Fő technológiai előnyök: - bedolgozás egyszerűbb - vasalást egyes esetekben részben vagy egészében meg is spórolhatjuk segítségével (pl. ipari padlók) Szerkezeti alkalmazása: Viszonylag drága anyag, csak a legigénybevettebb részeken alkalmazzuk (pl. húzott szakaszokon – hajlított tartó alsó öve, feszített tartó végén a hasítófeszültség miatt). Természetesen lehet vasalással együtt is alkalmazni, ilyenkor kengyelezést spórolhatunk meg, valamint a repedéseket csökkenthetjük. Földrengés és szélteher hatására bekövetkező igénybevételeket is kedvezően befolyásolja. Az acélszálak a megszilárdult beton tulajdonságait befolyásolják. Acélszálak felhasználás helye szerinti megoszlása:

(Németországban) - ipari padlók 70% - családi házak 15% - mélyépítés 10% - páncélszekrények 3% - egyéb 2%. Műanyagszálak elsősorban a frissbeton tulajdonságait módosítják, ezért máshol kerülnek felhasználásra mint az acélszálak: - vakolatok - esztrichek (kis dmax= 8 mm) - lövellt betonok - kis terhelésű ipari padlók 9.2 Acélszál erősítés hatása a beton tulajdonságaira A 9.1 ábrán több, különböző irányú igénybevételre vizsgált szálerősítésű beton próbatestek erő-elmozdulás diagrammjait láthatjuk. Látható, hogy a berepedést követően a húzófeszültség nem esik le zérusra, hanem egy közel konstans, maradó húzószilárdsági értéket kapunk (residual tensile strength). Ennek mértéke függ: - szál alakjától (tapadás) - száltartalomtól (mennyiség) - szál hosszától - bedolgozástól. Ha a bedolgozást nem megfelelően végzik, akkor a szálerősítés hatása akár ronthat is a beton tulajdonságain, mert

fellép az ún. „szénakazal effektus”, azaz a szálak laza szerkezete alkotja a teherhordó vázat. -15- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.1 ábra Szálerősítésű betonok erő-elmozdulás diagrammja A másik jellemző a nyomó vizsgálati eredményekből kiolvasható (9.2 ábra), hogy a száltartalom növelésével csak csekély mértékben nő a szilárdság (1 V% => 10 % nyomószilárdság növekedés). De jelentősen megnő a σ-ε diagramm alatti terület nagysága, vagyis az anyag energielnyelő képessége, más néven a szívóssága (toughness), valamint a törési összenyomódás. (εcu) 9.2 ábra -16- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.3 Alapfogalmak szálerősítésű beton: szálak + ágyazóanyag (matix) száltartalom: szálak mennyisége térfogat %-ban (V%) vagy kg/m3-ben szálak tömege: 1 V% acélszál = 78,5 kg/ m3 1 V% műanyagszál = 9 kg/ m3 szálhossz: l szálátmérő: ø szálkarcsúság: l/ø ≈ 50-100, ekkor az optimális, ugyanis ha

túl rövid a szál, kihúzódik, ha túl hosszú, gazdaságtalan. Ha a kihúzódás éppen akkor következik be, amikor a szálszakadás, az a kritikus hossz (critical lenth). optimalizált betonok: bizonyos tulajdonságát megváltoztattuk a betonnak (pl. nagyszil,stb) FRC: szálerősítésű beton SFRC: acél-szálerősítésű beton PFRC:műanyag-szálerősítésű beton GFRC: üveg-szálerősítésű beton CFRC: szén-szálerősítésű beton AFRC: aramid-szálerősítésű beton HPC: (high performance concrete) nagy teljesítőképességű beton HPFRCC: HPC+ szálak SIFCON: (slurry infiltrated fiber concrete) sok szál esete, amikor a szálakat először elhelyezik a zsaluzatban és arra öntik rá a betont. 9.4 Betonok keverése, bedolgozása, tulajdonságai a) főleg műanyagszálak 1, száraz keverék (cement + adalékanyag) 2, szálak hozzáadása + keverése 3, víz, adalékszer hozzákeverése b) főleg acélszálak 1, száraz keverék (cement + adalékanyag) 2, víz

hozzáadása + keverése 3, szálak, adalékszer hozzákeverése (akár a mixerben is) A szálerősítésű beton szilárdságát jelentősen befolyásolja a száltartalom és a bedolgozás. Ezen tényezők hatását mutatja a 9.3 ábra Látható, hogy a rossz bedolgozás nagyon le tudja rontani, még egy alapvetően jó képességű beton tulajdonságát is. Ez főleg a labdaképződés (balling effect) miatt van, amikor a szálak egymásba kapaszkodnak, és azon a helyen nincs meg a várt szilárdság. -17- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.3 ábra A következő táblázatban az FRC és HPC betonok tulajdonságainak összehasonlítása látható. Jellemzők Száltartalom Szálak Adalékanyag Vasalás Szilárdság Bedolgozás Szálerősítésű betonok (FRC) kis száltartalom: 0,1-2 (6) V% acélszálak vagy műanyag-, üveg-, szénszálak vagy acél- és műanyagszálak vegyesen dmax: 4, 8, 12 vagy 32 mm Hagyományos vasalás egyidejűleg lehetséges Szilárdsági jellemzők

nem változnak általában jelentősen Szálak adagolása betonhoz Nagy teljesítőképességű betonok (HPC) nagy száltartalom: 2 (6)-27 V% elsősorban acélszálak dmax: 4 mm Hagyományos vasalás nem lehetséges Szilárdsági jellemzők jelentős növekedése várható Beton (habarcs) adagolása szálakhoz 9.1 táblázat -18- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.5 Száltípusok, tulajdonságaik A szálak alakja, anyaga igen sokfajta lehet, ezeket a 9.4 ábra és a 92 táblázat tartalmazza 9.4 ábra ∅ Száltípus Átmérő µm acél 100-600 polipropilén 100-2 000 AR-üveg 8-10 aramid 10-12 ‫ﺎ‬ Hossz mm 10-60 5-75 10-50 10-20 γ Térf.súly kN/m3 78,5 9,0 25,4 14,4 szén 10-20 18,0 8-10 E Rugmod. N/mm2 200 000 <5 000 72 000 50 000150 000 150 000300 000 ft Húzószil. N/mm2 700-2 000 400 2 500 3 500 εll Szakadónyúlás % 3,5 8-18 4,8 1 800-3 000 2,3 9.2 táblázat Szálak geometriai és mechanikai tulajdonságai Betonba normál üveget (E-üveg) nem

célszerű beépíteni, mert azt a beton bázikussága tönkreteszi. Az üvegszálakhoz ezért alkalmaznak speciális AR-üveget A különböző alakok pedig azért érdekesek, mert attól függ a szálak tapadása, a kapcsolati szilárdsága (bond strength). Ezt a 95 ábrán láthatjuk Ezeket úgy kapták, hogy néhány szálat kiszakítanak a betonból. A hullámos szálak tapadása a simáénak a 3-4 –szerese, így a kihúzásukhoz szükséges energia is növekszik. Ha a szálvégi kampó leszakad, a tapadóerő hirtelen leesik, és a kihúzódási folyamat a sima szálakéhoz válik hasonlóvá. -19- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.5 ábra A kísérletek igazolták, hogy nagyobb az ellenállás ha a szálakat szögben húzzuk ki a betonból, mintha a felületre merőlegesen, mert ekkor a csaphatásból származó ellenállást is figyelembe vehetjük. Ez a hatás elsősorban acélszálaknál jelentős A száltartalom változásának kihatását a 9.6 és 97 ábra mutatja

9.6 ábra FRC viselkedése nyomás hatására kampós végű, l=50 mm acélszálak esetén -20- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.7 ábra FRC viselkedése hajlítás hatására kampós végű, l=50 mm acélszálak esetén Az ábrákról leolvasható, hogy van egy optimális száladagolás, ami ez esetben ~ 1 V% körül van. Azt, hogy a fáradási szilárdságra milyen hatással van a szálak adagolása, a 98 ábrán láthatjuk. 9.8 ábra A fáradási szilárdság növekedése acélszálak alkalmazása esetén A 9.9 ábrán pedig azt mutatjuk be, hogy mi a lényegi különbség az FRC és a HPFRCC σ-ε diagrammja között. -21- ÚJ ANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK 9.9 ábra Nagy teljesítőképességű beton jellemző fesz-megnyúlás ábrája 9.6 Összefoglalás – Szálak hatása a beton tulajdonságaira Acélszálak - nő a beton szívóssága (energiaelnyelő képessége) nő a beton törési összenyomódása nő a beton fáradási szilárdsága nő a beton

ütőmunkabírása nő a beton repedésáthidaló képessége. Rossz bedolgozás esetén: - csökkenhet a rugalmassági modulus - csökkenhet a szilárdság. Műanyagszálak - csökkenthetők a frissbeton képlékeny zsugorodásából származó repedések - javul a tűzállóság. -22-