Földrajz | Tanulmányok, esszék » Magyarország természetföldrajzáról röviden

Magyarország természetföldrajzáról röviden 1. Miért száraz az Alföld?  Északnyugatról szelek, felhők frontok átmennek a hegyeken (Alpok, Kárpátok)  Hegyre fel csökken, le nő a hőmérsékletük (100 méterenként 1oC-t), és a levegő lefelé kitágul, mivel melegszik magasról meg az alacsony felé, és több csapadékot képes megtartani, kisebb a relatív nedvességtartalma + kicsapódott a hegyen a csapadék, mert lefelé fordítva van.  Az Alföldet hegyek veszik körül mire odaér, már száraz, csapadékmentesebb levegő érkezik. 2. Pozitív hőmérsékleti anomália Az átlagos hőmérséklettől a melegebb felé való eltérés. 3. Magyarország tavai 1. Szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak Balaton 2. Alföldi mélyedéseket, homokhátak közti részeket megülő szikes tavak Fehér-tó 3. Lefűződött folyókanyarulatokban kialakult tavak (morotva) Szelidi tó 4. Melegvizű forrástavak Hévízi-tó 5. Dolinatavak Aggteleki

karszton 6. Csuszamlással elgátolt tavak Árlói-tó 7. Mesterséges tavak Tisza-tó 4. Magasságok Kékes (Mátra): Írott-kő (Alpokalja): Jánoshegy (Budai-hg.): Csóványos (Börzsöny): Zengő (Mecsek): Kőris-hegy (Bakony): Hoportyó: 5. 1014m 882m 527m 938m 680m 709m 183m Az éghajlatot módosító tényezők (Mo.)  Az óceántól való távolság befolyásolja a csapadékmennyiséget, a csapadéktól pedig a hőmérséklet is csökken Nyugat-Mo.  A hegyekben hidegebb van, és csapadékosabb ott akadnak meg a felhők, elérik a harmatpontot, lefelé melegszenek (100 méterenként 1oC-t) Alpokalja környéke a legcsapadékosabb  Minél közelebb van az Egyenlítőhöz, annál melegebb Dél-Mo.  leghidegebb é legcsapadékosabb Nyugat-Magyarország (Alpokalja), mert az van legközelebb az óceánhoz, és hegyvidékes.  a legmelegebb Szeged környékén, Dél-Magyarországon van, mert az Alföldön helyezkedik el, és közel van az Egyenlítőhöz. 

Nyugatról óceáni, délről mediterrán, északról kontinentális hatás 1 6. Résztájak anyagai Alföld Lösz: Mezőföld, Maros-Körös köze, Nagykunság, Jászság; Homok: Drávamellék, Kiskunság, Kőrösvidék, Hajdúság, Nyírség, Szatmári-síkság, Bodrogköz; Szikes (sós) talaj: Hortobágy; Hordalékkúp: - Mátra- és Bükk-alja a hegyről lejövő folyó a lankásabb részen legyező alakban lerakja a hordalékot - Az Ős-Duna s Tisza mentén Északi-középhegység Vulkáni: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Cserehát, Zempléni-hegység; Mészkő: Bükk, Aggteleki-karszt Dunántúli-középhegység Mészkő: Vértes, Dunazug; Vulkáni: Bakony; Gránit: Velencei-hegység Dunántúli-dombság Mészkő: Villányi-hegység, Mecsek; Agyag: Zalai-dombság 7. A Tanúhegy kialakulása  Tapolcai-medence és peremén vannak  A bazaltláva szétömlött a felszínen (ami pannon-tengeri üledékből állt), és megszilárdult. Így kemény védőburkot vont az

üledék fölé  Ahol nem vonta be bazalt, ott a hegy lehordódott, de a kemény bazalt megmaradt, és mutatják a hegy egykori magasságát. (Ezért Tanúhegy) Badacsonyi-dombvidék  Ez volt a Tihanyi-félszigeten is, de ott bazalttufa fedte be az üledéket gejzírkúpok  Badacsony, SzentGyörgy-hegy, Gulács 2