Szociológia | Szociológiatörténet » Változatok a XX. században, a szociológia professzionalizálódása

Változatok a XX. században, a szociológia professzionalizálódása 1. Társadalmi változások a XX században A társadalmi változások terén a két világháború döntő jelentőségű. A szociológusok reménykedtek abban, hogy elkerülhetőek a világháborúk Ennek ellenére kitörtek 1. következmény: mégis bekövetkezett a háború Durkheim szerint teljes tragédia következett be Ez megváltoztatta az együttműködésről kialakult képet 2. következmény: minden háború anyagi és emberi veszteség A nemzeti vagyon közel fele elpusztult. A háborús pusztítás borzasztó dolog volt A második világháború végére a szociológia központja áttevődött az USA-ba. Két diktatórikus nagyhatalom jött létre Európában Sztálin és Hitler ideológiája is hatott az eseményekre 1917.: Sztálini Szovjetunió 1933.: Hitleri fasiszta diktatúra Emigrációba kényszerültek az emberek, és Amerika ezeket az embereket befogadta. A szociológusok többsége is

Amerikában kötött ki. A politikai hatalom központja is Amerikában volt 1929-1933.: gazdasági válság A társadalomról való gondolkodás megváltozott A válság lesújtotta az európai emberiséget. Társadalmi berendezkedést illetően 3 részre szakadt a világ: 1. polgárosodás 2. szocialista, kapitalista rendszer 3. tradicionális társadalom kialakulása Teljesen megváltozik a családról kialakult kép, a szociológia is megújul. Lejár az egytényezős nagy társadalomelméletek kora Konkrét problémákat kellett vizsgálni Változik, módosul a tudománynak szánt funkció is  megnő a kritikai attitűd jelentőssége a szociológián belül. A tudományt a társadalom javítására használják Kezdik a rendszert kritizálni. 2. Irányzatok a XX században • Otto Baumann  lengyel zsidó tudós 1968.: Szociológia c könyv megjelenése • Jan Szczepanski  lengyel szociológus A szociológia története • Kulcsár Kálmán  jogász A szociológiai

gondolkodás fejlődése. Otto Baumann 3 irányzatot különböztet meg: 1. analitikus iskola: a Durkheimi hagyományt követő elmélet Empirikus vizsgálatok Az egyént a kultúrába és a társadalomba ágyazva mutatta be. 2. neopozitivista iskola: a szociológia módszertanának fejlődését mutatta be Fontos történések vannak A metodika megújul, fontosabbá válik a probléma mérése a társadalomban Abszolutizálják a mérhetőséget Lazarsfeld (1901-1976) neopozitivista volt. 3. marxista iskola: történeti szemmel néznek a szociológiára A szerzők a gazaságból indulnak ki. A marxista iskola kiemelkedő képviselője Garamsci Jan Szczepanski 4 irányzatot különböztet meg: 1. pozitivista: Otto Baumann  analitikus iskola 2. matematikai, statisztikai: Otto Baumann  neopozitivista iskola 3. történeti: Otto Baumann  marxista iskola 4. naturalista: a XX században éli reneszánszát A társadalmi jelenségek okát a természetben keresik

Szociáldarwinista elmélet megjelenése, demográfiai (népességrajz) irányzatok megjelenése. A fajelméletet Szczepanski nagyon részletesen kifejtette Ezek biológiai elméletek fekete – szolga. sárga – kereskedő Kulcsár Kálmán: 2 évet Amerikában töltött. Nem sorolta irányzatokba a szociológiát Ő probléma-centrikus megközelítést alkalmazott. Olvasmányai alapján megpróbálta összegyűjteni a legkutatottabb 4-5 problémát: 1. Legnagyobb figyelem a társadalom szerkezetére és rétegződésére irányul 2. A társadalmi konfliktuskérdése 3. A társadalmi nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés kérdése Ez csak demokratikus társadalmakban lehetséges. 4.-5 A kis csoportok kutatásának nő meg a jelentősége Mélyinterjút, csoportos vizsgálatokat alkalmaznak 3. Professzionalizálódás a szociológiában A szociológia a XX. század első felére válik önálló tudománnyá 1. Szociológussá csak képzéssel lehet válni 2. Az egyetemeken

bevezetik a szociológia oktatását 3. Intézményesül a szociológia 4. A szociológiának megszületik a tudományos nyilvánossága 5. A szociológián belül elkezdődik a szakosodás Ez 2 módon történik: 1. Problémák mentén: pl.: családszociológia, devianciaszociológia 2. 2 tudomány mentén: a szociológia és másik társadalomtudomány mentén jön létre egy szakszociológia: pl.: jogszociológia, gazdaságszociológia szociálpszichológia, kriminálszociológia