Rudolf (1576 - 1608)

Rudolf Rudolf Bécsben született 1552. július 18-án. Anyja Spanyolországi Mária, V. Károly német-római császár és Portugál Izabella legidősebb lánya. Magyar király (1576–1608), II. Rudolf néven német-római császár (1576–1612) és cseh király (1576–1611), a Habsburg-uralkodóház tagja. [1]

Az uralkodása alatt kialakuló politikai zűrzavar a harmincéves háborút előlegezte meg. Politikai tevékenységét elhanyagolva találmányokkal, órákkal, alkímiával, csillagászattal foglalkozott. Kora leghíresebb csillagászait hívta udvarába, a prágai várba. [1]

Uralkodása során az ellenreformációt támogatta, de hatékony munkavégzésre képtelen volt, s hajlamos volt a depresszióra, sőt időnként őrületrohamok lettek úrrá rajta. [1]

1595-ben meghalt nagybátyja, II. Ferdinánd osztrák főherceg, akinek rangon aluli házasságából csak az uralkodásra joggal nem bíró fiai voltak. Elő-ausztriai és tiroli területeire Rudolf tarthatott volna jogos igényt, de az uralkodást átengedte öccsének, Mátyás főhercegnek. [1]

I. Rudolf bigott katolikusnak tartotta magát, így első számú feladatának a pogány törökök hatalmának megtörését tekintette. A defenzív hadműveletekről az offenzív hadműveletekre tért át, és megindította a 15 éves háborút a törökök ellen (1591-1606). [2]

Esztergom, Visegrád, Vác császáriak általi elfoglalása után a törökellenes harcba Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem serege is bevonódott, nagy győzelmet aratva a visszavonuló török sereg egy része felett, Gyurgyevónál. A kezdeti sikerek után először Eger veszett el (1596), majd Mezőkeresztesnél szenvedtek csúfos vereséget a Habsburgok, aminek legfőbb oka a császári sereg szervezetlensége, fegyelmezetlensége volt. A harcok ezt követően elhúzódtak, a zsoldosok garázdálkodtak, hűtlenségi perek, ellenreformáció folyt. Mindez Erdély területére is kiterjedt azután, hogy Báthory lemondott fejedelmi címéről a Habsburgok javára. Az erdélyi tisztogatást Gioirgio Basta császári generális vezette. [2] [3]

A fentiek váltották ki a Bocskai István fejedelem által szervezett fegyveres ellenállást, amelynek eredményeképpen 1605-ben Magyarország fejedelmévé Választották (szerencsi országgyűlés). 1606. júniusában létrejött a felkelést lezáró bécsi béke, majd még ugyanebben az évben a 15 éves háborúnak véget vető zsitvatoroki béke (november 11.) is, amit Bocskai István közvetítésével sikerült megkötni a bécsi udvar és a török Porta között. Ezek alapján a Partiumon kívül Bocskai birtokaiként a fejedelemséghez csatolták Ugocsa, Bereg és Szatmár megyéket, valamint Tokaj várát, a velejáró javadalmakkal együtt. [2]

A csúfos béke után, valamint feltételezett elmeháborodottsága okán öccse, Mátyás arra kényszeríttette Rudolfot 1608-ban, hogy átadja neki Magyarországot, Ausztriát és Morvaországot. [1]

Rudolf 1609-ben királyi chartát bocsátott ki, melyben garantálta a vallásszabadságot az előkelők és a városok számára, amivel a cseh nemesek támogatását kívánta megőrizni. 1611-ben azonban Csehországot is át kellett adnia Mátyásnak. [1]

Hét évvel később megkezdődött a vallási okokból kitört harmincéves háború (1618-1648), amely a Habsburg-ház európai uralma ellen irányult. [1]

Rudolf különc uralkodó volt, bár valószínűleg másképp ítélné meg az utókor, ha a művészetek és a tudomány iránt megmutatkozó érdeklődése nem párosult volna mentális zavarokkal. Egzotikus állatokat tartott, belemerült a művészetekbe és az építészetbe. Körülvette magát nagy művészekkel (mint a manierista Bartholomeus Spranger és Giuseppe Arcimboldo, tudósokkal (mint Tycho Brache és Kepler János) és alkimistákkal (mint Edward Kelley és John Dee). [1]

Rudolf korából, a császárt körbelengő pletykákból és legendákból táplálkozik a Prága városát máig körbelengő misztikus atmoszféra. A prágai vár egyik turistalátványossága ma is az Alkimisták utcája. Rudolf találkozott a Maharallal, vagy Loew rabbival, a legendabeli Gólem életre keltőjével is. A mondák szerint Rudolf törpéket gyűjtött maga köré, és óriásokból állított ki egy csapatot a hadseregében. [1]

Rudolf 1612. január 20-án Prágában halt meg. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Rudolf_magyar_kir%C3%A1ly
[2] http://sagv.gyakg.u-szeged.hu
[3] Officina Nova - Királyok Könyve



Vissza