II. István (1116 - 1131)

II. István II. István Árpád-házból származó magyar király 1101-ben született. Apja Kálmán magyar király, anyja pedig Kálmán első felesége, Felicia, szicíliai normann hercegnő volt. Ikertestvére, László 1104 körül meghalt. Nővérének, Zsófiának későbbi férje nem ismert, csak annyit tudunk róla, hogy az ő fia volt Saul, aki rövid ideig trónörökös volt. István féltestvére volt Borisz, aki Kálmán második, elűzött feleségétől született, de Kálmán nem ismerte el fiának. [2]

Kálmán az 1105-ös győzelmes dalmáciai hadjárata után királlyá koronáztatta Istvánt. Kálmán így akarta kifejezésre juttatni, hogy Álmos ellenében fiát tekinti törvényes örökösének. Álmos válaszul egyre több, a korona megszerzésére irányuló erőfeszítést tett, ami ő és fia, a későbbi II. (Vak) Béla király megvakításához vezetett (1115 körül). Kálmán kegyetlen tette hatásosnak bizonyult, mert 1116. február 3-án történt halála után néhány nappal Lőrinc esztergomi érsek királlyá koronázta II. Istvánt. [2]

1116. február 3-án trónra lépett Kálmán fia, II. István király. [1]

1116. május 13-án II. István király és I. Ulászló cseh herceg korábbi ellenségeskedéseik megszüntetése érdekében a határ menti Olsava folyónál találkozót szerveztek. A tárgyalások kudarca után kezdődött csatában a magyar hadak vereséget szenvedtek. 1118-ban II. István király öt évre békét kötött Velencével, melynek értelmében a városköztársaság megtartotta hódításait. [1]

1120 és 1131 között II. István király a Várad melletti Váradelőhegyen megalapította az első magyarországi premontrei rendházat. [1]

1120 után nőül vette Róbert capuai normann herceg ismeretlen nevű leányát. [1]

1123-ban II. István hadat vezetett Oroszországba, a trónjáról elűzött vlagyimiri fejedelem megsegítésére. A fejedelem halála után a magyar előkelők a sikertelen hadjárat befejezésére kényszeríttették Istvánt. 1124-ben Zára kivételével visszafoglalta Velencétől egész Dalmáciát. 1125 tavaszán Velence ismét visszaállította uralmát Dalmáciában. [1]

1125 körül a vak Álmos herceg megkísérelte elragadni a trónt II. István királytól. Kudarca után Bizáncba menekült; fia, Béla herceg ekkor a pécsváradi monostorban rejtőzködött. [1]

1126-ban II. István király szövetséget kötött I. Szobeszláv cseh herceggel. [1]

1127 nyarán István hadjáratot vezetett az Álmos hercegnek menedéket nyújtó Bizánci Birodalomba. Seregével Philippopolisig (mai Plovdivba) hatolt, majd a bizánci haderő elől visszavonult. [1]

1127 során a gyermektelen házasságban élő II. István nővére, Zsófia fiát, Sault jelölte ki örökösének. [1]

1128-ban II. Ioannés bizánci császár az előző évi magyar támadás megtorlásaként hadjáratot vezetett Magyarországra. Győzelmet aratott az aldunai Haram vára mellett vívott csatában, majd elfoglalta a Szerémséget és több várat is. Ezért a II. Istvánnal szemben álló előkelők ellenkirályokat állítottak. 1129-ben II. István cseh segítséggel visszafoglalta a Szerémséget, majd békét kötött a bizánci császárral. [1]

1130-ban II. István tudomására jutott, hogy a vak Álmos herceg fia, a szintén világtalan Béla Magyarországon tartózkodik. A rejtekhelyéről elővezetett herceget István méltó ellátásban részesítette és összeházasította I. Uroš szerb nagyzsupán leányával, Ilonával. [1]

A zsupán egy źupa (járás) előljárója a középkorban a déli és nyugati szlávoknál (a kifejezést valószínűleg az avaroktól vették át). Később csak a nagyzsupán címet használták. [3]

1131. március elsején meghalt II. István magyar király. Holttestét Váradon az általa alapított váradelőhegyi monostorban temették el. [1]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Istv%C3%A1n
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsup%C3%A1n



Vissza

Tanárajánló - kiemelt tanáraink

Szeretnél itt megjelenni? Tájékoztatónkat itt találod.