Olimpiák a modern korban

Dátum: 2010. augusztus 18.
Forrás: Wikipedia
 

Az olimpiai játékok Kr. e. az V. században érték el virágkorukat, ettől kezdve hanyatlásnak indultak. Megszűnésük időpontját a történetírás Kr. u. 393-ra teszi, amikor Nagy Theodosius császár egy állítólagos edictummal a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében majdnem 11 évszázados fényes múlt után beszüntette az olimpiai játékokat. 1503 esztendő elteltével egy francia úriember, Pierre de Coubertin báró ötlete alapján felélesztették a játékokat, s szervezésének köszönhetően 1896-ban Athénban ismét elindult a világ legnagyobb sportünnepe, az újkori olimpia.

Az olimpiai mozgalom jelképe
Az olimpiai mozgalom jelképe


Az olimpiai játékokat- a Nemzetközi Olimpiai Bizottság párizsi alapokmánya szerint - 1896-tól négyévenként kell megrendezni.
Ez azt jelenti, hogy a számozás ettől az időponttól kezdődik, és akkor is folytatódik, ha közben egy vagy több olimpia elmarad. Így az első világháború miatt elmaradt a VI. (Berlin), a második világháború miatt pedig a XII. (Tokió, Helsinki) és a XIII. (London) olimpia.
Az olimpiai játékok színhelyének kiválasztása a NOB kizárólagos hatáskörébe tartozik. A megrendezésre pályázni kezdetben csak városok - a Nemzeti Olimpiai Bizottság-ok - ajánlásával és jótállásával lehetett. A NOB a játékok megrendezéséért jelentkező városok aggasztóan csökkenő száma miatt 1977. júniusi ülésén úgy döntött, hogy a jövőben egy országnak - az adott ország olimpiai bizottsága által kiválasztott városnak - ítéli oda a rendezés jogát.

A Nyári olimpiák helyszínei
A Nyári olimpiák helyszínei


A megnyitót és a záróünnepélyt, valamint a versenyek döntőit az úgynevezett olimpiai fővárosban kell lebonyolítani, a selejtezőket azonban más városokban is meg lehet rendezni. Megváltoztatták ezen az ülésen a rendezési jog odaítélésének - kezdetben az előző olimpia helyszínén tartott ülésen, később hat évvel korábban - mostantól hét évvel korábbi idejéről.
A rendezőknek olimpiai falu létesítéséről is gondoskodniuk kell. William May Garland eszményi elképzelése volt, hogy a világ különböző tájairól összesereglett fiatalok együtt lakjanak a játékok idején. A falut amennyire csak lehet, a versenyek színhelyének közelében kell felépíteni.

Nyári és téli olimpia
A nyári olimpia egy olyan nagyszabású sportrendezvény, amit négyévenként rendeznek. Az ókori görögök hagyományát folytatva az olimpiákat 1896-ban indították újra, Görögországban. 2004-ben ismét a görög főváros, Athén rendezte az olimpiát.



Megjegyzés: dőlt betű, elmaradt az I. világháború vagy a II. világháború miatt. Az 1906-ban, Athénban tartott versenyeket nem sorolhatjuk a hivatalos olimpiai játékok közé.
Az 1920-as olimpia rendezésétől 1919-ben esett el Magyarország, sőt – a vesztes központi hatalmakkal együtt – nem is vehetett részt rajta.



Nyári ifjúsági olimpia
2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékok, a NOB 2008. február 21-es döntése szerint Szingapúr rendezheti az első ifjúsági olimpiát.
A versenyre körülbelül 3500 14 és 18 év közötti sportolót várnak. Szingapúr 75 millió dollárt költ majd a rendezésre, ebbe beletartoznak az oktatási és kulturális programok és a közlekedés fejlesztése is.
Az ifjúsági olimpián lesznek hagyományos sportágak is, mint például úszás és atlétika, de olimpián eddig még nem látott sportok is szerepelnek a kiírásban. Szingapúrban így rendeznek majd strandbirkózást és BMX-versenyeket is.

Vissza a főoldalra